jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Okostelefonnal is azonosíthatóak lesznek a pénzügyi intézmények ügyfelei az új pénzmosás elleni törvény alapján. Szigorúbb ellenőrzési kötelezettsége lesz a szolgáltatóknak, és a céges ügyfelek tényleges tulajdonosi adatai egy központi adatbázisba kerülnek.

forrás: dr. Szomszéd Éva

Az Állami Számvevőszék befejezte a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. 2012. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Miniszterelnökség szabályszerűen gyakorolta a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. feletti tulajdonosi jogokat. A társaság gazdálkodása megfelelően szabályozott volt. A vagyon nyilvántartása nem felelt meg az előírásoknak. A vagyon értékének, állagának megóvásáról gondoskodtak, a vagyon változását eredményező döntéshozatal szabályos volt.

Alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak a magyar felsőoktatási törvény, a módosított szabályozás azonban több "rendkívül problematikus" előírást tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan - írta közzétett előzetes véleményében a Velencei Bizottság.

Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete mindenekelőtt elismerte, hogy az államoknak joguk van szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket, különösképpen mivel erre nincs egységes európai szabályozás. A szervezet ugyanakkor leszögezte, hogy miközben a törvénymódosítás rendelkezései jogszerűen alkalmazhatóak az újonnan letelepülő külföldi intézményekre, az országban már jelen lévő egyetemek esetében nem ez a helyzet, az utóbbiakra vonatkozó új előírások egy jelentős része ugyanis "túlságosan szigorú sőt  akár indokolatlan".
    

Az állásfoglalást ismertető közleményben kiemelték: a módosítást a benyújtást követően meglehetősen gyorsan elfogadta a parlament, s ez nem tette lehetővé, hogy átlátható legyen a törvényalkotási folyamat, és annak során az érintett felek mindegyikével érdemben egyeztessenek. Ez  pedig - mint  fogalmaztak   -  segíthette volna a törvény demokratikus legitimációját.
    

A szervezet ajánlásokat fogalmazott meg a magyar hatóságok számára, egyebek mellett a már jelenleg is működő külföldi egyetemek kivonását sürgette a szabályozás azon előírásai alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus meglétét, valamint megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény. Az állásfoglalás szerint emellett biztosítani kell, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásáról szóló szabályok ne érintsék aránytalanul az akadémiai szabadságot.
    

A Velencei Bizottság rámutatott: bár a törvény szövegében nem neveztek meg egyetlen intézményt sem, a szabályváltozás főként a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) érinti közvetlenül, a névhasználati tilalom például a Magyarországon működő 24 külföldi egyetem közül egyedül azt hozza hátrányos helyzetbe.
    

A testület delegációt küldött júniusban Budapestre, amelynek tagjai kormányzati tisztségviselőkkel és a CEU képviselőivel egyeztettek.
    

Az Európai Bizottság július közepén úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött a magyar hatóságoknak az új felsőoktatási törvény ügyében, ami a korábban megindított kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelenti.
    

A brüsszeli testület értékelése szerint a módosított törvény ellentétes a letelepedési, a szolgáltatásnyújtási, a tudományos, az oktatási, illetve a vállalkozási szabadságra vonatkozó uniós joggal. Magyarország ezért egy hónapot kapott arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

forrás: Jogi Fórum

Az Állami Számvevőszék befejezte a Kereszténydemokrata Néppárt 2012-2013. évi gazdálkodása törvényességének utóellenőrzését, amely a korábbi ellenőrzés javaslatainak hasznosítására készített intézkedési tervben rögzített feladatok végrehajtását értékelte. Az utóellenőrzés megállapította, hogy a párt az intézkedési tervben meghatározott feladatok jelentős részét végrehajtotta, melynek következtében gazdálkodásának szabályszerűsége javult.

forrás: dr. Kálmánczi Antal János

2017. év első félévében négy olyan munkaszüneti nap is volt, amely általános munkarend szerinti munkanapra esett. Ilyenek voltak a március 15. (szerda), az április 14. (péntek), a május 1. hétfő, valamint a június 5. (hétfő). Ezeknek a napoknak az elszámolására speciális szabály vonatkozik, de lehetőség van rá, hogy a felek a törvényi rendelkezéstől egyező akarattal eltérjenek. Ezeket a lehetőségeket is bemutatjuk az alábbiakban.

