jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Előzetes letartóztatásban marad Oriol Junqueras volt katalán elnökhelyettes és Joaquin Forn egykori katalán belügyi tanácsos, míg a leváltott katalán kormány hat másik tagja óvadék ellenében szabadlábon védekezhet - jelentette be a madridi legfelsőbb bíróság hétfőn.

A politikusoknak 100 ezer eurót (31 millió forint) kell befizetniük a bíróságnak, hogy szabadon távozhassanak. Ezenkívül le kell adniuk útlevelüket, és nem hagyhatják el az országot.

Raül Romeva, Carles Mundó, Dolors Bassa, Meritxell Borras, Josep Rull és Jordi Turull akár még hétfőn elhagyhatja a börtönt. 

Jordi Pino ügyvéd, aki két politikust is képvisel közülük, a bíróságról távozva a sajtónak elmondta: mindent megtesz annak érdekében, hogy a megállapított összeg még ezen a napon megérkezzen a bírósághoz.

Csalódottságát fejezte ki, amiért nem egységes döntés született és nem mindenki védekezhet szabadlábon, hangsúlyozta, hogy nem ért egyet ezzel. Az előzetes letartóztatásban tartott vezetők ügyében fellebbezés várható - tette hozzá.

Pablo Llarena bíró indoklásában a bűnismétlés veszélyének fennállásával indokolta, hogy a többiekétől eltérő döntést hozott Oriol Junqueras és Joaquin Forn esetében. 

Oriol Junqueras pártja, a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) listavezetője a december 21-i katalán parlamenti választásokon, amelynek hivatalos kampánya kedden kezdődik.

A spanyol legfőbb ügyész október 30-án kezdeményezett eljárást a politikusokkal szemben lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt arra hivatkozva, hogy "döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én".

A katalán vezetők november 2-án kerültek előzetes letartóztatásba, amit a spanyol központi büntetőbíróság akkor azzal a szökés, a bűnismétlés és a bizonyítékok megsemmisítésének veszélyével indokolt.

A volt kormánytagok fellebbeztek a döntés ellen, de azt a büntető bíróság elutasította. 

Ügyük azóta átkerült a legfelsőbb bíróságra, ahogy az összes, a katalán függetlenségi törekvések nyomán indult bírósági eljárást is.

Az ügyben eljáró új bírónál a katalán politikusok ismét kezdeményezték személyes helyzetük felülvizsgálatát, aki múlt pénteken meghallgatta őket, ám a döntést mostanra halasztotta.

A bíró döntött arról is, hogy előzetes letartóztatásban marad Jordi Sánchez, a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) valamint Jordi Cuixart, az Ómnium Cultural nevű civil politikai szervezet vezetője is.

Ellenük zendülés bűncselekményének gyanújával indult eljárás a katalán kormány gazdasági tanácsosának barcelonai hivatalánál történt szeptember 20-i éjjeli tüntetés miatt.     

Akkor az odabent házkutatást tartó spanyol csendőrök órákig nem tudták elhagyni az épületet a tiltakozó tömegtől, amely autóikat is megrongálta.

A spanyol büntető törvénykönyv a zendülést közrend elleni bűncselekményként nevesíti, szemben a magyarral, amely katonai bűncselekményként tartja számon.

Hétfőn dönthet az illetékes belga bíróság is a Belgiumban tartózkodó Carles Puigdemont volt katalán elnök és kormányának négy tagja ügyében, a spanyol hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtásáról.
 

forrás: Jogi Fórum

Az Alkotmánybíróság több pontjában is alaptörvény-ellenesnek minősítette az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kiadott úgynevezett integritási szabályzatot, amelyben a bíróság jogszerű, befolyásmentes, feddhetetlen működésével, és a bírák ennek megfelelő magatartásával kapcsolatos szabályait rögzítette. - A legjelentősebb és legérdekesebb novemberi döntések

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének novemberi határozatai

Alaptörvény-ellenes az OBH elnökének utasítása – IV/1259/2016

Az Ab november 28-án több ponton alaptörvény-ellenesnek találta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének utasítását az integritás szabályairól, így egyes szövegrészeit megsemmisítette. Handó Tünde, az OBH tavaly utasításban rendelkezett az integritás szabályairól, vagyis a bíróság jogszerű, befolyásmentes, feddhetetlen működéséről, és a bírák ennek megfelelő magatartásáról. Az alkotmányjogi panaszt benyújtó bíró szerint az OBH elnökének utasítása olyan kötelezettségeket állapít meg a bíróknak, amelyeknek a megsértése akár a bírói tisztség megszüntetését is eredményezheti. A támadott utasítás szerint az OBH elnöke nem csak kötelező erővel bíró utasításban, hanem a bíróságokra, a bírákra, illetve az igazságügyi alkalmazottakra nézve nem kötelező jellegű ajánlásban is fogalmazhat meg olyan magatartási előírást, amelynek megsértése esetén a bírókkal szemben eljárás indítható. Az Ab az alkotmányjogi panaszt részben megalapozottnak találta. A testület szerint az OBH elnökének szabályzata nem minősül törvénynek, ilyen kötelező erővel nem rendelkező dokumentumban nem írhatók elő olyan magatartási szabályok, amelyek akár csak eshetőlegesen érinthetik a bírói függetlenséget. A határozat indokolása szerint a vizsgált rendelkezések, mint például az integritássértés megállapítása, kötelezettségszegés esetén a felelősségre vonás kezdeményezése, továbbá az esetleges jogkövetkezmények alkalmazása a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenséget is sértik. A határozathoz Czine Ágnes és Stumpf István párhuzamos indokolást csatolt. Juhász Imre és Szívós Mária különvéleménye szerint a többségi határozat megkérdőjelezi az OBH elnökének azon jogkörét, hogy központi igazgatási feladatai körében ajánlásokat bocsáthat ki. Pokol Béla úgy vélekedett, hogy az Ab-nek ki kellett volna mondani az egész szabályozás közjogi érvénytelenségét. Salamon László – egyetértve azzal, hogy az utasítás több pontja sérti a bírói függetlenséget – úgy foglalt állást, hogy a jogorvoslathoz való jog sérelme nem merülhetett volna fel. (Előadó: Sulyok Tamás)

A kettős adóztatás elkerülése – V/1736/2017.

Az Ab november 28-án elutasította a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény 7/B. §-a és 7/D. §-a nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezéseket. Mindkét ügy felperese Írországban nyilvántartásba vett gazdasági társaság, amelyek ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal mulasztási bírságot szabott ki a reklámadóhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt. Mindkét alapügy alperese a határozatokban rögzítette, hogy a felperesek reklámadó-köteles tevékenységet folytattak, azonban a reklámadóról szóló törvény szerinti adóköteles tevékenységük megkezdésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségüknek nem tettek eleget. Az indítványozó bírók úgy vélik, hogy a támadott rendelkezések ellentétesek a Magyar Köztársaság és Írország között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén Dublinban, 1995. április 25-én aláírt Egyezménnyel. Ennek értelmében az egyik szerződő állam állampolgárai nem vethetők a másik szerződő államban olyan adózás alá, amely más vagy megterhelőbb, mint az az adózás, amelynek a másik állam állampolgárai hasonló körülmények között alá vannak vetve. Az indítványozók álláspontja szerint az egyenlő elbánás követelménye alapján nem írható elő terhesebb mulasztási bírság egy ír székhelyű és adóügyi illetőségű társasággal szemben, mint amilyen bírság az azonos helyzetben levő magyar székhelyű társasággal szemben kiszabható lenne. Az Ab nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezéseket. A határozat indokolása szerint a támadott rendelkezéseknek éppen az a célja, hogy a külföldi illetőségű adóalanyok is bejelentkezzenek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvántartásába, ekként a reklámadó-fizetési kötelezettségüknek a belföldi illetőségű adóalanyokkal azonos módon tudjanak eleget tenni. A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs párhuzamos indokolást, míg Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó: Szabó Marcel)

A keresőtevékenység fogalma – IV/2118/2016.

