jogiforum.hu hírek

A Jogtudományi Közlöny 1868. évi 9. számában jelent meg Dárday Sándor írása, mely a ragsegélyező egyleteket létrehozó korszak egyik meghatározó tanulmánya.

„Fegyencz-óvóegyletek alakitásáról.

          Az országos fegyintézetek megvizsgálására kiküldött bizottmány már legközelebb a miniszter elé terjesztendi a gondosan szerkesztett körülményes jelentését, s abban egyszersmind azon javaslatait fogja előterjeszteni, melyek által fegyházainknak jelen elhagyott álapotát némileg javitani lehessen, mig a törvényhozás az egész börtönrendszerünket uj alapokra fektetve, gyökeres reformokat fog létesiteni. A törvényhozás azonban egyelőre fontosabb kérdések megoldásával lévén elfoglalva, a börtönügyi reformok kérdését alig tekinthetjük a legégetőbb szükségnek; de épen azért fektetünk nagyobb sulyt a bizottmány javaslataira, mert nem hagyhatjuk fegyintézeteinket mindaddig jelen sanyaru állapotukban tespedni, mig a törvényhozás az 1843-ki büntető-törvénykönyvünk revisiójával kapcsolatosan a börtönügyet felkarolhatja.

      Az igazságügyminiszterium börtönügyi osztályában a fegyencz-óvóegyletek eszméje is megpenditetett, s valóban, ha a javitást tűzzük ki a büntetés czéljául, ugy e czélt soha sem fogjuk elérni, ha a börtön falain kivül fegyencz-óvóegyletek alakitása által nem törekszünk azon feladat megoldására. A börtön sanyarusága s szigoru fegyelme megtörheti a gonosz hajlamot, valamint a vad állatok, az oroszlánok s tigrisek, fogságukban meghunyászkodnak az állatkinzó korbácsa előtt; de szabaduljanak ki a fogságból, meneküljenek a szigoru fegyelemtől, s ismét felöltik bestiális természetüket.

      Az államhatalom tehát törje meg fegyintézeteiben a gonosz hajlamot, de egyszersmind gondoskodjék arról, hogy a társadalomba visszatért fegyencz megovassék mindazon veszelyektől, melyek őt teljes személyi szabadságának élvezetében már is egyszer gonosz utra vezették. Ezen veszélyek többnyire a szabolátlan féktelen életmód, a kereset nélküliség s inség. Ha ezen veszélyek már előbb is tévutra vezettek valamely embertársat, ugy ezen veszélyek bizonyára csak még nagyobbak, midőn a börtönből kiszabaduló fegyenczek, az idegenkedő emberi társulatban támaszt nem találnak.

      A kormány azonban a jelen municipális rendőri szervezet mellett az elbocsátott fegyenczek magánéletét kellő éber figyelemmel nem kisérheti. Itt tehát, hol az államhatalom a meglakolt bűnöst a társodalomnak visszaadja, — a humanitás magasztos feladata, segélyre s oltalomra hivja fel az emberi szivet. Fogadjuk nyilt karokkal a megtért bűnöst, s adjuk meg neki a becsületes megélhetés módját, s ne hagyjuk őt elveszni! A szükséges felügyeletet pedig, melyet a kormány a börtön falain kivül tovább nem folytathat, gyakoroljuk magunk s egyesüljünk e czélra fegyencz-óvóegyletek alakitása utján.

      Mindannyi müveit nemzeteknél találjuk ezen intézményt, s én még 2 évvel ezelőtt érintkezésbe tettem magamat Dr. Holzendorf berlini jogtanárral, ki a börtönügy fejlődése körül Németországban a legkiválóbb érdemeket szerezte magának. Az ő által kijelölt alapvonalok körében készitettem egy országos fegyencz-óvóegylet alapitására, az alább közlött alapszabályi tervet, melyet, miután a börtönügy körül némi javitások életbeléptetése czéloztatik, — ezennel a nyilvánosság megbirálása alá bocsájtom.

