jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

A Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Országos Program célja az elérhető legmagasabb szinten biztosítani a gyermekek jogainak tiszteletben tartását és hatékony érvényesítését, valamint érvényre juttatni a gyermekek részvételével folyó, vagy őket érintő ügyekben a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit. - mondja Várai-Jeges Adrienn az OBH központi igazgatási feladatokkal megbízott bírája. - Beszélgetés a gyermekközpontú igazságszolgáltatásról, a gyermekek jogairól, valamint a gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatos ügyekről

Mit jelent a Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Országos Program? Hogyan kapcsolódik össze más programokkal?

A Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Országos Program 2012 óta működik az Országos Bírósági Hivatal (OBH) koordinálásával a bírósági szervezetrendszerben. Célja az elérhető legmagasabb szinten biztosítani a gyermekek jogainak tiszteletben tartását és hatékony érvényesítését, valamint érvényre juttatni a gyermekek részvételével folyó, vagy őket érintő ügyekben a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit. A Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Országos Program fontos célja továbbá, hogy azok a bírák, akiknek eljárása gyermekeket érintenek, megkapják a munkájukhoz szükséges képzéseket. A gyermekközpontú igazságszolgáltatás országos konferenciáját az OBH minden év novemberében szervezi a Magyar Igazságügyi Akadémián (MIA), tavaly előtt a partnerkapcsolati erőszak, a bántalmazott gyermek, tavaly a gyermekek sérelmére elkövetett on-line bűncselekmények, idén pedig a gyermekek meghallgatása lesz a konferencia fő témája. A Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Országos Programhoz kapcsolódik a családjogi bírák kötelező képzése is. A program koordinátori hálózattal is rendelkezik, amelynek célja, hogy a törvényszékeken működő koordinátorok a gyermekközpontú igazságszolgáltatás országos program céljainak megvalósulását helyi szinten segítsék. Idén második alkalommal szervezi meg az OBH a gyermekközpontú igazságszolgáltatás koordinátorainak értekezletét, szintén a MIA-n.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2013. február 14-én hozta létre a Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Munkacsoportot. A Munkacsoport feladata többek között a bírák képzése, a megfelelő infrastruktúra kialakítása, gyermekmeghallgató szobák berendezése a bíróságokon, valamint az eljárásokban érintett gyermekek tájékoztatása, a jogtudatosság növelése. A Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Munkacsoport elkészítette a gyermek meghallgatásra szóló idéző végzéséket gyermekbarát nyelven.

A gyermekek jogtudatosságának növelésében közreműködik a Nyitott Bíróság Országos Program is. A Nyitott Bíróság Országos Program fő célja, hogy az általános- és középiskolások megismerjék jogaikat, lehetőségeiket, jogtudatos állampolgárokká váljanak.

A Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás és a Nyitott Bíróság programok szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mindkét program fókuszában a gyermek áll. A gyermekközpontú igazságszolgáltatás országos program kapcsolódhat még a tanúgondozás és az áldozatvédelem országos programhoz, hiszen sajnos egy gyermek is válhat áldozattá, ilyen esetekben a fő cél a bírák részéről érzékeny bánásmód és a másodlagos viktimizáció elkerülése.

A bíróságokon hogyan érvényesülhetnek a gyermekek jogai?

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) 1989-es Gyermekjogi egyezménye szerint a gyermekjogok megilletnek minden 18 év alatti egyént és számos nemzeti jogszabály is rendelkezik a gyermekek jogairól. Az egyik legfontosabb jog a gyermek véleménynyilvánítási joga az őt érintő eljárások kapcsán.

A Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Országos Program egyik kiemelkedő eredménye, hogy a magyar bíróságokon 56 gyermekmeghallgató szoba van, amelyeket pszichológusok és bírák véleménye alapján rendeztek be. 2017-ben a bíróságokon található gyermekmeghallgató szobákban közel 1000 alkalommal hallgattak meg gyermekeket a magyar bírák.

A gyermekmeghallgató szobát kép- és hangfelvétel készítésre alkalmas technikai eszközökkel is felszerelték, hogy a gyermeket lehetőség szerint csak egyszer kelljen kihallgatni a büntetőeljárás során. Különös jelentősége van ennek akkor, ha a kihallgatandó gyermekkorú egyben sértettje is a bűncselekménynek. Ez már önmagában is akkora megrázkódtatás, hogy esetükben még fontosabb szempont a retraumatizálás elkerülése. A felvétel készítésével megakadályozható a történtek ismétlődő átélése.

A birosag.hu Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás almenüje is naprakész információt szolgáltat a gyermekeknek. Többek között bemutatja nekik a gyermekmeghallgató szobákat, valamint három nagy témában – Válás, láthatás, családon belüli erőszak; diákcsínyek, ballépések a törvénnyel szemben; a munka világa – részletes tájékoztatást nyújt, oly módon hogy a fenti témakörökben feltesszük a gyermekeket leginkább érdeklő kérdéseket és azokra érthető, világos válaszokat adunk.

Polgári ügyszakos bíróként milyen olyan gyermekeket érintő ügytípussal találkozik a leggyakrabban, ahol a gyermekek valamilyen módon eltűnnek megszokott környezetükből, otthonukból?

A családjogban a jogellenes elvitellel kapcsolatos ügyek azok, amelyekben rendszerint az egyik szülő, a másik szülő tudta és beleegyezése nélkül a közös gyermeket elviszi otthonából, azaz a szokásos tartózkodási helyéről és egy másik országba viszi, amely általában az elvivő szülő hazája.