Az Ab november 28-án megállapította, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdésének a 2016. április 30-ig hatályban volt 4. pontjának alaptörvény-ellenes. Továbbá azt is, hogy az alaptörvény-ellenes rendelkezés az alkotmányjogi panasszal érintett Kúria Mfv.III.10.682/2015/5. sorszámú ítéletében, továbbá valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő, ugyanilyen tárgyú ügyben nem alkalmazható. Az indítványozó 59%-os mértékű egészségi állapotára való tekintettel benyújtott megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét az illetékes szerv elutasította, mondván, az indítványozó kereső tevékenységet folytatónak minősül. Az indítványozónak a kérelem előterjesztésekor szüneteltetett egyéni vállalkozói jogviszonya állt fent. A határozatot felülvizsgáló elsőfokú bíróság elutasította az indítványozó keresetét, majd a Kúria hatályában fenntartotta az elsőfokú ítéletet. Az Ab megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint a keresőtevékenység fogalmának jogalkotói értelmezésekor az az értelmezés áll összhangban a rokkantsági ellátásra való jogosultsággal, amely szerint azok az egyéni vállalkozók, akiknek vállalkozói jogviszonya szünetel, nem minősülnek keresőtevékenységet folytatónak. A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon és Szívós Mária különvéleményt csatolt. (Előadó: Varga Zs. András)

A vélemény-nyilvánítási szabadság alkotmányos korlátai – IV/1270/2014.

Az Ab november 28-án elutasította a Kúria Bfv.I.1222/2013/4. számú végzése ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: az indítványozót a település volt polgármestere rágalmazás miatt feljelentette. Az indítványozó a 2010-es önkormányzati választásokon polgármester-jelöltként indult a település akkor hivatalban lévő polgármesterével együtt. Az indítványozó a választási kampányban megjelentetett egy választási füzetet, amelyben a polgármestert tűzifalopással és a települési ravatalozó felújításával kapcsolatban hűtlen kezeléssel vádolta. A Kúria hatályában fenntartotta az első- és másodfokú bíróság határozatát, amely az indítványozó bűnösségét rágalmazás vétségében megállapította és pénzbüntetésre ítélte. Az alkotmányjogi panasz elbírálásakor a testületnek arról kellett döntenie, hogy hol húzódnak a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátai. A közügyek megvitatása során tett valótlan tényállítások nem vonnak maguk után automatikus felelősségre vonást, a közéleti szólás gyakorlója akkor is beszélhet visszaélésekről, ha nem tudja azokat bizonyítani. A közügyek megvitatását védő magasabb szintű alkotmányos garancia miatt a büntetőjogi felelősségre vonáshoz szükséges, hogy a büntetőeljárásban bizonyosságot nyerjen, hogy a terhelt tudta, hogy az általa állított tények valótlanok. Az alapügyben eljáró bíróság megállapította, hogy az indítványozó állításait alátámasztó tények sem a fakivágás, sem pedig a ravatolozó felújítása tekintetében nem merültek föl. Az Ab szerint a másodfokú jogerős bírósági ítélet érvényesítette a közügyek vitatásával összefüggő, magasabb szintű alkotmányos védelem garanciáit, és döntését az arra vonatkozó alkotmányos követelménnyel összhangban hozta meg, így az nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolás csatolt. (Előadó: Czine Ágnes)

Tudósítás joga vs. képmáshoz való jog – 3313/2017. (XI. 30.) AB határozat

Az Ab november 21-én elutasította a Kúria Pfv.IV.21.840/2015/5. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Hunvald György, korábbi VII. kerületi polgármester indítványozóval szemben az ügyészség vádat emelt különböző bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt. Az eljárásról szóló tudósításokban az alperesek által üzemeltetett internetes portálokon illusztrációként olyan kép is megjelent, amelyen a felperest vezetőszáron és bilincsben vezetik a bírósági folyosón. Az indítványozó szerint az alperesek az engedélye nélkül készített felvételek felhasználásával megsértették a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. A Kúria nem osztotta az álláspontját, mondván, a közérdeklődésre számot tartó eseményről való tudósítás joga elsőbbséget élvez az indítványozó képmás védelméhez fűződő jogához képest. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványozó alkotmányjogi panaszát. A határozat indokolása szerint a büntetőeljárás során a kényszerítő intézkedések alkalmazása önmagában nem sérti az ártatlanság vélelmét. Az indítványozóval szemben az előzetes letartóztatásával összefüggésben alkalmaztak fizikai kényszerítő eszközt, de az nem állapítható meg – állította az Ab –, hogy erre azért került volna sor, hogy az indítványozót bűnösnek mutassák be a nyilvánosság előtt. (Előadó: Czine Ágnes)

A magántitok arányos korlátozása – 3312/2017. (XI. 30.) AB határozat

Az Ab november 21-én elutasította a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.677/2013/10. számú ítélete, valamint a Budapest Környéki Törvényszék 12.P.21.549/2012/16. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó kanadai-magyar kettős állampolgár házasságot kötött az alapügy alperesével, akivel két gyermeket fogadtak örökbe. Az indítványozó a gyermekekkel Kanadába kívánt utazni, amelyhez az alperes hozzájárult. Később azonban kételkedni kezdett a külföldre távozás indokaiban, ezért belépett az indítványozó számítógépébe, és elolvasta a levelezését. A levelezés tartalma alapján az alperes eljárást kezdeményezett a gyermekek jogellenes külföldre vitelének hatályos szabályai alapján, ám időközben az indítványozó a gyermekekkel hazatért, így az eljárás nem indult meg. Miután az indítványozó a házasság felbontását kezdeményezte, az alperes gyermekek elhelyezésével kapcsolatos vita során csatolta az általa megszerzett levelezést. Az indítványozó a bíróságtól annak megállapítását kérte, hogy az alperes a levelezés jogosulatlan nyilvánosságra hozatalával megsértette az magántitokhoz és levéltitokhoz fűződő személyiségi jogait. A Kúria fenntartotta hatályában a másodfokú bíróság ítéletét, miszerint az alperesnek nem volt más lehetősége, mint hogy állításai alátámasztásaként a felperesi levelezést felhasználja. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint a levelezésnek a bíróságok, és más hatóságok előtti bizonyítékként történő felhasználása során a tartalom továbbra is rejtve maradt a nyilvánosság előtt, ezért a másodfokú jogerős bírósági ítélet az indítványozó magántitkát szükségesen és arányosan korlátozta. A határozathoz Pokol Béla, Salamon László és Varga Zs. András párhuzamos indokolást, míg Stumpf István és Szalay Péter különvéleményt csatolt. (Előadó: Schanda Balázs)

Ügyvédi titok a kért iratokban – 3306/2017. (XI. 24.) AB határozat

Az Ab november 14-én elutasította az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 63. § (2) bekezdése ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: a Kehi egy gazdasági társaság privatizációjának ellenőrzése során adatszolgáltatásra irányuló megkeresést küldött az indítványozónak, aki – mivel a kért iratok véleménye szerint ügyvédi titkot tartalmaznak – a Magyar Ügyvédi Kamara állásfoglalását kérte. A Kehi elnöke „együttműködési kötelezettségének felróható módon történt megszegése miatt” eljárási bírság megfizetésére kötelezte az indítványozót. Az indítványozó pert indított a határozat hatályon kívül helyezése iránt, de a bíróság elutasította a keresetét. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, mert az alperes nem kívánt az indítványozótól ügyvédi titok körébe tartozó adatokat beszerezni, nem szólva arról, hogy ha a kért iratokban ügyvédi titok szerepelne, akkor a felperesnek ezeket ki kellett volna takarnia. A határozathoz Czine Ágnes és Szalay Péter különvéleményt csatolt. (Előadó: Szívós Mária)

