jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) új közleménye alapján egyes eljárásokban a bírság alapjául szolgáló kiinduló összeg akár háromszorosára is nőhet. Az érintett ügyek a versenykorlátozó megállapodások, erőfölénnyel vagy jelentős piaci erővel való visszaélés, tehát a klasszikus antitröszt eljárások lesznek. Ennek eredményeképp nagymértékben megnövekedhetnek a vállalkozásokra kiszabott bírságok összegei.

Milliárdos bírságokat is kiszabhat a GVH

A versenyfelügyeleti bírság kiszabásának célja az, hogy a vállalkozásokat visszatartsa a tisztességtelen piaci magatartástól, és egyúttal megteremtse a gazdasági verseny tisztességét. A büntetésen túl a speciális és a generális prevenció is célja, azzal, hogy arányos, de érzékelhető anyagi hátrányt okoz a jogsértő cégeknek. Emellett a bírság összegének alkalmasnak kell lennie arra is, hogy a vállalkozás számára a jogsértő magatartásért megfelelő büntetést helyezzen kilátásba, ami a jogsértés gazdasági jelentőségét is kifejező szankció alkalmazását teszi szükségessé. A bírság összegének ösztönző hatást kell gyakorolnia, hogy mind az adott vállalkozást, mind pedig a hasonló helyzetben lévő vállalkozásokat visszatartsa a (további) jogsértések elkövetésétől, úgy, hogy egyben megerősítse a jogkövető vállalkozásokat abban, hogy a tisztességes üzleti magatartás a helyénvaló. Ez a cél pedig csak olyan mértékű bírsággal valósítható meg, amely a versenyjogsértést megvalósító vállalkozásnak érezhető megterhelést jelentő anyagi hátrányt okoz.

„A GVH az általa indított fogyasztóvédelmi eljárásokban az érintett vállalkozások előző évi nettó árbevételének tíz százalékáig terjedő bírságot is kiszabhat. Fontos, hogy ez nem csak elvi lehetőség, 2012 és 2016 között a GVH összesen több mint harminc milliárd forintnyi bírságot szabott ki, melyek közül kiemelkedő a Bankszövetség 4 milliárd összegű büntetése a közös adatbázis üzemeltetése révén előálló információs kartell miatt.” – mondta el Kocsis Márton, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda vezető ügyvéde.

A bírságok összege sok tényezőtől függ

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (Tpvt.) szóló törvény értelmében a bírság összegét az eset összes körülményeire – így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, gyakoriságára – tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a végső üzletfelek érdekei sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

Ez természetesen csak egy példálózó felsorolás, tehát nem zárja ki más szempontok figyelembevételét. A felsorolt körülmények mindegyikének értékelése, figyelembe vétele nem szükséges minden esetben, csak akkor, ha az eset releváns körülményei közé tartozik.

Ebből kifolyólag a vállalkozásoknak számolniuk kell azzal, hogy versenyjogi jogsértés esetén jelentős, növekvő mértékű szankciókkal találhatják szembe magukat. A bírságközlemény az említett szigorított bírságszámítási szabályokon kívül számos olyan új lehetőséget is bevezetett, amelyek igénybevételével a vállalkozások jelentősebb mértékben csökkenthetik a velük szemben kiszabandó bírság összegét.

„Erre példa a Vj/16/2017 számú kötelezettségvállalással zárult ügy, ahol az OTP fogyasztói kompenzációt, valamint oktatási célú kommunikációs kampányt vállalt annak érdekében, hogy elkerülje a bírság kiszabását.” – ismertette Kocsis Márton. Az ügy hátterét a hitelkártyák kamatmentes periódusa, illetve a türelmi idő leteltével történő visszafizetésre vonatkozó tájékoztatás képezte. A bank vállalta, hogy közel 11 ezer fogyasztó részére visszatérít több mint 19 millió forintot, a hitelkártyák után felszámított kamatokból, és televíziós illetve minimum négyhetes online kampányt indít, amelynek célja a pénzügyi kultúra, a fogyasztói tudatosság és a felelős döntéshozatal fejlesztése, valamint a hitelkártyákkal kapcsolatos főbb tudnivalókról szóló tájékoztatás. Ebben a kampányban egy legalább két évig fenntartandó honlapot is népszerűsítenie kell, mely felület oktatási célokra szolgál a különböző korú és tájékozottságú fogyasztók részére (idősek, diákok, stb.). Ezen megállapodás alapján bírság kiszabására nem került sor, de látható, hogy még a kötelezettségvállalás is jelentős terheket ró a gazdálkodóra.

