jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

A tervezettnél nagyobb mértékben, 40 százalékkal szorítanák le 2030-ra az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es szinthez képest az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén elfogadott határozat értelmében.

Az Európai Bizottság eredeti javaslatai alapján 2025-re 15 százalékkal, 2030-ra 30 százalékkal kellene csökkenteni az új személyautók és könnyű haszongépjárművek által kibocsátható szén-dioxid mennyiségét a 2021-re előirányzott értékhez képest.

Az EP azonban ennél ambiciózusabb csökkentést írna elő: 2025-re 20, 2030-ra 40 százalékot. A célértékeket túllépő gyártóknak pedig büntetést kellene fizetniük az európai költségvetésbe, amiből az autóipari változások által érintett munkaerő továbbképzését finanszíroznák.

A 389:239 arányban megszavazott indítvány szerint segíteni kell az elektromos autók elterjedését: 2025-re 20 százalékra, 2030-ra pedig 35 százalékra kell növelni Európában a zéró- és alacsony kibocsátású járművek piaci részesedését a személyautók és kisteherautók esetében.

Felszólították emellett az Európai Bizottságot, hogy két éven belül álljon elő a szén-dioxid-kibocsátást valós környezetben mérő tesztet előíró tervezettel. A nitrogén-oxid esetében már bevezetetthez hasonló ezen teszteknek 2023-ra működniük kell - szögezték le a képviselők.

Az Európai Parlament hangsúlyozta: jövő év végére törvényileg biztosítani kell, hogy a fogyasztók pontos és összevethető információhoz jussanak az új gépjárművek üzemanyag-fogyasztásáról, illetve szén-dioxid- és szennyezőanyag-kibocsátásáról.

Kitértek arra is, hogy a zöld autóipari és technológiai változásoknak negatív társadalmi következményei is lehetnek, az EU-nak ezért támogatnia kell az ágazatban dolgozók tovább- és átképzését, elsősorban az átmenet által leginkább érintett régiókban.

"A jogszabály tervezete nem pusztán a káros gázok kibocsátását csökkenti és a környezetet védi, hanem megfelelő ösztönzőket ad az autógyártóknak, infrastruktúra-beruházásokra sarkall, a munkavállalók számára pedig igazságos átmenetet biztosít" - emelte ki Miriam Dalli máltai szociáldemokrata jelentéstevő.

A tagállamok kormányait tömörítő tanács várhatóan jövő héten fogadja el az álláspontját az ügyben, ezután kezdődhetnek meg az intézményközi tárgyalások.

A tervezet célja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mérséklése azon vállalások keretében, amelyek alapján az EU-nak a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

A hivatalos adatok szerint mindössze 0,1 százalék volt az elektromos autók aránya 2015-ben Európában, a hibrideké pedig 0,4 százalék.

Európában évente 400 ezer korai haláleset írható a légszennyezés számlájára.

forrás: Jogi Fórum

Januártól be kell jelenteni, ha Magyarország biztonsága szempontjából fontos iparágakban külföldi befektető szerezne tulajdont - döntött az Országgyűlés kedden a kormány kezdeményezésére.

A belügyminiszter által benyújtott, a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot 113 igen, 50 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A január elsején hatályba lépő jogszabály szerint az EU-n, az Európai Gazdasági Térségen, illetve Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy, egyéb szervezet bizonyos tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a meghatározottnál nagyobb tulajdonrészt csak úgy szerezhet, ha ezt bejelenti az illetékes miniszternek, aki ezt visszaigazolja. Hasonló szabályok vonatkoznak fióktelep létesítésére is.

Engedélyköteles tevékenység például a fegyvergyártás és bizonyos haditechnikai, titkosszolgálati eszközök előállítása, egyes pénzügyi szolgáltatások és fizetési rendszerek működtetése, valamint a villamos energiáról, a földgázellátásról, a víziközmű-szolgáltatásról, az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenység.

Akkor kell a kormányrendeletben kijelölt miniszternek bejelentést tenni, ha a külföldi befektető a meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban - gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján - közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot - nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot - meghaladó tulajdonrészt, illetve meghatározó befolyást akar szerezni.

A külföldi befektető a miniszterhez történő bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezheti meg a tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök üzemeltetési jogát, továbbá kezdheti meg a tevékenységét. A miniszter a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a külföldi befektető általi tulajdonszerzés vagy az üzemeltetési jog megszerzése sérti-e Magyarország biztonsági érdekét. Főszabály szerint 60 napja van a döntésre.

A miniszter akkor hozhat tiltó döntést, ha megalapozottan feltehető, hogy a javaslatban meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző jogi személy bizonyos körülmények elfedésére, az ellenőrzés elnehezítésére, az eljárás megkerülésére létesült, különösen, ha a jogi személy a bejegyzése szerinti államban tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat, tartós gazdasági tevékenysége nem igazolható.

A miniszteri tiltó döntés közigazgatási perben támadható meg.

Adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén a miniszter akár tízmillió forintos bírságot is kiszabhat, bizonyos esetekben pedig a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.

forrás: Jogi Fórum

Megkezdte működését Szerbia legmodernebb büntetés-végrehajtási intézete hétfőn a Belgrádtól alig 20 kilométerre fekvő vajdasági Pancsován (Pancevo).

Újra, ezúttal 61,5 millió forintra bírságolta a Magyar Telekomot és annak vezérigazgatóját a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szeptember 10-én, miután a szolgáltató nem tett maradéktalanul eleget a rá kiszabott 2015-ös hírközlési hatósági határozatnak - közölte az NMHH kommunikációs igazgatósága. A magyar Telekom közölte: nem fellebbezett a döntéssel szemben, intézkedési tervet nyújt be a hatóságnak a határozatban foglaltaknak való megfelelés érdekében.

A hatóság tájékoztatása szerint a szolgáltató a késedelmesen fizető ügyfelek mintegy hetedét még jelenleg sem jogszerűen értesíti a fizetési hátralékokról, és ezen esetekre vonatkoztatható szolgáltatáskorlátozási gyakorlata sem felel meg a hatályos rendelkezéseknek.

A közlemény felidézte: az NMHH utóellenőrzéssel kontrollálja, hogy az egyes szolgáltatók a rájuk vonatkozó hatósági döntésben foglaltakat betartják-e. A hatóság idén vizsgálta meg, hogy mennyiben teljesítette a Magyar Telekom azt a 2015-ös hatósági határozatot, amelyet a cég - a vezetékes hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó - jogsértő szolgáltatáskorlátozási gyakorlata miatt hozott a késedelmesen fizető ügyfelek esetében. A szeptember 10-én zárult utóellenőrzés eredménye szerint a szolgáltató csak részben teljesítette a korábbi, összesen 162 milliós bírsággal járó határozatban leírtakat, hiszen a felszólítások kézbesítése és a szolgáltatások korlátozása előtti türelmi idő kivárása még mindig nem jogszerűen zajlik.

Az NMHH a jogsértések piacra gyakorolt hatását különösen jelentősnek ítélte meg, a szolgáltató a magyar elektronikus hírközlési piac egyik legnagyobb résztvevője, így magatartása, az általa elkövetett jogsértések a versenytársak gyakorlatát is befolyásolják. A bírság kiszabása során a hatóság figyelembe vette azt is, hogy az előfizetőknek a tartozás rendezése után külön utánajárást igényel a visszakapcsolási díj töröltetése, ugyanakkor a Telekom jogsértéseinek száma nagymértékben csökkent 2015-höz képest azzal, hogy zömében áttért az elektronikus értesítésre.

