jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
A Kúria számára 2017 a felkészülés éve volt, mivel 2018. január elsejétől hatályba lép az új polgári és az új közigazgatási perrendtartás - mondta Darák Péter elnök, a legfelsőbb bírói testület évzáró sajtótájékoztatóján Budapesten kedden.
A perben a bizonyítással járó költségeket a bizonyító fél köteles előlegezni. Bizonyító félnek azt a személyt kell tekinteni, akinek érdekében áll, hogy a perben jelentős tényeket a bíróság valósnak fogadja el.

A Fővárosi Törvényszék 2017. december 11-én elsőfokú ítéletet hirdetett az őssejt-ügyben. A P. Imre és társai ellen indult büntetőügyben a bíróság a vádlottakat az emberi test tiltott felhasználásának és emberen végezhető kutatás szabályai megszegésének bűntette mellett többrendbeli csalás bűntettében mondta ki bűnösnek.

A bíróság P. Imre I. rendű vádlottat 10 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 9 millió forint pénzmellékbüntetésre, B. Julij Viktorovics II. rendű vádlottat 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és 10 évre kiutasította Magyarország területéről, dr. S. István III. rendű vádlottat 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 1 millió forint pénzmellékbüntetésre, F. Ádámot 10 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 1.440.000 forint pénzmellékbüntetésre, K. Nataliját V. rendű vádlottat 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte és 2 évre kiutasította az ország területéről.

A Budapesti II. és III. kerületi Ügyészség 2012-ben emelt vádat P. Imre és társai ellen jelentős kárt okozó, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás bűntette miatt, amelyet a vádirat szerint 2007 és 2009 között követtek el. Az elsőfokú bírósági eljárás során, vádbeszédében az ügyész kiterjesztette a vádat és csalás bűntette mellett emberi test tiltott felhasználásának bűntettével is vádolta P. Imrét és társait.

Az I. rendű vádlott P. Imre üzletember és a II. rendű vádlott B. Julij Viktorovics orosz származású Amerikában élő professzor, akik 2002-től Barbadoson őssejt-kezeléssel foglalkozó klinikát működtetettek, amely 2007-ben bezárt. Ekkor P. Imre úgy döntött, hogy ezt a tevékenységet Magyarországra telepíti, és dr. S. István III. rendű vádlottal 2007 augusztusában közösen egy részvénytársaságot alapították azért, hogy egészségügyi szolgáltatásként emberi őssejteket értékesítsenek. A későbbiekben a cég igazgatósági tagja lett F. Ádám IV. rendű vádlott is. A működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésére P. Imre biztosította B. Julij Viktorovics személyes közreműködését és a professzor által ismert „know-how“-t, dr. S. István pedig több százmillió forint befektetésével egy laboratóriumot rendezett be a magánklinikáján. A kezeléseket olyan őssejtet tartalmazó szérummal végezték, amelyet abortusz során eltávolított magzatokból, a magánklinikán kialakított laboratóriumban, állított elő K. Natalija ukrán származású kriobiológus, az ügy V. rendű vádlottja. Megállapodást kötöttek néhány közeli egészségügyi intézménnyel, amelyek a szülészeti osztályaikon elvégzett terhesség-megszakításokból származó abortált magzatokat – az érintett nők írásos hozzájárulásával – kutatási célból átadták a kaposvári klinikának. Az abortált magzatokból készített őssejt szuszpenziót ampullákban lefagyasztva tárolták. A kezdetektől folyamatosan próbálták engedélyeztetni ezt a típusú őssejt kezelést az illetékes hatóságnál, arra azonban nem kaptak engedélyt, hogy a kutatómunkájuk során előállított szuszpenziót pácienseken, terápiás kezelés céljából alkalmazhassák. Ennek ellenére számos páciensnek beadták a hatóanyagot, kezeltek vele többek között rákos megbetegedést, cukorbetegséget, születési rendellenességgel élőt és balesetben megsérült beteget is, illetve volt olyan, aki fiatalító kezelésként vette igénybe a szolgáltatást. A kezelés körülményei azt erősítették a betegekben, hogy a vádlottak tevékenysége legális: egy részvénytársaság áll a kutatás mögött, a kezelések nagy része magánklinikán történt, ahol orvosokkal konzultáltak, az őssejt hatékonyságáról írásos tájékoztatót kaptak, és beleegyező nyilatkozatot is aláírtak. A kezelés ára 2.500.000 forint és 5.000.000 forint között volt.

A bíróság az ítélet szóbeli indokolásának elején kiemelte, hogy nem feladata olyan orvosi és orvosetikai szakkérdésekről dönteni, minthogy az őssejt kezelés valóban hatékony gyógymód-e, etikus-e, illetve milyen betegségek kezelésére alkalmas. Az orvostudománynak ez a területe rendkívül dinamikusan fejlődik, évről-évre derülnek ki új lehetőségek, kockázatok és kérdések. De a vádbeli időszakban és jelenleg is egész Európában csak a csontvelő átültetés esetében engedélyezett orvosi eljárás.

A bíróság felhívta a figyelmet, hogy bármely új gyógykészítmény vagy gyógyászati eljárás mögött sok évtizedes orvosi kutatómunka áll, amelynek során a kutatók hosszú időn keresztül, akár milliárdos költségek mellett tárják fel a készítmény vagy a kezelés hatásait, dokumentálják a kutatási eredményeket és a mellékhatásokat. A kutatásokra és a kezelésekre vonatkozó szigorú szabályok biztosítják, hogy a társadalom tagjai bízhassanak az orvostudományban és a gyógyszeriparban.

A vádbeli időszakban a vádlottak olyan kezelést adtak be a pácienseiknek, amiről maguk sem tudták, hogy igazából milyen hatása van. A bíróság álláspontja szerint a vádlottakat nem kizárólag az orvosi kutatás vagy a gyógyítás szándéka vezette, hanem egyúttal a gyors haszonszerzés is motiválta. A kezelt páciensek nagy része sem megelőző, sem utólagos kontroll vizsgálaton nem vett részt. A kezelések eredményeit nem követték nyomon, nem gyűjtötték össze és semmilyen publikáció sem született erre vonatkozóan. Pedig egy tudományos kutatás során a betegek tényleges állapotváltozásának a dokumentálása alapvető jelentőségű. A további kezelésekért reklamáló pácienseknek több alkalommal azt mondták, hogy ez egy üzleti vállalkozás, egy árban csak egy kezelés volt benne. A bíróság hangsúlyozta, hogy a vádlottak jogszerűen nem hozhattak volna létre olyan üzleti modellt, amelynek keretében pénzért őssejt-kezelést végeznek. Ha lett is volna engedélyük emberkísérletek végzésére, akkor is csak az engedély keretei között, ingyenesen, a kutatásra vonatkozó szabályok betartásával adhatták volna be a szuszpenziót a betegeknek, ezt kezelésként semmilyen formában sem lett volna szabad árulniuk és hirdetniük sem. Egyetlen beteg érdekében sem lehet engedély nélküli kezelést végezni. Azzal, hogy a vádlottak olyan környezetet alakítottak ki, mintha legalizált egészségügyi szolgáltatást értékesítenének, megtévesztették a sértetteket függetlenül attól, hogy gyógyíthatatlan betegség miatt keresték fel a klinikát vagy az életminőségüket szerették volna javítani.

A vádlottak 20 millió forinttal alapították meg a részvénytársaságot, amelynek százmillió forintot meghaladó bevétele kizárólag a kezelésekből származott, tehát a cég működtetésébe, valójában kizárólag a kezelt betegek tettek bele tőkét. A vádlottak nem támogatták további anyagi erőforrásokkal az őssejt kutatásokat, céljuk elsősorban az volt, hogy az őssejtek értékesítésével anyagi haszonhoz jussanak.

A büntetések kiszabásakor a bíróság nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás – a vádlottaknak fel nem róható módon – 10 éve tart, ami sérti a tisztességes eljáráshoz való jogukat. Ezért a strasbourgi bíróság gyakorlatát figyelembe véve a bíróság a büntetések kiszabása során ezt a körülményt nyomatékosan értékelte. A törvényszék a vádlottakat a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes menetesítésben részesítette.

Az ítélet nem jogerős.

forrás: Jogi Fórum

A hazai vezetők között egyre népszerűbbek az autóba szerelhető fedélzeti kamerák (más néven menetkövetők, angolul dashcam-ek), amelyek jó szolgálatot tehetnek egy közlekedési baleset körülményeinek tisztázása során akár a biztosító, akár a bíróság előtt. Ugyanakkor egyre többet hallani arról is, hogy konkrét és részletes jogi szabályozás híján, Magyarországon egyáltalán nem kockázatmentes az ilyen felvételek elkészítése és felhasználása. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás ismerteti a fedélzeti kamerák használatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és kockázatokat.

Melyek a fedélzeti kamerák használata melletti és elleni érvek?

„A menetkövetők használatát jellemzően személy- és vagyonvédelmi okokkal indokolják: az üzembentartó így kívánja rögzíteni az esetlegesen bekövetkező közlekedési baleset körülményeit (beleértve az időjárási és közlekedési viszonyokat is), esetleg a biztosítási csalásra utaló magatartásokat, vagy éppen a gépjárművet ért rongálási, birtokháborítási cselekményeket, illetve ezek kísérleteit. Mindezekre egyre kifinomultabb specifikációkkal rendelkező (akár 170 fokos látószögű, nagy felbontású, részletgazdag, a környezeti fény- és egyéb viszonyokat automatikusan korrigáló, az autó mögötti teret és GPS-adatokat is rögzítő) kamerák állnak a vezetők rendelkezésére, amelyeknek széles körben történő alkalmazásuk akár visszatartó erőt is gyakorolhat a szabálytalanul közlekedőkre” – mondta el Kerényi Edmond, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás jogásza.