Magyarországon a jövő év elejéig meg kell születnie annak a jogszabálynak, amely átveszi az Európai Unió utazási csomagokra vonatkozó előírásait - mondta Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) alelnöke.

Kifejtette: a változás fontos eleme lesz, hogy egy esetleges csőd esetén a vagyoni biztosítéknak teljes körű fedezetet kell nyújtania az utazók által befizetett összegekre.
    

A MUISZ alelnöke elmondta, hogy az utazásszervezők - amennyiben forgalmuk növekedését látják - jellemzően maguktól is megemelik a vagyoni biztosíték mértékét.
    

Molnár Judit felidézte, hogy a Green Holidays utak értékesítésekor a cég egyik partnere, az Indulhatunk.hu kijátszotta a jogszabályokat, külön elemeire bontotta az utazási csomagot, ami jogszabályba ütközött, erre a vagyoni biztosíték nem vonatkozik.
    

Hozzátette: az új uniós szabály szerint el kell érni, hogy a foglalásnál kiderüljön az utas csomagot vásárolt-e vagy egyelemű szolgáltatást, hiszen ez utóbbira nem vonatkozik a vagyoni kaució.
    

A Green Holidays Kft. július 2-án jelentette be fizetésképtelenségét, amely miatt egyebek között 569 Törökországban tartózkodó utas hazajutásához a társaság vagyoni biztosítékát szolgáltató Uniqa Biztosító Zrt.-nek kellett segítséget nyújtania. Az Uniqa a biztosítási szerződés feltételei alapján 500 millió forint erejéig teljesíti a Green Holidays irodát terhelő fizetési kötelezettségeket az utasokkal szemben.

forrás: Jogi Fórum

Nem is gondolnák a fogyasztók, milyen bizalmas és érzékeny információkat árulhatnak el magukról akaratlanul is a közösségi oldalakon, amelyek folyamatosan gyűjtik az internetes szokások alapján az adataikat. Fokozott körültekintés szükséges ugyanúgy, ha egy közösségi oldalon vásárolnak egy másik féltől, de az sem mindegy, hogy mások személyes adatait, például fényképét hogyan kezelik! Trójai falovak, egyéb vírusok, számítógépes kártevők, adathalászat – a fogyasztókra egy sor kockázat leselkedik a világhálón, ha óvatlanok. A Budapesti Békéltető Testület ezért összeállította ajánlását, mire ügyeljenek mindenképp a fogyasztók az internethasználat körében!

1. Vegyék figyelembe a fogyasztók, hogy a különböző közösségi oldalak (Facebook, Twitter, stb.) és az internetes keresők használata is ugyanolyan megkötött szerződésnek minősül, mintha a való életben írtak volna alá egy jogi dokumentumot a másik féllel. Ebből pedig ugyanúgy jogok és kötelezettségek származnak a fogyasztóra, és az oldalt üzemeltető vállalkozásra nézve is! Ne sajnálják a fáradtságot és ismerjék meg a közzétett és nyilvános általános szerződési feltételeket – sokan nem is gondolnák, hogy mibe mennek bele az ÁSZF-ek elfogadásával.

2. Annak tudatában járjanak el a fogyasztók a közösségi oldalak és a keresők használatakor, hogy azok folyamatosan összesítik és gyűjtik az adatokat a felhasználókról, legyen szó például életkorukról, nemükről, tartózkodási helyükről, a közösségi oldalon az adatlapjukon megadott adatokról, bármilyen bejegyzés kedveléséről vagy megosztásáról, és az egyéb internetezési szokásaikról, így például arról, hogy milyen weboldalakat néznek meg! Ezek alapján a fogyasztókat különböző típusokba sorolják a szerint, hogy feltehetően milyen terület iránt érdeklődnek, tehát melyek az érdeklődési köreik. Erre hirdetési célokkal vagy a szolgáltatások fejlesztése érdekében kerül sor általában, ezekről bárki tájékozódhat a közösségi- és az internetes kereső oldalakon közzétett adatvédelmi szabályzatokban.

