jogiforum.hu hírek

Elutasítja a német gyermek- és ifjúsági szakorvosok szövetsége (BVKL), hogy bevezessék a kötelező orvosi vizsgálatot a menedékkérők életkorának meghatározására. Pedig a menedékkérő életkora két szempontból is kiemelten fontos lehet.

Újabb, a neten sokak által követett, úgynevezett véleményvezér ügyét zárta kötelezettségvállalással a versenyhivatal, a Dukai Regina közösségi oldalain megjelenő termékekkel kapcsolatban így nem szabtak ki bírságot. 

„Nem rendeltetésszerű használat miatt a garancia megszűnt, mivel a porszívóban hajszálat találtunk” – állt a fogyasztónak címzett egysoros levélben, aki korábban közel 25.000 forintért vásárolt porszívót. Megvonhatja-e csak úgy a vállalkozás a kötelező garanciát? Milyen kötelezettségek terhelik ilyenkor a céget?

Jelentős változások történtek 2018 januárjától a közigazgatási és munkaügyi bíráskodás területén. A 20 közigazgatási és munkaügyi bíróság közül 8 kiemelt, regionális szerephez jutott, a fellebbvitel pedig a megyék helyett a fővárosban összpontosul. 41 álláspályázatot bíráltak el eddig a közigazgatási bíráskodás kibővítésének első ütemében. 14 bírósági titkár és 1 külsős pályázó kap kinevezést, illetve 26 bírót helyeznek át másik bíróságra.

Üzemzavar miatti áramszünetnél igazolnia kell a szolgáltatónak, hogy nem lépte túl a feszültség rögzített mértékét, és azt is, hogy a tönkrement háztartási készülék nem volt megfelelően biztosítva a túlfeszültség ellen. Máskülönben meg kell térítenie a fogyasztónak okozott és igazolt kárt – mondta ki jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla abban a perben, amelyet még korábban az ELMŰ Hálózati Kft. indított a Budapesti Békéltető Testület ellen.

Januártól már országszerte 91 kormányablakban működik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ügyfélszolgálata - jelentette be a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a devecseri kormányhivatalban.

Zár alá vette a szcientológusok budapesti, Váci úti ingatlanát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - számolt be a földhivatali bejegyzésre hivatkozva a Híradó.hu.

Hazai és nemzetközi szabályok köteleznek a honvédelmi intézkedési terv végrehajtására - közölte szerdán a Honvédelmi Minisztérium.

Kentucky amerikai szövetségi államban a törvényhozóknak a szexuális zaklatás megelőzéséről szóló tanfolyamon kell részt venniük. 

Rekordnak számító, majdnem hét tonna kokaint foglaltak le a belga és a holland vámhatóság emberei egy, az észak-belgiumi Antwerpen kikötőjébe érkező banánszállítmányt tartalmazó konténerben a tavalyi év végén - közölte Florence Angelici, a belga vámhatóság szóvivője szerdán.

A szóvivő tájékoztatása szerint a december 30-án talált kábítószert, amely az antwerpeni kikötőben éves szinten lefoglalt kokainmennyiség negyedét teszi ki, valószínűleg Hollandiába szánták. Mint elmondta, a hatóságok nyomozást indítottak, hogy kiderítsék, honnan származik a kábítószer. A lefoglalt szállítmány értékét nem közölték. 

Belgium legnagyobb kikötője a trópusi gyümölcsök mellett a Dél-Amerikából, főként Kolumbiából, Brazíliából és Ecuadorból érkező kokainszállítmányok érkezési helye. Antwerpenben 2016-ban összesen 30 tonna, 2017-ben rekordnak számító, mintegy 38 tonna kokaint foglaltak le a belga hatóságok.

Szeptemberben az antwerpeni rendőrség a kikötővárosban erősödő drogkereskedelemre hívta fel a figyelmet, amely párhuzamos gazdaságot létrehozva soha nem látott mértékben növeli a korrupciót.

forrás: Jogi Fórum

Alaposan belehúztak a 2017-es év végén az alkotmánybírák: állást foglaltak többek közt a sajtó tudósítói és internetes megosztási gyakorlatáról, a történészek személyeskedésektől sem mentes vitájáról, a „bevett egyház” jogállás megszerzésére irányuló eljárásról, a bírói kizárásról és alkalmasságról, valamint a közfoglalkoztatottak szabadságáról.

