Az Állami Számvevőszék befejezte a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. és a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. 2012. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlása mindkét társaság esetében szabályszerű volt. A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. vagyongazdálkodása átlátható volt, a társaság gondoskodott a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról. A HungaroControl Zrt. vagyongazdálkodása összességében szintén szabályszerű volt, és a társaság működésének szabályozottsága, a pénzügyi, számviteli, adatszolgáltatási és ellenőrzési feladatok ellátása is megfelelt az előírásoknak.
Az Állami Számvevőszék az államháztartáson kívül működő közfeladat-ellátó rendszerek ellenőrzésével hozzájárul ahhoz, hogy a közpénzeket az államháztartáson kívül működő szervezetek is átlátható módon használják fel. Az ÁSZ ezért ütemezetten végzi az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek ellenőrzését; ennek keretében került sor a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. és a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. ellenőrzésére is.
A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. ellenőrzése
A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. közhasznú szervezet, mely jogelődjeivel együtt közel 80 éves múltra tekint vissza. Az állami tulajdonban lévő társaság felett a tulajdonosi jogköröket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) gyakorolta, a társaság az NFM egyik kutatóbázisa. A társaság közhasznú tevékenysége keretében ellátott közfeladatai a közúti közlekedésről szóló törvényben és egyéb ágazati jogszabályokban meghatározott állami feladatok voltak. A társaság a közlekedési terület egészét érintő tudományos tevékenységet, kutatást, oktatást, környezetvédelmet, fogyasztóvédelmet érintő, továbbá minőségellenőrzési, minőségbiztosítási és terméktanúsítási feladatokat látott el, valamint műszaki vizsgálatokat végzett. Közhasznú tevékenységét vállalkozási tevékenységgel egészítette ki. A társaságnak vagyonkezelésbe vett állami eszköze nem volt, tevékenységét saját vagyonával látta el.
Az ellenőrzés megállapította, hogy az NFM a társaságban fennálló társasági részesedése tekintetében a tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó előírásokat, feladatokat, hatásköröket, jogosultságokat meghatározta és az előírásoknak megfelelően gyakorolta a tulajdonosi jogokat.
A társaság belső szabályzataiban kialakította a vagyona megőrzését, gyarapítását szolgáló, szabályszerű vagyongazdálkodás feltételeit. Rendelkezett közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási stratégiával, továbbá az NFM által jóváhagyott éves üzleti tervekben meghatározta a tervezett beruházásokat, felújításokat, közbeszerzéseket. Az ellenőrzött időszakban összességében az értékcsökkenést meghaladó összegű beruházás, felújítás a vagyon értékének megőrzését, a tervszerű karbantartás a vagyon állagmegóvását biztosította. A vagyonnyilvántartás átlátható és naprakész, a mérleg leltárral alátámasztott volt. Az éves beszámolókat, közhasznúsági mellékleteket az előírások szerinti formában, tartalommal és határidőben elkészítették, a tulajdonosi jóváhagyást követően közzétették és letétbe helyezték.
A ráfordításokat és a bevételeket a jogszabályi előírásoknak megfelelően számolták el. A közhasznú és vállalkozási tevékenységek bevételeit és ráfordításait megfelelően elkülönítették. A végzett szolgáltatások önköltségét utókalkuláció módszerével a számviteli törvény és az önköltségszámítási szabályzat előírása ellenére nem állapították meg.
Az ÁSZ a társaság ügyvezetőjének kettő javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.
HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.
A HungaroControl légiforgalmi szolgáltatásokat nyújt a magyar légtérben és (a NATO felkérése alapján, a Koszovó feletti magas légtérben is), a légiforgalmi szakszemélyzet képzését végzi és léginavigációs kutatás-fejlesztéssel is foglalkozik. Egyedüli részvényese a Magyar Állam, alapítói és tulajdonosi jogait pedig a Nemzeti Fejlesztési Miniszter gyakorolja. A több mint 700 főt foglalkoztató HungaroControl Zrt. feladatait vagyonkezelésbe vett és saját tulajdonú eszközökkel látta el. Saját tőkéje a 2012. január 01. és 2015. december 31. közötti időszakban folyamatosan nőtt, a jegyzett tőke változatlan összege (20 milliárd 201,6 millió Ft) mellett. A társaság nyereségesen gazdálkodott.