A hírközlési hatóság felszólította a Telekomot a jogkövető magatartásra, a jogtalan helyzetet megszüntető intézkedési terv benyújtására, és a céget 60 millió forintos, vezető tisztségviselőjét pedig másfélmillió forintos bírsággal sújtotta. Az elsőfokú döntéssel szemben a szolgáltató jogorvoslattal élhet - közölte az NMHH.

A Magyar Telekom közölte: a folyamataikat igyekeznek az ügyfelek kényelmét szem előtt tartva kialakítani, ezért a vállalat az elektronikus kapcsolattartást részesíti előnyben az ügyfél számára is kényelmetlenebb tértivevényes küldeménnyel szemben. Ahol rendelkeznek elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel (e-mail, sms), ott ezeket a csatornákat használják a felszólítások és az értesítések küldésére, hiszen az ügyfélnek is ez az egyszerűbb. A felszólításban érintett ügyfelek kisebb hányada - éves szinten nagyjából 15 százaléka - kapja kizárólag postai úton az értesítéseket, az ő számuk is folyamatosan csökken. A szolgáltató tovább vizsgálja egy új, ügyfélbarát gyakorlat kialakításának lehetőségét az ő esetükben.

A Magyar Telekom intézkedési tervet nyújt be a hatóságnak annak érdekében, hogy megfeleljen a határozatban foglaltaknak - írták.

forrás: Jogi Fórum

Október 1-től szigorodtak az adósságfék szabályok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeletének hatályba lépésével - mondta Fülöp Zsuzsanna, a jegybank felügyeleti szóvivője az M1 aktuális csatornán.
A Facebook akár 1,66 milliárd dolláros bírságot is kaphat az ír adatvédelmi hatóságtól, miután mintegy 50 millió felhasználói fiókot érintő biztonsági problémára derült fény.

Pervesztes lett egy külföldi tulajdonú bank a Fővárosi Ítélőtábla előtti közérdekű perben, a bíróság jogerősen megállapította a fogyasztói szerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességtelenség miatti érvénytelenségét - közölte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.

Az ügyész által a bank ellen kezdeményezett közérdekű perben a bíróság jogerősen megállapította a fogyasztói szerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességtelenség miatti érvénytelenségét. A tisztességtelen kikötések lényegi tartalma az alábbiak szerint foglalható össze:

A bankkártyákkal kapcsolatos jóvá nem hagyott (azaz például a kártya ellopása vagy egyéb bűncselekmény elkövetése után történt) fizetési műveleteket érintően a hitelintézet felelősség alóli mentesülése körében írt kikötés azért tisztességtelen, mert a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára fordítja meg.

Az előtörlesztési díjat érintő, az ítéletben megjelölt kikötések egyike azért tisztességtelen, mert a jogszabálytól eltérően határozza meg a fogyasztó által fizetendő előtörlesztési díjat, illetve a jogszabállyal ellentétes értelmezésre ad lehetőséget. A másik kikötés pedig azért érvénytelen, mert az a jogszabályok előírásaival szemben nem differenciál, hanem egységesen, valamennyi szerződésre az előtörlesztett összegre vetítve határozza meg a fogyasztó előtörlesztési díj fizetési kötelezettségét. A 2010. március 1. előtt kötött szerződések esetén pedig nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az a fogyasztó előtörlesztéséhez kapcsolódó közvetlen költségek felszámítását és nem a bank egyéb kártalanítását tartalmazza.

A folyósítási díjra vonatkozó kikötés az ítéletben meghatározottak szerint azért tisztességtelen, mert a jogszabálytól eltérően a hitelkockázat mértékéhez igazodóan teszi lehetővé a bank számára az egyszeri folyósítási díj felszámítását, és azt nem a folyósítással felmerülő közvetlen költségekhez igazítja.

A bank vételi jogára vonatkozó kikötés érvénytelenségének megállapítása – jogszabályba ütközés miatt – már az elsőfokú eljárásban jogerőre emelkedett.

forrás: Jogi Fórum

A terrorizmus finanszírozás, a pénzmosás, az adókijátszás és más bűncselekmények megelőzése érdekében az Európai Unió (EU) rendeletet fogadott el az unió területére belépő, illetve azt elhagyó készpénz ellenőrzésének javítására - közölte az uniós tanács kedden.

A tájékoztatás szerint az EU tagországainak gazdasági és pénzügyminisztereiből álló tanácsa által elfogadott új rendelet kibővíti a készpénz fogalmát. A továbbiakban abba nem csak a bankjegyek tartoznak bele, hanem egyéb eszközök és könnyen készpénzzé tehető áruk is, például a csekkek, az utazási csekkek, az arany és az előre fizetett (prepaid) bankkártya. Emellett a rendelkezések hatályát kiterjeszti a postán, teherszállítás keretében vagy futárszolgálattal feladott készpénzre is.

Az új jogszabály értelmében az unió területére belépő, illetve azt elhagyó minden utasnak, aki legalább 10 ezer euró értékben készpénzt tart magánál, be kell jelentenie azt a vámhatóságoknak. A bejelentés attól függetlenül kötelező lesz, hogy az utazók a készpénzt maguknál, a poggyászukban, illetve közlekedési eszközükben tartják-e. A hatóságok kérésére az utazóknak a készpénzt ellenőrzés céljából be kell mutatniuk.

Az egyéb módon feladott, úgynevezett kísérő nélküli készpénz esetében az illetékes hatóságok felszólíthatják a feladót, illetve a címzettet, hogy tegyen adatszolgáltatási nyilatkozatot. A hatóságok ellenőrizhetik majd az olyan szállítmányokat, csomagokat és közlekedési eszközöket, amelyek kísérő nélküli készpénzt tartalmazhatnak.

A rendelet értelmében a tagállamok információt fognak cserélni egymással azokban az esetekben, amikor a jelek szerint a készpénz olyan bűncselekményhez kapcsolódik, amely sértheti az unió pénzügyi érdekeit. Ezeket az információkat az Európai Bizottságnak is továbbítják majd.

Az új rendelet nem tiltja, hogy a tagállamok a nemzeti jogszabályaikban az unión belüli készpénzforgalom további nemzeti ellenőrzését írják elő, feltéve, hogy ezek az ellenőrzések nem sértik az EU alapvető szabadságjogait - tették hozzá.

forrás: Jogi Fórum

Az alkotmánybíróságnál panaszolta be a legfelsőbb bíróságot Viorica Dancila román kormányfő kedden egy olyan jogvitában, amely többek között a bukaresti kormányt háttérből irányító Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök bírósági ügyének kimenetelét is befolyásolhatja.

A miniszterelnök szerint a legfelsőbb bíróság úgynevezett alkotmányos természetű jogi konfliktusba került a törvényhozással azáltal, hogy nem alakította újra öttagú bírói tanácsait, miután hatályba lépett az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló idén módosított jogszabály.