A bírósági indokolási kötelezettsége – 3305/2017. (XI. 24.) AB határozat

Az Ab november 14-én megállapította, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.Szk.22.380/2015/3. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az ügy háttere: az indítványozó személygépkocsival közlekedési balesetet szenvedett, amikor egy másik autóval összeütközött. A II. kerületi Rendőrkapitányság megállapította az indítványozó szabálysértési felelősségét a közúti közlekedés rendjének megzavarása és közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt, majd a Pesti Központi Kerületi Bíróság a panaszos magatartását kizárólag közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének minősítette. Az indítványozó szerint a bíróság végzése nem felel meg az indokolási kötelezettség alaptörvényi követelményének. Az Ab megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozónak a bíróság döntése nyomán azon cselekménnyel összefüggésben is viselnie kellett a szabálysértési költséget, amely miatt nem állapították meg a felelősségét, és a végzés indokolásából ennek az okát sem ismerhette meg. A határozathoz Czine Ágnes párhuzamos indokolást, míg Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó: Czine Ágnes)

A közfoglalkoztatottak rejtett diszkriminációja – 30/2017. (XI. 14.) AB határozat

Az Ab november 6-án megállapította, hogy a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdésének b) alpontja, valamint az 1. § (4b), (4f) és (4g) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A támadott szabályozás alapján a közfoglalkoztatottat három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha az önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti. Az alapvető jogok biztosa indítványa szerint önmagában az, hogy a törvényalkotó speciális jogviszonyként kezeli a közfoglalkoztatást, nem alapozza meg a munkaviszonytól hátrányosan eltérő szabályok alkalmazását, továbbá a rendelkezések ellentétesek az egyenlő bánásmód követelményével is. Az Ab a határozat indokolásában kifejtette, hogy nincs ésszerű indoka annak, hogy az álláskeresőknek pusztán erre a körére különleges életvezetési előírásokat írjon elő a jogalkotó. A vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkrimináció esete áll fenn amiatt, hogy ténylegesen csak a hátrányos, kiszolgáltatott anyagi helyzetben élők esetére vonatkozik az a törvényi előírás, amely a munkavégzéstől független feltételek teljesítését írja elő. A határozathoz Czine Ágnes párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó: Sulyok Tamás)

Univerzálisan használható mérce – 3284/2017. (XI. 14.) AB határozat

Az Ab november 6-án elutasította a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 461. § (4) bekezdése ellen irányuló bírói kezdeményezéseket. Az indítványozó bírók előtt olyan büntetőeljárások vannak folyamatban, amelyek során a nyomozó hatóság AB-CHMINACA és MDMB-CHMICA nevű szintetikus cannabinoidokat foglalt le. A támadott szabályozás egyes kábítószerek „csekély”, „jelentős”, illetve „különösen jelentős” mennyiségének megállapítására vonatkozik. A Btk. szerint az említett két szer mennyiségét úgy lehet meghatározni, hogy a hatóanyag-tartalmat vizsgálva a „hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának” mértékét veszik alapul. Az indítvány szerint a támadott rendelkezés azáltal sérti a jogbiztonságot, hogy a jogalkalmazó számára kizárólag önkényes értelmezést tesz lehetővé. A „hozzá nem szokott fogyasztó” és „az átlagos hatásos adag” fogalmak tartalmát a jogalkalmazó orvosszakértő kirendelésével határozhatja meg. Az Ab nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezéseket. A határozat indokolása szerint a jogbiztonságot sokszor nem a részletező, hanem éppen az általánosabb jellegű szabályozás segíti elő. Jelen esetben – állapította meg az Ab – a mérce általános megfogalmazásával a jogalkotó egy olyan, univerzálisan használható mércét alkotott, amely alapján az újabb, kábítószernek minősített anyagok megjelenésével egyidejűleg nincs szükség a büntető jogszabályok módosítására. A határozathoz Czine Ágnes különvéleményt csatolt, amelyben a kifogásolt rendelkezés megsemmisítése mellett érvelt. (Előadó: Szívós Mária)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának novemberi határozatai

A véleménynyilvánításhoz való jog korlátozása – IV/1038/2017.

Az Ab tanácsa november 28-án elutasította a Pécsi Törvényszék 2.Bf.139/2016/10. számú végzése ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozónak a lakóhelye szerinti helyi polgármesteri hivatal és az önkormányzati testület működésének kapcsán több vitás ügye volt a település polgármesterével és főjegyzőjével. Az indítványozó leveleiben a főjegyzőt és a polgármestert „hazudozó, aljas, hitvány” és „törvénytipró” jelzőkkel illette. Az első- és másodfokú bíróság becsületsértés vétségében bűnösnek mondta ki az indítványozót, aki alkotmányjogi panaszában a véleménynyilvánításhoz való jogának korlátozását sérelmezte. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt. A határozat indokolása szerint a bíróságok mérlegelési jogkörébe tartozik annak megítélése, hogy a konkrét ügyben a véleményt közlő személy átlépte-e a védett véleménynyilvánítás határát, márpedig a bíróság a döntése meghozatala során figyelembe vette és mérlegelési jogkörében úgy ítélte meg, hogy a „hazudozó, aljas, hitvány” szavak használatával az indítványozó „túllépte azt a mértéket”, amelyet a sértetteknek közéleti tevékenységük körében el kell viselniük. Az Ab ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy – kirívó alaptörvény-ellenesség hiányában – a hatásköre nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan – vélt vagy valós – jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, amely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható. (Előadó: Czine Ágnes)

A bűnügyi költség utólagos megállapítása – 3314/2017. (XI. 30.) AB határozat

Az Ab tanácsa november 21-én elutasította a Gyulai Törvényszék, mint másodfokú bíróság 9.Beüf.50/2017/3. számú végzése ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: az indítványozó jogelődje pótmagánvádlóként vádindítványt nyújtott be a társaság ügyvezetője ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. Miután a bíróság a terheltet felmentette, az ügyvezető kérte, hogy a bíróság kötelezze az indítványozót az általa kifizetett ügyvédi munkadíj, készkiadás és a sikerdíj megtérítésére. A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú végzést a bűnügyi költség összegének mérséklésével megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban kifejtette, hogy a bűnügyi költség utólagos megállapítására irányuló eljárásban a terhelt felmentése miatt egy olyan jogszabályi rendelkezés alapján kötelezték a terhelt védői díjának és költségeinek a megtérítésére, amely az ítélet jogerőre emelkedésének időpontjában még nem létezett. Az Ab az indítványt nem találta megalapozottnak, mert az elbírálás időpontjában a büntetőeljárásról szóló törvény kötelező rendelkezése alapján a bíróságnak a hatályos eljárási szabályokat kellett alkalmaznia és nem lehetett tekintettel a korábbi szabályozásra. (Előadó: Czine Ágnes)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának novemberi határozata