Az ellenőrzés megállapította, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a társasági részesedés feletti, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) a társaság kezelésébe adott nemzeti vagyon feletti tulajdonosi jogokat szabályszerűen gyakorolta. Az NFM a tulajdonosi joggyakorlás szabályait a jogszabályok előírásaival összhangban lévő alapító okiratban és a belső szabályzatokban határozta meg. Az MNV Zrt. vagyonkezelési szerződésben rögzítette a vagyongazdálkodásra vonatkozó jogokat, a felelős gazdálkodáshoz szükséges követelményeket, valamint elszámolási szerződésben határozta meg a vagyonkezelt eszközökön végzett beruházások, felújítások számviteli elszámolásának szabályait.
A HungaroControl Zrt. működésének szabályozottsága megfelelt a jogszabályi és a belső szabályozásban foglalt előírásoknak. A társaságnál a pénzügyi-számviteli és ellenőrzési feladatok ellátása szabályszerű volt. A bevételek és ráfordítások elszámolása az előírások szerint történt, a végzett szolgáltatások önköltségét utókalkulációval támasztották alá. A társaság a jogszabályi és belső szabályozásban előírt beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségét szabályszerűen teljesítette, valamint intézkedett a belső ellenőrzés és a tulajdonosi ellenőrzés javaslatainak végrehajtásáról.
A társaság kialakította a szabályszerű vagyongazdálkodás feltételeit és az előírásoknak megfelelően gondoskodott a saját és a kezelésében lévő állami vagyon értékének, állagának megőrzéséről. A vagyonkezelt eszközök és a működtetésükből származó bevételek, felmerült ráfordítások és költségek elkülönített nyilvántartását biztosították. Az ÁSZ feltárta ugyanakkor, hogy a lekötött tartalék összegét 2014-ben annak ellenére csökkentették a vagyonkezelt eszközökön végzett beruházások, felújítások aktivált értékével, hogy a 2014. évi elszámolás MNV Zrt. részéről történő írásbeli elfogadására a mérlegkészítés időpontjáig nem került sor. A társaság a beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó adatszolgáltatást szabályszerűen teljesítette.
Az ÁSZ az ellenőrzés megállapításai alapján javaslatot nem fogalmazott meg.
forrás: Jogi Fórum
Mint a hírekből megtudhattuk fizetésképtelenséget jelentett be vasárnap késő délután a Green Holidays Kft., úgy hogy délelőtt még 180 fős csoportot indított Törökországba. Több száz utas rekedt Antalyaban szállás és hazaút nélkül. A felelősség kérdésében az utazásszervező mindenkinek azt mondja a biztosító felel.
Mi is volt az előzmény?
A Green Holidays Kft. elődje a Green Travel Kft. volt, amelynek utazásszervezői engedélyét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) 2016 novemberében visszavonta. Akkor a tulajdonos azt emelte ki, hogy az utazási iroda nem ment csődbe, csak nem tudta igazolni a MKEH felé vagyoni biztosítékát, miután a 2016-os szezon nem alakult a várakozásoknak megfelelően. A Green Travel Kft.-nek 1 milliárd 650 millió forint vagyoni biztosítékot kellett volna igazolnia. Ezért úgy döntöttek, hogy a Green Travel Kft. helyett a kiutaztatást a 2011 óta létező Green Holidays Kft. viszi tovább, lényegesen alacsonyabb vagyoni biztosítékkal. Erről persze az utasok többsége nem tudott.
Jelenleg az UNIQUA biztosítónál 500 millió forintos vagyoni biztosítéka van a Green Holidays Kft.-nek, de már most látszik, hogy ez az összeg nem lesz elég az utasok teljes körű kártalanításához.
