jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Tizenegy Pest megyei önkormányzat nyert el több mint 2 milliárd forintot a települések vállalkozói parkjainak fejlesztésére, korszerűsítésére - jelentette be Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-nek.

 Hozzátette: a kormány Pest megye fejlesztését szolgáló programjának hatodik felhívására jelentős volt a túligénylés, így a tárca az eredeti támogatási keretösszeget további 70 millió forinttal emelte meg.

A vállalkozói parkok fejlesztésének támogatására irányuló pályázat 2017 decemberében jelent meg, célja az önkormányzatok tulajdonát képző ipari, gazdasági felhasználásra szánt területek vállalkozói parkká történő fejlesztése és az ehhez kapcsolódó alapinfrastruktúra kiépítése. 

Az igényelhető legmagasabb támogatási összeg 250 millió forint volt. A beérkezett, szakmailag jól előkészített települési pályázatok mindegyikének támogatása érdekében, azok várható pozitív gazdaságfejlesztési hatására tekintettel a tárca az eredeti 2 milliárd forintos támogatási keretösszeget további 70 millió forinttal megemelte - ismertette az államtitkár.

A megemelt keretből 11 Pest megyei településen mintegy 48,5 hektárnyi, korszerű infrastruktúrával felszerelt vállalkozói park jön létre, hogy a Pest megyei vállalkozásoknak megfelelő telephelyeket biztosítson, elérhetőségüket, működési feltételeiket kedvezőbbé tegye. 

A beruházások várhatóan több mint 300 új munkahely létrejöttét segítik elő - tájékoztatott Rákossy Balázs.

forrás: MTI

Menekültpolitikai fordulat kezdődik Németországban a tranzitközpontok kiépítésével - hangsúlyozta Horst Seehofer német belügyminiszter csütörtökön a szövetségi parlamentben (Bundestag).

 A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a 2018-as szövetségi költségvetés belügyminisztériumi fejezetéről szóló vitában kiemelte: a CSU és az Angela Merkel kancellár vezette testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) "intenzív viták" után migrációpolitikai intézkedésekről állapodott meg, és jó esély van arra, hogy ezekhez megszerzik a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) támogatását.

A megállapodás egy új határigazgatási rendszert irányoz elő Németország és Ausztria határán, tranzitközpontok kiépítésével. Ezekből a központokból szállítják majd vissza az EU-ban máshol már regisztrált menedékkérőket a menekültügyi eljárásuk lefolytatására illetékes tagországba.

Ez "valódi menekültpolitikai fordulat kezdetét" jelenti - mondta a miniszter, kiemelve, hogy a tranzitközpontokban 48 óra alatt döntenek az ügyekről, és az intézmények a bírálatokkal ellentétben nem lesznek zártak, "mert a menedékkérők ugyan Németországba nem utazhatnak be, de bármikor visszautazhatnak bármelyik országba, amelybe csak szeretnének".

A rendszert az "európai szomszédokkal" egyeztetve működtetik majd, és már el is kezdődtek az ügyről szóló tárgyalások - mondta Horst Seehofer.

Ismertette, hogy a Bundestagból egyenesen Bécsbe utazik, hogy megbeszélést folytasson Sebastian Kurz osztrák kancellárral és Herbert Kickl belügyminiszterrel, szerdán pedig tárgyalt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel, és rövidesen további megbeszéléseket folytat majd.

Kiemelte, hogy a tárgyalások "nagyon nehezek" lesznek, a tárgyalások első köre pedig csupán a partnerek tájékoztatását szolgálja és nem vezet konkrét megállapodásokra.

Hozzátette: "az ügy összetettsége és európai dimenziója miatt a megállapodások legfontosabb pontjait a kormányfőknek kell rögzíteniük".

A CDU és a CSU hétfőn egy három pontból álló megállapodással zárta le hetek óta húzódó vitáját, amely arról szólt, hogy miként lehet megtagadni a belépést a német határ állandó ellenőrzés alá vont pontjain - a bajor-osztrák határ három átkelőjénél - a máshol már regisztrált menedékkérőktől.

