jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

A csődtörvény több mint 10 éve hatályban lévő szabálya sokáig lehetetlen választás elé állította azon cégek vezető tisztségviselőit, amelyek fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben vannak. Egy nemrégiben hatályba lépett törvénymódosítás azonban feloldja ezt a patthelyzetet és jobban ösztönzi a válságmenedzsereket, hogy válsághelyzetben az üzletileg indokolt döntéseket hozzák meg - foglalta össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Ha van rajta sapka, azért, ha nincs rajta sapka, azért….

Szinte minden vállalkozás életében előfordulhat az a helyzet, hogy egy adott pillanatban nem tud valamennyi, esedékessé váló fizetési kötelezettségének eleget tenni. Sokszor nem világos azonban, hogy az adott fizetésképtelenség csupán egy átmeneti jelenség a társaság életében vagy az nagy valószínűséggel a társaság bukásához fog vezetni.

Ez a helyzet a közelmúltig a legtöbb vezetőt súlyos döntési helyzet elé állította. A csődjogi szabályok 2006-ban hatályba lépett módosítása szerint ugyanis az a vezető, aki ebben az ún. fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben az ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el – és ezáltal a cég vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése meghiúsult – a saját vagyonával felelt a ki nem elégített hitelezői követelésekért. Ez alól a felelősség alól a vezető a csődjogi szabályok szerint csak abban az esetben mentesülhetett, ha be tudta bizonyítani, hogy valamennyi intézkedést megtett a hitelezői veszteségek elkerülése, illetve csökkentése érdekében.

A jogszabály azonban nem adott eligazítást abban, hogy mégis mik lehetnek azok az intézkedések, amelyek a fenti mércét megütik. Ez pedig klasszikusan a nyuszika és a sapka esetét tette alkalmazhatóvá a vezető tisztségviselőkre. Ha ugyanis a vezető úgy döntött, hogy a további hitelezői veszteségek elkerülése érdekében nem vállal a cég nevében további kötelezettségeket, akkor ezzel egyrészről ellehetetleníthette a cég további működését – ami nem mellesleg a vezető céggel szembeni kártérítési felelősségét is megalapozhatta – másrészről elkerülhetetlenné tehette a hitelezői veszteségek bekövetkezését és a vezető ezért való személyes anyagi felelősségét. Ha azonban a vezető a cég további működése és a hitelezők követeléseinek lehető legteljesebb kielégítése érdekében a cég nevében további kötelezettségeket vállalt, de a cég likviditásának helyreállítása nem sikerült, akkor a kötelezettségek tovább növelték a hitelezői veszteségeket és a vezető azokkal kapcsolatos személyes felelősségét is. Távolról sem volt ezért világos, hogy hogyan járjon el a vezető egy ilyen helyzetben. A legkevesebb kockázatot leginkább azzal vállalta, ha megfutamodott és lemondott a pozíciójáról. Ez pedig semmiképpen sem lehetett a jogalkotó célja.

Kiút a dilemmából

Gyimesi Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint ebből a feloldhatatlannak látszó helyzetből mutathat kiutat a csődtörvény nyáron hatályba lépett módosítása. A módosítás alapján ugyanis a vezető a jövőben már akkor is mentesülhet a felelősség alól, ha be tudja bizonyítani, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt a cég pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot. Azaz a jövőben a vezetőnek már nem kell minden nap azzal a gondolattal ébrednie, hogy hogyan is tudja a hitelezők veszteségét minimalizálni.

Ez a szabály már alkalmas lehet arra, hogy a cég vezetője a személyes vagyona kockáztatása nélkül is megkísérelhesse a cég likviditásának helyreállítását és a cég hitelezői követeléseinek kielégítését feltéve, hogy ezzel a cég pénzügyi helyzetéhez képest nem vállal indokolatlan üzleti kockázatot. Ez a szabály tehát nem feltétlenül a veszteség és a kockázatok minimalizálására fogja a vezetőt ösztönözni, hanem arra, hogy az adott helyzet által megkívánt legjobb üzleti döntést meghozza.

Mit kell másképpen tenni?