3. Ne feledjék, még a bejelentkezés előtt és a kijelentkezés után sem marad feltétlenül rejtve, hogy mely internetes oldalakat keresték fel és akkor is folyhat az adatgyűjtés! Már évek óta léteznek olyan informatikai megoldások, amelyek szabad szemmel nem láthatóak vagy érzékelhetőek, és beépítik őket az adott weblapba. Ha ilyen címekre kattintanak a fogyasztók, akkor olyan, mintha például magát a közösségi oldalt keresték volna fel! A számítógépeken ugyanis kisméretű fájlok (az úgynevezett cookie-k: „sütik”) gyűjtik ezeket az adatokat és ez által is mód nyílik az internet-használati szokások feltérképezésére.Lehetőség van ugyanakkor az egyes böngészőkben ennek letiltására, éljenek ezzel a fogyasztók! 

4. Mellőzzék a fogyasztók a közösségi oldalakon megjelenő hirdetésekre történő közvetlen válaszadást vagy ehhez hasonló kapcsolatfelvételt! A válaszüzenetekben a hirdetésre való hivatkozással, annak kedvelésével, megosztásával vagy akár a hozzászólással adott esetben olyan különleges és bizalmas adatokat adhatnak át akaratukon és tudtukon kívül a hirdető vállalkozásnak, amelyeket egyáltalán nem osztanának meg egy idegennel! Ilyen információ lehet például saját vagy családjuk, rokonaik, barátaik anyagi helyzetére, egészségi állapotára vonatkozó adat vagy az arra nézve levonható következtetés. A hirdető vállalkozások ugyanis akár több ezer, előre megadott kulcsszó közül válogathatnak akkor, amikor megadják a hirdetéseik célcsoportját, azaz, hogy milyen érdeklődési területtel rendelkező fogyasztókat keresnek. A cégek hirdetőfelületein nem látszik az, hogy kik előtt jelent meg a hirdetés pontosan, viszont, ha a fogyasztó arra reagál közvetlenül (kedveli, hozzászól, megosztja, a hirdetésre hivatkozva üzenetet küld, stb.), akkor már adott esetben név szerint is értesülhetnek a vállalkozások arról, kinél jelent meg a hirdetés, azt pedig tudják, hogy a feladásnál korábban milyen érdeklődési köröket adtak meg pontosan. A különböző kulcsszavak között pedig több ezer, például az egyes fontosabb életeseményekre, családi állapotra, de akár a betegségekre, anyagi helyzetre vonatkozó kulcsszó szerepel, amelyből már akár információ vagy következtetés vonható le a fogyasztókra nézve.

5. Használják felelősségteljesen a fogyasztók a közösségi- és az internetes keresőoldalakat és figyeljenek oda személyes, bizalmas adataik védelmére! A világhálón azokat bárki megismerheti, ha nem kellően elővigyázatosak. Módosítsák adatlapjaikon a hirdetési beállításokat, ennek érdekében állítsák be minimálisra a róluk gyűjthető adatok körét, távolítsák el az automatikusan beállított érdeklődési köröket, tiltsák le a szolgáltatói helymeghatározás lehetőségét! Használjanak olyan úgynevezett „adblocker” alkalmazást, amely meggátolja, hogy adatokat gyűjtsenek róluk, akár a közösségi oldalról történt kijelentkezést követően is. Tiltsák le emellett a sütiket az általuk használt internetes böngészőben! 

6. Legyenek tisztában azzal, hogy az egyes hirdető vállalkozások bármikor feltölthetik saját ügyfélkörük adatait a közösségi oldalakra, amelyek ezeket egybevetik és megfeleltetik a regisztrációval rendelkező fogyasztók körének. Ennek lehetősége már régen adott. Azonban ez a magatartás akár jogszabálysértő is lehet akkor, ha a fogyasztók nem adták hozzájárulásukat adataik ilyen célból történő kezeléséhez!

7. Ne mulasszák el a fogyasztók a kellő körültekintést akkor sem, ha a közösségi oldalakon vásárolnak egy hirdető személytől! Ez ugyanolyan rendelésnek számít, mintha külön egy erre szakosodott weboldalt keresnének fel, épp ezért nem lehet eltekinteni annak az elvárható tudatosságnak a tanúsításától, mint amikor egy webáruházból vásárolnak!

8. Győződjenek meg a fogyasztók arról, mielőtt egy közösségi adatlapról rendelnének, hogy az eladó magánszemély vagy pedig egy vállalkozás, hiszen csak utóbbi esetben lehet például – bizonyos kivételekkel – visszaküldeni az árut tizennégy napon belül! Ellenőrizzék ezért, hogy tényleg kereskedőként jár-e el, mielőtt bármilyen pénzt átutalnak egy ismeretlennek! Ha nem biztosak ebben, nyugodtan kérdezzenek erre rá egy üzenetben, mivel, ha komoly az eladási szándék és megbízható az eladó, úgy nem marad a kérdésük válasz nélkül! 