Az új közlemény által elérni kívánt célok és eredmények meglátásunk szerint az előző közlemény alkalmazásával is megfelelően elérhetőek voltak, lettek volna. Úgy tűnik, hogy a bírság kiszámítása körében is bonyolultabb fogalomrendszert fog használni a GVH, megnehezítve ezzel a bírság lehetséges összegének előrejelzését. Az enyhítő és súlyosító körülmények Közleménybe való beépítése viszont pozitív változás. A GVH széles körű mérlegelést alkalmazva az eddigiekhez képest drasztikusan megnövelheti a bírság összegét.

„Mindenesetre a tetemes összegű bírságokra, illetve a súlyos költségekkel járó kötelezettségvállalásokra is tekintettel fontos, hogy tisztában legyünk a GVH joggyakorlatával, ezért a legkisebb kétség esetén is ajánlott szakértő segítséget kérni.” – emeli ki a CHSH Dezső szakértője.

A GVH Bírságközleménye elolvasható ITT.

forrás: Jogi Fórum

Ugyan évről évre emelkedik, de még mindig csekély a nyilvántartásba vett élettársi kapcsolatok száma Magyarországon. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) adatai szerint míg 2016-ban közel 900 pár jegyeztette be magát az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, addig 2017-ben már 1043, de hiába a folyamatos emelkedés, összességében még mindig csak élettársak alig több mint egy százaléka szerepel a nyilvántartásban. Nagyobb gondot jelent az, hogy sokan nincsenek tisztában az élettársi kapcsolat jogi következményeivel. Előfordul, hogy az élettársak csak a hagyatéki tárgyaláson szembesülnek azzal, hogy végrendelet hiányában egy fillért sem örökölnek párjuk után, sőt akár a közös otthonukból is ki kell költözniük.

Egyre többen döntenek az élettársi kapcsolat mellett. A Központi Statisztikai Hivatal 2016 végén készített mikrocenzusa szerint a 2,7 millió magyar család csaknem 18 százalékát tették ki az élettársak, az ilyen párkapcsolatok száma meghaladta a 483 ezret. Ez 19 százalékkal több a 2011 véginél. Az élettársi kapcsolat népszerűségének egyik titka, hogy nem kell hozzá papír, mert létrejön magától a ténytől, hogy közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek a felek.

Sokan mégsem tudják, hogy az élettársi kapcsolatot a törvény nem ismeri el a házassággal egyenértékűnek, még csak családjogi kapcsolatnak sem. Arról is kevesen hallottak, hogy az élettársak nem számítanak közeli hozzátartozónak, nem törvényes örökösei egymásnak és nem keletkezik közös vagyonuk – mondta Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hogy végrendelet hiányában semmit sem kapnak a párjuk után, sőt az évekig közösen lakott lakáson még haszonélvezeti joguk sem lesz, ha az a másik fél tulajdona volt. Nem igaz az a köztudatban lévő tévhit sem, hogy bizonyos idő (például 15 év) után örökölnek egymás után az élettársak. Ha a felek nem kötnek élettársi vagyonjogi szerződést, nemcsak a szétválás után, hanem az egyik fél halálát követően is előfordulhat, hogy évekig elhúzódó peres eljárás során kell bizonyítaniuk, mennyi jár nekik az ingatlanokból és ingóságokból (például a számlán elhelyezett pénzből), és mi illeti meg a másik felet vagy az örökösöket.