A menetkövetőkkel szembeni érvek elsősorban adatvédelmi aggályokat fogalmaznak meg nevezetesen, hogy a felvételeken szereplő személyek a rögzítéshez nem adták meg az előzetes vagy utólagos hozzájárulásukat, a kamerák indokolatlan mértékben rögzítik mások privát szféráját és lehetőséget teremtenek a felvételekkel való visszaélésre is. Mellesleg a felszerelt kamera a vezetőt is zavarhatja a kilátásban, növelve a baleset bekövetkeztének kockázatát.

Milyen előírásokat kell betartani a menetkövetők használata során?

A fedélzeti kamerák szabályozása Európa más országaiban sem egységes. Ausztriában súlyos pénzbüntetést is kiszabhatnak a dashcam-et használók ellen, máshol pedig csak azt engedélyezik, hogy a már megtörtént balesetet rögzítsék, vagy csak kizárólag magánhasználatra szánt felvételeket készítsenek (például úti-, művészeti, vagy természetfilmeket konkrét járművek és/vagy személyek rögzítése nélkül), míg Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Horvátországban vagy éppen Oroszországban egyáltalán nem létezik erre jogi szabályozás (vagy az teljes mértékben megengedő). Erre tekintettel utazás előtt minden esetben ajánlott előzetesen tájékozódni az adott országban érvényes szabályozásról.

Magyarországon konkrét jogszabályi rendelkezés nem vonatkozik a fedélzeti kamerák használatára, így mindössze néhány jogszabályhely, a bírósági gyakorlat, illetve nagyrészt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) állásfoglalásai jelenthetnek némi eligazodási támpontot. Általánosságban elmondható, hogy a követendő magatartás annak függvényében alakul, hogy ki, milyen célból készíti a felvételeket, azok mit tartalmaznak és azokat milyen módon használja fel a készítője.

Magánszemélyként használhatok menetkövetőt?

Igen, minden más szóba jöhető személyi körre már kifejezett jogi előírások vonatkoznak, például a céges autóba szerelt kamerát üzemeltető munkavállalók, a közterület-felügyelet, a személyszállítási szolgáltatók (ebbe a körbe a személytaxik nem tartoznak bele), a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatók eseteire. Magánszemélyként – a NAIH állásfoglalása szerint – azonban csak abban az esetben nem kell betartanunk az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, ha a felvételeket kizárólag saját személyes célból készítjük el és ilyen célra is használjuk fel.  

Ezt a személyes célt a NAIH megszorítóan értelmezi, azaz a fedélzeti kamerák használatának elvileg az alábbi követelményeknek kellene megfelelni:

  • a képfelvételek nem lehetnek kimagaslóan jó minőségűek (azaz: pár képkocka rögzítése másodpercenként, alacsony felbontással), és nem rögzíthetnek folytonos mozgást;
  • a felvételeket alapvetően 5 munkanapig lehet megőrizni úgy, hogy ahhoz más ne férjen hozzá;
  • a videók elkészítésén és tárolásán kívül minden más műveletet (például nyilvánosságra hozatal) már a vonatkozó adatvédelmi jogszabály rendelkezései szerint lehet teljesíteni. A nyilvánosságra hozatal kapcsán ki kell emelni, hogy ilyen esetben a felvételen látható arcképeket és rendszámokat (mint személyes adatokat) előzetesen felismerhetetlenné kell tenni (például kitakarás vagy pixelezés útján).

Mi az oka a fedélzeti kamerák használata körüli bizonytalanságnak?

A menetkövetők használatának célja, valamint a töredékes jogi szabályozás közötti összhang hiánya, és az ebből fakadó értelmezési problémák arra vezethetők vissza, hogy a kamerák szükségszerűen rögzítenek személyes adatokat, ilyen rögzítéshez pedig főszabály szerint az érintett hozzájárulása szükséges. Az utakon viszont értelemszerűen nincsen arra lehetőség, hogy ezt a hozzájárulást minden közlekedésben résztvevőtől (legyen az autós, biciklis vagy gyalogos) előzetesen beszerezzük (még akár a videókészítés tényére felhívó matricának a karosszérián való elhelyezésével sem). Ha pedig nem a fentiek szerint jártunk el a videókészítés során (és nem szórakoztató jellegű, művészeti célú videót készítettünk), akkor tulajdonképpen a felvételek már potenciálisan sértik mások személyiségi jogait.

„Jól látható, hogy a fenti követelménylista kevéssé van összhangban a fedélzeti kamerák tényleges használati céljával, hiszen az autó vezetője éppen azért készít folyamatos és jó minőségű felvételeket az autó környezetéről, hogy (a közúti baleset példájánál maradva) az esetlegesen bekövetkező, azaz előre nem látható baleseteket rögzítse. Egy közúti incidens körülményeinek a minél pontosabb, utólagos tisztázása pedig a szó szoros értelmében perdöntő lehet” – hangsúlyozta Kerényi Edmond.

Ehelyütt külön megemlítendő, hogy a NAIH egy, a Google Street View szolgáltatás kapcsán kiadott állásfoglalásában – az európai uniós Adatvédelmi Irányelvre hivatkozva – kifejtette, hogy felvételek akkor is készíthetők, ha az a felvételt készítő jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükséges (bizonyos kivételektől eltekintve), ilyen érdek lehet tehát a Google Street View által képviselt üzleti érdek is. Ha az üzleti érdek igazolása elégséges jogalapnak tűnik, akkor felvethető, hogy a menetkövetők használatának jogszerű érdeke valójában a személyes biztonság és a testi egészség közvetett védelmében áll, amely adott esetben elemibb érdeknek bizonyulhat az üzleti érdeknél is.

A fedélzeti kamerák használatának különös jellemzője tehát, hogy a baleset bekövetkeztének ténye (utólagosan) igazolja a felvétel elkészítésének indokoltságát. Ez különösen igaz akkor, ha a felvétel nem csak az elkészítője, hanem a balesetben érintett más (adott esetben vétlen) személyek jogainak érvényesítését is elősegítheti, illetve (különösen bűncselekmények, például cserbenhagyás esetén) a rendőrség, vagy a szerencsétlenségben közre játszó úthiba esetén a közútfenntartó számára is hasznos információkkal szolgálhat, amit közérdeknek is tekinthetünk.

Mi lehet tehát a követendő, jogszerű magatartás?

Hangsúlyozandó, hogy a teljességgel jogszerű magatartást a NAIH-állásfoglalásban kifejtettek jelenthetik, azonban nem túlzás azt állítani, hogy a gyakorlatban az autóvezetők a felvételeket (az állásfoglalásban foglaltakkal szemben) jó minőségben, folyamatosan és a személyes adatok kitakarása nélkül rögzítik. Ilyen esetben a videón szereplők személyes adatainak védelme érdekében célszerű arról gondoskodni, hogy a rögzített felvételeket a kamera folyamatosan felülírja és csak (a konkrét esemény bekövetkezte előtti) néhány perces időtartamnyi adatmennyiséget rögzítse, kifejezetten azzal a céllal, hogy a bekövetkezett baleset, szabálysértés, bűncselekmény utóbb minél pontosabban rekonstruálható legyen.

Az elkészült felvételeket nem szabad nyilvánosságra hozni a személyes adatok felismerhetetlenné tétele nélkül (például az internetre feltöltéssel vagy bárki részére továbbítással), valamint azokat – további felhasználás hiányában – öt munkanap elteltével törölni kell, például ha a kisebb jelentőségű közúti balesetet követően a felvétel készítője semmilyen eljárást nem kíván indítani, vagy a megindított eljárásban a felvételek bizonyítékul felhasználását megtagadják.

Felhasználható bizonyítékként a felvétel a bíróságon, vagy a biztosító előtt?

Hangsúlyozandó, hogy a NAIH-állásfoglalás figyelmen kívül hagyásával készített felvételek önmagukban alkalmasak arra, hogy mások személyiségi jogát megsértsék, azaz fennáll a lehetősége annak, hogy erre hivatkozva a felvételen szereplő személy – miután tudomást szerzett a felvételről – eljárást kezdeményez velünk szemben. (Sőt, ha a felvételek tanúsága szerint maga az autóvezető is szabálytalanul közlekedett, akkor a terhelő bizonyítékot a vezető tálcán nyújtja át a nyomozó hatóságoknak.)

Lényegében ez a személyiségi jogi jogsérelem áll szemben a bírósági vagy szabálysértési eljárásban az igazság érvényesülésének (mint közérdeknek) a biztosításával. „A bírósági gyakorlat több esetben rögzítette, hogy a személyiségi jogokat sértő felvételek mint bizonyítékok alapvető célja ennek a közérdeknek a szolgálata, ezért a felvételek elkészítése és felhasználása nem tekinthető visszaélésnek, ha azok valóban bizonyítási céllal kerültek rögzítésre, és más módon a vezető nem tudná bizonyítani igazát (nevezetesen azt, hogy vétlen volt a közlekedési balesetben). Természetesen az az adott ügyben eljáró bíróságon múlik, hogy a konkrét tényállás és a bizonyíték ismerete alapján ezzel ellentétes következtetésre jut-e.” – magyarázta a Bán és Karika Ügyvédi Társulás jogásza.

A polgári eljárásjogot 2018. január 1-jétől új törvény szabályozza, amely főszabályként előírja, hogy nem használható fel az a bizonyíték, amely jogsértő módon keletkezett, vagy amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene. A bíróság mérlegelése alapján azonban az ilyen bizonyíték is felhasználható a perben a jogsérelem sajátosságát és mértékét, a jogsérelemmel érintett jogi érdeket, a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását, a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlyát, és az eset összes körülményeit figyelembe véve.

A biztosítók körében egyelőre nem kristályosodott ki a bírósági gyakorlathoz hasonló „iránymutatás”, ugyanakkor a kárrendezés peren kívüli (olcsóbb és gyorsabb) rendezése vélhetően a felvételek mérlegelés alapján történő „befogadása” mellett szól az esetükben is.