A testvérpártok egyetértésre jutottak, hogy a német-osztrák határon új határigazgatási rendszert kell bevezetni mindazon menedékkérők belépésének akadályozására, akik menekültügyi eljárását az EU-s szabályok alapján nem Németországban kell lefolytatni, hanem abban a tagállamban, amelyben elsőként regisztrálták őket.

Ezért úgynevezett tranzitközpontokat kell kiépíteni, amelyekből visszaszállítják a kérelmezőket az ügyükben illetékes államba. Amennyiben pedig a menekültügyi eljárás lefolytatásában illetékes ország nem hajlandó megállapodást kötni az EU-s visszaküldési szabály végrehajtását célzó együttműködés javításáról, akkor az adott menedékkérőtől megtagadják a belépést egy Ausztriával kötendő egyezmény alapján.

forrás: MTI

Magyarország és Németország között rendkívül szoros védelmi és védelmi ipari együttműködés jön létre; közép-európai NATO-hadosztály-parancsnokság alakul Németország támogatásával - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának csütörtökön Berlinben.

A tárcavezető Orbán Viktor miniszterelnök berlini látogatása alkalmával egyeztetett Ursula von der Leyen védelmi miniszterrel, Norbert Röttgennel (CDU), a Bundestag külügyi bizottságának elnökével, valamint Gunther Krichbaummal (CDU), a Bundestag európai bizottságának elnökével.

Megbeszéléseiről beszámolva kiemelte: e védelmi együttműködés alapját az adja, hogy Magyarország és Németország gazdasági együttműködése rendkívül szoros, másrészt a NATO keretein belül egy szövetségben dolgoznak azért, hogy Európa minél biztonságosabb hely legyen.

Közölte: a kétoldalú katonai és védelmi ipari együttműködés minden eddiginél szorosabb lesz, és ennek egyik fontos alapja az a tény, hogy a magyar honvédség modernizálása és regionális versenyképességének fejlesztése érdekében 20 új Airbus típusú katonai helikopter beszerzéséről döntöttek.

Szijjártó Péter kitért arra, hogy a NATO hadosztály-parancsnokságainak elosztását vizsgálva látható, hogy a szövetségnek 22 hadosztály-parancsnoksága van, de ebből egy sem található a szűk értelemben vett közép-európai térségben. Ezért Magyarország Szlovákiával, Horvátországgal és Szlovéniával közösen megkezdte egy több nemzeti, regionális hadosztály-parancsnokság létrehozását - magyarázta. Hozzátette: ezen együttműködés támogató nemzeti pozícióját Németország fogja ellátni.

Megjegyezte: ez a közös hadosztály-parancsnokság a NATO haderőstruktúrájába fog illeszkedni, és teljes műveleti képességét 2022-re éri el, ez egy nagy hozzáadott érték lesz Magyarország és Közép-Európa biztonságának garantálásához.

A külügyminiszter arról is beszélt, hogy a magyar-német katonai együttműködést emellett kiterjesztették a katona-egészségügyi együttműködésre is, hiszen a NATO budapesti egészségügyi kiválósági központja Münchenben is rendelkezik egy részleggel. Megerősítették elkötelezettségüket egy közös tábori kórházi kapacitás létrehozása mellett - fűzte hozzá.

Mint mondta, emellett a magyar katonák szolgálnak német katonákkal közösen a világ több pontján, így Afganisztánban és a Nyugat-Balkánon is, valamint a közeljövőben a NATO reagáló erők keretében 44 magyar katona szolgál német parancsnokság alatt, és az ulmi több nemzeti parancsnokságon is öt magyar tiszt lát el fontos feladatokat.

