jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Az Érdi Járásbíróság 2019. január 1. napján kezdte meg a működését az Érd, Felső utca 43. szám alatt található épületben. Az Érdi Járásbíróság illetékességi területe az Érdi Járás településeire terjed ki, így az ügyfelek számára – a korábbi Budaörsi Járásbíróság helyett – sokkal könnyebben elérhetővé váltak a bírósági szolgáltatások.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének 9/2018. (XII. 13.) OBH utasítása alapján – főként a vizsgázóktól és vizsgáztatóktól érkező igények alapján – 2018. december 14-től módosult a bírósági fogalmazók felvételi rendjének szabályzatáról szóló 3/2016. (II. 29.) OBH utasítás.

Többletpontokkal ösztönözik a pályázókat arra, hogy minél több időt töltsenek el a bíróságokon szakmai gyakornokként. Ennek érdekében a módosítás következtében egységessé vált az egyetemek által kötelezően előírt, és az ezen túlmenően, a bíróságokon önként teljesített szakmai gyakorlatok pontozása is.

Bővültek a többletpontok, immár nemzetközi vagy bíróság által országos nevezési lehetőséggel meghirdetett perbeszédversenyen elért helyezésért vagy különdíjért, valamint az OTDK-n kapott különdíjért is pontok járnak. 

Lényeges változás, hogy mostantól az idegennyelv-ismeret értékelése a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló 7/2011. (III. 4.) KIM rendelethez igazodik. Fontos, hogy bár a jövőben a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga után is jár többletpont a pályázók részére, azonban e többletpont(ok) beszámítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a pályázó csatolja a pályázatához a nyelvvizsga-bizonyítvány közjegyző által hitelesített példányát.

Igény mutatkozott a szabályzat módosítására a versenyvizsgával már rendelkező pályázók tekintetében is. Számukra kötelezővé vált a pályázat mellékleteinek ismételt benyújtása, valamint egyértelművé vált az is, hogy a többletpontokat – az azonos feltételek biztosítása érdekében – ők is a szóbeli versenyvizsga megkezdésének időpontjáig igazolhatják, csakúgy, mint az újonnan versenyvizsgázó pályázók.

A szóbeli versenyvizsga megkezdésének időpontját a www.birosag.hu honlapon teszik közzé.

A 3/2016. (II. 29.) OBH utasítás – módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt – teljes szövege ITT elolvasható.

forrás: Jogi Fórum

Január 1-jével bővült a díjköteles úthálózat, változott a pótkocsikra és a pótdíjfizetésre vonatkozó szabályozás.

A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. csütörtöki közleménye szerint az M35-ös autópálya Berettyóújfalu és a 481. számú főút közötti 18,7 kilométeres, valamint az M4-es autópálya Berettyóújfalu és a 47. számú főút közötti, 3,67 kilométeres szakaszával 1380 kilométerre nőtt a díjköteles úthálózat.

A D2 és B2 kategóriába tartozó járművekre 2019-től a pótkocsikra érvényes jogosultságot is meg lehet vásárolni, vagyis az U díjkategóriájú e-matrica birtokában bármilyen vontatmánnyal lehet közlekedni. Az eddigi kettő helyett csak egy pótdíjat kell fizetni, ha sem a járműszerelvény D2 vagy B2 díjkategóriába tartozó vontató járműve, sem a pótkocsija nem rendelkezik úthasználati jogosultsággal.

Büntetés terheli viszont az üzembentartót vagy a tulajdonost akkor is, ha a vontató jármű rendelkezik úthasználati jogosultsággal, de a vontatmány nem - tették hozzá.

forrás: Jogi Fórum

Ormós Zoltán internetes szakjogász szerint az unió a jó irányba próbálja terelni a hekkereket azzal, hogy akár több tízezer eurót is fizet általa használt programok hibáinak megtalálásáért és jelentéséért.

A szakértő az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában azt mondta, akár 90 ezer eurót is fizet az unió, ha egy hekker megtalál és jelent egy hibát azokban a programokban, amelyeket az unió közigazgatási szervei használnak. Hozzátette: ezeknek a hibáknak van feketepiaci értéke, az internet "sötét bugyraiban" kereskednek velük. A hekker is bűncselekményt követ el akkor, ha bűnözők megbízásából tár fel ilyen kódokat - hívta fel a figyelmet.