Végezetül megemlítendő, hogy 2018. május 25. napjától hatályba lép az új európai uniós adatvédelmi rendelet, amely nyomán a magyar adatvédelmi jogszabályok is módosulni fognak. Remélhetőleg ennek nyomán a fedélzeti kamerák céljával összefüggő, jelenleg még bizonytalan adatkezelési kérdések is némiképp tisztázódni fognak a jövőben, arra tekintettel is, hogy a fentiekben vázolt problémák a (motoros, biciklis) bukósisakokra szerelhető kamerák, vagy akár az okosszemüvegek vonatkozásában is felvethetők.

forrás: Jogi Fórum

A régióban először hazánkban készülhet az a felmérés, mely a fizikai és szellemi dolgozók körében tapasztalt fluktuáció megértéséhez vezetne. Úgy tűnik ugyanis, hogy az ipari dolgozókat érintő vándorlást nem lehet egyértelműen csak a bérkülönbségekkel magyarázni. Az ideiglenesen megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására kidolgozott munkáltatói program egyik szakértője, Laár Péter szerint a munkavállalók megtartása inkább emberi tényezőkön múlik, amit egy sikeres munkáltató tudatosan tud alakítani cégénél.

Nemrégiben látott napvilágot egy elemzés, miszerint a 2018-as munkabérek 16%, ezen belül a fizikai dolgozók bére már a harmadik negyedév végéig 17%-ot emelkedett. A számok azt nyilvánvalóvá tették, hogy a bérek folyamatos emelkedésének hátterében az említett munkavállalói kört érintő munkaerőhiány áll, mint ahogy az is látható, hogy a fizikai dolgozók esetében jelentkező bérnövekedés a fluktuációs helyzet természetes velejárója. Ez egy érdekes munkaerőpiaci szituáció, hiszen annak ellenére, hogy a béremelkedés üteme egyre fokozódik a fizikai munkavállalók körében a fluktuáció nemhogy csökkenne, inkább folyamatosan növekszik. Ennek oka az, hogy a hiányszakmákban tevékenykedők a munkahelyváltással akár 20-30%-os béremelkedést is ki tudnak vívni, ami kétszerese is lehet annak a béremelkedésnek, melyet munkahelyüket megtartva érhetnének el. „Ma már a munkavállalói lojalitás nem az a tényező, amit a munkavállalók fontosnak vélnek. Ennek oka főképp abban áll, hogy a fizikai munkavállalók munkakörülményei az ipari szegmenst alkotó vállalatok esetében csak minimális szintű eltérést mutatnak” – mutat rá Laár Péter, az Ofixcom Kft. kereskedelmi vezetője.

A felmérésekben megjelenő számadatok szerint nyilvánvaló, hogy egy vállalat számára igenis olcsóbb megtartani egy munkavállalót, mint folyamatosan új embereket keresni, betanítani. „Jelenleg is zajlik egy kutatás arról, hogy mi motiválhat arra egy (fizikai) dolgozót, hogy megtartsa munkahelyét. Az elsődleges felmérések szerint a bérkülönbség nem lenne elegendő  ok ahhoz, hogy a munkavállaló vállalja a fluktuációval járó plusz terheket” -meséli a szakember. Világosan láthatjuk, hogy egy munkahelyváltás a dolgozó számára sokszor nehéz döntés. Ennek átérzésében elég csak olyan egyszerű dolgokra gondolnunk, mint hogy egy tapasztalt munkaerő hirtelen kezdőnek érezheti magát az új helyen; hiába magasabb a fizetése, ő lesz az új ember, akinek mindent a nulláról kell kezdeni. Emellett olyan bizonytalansági tényezők is megjelennek egy munkahelyváltásnál, mint az új munkahelyre való eljutás mikéntje, vagy a közösség okozta bizonytalanság, a beilleszkedés nehézségei.

Fizikai dolgozók körében zajló csoportos beszélgetések arra is rámutattak, hogy létezik a bérnél fontosabb tényező a munkavállalást illetően, ez pedig az emberséges bánásmód iránti vágy. „Egy munkavállaló számára fontos, hogy emberi tényezőként és ne egy malmot hajtó alkatrészként tekintsenek rá. Ebben benne van az is, hogy munkahelyen figyelembe veszik, ha egy munkavállaló életkörülményei változnak, gondoljunk itt egy válás, egy haláleset, vagy betegség megjelenésének lelki terheire, vagy arra pozitív, ám minden addigi szokást felforgatni képes változásra, mint a gyermekvállalás” - világít rá Laár Péter. „Habár a magas fluktuáció jelenleg hazánkban a kékgalléros munkavállalók körében elterjedtebb, de a jelenség ugyanúgy gondot okoz a szellemi munkát végző  munkavállalóknak is. A munkavállalók és munkaadók közti ellentétek minden embert ugyanúgy érintenek.”

Sokszor az a probléma, hogy az anyagi függés miatt a dolgozók nem mernek rámutatni a munkahelyen zajló bánásmódbeli problémákra, ami lehet akár a ki nem mondott, de elvárt kötelező túlóra vállalás, vagy a lekezelő, fenyegetésektől sem mentes vezetői magatartás. Ha a munkavállaló ilyesmit tapasztal, vérmérséklettől függően viseli egy ideig, de termelővállalatok esetében manapság inkább az a jellemző, hogy akik tehetik, egy minimális bérkülönbségért cserébe egyből továbbállnak. A probléma orvoslására pedig egyszerű a megoldás: manapság már léteznek olyan munkáltatók számára kidolgozott programok, amely során a munkavállalók véleményét egy objektív harmadik fél bevonásával mérik fel. Ezt a programot nem lehet házon belül megoldani, hiszen a munkavállalóknak bíznia kell azokban, akikkel a számára nehézséget okozó jelenségekről beszél. Ugyanakkor a munkáltatónak is fontos, hogy őszinte véleményeket tolmácsoljanak neki, hiszen csak akkor van értelme a felmérés elvégzésének, ha az a valós helyzetet tükrözi. „A magas fluktuáció olyan jelenség, ami mind anyagilag, mind pedig lelkileg megterhelő a munkáltatók és a munkavállalók számára is. Egy harmadik feles felmérés megalapozhatja azt a változást, mely segíthet a munkavállalóknak a dolgozók számára kívánatos dolgokat megadni, a munkavállaóknak pedig a közös értékek mentén valóban lojálisabbá válni. Ma már köztudott, hogy a legolcsóbb munkaerő-toborzást a megtartás jelenti. A megtartás oltárán áldozni minden résztvevőnek meg fog térülni” – teszi hozzá a szakértő.

forrás: Jogi Fórum

A büntetés-végrehajtási intézetek működésének rendjét leginkább a tiltott tárgyak bejutása, bekerülése sérti. A tiltott tárgyakat alapvetően két úton: csomagban vagy látogatófogadás során próbálják bejuttatni a kapcsolattartók a börtönbe.
Január 1-jén már hatéves lesz az Alaptörvény. Az Alkotmánybíróság elnöke és a Kúria vezetője által meghirdetett pályázatra több tucat tanulmány érkezett, amelyek egyelőre nem nyilvánosak. Az Ab sajtófőnökétől megtudtuk: a pályázati anyagból 2018-ban egy vagy több tanulmánykötet készül.

Az igazságügyi miniszter szerint "nem teljesen megnyugtató" Magyarország együttműködése az Európai Bizottsággal. Trócsányi László erről az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt beszélt hétfői, éves meghallgatásán.

A tárcavezető azt mondta, a brüsszeli testület rendkívül rövid válaszadási határidőket jelöl meg a magyar kormánynak bizonyos kérdésekben, miközben átpolitizáltság jellemző a kiemelt ügyekben. A szaktárca ennek ellenére magas színvonalú válaszokat ad - jelentette ki.         A miniszter hangsúlyozta, miközben nagy ügyek körül "hisztéria van", a többi téma zömének esetében teljesen normális ügymenet zajlik. 

Az EB-től érkező politikai nyomásgyakorlás Trócsányi László szerint felveti a jóhiszemű eljárás, a védekezéshez való jog és a kettős mérce kérdését. 

"Politikailag szeretnének minket elmeszelni" - fogalmazott a miniszter.

Kiemelt figyelmet igénylő témaként említette a szociális Európa ügyét, mondván, "el akarjuk kerülni a lopakodó jogalkotást" mivel fennáll annak a veszélye, hogy egy versenyképességi kérdés átcsúszik ezzel közösségi szintre.

Az új menekültügyi rendszerről szólva megjegyezte, hogy irányelvek helyett most már - kötelező erejű - rendeleteket próbálnak hozni, ami megszüntetné a magyar kormány mozgásterét. 

Az ukrán oktatási törvény módosítása kapcsán Trócsányi László azt hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a nyomásgyakorlást a jogszabály módosításának érdekében, mert különben a 150 ezres magyar közösség "ténylegesen halálra van ítélve".

Mint mondta, a törvénynek "oroszellenessége van", de szintén sérti a magyarok, románok, görögök érdekeit, majd kitért arra, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása szerint konzultáció nélkül fogadták el a jogszabályt, amely lényeges jogcsökkentést jelent. "Nem biztos, hogy ez a megoldás a legitim cél eléréséhez" - jegyezte meg.

Éves tevékenységéről szólva Trócsányi László elmondta, a börtönzsúfoltságot sikerült kezelniük "jogi értelemben", véget vetve az ügyvédek által szervezett, iparággá nőtt "börtönmutyinak" azzal, hogy belső jogorvoslati rendszert vezettek be, amelyben az adott intézmény parancsnokához lehet fordulni, annak döntése pedig bíróságon támadható.

Az adófizetők pénzéből sokat spóroltunk azzal, hogy ezt a szabályozást bevezettük - fogalmazott, utalva arra, hogy miközben 18 ezres a hazai börtönnépesség, a strasbourgi emberi jogi bíróságon nyolcezer ilyen per indult korábban.

forrás: Jogi Fórum

Mintegy 700 milliárd forintot takaríthat meg az állam, ha a tervek szerint 2021-től szinte minden adóbevallást, a vállalkozásokét és a magánszemélyekét is a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) készíti el, és megszűnik a papíralapú bevallás - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Izer Norbert elmondta: a cél az egyszerűsítés a bevallásoknál és a jogi szabályozásban.