A legfelsőbb bíróság két öttagú bírói tanácsának összetételéről minden év elején sorshúzással döntenek, az új törvényben ez csak annyiban módosult, hogy a két testületnek immár nincsenek hivatalból kinevezett elnökei, akik mellé további négy bírót sorsolnak ki, hanem a tanács minden tagját véletlenszerűen sorsolják ki.

A kormányfő szerint a legfelsőbb bíróság túllépte hatáskörét, és hozzátett a törvény előírásaihoz, amikor úgy döntött, hogy - erről szóló átmeneti rendelkezés híján - nem alakítja újra év közben a 2018 elején kisorsolt bírói tanácsokat, hanem csak jövő évtől alkalmazza az új törvény előírásait.

A jelentéktelennek tűnő jogvitát Liviu Dragnea személyes érintettsége miatt övezi fokozott médiaérdeklődés Romániában. Az Adevarul című ellenzi lap szerint valójában Daragnea akar egy számára "kedvezőbb" összetételű bírói tanácshoz kerülni második korrupciós pere október nyolcadikán kezdődő fellebbviteli tárgyalásán, mert meggyőződése, hogy annál a tanácsnál, ahova ügyét besorolták, nincs esélye megúszni a börtönt.

A lap úgy tudja, a szociáldemokrata pártelnök a vele szemben ellenségesnek tartott Iulian Dragomirtől, a legfelsőbb bíróság alelnökétől próbál megszabadulni az alkotmánybíróság segítségével, azzal a módszerrel, amellyel eltávolították Laura Codruta Kövesit a korrupcióellenes ügyészség éléről. Bár erre egy újabb sorshúzás sem garancia, Dragneának nincs veszítenivalója - kommentálta az ellenzéki lap.

Dragnea egy korábbi interjúban "természetesnek" nevezte a kormány azon szándékát, hogy a bírói tanácsok ügyében az alkotmánybírósághoz fordul, de azt állította, hogy nem tud részleteket az ügyről.

Dragneát második korrupciós perében három év és hat hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte júniusban első fokon a legfeslőbb bíróság egy háromtagú bírói tanácsa és elrendelte korábbi felfüggesztett ítélete letöltését. A fellebbviteli tárgyalás október 8-án kezdődik a legfelsőbb bíróság egyik öttagú bírói tanácsánál.

forrás: Jogi Fórum

2 milliárdos csalás miatt 8 év letöltendő szabadságvesztésre, 10 év közügyektől eltiltásra és 10 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélte a Szekszárdi Törvényszék E. L. volt pécsi ügyvédet. Két társa egy volt szekszárdi ügyvéd és egy dombóvári befektetési tanácsadó egységesen 2 év 2 hónap szabadságvesztés büntetést kapott.

Az első rendű vádlott, egykori pécsi ügyvéd  E.L. több éven keresztül színlelt letéti, megbízási és kölcsönszerződések keretében, jellemzően havi 5-7% mértékű, biztosan elérhető kamat ígéretével különböző pénzösszegeket vett át magánszemélyektől és gazdasági társaságoktól anélkül, hogy ténylegesen befektetési tevékenységet végzett volna.

A bíróság megállapította, hogy E.L. a jogtalan haszonszerzés végett a vissza nem fizetés szándékával átvett tőkét és az általa, a banki kamat mértékéhez képest jóval magasabb mértékű kamatot csak kis részben fizette meg a sértetteknek. A részbeni visszafizetésekre a más sértettektől kapott pénzekből került sor. Az ügyvéd az üzletszerűen kifejtett, megtévesztő tevékenységével több mint 2 milliárd forint kárt okozott, amelyből kb. 904 millió forint térült meg.

A Szekszárdon korábban szintén ügyvédként tevékenykedő másodrendű H. E. vádlott, valamint a Dombóvár és Mohács környékén tevékenykedő harmadrendű M.Zs. vádlott a pécsi ügyvédhez hasonló, pénzügyi befektetési szolgáltatásnyújtást színlelő tevékenység folytatásával megközelítőleg 80 millió forint, illetőleg 90 millió forintot meghaladó kárt okozott a sértetteknek.

A Szekszárdi Törvényszék a terhére rótt cselekményeket részben elismerő, a bűnösségét viszont a csaknem nyolc éve húzódó eljárásban mindvégig tagadó E.L. vádlottat 182 rendbeli - 88 esetben folytatólagosan, 1 esetben kísérletként, 19 esetben közvetett tettesként, 4 esetben társtettesként, 2 esetben felbujtóként elkövetett – csalás bűntettében, valamint 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek.

A bíróság szerint a több évig tartó cselekménysorozat egyben alkalmas volt az ügyvédi hivatásba vetett bizalom széles körű rombolására is.

A bíróság elrendelte a szabadlábon védekező pécsi ügyvéd letartóztatását a másodfokú eljárás jogerős befejezéséig a szökés, elrejtőzés veszélyére miatt.

Az ítélet nem jogerős, ellene az elsőrendű vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, illetve a büntetés enyhítésért jelentett be fellebbezést, a másodrendű vádlott és védője, valamint az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fent, míg a harmadrendű vádlott és védője nem jelent meg az ítélethirdetésen.

Jelenleg öt baranyai ügyvéddel, köztük két nővel szemben van valamilyen büntető ügy nyomozati, vádemelései vagy bírósági szakaszban. Az ügyek mindegyike elfogultság miatt a Szekszárdi Járásbíróságon vagy a Szekszárdi törvényszéken folyamatban van.

forrás: Jogi Fórum

Mi az amit a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításáról tudni kell? - Ezt a kérdést tekintik át a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértői. A cikksorozat első és második része után a szerzők a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása (angolszász kifejezéssel: Directors & Officers Liability (D&O) insurance) kapcsán a szerződő fél vállalatok és a biztosított vezető tisztségviselők szempontjából megfontolásra érdemes legfontosabb kérdéseket összegzik.

Egy felelősen működő vállalkozás számára ma már természetes, hogy a különböző eszközbiztosítások, egyéb típusú felelősségbiztosítások mellett vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás megkötésével készül fel az olyan nem várt helyzetekre, amikor vezető tisztségviselője valamely döntésével, intézkedésével vagy mulasztásával magának a vállalkozásnak  vagy harmadik személynek kárt okoz. Másik részről a vezető tisztségviselők számára is kritikus jelentőségű kérdéssé vált, hogy a vállalkozás megfelelő felelősségbiztosítás révén gondoskodjon a vezető tisztségviselői tevékenység ellátásával összefüggésben közvetlenül a vezető tisztségviselőnél jelentkező kockázatok kezeléséről, minimalizálásáról (tkp. a vezető tisztségviselő magánvagyonának biztosítással való védelméről).

Annak érdekében, hogy a vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás valódi anyagi védelmet jelentsen egy esetleges konkrét kártérítési helyzetben, mind a szerződő fél vállalkozás, mind a biztosított vezető tisztségviselő számára lényeges, hogy jól ismerje a vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás jogi specifikumait és a konkrét biztosítási szerződés feltételrendszerét. Különösen fontos ez a tudatosság olyan esetekben, ahol egy több országon átívelő cégcsoporti struktúrában a magyar leányvállalatra, illetve annak vezető tisztségviselőire az anyavállalat által külföldi jog alatt kötött felelősségbiztosítás terjed ki, és a biztosítási szerződés terminológiájának, rendelkezéseinek magyar viszonyokra való megfeleltetése esetleg nem teljesen magától értetődő. Jelen írás a szerződő fél vállalatok és a biztosított vezető tisztségviselők szempontjából megfontolásra érdemes legfontosabb kérdéseket gyűjti össze.

