jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

A köznevelési törvény közelmúltban elfogadott, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket érintő módosításának hatályon kívül helyezését kezdeményezte az LMP az Alkotmánybíróságnál (Ab).

Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője kedden Budapesten, az Ab épülete előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, a "Lex Taigetosz" néven elhíresült törvénymódosítás megsemmisítését kérő beadványukat az MSZP, a Jobbik és hét független képviselő is támogatta, így több mint ötvenen írták alá. 
    

Az LMP több helyen is alkotmányellenesnek találta a módosítást, ezeket tételesen felsorolták a beadványukban - tette hozzá.
    

Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott, az osztályozás használata az érintett gyerekek esetében nagyon súlyos következményekkel járna, "egész életüket megnehezítené és megnyomorítaná".
    

Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom képviselője azt mondta, a több tízezer gyereket érintő törvény "botrányos és elfogadhatatlan", a törvény hatályon kívül helyezése pedig nem pártpolitikai, hanem szakmai és emberi jogi kérdés.
    

A sajtótájékoztató után Szél Bernadett és Törley Katalin átadták az LMP beadványát az Alkotmánybíróságnak.
 

forrás: Jogi Fórum

Az Országgyűlés ma összesen tizennyolc előterjesztésről szavaz. A képviselők egyebek mellett elfogadhatják a kormány adócsomagját, továbbá döntenek arról a kormánypárti javaslatról, amely előírná a külföldi támogatás feltüntetését a civil szervezeteknek.

Az ülésnap reggel 9 órakor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter napirend előtti felszólalásával kezdődik. A házszabály alapján a tárcavezető legfeljebb öt percben ismertetheti álláspontját, amire a frakciók két-két percben válaszolhatnak.
    

A képviselőcsoportok napirend előtti felszólalásait követően a parlament határozathozatalokat tart. A Ház ekkor dönthet a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló kormánypárti törvényjavaslatról, a kormány adócsomagjáról, továbbá új jogszabályt alkothat a büntetőeljárásról és az ügyvédi tevékenységről.
    

A szavazásokat követően szerdán elfogadni tervezett javaslatok bizottsági jelentéseit vitatják a képviselők.
    

Az Országgyűlés csütörtökön, várhatóan a jövő évi költségvetés elfogadásával zárja tavaszi ülésszakát.

forrás: Jogi Fórum

forrás: dr. Molnár-Bencsik Anett

Az Egyesült Királyság olyan új adójogi szabályozást fogadott el, amely szerint a területén kívül működő online szerencsejáték-szolgáltatók a brit fogyasztók által tett fogadásokból elért nyereségük tekintetében akkor is adókötelesek lesznek az Egyesült Királyságban, ha a letelepedésük helye szerinti államban már szintén fizettek adót e nyereség után. E szabályozás célja, hogy az érintett szolgáltatók az ilyen nyereséget ne vonhassák ki a brit adóztatás alól azáltal, hogy alacsony adókulcsot alkalmazó országban telepednek le.

Ítélethirdetés a C-591/15 The Gibraltar Betting and Gaming Association Limited ügyben

A gibraltári szerencsejáték-szolgáltatók egyik egyesülete szerint az új adójogi szabályozás ellentétes az uniós joggal, mivel sérti a szolgáltatások szabad nyújtásának az elvét. A brit adóhatóság viszont úgy véli, hogy az Egyesült Királyság és az annak egy tengerentúli területét képező Gibraltár vonatkozásában nem alkalmazható az uniós jog, mivel ez utóbbi hatókörébe csak a tagállamok közötti viszonyok tartoznak, az egy tagállamon belüli helyzetek viszont nem.

Egy brit bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az uniós jog alkalmazása szempontjából az Egyesült Királyságot és Gibraltárt úgy kell-e tekinteni, mint amelyek egy tagállamot alkotnak, vagy, éppen ellenkezőleg, úgy, mint amelyek olyan külön területeket képeznek, amelyek egymás közötti kapcsolataira alkalmazandó e jog.

Az ügyben az indítvány kihirdetése eredetileg 2016. december 15-re volt kitűzve, de a főtanácsnok végül pár héttel elhalasztotta a jogi álláspontjának ismertetését.

forrás: Jogi Fórum

A Jogtudományi Közlöny 1895. évi 23. számában megjelent börtönügyi írás bajor, svájci és francia börtöntapasztalatokról ad tájékoztatást.

„Uti emlékek.

      Külföldön jártamkor mindig meglátogattam a nagyobb városokban levő letartóztatási intézeteket. A bajor zárkafegyházak közül különösen megtekintésre méltó a nürnbergi, melynek architekturája a panoptikon-rendszernek felel meg. Ezen intézetben az elkülönitést következetesen, minden tekintetben és minden téren keresztülviszik. A csinos és tiszta zárkákon kivül minden letartóztatott még külön, megfelelő nagyságu zárt udvarban is teszi meg mindennapi sétáját. Sajátságos benyomást gyakorol a látogatóra, midőn mellette álarczos letartóztatottak haladnak el. Ezeknek arczát t. i. egy fekete posztódarab takarja be, nyilásokkal a szemek részére, minek az a rendeltetése, hogy a letartóztatottat társai fel ne ismerjék akkor, a midőn az intézet egyik részéből a másikba megy. Ezen berendezés jótéteményét különösen a müvelt osztályhoz tartozó egyént veszi igénybe; mert a fegyház elhagyása után senkivel sem találkozhatik, ki róla mondhatná, hogy a fegyházban látta őt. Ez minden esetre hatékonyan elősegiti a büntetés kiállása után a tisztességes megélés lehetőségét. Hogy minő szakértelemmel kezelik ezen fegyházat, arról fogalmat alkothatunk magunknak, ha konstatáljuk, hogy ennek igazgatóját az ügyészi karból hivták meg jelenlegi állására.