Kifejtette, elsőként a jövedéki adó bevallását készítené el a vállalkozások számára az adóhatóság, szem előtt tartva a fokozatosság elvét. Ezután következhet az általános forgalmi adó, valamint a járulékterhek bevallásának elkészítése - mondta. A vállalkozások a becslések szerint mintegy 5 munkanapot spórolhatnak évente, ha elektronikus úton készülnek a bevallások és nem papíralapon, ehhez jön még az a megtakarítás, ha mindezt az adóhatóság végzi az adózó helyett - tette hozzá.

Közölte, a NAV az új rendszer bevezetésénél, amely főként a vállalkozásokat érintené, a személyi jövedelemadó-bevallás tapasztalatait is felhasználná. Természetesen az adózó mindig ellenőrizheti, hogy az adóhatóság által használt adatok helyesek-e, és az elkészült bevallást is neki kell jóváhagyni - mondta.

Az új bevallási rendszer a helyettes-államtitkár szerint már 2019-től elindulhatna a jövedékiadó-bevallással, amihez főként informatikai fejlesztések szükségesek.

Ezzel mindkét fél nyer, az adózó és a NAV is - jegyezte meg.

forrás: Jogi Fórum

A 2018. január 1-jétől hatályos közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) a jelenleg hatályos perrendi szabályokhoz képest részben új, különösen a nem jogi képviselővel eljáró személyek tekintetében kedvezőbb módon szabályozza a keresetlevél benyújtását.

A Kp. szabályai szerint a keresetlevelet a vitatott közigazgatási cselekményt megvalósító első fokon eljárt közigazgatási szervhez – egyfokú eljárás esetén az eljárt közigazgatási szervhez – kell benyújtani a cselekmény közlésétől számított harminc napon belül, közlés hiányában pedig a cselekményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított egy éven belül. Lényeges, hogy a jogi képviselővel (pl. ügyvéddel, jogtanácsossal) eljáró személy a keresetlevelet csak így nyújthatja be szabályszerűen, ellenkező esetben a keresetlevél visszautasításának terhével kell számolnia.

A jogi képviselő nélkül eljáró személy – így tipikusan a személyesen, ügyvéd nélkül eljáró állampolgár – határidőn belül a bírósághoz vagy a közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez is benyújthatja a keresetlevelét. Ebben az esetben a bíróság vagy a jogorvoslati szerv azt haladéktalanul megküldi az első fokon eljárt (egyfokú eljárás esetén az eljárt) közigazgatási szervhez.

A közigazgatási szervnek a keresetlevelet, a védiratot és az ügy iratait egyfokú eljárásban hozott közigazgatási cselekmény esetén a benyújtástól számított tizenöt napon belül, többfokú eljárásban hozott cselekmény esetén huszonegy napon belül kell a bírósághoz továbbítania, azonnali jogvédelmet tartalmazó keresetlevél esetén e határidők öt, illetve nyolc napra rövidülnek. Ha a közigazgatási szerv a keresetlevelet nem továbbítja határidőben a bírósághoz, és a felperes igazolja a keresetlevél közigazgatási szervhez történt benyújtásának idejét, a bíróság a közigazgatási szervet nyilatkozattételre és az iratok továbbításra kötelezi, valamint pénzbírsággal sújtja.

Lényeges, hogy egyes közigazgatási perekben a keresetlevelet a bíróságon kell benyújtani. Ilyenek a közigazgatási szerződéssel, a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogviták (kivéve, ha közszolgálati döntőbizottság határozatát támadják), az ügyészség vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv által indított perek, a mulasztási perek, valamint a teljesítés kikényszerítése iránti perek. Ezekben az esetekben a bíróság a keresetlevél vizsgálatának eredményétől függően küldi meg a keresetlevelet az első fokon eljárt (egyfokú eljárás esetén az eljárt) közigazgatási szervnek az ügyiratok és a védirat továbbítása érdekében.

A nem jogi képviselővel eljáró személy a keresetlevelet határidőn belül következmény nélkül nyújthatja be a jogvitával érintett szervnél akkor is, ha a keresetlevelet egyébként a bíróságon kell benyújtani. E kedvezmény a jogi képviselővel eljáró személyre nem vonatkozik. 

forrás: Jogi Fórum

Miközben az offshore-cégek elleni hajtóvadászat láthatóan meghozza az eredményét, a külföldi cégalapítások iránti igény továbbra sem lankad. Az adóelkerülés és adókijátszás, mint elsődleges motiváció kezd azonban eltűnni és helyüket más, elsősorban üzleti és biztonsági célok veszik át – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Automatikus információcsere, banktitok korlátozása, szigorú pénzmosási és ügyfél-azonosítási szabályok… Mindez csak néhány azon intézkedések közül, amelyekkel a fejlett országok világszerte elejét vették forró pénzek adóparadicsomokba való menekítésének. Mindeközben mindenütt csökkent a jövedelemadók mértéke, Magyarországon például egyszámjegyű társasági adó és csupán 15%-os személyi jövedelemadó mellett lehet jövedelmeket vállalkozásokból kivenni. Megszűnt ezáltal az igény arra, hogy vállalkozások jövedelmeiket és tevékenységeiket külföldi cégekbe csoportosítsák át? Korántsem.

Miért?

Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető adójogásza szerint a külföldi cégalapítások mögött jelenleg inkább üzleti és biztonsági, mintsem elsődlegesen adózási megfontolások állnak. Egyrészt magyar vállalkozók az általuk érzékelt „országkockázat” miatt sokszor nagyobb biztonságban, külföldön szeretnék tudni személyes vagy cégvagyonuk könnyen mobilizálható részét. Másrészt gyakran merül fel külföldi társaság választása az üzleti világban befektetésösztönzési célzattal is. Külföldi (például amerikai) befektetők szívesebben fektetnek be ugyanis egy olyan cégen keresztül, amelynek jogrendszerét ismerik és amely által komfortosabban érezhetik magukat. De elképzelhető a külföldi cégalapítás mögött más üzleti szempont is: sok szolgáltatás vevője preferálja például, ha nem egy magyar céggel, hanem egy helyi vagy általa ismert jogi kultúrájú országban alapított társasággal kerül szerződéses viszonyba.

A külföldi cégalapítások mögül ilyen esetekben sem hiányzik az adózási megfontolás, csak a cél módosult. A kifejezett adóelőny elérése helyett jelenleg sok esetben pusztán az a cél, hogy a vállalkozás a magyarországinál „nem rosszabb” adózási körülmények közé kerüljön, vagy az adófizetési kötelezettségét elhalaszthassa. Nem lényegtelen adózási szempont a külföldi működéssel kapcsolatos belföldi adókockázatok elkerülése sem.

Hol?

Az adózás mellett a jogbiztonság és a pénzügyi stabilitás a legfőbb szempont, hogy mely országban érdemes létrehozni egy ilyen társaságot. Az adózást illetően a társasági adó általános mértékének, a nyereségkivonás forrásadó-mentességének, illetve holdingcégek esetén a kapott osztalék és a cégeladással realizált nyereség adómentességének van kiemelt jelentősége. Különösen fontos szempont, hogy a külföldi ország és Magyarország között legyen hatályban kettős adóztatási egyezmény: ennek hiányában ugyanis egy külföldi ország alacsonyabb adókulcsából eredő adóelőnyök esetleg nem vagy korlátoltan használhatók ki. A főbb célországok jelenleg a következők:

Egyesült Arab Emirátusok

Az Emirátusok helyzete különleges. Bár az ott létrehozott cégek teljes adómentességet élveznek, Magyarország mégis kötött velük adóegyezményt és ezáltal az Emirátusokban elért jövedelmeket nem terheli Magyarországon többlet-adóteher.

Klasszikus európai holdingországok (például Hollandia, Luxemburg, Anglia, Svédország)

Az osztalék és árfolyamnyereség adómentessége miatt az ezen országokban létrehozott cégek különösen alkalmasak holdingfunkcióra (azaz más cégek részesedésének birtoklására). Abban az esetben azonban, ha a holdingcégben bankbetétbe vagy értékpapírba fektetendő szabad pénzeszköz halmozódik fel, úgy az ezen realizált hozamot sokszor magasabb – 20-25% körüli – társasági adó terheli.

Málta

Míg Máltát elkerülték a ciprusi adó- és pénzügyi rendszerrel kapcsolatos problémák, addig az ország továbbra is kellemes adózási feltételrendszert biztosít. Az osztalék és cégeladás nyeresége adómentes, az egyéb tevékenységek nyereségét terhelő 35%-os adó pedig egy speciális adó-visszatérítési szabályrendszer igénybe vételével 5%-os tényleges mértékre vihető le.

Lichtenstein

A törpeállam a közeljövőben újra népszerűvé válhat. Míg az alpesi országban a pénzügyi biztonság és stabilitás biztosított, addig Lichtenstein már évekkel ezelőtt leiratkozott az offshore-helyszínek feketelistájáról azzal, hogy 12,5%-os társasági adót vezetett be és kettős adóztatási egyezményt is kötött hazánkkal.

Hongkong, Szingapúr

Ezen országok territoriális adórendszereket működtetnek, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy csak a külföldön végzett tevékenységeket adóztatják. A használatukkal és a tevékenységgel kapcsolatosan azonban fokozott óvatosság ajánlott – különösen az alábbiakban részletezett átminősítési kockázatok miatt.

Hogyan?

Külföldi cégalapítások és –működtetések tekintetében gondosságot különösen az igényel, hogy a formálisan külföldön alapított, de ténylegesen itthonról irányított cégeket az adóhatóság magyar illetőségűvé minősítheti. Lényegében erről szólt az elmúlt évek legnagyobb visszhangot kapott adóügye is, a Gattyán György cégcsoportjának adóvizsgálata kapcsán elhíresült Docler–ügy. Ha az adóhivatalnak egy külföldi céget sikerül magyar illetőségűvé minősítenie, akkor a cégre kiszabható mindazon adó, amelyet tevékenysége után Magyarországon meg kellett volna fizetnie.

