jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Átütő erejű, üdvözlendő újítás, a magyar és a külföldi tőke számára egyaránt vonzó befektetési forma, vagy a magyar magánjogi felfogástól idegen, azt feleslegesen terhelő, és elhibázottan bevezetett szerződéstípus? A bizalmi vagyonkezelési szerződést a 2013. évi Polgári Törvénykönyv vezette be Magyarországon. - A jogintézmény gyökereiről, más jogrendszerek-beli megfelelőiről, és a bizalmi vagyonkezelés egyes családjogi összefüggéseiről.

Az elméleti és gyakorlati szakemberek körében mindig is nagy vitákat váltott ki, ha a jogalkotó egy gazdasági szempontból évtizedek óta bevett, valamint kiforrott bírói gyakorlattal rendelkező jogintézmény alapvonalainak újragondolására tett kísérletet. Elég, ha csak a jogi személyekre vonatkozó szabályanyagnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi törvénybe ültetésére és diszpozitívvá tételére, a vezető tisztségviselők megszigorított (és azóta visszalazított) felelősségére, a dematerializált értékapír szabályainak a Ptk.-ban való megjelenésére (és azóta eltűnésére), vagy a zálogjogi szabályozás és a dologi hitelbiztosítékok átfogó (és azóta már módosított) reformjára gondolunk.

Nem csoda hát, hogy ha egy tökéletesen új, a magyar magánjog rendszerében teljességgel előzmény nélküli jogintézmény bevezetését az elmélet és a gyakorlat részéről egyaránt vészharang kongatással elegy üdvözlőtaps fogad, mint ahogy történt ez az új Polgári Törvénykönyvvel a polgári jogunkban meghonosítani kívánt bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében is. Sándor István, az ELTE ÁJK habilitált egyetemi docense, a Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Iroda partnere, és a bizalmi vagyonkezelés témakörének egyik legavatottabb hazai szakértője, aki a bizalmi vagyonkezelés bevezetését üdvözlők táborát gyarapítja, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara 29. Közép-Európai Kollokvium elnevezésű rendezvényén tartott előadást 2017 novemberében a Budapesti Kongresszusi Központban. Mivel az Ügyvéd úr előadása a Kollokvium Családi vagyontervezés a családi béke fenntartása érdekében című szekcióülésén hangzott el, nem csak a bizalmi vagyonkezelés történeti, társadalmi gyökereiről és kialakulásáról esett szó, de a jogintézmény egyes családjogi és a családi vagyonnal kapcsolatos összefüggéseiről is hallhattunk.

A bizalmi vagyonkezelés alapgondolata nem más, minthogy a tőkével, ám a tőke gazdasági szempontból ésszerű kezeléséhez szükséges szakértelemmel nem rendelkező tulajdonos a tulajdonában álló javakat azok gyümölcsöztetése, jobb kihasználása és adott esetben biztonságának garantálása érdekében egy megfelelő szakértelemmel bíró személy gondjaira bízza. Ebben az értelemben tehát a bizalmi vagyonkezelést a tulajdon és a tulajdon kezeléséhez szükséges többlettudás elválasztása szempontjából azon a skálán lehetne elhelyezni, amelynek egyik végpontjában a díjkitűzés, vagy a közérdekű célra történő kötelezettségvállalás, míg a másik végpontjában az alapítvány, a gazdasági társaságok, a kft. és az rt. foglalnak helyet. A bizalmi vagyonkezelés e példákhoz képest azonban azért specifikus, mert a jogalkotó egy nemzetközileg óriási tőkét megmozgató, korszerű, és gazdasági szempontból vonzó jogintézményt igyekezvén bevezetni, a bizalmi vagyonkezelést nem ruházta fel önálló jogalanyisággal, csupán szerződéses jogviszonyként posztulálta azt. A vagyon kezelésbe adása a hazai modell szerint a javak tulajdonjogának a vagyonkezelő részére történő átruházásával valósul meg, a vagyonkezelő pedig az átruházást követően a ténylegesen már az ő tulajdonában álló javakkal a vagyonrendelő által kijelölt harmadik személy (a kedvezményezett) javára köteles rendelkezni. A magyar Ptk-nak ez a megoldása a bizalmi vagyonkezelés vonatkozásában a legteljesebb alanyi jog, az adott dolog felett teljes és kizárólagos hatalmat biztosító tulajdonjog elrelativizálódását eredményezi. 