Ezek a problémák azonban könnyen orvosolhatók, ha az élettársak – ügyvéd vagy közjegyző előtt – végrendelkeznek egymás javára, illetve élettársi vagyonjogi szerződés keretében rendezik a vagyoni viszonyaikat. Emellett az élettársaknak sok esetben szükséges és célszerű közjegyzőnél élettársi nyilatkozatot tenniük arról, mióta áll fenn köztük a kapcsolat. Fontos lehet ez a dokumentum párjuk elhalálozásakor, nélkülözhetetlen bizonyos szociális juttatások és kedvezmények – például munkahelyi támogatás, önkormányzattól lakbér-könnyítés – igénylésekor, de lombikprogramban sem vehetnek részt enélkül. Mivel nem számítanak közeli hozzátartozónak, ahhoz is kellhet ez a közokirat, hogy a kórházban kezelt párjuk állapotáról felvilágosítást kapjanak, szükség esetén pedig dönthessenek a kezeléséről.  Az élettársi kapcsolat bizonyítását megkönnyítheti az is, ha a felek kérik az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közös nyilatkozatuk bejegyzését a közjegyzők által vezetett közhiteles Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába (ÉNYNY).

Az ily módon rögzített élettársi kapcsolatok száma még mindig alacsony, annak ellenére, hogy az elmúlt években folyamatos növekedés tapasztalható ezen a téren. A MOKK adatai szerint az ÉNYNY 2010. januári bevezetésétől 2017 végéig 7410 élettárs nyilatkozott arról, hogy élettársi kapcsolatban él párjával. A növekedést mutatja az is, hogy míg e nyilatkozatok száma 2014-ben még csak 761 volt, 2017-ben már 1043 pár tartotta fontosnak, hogy regisztráltassa magát a közjegyzők által vezetett elektronikus nyilvántartásban. Az élettársaknak érdemes azt is nyilvántartásba vetetni, ha már nem élnek együtt. Ennek tényét 2010-2016 között 616-an rögzíttették. A tendencia itt is emelkedő: 2015-ben 78-an, 2016-ban 109-en, 2017-ben pedig 143-an nyilatkoztak arról, hogy már nem áll fenn köztük az élettársi kapcsolat. Ennek a ténynek későbbi jogviták megelőzése szempontjából lehet jelentősége, amikor papírral kell igazolni, hogy a felek között megszűnt az élettársi kapcsolat.

Az idei év elejétől az élettársak szétválásukkor már közjegyző előtti egyezségi eljárás kertében is megállapodhatnak a vagyon felosztásáról, és így elkerülhetik a később felmerülő jogvitákat, mert a közjegyző által készített egyezség a bírósági döntéssel azonos hatályú, azt később perben nem lehet vitássá tenni.

forrás: Jogi Fórum

A részmunkaidős foglalkoztatás szigorítása ellen tiltakozik a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete, amely beadvánnyal fordult a román munkaügyi minisztériumhoz és a pénzügyminisztériumhoz, azt kérve, gondolják újra a törvényi előírásokat.
Az Alkotmánybíróság (Ab) és a bíróságok kapcsolata, a jogi hagyományok és az új büntetőeljárási törvény is téma volt a Jogi beszélgetések című konferencián pénteken Kaposváron.

Házkutatás kezdődött péntek este a Cambridge Analytica nevű brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég londoni központjában. A házkutatási engedélyt Elizabeth Denham brit információs kormánybiztos kérésére adta ki a londoni felsőbíróság.

Az ügy előzményeként brit és amerikai sajtójelentések szerint a Cambridge Analytica több tízmillió Facebook-felhasználó adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett amerikai választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban személyre szabott üzenetekkel próbálta befolyásolni őket, tudtuk nélkül.