Felmerül a kérdés, változtat-e az új szabály azon, hogy hogyan járnak el a vezető tisztségviselők fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben. Valószínűsíthetően nem. Azok a vezetők ugyanis, akik felvették a kesztyűt és még saját felelősségük kockáztatása árán is felvállalták a csődközeli helyzetben lévő társaságok menedzselését, feltehetően már a múltban is az újonnan hatályba lépett feltételrendszer szerint jártak el, azaz arra figyeltek, hogy ne vállaljanak indokolatlan üzleti kockázatot. A jó hír az, hogy mostantól kezdve a jogszabály – és remélhetőleg a bírói gyakorlat is – segíteni fogja őket ebben, ezért mostantól nyugodtabban fent hagyhatják azt a bizonyos sapkát.

forrás: Jogi Fórum

A lízingszerződés felmondása esetén az eredeti teljes futamidőszakra számított lízingdíj áfa-vonzatát a tényleges futamidőszak függvényében arányosítani kell - szögezi le az Európai Unió Bírósága 404/16. számú Lombard Ingatlan Lízing Zrt. ügyben hozott ítéletében.

A Lombard Ingatlan Lízing Zrt. 2006. és 2008. között ingatlanokat adott lízingbe más cégeknek, aminek keretében az ügylet futamideje során számára fizetendő teljes lízingdíjat az ingatlanoknak a lízingbevevők részére történő átadásakor leszámlázta, annak áfa-vonzatát pedig az adóhatóság számára megfizette. A lízingcég később egyes partnerei szerződését a lízingdíj nemfizetése miatt felmondta, az ingatlanokat tőlük visszavette, a kérdéses ügyeletek tekintetében pedig a már befizetett áfát úgy próbálta meg magának jóváírni, hogy kizárólag azon időszak tekintetében maradjon fenn áfa-fizetési kötelezettsége, amelynek során a lízingbevevő a lízingtárgyat ténylegesen használta és a lízingdíjat megfizette. Álláspontja szerint minderre a magyar áfa-szabályok alapját képező uniós héa-irányelv (héa: hozzáadottérték-adó) alapján lehetősége van, hiszen e jogszabály valamely ügylet meghiúsulása esetén lehetővé teszi az adóalap csökkentését.

Az adóhatóság azonban nem ért egyet a lízingcég érvelésével, mivel szerinte a jelen esetben – amelyre még az áfatörvény 2010. január 1-je előtt hatályban volt rendelkezései alkalmazandók – nem a teljesítés meghiúsulásáról, hanem nemfizetésről van szó, amely tekintetében az irányelv megengedi a tagállamoknak az adóalap csökkentése lehetőségének kizárását. Ezen okokból az adóhatóság a lízingcéget az elvégzett adókorrekció miatt adókülönbözet, adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

Az ügyben eljáró Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a lízingszerződésnek a lízingbeadó általi, a lízingbevevő nem teljesítése miatti felmondása egyet jelent-e az ügylet teljesítésének az irányelv szerinti meghiúsulásával. A magyar bíróság a teljesítés meghiúsulása és a nemfizetés fogalmának pontos elhatárolását is kérte a luxembourgi bíráktól, mivel a vita tárgyát képező ügyletek teljesítése éppen a szerződéses partnerek nemfizetése miatt hiúsult meg.

2017. október 12-i ítéletében a Bíróság mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy a teljesítés meghiúsulásával ellentétben a vételár meg nem fizetésének esete – amikor a tagállamok az irányelv alapján megtilthatják az adóalap csökkentését – nem helyezi vissza a feleket az eredeti helyzetükbe. Ha a vételár teljes vagy részleges meg nem fizetésére a teljesítés meghiúsulása vagy a szerződéstől való elállás nélkül került sor, a vevő továbbra is köteles megfizetni a megállapodás szerinti árat, az eladónak pedig, bár már nem tulajdonosa a terméknek, főszabály szerint továbbra is fennáll a követelése, amelyre bíróság előtt hivatkozhat.

Ezzel szemben az irányelvnek a teljesítés meghiúsulását érintő rendelkezései olyan helyzetekre hivatkoznak, amelyekben vagy visszaható hatályú a szerződés megszűnése, vagy pedig a csak a jövőre vonatkozó felmondás következtében az adós tartozásának kiegyenlítésére irányuló kötelezettsége teljesen megszűnik, illetve egy véglegesen meghatározott összegben kerül megállapításra.

Márpedig a Bíróság megállapítja, hogy a jelen ügyben az egyik szerződő fél felmondással véglegesen megszüntette a lízingszerződést. Ez annyit jelent, hogy a lízingbeadó a lízingelt tárgyakat visszavette a lízingbevevőtől, akitől így már nem követelhette további lízingdíj megfizetését, a lízingbevevő pedig nem szerezte meg e tárgyak tulajdonjogát.