Magyarország kiberbiztonságával kapcsolatban Ormós Zoltán azt mondta, közepes problémának számít a fertőzöttség, a magyar nyelv ugyanis jelentős védelmet nyújt: sokan nem beszélik a nyelvet, és aki helytelen magyar mondatokkal írt programokkal akar becsapni embereket, az hamar lebukik. Ugyanakkor a Magyarországra irányuló támadások nagy hatásfokúak, mert az emberek informatikai tudatossági szintje alacsonynak mondható, általában nem kezelik megfelelően a jelszavakat és azok generálása sem eléggé körültekintő - hívta fel a figyelmet.

forrás: Jogi Fórum

Bodnár Szilárd a Kaposvári Törvényszék bírája, polgári ügyszakban a Nagyatádi Járásbíróságon ítélkezik. Fiatalon, hirtelen elhunyt felesége, kisfiának édesanyja szintén a Kaposvári Törvényszék bírája volt. Fakönyv című műve terápiának indult, hét év után a barátok biztatására levélregény lett belőle.

„Feljebb emelő megbecsülés lenne a világban, ha mindenki özvegyként kezdhetné az első házas életét.”

Jó ideig ügyvédi pályát képzeltem magamnak, de amikor egyetem után jelentkeztem egy ügyvédi irodába, már az elején azt éreztem, hogy nem vagyok a helyemen. Egyetemi oktatóm, Lábady Tamás hatására kanyarodtam a bírói pálya felé. 1998-ben kerültem a Siófoki Városi Bíróságra. És ott ismerkedtem meg Julikával. Vagy ott ismerkedett meg ő énvelem. Ő már akkor büntetőbíró volt. Emlékszem… Siófoki Városi Bíróság, első nap, lépcsőforduló. Előttem ment, visszafordult és megkérdezte: „Szia, te vagy az új fogi?” Így indult. 

„Tudom, hogy volt, és azt, hogy van valahol a Szerelem. Tudom azt is, hogy nincs előjele, ha jön. Sem jó, sem rossz. Csak jön.”

Hét évvel ezelőtt vesztettük el, 2011 júniusában agyvérzést kapott. Utolsó nap volt az iskolában. Fiunk, Andris 9 éves volt akkor. Jött a karácsony, nagyon kemény volt. Előtte volt a születésnapja szeptemberben, aztán az én születésnapom, az ő névnapja, és akkor már nem bírtam tovább, valakinek a segítségét kellett kérnem. Állandóan jöttek a gondolatok, írni kezdtem, 2012 tavaszától, terápiás célzattal. Patinak írtam, aki egy kitalált vagy egy valós személy. És most fejeztem be novemberben, a kiadó gépén írtam az utolsó fejezetet. Nem véletlenül lett ebből levélregény, elképzelt vagy valós, föl nem adott, el nem küldött levelekből tevődik össze.

„Sose tudja meg senki, Pati, milyen érzés, amikor egy félárva kisfiú az Édesanyjától tanult imáját mondja, hittelen apja kérésére. Minden egyes este.”

Nyilván nálunk is voltak veszekedések, de harmonikus és jó volt a házasságunk. 13 évet töltöttünk el együtt. Halála előtt egy nappal a barátnőjével egy cukrászdába ment és utána mondta nekem a közös barátnő, hogy minden ismerősük rossz házasságban él, mindenki panaszkodik, egyedül Julikán látszott, hogy boldog.

„Csak egy virágunk van, Pati. A többit kérésemre osztálytárs-anyukák elvitték. Ahol nincs feleség, ott virág sincsen. Élet nem él. Meghalt minden. Semmi sem kell. Nem tudom a nevét. Saját neve meg nincs. Csak virág. Tegnapelőtt maradék teával öntöztem meg.”

Andris ma 16 és fél éves. Kitűnő tanuló. Most már sikerül jól megszervezni az életünket. Az elején annyira ösztönből ment minden, hogy nem is figyeltem oda, mit hogyan csinálok. Ahogy fölmerül egy élethelyzet, akkor azt meg kell oldani és nem gondolkodni. 

„Bocs, megint hív. Aztán már tényleg teregetnem kell, csak előbb leszedni a száraz ruhát. (Mennyit dolgoztok Ti, Nők, döbbenet!) … Hogy lehet ezt kibírni? És holnap újra!”

A cselekmény rengeteg szálból tevődik össze. Ez ad egy törzsvonalat, mint a fa szálai, szerteágazik rengeteg gondolat, ezekből a gondolatokból levelek lettek, a levelekből pedig egy világ nyílik. A nő olyan, mint a fa, teremt, terem, virágzik, maga a teremtés szerintem. Ezért lett Fakönyv. Eredetileg csak levelek voltak, utána összeállt könyvvé. Nagyon sok barát elolvasta, ők bátorítottak, mondván, van benne irodalmi érték, ez nem csak én vagyok, hanem bárki lehet, építő gondolatok vannak benne. Nem akartam kiadni, hiszen egy levélregény, nagyon személyes. Az ember kiteszi magát. De nem félek, kitettem most a lelkem mindenki elé. 