9. Ha az eladó fél a közösségi oldalon tényleg egy kereskedő, ellenőrizzék a fogyasztók azt is, hogy milyen adatokat ad meg magáról! Ne kössenek szerződést, ha még egy cégnév, postacím sem áll rendelkezésre és például csak egy e-mail cím szerepel megadott elérhetőségként! A vállalkozásoknak ugyanis már előzetesen tájékoztatást kell adni a fogyasztók számára nevükről, székhelyük postacíméről, és – ha azzal rendelkeznek – a telefonszámukról, a telefaxszámukról és az elektronikus levelezési címükről is.

10. Az előreutalással történő fizetés különösen a közösségi oldalakon való vásárláskor nagy kockázatot hordoz, ezért lehetőleg mellőzzék ezt a fizetési formát! Az utánvétes fizetési mód biztonságos, hiszen ezzel akkor fizetnek csak, amikor a terméket már kézhez kapták!

11. Járjanak utána annak is a fogyasztók, hogy a közösségi oldalon hirdető kereskedő rendelkezik-e külön internetes honlappal, ahol értékesítési céllal szerepeltet több terméket! Ez ugyanis komolyabb értékesítési szándékra enged következtetni. Tartsák észben viszont azt is, hogy ma már bárki készíthet pár ezer forintért webáruházat, akár néhány kattintással. Használják ki ezért az internet nyújtotta lehetőséget és ellenőrizzék ezt le!

12. A későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében ne mulasszák el megismerni a vállalkozás közösségi oldalán közzétett általános szerződési feltételeket! Sokszor például az ígért kiszállítási idő akár több tíz munkanapot is igénybe vehet!

13. Közösségi oldalon történő vásárlás előtt ellenőrizzék le azt is a fogyasztók, hogy a többi felhasználó milyen bejegyzéseket tett ott közzé, és nézzék meg szintén, hogy az egyes megosztásokhoz milyen tartalmú hozzászólások érkeztek! Akik már korábban pórul jártak vagy más negatív tapasztalatuk volt, beszámolnak rendszeresen ezekről, így például arról, ha nem kapták meg a megrendelt és kifizetett terméket. 

14. Az internet világában emellett is sokféle veszély leselkedik a fogyasztókra, így számtalan csalás, átverés áldozatává válhatnak, ha óvatlanok! Egészséges gyanakvással kezeljék a hihetetlennek tűnő állításokkal történő marketinget és weboldalakat, de akkor is legyenek körültekintőek, ha első látásra az adott e-mail üzenet a mobilszolgáltatójuktól vagy éppen a bankjuktól érkezett és adategyeztetésre felhívásról szól! Csalók sokszor ezt a módszert vetik be annak érdekében, hogy a személyes, például a bankszámlára vonatkozó adatokat megszerezzék és így okozzanak kárt a fogyasztóknak! A tört magyarsággal megfogalmazott, adategyeztetésre hívó e-mailek és ennek érdekében egy adott internetes link szerepeltetése esetén szinte biztos, hogy veszélyes üzenetről van szó!

15. Az online aukciós piacterek, árverési és apróhirdetési oldalak esetében is járjanak el a fogyasztók a kellő körültekintéssel! Annak tudatában használják ezeket, hogy bizonyos hirdetési szolgáltatások igénybe vétele már fizetős lehet és nem feltétlenül díjmentes minden, az adott oldal által a fogyasztók számára biztosított lehetőség! Az általános szerződési feltételek ismerete elengedhetetlen ez esetben is, ezért ismerjék meg azt a használat előtt!  Ne hagyják figyelmen kívül, hogy ezek az oldalak kikötik rendszerint azt a lehetőséget, hogy kitiltják a fogyasztót akkor, ha a rendeltetésellenes használatra vagy éppen a biztonsági kockázatra utaló magatartással találkoznak. Ilyen lehet például adott esetben az, ha a fogyasztó egy olyan gépről próbál regisztrálni, ahonnan korábban már egy másik felhasználót kitiltottak!  Mindezek mellett ne menjenek bele egy vásárlásba anélkül itt sem, hogy tudnák, magánszemélyről vagy kereskedőről van-e szó, hiszen az utóbbi esetében sokkal több fogyasztóvédelmi lehetőségük van! Lehetőleg fizessenek utánvéttel. Tartsák észben, hogy ha szánt szándékkal megtévesztették őket, és így okozott anyagi kárt a másik fél az eladás során, például a fizetés ellenére nem küldte el a terméket, akkor az akár bűncselekménynek is minősülhet, amely miatt feljelentést lehet tenni!