Január elsejétől hat hónapon át Bulgária tölti be az Európai Unió soros elnökségét, a kelet-balkáni állam Észtországtól veszi át, majd júliusban Ausztriának adja tovább a tisztséget.

Megjelent a Magyar Közlöny legfrissebb számában a Czeglédy-ügy károsultjainak kárrendezéséről szóló kormányhatározat.

anuár 1-től az ügyfelek okmányok bemutatása nélkül fizethetik be csekkjeiket, ha bankkártyával fizetnek, de nem szükségesek az okmányok az adó, illeték, és bírság csekkek befizetésénél, illetve 300 000 forintig az áru, szolgáltatás ellenértékének készpénzes megfizetésekor sem - közölte a Magyar Posta Zrt. csütörtökön az MTI-vel.

Január elsejével változott az előadóművészeti, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatályba lépésével emellett egyszerűsödik több, a kulturális ágazat hatáskörébe tartozó hatósági eljárás is. 

Könyvtári területen a nyilvános könyvtári jegyzék vezetésével kapcsolatos ügyek ezentúl hatósági eljárásnak minősülnek, valamint egyszerűsödik a felkerülés a jegyzékre, és a törlés rendje is. Kormányrendelet rögzíti a muzeális intézmények működési engedélyének kiadásával, módosításával, visszavonásával kapcsolatos kérdéseket, valamint a muzeális intézményekben őrzött kulturális javak kölcsönzési díjáról és a kijelölési eljárásról szóló szabályokat is.

Kormányrendelet szabályozza a kulturális szakemberek szakmai továbbképzéseinek nyilvántartásba vételét is. A folyamat egyszerűbbé vált: a korábbi rendelet szerinti akkreditálás helyett az eljárás középpontjába a nyilvántartásba vétel került. A továbbképzések megszervezésére vonatkozó szabályokat új miniszteri rendelet rögzíti.

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) szervezetében működő Könyvtári Intézet feladatai kiegészülnek a könyvtári minőségirányítási tevékenység koordinálásával, valamint a Minősített Könyvtár cím és a Könyvtári Minőségi Díj adományozásának szakmai előkészítésével. A módosítás megerősíti a nemzeti könyvtár stratégiaalkotásban betöltött szerepét, valamint vezető szerepét a képzések terén.

Az előadóművészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény eddigi szabályozása szerint azokat a szervezeteket lehet nemzeti előadóművészeti szervezetnek minősíteni, amelynek foglalkoztatott művészeinek legalább 70 százaléka szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Kiemelt minősítés esetében 60 százalékban határozza meg a törvény ugyanezt a korlátot. 

A hatályos jogszabály értelmében január 1-től valamennyi ilyen szervezetnek teljesítenie kell a törvényi rendelkezéseket. A feltétel teljesítése alól a bábművészeti szervezetek mentesülnek.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény módosítása a lakosságszám függvényében határozza meg a települési önkormányzatok számára a biztosítandó közművelődési alapszolgáltatások számát. A módosítás pontosítja a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit és alapfeladatait, az ötezer fő feletti települések esetén rögzíti a települési könyvtár esetén minimálisan szükséges nyitva tartási időt. A módosítás a minőségelvű működés jegyében előírja a nyilvános könyvtárak számára az éves szakmai munkaterv és beszámoló elkészítését is.

forrás: Jogi Fórum

A szakmai vizsgán adott írásbeli válaszok és a vizsgáztatónak az e válaszokra vonatkozó esetleges megjegyzései a vizsgázó személyes adatainak minősülnek, amelyekhez főszabály szerint jogosult hozzáférni. E jog vizsgázók számára történő biztosítása ugyanis az uniós jogszabályoknak a természetes személyek magánélet tiszteletben tartásához való joga védelmének a rájuk vonatkozó személyes adatok kezelése tekintetében történő garantálására irányuló célját szolgálja - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-434/16. sz. ügyben hozott ítélet Peter Nowak kontra Data Protection Commissioner

Egy uniós irányelv1 a személyes adatok fogalmát akként határozza meg, mint az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ.