Szijjártó Péter kitért arra: Magyarország és Németország együttműködése annyira szoros, a magyar-német barátság annyira jelentős, továbbá a magyar és német érdekek oly mértékben egybeesnek, hogy "itt lenne az ideje annak, hogy ne csak arról az egy témáról beszéljünk, aminek tekintetében kétségtelenül van vitánk, hanem a migráció mellett végre tűzzük napirendre az összes többi európai vagy kétoldalú szempontból fontos kérdést". Hatezer német vállalat működik Magyarországon, és a német-magyar kereskedelmi és iparkamara felmérése szerint most a legelégedettebbek az elmúlt évtizedeket figyelembe véve - közölte. Hozzátette: ezek a cégek 300 ezer magyar embert alkalmaznak, és élvezik a magyar befektetési környezet valamennyi előnyét.

A külügyminiszter elmondta: több európai külpolitikai kérdésben hasonló álláspontot képvisel a két ország, nemrégiben megállapodást írtak alá arról, hogy vízipari kapacitásokat telepítenek olyan közel-keleti, észak-afrikai országokba, ahol menekültek tízezreit látják el. "Számos ponton van érdek- és értékegybeesés Magyarország és Németország általános politikájában és külpolitikájában", ezért itt lenne az ideje ezekre koncentrálni amellett, hogy néhány migrációs kérdésben ellentétes álláspontot képviselnek - fogalmazott Szijjártó Péter.

forrás: MTI

Egy budapesti televízióra és három vidéki rádióra szabott ki bírságot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa e heti ülésén.

 A budapesti Centrum TV szolgáltatójára harmincezer forint bírságot szabott ki a médiatanács, mert a Függőségek kora című drogprevenciós műsorszáma előtt április közepén - az ismétlésekkel együtt - háromszor is elmulasztotta közzétenni a 12 éven aluliak számára nem ajánlott tartalomra vonatkozó figyelemfelhívást.

Emlékeztettek arra, hogy a hatóság negyedéves rendszerességgel ellenőrzi a kiskorúak védelméért a médiatörvény korhatár-besorolásra vonatkozó rendelkezéseinek érvényesülését.

A testület a Sátoraljaújhelyen, Kisújszálláson, valamint Miskolc és Nyíregyháza körzetében működő Európa Rádió szolgáltatójával szemben összesen százhúszezer forint bírságot állapított meg, mert a vizsgált áprilisi héten a szerződéseiben vállaltnál kevesebb helyi műsorszámot sugárzott, illetve túllépte az ismétlések napi és heti arányára tett vállalásainak maximumát.

A szintén kisközösségi Rádió Szentendre szolgáltatóját húszezer forint bírság megfizetésére kötelezte a tanács, mert a vizsgált áprilisi műsorhéten alulteljesítette mind a helyi, mind a közszolgálati műsorszámok arányára tett vállalásait.

A gyomaendrődi kisközösségi Rádió Sun egy áprilisi adáshéten a vállaltnál kevesebb szöveget, helyi közélettel foglalkozó, illetve közszolgálati, valamint hírműsorszámot sugárzott, a szerződésében foglaltakkal ellentétben egyik napon sem tett közzé nemzetiségi vagy más kisebbségeknek szánt műsorszámot. A rádió továbbá a magyar zenei művek minimális heti arányára vonatkozó törvényi követelményt sem teljesítette, a testület ezért a szolgáltatóra tízezer forint bírságot rótt ki. 

A médiatanács a bírságok kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét - áll az NMHH közleményében.

forrás: MTI

A szakszervezetek arra kérik a kormányt, hogy a családokat támogató, a munkaerőhiány csökkentését és az öngondoskodást elősegítő cafeteria elemeket őrizze meg, fenntartásukról pedig kössön a szociális partnerekkel 2022-ig szóló kiegészítő megállapodást - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke csütörtökön Budapesten az Országház előtt tartott sajtótájékoztatón.

 A szakszervezeti vezető szerint kérésük egyet jelent a 2016. novemberében - a kormány, a munkaadó és a munkavállalói érdekképviseletek által - elfogadott hatéves bérmegállapodás kiegészítésével.