Szerződő fél vs. biztosított

A vezető tisztségviselői felelősségbiztosítási szerződéseknél a szerződő fél és a biztosított személye általában elválik egymástól: a szerződést a biztosítóval tipikusan a vállalkozás köti meg a vezető tisztségviselő javára (tehát a vezető tisztségviselő tipikusan nem szerződő fél).

Az egyes biztosítók által alkalmazott szerződéses konstrukcióknak megfelelően a biztosítási szerződésben (kötvényben) a biztosított vezető tisztségviselők köre név szerint vagy általánosságban, a mindenkori vezető tisztségviselői tisztségre történő utalással kerül meghatározásra. Az előbbi esetben minden személyi és egyéb releváns adatváltozásról fontos a biztosítót az előírt határidőben értesíteni; az utóbbi esetben pedig arra érdemes kiemelt figyelmet fordítani, hogy az adott biztosító szerződési feltételeiben a vezető tisztségviselő (a biztosított személye) milyen tartalommal került definiálásra, és hogy ez a meghatározás teljes mértékben összhangban áll-e a vállalkozásnak a biztosított körre vonatkozó szándékaival. (Egyes biztosítók a biztosítottak körét például kizárólag a Polgári Törvénykönyv szerinti vezető tisztségviselőkre korlátozzák, más biztosítóknál a biztosítási körbe bevonhatók a felügyelőbizottsági tagok, vezető tisztségviselőnek nem minősülő vezető állású munkavállalók, de járulékos biztosítottként akár a vezető tisztségviselő házastársa, örököse is.)

A biztosítási fedezettel kapcsolatos korlátozások

A vezető tisztségviselői felelősségbiztosítási szerződéseknél a biztosítási fedezet általánosságban a vezető tisztségviselő által e minőségében okozott károk megtérítésére terjed ki. A biztosítók többsége a fedezetbe bevonja a biztosítottal szembeni kártérítési követelésen túl az ahhoz kapcsolódó jogi és egyéb költségeket is. A biztosítási fedezet átgondolt tervezésénél szintén kiemelten fontos annak alapos értékelése, hogy a biztosító szerződési feltételeiben milyen korlátozásokat, kizárásokat alkalmaz a fedezetbe bevonható kártérítési igény kapcsán és még inkább: a biztosító hogyan határozza meg a kárt szerződési feltételeiben. Ez utóbbi különösen a nem magyar jog alatti biztosítási szerződéseknél a jogrendszerbeli megközelítés különbségei miatt vethet fel értelmezési kérdéseket, és gátolhatja vagy késleltetheti a mielőbb megtérülést. Korábbi tapasztalataink alapján a felelősségbiztosítások esetében mindenképpen érdemes részletesen tájékozódni arról is, hogy a vállalkozásra vagy adott esetben közvetlenül a vezető tisztségviselőre kiszabható (akár jelentősebb anyagi kitettséget is eredményező) különböző hatósági bírságok a fedezeti körbe beletartoznak-e, és ha igen, milyen feltételekkel, korlátozásokkal.

A biztosítás időbeli hatálya kapcsán felmerülő kérdések

Egy kárfelelősséget eredményező biztosítási esemény kapcsán több különböző időpont is releváns lehet: a károkozó magatartás időpontja, a kár bekövetkezésének időpontja, illetve a kártérítési igény érvényesítésének időpontja. Egy vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás akkor biztosítana maximális védelmet a vállalkozás, illetve a vezető tisztségviselő számára, ha a vezető tisztségviselői megbízatás teljes tartama alatt okozott, a vezető tisztségviselői megbízatás időtartalma alatt vagy ezt követően bekövetkezett és egyúttal az irányadó elévülési időn belül bejelentett károkra is vonatkozna.

A biztosítási piacon a biztosítók alapvetően kétféle megközelítéssel szerződnek: az egyik konstrukció szerint a biztosítás csak a biztosítási szerződés időtartama alatt bekövetkezett károkra, a másik konstrukció szerint a biztosítási szerződés időtartama alatt érvényesített kárigényekre terjed ki. Egyes biztosítók ugyanakkor (tipikusan plusz díjazás mellett) vállalják a biztosítási időszak retroaktív kiterjesztését olyan esetekben, amikor a vezető tisztségviselői jogviszony a biztosítás megkötése előtt már létrejött. A felelősségbiztosítások általában magukban foglalnak egy kiterjesztett felfedezési időszakot is, azaz a biztosító megtérítési kötelezettséget vállal a biztosítási időszak lejártát követő meghatározott időben bejelentett kárigények kapcsán is. A biztosítók által alkalmazott kiterjesztett időszakok tipikusan nagyon rövidek (30 nap, 60 nap, esetlegesen 12 hónap), külön díjazás mellett azonban több biztosítónál is van lehetőség arra, hogy ez az időszak akár az elévülési idő végéig meghosszabbításra kerüljön.

Kapcsolódó cikkek:

Vezető tisztségviselői felelősség - A vonatkozó hatályos jogi szabályokról

A felmentvény – „bizonyítvány” a megfelelő cégvezetésről - Hogyan alakult a jogintézménye az elmúlt évek bírói gyakorlatában?

forrás: Jogi Fórum

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke által meghirdetett I. Országos Pervezetési Verseny regionális döntőjét rendezte meg a Szegedi Ítélőtábla október 1-jén a táblabíróság szegedi székházában. A büntető ügyszakban Varga Diána (Gyulai Törvényszék), míg a polgári ügyszakban Farkas Mihály (Kecskeméti Törvényszék) bizonyult a legjobbnak.

I. Országos Pervezetési Verseny regionális döntőjében a Szegedi Ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó négy megye (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok) törvényszékeinek a versenyre jelentkező bírósági titkárai mérték össze tudásukat polgári és büntető ügyszakban. A résztvevőknek ügyszakonként azonos jogeset alapján kell bírósági tárgyalást levezetni. A szimulált perben a bírósági munka iránt érdeklődő szegedi joghallgatók játszották el a különböző szerepeket (vádlott, ügyész, védő, tanúk, szakértők, stb…), míg a bíróként fellépő bírósági titkár teljesítményét a Szegedi Ítélőtábla és az illetékes törvényszékek polgári, illetve büntető kollégiumának vezetői, mint zsűritagok értékelték.