P. Nowak gyakornok könyvvizsgáló-adószakértőként sikerrel letette az első szintű számviteli tárgyak vizsgáit, valamint három, az Institute of Chartered Accountant of Ireland (írországi könyvvizsgáló-adótanácsadói szakmai szervezet) által szervezett második szintű vizsgát. Mindazonáltal nem sikerült a vizsgája „stratégiai pénzügyi számvitel és számviteli kezelés” tantárgyból. 2009 őszén, miután e vizsgája nem sikerült, P. Nowak először panasszal élt e vizsga eredményével szemben. Miután e panaszát elutasították, kérelmet nyújtott be a könyvvizsgáló- adótanácsadói szakmai szervezet birtokában lévő, őt érintő személyes adatok egészéhez való hozzáférés iránt. 2010-ben a könyvvizsgáló-adótanácsadói szakmai szervezet 17 dokumentumot megküldött P. Nowaknak, vizsgadolgozatának megküldését azonban megtagadta azon az alapon, hogy az nem tartalmaz az adatvédelmi törvény értelmében vett személyes adatokat.

A Supreme Court (legfelsőbb bíróság, Írország) előtt P. Nowak vitatja az adatvédelmi biztos határozatát, amely szerint a vizsgadolgozatok általános jelleggel nem minősülnek személyes adatoknak. E bíróság arra vár választ a Bíróságtól, hogy valamely vizsgázó által egy szakmai vizsgán adott írásbeli válaszok és a vizsgáztató esetleges vonatkozó megjegyzései ilyen adatoknak minősülnek-e.

Ítéletében a Bíróság először is kiemeli, hogy egy szakmai vizsgán részt vevő vizsgázó olyan természetes személy, aki azonosítható akár közvetlenül, neve alapján, akár közvetve, azonosítási számán keresztül, mivel a név vagy a szám fel van tüntetve a vizsgadolgozatán vagy e dolgozat fedőlapján. Ebben az összefüggésben nincs jelentősége annak, hogy a vizsgáztató azonosítani tudja-e, vagy sem, a vizsgázót vizsgadolgozatának javítása vagy osztályozása során.

Másodszor a Bíróság azt vizsgálja, hogy a vizsgázó által egy szakmai vizsgán adott írásbeli válaszok és a vizsgáztató esetleges vonatkozó megjegyzései e vizsgázóra vonatkozó információknak minősülnek-e. A Bíróság kifejti e tekintetben, hogy a „bármely információ” kifejezésnek a „személyes adat” fogalma irányelvben található meghatározásának keretében történő alkalmazása az uniós jogalkotó azon célját tükrözi, hogy tág jelentést adjon e fogalomnak, amely nem korlátozódik az érzékeny vagy magánjellegű információkra, hanem potenciálisan magában foglal minden típusú információt, függetlenül attól, hogy azok objektív vagy például vélemény vagy értékelés formájában szubjektív jellegűek, feltéve hogy az adott személyre vonatkoznak. Ezen utóbbi feltétel akkor teljesül, ha az információ tartalmánál, céljánál vagy hatásánál fogva egy meghatározott személyhez kapcsolódik. Márpedig valamely vizsgázó által egy szakmai vizsgán adott írásbeli válaszok ilyen, személyéhez kapcsolódó információknak minősülnek.

E válaszok tartalma ugyanis tükrözi a vizsgázó adott területen fennálló ismereteinek és tudásának szintjét, valamint adott esetben gondolkodási folyamatát, véleményalkotását és kritikai érzékét is. Továbbá az említett válaszok összegyűjtésének célja a vizsgázó szakmai tudásának és az adott foglalkozás gyakorlására vonatkozó képességének az értékelése. Végül ezen információk felhasználása, amely különösen abban nyilvánul meg, hogy a vizsgázó az érintett vizsgát sikerrel vagy sikertelenül teljesíti, hatással lehet e személy jogaira és érdekeire, amennyiben meghatározhatja vagy befolyásolhatja például a kívánt szakmához vagy álláshoz való hozzáférésre vonatkozó esélyeit.

A vizsgáztatónak a vizsgázó válaszaira vonatkozó esetleges megjegyzéseivel kapcsolatban a Bíróság megállapítja, hogy ezek, a vizsgázó vizsgán adott válaszaihoz hasonlóan, e vizsgázóra vonatkozó információknak minősülnek. Így e megjegyzések tartalma a vizsgáztatónak a vizsgázó vizsga során nyújtott egyéni teljesítményére, közelebbről az érintett területen fennálló ismereteire és tudására vonatkozó véleményét vagy értékelését tükrözik.

A Bíróság kiemeli, hogy a valamely vizsgázó által egy szakmai vizsgán adott írásbeli válaszok és a vizsgáztató e válaszokra vonatkozó esetleges megjegyzései személyes adatoknak való minősítését nem befolyásolhatja az a körülmény, hogy e minősítés főszabály szerint hozzáféréshez és helyesbítéshez való jogot keletkeztet e vizsgázó számára.

