jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az európai földgázellátás biztonsága érdekében szorosabb együttműködést és nagyobb szolidaritást előíró intézkedésekről szóló felülvizsgált rendeletet - közölte a testület sajtószolgálata.
Első fokon felmentette a szerbek elleni háborús bűnök elkövetésével vádolt Naser Oricot, a srebrenicai muzulmán katonai rendőrség volt parancsnokát a boszniai bíróság - közölte hétfőn a legolvasottabb boszniai hírportál, a Klix.ba. A hírt a bosnyákok lelkesen fogadták, míg a szerbek szerint szégyenteljes ítélet született.

Az izraeli legfelsőbb bíróság döntése értelmében a nem kifejezetten politikai célú tüntetésekhez nem szükséges a rendőrség engedélyét kérni - jelentette hétfőn a Háárec című izraeli napilap.

 "A szólásszabadság joga a demokratikus államokban a szabadság lényegi eleme, és ezért fontosabb a zajos tüntetések környékén élők nyugalomhoz való jogánál" - határozott az alkotmánybíróságként is működő, s ezúttal három bíró közös döntését meghozó grémium.

"Az engedély megkövetelése a tüntetések megrendezéséhez semmi más, mint a brit mandátum korának maradványa, s eljött az idő megvizsgálni elmozdítását az izraeli törvénykezésből"- áll a bírói döntésben.

Eszter Hajut, a legfelsőbb bíróság novemberben hivatalba lépő új elnöknője azt is hozzátette, hogy a nyugati államokban nem szükséges engedély a tüntetésekhez, s hogy a közszereplők és a közintézmények bírálata a demokrácia lelkét jelenti.

Izrael legfelsőbb jogi grémiuma ezzel a végzéssel az Aviháj Mandelblit államügyész lakásánál tavaly november óta minden szombaton megtartott civil tüntetések vezetőinek, valamint a Minőségi Kormányzásért nevű civil szervezet beadványára válaszolt.

A civilek azért fordultak hozzájuk jogorvoslatért, mert a rendőrség - a lakók nyugalmára hivatkozva - megpróbálta máshová helyeztetni, illetve ötszáz főben korlátozni a tüntetéseket.

A főügyész otthona mellett lassan egy éve folynak már a demonstrációk, mert a tiltakozók szerint Mandelblit túlzottan lassan és az állami vezetőkkel szemben túlzottan engedékenyen dönt, elsősorban Benjámin Netanjahu miniszterelnök korrupciós ügyeiben.

A petíciót benyújtó civil szervezet a civil társadalom, a szólásszabadság és az izraeli nép hatalmas győzelmének nevezte a határozatot, amely a jövőben mérvadó lehet minden hasonló ügyben, mivel Izraelben a precedensjog alapján működik az igazságszolgáltatás.

A rendőrség egy név nélkül nyilatkozó, magas rangú vezetője viszont aggodalmát fejezte ki hétfőn a Háárec internetes változatának, mert szerinte a döntés nyomán elvileg radikális jobboldaliak is tüntetni vonulhatnak provokációs célból egy arab faluba, és a határozat erőszakos demonstrációkhoz is vezethet, a rendőrség szerepének korlátozása és felkészülésének megnehezítése miatt.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Rendőrakadémia (Cepol) mesterképzése hozzájárul a rendvédelmi hatóságok sikeres együttműködéséhez, Európa belső biztonsága érdekében - mondta Hegyaljai Mátyás helyettes államtitkár hétfőn Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Murat Aslan bebörtönzött török bírónak ítélte oda ebben az évben a Václav Havel emberi jogi díjat az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése - közölte hétfőn a strasbourgi székhelyű testület.
Lemondott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöki tisztségéről Pedro Agramunt - közölte a közgyűlés pénteken.
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta, hogy az unió a városházákon, könyvtárakban, parkokban és egyéb nyilvános helyeken elérhető ingyenes wifi-hozzáférési pontok létesítését finanszírozza - közölte a testület sajtószolgálata hétfőn.
Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke és tagjai több nemzetközi találkozót tartottak az elmúlt időszakban, köztük a magyar-magyar párbeszéd jegyében határon túli magyar alkotmánybírákkal közös kerekasztal-megbeszélésen vettek részt Szegeden.
Az emberi jogokért vonultak fel Budapesten az Idetartozunk Egyesület szervezésében a Roma büszkeség napján szombaton.

Elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvényről pénteken a Velencei Bizottság, megerősítve a testület előzetes véleményében foglaltakat, amelyek szerint a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de több "rendkívül problematikus" követelményt tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan.

Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete elismerte, hogy az államoknak jogukban áll szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket, de a Magyarországon már jelen lévő egyetemek kivonását sürgette egyes új, esetenként "túl szigorú, sőt akár indokolatlan" előírások alól.