16. Ne feledjék a fogyasztók, hogy az Európai Unióban, így Magyarországon is rendkívül szigorú adatvédelmi követelmények vannak érvényben! Ha úgy vélik, hogy személyes adataikat (az emberi arckép is ennek minősül) megsértette valamelyik vállalkozás az interneten, különleges jogaik vannak, így például kérhetik az adat törlését, helyesbítését vagy tiltakozhatnak az adatkezelés ellen! Amennyiben írásos bejelentést követően sem orvosolják a problémát, bírósághoz vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhatnak jogorvoslatért! 2018. május 25-től pedig még szigorúbb adatvédelmi előírások érvényesülnek az új európai uniós rendeletben, amely már megoldást jelenthet arra a problémára is például, hogy egyes közösségi oldalakat, internetes keresőket az Európai Unión kívül üzemeltetnek bizonyos vállalkozások. Az ilyen közösségi oldalak, keresők esetében szintén lehet jelezni közvetlenül, már most is, ha az adataikkal kapcsolatban visszaélést tapasztaltak, így például kérhetik a fogyasztók, hogy a nevüket tartalmazó keresési találatot távolítsák el! Ugyanakkor a fogyasztók a közösségi oldalak használatakor maguk is legyenek tisztában azzal, hogy a más felhasználókat ábrázoló képeknek a jogosulatlan felhasználása, vagy akár a sértő tartalmú hozzászólások jogszabályba ütközhetnek, és adott esetben bűncselekményt valósíthatnak meg! Tartsák tiszteletben a fogyasztók egymás jogait a közösségi oldalakon is, egy-egy ott tett megnyilvánulás olyannak számít, mintha azt a való életben közölték volna a címzettel, amelyről viszont a világhálón és a közösségi oldalon akár bárki értesülhet!

17. Az egyes vírusok, trójai- és kémprogramok komoly károkat tudnak okozni a számítógépen tárolt személyes adatokban, amelyek így akár illetéktelen kezekbe is kerülhetnek! Használjanak ezért a fogyasztók víruskeresőt és más, ezek kivédésére szolgáló biztonsági programokat, amelyek ma már nagy számban, ingyenesen érhetőek el! Ha sok, számukra értékes adatot tárolnak, ne mulasszanak el arról biztonsági mentést készíteni, mivel probléma esetén ez nagy segítséget jelenthet az elveszett, törlődött vagy éppen a vírus által kódolt adatok visszanyerése érdekében! 

forrás: Jogi Fórum

2017. július 14-én bejárta a teljes magyar sajtót a hír, mely szerint több súlyos biztonsági probléma is van a frissen átadott BKK webshop rendszerében. Bármekkora összegért vásárolható bérlet, titkosítási gyengeségek, titkosítatlan jelszó, személyes adatokhoz való hozzáférhetőség és ehhez hasonló problémák.

Az egyik ilyen biztonsági rést felfedező 18 éves fiatal fiú 50 Ft-ért vásárolt egy bérletet, majd ezután felhívta a BKK figyelmét a problémára. A rendszert üzemeltető T-Systems jelentése szerint nagy számú kibertámadás érte az új rendszert, a támadásokkal összefüggésben büntetőfeljelentést tettek a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A feljelentést a 18 éves fiú ellen is megtették, akit tegnap este a rendőrség elő is állított gyanúsítotti kihallgatásra.