Az Ügyvéd úr előadásából kiderült, hogy a bizalmi vagyonkezelés magyarországi bevezetése körül e kérdés, ti. a vagyonkezelésbe adni kívánt dolgok tulajdonjogának átruházása kapcsán kezdtek első ízben gyülekezni a viharfelhők. A bizalmi vagyonkezelés angolszász megfelelőjének tekinthető trust ugyanis osztott tulajdonjogi megoldással operál (vagyis a magántulajdon mellett másféle szabályozással, bizonyos kötöttségekkel létező tulajdoni struktúrát is elismer), amelyet azonban a tulajdon számtalan formájába belebonyolódó, ideológia által túlfűtött államszocialista magánjog kellemetlen szájízű nosztalgiája miatt a kodifikációban részt vevő jogtudósok többsége elutasított. Mint Sándor István elmondta, az angolszász jogrendszerekben a tulajdonjognak e megkettőződése mindazonáltal cseppet sem okoz anomáliát, sőt, a trust-tulajdon szabályait az olyan, nagyon is hétköznapinak tekinthető joghelyzetekben és birtokosi pozíciókra is alkalmazni rendelik, mint a jogalap nélküli gazdagodás, vagy a megbízás nélküli ügyvitel (ez utóbbi fordulatot egyébként a magyar Ptk. is átvette).

A trust és a bizalmi vagyonkezelés családjogi aspektusaira rátérve Sándor István a Kollokviumon előtte előadó Jádi Németh Andrea ügyvédnőhöz hasonlóan kifejtette (az Ügyvédnő előadásáról ITT írtunk), hogy e jogintézmények kiválóan alkalmazhatóak a különböző családi vagyonjogi konfliktusok megelőzésére és elsimítására, illetve hatékonyan képesek ellátni vagyonvédelmi funkciókat is.

A tékozló gyermekek megóvása érdekében bevetett trust archetipikus, és talán egyik első példájaként Sándor István elmesélte annak a bohém angol hercegnek a történetét, akinek az édesanyja, elejét kívánván venni annak, hogy a családi tőke az esetenként földrészeken átívelő mulatozások során lassan ebek harmincadjára menjen, az e mulatozások fedezetéül szolgáló vagyont kezelésbe adta, a vagyonkezelőnek pedig szigorúan meghatározta a kedvezményezett herceg részére kiporciózható vagyonrészletek mértékét. A herceg ezek után hiába heveskedett a – szerinte – jogos jussának kiadása érdekében, kénytelen volt beérni azokkal az összegekkel, amelyeket anyja akaratának megfelelően a vagyonkezelő számára rendelkezésre bocsátott. Amint az Ügyvéd úr elmondta, a vagyon ugyanakkor nem csak az alkalmatlan utód, de a megfelelő szakértelemmel nem rendelkező házastársra maradás következtében is veszélybe kerülhet, ezért, különösen az Egyesült Államokban, gyakori a trust alkalmazás akkor is, ha a vagyon további jogi sorsának meghatározása valamelyik házastárs betegsége miatt válik szükségessé.

