jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
A Csődtörvényt módosító új javaslattal kapcsolatban az elmúlt napokban egy népszerű hírportálon jelent meg nagyobb terjedelmű írás „Lex reptér: törvény, ami az egész magyar gazdaságot veszélyezteti” címmel. Fabók Zoltán, a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper ügyvédje az Advocatus legújabb bejegyzésében amellett érvel, hogy amennyiben a követelésbehajtási célú felszámolási eljárásokat jogi realitásként elfogadjuk, úgy a módosítás alapvetően jó irányba mutat.

Augusztus 16-án, a budapesti József Attila Színházban tartja sajtónyilvános főpróbáját és sajtótájékoztatóját a III. Országos Börtönszínházi Találkozó döntőjének a büntetés-végrehajtási szervezet. A rendezvényhez szinte minden magyarországi börtön színjátszótársulata csatlakozott, a regionális döntőkkel együtt összesen 16 börtön közel 150 fogvatartottja szerepelt a versenyen. Az alkalmi színészek szabadidejükben, munka után próbálták a darabokat. Az előadások színre vitelében a büntetés-végrehajtás szakemberei, a reintegrációs tisztek és drámapedagógusok mellett elismert színművészek és rendezők is részt vettek.

Minden hazai börtönben működik irodalmi- és színjátszó szakkör, amely a drámapedagógia eszközeit felhasználva a szabadidő hasznos eltöltése mellett a fogvatartottak ön- és emberismeretét, érzelmi intelligenciáját is erősíti. A színjátszás segítségével az elítéltek újragondolhatják döntéseik rövid és hosszú távú következményeit, az átélt élmények pedig tovább növelik a társadalomba történő visszailleszkedésük esélyét.

Az Országos Börtönszínházi Találkozó idei döntőjébe a négy régió selejtezőinek győztesei – a Veszprém Megyei Bv. Intézet, a Pálhalmai Országos Bv. Intézet, a Tiszalöki Országos Bv. Intézet, valamint a Tököli Országos Bv. Intézet és a Fiatalkorúak Bv. Intézete közös csapata – került be.

forrás: Jogi Fórum

Hogyan vett részt az ügyészség új büntetőeljárási kódex megalkotásában? Milyen új jogintézmények gyorsítják a büntetőeljárásokat? Hogyan változott az ügyészség és a nyomozó hatóság kapcsolata és az áldozatvédelem szerepe? Mik az iratmegismerés, a tájékoztatás és a hatályon kívül helyezés új szabályai? - A Legfőbb Ügyészség tematikus kisfilmekkel válaszol az új Be.-vel kapcsolatos kérdésekre.

A tematikus kisfilmek a megfelelő szövegrésze alatt találhatóak.

Az ügyészség részvétele az új büntetőeljárási kódex megalkotásában

A Magyarországon 2010-ben elindított büntetőjogi reform egy évvel ezelőtt, 2017. június 13-án teljesedett be, amikor az Országgyűlés – az új büntető törvénykönyv, majd az új büntetés-végrehajtási kódex után – elfogadta a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényt (a továbbiakban: új Be.).

A reform fontos törekvése volt, hogy a jogalkotói munkába ne kizárólag az elméleti szakembereket, hanem a jogszabályokat „munkaeszközként” használó gyakorlati szakembereket is bevonják. Az ügyészség a kodifikációs munkában talán a legaktívabb partner volt, mivel – a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény mellett – az új eljárási törvény megalkotása is az ügyészség jelentős közreműködésével zajlott.

2014-ben Trócsányi László igazságügyi miniszter felkérése alapján, Polt Péter legfőbb ügyész Miskolczi Barna akkori legfőbb ügyészségi főosztályvezető-helyettes ügyészt jelölte ki a szakmai munka megszervezésére, akit a miniszter az új szabályozási rendszer kialakításáért, továbbá a kapcsolódó jogszabályok előkészítésével összefüggő feladatok irányításáért és összehangolásáért felelős miniszteri biztosnak nevezett ki. Irányítása alatt több ügyész évekig dolgozott a kodifikáción a minisztériumban. Emellett a többi hivatásrend is képviseltette magát, hiszen bírák, korábbi ügyvéd, a Belügyminisztérium által delegált szakértők, rendőrök is részt vettek a jogalkotási munkában.

Fontos szempont volt továbbá a kodifikáció során, hogy az új büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatban ne lehessen olyan jelzőket használni, hogy bármelyik hivatásrend „barát”, esetleg „ügyészbarát”, ezért az új Be. elfogadását széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg, több alkalommal került sor ötpárti egyeztetésre is.

Kifejezett törekvés volt ugyanakkor arra, hogy a jogalkotó határozottabban álljon a bűncselekmények áldozatai mellé és a sértettek jogainak hatékonyabb érvényesítésére vonatkozó szemlélet a szabályozásból is jobban tükröződjön.

Dr. Miskolczi Barna kabinetfőnök, mb. főosztályvezető ügyész - Az ügyészség részvétele az új büntetőeljárási kódex megalkotásában:

A leplezett eszközökre vonatkozó új szabályozás garanciális vívmányai

A jogalkalmazás során tapasztalható problémák miatt régóta igény volt a leplezett eszközök szabályozásának átalakítása. Az új Be. kodifikációja lehetőséget teremtett arra, hogy az ágazati szinten szétszórt szabályozás reformszintű átalakuláson mehessen keresztül.

Jelenleg a különleges eszközök alkalmazhatóságát és felhasználhatóságát egyrészt a hatályos büntetőeljárási törvény, másrészt az ágazati törvények szabályozzák. Problémaként jelentkezett, hogy az ágazati törvényben meghatározott titkos információgyűjtéssel összefüggő cél és eszközrendszer a jelenlegi büntető eljárási szabályokkal történő megfelelő összehangolása elmaradt, így a bűnügyi és rendészeti felderítés sajátos konkuráló jellege alakult ki, illetve problémát jelent többek között, hogy a titkos információgyűjtés külső (ügyészi, bírói) engedélyhez kötött eszközei alkalmazásánál az igazságügyi döntés kizárólag az engedély megadásában vagy megtagadásában áll, ám ehhez igazságszolgátatási felügyeleti funkció nem társul. A jogalkalmazás során felmerülő problémák sok esetben vezettek ahhoz, hogy a titkos információgyűjtés során keletkezett adatokat a bizonyítékok köréből a bíróság a tárgyalás során kirekesztette, ami az érintett büntetőügyek eredményére jelentős kihatással bírt.