Palkovics László oktatási államtitkár pénteken "egyértelműen pozitívnak" nevezte az állásfoglalást, amelyben világosan kimondták, hogy az államoknak a területükön működő külföldi intézményekkel szemben is joguk van követelményeket támasztani.

Vita egyedül abban van, hogy a Velencei Bizottság szerint ki kellene vonni az országban már korábban letelepült külföldi egyetemeket az új szabályozás bizonyos pontjai alól, azonban a kormány úgy látja, hogy a magyar törvényeknek mindenkire vonatkozniuk kell, aki Magyarországon kíván működni - mondta Palkovics, aki Kecsmár Krisztián igazságügyi államtitkárral együtt részt vett a testület pénteki ülésén.

Palkovics leszögezte, az állásfoglalás megerősítette és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a felsőoktatási törvény rendelkezéseinek mindegyike teljesíthető.

Kecsmár Krisztián úgy vélekedett, hogy az elfogadott vélemény összességében nagyon kedvező, viszont diszkrimináció lenne, ha a törvényt kizárólag az újonnan letelepülő külföldi intézményekre alkalmaznák, ez sértené az egyenlő elbánás elvét.

Hozzátette: ezek pusztán egyfajta ajánlások, amelyek nem kötik a magyar kormányt.

Thomas Markert, a Velencei Bizottság titkára kijelentette: fenntartják azon korábbi véleményüket, miszerint nem lenne összhangban a nemzetközi sztenderdekkel, ha a törvényt a már működő egyetemekre is alkalmaznák.

A német alkotmányjogász elmondta, remélik, hogy ha nem is módosítják, a magyar hatóságok "legalább pragmatikusan fogják alkalmazni a jogszabályt, hogy a már letelepült intézmények folytathassák a működésüket".

Mint az állásfoglalásban írták, a már működő intézményekre vonatkozó új szabályok, szoros határidők és szigorú jogi következmények "rendkívül problematikusnak" tűnnek a jogállamiság és az alapvető jogok szempontjából".

Ajánlásokat is megfogalmaztak a magyar hatóságok számára, például az országban már jelenlévő egyetemek kivonását sürgették azon előírások alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus és az előzetes államközi szerződés meglétét, valamint megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény. Emellett biztosítani kell, hogy a munkavállalási engedélyek kiadásáról szóló szabályok ne érintsék aránytalanul az akadémiai szabadságot - emelték ki.

A Velencei Bizottság arra is kitért, hogy egy átláthatóbb és a felek fokozottabb bevonásával megvalósuló törvényalkotási folyamat erősíthette volna a demokratikus legitimációt. Továbbá kiemelte: bár a törvény szövegében nem neveztek meg egyetlen intézményt sem, a szabályváltozás főként a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) érinti közvetlenül.

Az Európai Bizottság szerdán úgynevezett kiegészítő indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak a felsőoktatási törvény ügyében, pontosításokat kérve a kifogásolt jogszabályra vonatkozóan. Magyarországnak két hete van a válaszadásra, és ha azt nem találja kielégítőnek a brüsszeli testület, akkor az Európai Bíróságon folytatódhat az ügy.

forrás: Jogi Fórum

Országos akció keretében nehéz tehergépkocsikat és autóbuszokat ellenőriz a rendőrség a jövő héten - mondta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) sajtóügyeletének ügyeletvezetője vasárnap.

Fürstenfelder Arnold közlése szerint az akció hétfőn kezdődik és szombatig tart. Az említett járművek vezetői a vezetési és a pihenőidővel, valamint a veszélyes anyagok szállításával kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzésére számíthatnak.

Az ellenőrzés, amelyet a TISPOL műveleti csoport éves terve alapján hajtanak végre, kiterjed az illegális migrációval, az embercsempészettel, a kábítószerrel, valamint lőfegyverrel kapcsolatos, illetve a vagyon elleni bűncselekmények felderítésére is - tette hozzá.

A teherautókat és az autóbuszokat az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (TISPOL) Truck & Bus európai szintű ellenőrzése keretében vizsgálják - közölte az ORFK a police.hu oldalon.

forrás: Jogi Fórum

A skót miniszterelnök szerint ha a brit kormány térítéshez kötné a külföldi EU-állampolgárok nagy-britanniai tartózkodási jogának garantálását a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után, a skót kormány ezt a költséget kifizetné a skót közszolgáltatási szektorban, például az állami egészségügyben dolgozó uniós munkavállalóknak.

Nicola Sturgeon a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette: Skócia ezzel a gesztussal is azt szeretné üzenni az Európai Unió más országaiból náluk letelepedetteknek, hogy szívesen látja őket, és azt szeretné, ha maradnának.