Kemenes István, Farkas Mihály, Hámori Attila, Varga Diána és Hegedűs István (balról jobbra) - Forrás: Szegedi Ítélőtábla

Az egész napos rendezvény – amely a Szegedi Ítélőtábla és Szegedi Tudományegyetem közötti kiváló együttműködésre is építve jött létre – magas színvonalú versengést hozott. Mind a versenyzők. mind a perek „szereplői” kimagaslót nyújtottak. Ezt emelte ki az értékeléskor  Hámori Attila, a Szegedi Ítélőtábla oktatási felelőse, a verseny főszervezője éppen úgy, mint Kemenes István, a Szegedi Ítélőtábla megbízott elnöke, aki a polgári ügyszak zsűrijét vezette és Hegedűs István, a Szegedi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője, aki pedig a büntető ügyszak zsűrijének elnöki posztját töltötte be. Ugyanakkor mindhárman felhívták a figyelmet a leggyakrabban előforduló hibákra, hiányosságokra. Már csak azért is, hogy az országos döntőbe bekerülő dél-alföldi versenyzők ezeket kijavítva vezethessenek le még magasabb szinten egy pert a legjobbak versenyében. A Dél-Alföldi régiót Varga Diána és Farkas Mihály képviseli majd a december 4-5-én az országos döntőben.

forrás: Jogi Fórum

Fokozottabb védelem a gyerekeknek és kiskorúaknak az ártalmas tartalmak korlátozásával. reklámoknak mennyiségi korlátot szabó szabályok. Az igény szerint lekérhető videotartalmat szolgáltatók kínálatának 30 százaléka kötelezően európai kell legyen. - Jóváhagyta az Európai Parlament az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó új szabályokat.

A MONDO egy komplex program, amelynek célja a gyerekek jogtudatosítása és amely a MONDO nevű kártyajátékra épül. A MONDO kártyajátékot a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Csillagház Általános Iskolával fejlesztett ki, hogy a fogyatékos emberek felismerjék, ha jogaikat korlátozzák. A játék témái ép gyerekek számára is fontosak!

A fogyatékos személyek kiszolgáltatottabbak lehetnek a fizikai és lelki bántalmazásnak, annak, hogy korlátozzák jogaikat és nem engedik őket dönteni életük alapvető kérdéseiben, például abban, hogy családot alapítanak-e. Gyakran kerülnek felnőttként intézetbe, melyet soha nem hagyhatnak el, hogy a többséghez hasonló életet élhessenek.

Az érintettek többnyire képtelenek megvédeni magukat bizonyos veszély-, és konfliktushelyzetekben. Ennek részben az az oka, hogy soha nem tanulták meg, mit tehetnek. Az iskolában még tanulhatnak erről.

A MONDO-t eredetileg fogyatékossággal élő, intézetekben élő gyerekek számára fejlesztette ki a TASZ a sérült gyermekeket nevelő Csillagház Általános Iskolával közösen, azonban a játék fejlesztése során egyértelművé vált, hogy bizonyos helyzetek felismerése az ép gyermekek számára is esszenciális azért, hogy meg tudják magukat védeni. Az alapvető jogokat bemutató játék minden tíz év feletti gyereknek fontos tanulási segédeszköz!

A kártyajáték azért készült, hogy használói tisztában legyenek a jogaikkal, bizonyos helyzetekben jól tudjanak reagálni és könnyebben kommunikáljanak a környezetükkel. A csomag tíz témát dolgoz fel Hitka Viktória grafikus kedves rajzai segítségével.

A kártya célcsoportja a 8-12 éves korosztály, de bizonyos témáiról már akár óvodás korú gyermekekkel is lehet beszélgetni. A MONDO-hoz tartozik egy szülői és egy, a kerettantervi kapcsolódásokat is tartalmazó, pedagógiai segédanyag, utóbbi segít abban, hogy a jogtudatosító kártyajátékot a tanárok a mindennapi oktatásba is be tudják vinni.

Mit mondanak a MONDO-ról a gyerekek és a szakemberek? - További részletek ITT, a TASZ hivatalos oldalán!

forrás: Jogi Fórum

Szankciókat helyezett kilátásba a Facebook ellen az Európai Bizottság, amennyiben az amerikai internetes óriáscég az év végéig nem tesz eleget az uniós fogyasztóvédelmi előírásoknak.

Věra Jourová jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és nemek közötti esélyegyenlőségért felelős EU-biztos és a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok megbeszéléseket folytattak a Facebook képviselőivel, hogy felmérjék, milyen előrelépés történt a folyamatban lévő fogyasztói jogérvényesítési intézkedések végrehajtása terén.

Megállapítást nyert, hogy a fogyasztók jogainak érvényre juttatását célzó intézkedések tekintetében csak nagyon kismértékű előrehaladást sikerült elérni. A Facebook áprilisban bevezetett új szolgáltatási feltételei félrevezetően ismertetik a cég által nyújtott szolgáltatások főbb jellemzőit. Különösen aggályos e tekintetben, hogy a Facebook jelenleg azt a tájékoztatást adja a fogyasztóknak, miszerint az adataikat és a felhasználói tartalmakat kizárólag az általános felhasználói élmény javítására használja fel, holott azokat kereskedelmi célokra is hasznosítja, amiről nem tesz említést.

Jourová biztos a kialakult helyzettel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „Vége a türelmemnek. A Facebook biztosított arról, hogy decemberre a még esetlegesen megmaradt félrevezető szolgáltatási feltételek mindegyikét véglegesen korrigálja, a helyzet azonban csak húzódik és húzódik. Az ígérgetés felett eljárt az idő, eljött a cselekvés órája.”

forrás: Jogi Fórum

Már csak egy hónapig, október 31-ig lehet használni a készpénzes vásárlásoknál a régi - 2017 előtt kibocsátott - 1000 forintos bankjegyeket, mert október végén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bevonja azokat - közölte az MNB hétfőn.

November 1-től már csak az idén márciusban megjelent, megújított 1000 forintos bankjegyekkel lehet fizetni, és ezt követően a kereskedők már nem kötelesek elfogadni a régi címleteket.

A be nem cserélt régi 1000 forintos bankjegyek nem veszítik el értéküket, mert minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig díjmentesen beválthatók azonos címletű, törvényes fizetőeszközre.

A megújított 1000 forintos bankjegyek a kibocsátásuk óta sikeresen terjedtek el a készpénzforgalomban, szeptember végéig az 1000 forintos bankjegyeknek közel 80 százaléka újakra cserélődött.

Az MNB felhívja minden olyan parkoló-, menetjegy-, ital- és áruautomata üzemeltető figyelmét, hogy - akik eddig még nem tették meg - haladéktalanul készítsék fel berendezéseiket az új 1000 forintosok elfogadására.

A forint bankjegyek változásairól, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásáról az MNB honlapján található részletes tájékoztatás.

forrás: Jogi Fórum

Egynapos sztrájkot tartanak a szerbiai ügyvédek hétfőn, mert még nincs látható előrelépés és kézzelfogható eredmény a július végén meggyilkolt kollégájuk, Dragoslav Misa Ognjanovic ügyében.

Az ügyvéd több hírhedt alvilági vezetőt is védett az utóbbi években, korábban Slobodan Milosevic néhai szerb és jugoszláv elnök védője volt a hágai Nemzetközi Törvényszéken.

Az utóbbi két évben a szerb és a montenegrói szervezett bűnözés több emberét is meggyilkolták Belgrádban, amit a rendőrség szerint kábítószer-piaci háború motivált. A hatóságok úgy vélik: a gyilkosság módjából ítélve Dragoslav Misa Ognjanoviccsal is bűnözők végezhettek.

A szerbiai ügyvédek a gyilkosság után egy hétig sztrájkoltak, és a legsürgősebb ügyeket sem vállalták el, mert - mint mondták - a munkabeszüntetéssel akarták felhívni a nyilvánosság és az illetékes szervek figyelmét arra, hogy mindent meg kell tenni, minden erőforrást mozgósítani kell a gyilkosok felkutatása érdekében.