Ennek ezzel ellenkező megítélése azzal a következménnyel járna ugyanis, hogy ezen válaszokat és megjegyzéseket teljesen kivonnák a személyes adatok védelme tárgyában fennálló elvek és garanciák tiszteletben tartása alól. Márpedig a vizsgázónak a magánélet tiszteletben tartásához való jogán alapuló jogos érdeke fűződik többek között ahhoz, hogy tiltakozhasson egy vizsgán adott írásbeli válaszainak és a vizsgáztató e válaszokra vonatkozó esetleges megjegyzéseinek a hozzá kapcsolódó vizsgadolgozat vizsgaeljáráson kívüli kezelése ellen, és különösen az ellen, hogy a dolgozatát hozzájárulása nélkül harmadik fél részére továbbítsák, vagy akár nyilvánosságra hozzák. A vizsga szervezője mint az adatok kezelésért felelős szervezet ugyancsak köteles biztosítani, hogy e válaszokat és megjegyzéseket olyan módon tárolják, amellyel elkerülik, hogy harmadik személyek azokhoz jogosulatlanul hozzáférhessenek.

A Bíróság megállapítja továbbá, hogy az irányelvben előírt, hozzáféréshez és helyesbítéshez való jog igazolható a vizsgázó egy szakmai vizsgán adott írásbeli válaszainak és a vizsgáztató e válaszokra vonatkozó esetleges megjegyzéseinek vonatkozásában is. Nyilvánvaló, hogy ezen, helyesbítéshez való jog nem teheti lehetővé a vizsgázó számára „téves” válaszainak utólagos „helyesbítését”, mivel az ilyen válaszok egyáltalában nem minősülnek az irányelv értelmében pontatlanságnak, ami helyesbítési jogot keletkeztetne. Adódhatnak ugyanakkor olyan helyzetek, amikor egy vizsgázó vizsgán adott írásbeli válaszai és a vizsgáztató e válaszokra vonatkozó esetleges megjegyzései hibásnak bizonyulnak például azért, mert tévedésből összecserélték a vizsgadolgozatokat, ezáltal egy másik vizsgázó válaszait tulajdonították az érintett vizsgázónak. Egyébként nem zárható ki az, hogy a vizsgázó jogosult legyen az adatkezelésért felelős személytől egy későbbi időpontban kérni a dolgozatban foglalt személyes adatainak törlését, azaz megsemmisítését.

Következésképpen, mivel egy vizsgázó szakmai vizsgán adott írásbeli válaszai és a vizsgáztató e válaszokra vonatkozó esetleges megjegyzései vizsgálhatók többek között helyességük vagy tárolásuk szükségessége szempontjából, és helyesbítés vagy törlés tárgyát képezhetik, a Bíróság megállapítja, hogy az, hogy egy vizsgázó számára hozzáférési jogot biztosítanak e válaszokhoz és megjegyzésekhez, ezen irányelvnek e vizsgázó magánélete tiszteletben tartásához való jogának a rá vonatkozó személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére irányuló célját szolgálja, függetlenül attól, hogy az említett vizsgázó rendelkezik-e ilyen hozzáférési joggal a nemzeti szabályozás értelmében, vagy sem. A Bíróság e tekintetben emlékeztet arra, hogy a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jog magában foglalja többek között, hogy az érintett természetes személy megbizonyosodhat arról, hogy a rá vonatkozó személyes adatok helyesek, és azokat jogszerűen kezelik.

Végül a Bíróság kifejti, hogy a hozzáféréshez és helyesbítéshez való jog nem terjed ki a vizsgakérdésekre, amelyek önmagukban nem minősülnek a vizsgázó személyes adatainak. Egyébiránt a Bíróság emlékeztet arra, hogy az uniós jog rendelkezik e jogok bizonyos korlátozásairól. Így a tagállamok jogszabályokat fogadhatnak el az előírt jogok és kötelezettségek körének korlátozására, amennyiben a korlátozás az érintett vagy mások jogainak és szabadságainak védelme biztosításához szükséges.