      Nem akarok most már a fegyencz-óvóegyletekkel üdvösen kapcsolatba hozandó feltételes szabadon bocsájtásról szólani, mely csak a törvényhozás által kellő rendészeti szabályok hozatala mellett fog üdvösen meghonosittathatni, de a fegyencz-óvóegyleteknek akképi alakitását, mint az alább közlött alapszabályokban terveztem, már most is korszerűnek tartom, és nem kételkedem, miszerint ezen humánus intézmény, az annyira lelkesülni képes nemzetünk által felkaroltatni fog. Hiszen az osztrák tartományokban Hye igazságügyi miniszter felhivása folytán Bécs városának lakossága ugyanezen emberbaráti czélra rövid idő alatt 20,000 ftot gyüjtött össze; bizton reményelhetjük tehát, hogy a magyar kormánynak hasonló buzgó törekvése az egész országban viszhangra talál.

       Dr. DÁRDAY SÁNDOR.

      Alapszabályi tervezet

      egy országos fegyencz-óvóegylet alakulása iránt.

      1. §. Az egylet czélja:

      a magyar országos fegyházakból elbocsátott fegyenczek fölötti őrködés, azoknak erkölcsi és anyagi támogatása, hogy a visszaeséstől megóvatassanak és a társadalomban rehabilitatiojukat elnyerhessék.

      2. §. Az egylet tagjai részint rendes tagok, részint levelező, részint pedig tiszteletbeli tagok.

      3. §. Rendes tag lehet nembeli különbség nélkül, minden nagykorú s feddhetlen honpolgár, ha 10 frt lefizetésére vagy évenkénti, minden év április hó 1-sején fizetendő 1 frtnyi tagdij befizetésére és ezen alapszabályok megtartására kötelezi magát.

      A tagok felvétele irásbeli nyilatkozat folytán az egyleti választmány által történik.

      A tagok tagsági oklevéllel láttatnak el és neveik az egyleti tagok névkönyvébe igtattatnak.”

      

      A teljes tanulmány itt olvasható

forrás: Jogi Fórum

A kijevi vezetés az ukrán állampolgárok életét és jogait akarja megvédeni azzal, hogy eljárást indított Oroszországgal szemben az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságán terrorizmus finanszírozása és faji megkülönböztetés miatt - hangsúlyozta a Twitteren Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter.

Klimkin azután jelentette ezt ki, hogy elkezdődött a Kijev által kezdeményezett eljárás a nemzetközi bíróságon.
    

Petro Porosenko ukrán elnök - aki személyesen utasította a kijevi külügyminisztériumot január közepén arra, hogy nyújtson be keresetet Oroszország ellen - Facebook-oldalán történelmi pillanatnak nevezte az eljárás megindulását.
    

Marjana Beca külügyi szóvivő az 1+1 ukrán televízióban emlékeztetett arra, hogy Ukrajna most először nyújtott be panaszt az ENSZ Nemzetközi Bíróságán egy országgal szemben. Szerinte Oroszországot váratlanul érte az, hogy Kijev keresetet nyújtott be ellene, és nem kizárt, hogy Moszkva majd nem hajtja végre a bíróság utasításait, ha azok számára kedvezőtlenek lesznek.
    

Olena Zerkal ukrán külügyminiszter-helyettes, aki Kijevet képviselte a bírósági meghallgatáson, Hágában nyilatkozva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajna számára kedvező döntést hoz a bíróság.
    

Az első tárgyalási napon a keresetet benyújtó ország, Ukrajna ismertette panaszát. Kijev azzal vádolja Oroszországot, hogy a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktusban játszott szerepével, a Krím elcsatolásával megsértette a terrorizmus finanszírozásával szembeni fellépésről szóló nemzetközi egyezményt, akárcsak a bekebelezett félszigeten élő krími tatárokkal szembeni bánásmóddal a faji megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót.
    