A pótmagánvádló jogorvoslati joga – 3285/2017. (XI. 14.) AB határozat

Az Ab tanácsa megállapította, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság 23.B.26.200/2012/95. számú végzése és a Zalaegerszegi Törvényszék Bf.227/2017/4. számú végzése sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogot, ezért azokat megsemmisítette. Az ügy háttere: az indítványozó – mint pótmagánvádló – gazdasági titok megsértésének bűntette miatt vádindítványt nyújtott be egy magánszeméllyel szemben a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. A PKKB ítéletében a vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette. Az indítványozó jogi képviselője fellebbezést jelentett be, amelyet a PKKB elutasított, mivel a büntetőeljárásról szóló törvény a pótmagánvádlónak biztosít fellebbezési jogot, míg a pótmagánvádló jogi képviselőjét a fellebbezésre jogosultak között nem sorolja fel. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a PKKB végzése megsértette a jogorvoslathoz való jogát, mivel ellentétes azokkal a rendelkezésekkel, amelyek kifejezetten előírják a pótmagánvádlóként eljáró természetes személy részére a kötelező jogi képviseletet. Az Ab megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt, mert a bíróságok a pótmagánvádló számára biztosított jogorvoslat terjedelmét oly mértékben leszűkítették, hogy ennek következtében megsértették az Alaptörvényben garantált jogorvoslati jog hatékony érvényesülésének alkotmányos követelményét. (Előadó: Szívós Mária)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának novemberi határozatai

A jogszabályhely megjelölése – 3307/2017. (XI. 24.) AB határozat

Az Ab tanácsa november 14-én elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.303/2015/2. számú végzése ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: az indítványozó ellen szerződés jogellenes felmondásával okozott kár megtérítése iránt pert indítottak. A Kúria megállapította a felmondás jogellenességét és az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszéket új eljárásra utasította. A megismételt eljárásban hozott közbenső ítéletet a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta. Az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős közbenső ítélettel szemben, amit a Kúria hivatalból elutasított. Az indítványozó szerint a „jogszabályhely megjelölése” kifejezést a Kúria formálisan, szűken értelmezte. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt, mert ha a Kúria szerint a peres fél indítványában nem jelölte meg a jogszabályhelyet, amelyre a felülvizsgálati kérelmét alapítja, a kérelmet hivatalból el kell utasítania. (Előadó: Salamon László)

A lakásszövetkezet működése – 3293/2017. (XI. 20.) AB határozat

Az Ab tanácsa november 7-én elutasította a Gyulai Törvényszék 2.Pf.25.513/2015/6. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az indítványozók, akik ugyanannak a lakásszövetkezetnek a tagjai, korábban többször sérelmezték a lakásszövetkezet működését, amely felhívta az indítványozókat tartozásuk megfizetésére, majd miután ez nem történt meg, fizetési meghagyást bocsátott ki. Ellentmondás folytán az eljárás perré alakult, amelyben az indítványozók kifejtették, hogy a lakásszövetkezet nyilvántartási rendszere alkalmatlan a követelés kimutatására, továbbá részleteiben és egészében is vitatták a fennálló tartozásuk összegszerűségét. Az eljárások lezárta után az indítványozók alkotmányjogi panaszban kifogásolták a bíróságok eljárását és ítéleteit, hivatkozva többek között a törvény előtti egyenlőség és a fegyverek egyenlőségének megsértésére. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszukat, mert a lakásszövetkezet esetleges jogszabályoknak meg nem felelő működésével kapcsolatos jogviták sem mentesítenek a közös költség megfizetésének a kötelezettsége alól. (Előadó: Salamon László)

Az e-cigarettázók jogai – 3292/2017. (XI. 20.) AB határozat

Az Ab tanácsa november 7-én elutasította a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdése és 7/H. §-a ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. A kifogásolt rendelkezések értelmében az e-cigarettát használók – más dohányosokkal együtt – a dohányzásra kijelölt helyeken dohányozhatnak csupán. Az indítványozó kifejtette, hogy a támadott rendelkezések annak ellenére kezelik együttesen a dohányzást és az elektronikus cigaretta fogyasztását, hogy utóbbi termékek harmadik személyek egészségét bizonyítottan nem károsítják, az e-cigaretta a dohányzás ártalomcsökkentő alternatívájának tekinthető. Ezzel szemben az e-cigaretta használók a dohányzásra kijelölt helyeken a passzív dohányzás káros hatásait kényszerülnek elszenvedni. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések szükségtelenül, az elérni kívánt céllal aránytalan módon korlátozzák az indítványozó testi és lelki egészséghez való jogát, és az egészséges környezethez való jogát. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt. Az egészséges környezethez való jog a környezet védelmére és az élet természeti alapjának fenntartására vonatkozó állami kötelességet jelenti, így a panaszt az Ab ebben a vonatkozásban nem vizsgálta. A testi és lelki egészséghez való alapjog tartalma, terjedelme az orvostudomány elért szintje, műszaki, technikai szempontok mellett szükségképpen a nemzetgazdaság teherbíró képességéhez, az állam és a társadalom lehetőségeihez igazodik. A nemzetközi szabályozás a dohányzás minden formáját, a hagyományos és az elektronikus cigaretta fogyasztási szokását is az egészségre veszélyesnek, károsnak ítéli. Az intézkedések elsődlegesen a nemdohányzók testi és lelki egészséghez való jogát, és csak másodlagosan – a negatív üzenetek révén – szolgálják a dohányosok egészségének a védelmét. Ebben az összefüggésben tehát az egészségre károsnak minősített e-cigarettát fogyasztók egészséghez fűződő jogának korlátozása, a sérelmezett korlátozás arányossága nem értelmezhető. (Előadó: Hörcherné Marosi Ildikó)

forrás: Jogi Fórum

A beteg magzatok művi vetélését tiltó törvénymódosítási tervezetet nyújtottak be csütörtökön a lengyel szejm irodájába egy polgári kezdeményezés képviselői, a mindenekelőtt a Down-szindrómás gyerekek életvédelmét célzó javaslatot több mint 830 ezren támogatták aláírásukkal.

Lengyelországban az 1993 óta érvényben lévő magzatvédő törvény értelmében többek között akkor lehet legálisan elvégezni a terhességmegszakítást, ha a magzat visszafordíthatatlan vagy életveszélyes károsodást szenvedett, illetve gyógyíthatatlan betegségben szenved. Az új tervezet ez utóbbi kitételt törölné a jogszabályból.

A törvénymódosítási javaslat szerzői arra mutatnak rá, hogy az említett előírásra hivatkozva Lengyelországban évente mintegy ezer terhességmegszakítást hajtanak végre, nagyobbrészt Down-szindrómás magzatokon, annak ellenére, hogy a Down-kór besorolása a törvényben körülírt betegségek közé jogi és erkölcsi kételyeket vet fel. 

A tervezetet benyújtó polgári bizottság képviselője, Kaja Godek - maga is egy Down-szindrómás gyermek édesanyja - sajtóértekezletén elmondta: a nagyszámú aláírás összegyűjtése annak bizonyítéka, hogy "a lengyelek érzékenyek a gyengébbek és a betegek sorsa iránt".

Godektől az újságírók megkérdezték, hogy befolyásolhatja-e a tervezet parlamenti megvitatását, hogy parlamenti képviselők egy csoportja október végén kérdéssel fordult az alkotmánybírósághoz ugyancsak a beteg magzatok védelmében. 

Amennyiben az alkotmánybírák döntése "védi majd a fogyatékkal élő személyek életét", és az ítéletet még a parlamenti vita előtt közzéteszik, "az ügy el is lenne intézve" - válaszolt Godek, utalva ezzel arra, hogy a polgári javaslat szerint törlendő előírás alkotmányellenessé nyilvánítása esetében módosító javaslatuk tárgytalanná válna.

A szejm tavaly ősszel elutasította magzatvédő szervezetek egy másik, gyakorlatilag a teljes abortusztilalmat célzó törvényjavaslatát. A több mint félmillió aláírással támogatott tervezet ezt megelőzően országos tiltakozásokat váltott ki, és az összes parlamenti frakcióban akadtak képviselők, akik nem támogatták, többek között azért, mert büntethetővé tette volna a műtétet végző orvosok mellett a terhességmegszakításon áteső anyákat is. 