Kordás László közölte, a szakszervezetek az öngondoskodás, a mobilitási célú lakhatási támogatás, a diákhitel törlesztéséhez adott munkaadói juttatás adómentességének és az iskolakezdési támogatás fenntartására törekszenek. Mint mondta, mindezek egybe esnek a kormány társadalompolitikai céljaival is.

Kordás László ugyanakkor megjegyezte, a 2022-ig szóló megállapodásban szereplő béren kívüli juttatási elemekről a kormánynak, a munkaadói és a munkavállalói szervezeteknek közösen kellene dönteniük. A megállapodásban ezen felül a feleknek vállalniuk kellene, hogy ehhez nem nyúlnak hozzá a következő négy évben, így nem javasolják a megállapodásban szereplő cafeteria elemek kibővítését sem - ismertette.

Kordás László jelezte, ezek a kikötések azért fontosak, mert a kormány pont a jelenlegi átláthatatlan cafeteria rendszerre hivatkozva akarja átalakítani a béren kívüli juttatásokat. Szerinte, ha ebben a négyéves megállapodásban rögzítenék, hogy a kormány és a szociális partnerek által elfogadott cafeteria elemek sora nem bővíthető, akkor nem kellene attól tartani, hogy ismét egy bonyolult rendszer alakul ki.

A MASZSZ elnöke felidézte, hogy a héten volt az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT), ahol egy levelet adtak át Izer Norbertnek, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkárának. A levélben az OKÉT, illetve a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) munkavállalói oldalának szakszervezetei foglalták össze az általuk legfontosabbnak vélt béren kívüli juttatási formákat, amelyek megegyeznek a csütörtöki rendezvényen ismertetett cafeteria elemekkel.

A levélben a munkavállalói érdekképviseletek azzal érveltek, hogy "a "törvényjavaslatnak a béren kívüli és egyéb kedvezményes juttatások szabályozására vonatkozó tervezete az aláíró szervezetek - MASZSZ, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, Hetedik Szövetség, Liga Szakszervezetek, Munkástanácsok Országos Szövetsége, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés - egységes álláspontja szerint nemzetgazdasági szempontból indokolatlan, a költségvetésnek érdemi többletbevételt nem eredményez, munkavállalóknak viszont jelentős nettó jövedelem csökkenést is eredményezhet, ami erodálhatja az elmúlt évek béremeléssel kapcsolatos eredményeit."

Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a cafeteria rendszer átalakítása közel 2 millió munkavállalót érint, akiknek éves szinten 90 ezer forintos kieséssel kell számolniuk, ha a kormány a benyújtott adótörvényeket változatlan formában fogadja el.