Sturgeon a Sunday Herald című vasárnapi skót lapnak írt cikkében is kifejtette ezt a tervet. A skót kormányfő "erkölcsileg védhetetlennek, gazdaságilag rövidlátónak" nevezte, hogy a brit kormány nem hajlandó mindenre kiterjedő és egyértelmű garanciát vállalni a külföldi EU-állampolgárok jogainak érvényesítésére a Brexit utáni időszakban.

Sturgeon szerint Skóciának "egyelőre" nincs ellenőrzési hatásköre a bevándorlási politikában, de a skót kormány "ahol tud, ott cselekedni fog". Ennek egyik konkrét példája, hogy ha a brit kormány térítési kötelezettséghez köti az EU-állampolgárok számára a letelepedett státus megadását, a skót kormány a skóciai közszolgáltatási szektorban dolgozó külföldi EU-s munkavállalóknak ezt a költséget megtéríti - írta vasárnap megjelent cikkében Nicola Sturgeon.

A brit kormány által a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogosultságainak érvényesítésére kidolgozott, június végén ismertetett javaslatcsomag szerint azok, akik egy később kijelölendő határnapig már öt évet életvitelszerűen eltöltöttek Nagy-Britanniában, "letelepedett" jogi státust kaphatnak. Ennek alapján a Brexit után is ugyanolyan jogok illetnék meg őket az egészségügyi ellátásában, az oktatásban, a szociális juttatásokban és a nyugellátásban, mint a brit állampolgárokat.

London eddig nem tett konkrét utalást arra, hogy ezért kell-e majd fizetni és ha igen, mennyit. A Sunday Herald név nélkül idézett brit kormányzati forrásai szerint azonban e státus megadása annyiba kerülne, mint a brit útlevél kiállítási költsége, amely jelenleg 72,50 font (26 ezer forint).

A brit EU-tagságról tavaly rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők 51,9 százaléka a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.

Nicola Sturgeon azóta többször is kilátásba helyezte, hogy Skóciában újabb népszavazást tartanak a függetlenségről, mert Skócia nem engedheti meg, hogy akarata ellenére "kirángassák" az Európai Unióból.

A vasárnapi BBC-interjúban azonban a skót kormányfő kijelentette, hogy amíg a brit kilépés feltételrendszere bizonytalan, addig korai lenne az új függetlenségi referendum idejét meghatározni.

A skót függetlenségről három éve már tartottak népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

forrás: Jogi Fórum

A végrendeleti örökös jelenleg nem kap megváltást az államtól, ha a neki szánt földet azért nem szerzi meg, mert a hatóság – a földszerzési korlátok alapján - ennek jóváhagyását megtagadta. Az Alkotmánybíróság ezt a jogalkotói mulasztást alaptörvény-ellenesnek ítélte és megállapította: közérdekből korlátozható az örökléshez való jog, azonban a földtulajdont emiatt meg nem szerző végrendeleti örökös kompenzálásáról gondoskodnia kell a jogalkotónak.

A testület a jogalkotói mulasztás megállapításán túl kimondta: nem érvénytelen az a végrendeleti rendelkezés, amelynek kapcsán a hatóság a tulajdonszerzés jóváhagyását megtagadta.

Az Alkotmánybíróság kimondta: a végrendeleti örökösnél a hatósági jóváhagyás megtagadása esetén olyan vagyoni hátrány jelentkezik, amelyet a törvény nem kompenzál, vagyis az Alaptörvény által előírt arányosság követelménye nem teljesül. A mulasztás kiküszöböléséhez az szükséges, hogy a végrendeleti örökös az állammal, mint szükségképpeni örökössel szemben vagyoni ellentételezéshez jusson. Az Alkotmánybíróság ezért mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, és felhívta az Országgyűlést egy kompenzáló szabály megalkotására 2017. december 31-ig.

forrás: Jogi Fórum

A számvevőszékek egyebek mellett úgy tudnak fellépni a korrupció ellen, hogy mintaadó szervezetként működnek, azaz példát mutatnak más intézményeknek - erről beszélt Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az ÁSZ közleménye szerint a számvevőszék által szervezett budapesti korrupcióellenes találkozón.

Az ÁSZ elnöke a csütörtökön kezdődött rendezvényen a  korrupció elleni küzdelemben részt vevő intézmények közötti együttműködés fontosságát, illetve a közös álláspont kialakításának a szükségességét is hangsúlyozta. 

A mintegy tíz fejlődő ország kéttucat szakértőjének részvételével zajló budapesti esemény része a számvevőszékek nemzetközi szervezetének fejlesztési kezdeményezése(IDI)által életre hívott korrupcióellenes programnak. 

Az ÁSZ közleményéből az is kiderül, hogy a program keretében Albánia, Grúzia, Jamaica, a Kajmán-szigetek, Kazahsztán, Libéria, Sierra Leone, Tanzánia és Zambia számvevőszékeitől érkeztek szakértők Budapestre. A mintegy két hetes szakmai műhelymunka célja, hogy a résztvevők fejlesszék intézményük korrupció ellen védelmét. 