Ráadásul a vagyoni biztosíték kizárólag három célra használható fel, az utasok hazahozatalára, a kényszerű kint tartózkodás finanszírozására és a befizetett részvételi díjak visszatérítésére, más ebből nem finanszírozható. Így minden más kárigénnyel kizárólag az utazásszervező felé léphetnek fel az utasok, illetve a megkötött utasbiztosítások feltételeit kell átnézni, azok mire terjednek ki. Tehát nem fedi a valóságot, hogy az utazásszervező moshatná kezeit, és minden igényt elutasít a biztosítóra mutogatva.
Szövetségünk évek óta jelzi a jogalkotó felé, hogy a jelenlegi rendszer nem alkalmas arra, hogy valóban meg tudja védeni az utasokat egy utazási iroda fizetésképtelensége esetére. Át kell alakítani a rendszert, emelni kell a vagyoni biztosíték mértékét, vagy egyéb más kötelezettség vállalás útján kell biztonságosabbá tenni a rendszert. Ez egyébként minden olyan utazási iroda érdeke is, aki nem szeretné elveszíteni utasait.
forrás: Jogi Fórum
A német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) megszerezte a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda Panama-iratok néven is ismert kiszivárogtatott adatbázisát, amely több mint 200 ezer offshore cégről tartalmaz információkat. Német sajtóértesülések szerint fizettek az iratokért.
A BKA és a Hessen tartományi igazságügyi minisztérium közös közleménye szerint a 2,6 terabájt nagyságú adatbázist kiértékelik, és utánajárnak az iratokból kibontakozó mindazon ügyeknek, amelyek a büntető-, vagy adójogi visszaélésre utalnak.
A BKA - a legszélesebb nyomozati jogkörrel rendelkező német rendőrségi szerv - létrehozott egy külön ügyosztályt az adatok elemzésére, amely több hónapig tart és a frankfurti ügyészséggel, valamint a hesseni adóhatóság frankfurti igazgatóságával közösen zajlik - áll a közleményben, amely szerint a határokon átnyúló ügyek feltárásában szorosan együttműködnek az illetékes külföldi szervekkel.
A közleményben nem szerepel, hogy miként jutottak hozzá az adatbázishoz.
A Bild című lap kedden a hírportálján azt írta, hogy a Panama-iratokat megvásárolták, ötmillió eurót (1,55 milliárd forint) fizettek értük.
A Süddeutsche Zeitung (SZ) című lap és két regionális közszolgálati médiatársaság, a Norddeutscher Rundfunk (NDR) és a Westdeutscher Rundfunk (WDR) közös tényfeltáró munkacsoportjának berlini kormányzati forrásai megerősítették a Bild értesülését.
A munkacsoport beszámolója szerint a BKA és a két hesseni partnerszervezet képviselői június végén Panamavárosban megbeszélést folytattak a panamai hatóságok képviselőivel az együttműködés lehetőségeiről. Előzőleg, még áprilisban Kenia Porcell panamai főügyész Hágában 15 európai ország - köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - képviselőivel tárgyalt a Panama-iratokról.
Azonban egyelőre nem világos, hogy a BKA és a hesseni kormány kitől vagy kiktől vásárolta meg az adatbázist - írta az SZ, az NDR és a WDR közös munkacsoportja.
Felidézték, hogy a 2016 áprilisában kirobbantott Offshore-botrány alapját jelentő Panama-iratokat a sajtónak szivárogtatták ki, elsőként éppen az SZ-nek, és feldolgozásukat az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ) keretében kezdték meg, amely többször leszögezte, hogy az újságírói függetlenség védelme érdekében az információkat nem osztja meg állami szervekkel.
Az iratokat kiszivárogtató forrás 2016 májusában kiáltványt jelentetett meg, amelyben jelezte, hogy hajlandó együttműködni hatóságokkal.
A John Doe álnevet használó forrás - akiről semmit sem tudni, így azt sem, hogy egy vagy több személyről, vagy egy szervezetről van-e szó - az SZ-ben megjelentetett írásában kiemelte: az offshore cégkonstrukciót ugyan gyakran az adókerüléssel hozzák kapcsolatba, de a Mossack Fonseca anyagai azt mutatják, hogy ennél sokkal súlyosabb bűncselekmények elkövetésére is használják.