__________________________________________________________________________________

1A személyes adatok feldolgozása [helyesen: kezelése] vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 1995. L 281., 31. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 355. o.).

forrás: Jogi Fórum

Az eljárások gyorsabbá és szakszerűbbé válását célozza a január 1-jén életbe lépő új polgári perrendtartás (Pp.), melyet a január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Szintén január 1-el lépett hatályba az új közigazgatási perrendtartás, mely jelentősen szélesíti a bírósághoz fordulás lehetőségét és a közigazgatási bírói döntések végrehajtása terén megnyitja az utat a közigazgatási szervet, illetve akár személy szerint annak vezetőjét sújtó bírságolás előtt.

Az új polgári perrendtartás célja az eljárások gyorsítása

Az új eljárási törvény a perindítási szakban az eddiginél jóval szigorúbban meghatározott részletes, alapos kereset és ellenkereset elkészítését írja elő.

A perfelvételi szakban a felek a bíró közreműködésével meghatározzák mi a jogvita lényege: milyen jogcímen, milyen tények állítása és milyen bizonyítékok felajánlása mellett akar a felperes jogot érvényesíteni és mi az alperes ennek megfelelő védekezése. Csak ezután kezdődhet el az érdemi tárgyalás, a bizonyítás, melyben már alig változhat a per meghatározott menete. Új bizonyítékra csak kivételesen lehet hivatkozni, elsősorban akkor, ha arról az érintett fél önhibáján kívül nem tudhatott.

Az új Pp. szerint törvényszéken csak jogi képviselővel lehet eljárni, a helyi bíróságokon a nélkül is. Aki ügyvéd nélkül pereskedik, arra ugyanakkor jóval enyhébb eljárási szabályok vonatkoznak.

Az új közigazgatási perrendtartás szélesíti a bírósághoz fordulás lehetőségét

A Magyarországon először önálló törvényben szabályozott közigazgatási perrendtartás január 1-jei életbe lépése nyomán nem csupán a hatóságok döntései, határozatai támadhatók meg bíróságon, hanem az általában közigazgatási feladatokat ellátó szervek közigazgatási cselekménye, amely a polgárok jogait, kötelezettségeit érinti. A közigazgatási szerv nem cselekvése, azaz mulasztása miatt is indítható per.

Főszabályként a közigazgatási cselekménytől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül lehet majd pert indítani.

Az új eljárási törvény szerint a végrehajtásra is nagyobb rálátásuk lesz a bíróságoknak. Teljesítési bírságot szabhatnak ki, nemcsak a közigazgatási szervre, hanem a vezetőjére is.

Önálló magyar közigazgatási perrendtartás korábban nem létezett, az erre vonatkozó szabályok eddig a polgári perrendtartás egyik fejezetét alkották.

A magyar közigazgatási bíráskodás 1883-ban jött létre, a második világháború utáni kommunista hatalomátvételt követően felszámolták a hatósági döntések elleni bírósághoz fordulás jogát. A közigazgatási bíráskodás 1991-ben született újjá Magyarországon. Az adóhatósági, építésügyi vagy közbeszerzési döntésektől a médiahatósági, vagy versenyhivatali ügyeken át a környezetvédelmi hatósági határozatokig mintegy kétszáz ügycsoportban lehet bírósághoz fordulni a hatósági határozatok ellen.

OBH: a bírók felkészültek az új eljárási kódexekre

A bírók felkészültek az új polgári, illetve közigazgatási eljárásról szóló törvények január 1-jei hatályba lépésére - mondta Gyarmathy Judit, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese.

Az új kódexek egyik fontos célkitűzése az európai összehasonlításban egyébként egyáltalán nem hosszú magyar bírósági eljárások még hatékonyabbá tétele, ami a szakszerű és megalapozott ítélkezést is segíti. Az Európai Bizottság idei felmérése szerint a perek időtartamát tekintve a 28 uniós tagállam közül Magyarország a közigazgatási ügyszakban a második, az összes civilisztikai ügyet tekintve a hatodik - mondta az elnök-helyettes.

A polgári perek időszerűségét szolgálja például, hogy a feleknek már az eljárás elején "ki kell teríteniük a kártyáikat", tisztázniuk kell a per alapjául szolgáló tényeket, és nem maradhatnak rejtve indokaik, érveik sem. A perfelvételi szak lezárását követően a ténybeli és jogi hivatkozásaikat alapvetően már nem változtathatják meg. Emellett a járásbíróságokkal ellentétben, a bonyolultabb ügyekben eljáró törvényszékek előtt kötelező lesz a jogi képviselet - emelte ki Gyarmathy Judit.