Sokáig tartotta magát az a gyakorlat, hogy az átminősítés elkerüléséhez elegendő, ha a külföldi cég igazgatói többségükben külföldiek. Ennek teljesülése esetén az egyik (általában harmadik) igazgatói pozíciót gyakran a végső cégtulajdonos töltötte be. Erre a körülményre alapozni azonban a nemzetközi adógyakorlat közelmúltbeli fejlődésének fényében már kockázatos, különösen abban az esetben, ha a külföldi igazgatók több száz másik cégben töltenek be hasonló tisztséget, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy tényleges szerepük a külföldi cég irányításában nincsen. Biztonságosabb ezért, ha a külföldi cég igazgatóságába a hazai cégtulajdonos egyáltalán nem kerül be, a külföldi igazgatók pedig lehetőség szerint ténylegesen és bizonyíthatóan részt vesznek a cég irányításában. Ha pedig a tulajdonos a külföldi cégének vezetését semmi esetre sem tudja vagy akarja kiadni a kezei közül és igazgatóvá kíván válni, akkor érdemes évente néhány alkalommal felkeresnie a cégének székhelyét és a céggel kapcsolatos aláírnivalóit, egyéb teendőit ezeknek a kiutazásoknak az idejére halasztania.

Jelentősége van továbbá annak is, hogy milyen tevékenység ellátására hozunk létre külföldi céget. Ha ugyanis a vállalkozás nagyobb számú szerződés megkötését és előkészítését, letárgyalását vagy más folyamatos, rendszeresen ellátandó feladatokat kíván meg – mint pl. ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység – úgy az átminősítési kockázatok elkerülése érdekében mindenképpen szükséges, hogy a külföldi cég megfelelő tárgyi és személyi infrastruktúrával legyen ellátva.

forrás: Jogi Fórum

Az Állami Számvevőszék 2017-ben hetedik alkalommal végezte el a közszféra intézményeinek korrupciós kockázatait, illetve a korrupció ellen védelmet biztosító kontrollok kiépítettségét értékelő Integritás felmérését. A kutatáshoz idén minden korábbinál több 3346 szervezet szolgáltatott adatot – háromszor annyi, mint a program indulásakor. A felmérés megállapította: az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest a hazai közintézmények integritás kockázatai trendszerűen csökkentek, rendszerszinten javult az integritás szintje a magyar közszférában. Az ÁSZ kutatásának eredményei bizonyították továbbá: a felmérésben való részvétel önmagában is erősíti az integritás tudatosságot.

Az Állami Számvevőszék 2011-ben indította el a közintézmények integritását vizsgáló és fejlesztő kérdőíves kutatását, melynek hétéves felmérési időszaka az idei évben zárult le. A 2013-2017 között zajló Integritás felmérésekben összesen 5639 intézmény vett részt, melyek között voltak olyan szervezetek, amelyek minden évben, vagy több alkalommal is kitöltötték a kérdőívet, így az öt év alatt összesen 11 934 kitöltött, feldolgozható kérdőív érkezett be az Állami Számvevőszékhez. A kutatáshoz csak idén 3346 szervezet szolgáltatott adatot – háromszor annyi, mint a program indulásakor.

Az ÁSZ felmérése igazolta, hogy az integritás kultúrájának megteremtéséért az elmúlt években indított átfogó, számos közintézmény együttműködésével zajló kezdeményezések eredményeként Magyarország ma már nemzetközi összehasonlításban is tudatosnak tekinthető a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépés területén. Az integritás kultúra elterjedése hazánkban emellett a szabályozás szintjén is egyértelműen nyomon követhető. Különösen az elmúlt hét évben, a jogszabályok, iránymutatások, hivatásrendi etikai kódexek, kormányzati stratégiák az integritást erősítő, korábban nem ismert eszközöket vezettek be.

A kutatás eredményei bizonyították, hogy a felmérésben való részvétel önmagában is erősíti az integritás tudatosságot. Azoknál az intézményeknél ugyanis, amelyek legalább öt alkalommal részt vettek a kutatásban, a kockázatokat mérséklő kontrollok kiépítettségét jelző mutató több mint 12 százalékponttal magasabb, mint az egyszer résztvevők kontrollszintje.

A 2017. december 11-én nyilvánosságra hozott felmérés olyan területekre fókuszál, ahol különösen jelentősek a közintézmények és a magánszektor találkozásából fakadó kockázatok. Ennek megfelelően megvizsgálta többek között a közszolgáltatások, a hatósági jogkörök, a közbeszerzések, és a szakértők alkalmazásának integritási helyzetét.

A közszolgáltatások integritás szempontú elemzése a közbizalom szempontjából is kiemelten fontos. A közszolgáltatások kapcsán jelentős korrupciós veszélyek jelenhetnek meg, mivel az állampolgárok érdekeltek abban, hogy ezeket a szolgáltatásokat a legjobb feltételekkel vehessék igénybe. A kutatás eredményei szerint: az integritást támogatja, hogy pénzbeli vagy természetbeni ellátás nyújtása esetén jellemzően készül hivatalos átvételi dokumentum, illetve az összeférhetetlenség kérdéskörét az intézmények többsége megfelelően szabályozza. Panaszkezelő és közérdekű bejelentést támogató rendszert azonban csupán az intézmények harmada alakított ki, melynek hiányában az integritást sértő rendellenes működés kiküszöbölésére nehezen kerülhet sor – tárta fel az ÁSZ kutatása. Emellett az ajándékok elfogadásának nem megfelelő szabályozottsága a közszféra integritásának egy jelentős hiányosságára hívja fel a figyelmet: a közszolgáltatást nyújtó intézmények alig egynegyede rendelkezik az ajándékok, meghívások, utaztatások elfogadásának feltételeit rendező szabályzattal.

A hatósági jogkörrel rendelkező szervezeteknél a korrupciós kockázatok vonatkozásában elsősorban az egyedi mérlegelésen alapuló döntési jogkör és méltányosság gyakorlása igényel figyelmet. További kockázat, ha a hatósági tevékenység körében engedélyezési, ellenőrzési, szabálysértési jogkört, illetve szakhatósági véleményezést gyakorolnak. A kutatási eredmények szerint az adatszolgáltató szervezetek közül 1413 intézmény (42%) végez hatósági tevékenységet, melyek közül 83 százalék rendelkezik engedélyezési típusú hatáskörrel, kétharmaduk hatósági ellenőrzéseket végez és több mint felük szakhatósági véleményezéseket készít. A hatósági jogalkalmazást folytató intézmények 78 százaléka nyilatkozott arról, hogy van mérlegelésen alapuló jogköre, illetve 71 százaléka méltányosságot alkalmaz a jogkörgyakorlása során. A kormányhivatalok és a kormányzati szervek magas kockázati indexértékkel rendelkeznek, ugyanakkor kontrollkiépítettségük is az átlagnál magasabb szintű. A helyi önkormányzatok az átlagosnál magasabb kockázati szintjéhez viszont átlag alatti kontrollindex társul, míg az igazságszolgáltatás szerveinél az alacsonyabb kockázati indexhez magas kontrollkiépítettség kapcsolódik. A felmérés tanúsága szerint a hatósági tevékenységhez kapcsolódó kontrollok közül a külső és belső bejelentők védelme, a munkahelyi rotáció alkalmazása és a kapcsolattartási szabályok nincsenek megfelelően kiépítve az érintett intézmények többségében.

Az ÁSZ 2017-es Integritás felmérésében választ adó közintézmények az elmúlt három évben mintegy 22 ezer közbeszerzési eljárás ajánlatkérői voltak, a közbeszerzések integritása a nemzeti integritás szempontjából is kiemelt jelentőségű terület. Az eredmények azt mutatják, hogy a közszféra intézményeiben a közbeszerzési verseny erőssége jó, átlagosan a vizsgált közbeszerzési eljárások 83 százalékában biztosított volt a három, vagy annál több ajánlattevő. Az ÁSZ kutatása feltárta, hogy a versenyerősség, tehát a háromnál több ajánlattevő jelenlétének biztosítása védő hatást fejt ki a közbeszerzési elmarasztalásokkal és megtámadásokkal szemben. Azon ajánlatkérők esetében, amelyek kisebb versenyt tudtak biztosítani, nagyobb arányban fordultak elő a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróság által kimondott elmarasztalások is. A közbeszerzéseket lefolytató közintézmények eljárásaik eredményességének biztosítása érdekében tehát maguk is érdekeltek, hogy a választott eljárási típussal és a pályázati kiírás feltételrendszerével ne korlátozzák az ajánlattevők számát – mutat rá az ÁSZ kutatása. A közbeszerzések típusát és értékét vizsgálva kiderült az is, hogy az uniós értékhatár fölötti eljárásokat lefolytató intézményeknél több az elmarasztalásról szóló válasz. Az ilyen nagyobb, és többet költő intézmények elmarasztalásának valószínűségét az uniós eljárások lefolytatásával járó ismeret és gyakorlat tehát nem mérsékli, a megtámadások esélyét pedig minden bizonnyal növeli a magasabb szerződési érték – áll a felmérésben.

A szakértői munka esetében kockázatot jelent, hogy nehezen ellenőrizhető a szakértő bevonásának indokoltsága, az ellenszolgáltatás érdemi tartalma, és gyakran a szakértői tevékenység piaci ára sem határozható meg egyértelműen. Az ÁSZ kutatása ezért vizsgálta a szakértők alkalmazásának, valamint a szakértők alkalmazására vonatkozó szabályzat, mint kontrolleszköz elterjedtségét. A felmérés eredményei szerint a közintézmények körében – a rend- és honvédelem intézményei kivételével – egyik területen sem jellemző, hogy a szakértők igénybevételével arányosan rendelkeznének a szakértők alkalmazására vonatkozó szabályzattal. A közszféra intézményei között tehát intenzíven elterjedt gyakorlat a külső szakértők megbízása, ugyanakkor az ezzel járó kockázat tudatosításában, illetve a veszélyeztetettség mérséklésében majdnem mindenhol jelentős a lemaradás. Ezért a külső szakértők alkalmazására vonatkozó szabályozottságot a magyar közszférában mindenképpen erősíteni kell – világított rá az ÁSZ 2017-es Integritás felmérése.