Mindezekre figyelemmel a Bíróság kimondta, hogy a mostani ügyben vizsgált helyzet – amelyben az egyik szerződő fél által eredetileg fizetendő ellenérték véglegesen csökken – az irányelv értelmében nem nemfizetésnek, hanem a teljesítés meghiúsulásának minősül, amelynél az uniós jogszabály alapján az adóalapot csökkenteni kell.

forrás: Jogi Fórum

Érdemes betekintenie a hitelbiztosítéki nyilvántartásba annak, aki használt autót vagy egyéb nagy értékű ingóságot vásárol, mert ha a vagyontárgyat zálogjog, lízing vagy más, biztosítéki célú jog terheli, azt akár a bírósági végrehajtó le is foglalhatják és el is árverezheti - közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).
Könnyítene az élelmiszer-adományozás szabályain az Európai Unió, ezzel is erősítve az élelmiszerhulladék keletkezése elleni fellépést - közölte az uniós bizottság hétfőn.
Zaklatás, sikkasztás, csalás, hamis tanúzás, köz és magán okirat hamisítás, fiktív cégeladások – Jelenleg öt, köztiszteletben álló baranyai ügyvéddel, köztük két nővel szemben van büntető ügy nyomozási, vádemelései vagy bírósági szakaszban. Elfogultság miatt az ügyek mindegyike a Szekszárdi Járásbíróságon, illetve a Szekszárdi Törvényszéken van folyamatban – nyilatkozta a Jogi Fórumnak Kovács Ildikó, a Szekszárdi Törvényszék szóvivője.
Washington felháborodással fogadta a Kongói Demokratikus Köztársaság (a volt Zaire) hétfőn történt beválasztását az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába (EJT). A 47 tagú és genfi székhelyű ENSZ-szervezetnek a közép-afrikai ország 2018 januárjától három éven keresztül lesz a tagja. Az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán 193 ország képviselője közül 151 voksolt az afrikai ország tagságára.
Sikeres az alkotmányjogi panaszok befogadására kialakított eljárás; ez az alapja annak, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) az érdemi ügyekre koncentrálhasson - mondta Sulyok Tamás, az Ab elnöke a Kúria teljes ülésén tartott előadásában hétfőn, Budapesten.
Elutasította a bíróság hétfőn azt az apasági keresetet, amelyet a 61 éves Pilar Abel indított, azt állítva, hogy biológiai apja Salvador Dalí világhírű festőművész volt.
Októbertől megkezdődtek a jogtanácsosi jelentkezések az ügyvédi kamarába, a kamarai tagság ugyanis most már jogi képviselet feltétele. Egy jogtanácsos kamarai regisztrációjáért 80 ezer forintot, míg egy jogi előadói tagságért 40 ezer forint díjat kell fizetni. - Amit az új szabályokról tudni érdemes!
Januártól a befektetési szolgáltatóknak minden költséget be kell mutatni az ügyfélnek szerződéskötéskor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélye kell a határidős energia- vagy szén-dioxid-kvóta kereskedéshez, és befektetővédelmi aggályok esetén az MNB akár egyes, különösen kockázatosnak ítélt tőkepiaci termékek forgalmazását is megtilthatja- nyilatkozta Szeniczey Gergő, a jegybank ügyvezető igazgatója.
Az Alkotmánybíróság tanácsa október 10-én jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítása iránti bírói kezdeményezés alapján megállapította, hogy az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 2016. december 31. napjáig hatályos 44. § (5) bekezdés i) pontja alaptörvény-ellenes volt, és az folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható.
A kiberbűnözés elleni együttműködésről írt alá újabb megállapodást az Interpol és a Kaspersky Lab orosz számítógépes cég - közölte internetes oldalán a nemzetközi bűnüldöző szervezet sajtószolgálata.
Az OBH az idei évet a közérthető bíróság évének szentelte a bírósági kommunikáció javítása érdekében - mondta Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke Budapesten.
A biztonságos internetes vásárláshoz nyújt segítséget a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapjának új információs felülete, amelyen egyebek mellett a külföldről rendelt áruk esetében fizetendő vámokról és egyéb közterhekről tájékozódhatnak a vásárlók - közölte a NAV.
Lezárult az (Európai Jogakadémia|https://www.era.int/cgi-bin/cms?_SID=NEW&_sprache=en&_bereich=ansicht&_aktion=detail&schluessel=era) (ERA) „Nyomozás, vádemelés és ítélkezés büntetőügyekben az online világban: az internet által támasztott kihívások (és lehetőségek) EU jogi szakemberek részére” elnevezésű projektje. A nemzetközi szeminárium-sorozat lehetőséget teremtett az online bűnözéssel kapcsolatos jogalkalmazási gyakorlat és tagállami tapasztalatok megismerésére és megosztására.
A termőföld értékesítéséről adott ki az Európai Bizottság iránymutatást csütörtökön, hogy a tagállamok megelőzhessék a termőföldárak spekulációját és a túlzott tulajdonosi koncentrációt.
Donald Trump amerikai elnök rendeletet írt alá az Obamacare néven ismert egészségbiztosítási törvény módosításairól. Az elnök hangsúlyozta: a várható változtatások nem kerülnek pénzébe a szövetségi kormányzatnak, viszont az emberek olcsóbban vásárolhatnak biztosítást.
Az ügyintézési idő és az adminisztrációs terhek csökkentését lehetővé tevő, tízmilliárd forintos költségvetésű informatikai fejlesztési projekt indult a kormányhivatalokban - közölte a Miniszterelnökség területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Szegeden.