Az új Be. végrehajtotta a szabályozási reformot, és a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés szabályait teljes körűen beemelte a törvénybe, így a nyomozó hatóságok ágazati törvényeiben található titkos eszközökre vonatkozó szabályozás az új Be-ben is megjelenik, amely e különleges eszközöket összefoglalóan leplezett eszközöknek nevezi. Ilyenek lehetnek például: a fedett nyomozó vagy informátor alkalmazása, rejtett figyelés, álvásárlás, titkos kutatás, telefon lehallgatás, távközlési adatok, internetes adatállomány megszerzése.

Az Igazságügyi Minisztérium a jogalkotás előkészítése során széles körű egyeztetést folytatott.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az új Be. szabályozása e körben többletgaranciákat tartalmaz, ezért teljes mértékben megalapozatlanok azok a kritikák, melyek szerint a jövőben a hatóság bárkit kontroll nélkül lehallgathat.

Az új szabályozás jellemzői:

  • A leplezett eszközök alkalmazása továbbra is törvényben meghatározott célokhoz kötötten folytatható. Az új Be. nem változtatja meg a hatályos jogszabályokban meghatározott célokat, újakat nem vezet be, hanem következetesebbé teszi, és magasabb garanciális környezetbe helyezi ezt a tevékenységet.
  • Az új Be. a bűncselekmény gyanújának megállapítása érdekében a leplezett eszköz alkalmazását csak és kizárólag a büntetőeljáráson belül teszi lehetővé. Ezzel szemben a bűncselekmény gyanújának megállapítása érdekében korábban a rendőrségről és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény alapján is lehetett titkos információgyűjtést folytatni.
  • A leplezett eszköz alkalmazása az elejétől fogva ügyészségi és bírói kontroll mellett zajlik. Az új törvény például tájékoztatási, beszámolási kötelezettséget ír elő az ügyész felé – többek között – az alkalmazni kívánt leplezett eszközökről, illetve a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazása során a bíró a keletkezett iratok bemutatását kérheti, ennek eredményéhez képest pedig akár az alkalmazási engedélyt is visszavonhatja.
  • A leplezett eszközök alkalmazása során gyűjtött információ bizonyítékként történő felhasználása az új szabályozásban könnyebbé válik, ugyanis a továbbiakban nincs szükség többszintű adminisztrációs eljárásra, hiszen a bizonyíték az új Be. alapján került beszerzésre, tehát szabadon felhasználható.

Dr. Miskolczi Barna kabinetfőnök, mb. főosztályvezető ügyész - A leplezett eszközökre vonatkozó új szabályozás garanciális vívmányai:

Az ügyészség markáns szerepe, és a nyomozó hatósággal való kapcsolatrendszere

Az új nyomozási struktúrában a nyomozás két fő szakaszra oszlik, a felderítésre és a vizsgálatra. A nyomozás két szakasza közötti válaszvonalat a gyanúsított kihallgatása jelenti. Ennek részben az az oka, hogy a gyanúsított kihallgatását követően a tisztességes eljárás elvének és garanciáinak is fokozottabban kell érvényesülnie, részben pedig az, hogy ténylegesen más típusú feladatokat és kompetenciát követel meg az ismeretlen elkövető bűncselekményének feltárása, mint a megalapozottan gyanúsítható személy büntetőjogi felelősségének vizsgálata.

A nyomozás felderítési és vizsgálati szakaszában elkülönülten jelennek meg az ügyészi és nyomozó hatósági feladatkörök, és az ehhez rendelt felelősség. A nyomozás felderítési szakaszában a nyomozó hatóság teljes önállósággal rendelkezik, önálló felelősséggel. Az ügyész e szakaszban kizárólag mint a törvényesség őre jelenik meg. Többek között elbírálja a nyomozó hatóság határozata ellen bejelentett panaszokat, hatályon kívül helyezi a nyomozó hatóság törvénysértő határozatát.

A gyanúsítotti kihallgatást követően, a nyomozás vizsgálati szakaszában, azonban az ügyész már irányítási jogkört gyakorol, amelynek keretében például a nyomozó hatóságot eljárási cselekmény elvégzésére utasíthatja.

A modell alapvetése, hogy a felderítés eredményes elvégzését elősegítő humán és anyagi erőforrások döntően a nyomozó hatóságoknál összpontosulnak, a vádért viszont az ügyész felel, ezért a vizsgálati szakban minden eszköznek rendelkezésére kell állnia ahhoz, hogy törvényes kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tudjon tenni.

Leegyszerűsítve a felderítés „ura” a nyomozó hatóság azzal, hogy a törvényesség felett ebben az esetben is az ügyészség őrködik. A vizsgálat „ura” pedig egyértelműen az ügyész.

Dr. Vida József kirendelt mb. csoportvezető főügyészségi ügyész - Az ügyészség markáns szerepe és a nyomozó hatósággal való kapcsolatrendszere:

Az áldozatvédelem kiemelt szerepe, a sértettek érdekeinek hatékonyabb védelme

Az új Be. előkészítése során kiemelt szempont volt, hogy az megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak, így különösen a 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi ún. áldozatvédelmi irányelvnek. Az irányelvben az Európai Unió elkötelezettségét fejezi ki a bűncselekmények áldozatainak védelme mellett, melynek az egyik legfőbb célkitűzése, hogy a bűncselekmények áldozatai megfelelő tájékoztatásban, támogatásban és védelemben részesüljenek, valamint képesek legyenek részt venni a büntetőeljárásban.

Ezt a szemléletet képviseli az új Be. szabályozása, amely már a Preambulumában rögzíti, hogy különös hangsúlyt kell fektetni a bűncselekmények sértettjeinek fokozott védelmére, valamint jogaik érvényesítésére. A sértettek érdekeinek hatékonyabb védelme jegyében az új Be. megőrzi, továbbviszi az áldozatvédelem körében már kialakított vívmányokat, amelyek erősítik a sértetti jogokat, valamint az őket megillető eljárási garanciákat.