„És mondd, jókor halok meg? Időben, Pati? Sikerülni fog az emlékeink elől utolérni magam? Nem tudom, mi a jó. A szüntelen menekvés rossz, és ad a visszatérés? Szembenézhetünk és megváltoztathatjuk az emlékeinket?”

Sikerült feldolgoznom a történteket. Az ember kiírta magából, és más is láthatja, hogy van remény. Nem baj, ha a dolgok rossz irányba mennek, mert előbb-utóbb elérnek a végükhöz és onnan majd a jó irányba mennek.

 „Amikor megjöttem, és meghallottam a feleségem hangját, tudtam, hogy megérkeztem. Itthon vagyok. (…) Ő volt a Virágom, Feleségem, vele volt egységem… egészségem. A semmi ura vagyok nélküle, s minden Ővele.”

Nagyobb lenne a megbecsülés, ha özvegyként kellene mindenkinek elkezdenie az első házas életét. Anyósom mesélte, hogy régen több özvegy volt és az újasszonynak nem kellett kijárnia a mezőre dolgozni, sokkal jobban vigyáztak rá. Én is úgy gondolom, hogy ha az ember tudja, elveszítheti, amit öröknek hisz, akkor sokkal jobban megbecsüli a másikat. Mert az özvegy jobban odafigyel. Igazán az értékeli az életet, aki egy percre is meghalt. 

„Férfi egyedül nem épít. Elszárad magában. Csak ott tölthet be életszerepet, ahol Nő van, és benne a teremtő szeretet. A férfi annyit ér, amennyit egy Nő magából neki ad.”

A könyv nagyon mély és nem könnyen olvasható, és sok olyan gondolat van benne, ami nagyon erős odafigyelést igényel, de könnyű nyelvezettel írtam meg és tettem bele humort is, hogy ne legyen megterhelő. Hogy minél többeknek adjon. A visszajelzésekből tudom, hogy egyszer sírnak, aztán meg hangosan felnevetnek. 

„Bútort toltunk minden téli-nyári napfordulón. Volt egy tízahuszonharmadikon nehézségű, lumbágó osztályú heverőnk. Állandóan cipelnem kellett, amikor a Nap a Ráktérítő felé közeledett… (…) Annyira nehéz volt, hogy nem is ingó volt. Ingatlan.”

Az ítéleteimet is így próbálom megírni, érthetően. Pontosan látom azt, hogy kapok egy hivatalos levelet és nem értem, pedig magyarul van. Azt hiszem, Szászy-Schwarz Gusztáv a Parerga című művében írja valahol (1912), hogy el kellene szakadnunk a jogi nyelvezettől. Egyetemista koromban olvastam és azóta is ehhez tartom magam. Fölösleges úgy írnunk, hogy mi magunk se értsük, vagy mások ne tudják megérteni. 

„Azt hiszem, csak egyetlenegy dolgot kell tudnia az embernek. Igazából boldogulni. Valahogy boldognak lenni. Lehet, hogy azért vagyunk a világban, hogy boldogok legyünk benne. Annyira itt van ez a szemünk előtt, hogy néha átnézünk rajta. Talán azt a legnehezebb észrevenni, amit látunk.”

(Bodnár Szilárd: Fakönyv. Kodex kiadó, Pécs - Kaposvár, 2018.)

Fotók forrása: OBH

forrás: Jogi Fórum

2018. január 1-je és december 31-e között összesen 849 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, így további csökkenés figyelhető meg a 2017-es 1192, a 2016-os 1235 vagy a 2015-ös, kereken 1300 jogszabályt eredményező évhez képest a Wolters Kluwer Jogtárának adatai szerint.

Felkérte a kormány az Igazságügyi Minisztériumot, hogy – a Pénzügyminisztériummal és az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) együttműködve – készítsen elő egy valamennyi bírót érintő jelentős fizetésemelési javaslatot – jelentette be 2018. december 13-án a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely méltatlannak nevezte a bírók jelenlegi fizetési helyzetét, s azt mondta: a kabinet szándéka szerint legkésőbb 2020. január 1-jével új bértáblát vezetnek be.

A fő probléma, amire a tárcavezető is utalt, az, hogy a magyar bírók teljesítményüket illetően Európa élmezőnyéhez tartoznak, a fizetésük tekintetében viszont sereghajtók, s ezen az elmúlt évek háromszor 5 százalékos béremelése sem tudott érdemben változtatni.

Az OBH megalakulása óta sürgeti a bírói illetményrendszer reformját, amihez szakmai anyagokat, terveket és elemzéseket is készített. Az OBH elnöke legutóbb 2018 októberében fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, kezdeményezte egy közös szakértői bizottság felállítását. Ennek feladata a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény (Bjt.) módosításának előkészítése. 