forrás: MTI

Székely László, az alapvető jogok biztosa, valamint Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi és Bándi Gyula jövő nemzedékekért felelős biztoshelyettesek az ombudsmani hivatal megalakulásának évfordulóján átadták a Justitia Regnorum Fundamentum díjat a 2018. évi három kitüntetettnek: Prof. Dr. Vékás Lajos jogtudós, akadémikusnak, Mayer Évának a Barátság – nemzetiségi kulturális és közéleti folyóirat felelős szerkesztőjének és Prof. Dr. Kerekes Sándor környezetgazdásznak, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Kaposvári Egyetem egyetemi tanárának.
Elutasította a fuvarozói szektor új szabályozásáról szóló tárgyalási mandátumot szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, az európai uniós kiküldetési irányelvhez is kapcsolódó kérdés így visszakerül további egyeztetésre a testület illetékes szakbizottságához.
A jövő évi költségvetésről és annak megalapozásáról szóló törvényjavaslatok összhangban állnak az alaptörvény rendelkezéseivel, továbbá megfelelnek a magyarországi és a nemzetközi jogszabályoknak is - mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén szerdán Budapesten.
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) új vezetése elkötelezett egy kormányokon átívelő oktatáspolitika megvalósításában
A Trump-kormányzat visszavonta kedden az oktatási intézményekbe történő felvételre vonatkozó pozitív diszkriminációs irányelveket, amelyek a jelentkező faji hovatartozásának figyelembe vételére bátorítottak - jelentette több amerikai médium kedden. Az irányelveket Barack Obama előző amerikai elnök kormánya adta ki.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal(Nébih) kiemelt ellenőrzést indított július elsején, a hagyományosan vizsgált rendezvények és gyermektáborok mellett új területeket is bevontak az akcióba - mondta Nagy Attila, a Nébih Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának igazgatóhelyettese szerdán az M1 aktuális csatornán.
A szerhasználat veszélyei, a kábítószer birtoklás és az új pszichoaktív anyagokkal való visszaélés állandó téma napjainkban. Beszélgetés Czibrik Attilával, a Miskolci Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetőjével a kábítószerek és a pszichoaktív anyagok jogi szabályozásáról, a bűncselekmények összetettségéről, a lehetséges tényállásokról és büntetésekről.
Tanchev főtanácsnok szerint az európai elfogatóparancs végrehajtását fel kell függeszteni, amennyiben az illetékes igazságügyi hatóság nem csupán azt állapítja meg, hogy a kibocsátó államban fennáll az igazságszolgáltatás nyilvánvaló megtagadásának valós veszélye, hanem azt is, hogy az a személy, aki ellen az európai elfogatóparancsot kibocsátották, e veszélynek ki van téve. Annak meghatározásához, hogy az érintett személy e veszélynek ki van-e téve, a végrehajtó igazságügyi hatóságnak figyelembe kell vennie mind az elkövető személyével, mind pedig a büntetőeljárás vagy elítélés alapjául szolgáló bűncselekménnyel kapcsolatos sajátos körülményeket .
Az Alkotmánybíróság friss határozatában megállapította: a cím nem csupán egy a sajtócikkben szereplő gondolatok közül, hanem az olvasók figyelmének felkeltésében és az írás tartalmának megragadásában központi szereppel bíró kiemelés, amelynek a személyiségi jogok sérelmére nézve is fokozott hatása lehet. A cím a cikk többi részétől függetlenül, önállóan vizsgálandó, és nem szerepelhet benne olyan lényeges, megtévesztő pontatlanság vagy valótlanság, amely a cikk egésze szempontjából fontos.
Kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország ellen az Európai Bizottság a legfelsőbb bíróságra vonatkozó törvény miatt, amelynek értelmében a héten kényszernyugdíjaznák a testület minden harmadik jelenlegi tagját.
Pályázati úton 300 millió forinttal támogatja az Emberi Erőforrások Minisztériuma azokat a települési önkormányzatokat, amelyek közművelődési intézményt, közösségi színteret működtetnek.
Ingyenes tájékoztatóval segítik a szülőket gyermekgyógyászok: a Házi Gyermekorvosok Egyesülete és a Magyar Gyógyszerész Kamara ajánlásával készült füzet - amely a frissen publikált Hozzátáplálás szakemberektől című könyv kivonata - segítséget nyújt a szülőknek abban, hogy biztonságosabbá tehessék kisgyermekük táplálását, elkerüljék a táplálkozási tévhiteket, így csökkentve minimálisra például a gyermekkori allergia, a cukorbetegség, az ekcéma, vagy épp az elhízás kialakulásának esélyét.
Börtönnel büntetik az antiszemita megnyilvánulásokat ezentúl Romániában, annak a bukaresti képviselőházban csaknem egyhangúlag - egyetlen tartózkodás mellett - elfogadott törvénynek az alapján, amelyet hétfőn hirdetett ki Klaus Iohannis államfő.
Az Alkotmánybíróság a kormány indítványára megállapította, hogy nem hirdethető ki az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló nemzetközi szerződés, mert a magánfelek közti szabadalmi jogviták teljes mértékben kikerülnének a hazai bíróságok joghatósága alól. - Az alkotmánybírák legjelentősebb és legérdekesebb júniusi döntései.
Kegyelmet kapott Gerébl. Ágnes Áder János államfőtől, így nem kell a szülész-nőgyógyászra kiszabott szabadságvesztés büntetést végrehajtani - derül ki a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján megjelent közleménybő

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.