Az újabb kezdeményezés nem tartalmazza az utóbbi kitételt. A tervezetről az előző hetekben pozitívan nyilatkozott  több vezető lengyel politikus, a kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság képviselőin kívül az ellenzéki jobboldali Kukiz´15 tagjai is. Andrzej Duda elnök kilátásba helyezte, hogy parlamenti megszavazása esetén aláírná a módosítást.

Októberben egy, ugyancsak a terhességmegszakításra vonatkozó másik, liberális tervezetet is benyújtottak, amelyet mintegy 500 ezren írták alá. A tervezet a terhesség 12. hetéig tenné szabadon hozzáférhetővé az abortuszt, és visszaállítaná a jelenleg vényköteles esemény utáni tabletta szabad forgalmazását.

Lengyelországban jelenleg csak akkor megengedett a 12 hétnél fiatalabb magzatok elvetélése, ha a terhesség nemi erőszak következménye. Beteg magzatok esetében, valamint ha az anya élete veszélyben forog, a törvény a terhesség minden fázisában megengedi az abortuszt.

A  két tervezet parlamenti megvitatásának időpontja még nem ismert.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Parlament (EP) képviselői brüsszeli kétnapos plenáris ülésük csütörtöki, befejező napján elfogadott állásfoglalásukban pozitív diszkriminációt sürgettek a fogyatékkal élő emberek  érdekében és leszögezték, az Európai Uniónak (EU) jóval többet kell tennie azért, hogy javuljon a fogyatékkal élők szociális és gazdasági helyzete.

Az EP-képviselők  hangsúlyozták, hogy a fogyatékkal élőket megilleti az egyenlő elbánás joga, de ahhoz, hogy ez valóban megvalósuljon, további olyan szabályokat kell elfogadni, mint az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag.

A képviselők többek között azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy állítson fel kötelező követelményeket a közterületek és épületek akadálymentességére, valamint fogadjanak el kötelező százalékarányokat a fogyatékkal élők foglalkoztatására a köz- és magánszektorban. Véleményük szerint emellett jobban kell gondoskodni a fogyatékkal élők oktatáshoz és ifjúsági programokhoz való hozzáféréséről, továbbá akadálymentesíteni kell a 112-es segélyhívószámot.

Kósa Ádám fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország példát mutat a fogyatékossággal élő emberek  támogatásában, ugyanis az EU-s támogatásokat a fogyatékossággal élő személyekkel és érdekképviseleti szervezeteikkel együttműködve, hangjukat meghallgatva ítélik oda. Mivel a fogyatékossággal élő embereket képviselő szervezetek kapják meg az EU-s támogatásokat, a pénz hozzáértő kezekbe kerül és közvetlenül segít abban, hogy a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlősége valósággá váljon.

A néppárti képviselő beszámolt arról, hogy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) által 2014-ben elindított Kontakt videótolmács-szolgáltatás segítségével már 309 ezer alkalommal telefonálhattak siket felhasználók online bejelentkező jelnyelvi tolmács segítségével. A SINOSZ idén a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) együtt pályázott és nyert el 1,4 milliárd forintot, amely összegből bővülni fog az említett videótolmács-szolgáltatás. A kezdeményezés a jövőben alkalmas lesz a látássérülteknek segítő Távszem nevű szolgáltatás befogadására is, valamint új jelnyelvi szótár kifejlesztésével segítik a területen működő tolmácsok továbbképzését. Ugyancsak támogatást kapott - 728 millió forint összegben - a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), amely a támogatás által mintegy 600 tagját juttatja laptophoz és táblagéphez, azzal a céllal, hogy segítse társadalmi felzárkózásukat. Hasonló célra az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) is nyert 450 millió forintot - közölte a politikus.

Az Európai Unióban a becslések szerint mintegy 80 millió fogyatékossággal élő ember él, akik a környezet, illetve a viselkedés okozta akadályok miatt gyakran nem tudnak bekapcsolódni a társadalmi eseményekbe, sokszor éri őket hátrányos megkülönböztetés, kirekesztés. A fogyatékos emberek esetében a szegénységi ráta 70 százalékkal magasabb az átlagnál, részben azért, mert korlátozottabbak a lehetőségeik a munkaerőpiacon. A 75 év felettiek több mint egyharmadát sújtja valamilyen fogyatékosság és ez az arány az EU lakosságának idősödésével várhatóan nőni fog.

forrás: Jogi Fórum

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal pénzügyi nyomozói által teljesített nyomozás eredményeként a Fővárosi Főügyészség egy nemzetközi bűnszervezet 36 tagjával szemben emelt vádat, akik kábítószer-kereskedelemből származó bűnös pénz tisztára mosása mellett illegális cigaretta-kereskedelemmel is foglalkoztak.

A vádirat lényege szerint a bűnszervezetet Magyarországon egy itt élő egyiptomi férfi és egy magyar társa irányította. A pénzmosással összefüggő tevékenységüket egy vietnámi állampolgárságú bűntárs megbízása alapján végezték.

A szervezet bűnös tevékenysége a 2012-2014. év közötti időszakban egyrészt a Kolumbiából származó, majd Nyugat-Európában értékesített kábítószerek kereskedelméből befolyt pénzek bűnös eredetének leplezésére irányult.

Az irányítók által megbízott magyar pénzfutárok a kábítószer-kereskedelemből származó pénzt Nyugat-Európából, elsősorban Hollandiából és Németországból gépkocsikkal szállították Magyarországra, az autókban erre a célra kialakított rejtekhelyeken. Ezután a pénzt nagyobb címletekre váltották, majd Szlovákiába vitték, ahol különböző bankszámlákra fizették be, onnan pedig távol-keleti országokba utalták tovább.

A vád szerint az elkövetők a fenti módon összesen 18 milliárd forintnak megfelelő valuta „tisztára mosásában” vettek részt.

Emellett a bűnszervezet tagjai a vádirat szerint 2013-2015. években külföldről származó, adózatlan cigaretta forgalomba hozatalával is foglalkoztak. Az Ukrajnából és Szerbiából származó, adójegy nélküli cigarettát Magyarországon vásárolták meg, majd egy részét Magyarországon értékesítették, míg a másik részét az Európai Unió országaiban adták el. Az illegális cigarettát rejtekhelyes kisteherautókkal, családi utazásokat színlelve szállították, vagy dupla falú kamionokba rejtették.

Az elkövetők által illegálisan forgalmazott cigaretta értéke összesen csaknem 780 millió forint volt.

A Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben, különösen nagy értéket meghaladó pénzmosás bűntette, bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette és más bűncselekmények miatt összesen 36 személlyel szemben nyújtott be vádiratot az illetékes bíróságra. A bűnszervezet két irányítója mellett további négy személy látott el szervezési feladatokat, a többi vádlott pedig végrehajtói szerepet (pénzfutárok, illetve a cigaretta szállításában részt vett bűntársak) töltött be a bűnszervezetben.

forrás: Jogi Fórum

A 2018. január elsejétől induló polgári peres elsőfokú eljárások három szakra fognak tagolódni: a keresetlevél benyújtásával kezdődik a perindítási szak, amit a perfelvétel, majd az érdemi tárgyalás szaka követ. A perindítás körében a keresetlevél szükséges tartalmi elemeinek meghatározása jelenti majd a legnehezebb feladatot.

A perindítás szorosan összefügg az új polgári perrendtartás alapvető céljával, ami a hatékonyság és időszerűség érdekében professzionális pervitelt kíván meg. Erre figyelemmel a jogalkotó a törvényjavaslat indokolásában teljesen egyértelművé tette, hogy a professzionális pervitel körében azt feltételezi, hogy úgy a felek, mint a bíróság is professzionálisan fognak eljárni. Ezt az elvárást támasztja alá az is, hogy a továbbiakban a törvényszéki elsőfokú eljárásokban például kötelező lesz a jogi képviselet, következésképp ezekben az esetekben mindenképp jogi képviselő kell elkészítse a keresetlevelet.