Az OBH a bírósági elnöki értekezlet által is jóváhagyott koncepció alapján elkészített egy részletes indokolással ellátott, szövegszerű törvénymódosító-javaslatot. Ez alapjaiban változtatná meg a bírói illetmény megállapításának rendszerét, és hosszú távon biztosítaná a bírói hivatás méltóságának megfelelő és a bírósági szervezet teljesítményét tükröző bérezést.

forrás: Jogi Fórum

A Veszprém Megyei Főügyészség indítványára a bíróság 68 000 000 forint Magyar Állam javára történő megfizetéséről rendelkezett egy német állampolgár és a megbízásából Magyarországon termőföldet felvásároló magyar állampolgárok közötti kártérítési perben. Az ítélet nem jogerős.

A tényállás lényege szerint a német férfi még az 1990-es években határozta el, hogy Magyarországon lótenyésztéssel, mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik, bár tudta, hogy hazánkban mezőgazdasági ingatlan tulajdonjogát nem szerezheti meg. A férfi bízott abban, hogy Magyarország uniós csatlakozásával az akadály elhárul, Németországban pedig olyan jogi tanácsot kapott, hogy ún. vagyonkezelői szerződések révén a használatába kerülhetnek a földterületek. 1999-ben ezért megállapodott egy Veszprém megyei férfival, aki vállalta, hogy a tiltó rendelkezéseket megkerülve, a termőföldek megszerzésében közreműködik.

Megállapodásuk nyomán közel 1000 ha földet vásároltak, melyek tulajdonjoga a  magyar férfi és családtagjai nevére került bejegyzésre. A vásárláshoz szükséges pénzt minden esetben a német férfi adta, aki a földeken egy, a magyar férfival közösen alapított cégen keresztül gazdálkodott.

A külföldi fél látva, hogy a földszerzést a magyar jogszabályok továbbra sem teszik lehetővé, elhatározta, hogy felhagy a gazdálkodással, és értékesíti a termőföldeket, amely 2014-ben megtörtént. A német állampolgár és az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett magyar eladók között azonban a vételárral kapcsolatos elszámolásra nem került sor, és a német férfi peres úton követelte a pénzt az üzlettársától, illetve annak családtagjaitól.

Az ügyész e polgári perben lépett fel, és az ügyletkötések idején hatályos törvényi rendelkezések alapján indítványozta, hogy a bíróság a tiltott szerződést kötő félnek visszajáró, az ingatlanvagyon értékesítéséből származó vételárat az állam javára ítélje meg. A Veszprémi Törvényszék ennek nyomán a nem jogerős ítéletében a német félnek visszajáró szolgáltatásból 68 000 000 forint elvonásáról döntött.

forrás: Jogi Fórum

Van-e jogosultsága a Magyar Nemzeti Banknak mint közhatalmat gyakorló szervezetnek alkotmányjogi panasszal élni? - Egyebek között erről is döntött decemberben az Alkotmánybíróság. A tizenöt alkotmánybíróból nyolcan igennel feleltek. - Az év vége legjelentősebb és legérdekesebb döntései

Rendelkezik-e az állam alapjogokkal? – IV/557/2018.