A Magyarországról jogellenesen elvitt gyermekekkel kapcsolatos ügyek száma az utóbbi időben folyamatos növekedést mutat. Ennek talán az lehet az oka, hogy most már sokkal könnyebben lehet külföldön tanulni, nincsenek határok az Európai Unión belül, a fiatalok több nyelvet ismernek, egyre többen vállalnak munkát külföldön, azaz ott is alapítanak családot. Megjelentek és szaporodnak azok a jogellenes elviteli ügyek is, amikor egy magyar állampolgárságú házaspár dönt úgy, hogy külföldre mennek és az egyik házastárs be tud illeszkedni az adott kultúrába, megfelelő munkát talál, míg a másik nem. Aki nem tudott beilleszkedni, az hozza haza jogellenesen Magyarországra a gyermeket vagy gyermekeket.

Jogellenes gyermekelvitelről akkor beszélünk, hogyha az egyik szülő a másik szülő tudomása, beleegyezése nélkül vagy akarata ellenére a gyermeket a szokásos tartózkodási helyéről, egy adott országból elviszi egy másik országba. Ilyenkor van egy hátrahagyott szülő és egy elvivő szülő.

A hátrahagyott szülő indíthat egy szülői felügyeleti joggal kapcsolatos pert abban az országban, ahol a gyermek életvitelszerűen élt, ahol a szokásos tartózkodási helye volt és ahol ő is él vagy kezdeményezhet egy jogellenes elviteli eljárást abban az országban, ahova jogellenesen vitték a gyereket. Amennyiben a gyereket Magyarországra hozzák, akkor Magyarországon mindig a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el ezekben az ügyekben. Ez egy soronkívüli eljárás, azaz fő szabály szerint az eljáró bírónak hat héten belül döntenie kell abban, hogy hol volt a gyermek szokásos tartózkodási helye és, hogy a gyermeket jogellenesen hozták-e el vagy sem. Ezekben az ügyekben nagy jelentősége van a gyermekek meghallgatásának is. Nagyon fontos, hogy a jogellenes elviteli eljárás nem a szülői felügyelet rendezése iránti eljárás. A két eljárás között különbség van. A jogellenes elviteli eljárásban a bíróság nem arról dönt, hogy melyik szülő alkalmasabb a gyermek nevelésére és gondozására, hanem arról, hogy hol volt a gyermek szokásos tartózkodási helye, illetőleg jogellenesen hozták-e el őt vagy sem.

Ha kivisznek egy gyermeket Magyarországról jogellenesen, a jogellenes elviteli eljárást mindig annak az országnak a bírósága tárgyalja, ahova viszik a gyermeket. A jogellenes gyerekelvitel bizonyos országokban nem csak polgári jogi eljárást vonhat maga után, hanem büntető eljárást is, a büntetési tétel akár szabadságvesztés is lehet.

forrás: Jogi Fórum

Az első ügyészi törvény 1871. június 10-ei kihirdetésének évfordulója 1991 óta az ügyészség ünnepnapja. Az Ügyészség Napja alkalmából az Igazságügyi Palota Dísztermében tartott ünnepségen Polt Péter legfőbb ügyész meghívására díszvendégként részt vett Ladislav Hamran, az EUROJUST elnöke.

Az ünnepségen Ladislav Hamran, az EUROJUST elnöke a szervezet jelenlegi tevékenységét bemutató beszédében méltatta Polt Péter legfőbb ügyész széles körű szakmai és nemzetközi tevékenységét, valamint a magyar ügyészség eredményes munkáját.

Konkrét példákkal mutatta be, hogy az EUROJUST hogyan tudja hatékonyan segíteni az államok közötti együttműködést. Kiemelte az EUROJUST magyar szekciójának aktivitását. Külön hangsúlyozta, hogy Magyarország az első a tagállamok között a kiemelt bűncselekmények kapcsán történő információátadás terén. A magyar hatóságok jelentősen hozzájárulnak a tagállamok közötti intenzív nyomozási és igazságügyi együttműködéshez. Magyarország proaktív hozzáállása, és az EUROJUST-on keresztüli igazságügyi együttműködés melletti elkötelezettsége példaértékű. Álláspontja szerint országunk az EUROJUST fő szószólója Brüsszelben.

Polt Péter legfőbb ügyész beszédében kiemelte, hogy az Európai Uniónak rendkívül sikeres, a bűnügyi együttműködést koordináló, segítő egységei vannak. Elsősorban az EUROJUST, de megemlíthető az OLAF és az EUROPOL is. Az ilyen hálózat-típusú rendszerek (amelyekből 14 van az Európai Unióban) új alapokra helyezik a hatékony bűnüldözést és igazságszolgáltatást, amellett, hogy megőrzik az országok szuverenitását és igazságszolgáltatásuk nemzeti sajátosságait. Az ilyen típusú együttműködés erősíti az Európai Unió állampolgárainak uniós intézményekbe vetett bizalmát.

A legfőbb ügyész a hivatali ünnepség keretében az Együttműködésért alapított Pro Cooperatione Emlékérmet adományozott Ladislav Hamrannak, az európai uniós megbízatása keretében a tagállamok közötti hatékony igazságügyi együttműködés, ezen belül Magyarország Ügyészségével kialakított kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett kimagasló szakmai munkásságáért.