Az új büntetőeljárási törvény szabályozási köréből – a teljesség igénye nélkül – a következőket érdemes kiemelni:

  • A jövőben a sértett az eljárás folyamán bármikor jogosult külön nyilatkozni arról, hogy a bűncselekmény következtében milyen testi, lelki sérelmet szenvedett, milyen vagyoni hátrány érte, kívánja-e a terhelt bűnösségének megállapítását és megbüntetését.
  • Ha a sértett a büntetőeljárásban a jogait a továbbiakban nem kívánja gyakorolni, erről bármikor jogosult nyilatkozni.
  • Az új Be. alapján a hatóságok a különleges bánásmódot igénylő személyekkel szemben – akik főszabály szerint sértettek és tanúk lehetnek – számos egyedi igényt is figyelembe vevő intézkedést alkalmazhat. Például biztosíthatja a személyes adatok fokozott védelmét, segítő közreműködésének lehetőségét, speciális helyiségben történő kihallgatást, kép- és hangfelvétel készítését, a telekommunikációs eszköz alkalmazását.
  • Az új Be. meg kívánja könnyíteni a sértettnek az őt érintő eljárási cselekményeken való megjelenést. Ennek érdekében a sértett lakcíme, vagy tényleges tartózkodási helye is megalapozhatja a bíróság illetékességét. Ennek az a feltétele, hogy az ügyészség e bíróságnál emeljen vádat.
  • Végül számos, a sértetti reparációt elősegítő új rendelkezést is tartalmaz az új törvény. Például az ügyész egyes intézkedés megtételét vagy határozat meghozatalát bizonyos esetben a sértett polgári jogi igényének kielégítéséhez is kötheti, vagy a bűnösség beismeréséről szóló egyezségben a terhelt vállalhatja, hogy a sértett polgári jogi igényét az egyezség jóváhagyásáról döntő előkészítő ülésig teljesíti.

Dr. Vida József kirendelt mb. csoportvezető főügyészségi ügyész - Az áldozatvédelem kiemelt szerepe, a sértettek érdekeinek hatékonyabb védelme:

Az eljárás gyorsítását célzó, terhelti beismerésen alapuló jogintézmények reformja

Az időszerűség és a pergazdaságosság elveinek megfelelve indokolt eltérően kezelni azokat az ügyeket, amelyekben a terhelt beismer, azokkal az eljárásokkal szemben, amelyekben a tagadó terhelt bűnösségét kell bizonyítani. A beismerés egyben lehetőséget teremt a terhelt számára, hogy további együttműködést tanúsítson, melyben valamennyi fél érdekelt, hiszen az a hatóságok oldalán idő- és költségmegtakarítást, a terhelt oldalán enyhébb szankcionálást, a sértett oldalán biztos jóvátételt eredményez, míg a társadalom számára azt az üzenetet közvetíti, hogy a bűncselekmény elkövetőjét valóban felelősségre vonják.

A hatályos büntetőeljárási törvény is ismeri azokat az eljárásokat, amelyek a terhelt beismerésén alapulnak. Ilyen például a közvetítői eljárás, a bíróság elé állítás, a tárgyalásról lemondás és a tárgyalás mellőzése. A bevált és jól működő jogintézmények – mint például a bíróság elé állítás – az új Be.-ben is megmaradnak, ugyanakkor az elhanyagolható mértékben alkalmazott, és a terhelttel való megegyezésen alapuló tárgyalásról lemondás eljárás megszűnik, annak alapjain egy új rendszert alakított ki a jogalkotó. A továbbfejlesztett jogintézmény azt az évekkel ezelőtt Szlovéniában sikeresen bevezetett törvényi szabályozást veszi alapul, amelyben a beismerés és a terhelt együttműködési szándéka kétféle megegyezéshez vezethet.

Az első esetben a nyomozási szakban a vádemelés előtt az ügyész, a terhelt és a védő – a bíróságtól függetlenül – formális megállapodást, úgynevezett egyezséget köthet. Az ügyész ebben az esetben a megkötött egyezségnek megfelelően emel vádat, a bíróság pedig csak az egyezség törvényességét vizsgálhatja, annak tartalmát nem változtathatja meg, azt jóváhagyja, vagy a jóváhagyást megtagadja.

A másik esetben, formális egyezség hiányában a vádemelést követő bírósági előkészítő ülés keretében lehetséges a megegyezés. Az ügyész ebben az esetben a vádiratban megjelölheti azt a szankciót és annak mértékét is, amelyet hajlandó elfogadni abban az esetben, ha a terhelt a bűnösségét beismeri, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról. Ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen elfogadja, az ügyész indítványa a bíróságot annyiban köti, hogy a vádiratban foglaltnál súlyosabb szankciót nem alkalmazhat. A beismerésre az eljárás folyamán később is sor kerülhet, de az elkövető ilyen kedvezményekkel a későbbiekben már nem számolhat.

Közös eleme a megegyezés két válfajának, hogy a tényállás és a jogi minősítés nem lehet megállapodás tárgya, azt az ügyész állapítja meg, így az angolszász rendszerben jellemző alkudozásról nem lehet szó.

Dr. Vida József kirendelt mb. csoportvezető főügyészségi ügyész - Az eljárás gyorsítását célzó, a terhelti beismerésen alapuló jogintézmények reformja:

Az új Be tájékoztatással kapcsolatos megváltozott szabályairól

A három legfontosabb változás:

1. Az új Be szabályai szerint (szemben a jelenlegivel) az ügyészség a bírósági eljárás során is jogosulttá válik a tájékoztatás adásra.

Az ügyész a büntetőeljárás teljes egészében jelen van, így a tájékoztatásadási jogosultság kibővítése a bírósági szakra lehetővé teszi, hogy a vádemelést követően tett ügyészi intézkedésekről is nyilatkozhasson az ügyészség.

Így különösen a vád esetleges módosításairól, a bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott, vádat érintő határozataival kapcsolatos ügyészi intézkedésekről, a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ügyészi indítványokról, az előkészítő ülésen és a tárgyaláson folytatott vádképviseleti tevékenységről, az ügyészség rendes és rendkívüli jogorvoslati nyilatkozatairól.

2. Az új Be új nyomozási struktúrában a nyomozás két fő szakaszra oszlik, a felderítésre és a vizsgálatra. A nyomozás két szakasza közötti válaszvonalat a gyanúsított kihallgatása jelenti.

A nyomozás felderítési szakaszában a nyomozó hatóság teljes önállósággal rendelkezik, önálló felelősséggel. Az ügyész e szakaszban kizárólag mint a törvényesség őre jelenik meg. Többek között elbírálja a nyomozó hatóság határozata ellen bejelentett panaszokat, hatályon kívül helyezi a nyomozó hatóság törvénysértő határozatát.

Ez azt is jelenti, hogy az ügyészség kommunikációja a felderítési szakban kizárólag ezen a törvényesség érdekében tett intézkedésekre – panaszelbírálásokról, határozatokról való tájékoztatásra – fog szorítkozni. Az ezen túlmenő kérdések kapcsán mindenkit következetesen a nyomozó hatóságokhoz fog irányítani.