Az Ab december 11-én megállapította, hogy a Kúria Kfv.I.35.676/2017/10. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az indítványozó Magyar Nemzeti Bank (MNB) alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletei ellen. Az ügy háttere: az MNB ellenőrizte egy befektetési társaság működését, majd kezdeményezte a társaság felszámolását, és vizsgálatot indított a társaság igazgatósági tagjával szemben. A vizsgálat eredményeképpen az igazgatósági tagot felügyeleti bírság megfizetésére kötelezték egy olyan határozatban, amelyet a bank egyik alelnöke írt alá „átruházott kiadmányozási jogkörben” eljárva, a „Pénzügyi Stabilitási Tanács felhatalmazása alapján”. A megbírságolt igazgatósági tag a kiadmányozás visszásságaira hivatkozva kérte a határozat hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú bíróság hatályon kívül is helyezte azt, míg a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta. Az Ab megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt, mert a Kúria alaptörvénybeli kötelezettsége ellenére nem vette figyelembe a jogszabály célját. A bírói döntés önkényessé vált, mert kilépett abból a jogértelmezési keretből, amelyet számára az Alaptörvény előírt. Az Ab szerint a kiadmányozás fogalmának tartalma eltérő a hatósági és a bírósági eljárások esetében. A bíróság esetén a kiadmányozás a bíró által meghozott és aláírt döntés további példányainak hitelesítését jelenti. A közigazgatási, és főként a hatósági eljárásban a kiadmányozás emellett a döntés tényleges meghozatalát is magában foglalhatja. A határozathoz Pokol Béla, Szabó Marcel és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, míg Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Schanda Balázs, Stumpf István és Szalay Péter különvéleményt csatolt. Az alkotmánybírák álláspontja elsősorban abban a kérdésben tért el, hogy a MNB-nek mint közhatalmat gyakorló szervezetnek van-e jogosultsága alkotmányjogi panasszal fordulni az Ab-hoz abban az esetben, ha hatósági jogkörben meghozott döntését bíróság megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi. Schanda Balázs szerint nem, mert az az Alaptörvény szövegszerű értelmezésével nem igazolható a hatásköri aktivizmus. Hörcherné Marosi Ildikó arra mutatott rá, hogy az államnak önmagával szemben nem keletkezhet alapjogi igénye, mert az állam nem rendelkezik alapjogokkal. „Mindebből csak az következik, hogy az alkotmányjogi panasz – mint speciális, kifejezetten és kizárólagosan az alapjogok védelmére szolgáló speciális jogorvoslat – az állam és az állami szervek számára nem áll rendelkezésre.” Stumpf István szerint is egy közigazgatási hatóságnak nincs alapvető joga, nem élhet alkotmányjogi panasszal a határozatát hatályon kívül helyező és a hatóságot új eljárásra kötelező bírói döntéssel szemben. (Eladó: Sulyok Tamás)

Nem alaptörvény-ellenes a plakáttörvény – II/1483/2017.

Az Ab december 11-én elutasította a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/G. §-a és 15/A. §-a ellen irányuló indítványt, amelyet ötvenöt országgyűlési képviselő jegyzett. A kifogásolt rendelkezések a médiahirdetési felület értékesítőjére és a reklámozóra tartalmaznak előírásokat, ha a reklámozó a költségvetésről szóló törvényben nevesített, támogatásban részesülő személy. Az indítványozók álláspontja szerint a módosítás közjogilag érvénytelen, mert megalkotására a házszabályi rendelkezéseket sértő módon került sor. Az indítványozók azt is kifogásolták, hogy ugyan a köztársasági által eredetileg megküldött törvény szövegétől eltérő, új jogszabályt alkotott. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt. A határozat indokolása szerint a Házszabály valamely rendelkezésének megsértése nem eredményezi automatikusan a törvény közjogi érvénytelenségét. Az Alaptörvény sérelme akkor állapítható meg, ha a törvényhozási eljárás a Házszabály közvetlenül az Alaptörvényből fakadó rendelkezéseit sérti. Ez az értelmezés összhangban van történeti alkotmányunk vívmányaival is. A testület kiemelte: mivel az államfő az eredetileg elfogadott törvényt azzal a kéréssel küldte vissza az Országgyűlésnek, hogy azt „teljes egészében tárgyalja újra”, nem ellentétes az Alaptörvénnyel a visszaküldött törvény átfogó módosítása. Az Ab azzal sem értett egyet, hogy a szabályozás révén a kormányhivatalok jogosulttá válnak a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére is, mondván a kormányhivatalok ellenőrzési tevékenysége csupán a médiahirdetésifelület-értékesítő és a reklámozó között kötött szerződésben alkalmazott ár megállapításának vizsgálatára, valamint annak alkalmazására irányul. A határozathoz Stumpf István párhuzamos indokolást, míg Pokol Béla különvéleményt csatolt, aki csak a megsemmisítést tudta volna elfogadni. (Előadó: Varga Zs. András)

A klinika kártérítési felelőssége – IV/2030/2017.

Az Ab december 11-én megállapította, hogy a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.21.285/2016/6. számú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az ügy háttere: az indítványozó altatásos orrsövény műtéten esett át, és az ébresztése után beszédzavar és végtagbénulásos tünetek alakultak ki nála. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet agyállományi vérzés, magas vérnyomás, féloldali bénulás, valamint elhízás miatt 80 százalékos egészségkárosodást állapított meg. Az indítványozó a műtétet végző egészségügyi intézménnyel szemben keresetet nyújtott be, és a Fővárosi Törvényszék megállapította a klinika kártérítési felelősségét, amit a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyott. Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Ab megalapozottnak találta. A határozat indokolása szerint a bírósághoz fordulás joga nem egyszerűen azt jelenti, hogy valaki megindíthatja a bírósági eljárást, hanem azt is, hogy a jogvitát a bíróság érdemben bírálja el. A Kúria az indítványozó keresetét úgy utasította el jogerősen, hogy kereseti kérelem egyik elemét egyetlen bírói fórum sem bírálta el érdemben. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó: Szabó Marcel)

Életmentő gyógyszer méltányossági támogatása – III/1518/2018.