Az önálló közigazgatási perrendtartás megalkotása mérföldkő a magyar jogtörténetben. Az új kódex - a közigazgatási bírói út kiszélesítésével - egy jóval kiterjedtebb jogvédelmet garantál. Eddig ugyanis a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok a hatóságok - például adóhatóság, önkormányzat - által hozott határozatok és végzések jogszerűségét vizsgálhatták, január 1-jétől azonban a közigazgatás cselekményei általában lesznek megtámadhatók a bíróság előtt. Új eszközöket is ad a törvény a bíróságoknak azért, hogy ítéleteiket a közigazgatás valóban végrehajtsa. Ilyen például a teljesítési bírság, amely nem csak a közigazgatási szervvel, de annak vezetőjével szemben is kiszabható - ismertette Gyarmathy Judit.

A január 1-jétől induló ügyekben kötelező az elektronikus kapcsolattartás a jogi képviselővel eljáró felek, illetve a gazdálkodó szervezetek számára valamennyi polgári perben és nemperes eljárásban. Így például a végrehajtási ügyekben a végrehajtás elrendelése iránti kérelem csak elektronikus úton terjeszthető elő.

Az új eljárási kódexekre való felkészülés érdekében számos feladatot kellett elvégezni, ilyen elsősorban a bírák felkészítése az új szabályok alkalmazására, továbbá a közigazgatási perrendtartás esetében jelentős szervezeti átalakítások - mondta a bírósági szervezet országos igazgatását végző hivatal elnökhelyettese. 

A bírák számára az egyik legnagyobb kihívás a változó jogszabályi környezet követése. Tavaly összesen csaknem 160 törvény, több mint 500 kormányrendelet és sok ezer alacsonyabb szintű jogszabály született, melyeket a bíróságoknak ismerniük kell. Az új eljárási törvények zökkenőmentes alkalmazására való felkészülés kiemelt feladat, s egyben nagy felelősség a jogállamiság fenntartása érdekében - fejtette ki az elnökhelyettes.

"Az ügyfél pedig joggal várja el, hogy a bírót ne csak a pulpitus, hanem a tudása is kiemelje a tárgyalás résztvevői közül" - fűzte hozzá Gyarmathy Judit.

Az OBH elnökhelyettese arra is felhívta a figyelmet, hogy a polgári perrendtartás szigorú feltételeket támaszt az eljárás résztvevőivel szemben már a keresetlevél benyújtásától kezdve az egész eljárás során. Egy-egy hiba, hiányosság hetekre megakaszthatja az eljárást, ezért lényeges, hogy előre tájékozódjon, aki idén bírósághoz fordul.

Az OBH és a bíróságok szórólapokon, interneten, televízióban, rádióban, nyomtatott és online sajtóban egyaránt igyekeznek a szükséges információkat átadni az új eljárási törvényekkel kapcsolatban a jogkereső közönségnek - mondta Gyarmathy Judit

forrás: Jogi Fórum

Európa 2030-ra energiájának 27%-át megújuló energiaforrásokból fogja előállítani, - legalábbis a korábban tett klímavállalás ezt tartalmazza. A kontinens azonban nem fogja elérni ezt a célt, hacsak nem vezet be olyan intelligens szabályozást, amely támogatja az ágazatban szereplők innovációs- és befektetési hajlandóságát.

A decentralizált energia-felhasználás kialakítása fontos lépés ahhoz, hogy az Európai Unió elérje ambiciózus céljait. Előrejelzések szerint 2015 és 2025 között világszerte 400 megawatt per óráról 50 gigawatt per órára növekszik a decentralizált energiaraktár kapacitás, ez pedig tovább növeli a megújuló energiaforrások versenyképességét. Ennek egyik látható jele például az, hogy a napelem-modulok ára közel 80%-kal csökkent 2010 óta.

Ugyanakkor még mindig számos akadályt kell leküzdeni az energia-forradalomhoz vezető úton. Az egyik legfőbb gátló tényező, hogy a standardizált szabályozás az európai piac számára nem előnyös. Minden egyes EU-tagállam maga felelős a saját piacáért, amelynek köszönhetően az unióban uralkodó különböző politikai- és piaci törekvések folyamatosan akadályozzák egymást, veszélyeztetve ezzel a közös európai klímacélokat. Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője elmondta: „Ha Európa döntéshozói nem törekednek az összehangolt energiapolitika megvalósítására, akkor az EU nem fogja elérni a saját maga által kitűzött klíma-célokat és a kontinens továbbra is függ majd a fosszilis üzemanyagokat beszállító nemzetektől.”