A gyanúsítotti kihallgatást követően, a nyomozás vizsgálati szakaszában, azonban az ügyész már irányítási jogkört gyakorol, amelynek keretében például a nyomozó hatóságot eljárási cselekmény elvégzésére utasíthatja. Ennek megfelelően a nyilvánosság ügyészség általi tájékoztatása is szélesebb körű lehet.

3. Az új Be alapján már nem csak a sajtó számára adható tájékoztatás.

A nyilvánosság tájékoztatásának keretében, tájékoztatásra

  • egyrészt – ahogy eddig is – a médiatartalom-szolgáltató (sajtó) képviseletében eljáró személy jogosult,
  • másrészt az, aki a nyilvánosságot az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás (pld: Internetes blog) útján tájékoztatja.

A tájékoztatás előfeltétele, hogy a tájékoztatást kérő jelölje meg:

  • a nyilvánosság tájékoztatása céljából kéri az információt,
  • közölje a nevét, a szervezet megnevezését, az elérhetőségét és azt, hogy
  • a nyilvánosságot mely médiatartalom-szolgáltató vagy egyéb, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján tájékoztatja.

Ha ezeknek nem tesz eleget valaki, válaszadás nélkül mellőzhető a tájékoztatás.

A nyilvánosság tájékoztatása – ahogy eddig is – nem korlátlan.

Így a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság megtagadja a tájékoztatást, ha

  • az eljárásban részt vevő élete, testi épsége, egészsége, magánélethez fűződő joga közvetlen veszélynek lenne kitéve,
  • az eljárásban részt vevő személyes adatainak védelméhez elengedhetetlenül szükséges,
  • elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy befolyás és megfélemlítés nélkül gyakorolja a jogait és teljesítse a kötelezettségeit,
  • a minősített adat, vagy a zárt tárgyalásra okot adó érdekek védelme miatt,
  • a tájékoztatás megadása sértené a büntetőeljárás vagy az egyes eljárási cselekmény eredményességét, az eljárási cselekmény folyamatosságát, zavartalanságát.

Lásd még mindehhez:

  • a büntetőeljárásról szóló XC. tv (új Be.) 107-109.§
  • a nyilvánosság tájékoztatásának rendjéről szóló 6/2018. (V.31.) LÜ utasítás

Dr. Fazekas Géza sajtószóvivő, főosztályvezető-helyettes ügyész - Az új Be. tájékoztatással kapcsolatos megváltozott szabályairól:

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Bizottság fellép az állampolgárságot az Európai Unión (EU) kívüli személyeknek értékesítő EU-tagországokkal szemben - jelezte egy lapinterjúban a brüsszeli testület jogérvényesülésért felelős biztosa.

Vera Jourová a Die Welt című német lapnak elmondta, hogy egyre több tagország ad állampolgárságot harmadik - EU-n kívüli - országokból származó embereknek jelentős összegű befektetésekért cserébe, a bizottság pedig "nagy aggodalommal" szemléli az ilyen, úgynevezett arany útlevelek számának növekedését.

Brüsszel megítélése szerint olyan személyek is jutnak állampolgársághoz, akiknek nincs igazi kapcsolatuk az adott országgal, és a bizottság elvárásával szemben nem is élnek ott legalább egy évig.

"Az állampolgárság megadása komoly biztonsági kockázatot is jelent, mert a kedvezményezettek megszerzik az EU polgárainak járó valamennyi jogot és szabadon mozoghatnak az egész EU-ban" - fejtette ki az uniós biztos, aláhúzva: "nem akarunk trójai falovakat az EU-ban".

Az állampolgársági ügyek ugyan a nemzetállamok hatáskörébe tartoznak, de "ha egy EU-tagállam megnyitja a kapuit egy harmadik ország polgárai előtt, akkor az egész EU felé megnyílnak a zsilipek, és ez már ránk is tartozik, mert az Európai Bizottság is felelős az EU biztonságáért" - mondta a cseh politikus.

A bizottság minden egyes érintett tagállam gyakorlatát részletesen megvizsgálja, majd jelentés készít a problémákról és az eddiginél szigorúbb irányelveket dolgoz ki - tette hozzá Vera Jourova.

Olyan rendszert javasolnak majd, amelyben az eddiginél nagyobb felelősség hárul a tagállamokra, nekik kell gondoskodniuk kell arról, hogy ne érje kár a közösséget mindazon személyek részéről, akiknek állampolgárságot adnak - mondta az uniós biztos. Hozzátette, hogy kiemelten fontosnak tartja az ügyet, ezért a jelentést a korábban tervezett decemberi időpont helyett már ősszel nyilvánosságra hozzák.

forrás: Jogi Fórum

A korábbi felfüggesztés helyett 2018. július 4-én az Európai Unió valamennyi tagállamában kivonták a forgalomból a szennyezett valsartan hatóanyagot tartalmazó vérnyomáscsökkentő gyógyszereket. A július végével megállapodás született arról is, hogy feltételekkel ugyan, de a betegek jogosultak a bontatlan gyógyszerek térítési díjára.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) közlése szerint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet a betegek érdekében tárgyalásokat kezdeményezett a forgalmazásban érintett cégekkel és szervezetekkel. A korábbi sajtóhírek ugyanis még arról szóltak, hogy senki nem fogja visszatéríteni a betegek részére a forgalomból kivont gyógyszerek árát.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Egészségügyért Felelős Államtitkársága, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége, a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a forgalomba hozatali engedély jogosultak megállapodtak az érintett készítmények visszavételének gördülékeny ügyintézése érdekében.

A megállapodás értelmében a gyógyszertáraknak 2018. július 30.− augusztus 31. között van lehetőségük a kivont, minőségi hibás valsartan hatóanyagú gyógyszereket visszavenni a betegektől.

És a már említett feltételek:

Betegenként maximum 2 doboz bontatlan, lejárati időn belüli készítmény visszavételére van mód, amelynek a visszavétel időpontjában érvényes térítési díját kapják vissza az érintettek. A dobozszám korlátozásának oka, hogy egy időben legfeljebb háromhavi készítmény írható fel receptre, így indokolatlan, hogy két bontatlan doboznál több gyógyszer legyen a házipatikában. A készítményt bármely gyógyszertárba vissza lehet vinni, számla (blokk) hiányában is!