Az Ab december 11-én megállapította, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. § (2) bekezdése a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 11.K.27.109/2018. sorszám alatt, illetve a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 2.K.27.519/2018. sorszám alatt, valamint a folyamatban lévő más ügyekben nem alkalmazható. Az ügy háttere: a felperes társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszer árához méltányossági támogatás iránti kérelmet nyújtott be a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Ártámogatási Főosztályához, amely a kérelmet elutasította. A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő, többek közt arra hivatkozva, hogy ez az egyetlen esély az életben maradására. Az Ab megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést. Az indítványozó bíró szerint a jogorvoslathoz való jog terjedelmét a támadott rendelkezés „meglehetősen szűkre szabja”, ráadásul olyan személyek esetében, akiknek a társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető, de kezelésük szempontjából elengedhetetlen gyógyszerek megvásárlásához nincs elegendő forrásuk. A határozat indokolása szerint a méltányosság ugyan széleskörű mérlegelést tesz lehetővé a hatóság számára, de ez nem jelentheti azt, hogy annak vizsgálata, hogy a jogszabályi keretek között maradt-e ez a mérlegelés, vagy sem, bírósági kontroll nélkül maradhat. (Előadó: Szalay Péter)

Az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulása – 3383/2018. (XII. 14.) AB határozat

Az Ab december 4-én elutasította a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 39. § (4) bekezdése, az 1. melléklet XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. cím, 5. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás alcíme, valamint a 2. melléklet V. BESZÁMÍTÁS, KIEGÉSZÍTÉS pontja szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó rendelkezése a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája 9. cikk 1., 2. és 5. pontjaiba mint nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló indítványt. Ötvenhét országgyűlési képviselő nyújtott be indítványt az Ab-hoz, amelyben a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvénynek egyes, szolidaritási hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseit kifogásolták. Az indítvány szerint az érintett helyi önkormányzatok döntési szabadsága jelentősen szűkül, mivel nem csupán elvesztik a költségvetési támogatásukat, hanem akár befizetővé is válhatnak, így a támadott rendelkezések a Magyarország által is kihirdetett Helyi Önkormányzatok Európai Chartájába ütköznek. Az Ab a határozat indokolásában kiemelte: a Charta kifejezetten rögzíti, hogy az államok jogosultak a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásainak korrekciójára is, amely nem kizárólag pozitív irányú lehet, hanem adott esetben akár a pénzügyi források elvonásában is testet ölthet. Az önkormányzatok között tapasztalható nagyfokú jövedelmi egyenlőtlenség kiegyenlítése az indítványozók állításával ellentétben kifejezetten összhangban áll a Charta célkitűzéseivel. (Előadó: Szabó Marcel)

A sértett pótmagánvádlókénti igényérvényesítése – 3384/2018. (XII. 14.) AB határozat

Az Ab december 4-én megállapította, hogy a Gödöllői Járásbíróság 5.B.48/2016/2. számú végzése és a Budapest Környéki Törvényszék 14.Bf.227/2016/2. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisítette. Az ügy háttere: az indítványozó ellen egy feljelentés alapján a hatóságok nyomozást folytattak, és ennek során gyanúsítottként nyilvántartásra vették és kihallgatták. Utóbb az eljáró hatóság a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. Ezt követően az indítványozó feljelentést tett az őt korábban feljelentő személy ellen hamis vád miatt. A nyomozást azonban az eljáró hatóság szintén megszüntette, majd az indítványozónak a határozat elleni panaszát elutasította. A hatóság arról is tájékoztatta az indítványozót, hogy hatvan napon belül pótmagánvádlóként léphet fel. Ő élni is kívánt ezzel a lehetőséggel, de a bíróságok sem első-, sem másodfokon nem folytattak érdemi eljárást, mert álláspontjuk szerint az indítványozó a hamis vád vonatkozásában nem minősült sértettnek, mert a bűncselekmény által okozott sérelem az esetében csupán áttételes volt. Az Ab az indítványt megalapozottnak találta. A határozat indokolása szerint az eljáró bíróságok nem hagyhatták volna figyelmen kívül, hogy az indítványozó a büntetőeljárás lefolytatását a hamis vád minősített esete alapján kezdeményezte. A sérelem közvetlensége ebben az esetben ugyanis más megítélést kíván, mint a – bírósági gyakorlatban kidolgozott és részletesen elemzett – alapesetben. A hamis vád ezen minősített esetében a hamisan megvádolt személyt meggyanúsították, ami azt jelenti, hogy a hatóság közölte vele az alapos gyanút, adatait nyilvántartásba vette, és gyanúsítottként kihallgatta. A hamis vád által okozott sérelem az indítványozó esetében közvetlennek minősült, ami a sértetti minőségét megalapozta. A bíróságok a konkrét esetben ezeket a tényeket nem értékelték kellő körültekintéssel, így döntéseik alaptalanul korlátozták az indítványozót abban, hogy a hamis vád minősített esete miatt pótmagánvádlóként lépjen fel. A határozathoz Szívós Mária különvéleményt csatolt, amelyhez csatlakozott Balsai István, Juhász Imre és Pokol Béla is. A különvélemény hangsúlyozta: „Az indítványozó volt házastársa az indítványozó ellen, polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt tett feljelentésében azért nyilatkozott úgy, hogy a gyermektartásdíj az indítványozó által megjelölt időpontban nem érkezett meg, mert az indítványozó az utalás időpontjára vonatkozóan a tárgyaláson megtévesztő nyilatkozatot tett. Ebből következően, a vádindítvány bíróságok általi érdemi elbírálása sem hozhatott volna más eredményt, mint az indítványozó volt házastársának bűncselekmény hiánya okán történő felmentését.” (Eladó: Czine Ágnes)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának decemberi határozata