Ukrán hírforrások szerint kedden az orosz fél érveit hallgatja meg a bíróság. Ezután még két napot kapnak a felek, hogy megmagyarázzák álláspontjukat. A bíróság ezt követően határoz arról, igazat ad-e az ukrán fél panaszának. A döntés azonban akár hetekig is elhúzódhat.

forrás: Jogi Fórum

A munkáltató a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti - akár kamerával is megfigyelheti. - Mi a jogalapja és mik a feltételei a kamerás megfigyelésnek? Szükséges-e a munkavállaló előzetes tájékoztatása? Meddig és hogyan lehet a felvételeket tárolni? Mik a felhasználhatóság korlátai?

Későbbre tartogatja Klaus Iohannis román államfő a korrupcióellenes harc folytatásáról tervezett népszavazás kiírását, és nem akarja "elpuffogtatni" ezt a lehetőséget most, hogy a szociálliberális kormánytöbbség hatálytalanította a jobboldali elnök által kifogásolt büntetőjogi módosításokat - tudta meg a Hotnews.ro hírportál.

Albert Zita 2017 februárjában partnerként csatlakozott Közép- és Kelet-Európa egyik vezető nemzetközi ügyvédi irodája, a Schönherr budapesti irodájához. Zita több mint 13 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a vállatfelvásárlások, egyesülések, magántőke alapok befektetéseivel kapcsolatos tranzakciókat illetően régió szerte, és mostantól a budapesti iroda Corporate/M&A csapatát vezeti.

A szabadságjogok, köztük a szólásszabadság és a gyülekezési jog visszaszorulását állapította meg az amerikai külügyminisztérium nyilvánosságra hozott szokásos évi emberi jogi jelentésében.

A dokumentum nem tartalmaz általános összefoglalót, az azt ismertető videokonferencián azonban elhangzott: a minisztérium megállapítása szerint tovább szűkült a civil társadalom tere a világban. Állami és nem állami szereplők is lépéseket tettek a civil társadalom tevékenységének szűkítésére, a média- és az internet szabadságának korlátozására és az ellenzéki hangok elnyomására. Sok országban a kormányok nyílt és közvetlen eszközökkel, így például a politikai tevékenység korlátozásával, a politikai ellenzék betiltásával vagy korlátozásával, illetve körülményes közigazgatási eljárások előírásával csorbítják az alapvető szabadságjogokat - hangzott el a videokonferencián.
    

Amerikai emberi jogi szervezetek bírálták, hogy a jelentés ismertetésénél idén nem volt jelen Rex Tillerson külügyminiszter, és hogy ezúttal a világ 199 országának emberi jogi helyzetéről szóló átfogó és részletes jelentés bemutatása nem sajtóértekezleten, hanem videokonferencián történt. Az AFP francia hírügynökség egyik újságírója megkérdezte, hogy a külügyminiszter a szokásoktól eltérően azért nem volt-e jelen, mert nem vállalja a tavalyi esztendőről szóló jelentést, de a külügyi tisztségviselő cáfolta, mondván, a jelentés előszavát Tillerson írta.
    

A 41 év óta kiadott jelentést az Egyesült Államok nagykövetségei, konzulátusai és missziói munkatársainak és a helyi civil szervezeteknek az információi alapján állítják össze.
    

A dokumentum valamennyi "országjelentés" előtt összefoglalja az adott országról szóló tudnivalókat és általában az emberi jogok helyzetét az országban.
    

Magyarországról szólva a jelentés leszögezi, hogy az ország többpárti parlamentáris demokrácia. A legfontosabb emberi jogi problémának az országon áthaladni akaró migránsok és a menedékkérők kormányzati kezelését tartja. Megjegyzi, hogy egyes jelentések szerint az országba illegálisan belépő migránsokat és menedékkérőket bántalmazások érték a biztonsági szervek részéről, de a kormány nem indított független vizsgálatot ezekkel kapcsolatban.
    

A jelentés szerint nemzetközi szervezetek és emberi jogi szervezetek kritikát fogalmaztak meg "a jogállamiság szisztematikus eróziója", a fékek és ellensúlyok rendszerének, a demokratikus intézményeknek és az átláthatóságnak a gyöngülése, valamint "a független társadalmi hangok 2010 óta tartó megfélemlítése" miatt is.
    