Felhívják a szakemberek arra is a betegek figyelmét, hogy a gyógyszer szedését senki ne hagyja abba addig, amíg a kezelőorvos a helyettesítő készítményt fel nem írja – ugyanis a gyógyszer szedésének megszakítása miatt megnő a vérnyomás, ami a szívinfarktus és a szélütés kockázatát emeli! Fontos tehát, hogy az érintett betegek mihamarabb keressék fel kezelőorvosukat és konzultáljanak vele, milyen készítményt javasol a jövőben a leghatékonyabb terápia érdekében.

Az érintett gyógyszerek listája a www.ogyei.gov.hu honlapon megtalálható.

Kapcsolódó cikk:

Rákkeltő vérnyomáscsökkentő gyógyszerek? - A Fővárosi Főügyészség nyomozást indított

forrás: Jogi Fórum

A mutagenezis útján nyert szervezetek GMO-knak minősülnek, és főszabály szerint vonatkoznak rájuk a GMO-król szóló irányelvben szereplő kötelezettségek. Azok a mutagenezis útján nyert szervezetek azonban, amelyeket hagyományosan számos alkalmazásban használtak, és amelyek biztonságossága régóta bebizonyosodott, mentesülnek e kötelezettségek alól, azzal hogy a tagállamok azokat az uniós jog tiszteletben tartása mellett az irányelvben meghatározott vagy más kötelezettségeknek vethetik alá - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-528/16. sz. ügyben hozott ítélet Confédération paysanne és társai kontra Premier ministre és ministre de  l’Agriculture, de l’Agroalimentaire et de la Forêt

A transzgenezistől eltérően a mutagenezis olyan technikák összessége, amely valamely élő faj genomjának idegen DNS beültetése nélkül történő megváltoztatását teszi lehetővé. A mutagenezis technikái tették lehetővé a bizonyos szelektív gyomirtó szereknek ellenálló vetőmagfajták kifejlesztését.

A Confédération paysanne olyan francia mezőgazdasági szakszervezet, amely a mezőgazdasági kisvállalkozások érdekeit védi. Nyolc másik szövetséggel együtt indított keresetet a Conseil d’État (államtanács, Franciaország) előtt a mutagenezis útján nyert szervezeteket a géntechnológiával módosított szervezetekről szóló irányelv1 által előírt kötelezettségek alól mentesítő francia szabályozás tárgyában. Ezen irányelv különösen arról rendelkezik, hogy a GMO-kat csak az emberi egészséget és a környezetet érintő kockázatok értékelését követően lehet engedélyezni, és e szervezetekkel szemben nyomon követhetőségi, címkézési és felügyeleti követelményeket támaszt.

A Confédération paysanne és a többi szövetség arra a körülményre hivatkozik, hogy a mutagenezis technikái az idők során változtak. A GMO-irányelv elfogadását megelőzően kizárólag a mutagenezis hagyományos vagy véletlen módszereit alkalmazták in vivo egész növényekre. Később a műszaki fejlődés a mutagenezis in vitro technikáinak megjelenéséhez vezetett, amelyek célzottan lehetővé teszik egy gén pontos mutációját például a meghatározott gyomirtó szereknek ellenálló szervezetek kinyerése érdekében. Márpedig a Confédération paysanne és a többi szövetség álláspontja szerint a valamely gyomirtó szernek ellenálló vetőmagfajták alkalmazásával fennáll a kockázata annak, hogy a környezet, valamint az emberi és állati egészség jelentősen károsodik, hasonlóképpen, mint a transzgenezis esetében.
A Conseil d’État e körülmények között kérte a Bíróságot lényegében annak meghatározására, hogy a mutagenezis révén nyert szervezetek GMO-knak minősülnek-e, és vonatkoznak-e rájuk a GMO-król szóló irányelvben szereplő kötelezettségek.

Ítéletében a Bíróság először is megállapítja, hogy a mutagenezis révén nyert szervezetek a GMO-irányelv értelmében vett GMO-knak minősülnek, ha a mutagenezis technikái, illetve módszerei olyan módon módosítják valamely szervezet genetikai anyagát, amely a természetben nem fordul elő. Ebből következik, hogy e szervezetek főszabály szerint az GMO-irányelv hatálya alá tartoznak, és vonatkoznak rájuk az említett irányelvben szereplő kötelezettségek.

A Bíróság azonban megállapítja, hogy az OGM-irányelvből kitűnik, hogy az nem alkalmazandó a mutagenezis bizonyos technikái útján, azaz olyan technikák útján nyert szervezetekre, amelyeket hagyományosan számos alkalmazásban használtak, és amelyek biztonságossága régóta bebizonyosodott. A Bíróság ugyanakkor rámutat, hogy a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy e szervezeteket az uniós jog (különösen az áruk szabad mozgására vonatkozó szabályok) tiszteletben tartása mellett a GMO-irányelvben meghatározott vagy más kötelezettségeknek vessék alá. Az a körülmény ugyanis, hogy e szervezetek ki vannak zárva az irányelv hatálya alól, nem jelenti azt, hogy az érintett személyek ilyen szervezeteket szándékosan kibocsáthatnak a környezetbe vagy forgalomba hozhatnak az Unión belül. A tagállamok tehát e területen az uniós jog és különösen az áruk szabad mozgására vonatkozó szabályok tiszteletben tartása mellett jogszabályokat fogadhatnak el.

Azon kérdést illetően, hogy a GMO-irányelvet a mutagenezis azon technikái útján nyert szervezetekre is alkalmazni kell-e, amelyek az említett irányelv elfogadása óta jelentek meg, a Bíróság megállapítja, hogya mutagenezis új technikáinak alkalmazásához kapcsolódó veszélyek hasonlónak bizonyulhatnak azokhoz, amelyek a GMO-k transzgenezis útján történő előállításából és kibocsátásából erednek, mivel valamely szervezet genomjának mutagenezis útján elért közvetlen módosítása ugyanolyan hatások elérését teszi lehetővé, mint egy idegen génnek az említett szervezetbe történő behelyezése (transzgenezis), és ezen új technikák olyan ütemben és arányban teszik lehetővé géntechnológiával módosított fajták előállítását, amelyek nem mérhetők össze a véletlenszerű mutagenezis hagyományos módszereinek alkalmazásából eredőekkel. E közös kockázatokra tekintettel a mutagenezis új technikái útján nyert szervezeteknek a GMO-irányelv hatálya alól történő kizárása veszélyeztetné ezen irányelvnek a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatások elkerülésére irányuló célját, és sértené az elővigyázatosságnak az irányelv által megvalósítani kívánt elvét. Ebből következik, hogy a GMO-irányelvet a mutagenezis azon technikái útján nyert szervezetekre is alkalmazni kell, amelyek az említett irányelv elfogadása óta jelentek meg.