A legmagasabb szakmai elismerést, az első koronaügyész, Kozma Sándor emlékére 1992-ben alapított Kozma Sándor-díjat a legfőbb ügyész hat, szakmai munkáját huzamosabb ideje az átlagot meghaladó színvonalon, elhivatottsággal végző ügyészségi alkalmazottnak adta át.

Ezt követte a Vargha Ferenc-díj átadása, amellyel az ügyészségi szolgálatban kiemelkedő teljesítményt nyújtó, öt ügyészségi alkalmazott munkáját ismerte el.

Kimagasló szakmai életútja elismeréséül tizenöt ügyészségi alkalmazott Ügyészségi Emlékgyűrűt vehetett át.

Magyar István-díjat kapott harmincöt ügyészségi alkalmazott a kiemelkedő színvonalon és hivatástudattal végzett eredményes szakmai munkájáért.

A legfőbb ügyész Székely Ferenc-díjat adományozott öt kimagasló teljesítményt nyújtó alügyész részére, nyolc ügyészségi alkalmazott huzamos időn át nyújtott, kiemelkedő tevékenységét pedig emléktárgy adományozásával ismerte el a legfőbb ügyész.

Az elismeréseket a legfőbb ügyész által Kozma Sándor emlékére meghirdetett tudományos pályázat tizenhét díjának átadása követte.

Az Ügyészek Országos Egyesülete pénzjutalommal járó különdíjat ajánlott fel. Az elismerést Matécsa Artemon, az Ügyészek Országos Egyesületének elnöke adta át.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról szóló éves jelentését. A jelentés kiemeli, hogy míg a 2017-es esztendő nem szűkölködött az alapvető jogokkal kapcsolatos kihívásokban, a Chartában rögzített jogok biztosítására szolgáló struktúrák és eszközök működőképesek. 2018-ben továbbra is központi szerepet fog játszani az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartásának és előmozdításának további támogatása, beleértve a szabad és dinamikus civil társadalom támogatását.
Zavaró szaghatások, zajok és illegális hulladéklerakók bejelentésére hozott létre internetes portált a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK): az EnviroMind nevű környezetvédelmi honlapon a világ bármely pontjáról lehet bejelentést tenni. A portál lehetővé teszi a lakosság számára, hogy eddig nem látott módon vegyen részt a helyi mérési és döntési folyamatokban, a hatóságok pedig könnyebben és gyorsabban tudják kivizsgálni az összegyűjtött észleléseket, növelve a helyi lakosok életminőségét, valamint elősegítve a közösségi környezetvédelem fellendülését.

Összesen 944 érvényes pályázat érkezett a közigazgatási bíráskodás kibővítésének második ütemében kiírt 44 bírói álláshelyre. A pályázatok elbírálásának eredményeként 22 bírósági titkár és 17 külsős pályázó kap bírói kinevezést, 5 bírót pedig másik bíróságra helyeznek át.

A regionális illetékességű közigazgatási és munkaügyi bíróságokon 42 bírói álláshelyet hirdettek meg, ebből 20-at a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégiumban 2 törvényszéki bírói álláshelyre lehetett pályázni. A pályázatok elbírálásának eredményeként 22 bírósági titkár és 17 külsős pályázó kap bírói kinevezést, 5 bírót pedig másik bíróságra helyeznek át. 

Az álláshelyek betöltésénél a 2017. november 1-jei hatállyal módosított 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet rendelkezéseit kellett alkalmazni. A bíróságról és a közigazgatási területről érkezők között is akadt, aki kiemelkedően magas pontszámot kapott. A bírói kinevezésre felterjesztett bírósági titkárok közül összesen 92 pontot, a szervezeten kívülről pályázók közül pedig 81 pontot szerzett a legjobb eredményt elérő jelentkező. A külsős pályázók többsége a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, valamint a Magyar Államkincstártól érkezett.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Unió Tanácsa megerősítette azt a megállapodást, amelynek célja, hogy megnehezítse, illetve megakadályozza a bűnözők hozzáférését a többek között terrorizmus céljára használt pénzügyi eszközökhöz.

Az Európai Unió Tanácsa sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a pénzmosás elleni fellépést büntetőjogi eszközökkel segítő új szabályok definiálják a pénzmosással kapcsolatos bűncselekményeket, és meghatározzák a szankciókat is.

Az irányelvek felszámolják az igazságügyi és rendőrségi együttműködés előtt álló akadályokat a pénzmosási bűncselekményekkel kapcsolatosan a határokon átnyúló nyomozások esetében. Harmonizálják az uniós szabályokat a nemzetközi kötelezettségekkel, különösen azokkal, amelyek az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezményből fakadnak.

A megállapodás alapján a pénzmosás büntetési tételének felső határa 4 év szabadságvesztés lesz, de a bírák a szabadságvesztés mellett további szankciókat és intézkedéseket is kiszabhatnak.  A bűnszervezetben, illetve egyes szakmai tevékenységek gyakorlása során elkövetett bűncselekményeket súlyosbító körülményként kell számításba venni. A tagállamok ilyen súlyosbító körülményeknek minősíthetik  a pénzmosásban érintett vagyon vagy pénzösszeg értékét, illetve a bűncselekmény jellegét - például - a korrupciót, szexuális kizsákmányolást, kábítószer-kereskedelmet is.

Egyes pénzmosási tevékenységekért jogi személyek is felelősségre vonhatók lesznek, és többféle szankcióval - például a közfinanszírozásból való kizárással, igazságügyi felügyelet alá helyezéssel, bíróság által elrendelt felszámolással - sújthatók.