Jogtanácsosok az ügyvédi törvényben – IV/1096/2018.

Az Ab tanácsa december 17-én elutasította az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 4. § (1) és (2) bekezdése, 66. § (1) és (4) bekezdése valamint 68. § (1) és (3) bekezdése ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. A panaszos szóvá tette, hogy a kifogásolt rendelkezések a korábban hatályos szabályozással szemben kötelezővé tették a jogi képviseletet ellátó jogtanácsos kamarai tagságát. A bíróságok előtt jogi képviselőként eljárni csak az a jogtanácsos jogosult, aki az illetékes ügyvédi kamaránál kamarai tagságot létesít. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt. A testület megállapította, hogy a több mint öt hónapos felkészülési idő nem tekinthető oly mértékben rövidnek, hogy az érintetteknek az új szabályozáshoz való alkalmazkodása rendkívüli nehézségekkel járt volna. Az Ab úgy ítélte meg, hogy a törvényi rendelkezések nem korlátozzák a jogtanácsosi tevékenység választhatóságát. Az, hogy a jogtanácsosi tevékenység részét képező egyes tevékenységek a támadott szabályozás hatályba lépését követően már csak kamarai tagság mellett végezhető, nem korlátja a korábban már gyakorolt jogtanácsosi tevékenységnek. (Előadó: Sulyok Tamás)

A bíróság ügyelosztási rendje – IV/166/2018.

Az Ab tanácsa december 17-én elutasította a Szegedi Törvényszék 4.Pf.21.097/2017/3. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: az alperes és a felperes testvérek voltak, és édesanyjukkal öröklési és tulajdonközösséget megszüntető szerződést kötöttek. E szerződés értelmében a felek megállapodtak abban, hogy a perbeli ingatlanban található ingóságok közül azok, amelyek az indítványozó tulajdonát képezik, az ingatlanban maradhatnak, amíg „magának másik olyan ingatlant nem vásárol, amelyben ingóságai elhelyezését biztosítani tudja”. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az indítványozó alperest ingóságai elszállítására, mert időközben öröklés útján megszerezte a szomszédos ingatlan tulajdonjogát. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, majd a másodfokú bíróság kötelezte az indítványozót, hogy a helyiségeket ingóságaitól kiürítve adja a felperes birtokába. Az indítványozó alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hoz. Álláspontja szerint sérült a törvényes bíróhoz való joga, mivel a vele szemben lefolytatott bírósági eljárás megindulásakor – az ügye szignálásakor – az elsőfokú bíróság nem rendelkezett ügyelosztási renddel. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt. A határozat indokolása szerint a törvény által felállított bíróságra vonatkozó követelmény magában foglalja a törvényes bíróhoz való jogot, vagyis azt, hogy egy konkrét ügyben az eljárási törvényekben megállapított általános hatásköri és illetékességi szabályok szerint irányadó bíróság járjon el. Az ügyelosztási rendet a tárgyévet megelőző év december 10-éig kell meghatározni, ugyanakkor előfordulnak év közben olyan események, amelyek miatt elkerülhetetlen lehet az ügyelosztási rend módosítása. Jelen ügyben eljárt elsőfokú bíróság ügyelosztási rendje a nyilvánosság számára megismerhető volt. Az ügyelosztási rendet ugyanis a bíróság hirdetőtábláján és a bíróságok központi internetes honlapján igazoltan közzétették. (Előadó: Czine Ágnes)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának decemberi határozata