A doktrínát, amely szerint a vagyont minden esetben kizárólag a vagyonrendelő akaratának megfelelően kell kezelni, a neves amerikai újságíró, Joseph Pulitzer trustja esetében törték át első alkalommal. A magyar születésű médiamágnás ugyanis azzal a meghagyással rendelt vagyont a gyermekei mint kedvezményezettek számára, hogy a két, akkoriban leginkább prosperáló újságját kiadó cége értékesítésére semmiképpen sem kerülhet majd sor. Amikor azonban nem sokkal Pulitzer halála utána a két vállalat részvényeinek értéke drámai mértékben megzuhant, a vagyonkezelők az öröklési jog favor testamenti elvére hajazó értelmezés alapján mégiscsak túladtak a veszteséges társaságokon, mondván, hogy a vagyonrendelő feltehető akarata bizonyosan nem már-már fizetésképtelen cégek minden áron, a többi vagyonelem terhére történő üzemeltetésére irányult.

Sándor István előadásának további részéből kiderült, hogy nem csak az osztott tulajdonjogi rendszer léte vagy nem léte jelenti az egyetlen különbséget a trust és a bizalmi vagyonkezelés között: az angolszász jogrendszerek a magyar megoldás hárompólusú modelljéhez képest a vagyonkezelő tevékenységét ellenőrző protector személyét is a jogviszonyrendszer szereplőjévé teszik, ezzel próbálva garantálni, hogy a trust-vagyon kezelése valóban a vagyonrendelő akaratának megfelelően történjen.

Az Ügyvéd úr végül a világszinten mára már igencsak elterjedt vagyonkezelő magáncégekről is szót ejtett, amely magáncégek működésének kereteit Magyarországon a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény határozza meg. A bizalmi vagyonkezelői tevékenységet üzletszerűen ellátó cégek felügyeleti szerveként működő Magyar Nemzeti Bank nyilvántartása szerint hazánkban jelenleg tíz alatt van azon társaságok száma, akik bizalmi vagyonkezeléssel foglalkoznak. A jogalkotó szándéka, hogy egy gazdaságilag jól hasznosítható, vonzó befektetési lehetőségként megjelenő, egyszersmind komoly tőkemegtartó erővel rendelkező jogintézményt honosítson meg a magyar magánjogban, kétségbevonhatatlan, azonban a versengő, és széles körben alkalmazott egyéb jogintézmények (pl.: alapítvány) elterjedtsége miatt egyelőre nehezen jósolható meg, hogy a bizalmi vagyonkezelés Magyarországon az évtizedek óta bevett formákhoz képest mikor jut el a valós gazdasági súlyú, magától értetődő alternatíva szintjére. 

forrás: Jogi Fórum

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 76 adózónál állapított meg jelentős összegű adóhiányt tavaly a negyedik negyedévben, a lista első helyén egy budapesti lakcímű magánszemély, Reither Zoltán állt 2017. december végén 2,002 milliárd forint tartozással, amiből 668 millió forint adóhiány, 1,334 milliárd forint pedig bírság volt.

A NAV negyedévente teszi közzé azok listáját, akiknél az előző negyedévben jogerőre emelkedett határozatában magánszemélyeknél 10 millió, más adózóknál 100 millió forintot meghaladó adóhiányt állapított meg.

A negyedik negyedévben 76 adózónál állapítottak meg nagy összegű adóhiányt, közülük 24 társaság, 52 pedig magánszemély.

A második legnagyobb tartozása is magánszemélynek van, a szigetszentmiklósi Hunyák Lászlótól 1,776 milliárd forintot követel a NAV, amiből 640 millió forint adóhiány, 1,136 milliárd forint pedig jogkövetkezmény. 

A harmadik legnagyobb adós a jogkövetkezményeket is beleértve a budapesti Nude-Arts Kft., amelynek 1,37 milliárd forintos adósságából "csupán" 454 millió forint az adóhiány, és 916 millió forint bírság. Nem sokkal marad le tőle a budapesti Vadas Miklós 1,194 milliárd forintos adósságával, esetében a 384 millió forint adóhiányt 810 millió forint bírsággal fejelte meg a NAV.