A szöveg ezen felül egyértelműbb szabályokat ír elő annak meghatározására is, hogy a határokon átnyúló esetekben melyik tagállam rendelkezik joghatósággal, a tagállamok közötti együttműködésre, valamint az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) bevonásának szükségességére vonatkozóan.

Az irányelvtervezet hatálybalépéséhez szükséges még az Európai Unió Tanácsának, valamint az Európai Parlament végleges jóváhagyása.

forrás: Jogi Fórum

A légi járat jelentős késésével összefüggő kártalanítási jog a harmadik országokba tartó, az Európai Unión kívüli közbenső leszállást tartalmazó közvetlenül csatlakozó járatokra is vonatkozik. A légi jármű közbenső leszállás alkalmával történő váltása nem változtat azon, hogy a két vagy több légi járatot magában foglaló egységes foglalást egyetlen, közvetlenül csatlakozó járatnak kell tekinteni - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-537/17. sz. ügyben hozott ítélet Claudia Wegener kontra Royal Air Maroc SA

Claudia Wegener egy Berlinből (Németország) Agadirba (Marokkó) tartó repülőutat foglalt egy casablancai (Marokkó) közbenső leszállással és légijármű-váltással a Royal Air Maroc légitársaságnál. Amikor Casablancában az Agadirba tartó légi járműbe való beszállásra jelentkezett, a Royal Air Maroc légitársaság visszautasította a beszállását tájékoztatva arról, hogy az ülését átadták egy másik utasnak. C. Wegener végül a Royal Air Maroc légitársaságnak egy másik légi járművébe szállt be, és az eredetileg előírt menetrendhez képest négy órával később érkezett meg Agadirba.

Ezért a késésért C. Wegener később kártalanítást kért. A Royal Air Maroc légitársaság azonban elutasította a követelését azzal az indokkal, hogy a légi utasok jogairól szóló uniós rendelet értelmében vett kártalanítási jog nem illeti meg.1

Ez a rendelet nem alkalmazandó a kizárólag az Európai Unión kívüli repülőutakra2. A casablancai és az agadiri repülőtér Marokkóban található, tehát a rendelet alkalmazhatósága attól függ, hogy az egységes foglalás tárgyát képező két repülőút (Berlin – Casablanca és Casablanca – Agadir) egyetlen (közvetlenül csatlakozó) járatnak minősül-e egy tagállamból (Németország) történő indulással, vagy külön kell-e őket vizsgálni, aminek következtében a Casablancából Agadirba tartó járat nem tartozik a rendelet hatálya alá.

Ennek keretében a Landgericht Berlin (berlini regionális bíróság, Németország), amelyhez C. Wegener fordult, a rendelet értelmezését kéri a Bíróságtól.

Ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a rendelet alkalmazandó egy egységes foglalás révén megvalósult, valamely tagállam területén található repülőtérről (Berlin) való indulással és egy harmadik ország területén található repülőtérre (Agadir) való érkezéssel történő személyszállításra, amely menetrend szerinti, légijármű-váltással történő, Unión kívüli (Casablanca) közbenső leszállást tartalmaz.

A Bíróság szerint a rendeletből és az ítélkezési gyakorlatból3 kitűnik, hogy – mint a jelen esetben is – amikor egy egységes foglalás két (vagy több) légi járatot foglal magában, azokat egyetlen szállításként kell figyelembe venni az utasokat megillető kártalanítási jog szempontjából. Tehát ezeket a járatokat egyetlen „közvetlenül csatlakozó járatnak” kell tekinteni.

A Bíróság rámutat továbbá arra, hogy a közvetlenül csatlakozó járatnál esetlegesen sorra kerülő légijármű-váltásnak nincs hatása erre a minősítésre. Ugyanis a rendelet egyetlen rendelkezése sem teszi függővé a közvetlenül csatlakozó járat minősítését attól a körülménytől, hogy ugyanazon légi járművel valósuljon meg az összes érintett repülőút.

Ennélfogva egy olyan szállítást, mint amilyen a jelen ügyben szerepel, egészében véve egyetlen közvetlenül csatlakozó járatnak kell tekinteni és annak – ennek következtében – a rendelet hatálya alá kell tartoznia.

_________________________________________________________________________________

1A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.). E rendelet alapján a légi utasok járattörlés, illetve a megérkezéskor történő három vagy több órás késés fennállása esetén általány kártérítésre jogosultak, amely a távolságtól függően elérheti a 250, 400 vagy 600 eurót.

2A rendelet a 3. cikkének (1) bekezdése alapján alkalmazandó a) egy olyan tagállam területén található repülőtérről induló utasokra, amely tagállamra a Szerződést alkalmazni kell és az olyan b) utasokra, akik egy harmadik országban található repülőtérről egy olyan tagállam területén található repülőtérre indulnak, amelyre a Szerződést alkalmazni kell, (kivéve, ha ezen utasok ebben a harmadik országban előnyökben vagy kártalanításban és segítségben részesültek), amennyiben az érintett légi járat üzemeltető légi fuvarozója közösségi légi fuvarozó.

3A Bíróság 2013. február 26-i Folkerts ítélete

forrás: Jogi Fórum

Fókuszáltabb vizsgálatokra számítanak a hazai cégek az új adóeljárási törvények mellett – derült ki az EY szakmai konferenciáján. A szabályozással összességében elégedettek, a lerövidült határidőktől azonban tartanak a megkérdezett pénzügyi vezetők.