Egyes brit sajtóbeszámolók szerint a cég ugyanígy megpróbálta befolyásolni a brit EU-tagságról szintén 2016-ban tartott, a kilépést pártolók szűk győzelmével végződött népszavazást is.

Elizabeth Denham információs kormánybiztos közölte: hivatala - amelynek illetékességi körébe tartozik az adathasználat törvényessége feletti felügyelet - azt kívánja kideríteni, hogy a Cambridge Analytica gyűjtött-e felhatalmazás nélkül személyes adatokat a Facebook közösségi portálról.

A Cambridge Analytica ügyvezető vezérigazgatója, Alexander Tayler a házkutatás megkezdésével egy időben nyilatkozatban közölte, hogy a cég az információs kormánybiztos hivatalával már tavaly február óta kapcsolatban van, és együttműködik a vizsgálatot végző hatóságokkal.

Tayler szerint a cég saját belső vizsgálata már 2015-ben kimutatta, hogy a Facebookról gyűjtött adatokat maradéktalanul törölték, de a Cambridge Analytica most független külső vizsgálócégek bevonásával is ellenőriztetni akarja, hogy az adattörlés valóban teljes körű volt-e.

A The New York Times című amerikai és a The Guardian című brit napilap egyidejűleg közölt minapi feltáró riportja szerint a Cambridge Analytica 50 millió Facebook-oldal adatait gyűjtötte be és dolgozta fel.

A lapok szerint a cég 2014-ben megszervezett egy kvízjátékot a Facebookon, azzal a meghirdetett céllal, hogy a résztvevők elemzést kapnak tipikus személyiségjegyeikről. A játékban 270 ezer Facebook-profil tulajdonosa vett részt, és az ő Facebook-ismerőseik hálózatának elérésével fért hozzá a cég az összesen 50 millió, zömmel amerikai Facebook-profil tulajdonosának adataihoz, tudtuk és beleegyezésük nélkül.

A Cambridge Analytica alapítói, illetve befektetői között van Steve Bannon, Donald Trump amerikai elnök volt tanácsadója, aki egy ideig a cég alelnöke volt, és Robert Mercer milliárdos, a republikánusok egyik fő anyagi támogatója.

Az ügyet feltáró oknyomozó médiatevékenységbe bekapcsolódott a Channel 4 nevű, kereskedelmi alapon működő, de közszolgálati feladatokat is ellátó brit televíziós csatorna. A cég Sri Lanka-i üzletembernek álcázott riportere rejtett kamerájával felvette, amint Alexander Nix, a Cambridge Analytica - állásából azóta felfüggesztett - vezérigazgatója elmondja, hogy cége milyen lejárató kampányokkal tud hitelteleníteni politikai riválisokat.

A Nix által vázolt módszerek között szerepelt légyottok megszervezése prostituáltakkal, valamint olyan helyzetek kialakítása és rögzítése rejtett kamerákkal, amelyekben úgy tűnik, mintha a kiszemelt célpont kenőpénzt venne át.

A Cambridge Analytica igazgatótanácsa a hét elején közleményben jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette állásából a cég vezérigazgatóját az ügy teljes körű független vizsgálatának idejére.

A londoni alsóház digitális, kulturális, média- és sportügyekért felelős bizottságának elnöke, Damian Collins a héten levélben kérte Mark Zuckerberget, a Facebook alapító vezérigazgatóját, hogy meghallgatásra jelenjen meg a bizottság előtt.

forrás: Jogi Fórum

A legfőbb ügyész szerint valódi nyomozás folyik a közvilágítási projektekkel kapcsolatos ügyben. Polt Péter levélben reagált az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága elnökének korábbi kijelentéseire. Ingeborg Grässle a Politico.eu brüsszeli portálnak február végén nyilatkozva "valódi" nyomozást szorgalmazott a Simicska Lajoshoz és Tiborcz Istvánhoz köthető Elios ügyében.

"Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata világosan kimondta, hogy csalás történt, és most a magyar államon a sor, hogy lépjen" - mondta Ingeborg Grässle, aki azt is tudatta, hogy egyelőre nem kapott tájékoztatást a magyar ügyészségtől, noha azt ígérték, karácsonyig reagálnak.

Polt Péter a hétfői közleménye szerint levelében azt írta, az OLAF magyarországi közvilágítási projektekkel kapcsolatos ajánlását január 8-án kapta meg a Legfőbb Ügyészség, és továbbította az ügyben illetékes Pest Megyei Főügyészségnek, amely január 22-én nyomozást rendelt el különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda "valódi nyomozást" folytat - emelte ki a legfőbb ügyész.

Polt Péter kitért arra, hogy az OLAF az EU pénzügyi érdekeinek védelméért közigazgatási vizsgálatokra jogosult, de büntetőügyek lefolytatására, bűncselekmények gyanújának vizsgálatára nincs hatásköre. Amennyiben az OLAF bűncselekmény gyanúját észleli, az illetékes tagállami hatósághoz kell fordulnia, ezért  - írta a legfőbb ügyész - téves és a közvélemény félrevezetésére alkalmas Ingeborg Grässle azon kijelentése, hogy az OLAF vizsgálata kimondta, csalás történt. A szervezet ugyanis bűncselekmény gyanúját észlelte, de az elkövetését és személyi felelősséget nem állapított meg.

A legfőbb ügyész levelében hangsúlyozta, az OLAF jelzései alapján több ügyben jelenleg is folyik valódi nyomozás. A szervezet 2012 óta 36 - bűncselekmény gyanújára utaló - igazságügyi ajánlást, és négy - büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélküli - jelzést tett. Az ügyészség valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben az már folyamatban volt, csatolta az ajánlásokat a nyomozás irataihoz.

2012 óta nyolc ügyben emelt vádat az ügyészség, ezek közül egy ügyben jogerős, egy másikban nem jogerős marasztaló ítélet született, nyolc ügy megszüntetéssel zárult, a többiben pedig továbbra is nyomoznak. 2012 előtt az OLAF ajánlásokat nem tett, jelentéseit csak továbbította a magyar hatóságoknak: 2010-ben az ügyészség nem kapott jelenést, 2011-ben pedig csak egyet, amely alapján büntetőeljárást rendeltek el, az ügy pedig jogerős ítélettel zárult - olvasható a levélben.

Az OLAF ajánlásai, jelzései és zárójelentései alapján indult büntetőeljárások eredménye meghaladja az uniós átlagot, amely 2016-ban 44 százalék volt, Magyarországon pedig 50 százalék - tette hozzá a legfőbb ügyész.

Ingeborg Grässle a budapesti négyes metróval kapcsolatos OLAF-vizsgálattal összefüggésben is hiányolta a magyar vádhatóság válaszát. Polt Péter erre reagálva azt írta, jelenleg a nyomozás részleteiről, a tervezett lépésekről a büntetőeljárás érdekeinek védelme miatt nem adhat tájékoztatást, de amint lehetősége nyílik rá, értesíti az elnököt.

A legfőbb ügyész emlékeztetett arra, hogy a 4-es metróval kapcsolatban két ügy is folyamatban van. A magyar hatóságok vizsgálják az Alstom SA szerződéseit, amelyekkel az OLAF is foglalkozott. A szervezet zárójelentése alapján pedig a Miniszterelnökség más szerződésekkel kapcsolatban is feljelentést tett. A nyomozás mindkét esetben folyik - írta Polt Péter.

forrás: Jogi Fórum

A választási eljárásról szóló törvény alapelvei között jelenik meg a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának segítése: a szavazáshoz például Braille-szavazósablont vagy mozgóurnát igényelhetnek, ennek határideje csütörtökön jár le.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogsértőnek ítélte a Telenor Magyarország Zrt. (Telenor) összehasonlító reklámját, ezért 78 millió forintos bírságot szabott ki a vállalatra - közölte a GVH hétfőn.

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.