Hozzátette, hogy azért szivárogtatta ki a dokumentumokat, mert felelősségre kell vonni az iroda alapítóit, munkatársait és ügyfeleit a bűncselekményekért. Eddig a Mossack Fonseca "piszkos ügyeinek csak egy töredéke vált ismertté, és még évekig, talán évtizedekig is eltarthat, mire mind nyilvánosságra kerül" - áll a kiáltványban.
Az iroda, az alapítók és a munkatársak évtizedeken keresztül tudatosan, világszerte és sorozatosan megkerültek vagy megszegtek jogszabályokat, de az általuk védett bűnözők érdekében befolyásukat arra is felhasználják, hogy "diktáljanak törvényeket".
Ráadásul a Mossack Fonseca "csak egy lovacska a továbbra is forgó panamai offshore-körhintában" - hangsúlyozta.
A Panama-iratok vádemelések ezreit eredményezhetik, ha a hatóságok rendelkeznének a dokumentumokkal - emelte ki a forrás. Hozzátette, hogy az ICIJ és partnerei teljes joggal tagadják meg az iratok kiadását, "én azonban lehetőségeim keretei között hajlandó vagyok az együttműködésre a hatóságokkal".
Ehhez viszont biztosítani kell a kiszivárogtatók védelmét - hangsúlyozta, felidézve többek között az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtő programjait leleplező Edward Snowden példáját, akit szerinte büntetés helyett "hősként kellene ünnepelni és kitüntetni".
John Doe egyben felszólította az Európai Bizottságot, a brit törvényhozást, az Egyesült Államok törvényhozását és valamennyi országot, hogy haladéktalanul gondoskodjanak a kiszivárogtatók védelméről, és felszólította az EU-t, hogy gondoskodjon valamennyi tagállami cégnyilvántartás teljes átláthatóságáról. Kiemelte, hogy valamennyi vállalat esetében nyilvánosságra kell hozni a kedvezményezettek kilétét.
Az offshore gazdasági társasági forma önmagában nem törvényellenes, de alkalmas lehet adókerülésre, vagyon, jövedelem elrejtésére vagy tranzakciókban résztvevő személyek vagy szervezetek leplezésére. A Panama-iratok révén eddig világszerte nagyjából száz hatósági eljárás indult, és kiderült számos politikus érintettsége, köztük Sigmundur Gunnlaugsson volt izlandi kormányfőé, aki belebukott a botrányba.
forrás: Jogi Fórum
A hágai székhelyű Állandó Választottbíróság bejelentette, hogy illetékesnek tekinti magát az ügyben, és ezért megvizsgálja az ukrán Ukrnafta olajvállalat kártérítési követelését Oroszországgal szemben a Krím elcsatolása miatt.
A bíróság értelmezése szerint a Krímmel együtt elcsatolt benzinkutak miatti követelést az ukrán-orosz befektetésvédelmi szerződés alapján kell rendezni, s ennek alapján a testületnek joghatósága van a kérdésben. Egy kapcsolódó határozatában a bíróság arról is tájékoztatott, hogy másik 11 cég beadványát is elfogadta.
Oroszország 2014-ben annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet és Szevasztopolt, miután az azonosító nélküli katonák szállták meg a területet, és népszavazást tartottak a terület Oroszországhoz csatlakozásáról. A nemzetközi közösség sem a népszavazást, sem a Krím elcsatolását nem ismeri el.
forrás: Jogi Fórum
Nevetségesnek és komolytalannak nevezte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentet, mert a máltai soros elnökségről szóló uniós vitán szinte teljesen üres volt a strasbourgi ülésterem.
"Az Európai Parlament nevetséges, nagyon nevetséges! Önök nevetségesek! A parlament teljes mértékben nevetséges!" - méltatlankodott Juncker.
Juncker szerint az, hogy mindössze 30 képviselő van jelen a teremben, azt mutatja, hogy az Európai Parlament "nem komoly intézmény".