A hétfői munkabeszüntetés másik oka, hogy az államügyészség felfüggesztette a kommunikációt az ügyvédekkel Ognjanovic ügyével kapcsolatban, így azt sem lehet tudni, hol tart a nyomozás.

A Szerbiai Ügyvédi Kamara közlése szerint a sztrájkkal szeretnék felhívni a figyelmet arra is, hogy az ügyvédeket munkavégzésük hatékonysága érdekében meg kell védeni, ugyanis ez a igazságszolgáltatás működésének az alapja.

Az utóbbi három évben három ügyvédet öltek meg Szerbiában, a legutóbbi gyilkosságra néhány órával azt követően került sor, hogy a belügyminiszter sajtótájékoztatón számolt be a bűnözés arányának csökkenéséről az országban - írta a szerb sajtó július végén.

forrás: Jogi Fórum

Az Ab alaptörvény-ellenesnek mondta ki a nyugdíjtörvénynek azt a tavalyi módosítását, amely bizonyos esetekben jogorvoslat nélkül hagyja az eljárási szabálytalanságokat és az anyagi jogi hibákat. – A szeptemberi nagykövetségi fogadás után októberben ügyvédek napi konferenciát rendeznek az Ab székházában.

Nagykövetségek képviselői a Donáti utcában

A nagykövetségek képviselői - Forrás: Alkotmánybíróság

Az Ab a nyári ítélkezési szünete után, szeptember 20-án mintegy ötven, Magyarországra akkreditált nagykövetségi képviselőt látott vendégül. A Donáti utcában rendezett fogadáson Sulyok Tamás elnök többek között arról tájékoztatta a vendégeket, hogy a változó globális politikai, gazdasági és társadalmi környezetben az alkotmánybíróságoknak mind nemzeti, mind nemzetközi szinten bonyolult és érzékeny jogi kérdéseket kell kezelniük, így a rendszeres vélemény- és tapasztalatcsere elengedhetetlen. Sajnálatos módon ennek aktuális ellenpéldája a Sargentini-jelentés – mondta az elnök –, amelynek készítői úgy fogalmazták meg a magyar Ab integritását, autonómiáját és tekintélyét negatívan érintő megállapításokat, hogy minden előzetes konzultációt elmulasztottak az Alkotmánybírósággal. A testület elnöke ezt követően ismertette az elmúlt időszak néhány meghatározó alkotmánybírósági határozatát, amelyek többek között a sajtószabadság és a közéleti vita szabadsága, az egyházak jogállása és a nemek közötti egyenlőség területén nyújtanak hatékony alapjogvédelmet.

Ügyvédek napja az Alkotmánybíróságon

Október 17-én ügyvédek napi konferenciát rendeznek az Ab Donáti utcai székházában. Megnyitót tart Sulyok Tamás, az Ab elnöke, majd köszöntőt mond Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Az előzetes program szerint Czine Ágnes alkotmánybíró „Az alkotmányjogi panasz alapjogvédelmi aspektusból; hatékony jogorvoslatnak tekinthető-e az alkotmányjogi panasz”, míg Schiffer András ügyvéd „Az alkotmányjogi panasz, mint alkotmányos jogorvoslat ügyvédi szempontból (kihívások és nehézségek)” címmel tart előadást. Rajtuk kívül felszólal többek között Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró, Juhász Imre alkotmánybíró, Bogdán Tibor ügyvéd és Szalay Péter alkotmánybíró is.

Szalay Péter és Stumpf István alkotmánybírák, valamint Sulyok Tamás, az Ab elnöke - Forrás: Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének szeptemberi határozata

Szükségtelen korlátozás a nyugdíjtörvényben – III/1175/2018.

Az Ab szeptember 24-én hozott határozatában megállapította, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A testület döntése értelmében a megsemmisített rendelkezés a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 11.K.27.091/2018/3/I. sorszám, illetve 10.K.27.090/2018/3. sorszám alatt, valamint a folyamatban lévő más ügyekben sem alkalmazható. Az ügy háttere: a felperes kivételes árvaellátás megállapítása iránti kérelmet nyújtott be az alperes Magyar Államkincstárhoz (MÁK), amely a kérelmét elutasította. A MÁK határozatában a támadott rendelkezésre hivatkozott, miszerint a határozata ellen kezdeményezett közigazgatási perben kizárólag az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben megjelölt semmiségi ok fennálltára lehet hivatkozni. A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő az alperessel szemben, mivel álláspontja szerint semmisségi ok nem áll fenn. Az alperes a kereseti kérelem elutasítását kérte. Az ügyben eljáró bíró indítványt nyújtott be az Ab-hoz, mivel véleménye szerint a támadott rendelkezés ellentétes a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joggal. Az Ab a bírói kezdeményezést megalapozottnak találta. A határozat indokolása szerint a kivételes árvaellátás kérelemre induló, bizonyos esetben hivatalból is megindítható hatósági eljárás eredményeként meghozott határozattal állapítható meg, amely közigazgatási cselekménynek minősül, ezért közigazgatási per tárgya lehet. Az ellátás megállapítása vagy annak elutasítása az ügyfél megélhetésének befolyásolása miatt alkotmányjogilag érdemi döntésnek minősül. A jogszabályban említett méltányossági szempontok téves értékelése megalapozhatja a jogszabálysértés megállapítását. Továbbá, ha a mérlegelési szempontok nem derülnek ki a határozatból, akkor a döntés megalapozottsága sem vizsgálható. Ezért a támadott szabályozás szükségtelenül korlátozza a jogorvoslathoz, illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. (Előadó bíró: Varga Zs. András)

Az Alkotmánybíróság teljes ülése - Forrás: Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának szeptemberi határozata

Kártalanítás a fogvatartási körülmények miatt – IV/752/2018.

Az Ab tanácsa szeptember 25-én elutasította a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 10/A. § (4) bekezdés első két mondata, illetve 436. § (11) bekezdés első mondata alaptörvény ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: az indítványozó a szabadságvesztés végrehajtását követően fogvatartási körülményei miatt kártalanítás iránt kérelmet nyújtott be a bírósághoz. A Zalaegerszegi Törvényszék elsőfokú végzésével az indítványozó kérelmét elutasította, mivel az indítványozó a jogvesztő határidőt elmulasztotta. A másodfokú bíróság az elutasítást megerősítette. Az indítványozó ezt követően az Ab-hoz fordult. Szerinte a támadott jogszabály érdemben befolyásolta a bírói döntést, mert olyan körülményekre utal, amelyekre visszamenőleg nem lehet hatást gyakorolni. Az elítéltek azonban az új kártalanítási szabályok alapján visszamenőleg nem tudják befolyásolni, hogy a méltatlan elhelyezési körülményeik mikor értek véget, illetve utána mennyi időt töltenek még büntetés-végrehajtási intézetben a szabadulásukra, egyben annak lehetőségére várva, hogy megindíthassák a kártalanítási eljárást. Az Ab az indítványt nem találta megalapozottnak. Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás új jogosultságot állapít meg a fogvatartottak számára. A kártalanításra vonatkozó szabályok jogot megállapító jogszabálynak minősülnek, amelyek nem hordoznak hátrányos tartalmat. „A kártalanítási igényt elbíráló, az indítványozó által támadott jogszabályok visszamenőleges hatályúként nem értelmezhetők, mivel a kártalanítás szempontjából lezárt jogviszonyok alapján rendelkeznek kártalanítási összeg jövőbeni kifizetése iránti kötelezettségről vagy a kártalanítási igény elutasításáról” – olvasható a határozat indokolásában. (Előadó bíró: Szívós Mária)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának szeptemberi határozata

Bírságcédula a szélvédőn –  III/1037/2018.