A magyar emberi jogi problémák közé sorolja a jelentés a börtönök túlterheltségét, a fogvatartottak bántalmazását, a börtönökben jelenlévő erőszakot, a vallási csoportok politikailag meghatározott kormányzati regisztrációs eljárását, a kormányzati korrupciót, a szerkesztői függetlenséget korlátozó, növekvő médiakoncentrációt, és a civil társadalomra gyakorolt kormányzati nyomást. Megemlíti a jelentés a nők és gyermekek elleni családon belüli erőszakot, a nők zaklatását, az antiszemitizmust, az intézményekben élő fogyatékos gyermekekkel és felnőttekkel szemben történt visszaéléseket és embertelen bánásmódot, valamint a romák hátrányos megkülönböztetését és társadalmi kirekesztését. 
    

A részletekről szólva a magyarországi bírósági gyakorlatról a jelentés leszögezi, hogy miközben a bíróságok gyakran függetlenül működnek, előfordultak kísérletek a politikai nyomásgyakorlásra. Utal Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság éléről 2011-ben történő távozására. Széles körben nyomásgyakorlási kísérletnek tartott példaként említi a jelentés azokat a kormányzati megszólalásokat, amelyekben nyilvánosan bírálták a veszprémi bíróság döntését a vörösiszap-perben.
    

A szólás- és sajtószabadságról szólva az amerikai külügyminisztérium jelentése azt írja, hogy Magyarországon büntetendő a gyűlöletbeszéd. Megemlíti, hogy májusban a Médiatanács Bayer Zsolt egy 2015 novemberében a Magyar Hírlapban megjelent cikkét gyűlöletkeltőnek minősítette, és ezért szankciókat szabott ki. Megjegyzi ugyanakkor, hogy Bayer Zsolt később állami kitüntetést kapott.
    

A médiapiaci átrendeződésről az olvasható, hogy terjeszkednek a kormánybarát médiavállalkozások és csökken a független hangok száma.
    

A magyarországi korrupcióról a Transparency International Magyarország és a K-Monitor forrásait idézi, amelyek szerint a magyar gazdaságot "a barátok iránti részrehajlás és az államkapitalizmus" jellemzi. A jelentés a tavalyi év legjelentősebb korrupciós ügyeként a Magyar Nemzeti Bankból a bank hat alapítványába történt közpénzátutalást említi.
    

Az antiszemitizmusról szóló alfejezetben a külügyi jelentés a Mazsihisz adataira támaszkodik. Ezek szerint Magyarországon az év első hat hónapjában 19 antiszemita incidenst rögzítettek, és ezek között vandalizmus, gyűlöletbeszéd, fenyegetés és egy fizikai támadás is szerepel.

forrás: Jogi Fórum

Mintegy 3,8 millió embernek készíti el adóbevallása tervezetét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - mondta a NAV adóügyi főigazgatója.

A Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel a londoni parlament illetékes bizottsága a brit kormányt.

Az amerikai állampolgárok vízummentességének felfüggesztését sürgette az Európai Parlament (EP), hogy az Európai Bizottság így gyakoroljon nyomást Washingtonra az uniós tagországokkal szembeni vízumkényszer eltörlése érdekében.

Az Országgyűlés ma kezdi kéthetes ülését, amelynek végén a tervek szerint megválasztja Magyarország következő köztársasági elnökét.

Az ülésnap 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a házelnök javaslata alapján az interpellációk és az azonnali kérdések hangozhatnak el.
    

A képviselők az ülésnap további részében a kedden elfogadni tervezett előterjesztések vitáit bonyolíthatják le.
    

A parlament a második ülésnapon dönthet például a déli határzár szigorításáról, valamint a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításához kapcsolódó törvénymódosításokról.
    

Az Országgyűlés plenáris munkája a héten szerdáig tart, jövő héten pedig az államfőválasztással fejeződik be az aktuális ülés.
 

forrás: Jogi Fórum