Végül a Bíróság azt a kérdést vizsgálja, hogy a mutagenezis technikái útján nyert, géntechnológiával módosított fajtáknak teljesíteniük kell-e egy másik uniós irányelv2 által támasztott feltételt, amely szerint valamely géntechnológiával módosított fajta csak akkor ismerhető el az „azon mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékébe való felvétele céljából, amelyek vetőmagjai és szaporítóanyagai forgalomba hozhatók”, ha valamennyi megfelelő intézkedést megtettek az emberi egészséget és a környezetet érő káros hatások kiküszöbölésére. A Bíróság megállapítja, hogy a „géntechnológiával módosított fajta” fogalmát úgy kell tekinteni, mint amely a GMO-irányelvben szereplő GMO-fogalomra utal, ezért a mutagenezis útján nyert, ezen irányelv hatálya alá tartozó fajtáknak teljesíteniük kell a fenti feltételt. Ezzel szemben a mutagenezis olyan technikái útján nyert szervezetek, amelyeket már hagyományosan számos alkalmazásban használtak, és amelyek biztonságossága régóta bebizonyosodott, mentesülnek e kötelezettség alól.
_________________________________________________________________________________

1A géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 2-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 106., 5. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 77. o.).

2A 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2003. L 268., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 32. kötet, 432. o.) módosított, a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről szóló, 2002. június 13-i 2002/53/EK tanácsi irányelv (HL 2002. L 193., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 36. kötet, 281. o.).

forrás: Jogi Fórum

Az új Polgári perrendtartással összefüggő keresetlevél nyomtatványok rövidebbé és közérthetőbbé tétele a célja annak a javaslatcsomagnak, melyet augusztus elején terjesztett elő az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az Igazságügyi Minisztériumnak. Az ügyfelek visszajelzései és a bíróságok tapasztalatai alapján készült előterjesztés másik fontos kezdeményezése, hogy illetékmentes legyen a keresetlevelek visszautasítása.

Jelentősen rövidebbé és átláthatóbbá válhatnak a jövőben a keresetlevél nyomtatványok, amennyiben az Igazságügyi Minisztérium elfogadja az Országos Bírósági Hivatal elnökének előterjesztését. A javaslat szerint a jelenleg 25 oldalas nyomtatványok terjedelme 7 oldalra csökkenhetne.

Ismert, év elején lépett hatályba az új polgári perrendtartás (új Pp.), melynek megalkotását Trócsányi László igazságügyi miniszter és Wopera Zsuzsanna miniszteri biztos is kiemelt feladatának tekintette. A perrendi szabályok egyik előremutató újítása lett, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró feleknek a 2018. január 1. után induló polgári perekben a keresetlevelet egy igazságügyi minisztériumi rendeletben meghatározott nyomtatványon kell előterjeszteniük. A jogalkotó célja az volt, hogy megkönnyítse a jogi képviselő nélkül eljáró felek bírósághoz fordulását.

Az OBH év eleje óta figyelemmel kíséri az új eljárási kódex hatályosulását, ezért állt fel „Az új Pp. hatályosulását támogató Munkacsoport” is, amely szakmai kapcsolatban áll a Kúriával és annak konzultációs testületével, illetve a bíróságokon megalakult perjogi szakmai testületekkel. A Munkacsoport gyűjtötte össze azokat a bíróságoktól érkező észrevételeket is, amelyek a javaslatcsomagot megalapozták. Ennek elfogadásával az ügyfelek egyszerűbb feltételek mellett érvényesíthetik majd igényeiket, és terjeszthetik elő nyilatkozataikat. Az egész bírói kar várakozással tekint a nyomon következő jogalkotói lépésekre annak érdekében, hogy az ügyfelek közérthetőbb nyomtatványokat használhassanak, ezáltal a hiánypótlások és visszautasítások száma csökkenhessen.

A bírósághoz fordulás jogát segíti az OBH elnökének Illetéktörvény módosítási javaslata is, amely illetékmentessé tenné a keresetlevél visszautasítását. E célt megvalósítani szándékozó javaslatát egyébként az OBH elnöke már több ízben eljuttatta a jogalkotóhoz.

forrás: Jogi Fórum

Tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Herman Miller Ügyvéd Kupa és Volvo Nagydíj elnevezésű vitorlásversenyt, az ügyvédek balatoni regattáját. A verseny régi helyszínére, a lellei BL YachtClubba tért vissza, ahol sikerült megidézni a korábbi BL-es versenyek jó hangulatát.

Az ügyvédek balatoni vitorlásversenyét 2006-ban rendezték meg először – akkor is Balatonlellén –, és azóta minden évben sor kerül a regattára. A versenyhelyszínek ugyan változtak az elmúlt tizenkét év során, de a versenyprogram szinte változatlan maradt. A Magyar Ügyvédi Kamara által kiírt, és a kamarai elnök, Bánáti János által védnökölt szakmai regatta, kétségkívül a hazai tematikus regatták legjobbjai között számon tartott verseny.

Fotó: Antal Gábor

Az ügyvéd a kormánynál kategóriában Prédl Sailing Team szerezte meg az első helyet, Prédl Tamás kormányzásával. A regatta abszolút győztese a Lichy Ügyvédi Iroda lett, amely profi kormányossal és hajóval időben fél órával előzte meg a Prédl Sailing Team ügyvéd által kormányzott hajóját.

Fotó: Antal Gábor

Második helyen Prédl Tamás ügyvéd, Tomai Balázs olimpikon és világbajnok vitorlázóval megerősített csapata ért célba a Westport nevű X-35-ös fedélzetén. Harmadikként a Szűcs és Társai Ügyvédi Irodának szólt a kűrt a célvonalon, akik egy Dehler 33-assal, a Picurral versenyeztek.