A 2017-es Integritás felmérés ITT érhető el teljes terjedelemben:

forrás: Jogi Fórum

Julián Sánchez Melgart nevezte ki legfőbb ügyésznek a spanyol kormány csütörtökön, miután elődje, José Manuel Maza november 18-án váratlanul elhunyt.

Az előző főügyész vezette a nyomozást a szakadár katalán kormány és tagjai ellen, illetve ő kezdeményezte a büntetőeljárást ellenük. 

Julián Sánchez Melgar megkapta a spanyol általános igazságszolgáltatási tanács (CGPJ) jóváhagyását, és a parlament igazságügyi bizottsága is meghallgatta a héten.

A leendő főügyész nyilatkozataiban az alkotmányos rend védelme mellett foglalt állást, ami szerinte kötelessége az ügyészségnek, továbbá hangsúlyozta, hogy határozott és arányos választ ad abban az esetben, ha engedetlenséget tapasztal a bíróságok döntéseivel szemben, vagy ha figyelmen kívül hagyják az alkotmányt.

A 62 éves Sánchez Melgar az egyik legtapasztaltabb ügyésznek számít Spanyolországban, 1999 óta dolgozik a madridi legfelsőbb bíróságon.

Az új legfőbb ügyész jövő hétfőn teszi le hivatali esküjét.

forrás: Jogi Fórum

Hosszú hónapok tárgyalásai után megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság uniós kiválásának legfontosabb feltételeiről - jelentette be pénteki közös sajtóértekezletén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit kormányfő, miután korán reggel ismét tárgyalóasztalhoz ültek Brüsszelben.

Az Európai Bizottság a bejelentéssel párhuzamosan javaslatot tett a Brexit-tárgyalások második szakaszának megkezdésére, mondván, hogy sikerült elegendő előrehaladást elkönyvelni a legfőbb kérdésekben.

"Első alkalommal értünk el áttörést, sikerült méltányos, kompromisszumos megállapodásra jutni" - jelentette ki Jean-Claude Juncker, rámutatva, hogy ez még nem a végleges kiválási egyezmény, és sok még a tennivaló, de lépésről lépésre kell haladni.

"Amennyiben a bennmaradó tagállamok egyetértenek értékelésünkkel, a bizottság kész megkezdeni a felkészülést a tárgyalások második szakaszára" - fogalmazott.

Juncker kielégítőnek nevezte az előrelépést az ír-északír határellenőrzés, a pénzügyi elszámolás, valamint az állampolgári jogok terén is. Utóbbi kapcsán például elmondta, a szigetország a kilépés után is el fogja ismerni az Európai Bíróság joghatóságát az uniós állampolgárok esetében, amit a brit kormány korábban elutasított.

Hozzátette, mindig is szomorúsággal fogja eltölteni a britek távozása, de a jövőbe kell tekinteni, és a "lehető legszorosabb baráti és szövetségesi viszonyt kell kialakítani" az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, a felek együttműködése ugyanis kulcsfontosságú.

Theresa May leszögezte: az előzetes egyezmény teljes körűen biztosítja a jogait az Egyesült Királyságban élő mintegy hárommillió uniós állampolgárnak, ahogy a bennmaradó tagállamok valamelyikében élő, nagyjából egymillió britnek is.

Azt is közölte, hogy az ír-északír határellenőrzés kérdésére sikerült olyan megoldást találniuk, amely az ország "alkotmányos és gazdasági integritásának" fenntartása mellett garantálja, hogy nem állítják vissza a "kemény határokat" Észak-Írország és az Ír Köztársaság között.

A kormányfő aláhúzta: országa "mély és különleges partnerségre" törekszik az Európai Unióval.

Később Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy az esetleges átmeneti időszakról szóló tárgyalások mielőbbi megkezdésének jóváhagyására kérte pénteken a "huszonhetek" vezetőit, akik a jövő heti csúcstalálkozójukon hozhatnak erről döntést.

Tusk kijelentette, hogy az EU a bizonytalanság mérséklése érdekében kész egyeztetést kezdeni a London által javasolt kétéves átmeneti időszakról, de ennek megvannak a feltételei.

Hangsúlyozta: "Az országnak ebben az időszakban is teljes körűen be kell tartania az uniós jogot, beleértve az újonnan elfogadott szabályokat, eleget kell tennie a költségvetési kötelezettségvállalásoknak és alá kell vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának".

Az uniós döntéshozatal ugyanakkor az átmeneti időszakban már huszonhetes körben folytatódna, és abban nem vehetne részt a brit kormány - szögezte le Tusk, miután megbeszélést folytatott Mayjel Brüsszelben.

Emellett tárgyalásokat kell kezdeni arról, hogy a szigetország pontosan hogyan tervezi jövőbeli kapcsolatrendszerét az EU-val, Londonnak világossá kell tennie az elképzeléseit - mondta, hozzátéve, hogy az unió szoros partnerségre törekszik a kereskedelem, a terrorizmus és a bűnözés elleni harc, a védelem és a külpolitika terén.

"A legnehezebb kihívás még előttünk van. Tudjuk, hogy a szakítás nehéz, de még annál is nehezebb a szakítás mellett kiépíteni egy új kapcsolatot" - fogalmazott.

Az Európai Bizottság kielégítő előrelépés megállapítását javasolja az (50. cikk szerinti) Európai Tanácsnak

Az Európai Bizottság a mai napon annak megállapítására irányuló javaslatot terjesztett az (50. cikk szerinti) Európai Tanács elé, hogy az Egyesült Királysággal az 50. cikk szerint folytatott tárgyalások első szakaszában kielégítő előrelépés történt.

Az (50. cikk szerinti) Európai Tanács 2017. december 15-i ülésén fog döntést hozni arról, hogy az elért előrelépés mértéke lehetővé teszi-e a tárgyalások második szakaszába való továbblépést.

A Bizottság értékelése az egyfelől a Bizottságot, másfelől az Egyesült Királyság kormányát képviselő tárgyalóküldöttség által elfogadott együttes jelentésen alapul, melyet Theresa May miniszterelnök is jóváhagyott a Jean-Claude Juncker elnökkel tartott mai találkozója keretében.

A Bizottság megelégedéssel nyugtázza, hogy mindhárom kiemelt területen – azaz a polgárok jogai, az Írországról/Észak-Írországról folytatott párbeszéd és a pénzügyi elszámolás terén egyaránt – kielégítő előrelépést sikerült tenni, az Európai Tanács 2017. április 29 iránymutatásaival összhangban. A Bizottság főtárgyalója megerősítette, hogy az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok személyes döntései továbbra is védelmet élveznek. Az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok, illetve a 27 tagú EU-ban élő egyesült királyságbeli állampolgárok az Egyesült Királyság EU-ból való távozása után is ugyanolyan jogokkal fognak rendelkezni. A Bizottság arról is gondoskodott, hogy az Egyesült Királyságban élő uniós polgárokra vonatkozó esetleges közigazgatási eljárások egyszerűk és olcsók legyenek.

A pénzügyi elszámolást illetően az Egyesült Királyság egyetértett azzal, hogy a 28 tagú EU által tett vállalásokat a 28 tagú EU-nak kell teljesítenie, amelybe az Egyesült Királyság is beletartozik.

Az Írország és Észak-Írország közötti határ kapcsán az Egyesült Királyság elismeri az Ír-sziget helyzetének sajátosságát, és fontos vállalásokat tett a határellenőrzés visszaállításának elkerülése érdekében.

A Bizottság által készített értékelés valamennyi részlete megtalálható az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások alakulásának helyzetéről szóló bizottsági közleményben.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A tárgyalási folyamat nehéz, ám most első alkalommal áttörést értünk el. Elégedett vagyok, hogy sikerült méltányos megállapodást kialakítanunk az Egyesült Királysággal. Amennyiben a 27 tagállam egyetért értékelésünkkel, az Európai Bizottság és Michel Barnier főtárgyaló készen állnak azonnal megkezdeni a tárgyalások második szakaszára való felkészülést. Jómagam a tárgyalási folyamat egésze során továbbra is törekedni fogok az Európai Parlament szoros bevonására, mivel a kilépésről rendelkező végleges megállapodáshoz az Európai Parlament megerősítése szükséges.”

Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója a következőket mondta: „A Bizottság értékelése a prioritásként meghatározott mindhárom területen elért valódi és érdemi eredményekre épül. Most, hogy megállapodásra jutottunk ezekről a kérdésekről és rendeztük a múltat, továbbléphetünk, hogy a kölcsönös bizalmon alapuló jövőbeli kapcsolatunkról beszéljünk.”

Következő lépések: Amennyiben az (50. cikk szerinti) Európai Tanács kielégítőnek találja az előrelépést, az Európai Bizottság, illetve az Egyesült Királyság kormányának tárgyalóküldöttsége az együttes jelentés, valamint a kilépéssel kapcsolatos egyéb kérdésekről szóló tárgyalások eredményei alapján megkezdi az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerinti, kilépésről rendelkező megállapodás megszövegezését. A 2017. április 29-i iránymutatásoknak megfelelően, és amennyiben a tagállamok egyetértenek a Bizottság értékelésével, a Bizottság készen áll haladéktalanul nekilátni a lehetséges átmeneti intézkedések kidolgozásának, és tájékozódó megbeszéléseket kezdeményezni az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatról.

Háttér

2017. március 29-én az Egyesült Királyság bejelentette az Európai Tanácsnak az Európai Unióból való kilépésre irányuló szándékát, az EUSZ 50. cikkével összhangban. 2017. április 29-én az (50. cikk szerinti) Európai Tanács politikai iránymutatásokat fogadott el. 2017. május 22-én az (50. cikk szerinti) Általános Ügyek Tanácsa engedélyezte az Európai Bizottságnak a tárgyalások megkezdését az Egyesült Királysággal, továbbá elfogadta a tárgyalási irányelveket (a tárgyalási irányelvek).