A pálmát azonban kétségtelenül a fertőszéplaki Észosztás Kft. viszi el, amely háromszor is szerepel a NAV listáján, összesített tartozása 2,434 milliárd forint, amiből 793 millió forint az összesített adóhiány, 1,643 milliárd forint a jogkövetkezmény.

 A már említett cégekkel együtt 15 adózó tartozik a jogkövetkezményekkel együtt több mint 500 millió forinttal a NAV-nak, 1 milliárd forintnál nagyobb tartozása öt adózónak van.

forrás: Jogi Fórum

Fegyelmi eljárást indított pénteken a román Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) keretében működő Igazságszolgáltatási Felügyelet (IJ) Laura Codruta Kövesi, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) vezetője ellen, miután féléves vizsgálata nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a főügyész több ponton megsértette a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvény előírásait.

A román szociálliberális kormánytöbbség már régóta azzal vádolja Laura Codruta Kövesit, hogy vezetése alatt a DNA visszaélt hatalmával, míg a kormánykoalíciót korrupcióellenes jelszavakkal támadó jobboldali államfő mindig elégedetten nyilatkozott Kövesi munkájáról. Kövesi esetleges elmozdításának így politikai tétje is van, az Igazságszolgáltatási Felügyelet azonban a szakmai előírások megsértésére hivatkozva javasolta a főügyész megbüntetését.

A testület júliusban indított vizsgálatot, miután a kormánykoalícióhoz közel álló Romania TV hírtelevízió a korrupcióellenes főügyészt lejárató hangfelvételeket tett közzé. A hangfelvételeken a beosztottai teljesítményével elégedetlen Kövesi hatékonyabb munkát és több "fontos" ügyet követel a DNA ügyészeitől, azt fejtegeti, hogy legalább egy újabb miniszter lebuktatására vagy más fontos ügyre van szükség ahhoz, hogy azok, akik nyilvánosan támadják a DNA-t, ne "másszanak rá" a vádhatóságra.

Az egyik hangfelvételen Kövesi - az azóta leváltott Sorin Grindeanura utalva - kijelenti: azt szeretné, ha a DNA "eljutna a miniszterelnökig" egy gyanús ingatlan-visszaszolgáltatási ügyben. Kövesi nem tagadta, hogy az ő hangja hallatszik a zárt munkaülésen készült felvételen, de azt állította, hogy a hanganyagot megvágták és szavai közé olyan kifejezéseket "ékeltek be" utólag, amelyek teljesen kiforgatják mondanivalója értelmét.

 A felügyelet mostani jelentése szerint Kövesi aláásta az igazságszolgáltatás tekintélyét, majd a kiszivárogtatás után beosztottjainak küldött körlevélben - gyáváknak, besúgóknak és bűnözőknek nevezve a feljelentőket - méltóságukat is megsértette.

A DNA főügyésze megbüntetéséről vagy felmentéséről az igazságszolgáltatás függetlensége felett őrködő CSM ügyészi részlege hivatott dönteni. A kiszabható legsúlyosabb büntetésként a CSM kizárhatja az ügyészek soraiból a fegyelmi alá vont ügyészt.

A DNA főügyészét az államfő nevezi ki vagy válthatja le az igazságügyi miniszter javaslatára.

forrás: Jogi Fórum

A Deloitte szerint nem várható robbanásszerű változás a január 13-án hatályba lépő PSD2, a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló módosított uniós irányelv nyomán, amely fokozatos változásokat hozhat. 

A tanácsadó cég közleménye szerint a PSD2 célja, hogy az innováció és a verseny ösztönzése érdekében megnyissa a banki piacot a fintech cégek és egyéb harmadik feles szolgáltatók előtt annak érdekében, hogy az ügyfelek szélesebb körű és magasabb minőségű online pénzügyi szolgáltatásokat kapjanak. 

"Aki az új szabályozás által kínált piaci lehetőségeket ki akarja használni, annak bizalmat és tudatosságot kell építenie az ügyfelek körében" - fejtette ki Mérth Balázs, a Deloitte Magyarország pénzintézetekért felelős vezetője a közleményben.