Az ügymenetek gyorsabb lefolytatását, közérhetőbb és követhetőbb szabályozást, valamint hézagmentes jogvédelmet hivatottak biztosítani az adózás rendjéről, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvények. Minden, idén január elsejét követően indult eljárás már az új  keretek között zajlik.

„A változások jelentőségét a hazai szervezetek döntéshozóinak is fel kell ismernie” – emelte ki Séra Gergely, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi iroda adóperekkel foglalkozó menedzsere a szakmai konferencián. Az adóellenőrök ma már hatékonyan tudják kezelni az adózókról rendelkezésre álló hatalmas adatmennyiséget, így jóval felkészültebben kezdenek meg egy-egy vizsgálatot. „A revizorok nem csak azzal vannak tisztában, hogy tisztességesen könyveltünk-e, hanem az iparági trendekkel, versenytársakról szóló információkkal is, ami alapján arra is tudnak következtetni, hogy indokolt volt-e például egy adott áremelés vagy sem” – hangsúlyozta.

Az ellenőrzések az új szabályozási környezetnek köszönhetően nem csak alaposabbá, hatékonyabbá is válhatnak. A jelenleg hatályos törvények ugyanis arra ösztönzik a cégeket, hogy minden rendelkezésükre álló információt már a vizsgálati szakasz kezdetén benyújtsanak. Új tény vagy bizonyíték beadására az észrevételezési szakaszt követően már egyáltalán nincs lehetőség az eljárás során. Az, hogy minden releváns információt időben leadjon, az eseményen megkérdezett közel félszáz pénzügyi vezető 72 százaléka szerint kihívást jelent majd szervezete számára. A válaszadók több mint fele ugyanakkor összességében elégedett az új törvényekkel.

„A szabályváltozások valóban gyorsítják az ellenőrzések lefolytatását, de ezzel párhuzamosan jelentős nyomást is helyeznek az adózókra már az ügymenet kezdetekor. Nagyon fontos, hogy a cégek felismerjék, folyamatosan felkészülten kell várniuk az esetleges vizsgálatokat. Előfordulhat ugyanis, hogy egy későn benyújtott számlát már csak az adóper során lesz lehetőség pótolni” – összegezte a változásokat a szakértő, aki szerint a kockázatok minimalizálása érdekében a vállalatoknak már az eljárás előtt érdemes igénybe vennie külső tanácsadó segítségét.

forrás: Jogi Fórum

Magyarországnak felül kell vizsgálnia a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre vonatkozó szabályozását az európai emberi jogi egyezményben foglaltak megfelelő végrehajtása érdekében - közölte az Európa Tanács.
Nem jutottak kompromisszumra a nemzetközi fuvarozói szektorra vonatkozó új szabályokról az uniós tagországok szakminiszterei a csütörtöki luxembourgi találkozón, így egyelőre nem kezdődhetnek meg a tárgyalások az Európai Parlamenttel (EP) a kérdésről.
A brit legfelsőbb bíróság végzése szerint összeegyeztethetetlen az emberi jogokkal a drákói szigorú észak-írországi abortusztörvény. A legfőbb brit bírói fórum ugyanakkor jogtechnikai okokra hivatkozva - a kereset beterjesztőinek szándékával ellentétben - nem mondta ki, hogy nemzetközi törvényekbe ütközne a jogszabály.
Az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a törvény megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosítások kerültek be az RMDSZ javaslatára az új román közigazgatási törvénykönyv tervezetébe - tudatta hírlevelében az RMDSZ.
Az ügyészek semmiképp sem kerülhetnek politikai ellenőrzés alá, nem rendelhetik őket alá egy politikusnak, legyen az akár miniszter is - szögezte le Klaus Iohannis román államfő kedden.
A három Mailáth György közül a legifjabb futott be legnagyobb politikai karriert: a császár előbb a Helytartótanács elnökének, majd kancellárnak, a főrendiház elnökének és országbírónak nevezte ki. Ő volt az utolsó kúriai elnök, aki az országbírói címet is viselte. Emlékét és hagyatékát az OBH elnöke által alapított tudományos pályázat is őrzi.
Súlyos, az alapjogokat érintő problémák sora merül fel a kötelező és önkéntes gyermekpszichiátriai kezelésekkel kapcsolatban - közölte az alapvető jogok biztosa Szegeden. Székely László a helyetteseivel Csongrád megyében tett kétnapos munkalátogatást.

Közel 200 vizsgálatot zárt le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF), és ezek nyomán mintegy 3,1 milliárd euró uniós költségvetési forrás visszafizettetésére tett javaslatot - írta szerdán közzétett éves jelentésében a szervezet.

Az OLAF tevékenységét ismertető értékelés szerint tavaly 197 ügyet zártak le, és ezekben 309 ajánlást adtak ki az illetékes uniós és tagállami hatóságok számára, amelyek lehetővé teszik 3,09 milliárd euró visszafizettetését az EU költségvetésébe. A hivatal ezen időszak alatt 215 új eljárást indított.

A legtöbb vizsgálatot - tizenegyet - Romániában zárták le. A második helyezett Magyarországon és Lengyelországban 10-10 ügyben vizsgálták a nemzeti vagy regionális szinten kezelt uniós források felhasználását. Románia esetében nyolc, Magyarország és Lengyelország esetében hét-hét vizsgálat zárult ajánlással.

A jelentésben külön kitértek a magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos tavalyi vizsgálatra is, amelyben az OLAF 43,7 millió euró visszafizettetésére tett javaslatot. Rámutattak: összesen 35 közvilágítási pályázatot vizsgáltak meg, és súlyos szabálytalanságokat találtak.