A tárgyalásoknak 2018 őszéig le kel zárulniuk ahhoz, hogy a Tanácsnak elegendő ideje maradjon az Európai Parlament jóváhagyásának megszerzését követően megkötni a kilépésről rendelkező megállapodást, majd a megállapodást az Egyesült Királyság saját eljárásai keretében még 2019. március 29. előtt jóvá tudja hagyni.

forrás: Jogi Fórum

Ha a fél szakértő kirendelését indítványozza, akkor meg kell jelölnie a szakértőnek feltenni indítványozott kérdéseit. E kérdéseknek döntő jelentőségük van, mert a bíróság olyan tényekre nem kérdezhet rá a szakértőnél, amelyeket a fél kérdései nem érintenek. Bár az anyagi pervezetés szabálya értelmében a bírónak kötelessége felhívni a fél figyelmét akkor, ha egy releváns tényállási elemre nem kérdezett rá, hogy szeretné-e ezt pótolni, de a fél maga dönti el, hogy módosít-e vagy sem a kérdésein.

A szakértői bizonyításról szóló szabályozás azon a feltevésen alapul, hogy a bíró egy adott szakterületen laikusnak számít, annak nem szakértője, mert ha nem lenne laikus, akkor nem kellene szakértőt alkalmazni. Laikusként a bíró képtelen arra, hogy szakismeret hiányában bizonyos szakkérdésekben döntsön. E megállapítás a szakértői vélemény helyes vagy helytelen voltának megítélésre is igaz. A szakismeret szempontjából laikus bíró kizárólag arra képes, hogy a logika és az általános intelligencia követelményeinek szemszögéből vizsgálja meg a szakvéleményt, hogy azoknak megfelel-e vagy sem.

A felek jellemzően önmaguktól is tudják, de ha mégsem, akkor a bíróság tájékoztatja őket arról, hogy egy adott tényállítást kinek kell bizonyítania. Ő lesz a bizonyító fél, akinek úgynevezett bizonyítási érdeke van, mert az ő érdeke, hogy az állítását bizonyítsa. A bíróság tájékoztat arról is, ha egy adott tényállítást szakértővel lehet bizonyíttatni. Ekkor a bizonyító fél eldöntheti, hogy a szakértői bizonyítás három módja közül melyiket választja: magánszakértőt kíván bevonni az eljárásba, vagy más, korábbi eljárásban (legyen az akár egy büntető-, közigazgatási-, illetve bármilyen más eljárás) elkészült szakértői vélemény bekérését, illetve szakértő kirendelését indítványozza. Ez a három mód egymással teljesen egyenrangú, egymást azonban kizárják.

Bár a magánszakértő, valamint a más eljárásban kirendelt szakértő és a kirendelt szakértő véleménye egyenrangú, ám a magánszakértő esetén – és kizárólag ott – van arra lehetőség, hogy ha a bizonyító fél magánszakértő alkalmazását indítványozza, akkor az ellenérdekelt fél is jogosulttá válik ugyanerre. Tehát ha a felperes azt indítványozza, hogy ő becsatolhasson magánszakértői véleményt, akkor ugyanerre jogosulttá válik az alperes is. Ha az alperes ezzel a jogával nem él, s az egyetlen magánszakértői vélemény aggálymentes, akkor kizárólag a felperes magánszakértői véleménye alapján fog dönteni a bíróság.

Amennyiben az alperes saját magánszakértőt von be az eljárásba, akinek a szakértői véleménye – ugyanarra a szakkérdésre vonatkozóan – ellentmond a felperes magánszakértői véleményében foglaltaknak, úgy a felek kérhetik a vélemények kiegészítését, vagy lehetséges a tárgyaláson ütköztetni a két magánszakértői véleményt. Ha végül önmagában mindkét szakértői vélemény jónak, azaz aggálymentesen elfogadhatónak bizonyul, akkor a bizonyítékok között egyiket sem lehet a perben felhasználni, mert a bíró soha nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy szakismeret nélkül kelljen döntenie két szakvélemény közül arról, hogy melyiket fogadja el jónak és melyiket nem.

forrás: Jogi Fórum

Wahl főtanácsnok szerint nem sérti a vallásszabadsághoz való jogot azon kötelezettség, hogy az állatok vallási célú, kábítás nélkül történő levágását engedélyezett vágóhidakon kell elvégezni. Az uniós szabályozás egyensúlyt teremt a vallásszabadsághoz való jog, valamint az emberi egészség védelme, az állatok jólléte és az élelmiszerbiztonság területén fennálló követelmények között.

A főtanácsnok indítványa a C-426/16. sz. ügyben Liga van Moskeeën en Islamitische Organisaties Provincie Antwerpen VZW és társai kontra Vlaams Gewest

Az iszlám áldozati ünnepet minden évben három napon keresztül ünneplik. A hívő muszlimok vallási kötelezettségüknek tekintik, hogy az ünnep első napján levágjanak vagy levágassanak egy állatot, amelynek húsát ezután a család körében fogyasztják el, részben pedig a szegények, a szomszédok és a távolabbi családtagok között osztják szét. 1998 óta a belga szabályozás előírta, hogy a vallási szertartás által előírt vágásokra csak engedélyezett vagy ideiglenes vágóhidakon kerülhet sor. Az illetékes miniszter ezért minden évben ideiglenes vágólétesítményeket engedélyezett, amelyek az engedélyezett vágóhidakkal együtt biztosították az iszlám áldozati ünnepek alatt a vallási célú vágásokat, ezáltal enyhítették az említett vágóhidak kapacitásának az ezen időszakban megszaporodott igények miatt kialakult hiányát.

2014-ben a flamand állatjólléti miniszter bejelentette, hogy nem ad ki ideiglenes vágólétesítményekre vonatkozó további engedélyeket, mert azok sértik az európai jogszabályokat, különösen az állatok leölésük során való védelméről szóló uniós rendelet1 rendelkezéseit. 2015-től kábítás nélküli vágásra – az iszlám áldozati ünnep keretében is – már csak engedélyezett vágóhidakon kerülhet sor. E körülmények között indítottak keresetet 2016-ban a flamand régió ellen különböző muzulmán szervezetek és a flamand régió mecseteinek központi szervezete. Többek között a szóban forgó uniós rendelet bizonyos rendelkezéseinek2 érvényességét vitatják, különösen a vallásszabadságra3 tekintettel.

Az ügyben eljáró Nederlandstalige rechtbank van eerste aanleg Brussel (brüsszeli holland nyelvű elsőfokú bíróság, Belgium) úgy határozott, hogy előzetes döntéshozatali kérdést terjeszt a Bíróság elé. E bíróság véleménye szerint az állatok vallási célból, kábítás nélkül történő levágásának kizárólag az engedélyezett vágóhidakon történő elvégzésére irányuló kötelezettség számos muzulmán hívőt meggátolhat abban, hogy eleget tegyen vallási kötelezettségének. Ez a vallásszabadságuk gyakorlásának nem igazolt korlátozásához vezethet. Azt a kérdést is felveti, hogy korlátozza-e a vallásszabadságot azon követelmény, hogy a vágást az uniós szabályozás4 értelmében vett vágóhídon kell elvégezni, amely egyébként az alkalmazott vágási módtól függetlenül alkalmazandó általános érvényű szabály.5

Indítványában Nils Wahl főtanácsnok megítélése szerint a jelen ügyben nem merült fel egyetlen olyan tény sem, amely befolyásolná az állatok védelméről szóló uniós rendelet érvényességét. Úgy ítéli meg, hogy az a szabály, mely szerint a vágásokat főszabály szerint csak engedélyezett vágóhidakon lehet elvégezni, a választott vágási körülményektől és módtól függetlenül alkalmazandó, teljes mértékben semleges szabály. Véleménye szerint a Bíróság elé terjesztett probléma inkább a vágóhidak kapacitásának az áldozati ünnepek idején egyes földrajzi régiókban megjelenő konjunkturális nehézségeivel és végső soron a vallási előírások teljesítésének költségeivel függ össze, nem pedig az uniós szabályozásból következő követelményekkel. Ez utóbbi ugyanis csak egyfelől a vallásszabadsághoz való jog, másfelől pedig többek között az emberi egészség védelme, az állatok jólléte és az élelmiszerbiztonság közötti egyensúly megteremtésére irányul.

A főtanácsnok azt is kiemeli, hogy nem a Bíróságnak kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy az iszlám vallás ténylegesen tiltja-e az állatok elkábítását. A Bíróságnak abban a kérdésben sem feladata állást foglalni, hogy egyes vallási tételek vagy előírások követik-e a dogmákat, vagy eltérnek azoktól. Ennek következtében az iszlám áldozati ünnep alkalmával történő kábítás nélküli vágás valóban olyan vallási előírás, amelyet megillet a vallásszabadság védelme, függetlenül attól, hogy vannak-e olyan iszlámon belüli irányzatok vagy alternatív megoldások, amelyek e kötelezettség teljesítésének lehetetlensége esetére szólnak.

A főtanácsnok megjegyzi továbbá, hogy a muzulmán szervezetek és a mecsetek központi szervezete nem azt állítja, hogy a vallási célú vágások vágóhídon történő elvégzésének kötelezettsége önmagában összeegyeztethetetlen a vallásos meggyőződésükkel. E szervezetek továbbá nem fejtik ki, hogy az a feltétel, mely szerint az állatok levágását engedélyezett vágóhidakon kell elvégezni, milyen elvi okokból – vagyis a vágóhidak jelenleg fennálló feltételezett kapacitáshiányától, és különösen az új létesítmények létrehozásával vagy a meglévő létesítményeknek a rendeleti szabályozásnak megfelelő átalakításával kapcsolatos költségektől függetlenül – tekinthető a vallásszabadság tiszteletben tartása szempontjából problematikusnak. Így teljes mértékben semleges és a vágások valamennyi szervezőjére vonatkozik az a követelmény, amely szerint biztosítani kell, hogy minden vágólétesítmény engedéllyel rendelkezzen, és így megfeleljen az európai jogszabályokban6 előírt feltételeknek. Márpedig az olyan jogszabály, amelyet semleges módon, a vallásos meggyőződésektől teljes mértékben függetlenül kell alkalmazni, főszabály szerint nem tekinthető a vallásszabadság gyakorlása korlátozásának.