Az ügy több fontos és érdekes kérdést vet fel, melyet érdemes tisztázni annak érdekében, hogy pontosan lássuk a helyzetet és a jövőbeni megoldási lehetőségeket. Jelenleg a hatályos Btk. 423. §-a  nevesíti az „Információs rendszer vagy adat megsértése” bűntett tényállását és büntetési mértékét. A törvény egyértelműen kimondja, hogy „információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A szakmában etikus hackernek hívjuk azokat a szakembereket, akik a megrendelő felkérésére és hozzájárulásával, ellenőrzött, dokumentált körülmények között végzik el a rendszerek sérülékenység vizsgálatát. Ebben az esetben nem is kérdéses tehát, hogy a fiatal fiú törvényt sértett e vagy sem, ugyan is a hibát engedély hiányában, jogosulatlanul derítette fel és használta ki, arról csak utólagosan értesítette a BKK-t és ráadásul nyilvánosságra is hozta a problémát, ami a cégre nézve további súlyos károkat eredményezhetett. Ez a cselekedet tehát egyáltalán nem volt etikus, ráadásul a kivitelezéséhez sem szükséges komolyabb szakmai tudás. A rendszert üzemeltető T-Systems tehát jogosan, a törvényeket betartva és a cég érdekeit szem előtt tartva járt el és a rendőrség ennek megfelelően megalapozottan indított nyomozást az ügyben. A jogi szempontból való vizsgálat ezzel le is tudható.

Érdemes azonban vizsgálni a társadalmi, erkölcsi, morális kérdéseket is, illetve a közérdek fontosságát. Sajnos hazánkban jelenleg nem terjedt még el az a rendszer, amit külföldön már előszeretettel alkalmaznak, mely szerint a cégek úgynevezett „Bug Bounty” program keretében a feltárt hibákért cserébe pénzt fizetnek a hackereknek. További megoldásként általában a hacker jelzi a cégnek a feltárt sérülékenységeket és megjelöl egy ésszerű határidőt, mely letelte után ha nem kerül javításra, nyilvánosságra hozza azt. Ez egy rendkívül erős motiváló tényező a cégek számára, hiszen nekik nagyon kellemetlen lehet egy komolyabb hiba nyilvánosságra hozatala. (Súlyos veszteség, vevői elpártolás, hosszú jogi procedúra várhat rá.) Véleményem szerint egy ilyen rendszer bevezetése fontos lenne. Ezen kívül az iskolai rendszerben legalább alap szinten be kellene építeni a tananyagba a vonatkozó törvényi paragrafus értelmezését és alapvető, jól érthető példákon keresztül fontos lenne megismertetni a diákokkal azt, hogy meddig lehet elmenni ilyen esetekben és mit szabad illetve nem szabad. Ezzel már ideje korán meg lehetne előzni a hasonló eseteket.

Az ügyészségnek illetve ha odáig eljutna, akkor a bíróságnak van jogköre megítélni, hogy a fiú által okozott cselekmény mennyire számít komoly bűncselekménynek. Ők vizsgálhatják a közérdek fontosságát is, ami alapján akár enyhe pénzbírsággal, közérdekű munkával vagy megrovással is megúszhatja a gyanúsított.

Ha az eset bírósági szakaszba jut, az ítélet mindenképpen precedensértékű lehet. Kíváncsian várjuk a fejleményeket és bízzunk a legjobbakban.

forrás: Jogi Fórum

Az Állami Számvevőszék folyamatosan végzi a budapesti kerületi önkormányzatok vagyongazdálkodásának utóellenőrzését. A témacsoport keretében az ÁSZ legutóbb Budapest Főváros VI., IX. és X. kerületi önkormányzatainak utóellenőrzéseit zárta le, amelyek a korábbi ellenőrzések javaslatainak hasznosítására készített intézkedési tervek végrehajtását értékelték. Az ÁSZ megállapította, hogy a VI. és a IX. kerületi önkormányzatok teljes körűen végrehajtották az intézkedési terveikben meghatározott feladatokat, így a vagyongazdálkodásukban, a vagyonnyilvántartásuk átláthatóságában és a közpénzekkel való felelős gazdálkodásukban rejlő kockázatokat csökkentették. A X. kerület önkormányzata három feladatából egyet határidőben, kettőt részben teljesített, ezért a vagyongazdálkodás és a vagyonnyilvántartás átláthatósága továbbra sem biztosított.
A hágai Nemzetközi Bíróság megkezdte a Naftohaz ukrán állami gázvállalat Oroszországgal szemben, a Krím félsziget önkényes elcsatolása miatt támasztott kárigényének elbírálását - jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség a bíróság honlapján közzétett információra hivatkozva.
Az árfolyamgát fokozatos kifutása miatt 59 ezer ügyfélnek átlagosan 7 ezer forinttal emelkedik a havi törlesztőrészlete a jegybank szerint, közülük 13 ezernek csak 1000 forinttal, 5 százalék esetében azonban a futamidő hosszabbításával is számolni kell. A megkérdezett bankok emiatt nem számítanak tömeges fizetési nehézségre, az esetleges problémákat egyedileg kezelik.
A párt- és kampányfinanszírozás átláthatósága alapvető jelentőségű a demokratikus működés szempontjából. A transzparencia érvényesülését rendszeres beszámolási követelmények hivatottak biztosítani. Kérdéses lehet azonban, hogy az állami eredetű párttámogatások felhasználására vonatkozó adatokat kikérhetők-e a pártoktól. Cikkünkben a párt- és kampányfinanszírozás hazai rendszerét, valamint a releváns bírói gyakorlatot tekintjük át.
Tizenöt napon túli tartozásnál negyvenszeres bírság, a korábban megszokott ingyenes várakozási övezet fizetőssé nyilvánítása, félregépelt rendszámok a mobilparkolásnál, eltérő parkolási szabályok az egyes településeken – a parkolásnál sem mellőzhető a kellő körültekintés! Ehhez ad most néhány jótanácsot a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.