Egy másik, részben Magyarországot érintő ügyben 28,3 millió euró visszatérítésére tettek ajánlást, amiért egy magyar-szerb-lett hálózat uniós kutatási forrásokat csalhatott el. A hivatal szerint két kutatóközpontot csak az EU-s támogatások miatt hoztak létre, illetve mesterségesen megnövelték a projektek költségeit.

Megemlítették Magyarországot egy olyan, 15 másik tagállamot is érintő ügyben, amelyben 122 tonna illegális növényvédő szert próbáltak behozni az EU-ba a vizsgált országok határain keresztül.

Az nem derült ki a dokumentumból, hogy összesen mekkora összeg visszafizettetésére tett javaslatot a szervezet a Magyarország esetében lezárt ügyekben.

A magyar hatóságok az OLAF ajánlásai közül 20 esetben nem hoztak döntést 2010 és 2017 között, 17 esetben viszont igen, ezek közül nyolc ügyben történt vádemelés, kilencben nem.

Tavaly 1293 bejelentés érkezett az OLAF-hoz, s ennek több mint kétharmada magánforrásokból. Magyarországról 27 bejelentést regisztráltak feltételezett csalásokra vonatkozóan, ezek közül 26 a magánszektorból, egy a közszférából. A legtöbb bejelentés Spanyolországban történt (31), ezt követte Magyarország és Bulgária 27-tel.

Mint írták, a strukturális alapokat érintő csalási ügyeknél továbbra is gyakori jelenség a korrupció, az összeférhetetlenség, a pályázati eljárások manipulálása, és a pénzekből esetenként szervezett bűnözői csoportok húznak hasznot. Egyre elterjedtebb a kutatással és a menekültválsággal kapcsolatos forrásokra irányuló csalás, a vámcsalásra pedig nemzetközi bűnözői rendszerek szakosodtak.

"Vizsgálati eredményeink rávilágítanak, hogy munkánk alapvető fontosságú az adófizetők pénzének védelme szempontjából, és biztosítja, hogy az uniós források ne a csalást és a korrupciót, hanem a polgárok számára valódi többletértéket jelentő projekteket támogassák" - közölte Nicholas Ilett, az OLAF megbízott főigazgatója.

forrás: Jogi Fórum

Az Alkotmánybíróság a rendszerváltás emblematikus intézménye, a jogállamiság és az alapjogok védelmének legfőbb szerve Magyarországon. Most kétrészes, összesen negyed órás kisfilmben mutatja be a Testület legfőbb hatásköreit, a demokráciában betöltött szerepét, megalakulásának előzményeit, illetve fennállásának csaknem harminc esztendejét.

A kisfilm az Alkotmánybíróság működését bemutató sorozat első része, amelyben - eddig példa nélkül álló módon – a testület zártkörű teljes üléséről is láthatunk felvételeket. Az Alkotmánybíróság megújítja kommunikációját, összességében szeretné a határozatait mindenki számára érthetővé tenni. A Testület új kisfilmje azzal a céllal született, hogy bemutassa a nagyközönségnek az intézmény történetét és hatásköreit. A kisfilmben Sulyok Tamás elnökön kívül megszólal Horváth Attila és Szalay Péter alkotmánybíró, Potje László, az Elnöki Kabinet főtanácsadója és Vetter Szilvia sajtófőnök.

Az Alkotmánybíróság története és küldetése I. - A megalakulásig vezető út:

Az Alkotmánybíróság története és küldetése II. - A rendszerváltástól napjainkig:

Az alkotmánybíróság új, korszerű köntösbe öltözött honlapja ITT megtekinthető.

Az Alkotmánybíróság Facebook oldala két nyelven, magyarul és angolul ITT elérhető.

forrás: Jogi Fórum

Töretlenül nő a kisadók (KATA, KIVA) népszerűsége, mérnökök, programozók, fodrászok, ügyvédek ezrei választják ezen adózási formák valamelyikét. Mindeközben kevesen szembesülnek azon kockázatokkal, amelyeket ezen adózási formák rejtegetnek. Márpedig ezek következményei súlyos adóforintokban és büntetésekben mérhetők, akár a kisadózó, akár pedig a neki jövedelmet juttató vállalkozás számára – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Egyre többen KATÁ-znak ma Magyarországon, a NAV napokban megjelent évkönyve alapján 2017-ben csaknem 240 ezren éltek ezzel az adózási formával. Nem is csoda, hiszen a KATA választására jogosult adózó 50.000 Ft-os havi adófizetéssel szinte valamennyi adókötelezettségét letudhatja. A kis- és középvállalkozások körében szintén szárnyal a KIVA népszerűsége: már több mint 15 ezren adóznak a KIVA hatálya alatt – főként olyanok, akik sokakat foglalkoztatnak, és emiatt bérköltségük magas. Mindezek fényében nem is csoda, hogy a kisadókból származó adóbevételek is jelentősen nőttek 2017-ben: KATA-ból kb. 100 milliárd Ft, KIVÁ-ból pedig 20 milliárd Ft bevétele származott az államkasszának, ami a tavalyi évhez képest 45%-os növekedés.

Láthatóan tehát a kisadókkal mind az adózók, mind pedig az adóhatóság jól járnak. Nem árt azonban az óvatosság azoknál, akik ezen adózási formák valamelyikét választják.