Ha Angela Merkel német kancellár vagy Emmanuel Macron francia elnök jelen lett volna, egészen más lett volna a helyzet - tette hozzá.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke félbeszakította Juncker felszólalását, és arra kérte, változtasson beszédének hangvételén, ne nevezze nevetségesnek az EP-t, mert szerinte nem az. Hozzátette: nem a bizottság feladata, hogy ellenőrizze az uniós parlamentet, hanem épp fordítva.
Juncker erre úgy reagált, hogy elég kicsi a jelenlévő kisebbség, hogy számon kérhesse az Európai Bizottságot, majd hozzátette: soha többet nem vesz részt olyan jellegű ülésen, ahol nem tartják tiszteletben a kisebb tagországok uniós elnökségét.
Pár órával később Jaume Duch, az Európai Parlament szóvivője az egyik közösségi oldalon azt írta, hogy a vitát követően Tajani külön találkozott Junckerrel, és az Európai Bizottság elnöke sajnálatát fejezte ki szóhasználata miatt. Az ügy lezárva - írta a Twitteren Duch.
Málta január elejétől június végéig töltöte be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét, majd Észtországnak adta át a soros elnökséget.
forrás:
A Budapesti Békéltető Testület (BTT) betölti a jogszabályban meghatározott szerepét, alternatív fogyasztóvédelmi vitarendezési fórumként tehermentesíti a bíróságokat - mondta Baranovszky György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) mellett működő szervezet elnöke, sajtótájékoztatón, Budapesten.
Kiemelte: a Budapesti Békéltető Testülethez egyre többen fordulnak, 2017. első félévi ügyiratszáma 2792 volt, ami 15 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az első félévben a testület az áthúzódó ügyeket is figyelembe véve több mint 2300 fogyasztóvédelmi vitás ügyet zárt le, ezek háromnegyede békés úton rendeződött.
Baranovszky György értékelése szerint a vállalkozói bizalom növekedését mutatja, hogy az első félévben 1508 egyezség született, és a 183 ajánlás 80 százalékát a vállalkozások teljesítették.
Továbbra is jellemző, hogy a fogyasztók kereskedelmi ügyben, többnyire termékbemutatókkal, garanciális problémákkal fordulnak a testülethez, gyakoriak az egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok is, idetartoznak a hírközlési hűségszerződések, számlázási problémák, parkolási bírságok - ismertette a BTT elnöke.
A termékbemutatóknál a szabályozás szigorítása után is újabb kiskapukat találnak a vállalkozások arra, hogy átverjék a fogyasztókat, például irodának jelentik be a termékbemutató helyszínét, illetve az ingyenes egészségügyi szűrésen továbbra is megtévesztik a fogyasztókat a drága készülékek eladásával - hívta fel a figyelmet Baranovszky György.
A Budapesti Békéltető Testület elnöke úgy látja, hogy az internetes vásárlás növekedésével szakmai összefogásra lenne szükség a fogyasztói bizalom megtartásához, erősítéséhez. Szerinte a parkolási társaságok hatósági feladatot látnak a bírság kiszabásával, nekik is a fogyasztóbarátabb magatartásra jobban oda kellene figyelniük.
A határon átnyúló online vitarendezésben kizárólagossággal eljáró Budapesti Békéltető Testület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy még mindig sok a jogsértő webáruház. Bár létezik a hatósági eljárásban jogsértőnek kimondott webáruházak listája, de erre még nem kerülhetnek fel a békéltető testület látókörébe került nem szabályosan működők.
Baranovszky György arra bíztatta a Geen Holidays utazási iroda csődjében érintett fogyasztókat, vegyék igénybe a Budapesti Békéltető Testület ingyenes tanácsadói szolgáltatását, hogy tisztába legyenek a jogi helyzettel és a jogszabályok ismeretében hozzanak döntéseket. Megjegyezte, a testülethez már most is fordulhatnak a károsult fogyasztók.
forrás: Jogi Fórum
4026 Debrecen,
Péterfia u. 46. I. em.