A szabálytalansági eljárás – 3385/2018. (XII. 14.) AB határozat

Az Ab tanácsa december 4-én elutasította a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 99. § (4) bekezdése ellen irányuló bírói kezdeményezést. Az ügy háttere: a per felperese, valamint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága képviseletében eljáró szervezet, mint közreműködő között támogatási szerződés jött létre egyszeri, vissza nem térítendő támogatásra az Új Széchényi Terv keretében. A közreműködő szervezet annak vizsgálatát rendelte el, hogy a támogatási projekt nem takarékos, a beszerzés nem piaci áron történt és a gép nem újszerű. Az eljárást két alkalommal is „szabálytalanság történt” megállapítással zárták le, végül a felperes keresetet terjesztett elő. Ebben arra hivatkozott, hogy a szabálytalansági eljárásban tett alperesi megállapítások nem voltak megalapozottak. Ezzel szemben az alperes arra hivatkozott, hogy a szabálytalansági eljárás keretében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Az Ab nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést. A támogatási szerződés sajátos szerződés, a szabálytalansági eljárás és annak jogkövetkezményei sajátos eljárási forma, amelyben keverednek a polgári jogi és közjogi elemek. A támadott szabályozás nem képezi akadályát a bírósági út igénybevételének, illetve a polgári perrendtartás szerinti jogorvoslati lehetőségek igénybevételének sem, továbbá annak sem, hogy a bíróság a szerződéstől elállás jogszerűségét érdemben megvizsgálja. (Előadó: Dienes-Oehm Egon)

forrás: Jogi Fórum

A büntetés-végrehajtási szervezet 2018. december 21-én a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fővárosi intézményeiben gondozott gyermekeknek átadta azt a 600 darab karácsonyi bejglit, amiket a fogvatartottak saját kezűleg, szívvel-lélekkel készítettek el nekik.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2018. december 21-én bíróság elé állítás során 312 óra fizikai munkakörben végzendő közérdekű munka büntetésre ítélte azt a férfit, aki a Kossuth téri tüntetés során festékszóró spray-vel fújta le a Nemzet Lobogójának tartórúdját.
A Hargita megyei törvényszék ítélete szerint molinón sem lehetnek jelen a magyar és a székely jelképek, illetve a város címere a csíkszeredai városháza tanácstermében - közölte pénteki számában a Krónika erdélyi magyar napilap.
Fennállásának 20 éve alatt több mint 500 veszélyes bűnözőt sikerült elfognia a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Célkörözési Alosztálynak - mondta Vajda Péter rendőr százados, az egység vezetője az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.
DNS-vizsgálat elvégzésére kötelezte a bíróság II. Albert volt belga királyt abban az apasági perben, amelyet Delphine Boël indított ellene. Az asszony azt állítja, hogy az egykori uralkodó házasságon kívül született lánya.
Egyre többet vásárolunk online, hiszen sokkal kényelmesebb a nappaliból keresgélni az áruk között. Az ünnepek közeledtével a webshopok forgalma még inkább megugrik, ezzel együtt a kockázata is megnő annak, hogy adathalászat vagy interneten keresztül elkövetett csalás áldozatává válunk. - Jogos a kérdés: A megelőzésről és a jogérvényesítési lehetőségekről - Beszélgetés Somogyi Zoltánnal, a Győri Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetőjével.
"Az építkezés évei kezdődnek!" - ezt ígéri a Budapest Környéki Törvényszék frissen kinevezett elnöke, Gerber Tamás bíró, aki megbízott elnökhelyettesként kapott megbízást az elnöki tisztség ellátására.
Összesen öt ügyvéddel szemben indult eljárás a közelmúltban sikkasztás és csalás gyanújával. Egyikük az ügyvédi letéttel élt vissza, a másik négy idős, vagy szellemileg leépült embereket tévesztettek meg egy ingatlan ügyben.
A karácsonyi ünnepkör különösen kiemelt időszak a fogvatartottak számára. A falakkal körbezárt világban lelkileg jobban megviseli őket szeretteik, családtagjaik, barátaik hiánya. Sokat segít ilyenkor lelkiekben a jóvátételi munka és a jótékonykodás. December 20-án a BvOP átadta a munkatársai, illetve a fogvatartottak által összegyűjtött közel egy tonnányi adományát a MikulásGyárnak.
A spanyol legfelsőbb bíróság jogerősen összesen több mint 1,5 milliárd eurós kártérítést ítélt meg a spanyol és a francia államnak, az északnyugat-spanyolországi galiciai autonóm közösségnek, valamint 269 további érintettnek a Prestige tankhajó 16 évvel ezelőtti balesete nyomán bekövetkezett környezeti katasztrófa miatt.

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.