Amikor a KATA munkaviszonnyá válik

Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogásza szerint a KATA szabályozás csapdát rejt magában. Amennyiben ugyanis a kisadózó évi nettó egymillió Ft-nál nagyobb bevételt realizál ugyanazon személytől, úgy a törvény azt feltételezi, hogy a kisadózó és megrendelője/foglalkoztatója között munkaviszony áll fenn. Ez a feltételezés ugyan megdönthető, ehhez azonban a kisadózónak kell bizonyítania, hogy a KATA-törvényben listázott körülmények közül legalább kettő megvalósul. Ezen körülmények jelentős része pedig – így például az, hogy a megrendelő utasíthatta-e a kisadózót vagy sem, a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozhatta-e meg, a kisadózó tevékenységéhez szükséges eszközöket és anyagokat a kisadózó biztosította-e, stb. – sokszor nehezen megfogható vagy nehezen bizonyítható.

Amennyiben e körülmények (vagy azokból legalább kettő) meglétét a kisadózó nem tudja bizonyítani, úgy a megrendelőtől kapott jövedelme munkaviszonyból származó jövedelemként adóztatandó. Ez pedig nem csak a kisadózóra, hanem a foglalkoztatóra is komoly kihatással jár: a foglalkoztatónál ugyanis szociális hozzájárulás- és szakképzési hozzájárulás-hiány állapítható meg, az erre kivetett adóbírsággal, késedelemi pótlékkal (és esetleg mulasztási bírsággal) együtt. Ebből következően a foglalkoztatónak elemi érdeke figyelemmel követni azt, hogy egymillió Ft-ot meghaladó éves kifizetés esetén a törvényben foglalt körülmények (vagy azok közül legalább kettő) megvalósulnak-e a kisadózónál, és nem kezelheti úgy a kérdést, mintha ez pusztán a kisadózó kockázata lenne.

KIVA – reszkess a rokonoktól!

A KIVA választásának lehetősége bevételi és létszámkorláthoz van kötve. Konkrétan, a KIVA szerinti adózást csak olyan cég választhatja, amelynek bevétele az 500 millió Ft-ot, alkalmazottainak száma pedig az 50 főt nem haladja meg. A törvény egy ártatlanul elejtett megjegyzése szerint azonban ezeket az értékeket kapcsolt vállalkozások esetében össze kell számítani.

Értelemszerűen kapcsolt vállalkozásnak minősül a KIVA-alany leányvállalata és az is, a KIVA-alany tulajdonosa másik vállalkozást alapít. Ezek az esetek viszonylag könnyen átláthatók és kontrollálhatók. Nem árt azonban észben tartani, hogy két vállalkozás akkor is kapcsoltnak minősül, ha tulajdonosaik egymás közeli hozzátartozói. Hiába teljesíti ezért egy magánszemély tulajdonában levő cég vagy cégcsoport a KIVA választásának a feltételeit, ha az adott személy édesapja, fia, vagy esetleg testvére is cégtulajdonos. Ilyenkor ugyanis ezen cégek forgalmát vagy alkalmazotti létszámát össze kell adni, és könnyen kialakulhat olyan helyzet, hogy azok együttesen már meghaladják a KIVA-választási határértékeket. Különös problémát jelent ez a szabály azon családoknál, amelyek tagjai nem tudnak egymás üzleti ügyeiről, vagy ahol a családtagok közötti összetartás egyébként is lazább.

Kisadózó: nagy óvatosság

Könnyűnek, illetve adminisztráció- és bonyodalommentesnek tűnhet a kisadók választása – és ez így is van az adó összegének kalkulálása, vagy az adófizetés adminisztrálása tekintetében. Annál nagyobb figyelmet igényel azonban annak a folyamatos szem előtt tartása, hogy a kisadózó megfeleljen ezen adózási formák választási feltételeinek. Nem árt ezért akár a KATÁ-s megbízottunkkal való kávézáskor, akár KIVÁ-s családtagjainkkal való vasárnapi ebédkor ennek a megbeszélésére is energiát fordítani.

forrás: Jogi Fórum

Három új partnert neveztek ki a Deloitte Magyarország adó- és jogitanácsadással foglalkozó részlegénél, dr. Erdős Gábort, a Deloitte Legal irodavezető ügyvédjét, valamint dr. Tancsa Zoltán és Póczak Ferenc adózási szakértőket. A társaság adózási üzletága rendkívül sikeres volt az elmúlt időszakban, amit az is mutat, hogy a vállalat idén is elnyerte az Év Adótanácsadó Cége Magyarországon díjat. (X)

dr. Erdős Gábor

Dr. Erdős Gábor 5 éve csatlakozott a Deloitte-hoz és azóta vezeti a Deloitte Legal Ügyvédi Irodát, amelynek jelenleg irodavezető ügyvédje, és amely csatlakozása óta folyamatosan növekszik, ma már 30 jogászból álló csapatot alkot. Dr. Erdős Gábor a Deloitte-hoz való csatlakozását megelőzően nemzetközi ügyvédi irodáknál kezdte karrierét, nagy gyakorlattal rendelkezik a finanszírozási, restrukturálási és pénzügyi szabályozási ügyletek területén, és jelentős tapasztalata van az ingatlanjogi és felvásárlási ügyletek kezelésében is. Ügyfelei vezető pénzintézetek, ingatlanfejlesztők, befektetők és nagyvállalatok közül kerülnek ki. A jogi nemzetközi minősítő szervezetek (Chambers, IFLR, Legal 500 stb.) a vezető hazai bankjogászok és restrukturálási szakértők között tartják számon.