Jóváhagyták az Európai Ügyészség felállítását az uniós igazságügyi miniszterek csütörtöki luxembourgi ülésükön, az úgynevezett megerősített együttműködési eljárással létrejövő szervezethez húsz tagállam csatlakozott.

A vádhatóság egy luxembourgi székhelyű központi hivatalból, valamint a tagországokba delegált európai ügyészekből fog felépülni. A független főügyész bizonyos feltételek mellett jogosult lesz nyomozások és büntetőeljárások lefolytatására az uniós költségvetés kárára elkövetett bűncselekmények - például a strukturális alapokat érintő csalások és korrupció - ügyében.

Günther Oettinger költségvetésért felelős uniós biztos kiemelte: a hivatalnak, melynek megalakítására először 2000-ben tettek javaslatot, legkésőbb 2021 elején meg kell kezdenie működését.

A német politikus elmondta, a csalás, a korrupció és hűtlen kezelés éves szinten mintegy 150 milliárd euró veszteséget okoz a nemzeti költségvetéseknek az EU-ban. Hozzátette, az ügyészségnek a már meglévő szervezetekkel egyeztetve, egymást kiegészítve kell majd végeznie a tevékenységét, illetve rámutatott, hogy a csalások hatékony felgöngyölítése, az adófizetők pénzének védelme erősíteni fogja az európai intézményekbe vetett bizalmat.

Vera Jourová uniós igazságügyi biztos pedig arról számolt be az ülésen, hogy 2019-ben fogják kinevezni a főügyészt és az európai ügyészeket.

Magyarország nem vesz részt az együttműködésben, a kormány álláspontja szerint ugyanis jelenleg is vannak olyan intézmények, amelyek eljárhatnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, és egy új hivatal létrehozása ezen jól működő szervezetek meggyengítésével járna.

Korábban Lengyelország, Hollandia, Málta és Svédország is jelezte, hogy a mostani formájában nem támogatja az ügyészség létrehozását, Dánia, Írország és Nagy-Britannia pedig egyébként sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén. Sajtóhírek szerint több ország is csatlakozhat utólag a hivatalhoz, az új holland kormány programjában például ez is szerepel.

A megerősített együttműködési mechanizmus lehetővé teszi, hogy tagországok egy jelentős számú csoportja teljes konszenzus hiányában is előrelépjen az integráció elmélyítésében. A szabályok értelmében legalább kilenc tagállam közösen dönthet úgy, hogy végrehajt olyan intézkedéseket, amelyekről nem sikerült teljes egyetértésre jutni korábban. A megerősített együttműködéshez utólag is lehet csatlakozni.

forrás: Jogi Fórum

Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és dr. Tánczos Rita, a Kúria bírája a bírói hivatásról és a bíróvá válásról tartott előadást az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának „Ügyvédi retorika - bírói érvelés” című kurzusán, 2017. október 4-én.

Az OBH elnöke a hallgatókkal folytatott beszélgetés során személyes tapasztalatai alapján bemutatta a bírói életpályát, beszélt a pályára kerülés és az előmenetel lehetőségeiről. Szó esett arról, hogyan dolgozik egy bíró, mi történik a tárgyalás kitűzésétől egészen az ítélet meghozataláig. Hogyan készül el egy ítélet, melyek a bírói érveléstechnika eszközei, módszerei.

Az egyetemi kurzus célja, hogy a résztvevők megismerkedjenek a bírói és ügyvédi hivatás alapjaival, elsajátítsák a szükséges retorikai ismereteket, majd tárgyalások szimulálásával megoldják a tantárgyi tematikához kapcsolódó jogeseteket. A képzés a joghallgatóknak egyben kiváló felkészülési lehetőséget nyújt a 2018. évi országos perbeszédmondó és ítélethirdető versenyre.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.