A lakossági banki, pénzforgalmi szolgáltatások és hitelezés terén újdonság, hogy a bankok egyre inkább fontolgatják a társulást fintech cégekkel. A közép- és kelet-európai (kke) ügyfelek körében terjed a digitális csatornák használata, de még mindig több banki csatornát használnak. Míg Romániában és Bulgáriában 20 százalék alatti a digitális banki csatornák aránya, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország már eléri a 70 százalékot is. 

A sok országra jellemző nagy internet és mobil penetráció ellenére több mint 11 millió kke banki ügyfél a "bankfiókok rabja", mert hiába szeretné összes banki tevékenységét online vagy mobilon intézni, kénytelen bemenni a fiókba bizonyos ügyletek elvégzésére, vagy bankja nem támogatja a mobil alkalmazást - ismerteti a Deloitte.  

A tanácsadó cég szerint a piaci bevezetés hosszadalmas folyamat lesz, a legtöbb kke és nyugat-európai bank a bevezetéstől számított 1-3 éven belül számít a legnagyobb hatásra. Egyes nyugat-európai bankok a régió érettebb fintech szektora miatt optimistábbak, és már az első évben előrelépést várnak.

forrás: Jogi Fórum

Érvénytelenítette a luxemburgi semmítőszék az úgynevezett LuxLeaks-botrányt kirobbantó kiszivárogtatók egyikére korábban kiszabott büntetést.

Az ügyben eljáró bíróság eltörölte a hat hónap felfüggesztett börtönbüntetést és 1500 eurós pénzbírságot magában foglaló ítéletet, amelyet korábban Antoine Deltourra, a PWC (korábbi nevén PriceWaterhouseCoopers) könyvvizsgáló cég egykori munkatársára szabtak ki, amiért társával dokumentumok ezreit szivárogtatta ki a nemzetközi vállalatoknak nyújtott luxemburgi adókönnyítésekről.

A másik kiszivárogtató, Raphael Halet ítéletének eltörlését elutasította a semmítőszék, helybehagyva a rá kiszabott 1000 eurós pénzbüntetést. A harmadik vádlottat, Edouard Perrin újságírót pedig már korábban minden vád alól felmentették.

Sajtótájékoztatóján Deltour reményét fejezte ki, hogy a mostani határozat végül a teljes felmentéséhez fog vezetni.

Jávor Benedek zöldpárti európai parlamenti képviselő a frakciója nevében leszögezte: Deltour és Halet bátor cselekedetei létfontosságúak voltak ahhoz, hogy nyilvánosságra kerüljön az adóbotrány. Hozzátette, ilyen ügyben senki ellen nem szabadna vádat emelni. "Horizontális, EU-s szintű védelemre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a fontos közérdeket szolgáló jövőbeli kiszivárogtatók ne legyenek kitéve hasonló gyötrelmeknek" - közölte a képviselő.

A döntést a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet is üdvözölte.

Sajtóhírek szerint az évek óta húzódó perben további fellebbezések várhatók.

A LuxLeaks-botrány nem sokkal Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének 2014. novemberi hivatalba lépését követően robbant ki, miután oknyomozó újságírók a kiszivárgott iratok alapján feltárták, hogy Juncker miniszterelnöksége alatt a nagyhercegség adóhivatala gyakorlatilag ipari léptékben tette lehetővé multinacionális vállalatok - például az IKEA, a Pepsi vagy a Deutsche Bank - számára, hogy a máshol keletkezett bevételeik után, elvben más országokban fizetendő adójukat Luxemburgban róják le, de csak a töredékében.