Fotó: Antal Gábor

A győztes Lichy ügyvédi iroda hajója, a 26 esztendős Gardazzurra korábban kétszer volt Kékszalag-győztes. Simó Béla Fonyódon állomásozó hajója a Garda-tóról származik, ahol neve már fogalommá vált. Az 1992-ben vízre tett Gardazzura ugyanis rögtön az első évben megnyerte az ottani kupát, mely Európa egyik legnépesebb tókerülő versenye. Rekordját azóta sem tudták megdönteni a Garda-tó hajósai, így neve ott - Simó Béla szerint - hasonlóan cseng, mint a Nemere II. név a Balaton partján.

forrás: Jogi Fórum

forrás: Jogi Fórum

Immár hetedik alkalommal mérték össze gyorsaságukat a jogi hivatásrendek képviselői Közép-Európa legnagyobb váltóversenyén, a „K&H mozdulj” maraton- és félmaratonváltón. Idén csaknem 200 jogász futott 39 csapatban a rendezvény keretein belül megrendezett Jogi Fórum Kupán. Védnökük Makai Lajos MABIE elnök volt. - Videó-összefoglaló és képgaléria
Az Országgyűlés július 20-án elfogadta és jelenleg kihirdetésre vár az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely a piaci igényeknek megfelelően módosít a SZIT törvényen, ezáltal vonzóbbá téve ezt a befektetési formát, így várhatóan még több társaság dönt majd a szabályozott ingatlanbefektetési társasággá alakulásról.

Az Országos Bírósági Hivatal az idei évben is kiírta a "Fókuszban a bíróság" elnevezésű fotópályázatot, amelyre 2018. október 5. napjáig jelentkezhetnek amatőr fotósok akár a bírósági szervezeten belülről, akár kívülről.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2018-ban is meghirdette a „Fókuszban a bíróság” elnevezésű fotópályázatot. A pályázat nyílt, így azon – a pályázati feltételek elfogadása mellett – bárki részt vehet.

A pályázatra 2018. október 5-ig napjáig jelentkezhetnek az amatőr fotósok az alábbi pályázati kategóriákban készített fotókkal:

  • A bírósági munka, mindennapok a bíróságokon
  • Bírósági épületek homlokzata, épületek belső terei
  • Bírósági épületek környezete, bírósági épületek által ébresztett érzelmek, hangulatok
  • Tárgyalótermi életképek

A megadott kategóriákban mobiltelefonnal készített képeket különdíjként értékeli a zsűri.

A nyertesek pénzdíjazásban részesülnek.

A részletes pályázati feltételeket tartalmazó pályázati kiírás és a szükséges dokumentumok ITT megtalálhatóak.

A fényképek elkészítése céljából a bírósági épületekbe történő belépést a bíróságok biztosítják, azonban a belépést megelőzően, a bírósági épületbe való belépés feltételeiről a jelentkezők szíveskedjenek egyeztetni e-mail vagy telefon útján a Gyulai Törvényszék sajtószóvivőjével vagy sajtótitkárával.

forrás: Jogi Fórum

Regős Gábor közgazdász, a Századvég Alapítvány elemzője szerint egyelőre nincs létjogosultsága a szieszta bevezetésének, mert csupán két-három olyan hét van egy évben, amikor elviselhetetlen a hőség.
Az Európai Bizottság négy nagy háztartási elektronikai céget (Asus, Philips, Pioneer és Denon & Marantz) sújtott több, mint 111 millió eurós bírsággal – tájékoztatott a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda. Az eljárás 2017 februárjában indult meg, ugyanis felmerült annak a gyanúja, hogy az említett cégek meghatározzák, hogy az online kereskedőik (tipikusan web áruházak, amelyeket kisebb vállalkozások üzemeltetnek) milyen áron értékesíthetik tovább termékeiket.

Szigorúbb szabályokat vezetnek be Amszterdam központjában a számos helyi lakost zavaró óriási turistaáradat miatt, például lényegesen egyszerűbb lesz a szemetelésen, illetve közterületi alkoholfogyasztáson vagy vizelésen kapott személyek megbírságolása - jelentette be a városvezetés.

A város új polgármestere, Femke Halsema arról tájékoztatott, hogy folyamatosan monitorozni fogják a látogatók számát, s amennyiben bizonyos körzetek túlzsúfolttá válnak, akkor ott lehetővé válik majd egyes utcák lezárása.

A különösen forgalmas részeken bevezetnek egyfajta "takarítási szünetet", amelynek idejére kizárják onnan a turistákat, hogy rendbe tehessék az utcákat.

Emellett olyan terminálokkal látják el a közterület-felügyelőket, amelyek segítségével a helyszínen azonnal megbírságolhatják a szabályokat megsértő személyeket. Közterületi alkoholfogyasztásért 95 eurós, nyilvános vizelésért, rendzavarásért vagy szemetelésért pedig 140 eurós pénzbüntetést fognak kiszabni.

Halsema hozzátette: mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy meggyőzze az illetékes hatóságokat a vörös lámpás negyedben és a látogatók körében népszerű többi kerületben járőröző rendőrök számának növeléséről.

Arre Zuurmond városi ombudsman, aki korábban "törvények nélküli dzsungelként" írta le Amszterdam turisták sújtotta központját, fontos első lépésként üdvözölte az intézkedést.

A mintegy 800 ezres lakosságú Amszterdam becslések szerint idén 18 millió látogatót fogad.

forrás: Jogi Fórum

Egyre több a közintézményeket, vállalatokat érintő kiberfenyegetés, amely veszélybe sodorja működésüket és sikerességüket. Solymos Ákos, a QUADRON Kibervédelmi Kft. szakértője összeszedte a 10 leggyakoribb kiberveszélyt, amellyel a cégeknek, intézményeknek nap mint nap szembe kell nézniük, valamint gyakorlati tanácsokat is ad azok elkerülésére.

Jól megfigyelhető a változás, ahogy a világ - és ezzel együtt minden vállalat, közintézmény - függővé vált az informatikától. Ezt a mindennapokban is megtapasztalhatjuk, legyen szó ügyintézésről, közlekedésről, szórakozásról vagy vásárlásról.  A mindent átszövő informatikának ugyanakkor negatív hatása is van ezekre a szolgáltatásokra, tevékenységekre, hiszen rengeteg a kiberbiztonsági fenyegetés.

„Ma már nem tudunk úgy megnyitni egy informatikai hírportált - de egy általánosat sem -, hogy ne fussunk bele információvédelemmel kapcsolatos hírekbe. Feltörték a rendszert, elérhetetlenné tettek szolgáltatásokat, ellopták az adatokat - amíg régen egy-egy ilyen hír komoly szenzáció volt, ma már szinte átsiklunk fölötte. A cégek, közintézmények ugyanakkor ezt nem tehetik meg, hiszen komoly adatvédelmi kötelességeik vannak, és a törvényi szabályozás erősödése mellett senki sem szeretné, hogy ilyen hírrel kerüljön címlapra.” – hangsúlyozza Solymos Ákos.