Az Ab tanácsa szeptember 25-én elutasította a közúti közlekedésről szóló a 1988. évi I. törvény 15/C. § (2) bekezdése ellen irányuló bírói kezdeményezést. Az ügy háttere: az alperes várakozási díj megfizetése nélkül parkolt, azonban állítása szerint a pótdíj kiszabásáról szóló, a szélvédőjére helyezett értesítést nem kapta meg, így a pótdíjtartozásról csak a fizetési felszólításból értesült. A parkolási díjat és az alappótdíjat ezután megfizette, indokolatlannak tartotta azonban, hogy a felperes a 15 napon túl fizetendő, emelt összegű pótdíjat követelte. A hatályos szabályozás alapján vélelmezni kell, hogy a járművön elhelyezett értesítést az érintett valóban meg is kapta, míg a felróhatóság hiányát nem bizonyíthatja az érintett, mert nemleges bizonyításnak nincs helye. Ez a szabályozás az indítványozó szerint sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az Ab viszont nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést. A vonatkozó szabályok alapján a gépjárművel várakozó személy által meg nem fizetett parkolási díj polgári jogi jogviszonyból eredő kötelmi jellegű pénzkövetelés, amely szerződés alapján jön létre. A parkolás tényével az adott helyen várakozó személy tudomásul veszi, hogy a feltüntetett tájékoztatás szerinti várakozási díj fizetésére köteles. Amennyiben a díjat a szolgáltatást igénybe vevő nem fizeti meg, szerződésszegést követ el, emiatt pedig pótdíj fizetésére köteles. Kétségtelen – mutat rá a határozat indokolása –, hogy az értesítésnek a szélvédőlapáton történő elhelyezése nem jelenti szükségképpen, hogy a szerződésszegő fél megfelelő időben értesül a pótdíj kiszabásáról, a szerződésszegés tényével azonban tisztában van. Az Ab szerint az alkalmazandó norma a bírósági eljárás egészének a tisztességességével összefüggésben mégsem ébreszt alkotmányos kételyeket. (Előadó bíró: Hörcherné Marosi Ildikó)

forrás: Jogi Fórum

Vagyonmegóvási intézkedést kezdeményezett az Állami Számvevőszék nyolc egyetemnél, mindaddig amíg nem igazolják a hallgatói önkormányzat törvényes működését – ezt jelentette be az ÁSZ főtitkára. Az ÁSZ megállapította, hogy a 27 állami fenntartású felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatai a 2013-2016. közötti években nem szabályszerűen alakultak meg, ezért a felsőoktatási törvényben biztosított jogosítványaik gyakorlásának feltételei nem álltak fenn.

Holman Magdolna elmondta: a Dunaújvárosi Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Testnevelési Egyetem esetében az ÁSZ kezdeményezte a Magyar Államkincstárnál a felsőoktatási intézményeket megillető hallgatói normatívából kötelezően a hallgatói önkormányzatokra fordítandó egy százalékos állami támogatás folyósításának felfüggesztését. Az ÁSZ megállapította, hogy a 27 állami fenntartású felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatai a 2013-2016. közötti években nem szabályszerűen alakultak meg, ezért a felsőoktatási törvényben biztosított jogosítványaik gyakorlásának feltételei nem álltak fenn. A szabálytalanságok megszüntetésére az ÁSZ levélben szólította fel mind a 27 intézményt, de csak 19 egyetem tájékoztatta a Számvevőszéket az intézkedésekről, nyolc intézmény nem adott tájékoztatást, így ezen intézményeknél a rendeltetésellenes közpénzfelhasználás továbbra is fennáll.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott feltételek mellett a felsőoktatási intézményekben, azok részeként hallgatói önkormányzatok működnek, amelyek véleményt nyilváníthatnak, javaslattal élhetnek, dönthetnek a felsőoktatási intézmény működésével és a hallgatókkal kapcsolatos kérdésekben, a törvényben és a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – ismertette az ÁSZ pénteki sajtótájékoztatóján Makkai Mária felügyeleti vezető. Működésükhöz és feladatellátásukhoz a felsőoktatási intézmények biztosítják a feltételeket és anyagi eszközöket, állami támogatásban részesülnek, továbbá saját bevétellel is rendelkeznek. Működésüket a felsőoktatási intézmények ellenőrizni kötelesek – mondta el az ÁSZ felügyeleti vezetője.

Forrás: ÁSZ

Az Állami Számvevőszék korábban több alkalommal ellenőrizte az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodását és működését. Első alkalommal került sor ugyanakkor a 27 állami fenntartású felsőoktatási intézmény ellenőrzésére a hallgatói önkormányzatok tekintetében – világított rá Makkai Mária. Mint mondta: az ellenőrzést ezen túl az is indokolta, hogy a hallgatói önkormányzatok működése a jövő nemzedékét széles körben érinti, jelentős összegű közpénzt használnak fel és az állami felsőoktatási intézmények mindennapi működésére is hatással vannak. Mindez azt jelenti, hogy a hallgatói önkormányzatok törvényes és átlátható működése közérdek, és az egyetemi hallgatók legalapvetőbb érdeke, ellenőrzésével az ÁSZ ezt szolgálja – hangsúlyozta a felügyeleti vezető.

Az ÁSZ ellenőrzésében érintett intézmények: Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Debreceni Egyetem, Dunaújvárosi Egyetem, Eötvös József Főiskola, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Eszterházy Károly Egyetem, Kaposvári Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Magyar Táncművészeti Egyetem Miskolci Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nyíregyházi Egyetem, Óbudai Egyetem, Pannon Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Soproni Egyetem, Semmelweis Egyetem, Pető András Főiskola, Széchenyi István Egyetem, Színház- és Filmművészeti Egyetem, Szent István Egyetem, Szegedi Tudományegyetem és a Testnevelési Egyetem.

A hallgatói önkormányzatok megalakulása nem felelt meg a törvényi előírásoknak

Makkai Mária a sajtótájékoztatón elmondta: az ÁSZ ellenőrzése megállapította, hogy az állami fenntartású felsőoktatási intézményeknél a 2013-2016. években a hallgatói önkormányzatok nem szabályszerűen alakultak meg, a hallgatói önkormányzatok működése, forrásfelhasználása, gazdálkodása nem volt szabályszerű, nem volt biztosított a közpénzekkel történő átlátható, szabályszerű gazdálkodás. Hozzátette: az ÁSZ feltárta, hogy a törvényi előírás ellenére a teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók legalább 25 százaléka igazoltan nem vett részt a hallgatói önkormányzati választásokon, valamint a hallgatói önkormányzatok nem rendelkeztek jóváhagyott alapszabállyal sem.