forrás: Jogi Fórum

A macedón mellett az albán is hivatalos nyelvvé vált Macedóniában, a szkopjei parlament ugyanis csütörtökön fogadta el az erről szóló törvényt.
Az amerikai kormány arra készül, hogy munkavállaláshoz kösse a szegény rétegeknek alanyi jogon járóMedicaid egészségbiztosítást. Demokrata és liberális jogvédő csoportok már korábban jelezték, hogy ha életbe lép egy ilyen szabályozás, azonnal bírósági úton támadják meg.id egészségbiztosítást.
Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén kezdi tárgyalni az úgynevezett civil törvényt − derül ki a testület honlapján közzétett napirendből. A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt tavaly júniusban fogadta el az Országgyűlés.
Jogvédő aktivistáktól politikusokig széles körben bírálják Németországban a közösségi portálokon megjelenő jogsértő gyűlölködés és álhírterjesztés visszaszorításáról szóló törvényt, amely január 1-jén lépett hatályba.
A fogyasztók jogainak védelmében évről évre többször fordulnak ügyészek a bíróságokhoz, a perek fogyasztók tízezreinek érdekeit szolgálják azzal, hogy feltárják például bankok, ingatlanközvetítők és mobiltelefon-szolgáltatók tisztességtelen gyakorlatát - mondta a Legfőbb Ügyészség szóvivője egy pénteki sajtóbeszélgetésen.
Három év letöltendő börtönbüntetésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) azt a férfit, akit egy sün bántalmazása miatt bűnösnek találtak állatkínzás bűntettében. Az ítélet nem jogerős.
utcajogász Egyesület önkéntesek jelentkezéség várja tagjai sorába. - Az Jogász vagy joghallgató vagy? Szeretnél jogi tudásodat használva tenni másokért? Szeretsz közösségben dolgozni? Jelentkezz!
Kétszer vállalt miniszterelnöki szerepet, négyszer akarták megölni. A végzetes merénylet után az utolsó szavai ezek voltak: „Ennek így kellett lennie.” Tisza Istvánt gerincesség jellemezte, "a maga útját járta, melyet küldetéstudata, eszméibe vetett hite, saját értékének tudata jelölt ki."
Jelenlegi összetételében az utolsó - ünnepélyes - ülését tartotta az Országos Bírói Tanács (OBT) 2018. január 8-án, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) épületében.
Kína hosszú lejáratú, öttől tíz évig terjedő vízumok kiadását kezdte meg azzal a céllal, hogy külföldi vállalkozókat és a magasan képzett szakembereket csalogasson az országba.
Áder János köztársasági elnök kitűzte az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásának időpontját. Az alábbiakban szó szerint közöljük a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményét.
Wathelet főtanácsnok szerint a „házastárs” fogalma az uniós polgárok és családtagjaik szabad tartózkodáshoz való joga vonatkozásában magában foglalja az azonos nemű házastársakat. Noha a tagállamok szabadságot élveznek a tekintetben, hogy engedélyezik-e, vagy sem az azonos nemű személyek közötti házasságkötést, nem akadályozhatják valamely uniós polgár szabad tartózkodáshoz való jogának gyakorlását azzal, hogy az Európai Unión kívüli országból származó, azonos nemű házastársától megtagadják a területükön való állandó tartózkodás jogát.
Januártól megváltoztak a lejárt pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló fizetési meghagyásos eljárás (FMH) szabályai és összeghatárai. Amennyiben hárommillió forint alatti, lejárt pénzkövetelésünk van valakivel szemben, már kizárólag közjegyzőhöz fordulhatunk, hogy bocsásson ki fizetési meghagyást az adósunkkal szemben. Az FMH felső határa ugyanakkor 400-ról 30 millió forintra csökkent, ennél nagyobb összegű, lejárt pénzkövetelés 2018-tól csak bírósági úton érvényesíthető.
Engedély nélküli szolgáltatásnyújtás miatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) újabb, 121 millió forintos bírsággal sújtotta a UPC Magyarország Telekommunikációs Kft.-t, mivel a cég Jászberény után Cegléden is idő előtt indította el a szolgáltatását - közölte a hatóság szerdán.

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.