De mik is a leggyakrabban felmerülő veszélyek és hogyan tud egy szervezet ezekre reagálni? A QUADRON szakértője az alábbiakban összefoglalja azt a top 10 fenyegetést, amelyekkel a vállalatoknak nap mint nap szembe kell nézniük:

1. Zsarolóvírusok, e-mailben és weben érkező kártevők

2. Célzott támadások – social engineering (megtévesztésen alapuló manipuláció), adathalászat

3. Okostelefonok és mobil eszközök elvesztése, elhagyása

4. Belső dolgozók által (szándékosan vagy véletlenül) okozott adatszivárgás

5. Weboldal feltörése

6. Webes szolgáltatások feltörése vagy elérhetetlenné tétele, DOS támadás (szolgáltatásmegtagadással járó támadás)

7.  Adathordozók nem megfelelő kezelése

8. Beszállítók, kapcsolódó partnerek gyenge információvédelme

9. Felhasználók tudatlansága, biztonsági ismeretek hiánya

10. És végül általában fenyegetettség, hogy fogalmuk sincs a cégeknek, hogy milyen veszélyek fenyegetik őket és ezért inkább úsznak az árral, reménykednek, hogy nem fog történni semmi

Ahhoz, hogy egy szervezet érdemben tudjon reagálni ezekre a fenyegetettségekre, az alábbi 2 + 1 lépést mindenképp meg kell tennie, különben a ráfordítások köddé válnak, és csak a hamis biztonságérzet marad.

1. Információvédelmi szervezet, vagy szakértő biztosítása. Sok szervezet még mindig nem önálló funkcióként tekint az információvédelemre. A szervezeten belül nincs szakértelem. Nagyon gyakori, hogy az amúgy is leterhelt rendszergazdára bízzák ezt a feladatot, akinek ez púp a hátán, ráadásul, mivel az információvédelem nem csak a vírusirtásról szól, hanem a teljes szervezetet átható gondolkodásmódról, stratégiáról, szervezeti kultúráról – a rendszergazdának esélye sincs ezt a feladatkört jól ellátni. Ezért érdemes az IT-tól független, közvetlen a csúcsvezető alá tartozó szakértőt alkalmazni, akár munkavállalóként, akár olyan szakértő cég szerződtetésével, aki nyújt kihelyezett Biztonsági Felelős szolgáltatást.

2. Kockázatok felmérése, intézkedési terv végrehajtása. Rengeteget szervezet a mai napig „vakon repül”, fogalmuk nincs, hogy valójában mik a szervezet gyenge pontjai információvédelem terén. Emiatt sokszor nem a megfelelő összeget, és nem a megfelelő helyen költi el, kockáztatva ezzel az üzleti működést vagy az ügyfelek adatainak biztonságát. Megoldást jelenthet a rendszeres információvédelmi kockázatelemzés, a kockázatok nyomonkövetése, valamint az elfogadott intézkedési terv végrehajtásának riportolása a vezetőség felé. Az ilyen elemzést is célszerű független szakértő cégre bízni, aki emészthető formában tudja előadni a problémákat a menedzsmentnek, emellett segítséget tud nyújtani a priorizálásban és a végrehajtásban is.

+ 1  A Center of Internet Security által kiadott TOP 20 biztonsági intézkedés módszeres alkalmazása. A CIS TOP 20 intézkedés működtetéséhez szükséges az előző két pont megvalósítása, hiszen kell egy vagy több szakértő, aki a rendszereket és folyamatokat bevezeti és működteti. A TOP 20 biztonsági intézkedés ITT olvasható.

forrás: Jogi Fórum

A helyi önkormányzati képviselőként is működő ügyvéddel szemben a Budapesti Nyomozó Ügyészség zsarolás, ügyvédi visszaélés, kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra.

A vádirat szerint a képviselőként is tevékenykedő ügyvéd 2017 nyarán egy öröklési szerződés ügyében járt el, amelynek tárgya egy budapesti ingatlan volt.

Az örökhagyó rövid időn belül bekövetkezett halála után a vád szerint a vádlott a szerződés szerinti örököst fenyegetéssel arra kényszerítette, hogy az általa örökölt ingatlan ½ tulajdoni hányadát 6.000.000 forintért - a valós értéknél alacsonyabb árért – adásvételi szerződéssel ruházza át egy harmadik személyre.

A sértett a fenyegetés hatására, valós szerződéskötési szándék nélkül az ingatlan 1/2-ed tulajdoni hányadának eladásáról szóló adásvételi szerződést aláírta, az ingatlan tulajdonjogának átruházásért pénzt nem kapott.

A szerződés szerinti tulajdonos tulajdonjogának bejegyzésére - a sértett közbeavatkozása miatt - a Földhivatalnál végül nem került sor.

A budapesti nyomozó ügyészek 2017. december 15-én házkutatással is egybekötött akciót hajtottak végre a terhelt budapesti tartózkodási helyén, ahol ennek során kábítószert, valamint kábítószer fogyasztásához szükséges eszközöket is találtak.

A vádirat szerint a vádlott 2017. évben ismerőseinek rendszeresen kínált és adott át különböző – elsősorban speed, illetve Gina elnevezésű - kábítószereket.

Az ügyben a Budapesti Nyomozó Ügyészség nyújtott be vádiratot a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságra.

A vád szerinti bűncselekmények büntetési tételének felső határa hét és fél évig terjedő szabadságvesztés.

forrás: Jogi Fórum

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) június 29-én függesztette fel huszonhét vérnyomáscsökkentő gyógyszer forgalmazását, mert az egyik, egy kínai gyártó által előállított valsartan nevű hatóanyagban szennyező anyagot találtak. Az intézkedés nem minden Magyarországon forgalomba hozott valsartan hatóanyagú készítményt érintett. Az ügyészség nyomozást indított.
Az alkotmánybíróságként is működő izraeli legfelsőbb bírósághoz fordultak az izraeli arabok a júliusban elfogadott, Izrael állam zsidó jellegét hangsúlyozó, úgynevezett nemzetállam törvény ellen - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.
Az elmúlt időszakban egyre több olyan fogyasztóvédelmi vitás ügy fordult elő a Budapesti Békéltető Testület előtt, amelyek tanulságul szolgálnak a fogyasztóknak, hogyan kell és érdemes eljárni, ha használtautót vennének egy kereskedőtől. A tapasztalatok szerint a szerződések tartalmát nem ismerik meg kellőképpen, pedig később nem lehet már olyan hiba miatt reklamálni, amit ismertek a vásárláskor, vagy amit ismerniük kellett volna.

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.