A felügyeleti vezető rávilágított: a felsőoktatási törvény szerint a hallgatói önkormányzatok törvényben biztosított jogosítványai gyakorlásának feltétele a szabályszerű megalakulás. E jogosítványok közé tartozik a működéshez biztosított anyagi eszközök, állami támogatás és saját bevételek felhasználásáról való döntés. A hallgatói önkormányzatok ellenőrzött időszakot érintő megalakulása nem volt szabályszerű, így a közvagyon használatára, a közpénz felhasználására vonatkozó jogosítvánnyal nem rendelkeztek. A felsőoktatási intézmények belső kontroll-rendszere nem nyújtott megfelelő védelmet a jogalap nélküli, jogszabályellenes közpénzfelhasználással szemben. Nem ellenőrizték a hallgatói önkormányzatok törvényes működését, valamint annak a feltételeit, hogy a hallgatói önkormányzat a törvényben meghatározott jogosítványait gyakorolhatja-e. A szabálytalanságok megszüntetésére az Állami Számvevőszék levélben szólította fel az intézményeket – mondta el Makkai Mária felügyeleti vezető.

A hallgatói normatíva egy százalékának felfüggesztését kezdeményezte az ÁSZ nyolc egyetemnél

Holman Magdolna az ÁSZ főtitkára a sajtótájékoztatón elmondta: az ellenőrzött 27 állami felsőoktatási intézményből 19 intézmény az intézkedésekről tájékoztatta az Állami Számvevőszéket. Hozzátette: nyolc felsőoktatási intézmény – a Dunaújvárosi Egyetem, az Eszterházy Károly Egyetem, a Kaposvári Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Testnevelési Egyetem – vezetője, rektora a szabálytalanságok megszüntetése érdekében az intézkedésekről az erre törvényben meghatározott 15 napos határidőn belül nem adott tájékoztatást, így ezen intézményeknél a rendeltetésellenes közpénzfelhasználás továbbra is fennáll.

Forrás: ÁSZ

Holman Magdolna kifejtette: az Állami Számvevőszékről szóló törvény szerint amennyiben az ellenőrzés rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást tár fel, illetve az ellenőrzött szervezet által a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével károkozást, illetve ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, illetve enyhítése érdekében az Állami Számvevőszék az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez fordulhat az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatások folyósításának felfüggesztése érdekében. A főtitkár bejelentette: a törvényi felhatalmazás alapján az Állami Számvevőszék kezdeményezte a Magyar Államkincstárnál az érintett nyolc állami felsőoktatási intézmény esetében a felsőoktatási intézményeket megillető hallgatói normatívából kötelezően a hallgatói önkormányzatokra fordítandó egy százalékos állami támogatás folyósításának felfüggesztését. A támogatás folyósításának felfüggesztése kezdeményezését az Emberi Erőforrások Minisztériuma, mint az állami felsőoktatási intézmények fenntartója részére is megküldtük – tette hozzá Holman Magdolna.

Forrás: ÁSZ

Az ÁSZ ezzel egyidejűleg felszólította a vagyonmegóvási intézkedéssel érintett felsőoktatási intézmények vezetőit, hogy a nyilvánosságra hozott jelentésben leírt szabálytalanságok vonatkozásában a hallgatói önkormányzatok törvényes működésének biztosítása érdekében intézkedjenek és erről tizenöt napon belül írásban tájékoztassák az Állami Számvevőszéket. Az érintett egyetemeknek igazolniuk kell a hallgatói önkormányzat törvényes működését – szögezte le az ÁSZ főtitkára. Hozzátette: amennyiben a hallgatói önkormányzatok törvényes működése helyreállt, az Állami Számvevőszék kezdeményezi a Magyar Államkincstárnál a támogatás folyósítása felfüggesztésének megszüntetését.

forrás: Jogi Fórum

Két partneri kinevezéssel alakult át a világszerte 32 irodával rendelkező Taylor Wessing budapesti irodájának szervezeti struktúrája. A meghatározó pozíciót kiérdemlő szakemberek, Ódor Dániel és Novák Zoltán az évtized eleje óta az ügyvédi iroda csapatát erősítik, a következő időszakban pedig mindketten fontos szerepet vállalnak a magyarországi iroda megújuló üzleti stratégiájának kialakításában.

Ódor Dániel 2008-ban szerzett jogi diplomát a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Erasmus ösztöndíjas hallgatóként tanulmányokat folytatott a németországi Passau Egyetemen. 2012-ben csatlakozott a Taylor Wessinghez. Ügyvédi munkája során az iroda hazai és nemzetközi ügyfeleinek is teljeskörű jogi tanácsadást nyújtott az adatvédelem, az ingatlanjog és az e-kereskedelem különféle területein. Az iroda belső kiküldetési programjának keretében 2017 őszén a cég londoni központjában is dolgozott. Az ingatlanjog területén szerzett kiemelkedő szakmai eredményeinek és tapasztalatainak köszönhetően felvételt nyert a világ vezető ingatlanszakembereit tömörítő RICS magyarországi szervezetébe is. A budapesti irodában Dániel feladatköre a partneri kinevezés óta többek között az ingatlan és IT üzletág vezetésével bővült.

Novák Zoltán 2009-ben fejezte be jogi tanulmányait a Debreceni Egyetemen, később ugyanott PhD fokozatot is szerzett. Emellett tanult Tübingenben, Leuvenben és Amszterdamban, szakmai gyakorlatát pedig többek között a Német Szövetségi Parlamentben folytatta. A Taylor Wessing magyar irodájához 2010-ben csatlakozott. Szakterületei közé tartozik a szellemi tulajdon, a munkajog, a kereskedelmi jog és a vitarendezés. Rendszeresen képvisel nemzetközileg ismert nagyvállalatokat kereskedelmi tranzakciók, illetve jogviták során, és több jelentős pertárgyértékű ügyben jár el a Magyar Állam nevében amerikai bíróságok előtt. Amerikai tapasztalatai mellett Zoltán a Taylor Wessing hamburgi irodájának energiajogi csoportjában is dolgozott. Zoltán gyakran publikál különböző üzleti és tudományos kiadványokban, nemzetközi konferenciák és workshopok rendszeres részvevője és előadója. A Magyar Ügyvédi Kamara mellett tagja több nemzetközi választottbírósági szervezetnek, így a Young ICCA-nak, az ICC YAF-nak és a YIAG-nak is. Partneri kinevezése óta Zoltán felel a magyar iroda publikációs tevékenységéért is.

_________________________________________________________________________________

A Taylor Wessing a világ egyik vezető, teljes körű jogi szolgáltatásokat kínáló nemzetközi ügyvédi irodai hálózata, 1200 jogásszal. Ügyfelei a világ legdinamikusabb iparágaiban tevékenykednek. A Taylor Wessing problémaközpontúan közelíti meg a jogi tanácsadást, úgy segítve ügyfelei sikerét, hogy innovatívan gondolkodik üzleti tevékenységükkel kapcsolatban. A jövő iparágaira koncentrálva a cég piacvezető szakértelemre tett szert a technológia, a média és kommunikáció, az élettudományok, a vagyonkezelés és az energiaipar területein. A csoport 32* irodája révén valós jelenléttel rendelkezik Európa, Közel-Kelet és Ázsia országaiban: irodái a legjobb gazdasági és kulturális ismereteket ötvözik a nemzetközi tapasztalatokkal annak érdekében, hogy az ügyfelek számára proaktív és integrált megoldásokat kínálhassanak.

* Beleértve a Szaúd-Arábiában és Dél-Koreában működő társirodákat is.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.