Januártól a perindítás körében a keresetlevél szükséges tartalmi elemeinek meghatározása jelenti majd a legnehezebb feladatot. A keresetlevélben a tények, az érvényesíteni kívánt jog, s a határozott kérelem rögzítése mellett a jogi érvelést is elő kell adni, a bizonyítási indítványokat elő kell terjeszteni, valamint csatolni kell a bizonyítékokat is. A szabályozásnak az a lényege, hogy a keresetlevélben minden szükséges adatnak benne kell lennie. Ha a keresetlevél bármelyik eleme hiányozni fog, akkor a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül fogja visszautasítani a keresetlevelet.

Az ellenkérelemben ugyanazokat az adatokat, s ugyanolyan részletességig kell majd előadni, mint ahogyan azok a keresetlevélben már megfogalmazódtak, következésképp a keresetlevél és az ellenkérelem tartalmi elemei megegyeznek egymással.

Ha az alperes nem terjeszt elő írásbeli ellenkérelmet – vagy beszámítást tartalmazó iratot –, esetleg ezeket a bíróság visszautasítja, akkor a bíróság még a perindítási szakban hivatalból, tárgyaláson kívül kibocsátja a bírósági meghagyást, amiben a keresettel egyezően fogja kötelezni az alperest. Ha e kötelezéssel szemben ellentmondást nem terjeszt elő az alperes, akkor az egész per már a perindítási szakban befejeződik.

Lényeges, hogy a járásbírósági szinten továbbra sem lesz kötelező jogi képviselő bevonása az eljárásba. Ha viszont a fél jogi képviselőt vesz igénybe a járásbíróságon, akkor rá ugyanazok a szabályok fognak vonatkozni, mint a törvényszéki első fokon jogaikat érvényesítőkre, és köteles is lesz fenntartani a jogi képviseletet az eljárás jogerős befejezéséig. Mindössze egy alkalommal illeti meg a felet a jog, hogy áttérjen személyes eljárásra.

Ha a felperes által benyújtott keresetlevelet perfelvételre alkalmasnak találja a bíróság, akkor ezt közli az alperessel, s elkezdődik el a perindítási szak. A perindítás és a perfelvétel szaka akkor különül el egymástól, amikor az alperes írásbeli ellenkérelmet terjeszt elő, mert akkortól a továbbiakban perfelvételről fogunk beszélni. Ez esetben a bíróság három perfelvételi mód közül választhat. Az egyik az, hogy azonnal kitűzi a perfelvételi tárgyalást. A másik, hogy a perfelvétel előtt még felhívja a felperest arra, hogy nyilatkozzon az írásbeli ellenkérelemben foglaltakról. Ezt a nyilatkozatot nevezik majd válasziratnak. A harmadik lehetőség pedig az, hogy a bíróság nem kíván perfelvételi tárgyalást tartani, mert úgy ítéli meg, a keresetlevélben és az írásbeli ellenkérelemben a felek pontosan meghatározták a jogvita kereteit. A perfelvételnek ugyanis az lesz a célja, hogy a jogvita kereteit meghatározzák, s pontosan láthatóvá váljék, hogy miről is kell majd dönteni. A felek a bíróság javaslata ellenére természetesen kérhetik perfelvételi tárgyalás megtartását.

A perfelvétel szakát a bíróság végzéssel fogja lezárni. A lezárt perfelvétel után az érdemi tárgyalási szak következik, ahol már csupán a bizonyításra kerül sor, majd a bíróság érdemi döntéssel lezárja az eljárás

forrás: Jogi Fórum

A 2018. január 1-jén hatályba lépő új közigazgatási perrendtartási törvény egyik pillére – a hatékony jogvédelem és a tisztességes eljárás biztosítása érdekében – hogy a jogalkotó alapvetően a közigazgatási bíróra és annak jogértelmezésére bízza, hogy a végrehajtó hatalom, a közigazgatás, az állam mely cselekvései vitathatók közigazgatási bíróság előtt. Ennek előnye, hogy esetről-esetre dönthető el azon közigazgatási tevékenységek köre, amelyek a bíróság elé vihetők, és a bíró nem kötött a jogalkotó akaratához.
Jogerősen pert nyert az Unibet onlineszerencsejáték-szolgáltató a magyar állammal szemben, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős döntése értelmében Magyarország jogellenesen járt el, amikor a külföldi online szerencsejáték szolgáltatókat bírsággal sújtotta, illetve a weboldalaikhoz történő hozzáférést korlátozta - közölte a cég jogi képviseletét ellátó bpv Jádi Németh Ügyvédi Iroda.
Az Európai Parlament és az Európai Bizottság tárgyalói a drónok használatával összefüggésben a biztonságot és az azonosíthatóságot előíró jogszabályok bevezetéséről egyeztek meg Brüsszelben csütörtökön.

Az Országos Bírósági Hivatal idén második alkalommal rendez a bírósági közvetítők szakmai továbbképzésének részeként nemzetközi előadók részvételével tematikus konferenciát a bírósági közvetítés témakörében 2017. december 4-5. között a Magyar Igazságügyi Akadémián. A rendezvényre a bírósági közvetítők, koordinátorok és bírósági vezetők mellett a társszervek képviselői is meghívást kaptak.

A magyar bíróságok az alternatív vitarendezési módszerek használatának előmozdítása és ösztönzése terén első helyre kerültek az Európai Unióban az Európai Bizottság 2017-es Igazságügyi Eredménytáblája alapján. A bírósági közvetítés jogintézménye a polgári ügyszakban elérhető alternatív vitarendezés, mely  2012 óta biztosított a magyar bíróságokon.

Folyamatban lévő bírósági eljárásokhoz kapcsolódóan igénybe vehető eljárást mintegy 3500 alkalommal folytattak le a magyar bírósági rendszerben eljáró bírósági közvetítők 2013 év elejétől 2017. első félév végéig. Az eljárások több, mint a fele megállapodással zárult. Ilyen esetben közösen kérhetik a felek a bíróságtól a megállapodásuk keresethez igazodó részeinek perbeli egyezségként való jóváhagyását, így a közös akaratukkal kidolgozott írásba foglalt megállapodásuk ítélet hatályú, tehát végrehajtható lesz.

A bíróságok felkészültek az ügyfelek bírósági közvetítői eljárás lefolytatása iránti igényeinek kielégítésére, minden nagyobb bíróságon rendelkezésre állnak a titoktartási kötelezettség mellett zajló eljárás lefolytatására alkalmas közvetítői helyiségek. 

2014. március 15-ig kizárólag bírósági titkárok, ezen időponttól kezdődően pedig már bírák is eljárhatnak közvetítőként olyan ügyekben, melyekben bíróként nem jártak el. 

A bírósági közvetítők valamennyien jogszabályban előírt speciális képzettséggel rendelkeznek. Az akkreditált alapképzés elvégzését követően országosan mintegy 130 fő kapott bírósági közvetítői kijelölést a tevékenység végzésére, akiknek folyamatos továbbképzését az OBH többek között a most megrendezésre kerülő konferencia keretében is megvalósítja.

2016. évi konferencia ismertető oldala ITT érhető el.

forrás:

Akár kétezer euró (620 ezer forint) pénzbírság is kiróható a jövőben azokra a montenegrói szülőkre, akik elutasítják, hogy gyermekük védőoltást kapjon; a podgoricai kormány csütörtökön fogadta el az erre vonatkozó törvény javaslatát.