A Green Holidays biztosítója egyelőre kárelőleget fizetett ki, 50,4 százalékot, a bejelentett károk becsült összege 900 millió forint, a biztosítónak 500 millió forintig terjedő felelősségbiztosítása volt - mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szóvivője.

Szerinte a jelek arra mutatnak, hogy ezt az összeget a biztosító ki fogja kifizetni, kérdés az, hogy milyen körben, és kiknek.
    

A Mabisz szóvivője kifejtette, a Green Holidays csődben rendőrségi nyomozás folyik, jogértelmezési problémák vannak. 
    

Hozzátette: nehéz kimondani, hogy ez esetben jogi kérdésről van-e szó, vagy bűncselekmény történt, valószínűleg mindkettő fennáll a jelek szerint.
    

Gilyén Ágnes hangsúlyozta, kormányrendelet határozza meg a fedezetbiztosítás szabályait, a biztosító jogalkalmazó. A kormányrendelet az utazásszervezőkre vonatkozik, a Green Holidays ügyben "beúsztak a képbe" olyan utazásközvetítők, amelyek az első jelek alapján, nem biztos, hogy jogosultak voltak ilyen típusú csomag értékesítésére. 
    

A hétvégi viharkárokkal kapcsolatban a Mabisz szóvivője annyit közölt, hogy jellemzően sok volt a villámcsapás okozta kár.

forrás: Jogi Fórum

Tervezési szerződések gyakori kitétele, hogy a tervező az általa készített terveken felhasználási jogot enged a megrendelőnek, a tervekhez kapcsolódó vagyoni jogait a megrendelőre átruházza, és ezzel hozzájárulását adja a tervek átdolgozásához, módosításához. A tervezési szerződés a tervek felhasználása tekintetében sok esetben az egyértelműsítő céllal azt is kimondja, hogy a megrendelő jogosult a tervező eredeti tervei alapján megépült épület átalakítására, bővítésére. Ilyen szerződéses rendelkezések láttán fontos azonban tudni, hogy a tervező személyhez fűződő jogai nem kerülnek, nem kerülhetnek átszállásra. A szabályok értelmezésében Kamocsay-Berta Eszter, a KCG Partners Ügyvédi Társulás vezető partnere segít.
Megszüntetné a román kormány a rendőrök 47 éves koruk előtti nyugdíjba vonulásának lehetőségét, és meggátolná azt is, hogy a korkedvezménnyel nyugállományba vonultakat visszafoglalkoztassák az állami szektorban - írta hétfői számában a Romania Libera napilap az illetékes tárcavezetők nyilatkozatait ismertetve.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem koreai tanszékének vezetője szerint bár minden eddiginél erősebb szankciókkal sújtották Észak-Koreát, kérdés, hogy Kína és Oroszország mennyire tartja be a büntetőintézkedéseket.
Az Állami Számvevőszék befejezte a Magyar Gyógyszerészi Kamara 2013-2015 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a Kamara gazdálkodása nem volt szabályszerű. A központi költségvetési támogatás felhasználása szabályszerű volt, azonban a 2013-2014. évekre nyújtott támogatás pénzügyi elszámolása nem felelt meg a jogszabályoknak. A gazdálkodás körébe tartozó, közérdekű adatokkal kapcsolatos közzétételi kötelezettségeket nem teljesítették, ezért az átláthatóság nem volt biztosított.

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.