A főtanácsnok szerint a kapacitáshiány és az új engedélyezett létesítmények kialakítása következtében esetlegesen felmerülő költségek nem állnak semmiféle kapcsolatban az állatok védelméről szóló rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával. Véleménye szerint a vágási kapacitáshiány esetleges konjunkturális problémái sincsenek közvetlen vagy közvetett kapcsolatban az engedélyezett vágóhidak igénybevételére irányuló kötelezettséggel. E nehézségek inkább csak azt a kérdést hozzák felszínre, hogy kinek kell viselnie azokat a költségeket, amelyek az ilyen létesítményeknek a vallási célú vágások iránt az iszlám áldozati ünnepen megemelkedett kereslet teljesítése érdekében történő létrehozásával járnak. A főtanácsnok ezért úgy véli, hogy nincs olyan meggyőző érv, amely alapján megállapítható lenne, hogy a vitatott uniós szabályozás, amely teljes mértékben semleges és általános érvényű, korlátozza a vallásszabadságot.

__________________________________________________________________________________

1Az állatok leölésük során való védelméről szóló, 2009. szeptember 24-i 1099/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 303., 1. o.).

2Az 1099/2009 rendelet 2. cikkének k) pontjával összefüggésben értelmezett 4. cikkének (4) bekezdése.

3Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 10. cikke és az emberi jogok európai egyezményének 9. cikke.

4Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 139., 55. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 45. kötet, 14. o.).

5A főtanácsnok kifejti, hogy a jelen ügyben egyáltalán nem az állatok kábítás nélküli levágásának számos tagállamban vitatott teljes tilalmáról van szó, hanem a vágások azon tárgyi feltételeiről és működési kötelezettségeiről, amelyeknek a vonatkozó európai uniós szabályozás értelmében eleget kell tenni. Ezzel összefüggésben a Dán Királyság, a Szlovén Köztársaság vagy a Svéd Királyság kizárólag az előzetes kábítás után elvégzett vágást engedélyezi. Belgiumban, a flamand és a vallon régióban megállapodás jött létre az állatok kábítás nélküli vágásának 2019-től kezdődő tilalma tárgyában.

6A 853/2004 rendelet. 

forrás: Jogi Fórum

A hazai börtönökben fogva tartottak is készülnek arra, hogy gyermekeiket megajándékozzák Mikulás napján. December 6-án a Váci Fegyház és Börtön OKJ-s könyvkötő képzésén végzett nyomdászok a sajtó jelenlétében karácsonyi kifestőket készítenek gyermekeiknek. A büntetés-végrehajtási szervezet különös figyelmet fordít arra, hogy az elítéltek fogva tartásuk alatt is ápolják családi kapcsolataikat.

Az advent olyan időszak, amikor a családjuktól, az otthonuktól elzárt emberek fokozott lelki tehernek vannak kitéve. Éppen ezért a büntetés-végrehajtási intézetekben igyekeznek megkönnyíteni az ünnepeket: mindenhol szerveznek adventi, Mikulás-napi ünnepi műsorokat, segítik a fogvatartottakat, hogy megajándékozhassák szeretteiket. Ezeknek a programoknak a lebonyolításában is szorosan együttműködünk az egyházakkal, civil szervezetekkel. A büntetés-végrehajtási szervezet mintegy 120 civil szervezettel, ebből mintegy 40 egyházi közösséggel dolgozik együtt a reintegrációs és egyéb programok megvalósításában.

A programok közül kiemelkedik a Váci Fegyház és Börtön kezdeményezése, amelynek lényege az, hogy az elítéltek saját készítésű kifestővel kedveskednek gyermekeiknek, unokáiknak. Ezt azért valósíthatják meg, mert részt vesznek – sokan már szakképzettséget is szereztek – az intézet kétéves könyvkötő és nyomtatvány-feldolgozó szakmaképzésében.

Váci fogvatartottak készülnek az Ünnepre - Forrás: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága

A szakmaképzés 2015-ben indult először, a tanulók megszerzett tudásukról 2017. május végén adtak számot az OKJ-s tanfolyam eredményét értékelő vizsgabizottság előtt.

A húsvéti kifestőkönyv sikerét látva – amelyet fogyatékkal élő gyermekek részére készítettek – a karácsonyi ünnepi készülődés kapcsán is felmerült a gondolat, hogy ismét gyermekeket ajándékozzanak meg. A szakmai gyakorlati órák keretén belül elkészült egy karácsonyi kifestő terve, amelyet idén saját gyermekeik részére is átadhatnak családi látogatófogadás keretében a váci börtönben raboskodók. A szakmaképzésen megismert és begyakorolt fortélyokat alkalmazva olyan igazi nyomdai terméket állítanak elő, amivel az ünnep idejére örömet tudnak szerezni a kicsiknek.

A családi látogatás lényege, hogy a fogvatartottak – más fogvatartottaktól elkülönítve – egy külön helyiségben találkozhatnak szeretteikkel. A családi látogatófogadás különleges lehetőség, amikor a családtagokkal való bensőséges együttlét talán egy rövid időre elfeledteti mind az elítéltekkel, mind a gyerekekkel, hogy hol is vannak valójában. Erről a helyiségben elhelyezett könyvek, játékok, színes, híres mesehősöket felvonultató falfestés gondoskodnak.

Fotók forrása: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága

forrás: Jogi Fórum

Több mint 70 ezer vállalkozást tájékoztatott az ügyfélkapun keresztül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön arról, hogy megérné jövőre a kisvállalati adót (kiva) választani.

A lehetőségre azoknak a vállalkozásoknak hívják fel a figyelmét, amelyek a kiva választásával a számítások szerint legalább 10 százaléknyi közterhet spórolhatnak meg.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtöki közleményében hangsúlyozta, a kormány több speciális adózási formát kínál a vállalkozásoknak. A megfelelő adózási mód kiválasztásával sok pénz spórolható meg törvényi keretek között. A próbaszámításokat minden cégnek érdemes elvégezni, ebben segít a tárca kiva-kalkulátora.

Több mint 25 ezer cég esetében a korábbi évek bevallási adatain alapuló számítást is tartalmaz a NAV levele, a rendelkezésre álló bevallási és foglalkoztatási adatok alapján az adóhivatal közli azt is, hogy mennyi közterhet spórolhatna meg a cég, ha számviteli és egyéb adatai pontosan úgy alakulnának 2018-ban, mint 2016-ban.

További 45 ezer cég talál tájékoztatást a tárhelyén, de esetükben a számítás kellően pontos elvégzéséhez szükséges adatok egy része nem áll a NAV rendelkezésére. Az adónem választásával ugyanakkor valószínűleg ők is jól járnának, hiszen az elérhető adatok alapján a megtakarítás esetükben is több mint tíz százalékra becsülhető.

A kivát azok a legfeljebb 50 munkavállalót alkalmazó vállalkozások választhatják, amelyek előző évi bevétele, illetve a mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázmillió forintot. Az adó mértéke jövőre a törvény által meghatározott adóalap 13 százaléka, ennek teljesítésével a cég mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól - emlékeztetett közleményében a tárca.

forrás: Jogi Fórum

Összesen 645 millió forintnyi jogdíj és mintegy 65 ezer magyar zenemű keresi gazdáját az Artisjusnál. Az úgynevezett függő számlán maradt, azonosítatlan művek után járó jogdíjak három év elteltével a közös kasszába kerülnének.

Egy Európában is innovatívnak számító új online fejlesztésnek köszönhetően decembertől minden dalszerző előtt nyitva áll a lehetőség, hogy elakadt műveit könnyedén tisztázza. A rendszert eddig 33 szerző tesztelte élesben: csaknem 9 millió forintot "szabadítottak ki". Minden második magyar dalszerző érintett lehet - közölte az Artisjus.

Mint írták, az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként hatalmas zenei adatbázist gondoz, és minden évben több millió elhangzási adatot vizsgál meg. A zeneművek lejátszását felhasználási csatornánként méri, majd ezek alapján végzi el a jogdíjak felosztását. Évente átlagosan 9 milliárd forintot fizet ki a szerzőknek, ennek mintegy fele kerül magyar alkotókhoz. A jogdíjak azonban néha elakadnak, mert a zenefelhasználók (rádiók, tévék, zenei klubok) pontatlan adatokat adtak az elhangzásról vagy a szerző elfelejtette regisztrálni a dalát az Artisjusnál.

Jelenleg 65 ezer azonosítatlan zenemű után mintegy 645 millió forint ragadt azon a függő számlán, amelyről három év elteltével a közös számlára kerülne a beragadt pénz, ezt követően arányosan felosztanák a zeneszerzők és a dalszövegírók között.

A teljes felosztott jogdíj mintegy 5 százalékát képező azonosítatlan jogdíjak kiszabadítására egy idén fejlesztett és novemberben már élesben tesztelt online alkalmazás hozhat megoldást. Az Európában innovatívnak számító online felület az egyhónapos próbaüzem ideje alatt már jól teljesített. Harminchárom szerző közel 9 millió forintot szabadított ki azzal, hogy kétszáz azonosítatlan dalról közölte: azok megegyeznek egy korábbi regisztrált zenével. Negyven olyan zeneszámot regisztráltak, amelynek bejelentéséről a szerző korábban megfeledkezett, pedig annak volt elhangzása.

Decembertől minden dalszerző előtt nyitva áll a lehetőség, hogy elakadt műveit online tisztázza. Átnézheti azokat a zenei elhangzásokat, amelyekre jogdíj keletkezett, de adathiány miatt eddig azt nem lehetett beazonosítani, kifizetni. A rendszer a szerzőket egy előre elkészített listával segíti, amin az esetleg hozzájuk köthető azonosítatlan művek vannak.

A szerzői egyesület adatbázisában jelenleg 7056 olyan szerző van, akinek ajánlott listáján legalább egy azonosítatlan mű szerepel. Mivel az Artisjus évente 15500 magyar alkotónak fizet ki jogdíjat, minden második magyar dalszerző érintett lehet.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.