A montenegrói közszolgálati televízió (RTCG) beszámolója szerint amennyiben a parlament elfogadja a lakosság fertőző betegségektől történő védelmére vonatkozó törvényt, azok a szülők, nevelőszülők, örökbefogadók, akik nem engedik, hogy gyermekük megkapja a kötelező védőoltásokat 100 és 2000 euró közötti összegre büntethetők, illetve továbbra is arra kötelezik őket, hogy engedélyezzék a vakcina beadását. 

Montenegróban a gyermekek számára kötelező a tuberkulózis, szamárköhögés, diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, a Haemophilus influenzae b (Hib) okozta agyhártyagyulladás, kanyaró, rubeola, mumpsz és hepatitis B elleni védőoltás.

Az általános védettséghez a gyerekek 95 százalékának kellene oltást kapnia. Ezzel szemben az országos közegészségügyi intézet adatai szerint a tavalyi esztendőben a gyerekek mindössze 65-70 százaléka kapta meg a szükséges oltásokat.

forrás: Jogi Fórum

Nyugdíjas huszárezredes, egykori közellátási miniszter és országos rendőrfőkapitány is szerepelt az 1925 végén kirobbant frankhamisítási ügyben, amelyben a vádlottak azzal védekeztek a bíróság előtt, hogy pusztán bosszút akartak állni Franciaországon az igazságtalan trianoni békediktátumért.
Várhatóan gyorsabbak és hatékonyabbak lesznek az eljárások a jövő év elején, illetve közepén életbe lépő új polgári és büntetőeljárási törvény nyomán - erről beszélt a Fővárosi Ítélőtábla elnökhelyettese és büntető kollégiumának vezetője Budapesten tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Bizottság intézkedéseket terjesztett elő a szellemitulajdon-jog megfelelő védelméért. Az uniós intézmény ezzel arra kívánja ösztönözni az európai vállalatokat (különösen a kkv-kat és az induló innovatív vállalkozásokat), hogy ruházzanak be az innovációba és a kreativitásba.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke tavaly utasításban rendelkezett az integritás szabályairól, vagyis a bíróság jogszerű, befolyásmentes, feddhetetlen működéséről, és a bírák ennek megfelelő magatartásáról. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján megvizsgálta, és több ponton alaptörvény-ellenesnek találta az Utasítást, így egyes szövegrészeit megsemmisítette. Az Alaptörvény értelmében a bírák csak a törvénynek vannak alárendelve, vagyis nem csak a törvényhozótól és a végrehajtó hatalomtól, hanem a többi bírótól is függetlennek kell lenniük. Utóbbi kapcsán ki kell zárni az igazgatási befolyásolás lehetőségét.

Az alkotmányjogi panaszt benyújtó bíró szerint az OBH elnökének Utasítása olyan kötelezettségeket állapít meg a bíróknak, amelyeknek a megsértése akár a bírói tisztség megszüntetését is eredményezheti. Ez alaptörvény-ellenes, mivel az Alaptörvény értelmében a bírákra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket csak törvényben – ráadásul csak sarkalatos törvényben – lehet megállapítani.

A támadott Utasítás szerint az OBH elnöke nem csak kötelező erővel bíró utasításban, hanem a bíróságokra, a bírákra, illetve az igazságügyi alkalmazottakra nézve nem kötelező jellegű ajánlásban is fogalmazhat meg olyan magatartási előírást, amelynek megsértése esetén a bírókkal szemben eljárás indítható. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ilyen kötelező erővel nem rendelkező, vagyis alkotmányossági kontroll alól kivont dokumentumban nem írhatók elő olyan magatartási szabályok, amelyek érinthetik a bírói függetlenséget. A testület ennek megfelelően az Utasítás ajánlásra vonatkozó szövegrészét megsemmisítette.

A panasszal támadott Utasítás ezen felül úgy rendelkezik, hogy a bíróság elnöke gondoskodik a visszaélésekre, szabálytalanságokra vonatkozó bejelentések kivizsgálásáról, valamint „az esetleges jogkövetkezmények alkalmazásáról”. Arról azonban nem rendelkezik, hogy a bíróság elnöke ezeket az intézkedéseket milyen formában teheti meg. Az Utasítás olyan magatartási szabályokat ír elő, amelyek megsértése esetén a jogorvoslathoz való jog biztosítása elengedhetetlen lenne - ilyen garanciális rendelkezéseket azonban az Utasítás nem tartalmaz, és az Alaptörvény alapján nem is tartalmazhat. Az Alkotmánybíróság kimondta: a vizsgált rendelkezések, mint például az integritássértés megállapítása, kötelezettségszegés esetén a felelősségre vonás kezdeményezése, továbbá az esetleges jogkövetkezmények alkalmazása mind a jogorvoslathoz való jogot, mind pedig a bírói függetlenséget sértik. Mindezekre tekintettel az Utasítás ilyen tartalmú szabályai alaptörvény-ellenesek, ezért azokat a testület szintén megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság a bírói függetlenségről

A bírói függetlenség az igazságszolgáltatás függetlenségének legfontosabb garanciája, ami pedig a jogállami működés egyik fundamentuma. Az Alaptörvény bírói függetlenséget garantáló rendelkezése akként fogalmaz, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve.

A bírói függetlenség a bírói tisztséget viselő személy vonatkozásában két síkon értelmezhető, egyrészt szakmai függetlenséget, másrészt személyi függetlenséget jelent. A szakmai függetlenség azt garantálja, hogy a bírót ne lehessen ítélkezési tevékenysége során közvetlenül befolyásolni. A bírák csak a törvénynek vannak alárendelve és ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. A bírói szolgálati jogviszonyok stabilitásának biztosítása olyan, az Alaptörvényből folyó követelmény, amely más jogviszonyokhoz képest is többlet garanciákat igényel. Így a bírák fegyelmi felelősségre vonása, illetve a velük szemben alkalmazható munkajogi intézkedések is törvényi felhatalmazáson kell, hogy alapuljanak.

forrás: Jogi Fórum

Romániában 2018 január elsejétől a jelenlegi 1450 lejről (97 150 forint) 1900 lejre (127 300 forint) nő a garantált bruttó minimálbér. Az erről szóló határozatot szerdai ülésén fogadta el a bukaresti kormány.

A minimálbér az átlagos 167 órás havi munkaidőnek, tehát 11,4 lejes órabérnek felel meg.

A kabinet azzal indokolta a kormányprogramban előirányzottnál sokkal nagyobb mértékű emelést, hogy - egy november elején elfogadott sürgősségi kormányrendelettel - jövő év elejétől a munkavállalókra hárítottak minden társadalombiztosítási járulékot.

A minimálbér több mint harminc százalékos emelkedése így valójában kevesebb mint száz lejjel (9,1 százalékkal) növeli a legkevesebbet kereső munkavállalók nettó bérét, miközben az őket alkalmazó vállalkozások munkaerőköltsége is ugyanilyen mértékben (9,2 százalékkal) nő.     

Az eddigi ütemterv szerint januártól 1500 lejre kellett volna emelkednie a minimálbérnek. Tavaly év végén a bruttó minimálbér még 1250 lej volt.

A román kormány döntése értelmében jövő évtől kezdődően a munkáltatók és munkavállalók között jelenleg megoszló tb-járulékok helyett kizárólag ez utóbbiak bruttó fizetését terhelik meg 35 százalékos tb-járulékkal, a munkáltatónak ezenfelül csak a bruttó bér 2,25 százalékát kell befizetnie egy úgynevezett munkabiztosítási alapba. Ugyanakkor a jelenlegi 16-ról 10 százalékra csökken januártól a jövedelemadó Romániában. Ilyen körülmények között a munkáltatóknak mintegy 20 százalékkal meg kellene emelniük a bruttó béreket ahhoz, hogy az alkalmazottak nettó jövedelme ne csökkenjen.