dr. Tancsa Zoltán

Dr. Tancsa Zoltán 2007-ben, még egyetemi tanulmányai alatt csatlakozott gyakornokként a Deloitte adótanácsadó csapatához, ahol jelenleg a közvetett adókkal foglalkozó csoport vezetője. Tanácsadói munkája során széles körű tapasztalatot szerzett a hazai és nemzetközi ÁFA tanácsadás területén. Jelenleg elsődlegesen olyan innovatív IT megoldások kifejlesztésére fókuszál, amelyek hatékony eszközt jelenthetnek ügyfelei számára különböző adózási problémáik megoldására, gyakorlatuk fejlesztésére. Az általános forgalmi adózáson belül a szakterületét elsősorban a pénzintézetek adózásának kérdései jelentik, de számos ingatlan-iparággal kapcsolatos adózási projektben is részt vett. A “Nagy ÁFA Kézikönyv” társszerzője.

Póczak Ferenc

Partneri kinevezését megelőzően Póczak Ferenc a Deloitte Magyarország Adótanácsadási részlegének igazgatójaként tevékenykedett. 2001-ben – egyetemi tanulmányai alatt – csatlakozott a Deloitte adótanácsadó csapatához. Közgazdász diplomáját Budapesten szerezte. Szakterülete a multinacionális társaságok működésének nemzetközi strukturálása, emellett széleskörű tapasztalattal bír a nemzetközi társaságok átalakulásával, felvásárlásával, összeolvadásával kapcsolatos adótanácsadás, illetve a transzferárazás területén. A Deloitte adóosztályán belül Póczak Ferenc a közvetlen adókkal és a nemzetközi adózással foglalkozó csoport vezetője.

A Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának erősödését az is jól mutatja, hogy a cég teljesítményét a közelmúltban az International Tax Review által szervezett European Tax Awards-on is elismerték. A május 17-én a londoni Savoy-ban megtartott gálavacsorán és ünnepélyes díjátadón a Deloitte kapta az egyik legnagyobb elismerést, a European Tax Firm of the Year (Az Év Európai Adótanácsadó Cége) díjat, a tavalyi évhez hasonlóan pedig a Deloitte Magyarország Az Év Adótanácsadó Cége Magyarországon elismerést vehette át.

„A Deloitte feladata, hogy segítsünk ügyfeleinknek olyan döntéseket hozni, amelyek kiállják a jövő kihívásainak próbáját. Meggyőződésem, hogy a most kinevezett új partnerekkel még hatékonyabban tudunk ezért a célért dolgozni” – mondta el Fülöp András, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója.

forrás: Jogi Fórum

A Visegrádi országok, valamint Szlovénia, Ausztria és Horvátország számvevőszéki vezetői egyeztettek két napon keresztül Budapesten. Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke megnyitóbeszédében kiemelte: a résztvevő országok legfőbb ellenőrző intézményei között példamutatóan szoros együttműködés jött létre az elmúlt két és fél évtizedben. Az ebből fakadó tapasztalatcsere pedig segíti a közös kihívásokra való felkészülést. A Visegrádi-országok számvevőszékei között 1993-ban, 25 évvel ezelőtt volt az első elnöki találkozó, a mostani budapesti esemény ezért is volt különleges.

A 1990-es évek elején bontakozott ki szoros szakmai együttműködés a Visegrádi-országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – számvevőszékei között. Az első elnöki találkozót 1993-ban Magyarországon rendezték. A kölcsönös tapasztalatcserére épülő fórumhoz 2004-ben Szlovénia, 2005-ben pedig Ausztria csatlakozott, így jött létre az V4+2 számvevőszéki együttműködés. Az elmúlt években Horvátország megfigyelőként vett részt a rotációs elv alapján szervezett éves találkozókon. A magyar Állami Számvevőszék tavaly a szlovák társintézménytől vette át a csoport éves elnökségét.

Megnyitójában Domokos László rámutatott: a kooperáció szorosabb együttműködést tesz lehetővé a hasonló gazdasági, társadalmi és kulturális hátterű országok számvevőszékei számára, hiszen munkájuk során hasonló kihívásokkal szembesülnek. A V4+2 együttműködés céljai között szerepel a külső ellenőrzéssel kapcsolatos közös területek és a kapcsolódó problémák feltárása, közös megoldások keresése. Az Európai Unió Kapcsolattartó Bizottságban közös álláspont kialakítása, valamint összekötő szerep betöltése a V4+2-es országok és az EU tagjelölt országok számvevőszékei között. A résztvevő számvevőszékek a tapasztalatcserén túl az elmúlt 25 évben több közös projektben is részt vettek, többek között kooperatív ellenőrzéseket is folytattak.

A 2018. június 5-6-án Budapesten zajló éves találkozón is fontos és aktuális témák kerültek napirendre. Ilyen az állampolgárokkal való kapcsolattartás és hatékony kommunikáció, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célok megvalósításának ellenőrzése az egyes országokban, a kormányzati és számvevőszéki kapacitások mérése és azok hozzájárulása a jól irányított államhoz. A kétnapos eseményen részt vett Margit Kraker, az osztrák, Miloslav Kala, a cseh, Krzysztof Kwiatkowski, a lengyel, Karol Mitrík, a szlovák, Ivan Klešic a horvát számvevőszék elnöke, valamint Mojca Planinšek a szlovén számvevőszék alelnöke. Minden országból szakértői delegációk is érkeztek a magyar fővárosba.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.