Az Állami Számvevőszék nagy hangsúlyt helyez az integritás alapú szervezeti kultúra terjesztésére, a közszféra átláthatóságára és az elszámoltathatóság javítására - olvasható az ÁSZ közleményében.

A dokumentumban arra is kitérnek, hogy az ÁSZ 2017-ben már hetedik alkalommal térképezi fel a közintézmények korrupciós kockázatait, és az azokkal szembeni ellenálló-képességüket. Az évenkénti felméréssorozattal az ÁSZ egyedülálló "magyar modellt" alakított ki - tették hozzá. 

Az ÁSZ 2014-es működési megtakarításából 129 millió forintot  ajánlott fel az IDI korrupcióellenes programjainak a támogatására, s ezen keresztül Magyarország a világ mintegy 75 országában járul hozzá a transzparens államműködés fejlesztéséhez - olvasható az ÁSZ anyagában. Ebben arra is kitérnek: a magyar felajánlás a program költségvetésének több mint felét teszi ki.

Dargay Eszter, a Belügyminisztérium főosztályvezetője a rendezvényen elmondta: Magyarországon az utóbbi öt évben olyan átfogó megközelítés vált jellemzővé a korrupció elleni fellépésben, amely a megelőzés és a visszaszorítás közötti egyensúlyra törekszik.

Az IDI programigazgatója, a kameruni Alain Memvuh beszédében szintén a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, majd kiemelte: az IDI egyaránt támogatást nyújt tagintézményeinek a nemzetközi standardok átültetése,a szervezetfejlesztés, a személyi állomány tudásfejlesztése, a jó gyakorlatok elterjesztése terén.

forrás: Jogi Fórum

A Rajk-ügyből indult ki a rendszer tömegterrorja – állítja Zinner Tibor jogtörténész. A vádiratot maga Rákosi Mátyás, a párt főtitkára készítette, és Sztálin hagyta jóvá. Rajk Lászlót és két társát a népbírósági tanács halálra ítélte. Újratemetése 1956. október 6-án százezres tömegdemonstrációvá vált.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) aktivistái valamennyi megyeszékhelyen gyűjtik az aláírásokat a december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló népszavazási kezdeményezéshez, összesített számok még nem állnak rendelkezésre, de a közreműködők eddig nagyjából tízezer ívet igényeltek, és ezeken 150 ezer aláírásnak van hely - közölte a MASZSZ pénteken.

A szakszervezet a többi konföderációt is arra kéri, hogy csatlakozzanak az akcióhoz - olvasható a munkavállalói érdekképviselet közleményében.

Az aláírásgyűjtés határideje november 28., így csaknem nyolc hét áll még rendelkezésre ahhoz, hogy a népszavazás kötelező elrendeléséhez szükséges kétszázezer támogatót megszerezzék.

Kiemelték: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma október 12-i ülésén tárgyalja majd december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítását, de csak akkor, ha a kormány és a munkaadói oldal egyaránt támogatja a felvetést. A szakszervezet szerint ez lenne a legszerencsésebb megoldás, hiszen egy költséges népszavazást lehetne elkerülni vele.

A december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításáról szóló népszavazási kezdeményezést Bíró Zoltán magánemberként nyújtotta be. A kezdeményezéshez a MASZSZ elsőként csatlakozott.

forrás: Jogi Fórum

Egy friss királyi rendelet érelmében betiltották minden szintetikus tudatmódosító szer terjesztését, birtoklását és használatát Belgiumban - közölte a La Libre Belgique belga napilap csütörtökön.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén megszavazta csütörtökön a határokon átnyúló korrupciós és csalási bűnesetek felgöngyölítését végző Európai Ügyészség (EPPO) létrehozását.
Új, szigorított követelmények lépnek életbe a cégek tényleges tulajdonosaival kapcsolatosan az uniós országokban: az EU Negyedik Pénzmosás Elleni Irányelve megköveteli a társaságoktól és egyéb vállalkozásoktól tényleges tulajdonosaikra vonatkozó pontos nyilvántartások vezetését és adott esetben ezek hozzáférhetővé tételét. „A követelmények Európa-szerte hatást gyakorolnak majd a nagyvállalati csoportokra, az unión belüli és kívüli befektetőkre, és a holding cégekre is” – mutat rá Ódor Dániel, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda jogásza.
Nils Wahl főtanácsnok szerint a menedékkérők szexuális irányultsága meghatározott feltételek mellett vizsgálható pszichológiai tesztekkel. - Összefoglaló a Magyarországról az Unió Bírósága elé érkezett C-473/16 F ügyben a mai napon megtett főtanácsnoki indítványról

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.