A szakszervezetek nem bíznak abban, hogy a versenyszférában is minden munkáltató a bruttó bérek növelésére fordítja az eddig tb-járulékokra befizetett összeget, hogy a nettó bérek ne csökkenjenek. Aggodalmukat azok az elemzői vélemények is erősítik, amelyek szerint a minimálbér megemelése is elbocsátásokhoz fog vezetni a rosszul fizető cégeknél. Az érdekvédelmi szervezetek emiatt több ízben tüntettek a kormány járulék- és adóintézkedései ellen, de a Mihai Tudose vezette szociálliberális kabinet kitartott ezek bevezetése mellett.

forrás: Jogi Fórum

Az Országgyűlés kedden módosította a büntető törvénykönyvet (Btk.), így januártól szigorúbban büntethető a 12 évesnél fiatalabb gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszak.

A fideszes Selmeczi Gabriella, Répássy Róbert és Horváth László javaslatát 173 igen szavazattal fogadták el a képviselők.

A törvénymódosítás alapján a 12 év alattiak sérelmére elkövetett szexuális cselekményeket - ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése vagy egyéb módon a hatalma, befolyása alatt áll - ezentúl 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a Btk. függetlenül attól, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követték el.

A parlament elfogadta azt a további módosítást is - a szocialista Bárándy Gergelynek az igazságügyi bizottságban tett kezdeményezése alapján -, hogy 5-től 20 évig terjedő szabadságvesztéssel büntessék, ha az elkövetők a szexuális erőszakot a velük függőségi viszonyban lévő, 12 évesnél fiatalabb gyermek sérelmére testi fenyegetéssel vagy védekezésre képtelen állapotát kihasználva, továbbá azonos alkalommal, egymás tevékenységéről tudva, közösen követik el.

A fideszes előterjesztők szerint a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények morális és erkölcsi értelemben is a legsúlyosabbak, ezek közül is kiemelten kell büntetni azokat a cselekményeket, amikor az a tettes, akinek gondoskodnia kellene a gyermekről. "Az ilyen elkövetőkkel szemben, akik visszaélnek egy gyermek bizalmával, kizárólag a legszigorúbb fellépésnek lehet helye" - írták.

Eddig a Btk. 12 év alatti gyermek sérelmére elkövetett szexuális cselekmény esetén - ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll - a szankcióban különbséget tett aszerint, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követték el. Az előbbi esetben a büntetés 5-től 15 évig, beleegyezés esetén 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés volt.

A Kúria tavaly novemberi jogegységi határozata szerint azonban attól függetlenül, hogy kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követte el a cselekményt a vádlott, 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az Alkotmánybíróság (Ab) ugyanakkor idén júliusban - október 31-ei hatállyal - megsemmisítette ezt a kúriai jogegységi határozatot, mert álláspontja szerint az nem értelmezte, hanem módosította a Btk.-t.

A Fidesz szerint a mostani módosítással a törvény szövege megfelel majd a jogegységi határozatban kifejtett jogalkalmazói szempontoknak.

forrás: Jogi Fórum

A horvát média nem hivatalos értesülései szerint meghalt Slobodan Praljak volt boszniai horvát tábornok, aki mérget vett be szerdán ítélethirdetéskor a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) tárgyalótermében. Hivatalos forrásból és Hágában ezt egyelőre nem erősítették meg.

A boszniai horvát védelmi tanács (HVO) egykori tábornoka az ítélethirdetés alatt bejelentette, hogy mérget ivott, miután az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróság jogerősen 20 év szabadságvesztésre ítélte. 

A holland rendőrség "bűnügyi helyszínné" nyilvánította az üléstermet, az ítélethirdetést ezért egy másik tárgyalóban kellett folytatni.

 Az NT elnöklő bírája, Carmel Agius arról számolt be, hogy a hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben.

Az N1 horvát hírcsatorna és Nova Televízió nem hivatalos értesülésekre hivatkozva bejelentette, hogy Praljak valamivel 14 óra után halt meg kórházban. Később a HINA horvát hírügynökség is megerősítette a halálhírt Praljak közeli hozzátartozójára hivatkozva. 

Andrej Plenkovic horvát kormányfő  késő délutánra  sajtótájékoztatót hívott össze, Kolinda Grabar-Kitarovic államfő pedig megszakította hivatalos izlandi útját és hazautazott. 

A horvát parlament a szerdai napra beszüntette plenáris ülését. A képviselőket megdöbbentette Praljak esete, de egyöntetűen elutasítják a bíróság másodfokon is megerősített jogerős ítéletét, miszerint Horvátország agressziót követett el Boszniával szemben. Az ítélet szerint Horvátország akkori vezetői felelősek a csoport által elkövetett bűncselekményekben.

Slobodan Praljak 1945. január 2-án született a boszniai Capljinaban. 1970-ben szerzett diplomát a zágrábi műszaki egyetemen, 1971-ben a zágrábi bölcsésztudományi karon és 1972-ben pedig a színház, televízió és film akadémián.

A délszláv háborúig színházi rendezőként dolgozott Zágrábban, Eszéken és Mostárban, valamint több filmet és dokumentumfilmet is rendezett. 

1991-ben önkéntesként csatlakozott a horvát fegyveres erőkhöz és vezérörnagyi rangot szerzett, majd 1993-ban a boszniai horvát védelmi tanács (HVO) vezérkari főnökévé választották. 

A hágai törvényszék 2006-ban kezdődő pere óta Praljak - munkatársai segítségével - 18 könyved adott ki, amelyben dokumentálta és elemezte a horvát és a boszniai háborút.

A hágai törvényszék megerősítette korábbi ítéletét a volt boszniai horvát vezetők ügyében

Megerősítette elsőfokú ítéletét szerdán a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) a hat, háborús bűncselekményekkel vádolt volt boszniai horvát vezető ügyében, akikre immár jogerősen súlyos börtönbüntetéseket szabtak ki a muszlimok ellen a délszláv háború idején elkövetett etnikai tisztogatások miatt.

Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló bíróság jogerősen 25 év szabadságvesztésre ítélte Jadranko Prlicet, az 1993-ban egyoldalúan kikiáltott Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság "kormányfőjét". Bruno Stojicot, Slobodan Praljakot és Milivoj Petkovicot 20-20 év, a másik két vádlottat 16, illetve 10 év börtönnel sújtották.

Az NT egyes pontokban elfogadta ugyan a védelem érvelését, de hangsúlyozta, hogy ennek dacára mind a hat vádlott bűnös "számos nagyon súlyos" bűncselekményben, amelyeket az 1990-es évek elején boszniai muzulmánok ellen követtek el tömegesen. A vádiratban gyilkosság, deportálás, üldözés, nemi erőszak és kínzás is szerepelt.

A törvényszék emellett megállapította Horvátország akkori vezetőinek felelősségét is a csoport által elkövetett bűncselekményekben.

A per 2006-ban kezdődött, két évvel később a horvát tábornokok önként feladták magukat. Az eljárásban a vád képviselői 10 ezer bizonyítékot sorakoztattak fel, 206 tanút hallgattak meg.

Az eseti bírói testület 2013-ban hirdette ki elsőfokú ítéletét. A fellebbezési eljárásban az ügyészség súlyosbítást, a védelem a vádlottak felmentését kérte.

Az 1992-1995-ös boszniai háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

A Nemzetközi Törvényszék 1993-ban jött létre, s fennállása alatt 161 ember ellen emelt vádat és 84-et elítélt. Az NT megbízatása decemberben jár le hivatalosan, a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) veszi át.

forrás: Jogi Fórum

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.