A döntéshozóknak intelligens szabályozást kell elrendelniük

A Roland Berger szakértői tizenhárom kritikus bizonytalansági tényezőt, tizenhat trendet, egy másodlagos elemet (urbanizációt), és négy lehetséges jövőképet vázoltak fel a tanulmányukban arról, hogyan alakulhat az európai energiaszektor jövője. A bizonytalansági tényezőket és a várható trendeket három kategóriába sorolták: ezek a politikai, a gazdasági és technológiai csoportok. Ezután az alábbi négy lehetséges jövőképet állapították meg az európai energia szektor esetében:

• Zöld forradalom, amelyhez erős piaci fejlődésre és politikai elkötelezettségre van szükség,
• Széttagolt forradalom, amely erős piaci fejlődést és alacsony politikai elkötelezettséget feltételez,
• Piaci apátia, mely alacsony piaci fejlődést és erős politikai elkötelezettséget jelez előre,
• Lassan mozgó piac, amely alacsony piaci fejlődési szintet és gyenge politikai elkötelezettséget predesztinál.

Nyilvánvaló, hogy minden esetben egy intelligens szabályozási rendszer kialakítására lesz szükség, mely egyben a piaci mechanizmusok megfelelő működésének legfontosabb előfeltétele is. „A szabályozási követelmények kényszeríteni fogják az európai országokat arra, hogy új és környezetbarát technológiákat alkalmazzanak az energia-előállítás során” – mondta Schannen Frigyes. „Cserébe több tőke áramlik majd az innovatív megoldásokhoz és a decentralizált energiarendszerekkel kapcsolatos kutatásokba és fejlesztésekbe.”

Mindemellett figyelembe kell venni azt is, hogy a nagy teljesítményre képes energiaraktárak még állandó kompenzációra szorulnak a változó időjárás és a szezonális ingadozások miatt, különösen igaz ez a szélenergia és a napenergia esetében. A sikeres energia-forradalomhoz az ilyen technológiára épülő rendszerekbe szükséges befektetni.

Üzleti modell átalakulás az energiaszolgáltatók között

Annak érdekében, hogy létrejöjjön a decentralizált energiarendszer, a piac vezető szereplőinek új üzleti modellt kell kialakítaniuk.  Olyan új üzleti területek tűnnek majd fel, mint az okos raktározás vagy a lakossági fogyasztók számára kiépülő digitális energia-tanácsadói rendszerek. „A vállalatoknak körültekintően kell megtervezniük azokat a befektetéseiket, amelyek a fosszilis energiaforrásokra épülnek, hiszen idővel mindenkinek el kell hagynia ezt a forrást. Ugyanakkor a vállalatok vagyoni helyzetétől is függhet, hogy rákényszerülnek-e idővel a teljes ágazat elhagyására”. – figyelmeztetett Schannen.

A fosszilis üzemanyagoktól való elszakadás kapacitás felszabadulást is jelent, ezek lekötésére új technológiákat vezethetnek be, az újonnan kialakított üzleti modelleknek megfelelően. A vállalatok számára fontos lesz az is, hogy partneri együttműködést alakítsanak ki startupokkal, egyetemekkel és kutatóintézetekkel, biztosítva hozzáférésüket az új technológiákhoz. Összességében Schannen Frigyes arra figyelmeztet, hogy„azok a vállalatok, amelyek nem alkalmazkodnak az energia-forradalom hozta változásokhoz, azt kockáztatják, hogy korábbi sikeres üzleti modeljük első sorban külső tényezők miatt veszteségessé válhat.”

forrás: Jogi Fórum

Januártól csak 10 évesnél fiatalabb autóval lehet taxizni, miután lejárt a 2015-ös kormányrendeletben meghatározott türelmi idő.

A verseny tisztasága a közbeszerzési eljárásokban közérdek, így a közbeszerzési kartellek visszaszorítása kiemelt célja mind a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), mind a Közbeszerzési Hatóságnak (KH). A GVH most a KH „Napi közbeszerzés” elnevezésű mobiltelefonos alkalmazásán elérhető „napi tippekkel” hívja fel a közbeszerzéseken induló ajánlattevők, valamint a közbeszerzést kiíró ajánlatkérők figyelmét a kartellek kockázataira és kezelésére.