      Nürnberget nem hagytam el a nélkül, hogy az ottani «kriminal-muzeum»-ot meg ne látogattam volna, melyben az inquisitió kinzó eszközeiből egy szerfelett gazdag gyüjteményt létesitettek. Ezen muzeum látogatóit akaratlanul mosolyra inditja azt a körülmény, hogy üde arczu kis leánykák siránkozó, ál-pathetikus hangon magyarázgatják a látogatóknak az u. n. inqusitió borzadalmait.

      Svájczban, a hol a 25 kanton mindegyike külön büntetőjogi souverainitással bir, a legnagyobb eltérések mutatkoznak nemcsak az anyagi büntetőjog terén, hanem a fogházak berendezésénél is.

      Ugyanez áll a bünvádi eljárásról is. Alig hihető ma már, hogy pl. 25 évvel ezelőtt Zug kantonban beismerő vallomás kicsikarása czéljából egy vádlottat hüvelykszoritóval, felhuzógéppel és bőjttel kinoztak meg. A Svájcz különlegességei közé tartozik a korcsmalátogatási tilalom, mely intézményt az uj svájczi büntető-törvényjavaslat, melyet legközelebb külön fogok ismertetni, oda fejleszt, hogy a biróság orvosi vélemény alapján elrendelheti az iszákos vádlottnak valamely, az iszákosok számára rendelt gyógyintézetbe leendő felvételét még az esetben is, a midőn a vádlottat beszámithatlanság miatt felmentik. A midőn az iszákos meggyógyult, az esetben a biróság ennek elbocsátását fogja elrendelhetni.

      Érdekes, hogy Luzernben a hivatalos lapban tesznek közzé minden büntetőbirósági itéletet.

      Hogy Neufchâtelben a foglyok munkáiból lapot adnak ki és erre a foglyok előfizetnek, azt már régebben emlitettem e lapban.

      El kell azonban ismerni, hogy a Svájczban igen sok történik az u. n. patronage terén. Nagy küzdelmet fejtenek ki ezenkivül az alkoholismus ellen és ebben az állam erősen támogatja a társadalmat, mely némely helyütt igen élénk érzéket tanusit a rabsegélyezés ügyének fontossága iránt is. Baselbe épen a svájczi jogászgyülés ülésének tartama alatt érkeztem, a melynek vitáiban egy dr. juris és magántanár kisasszony vett részt. Basel város kantonja modern módon szabályozott börtönügygyel bir. Az ottani fogházban fegyenczek, fogházra itéltek, rendőrileg és közigazgatásilag letartóztatottak, továbbá ugy a férfiak, valamint a nők is egyesitve vannak. Természetes azonban, hogy a női foglyok teljesen el vannak különitve a férfiaktól. A férfiak a műhelyekben dolgoznak, a nők meg a háztartás teendőit végzik. Oly letartóztatási okok, mint pl. ágyasság miatt vagy a család fentartásának elmulasztása, munkakerülés vagy könnyelműség miatt stb. nálunk teljesen ismeretlenek. Különösen érdekes volt előttem a baseli fogház igazgatójának azon patriarchiális eljárása, hogy megelőző köszöntés nélkül soha meg nem szólitott egy vádlottat sem.

      A ki nem birósági itélet alapján, hanem mint látogató akar a párisi fogházakba jutni, az nem egy könnyen jut czélhoz. Az ottani nagykövetség legitimatiója nélkül ez egyáltalában nem is lehetséges. Erre következik a belügyniniszter irásos engedélye, a mire blanquetta létezik s ebben felsoroltatnak névszerint a megtekinthető intézetek, melyeknek mindegyikét csakis egyszer lehet ezen engedély alapján meglátogatni. A franczia administratio gyorsaságát és kitünőségét csodáltam, midőn minden párisi fogházba történő belépésemkor már ott találtam a belügyminisztériumnak a fogház igazgatóságához czimzett és jöttünket tudató sürgönyét. A franczia igazságügyminiszteriumnak semmi dolga nincs a büntetés végrehajtásával. Mert a depôts és a chambres de sûreté (az ideiglenesen letartóztatottak számára), a maisons d'arrêt (vizsgálati foglyok [terheltek, prévenus]) számára rendelt fogházak, a maisons de justice (oly vádlottak számára rendelt fogház, kiknek ügyében az esküdtszék biráskodik [accusés]) és a maison de correction (oly vádlottak számára rendelt fogházak, kiket emprisonnement correctionel vagyis fogházbüntetés elszenvedésére itéltek), mindezen intézetek a belügyminisztérium ressortjába tartoznak. Ezenkivül vannak letartóztatási intézetek, melyek a hadi tengerészeti és gyarmatügyi minisztériumnak alávetvék, mint pl. Guyanában és az Uj Caledoniában levők; továbbá vannak a katonai fogházak, melyek a hadügyminisztérium alá tartoznak és végül az algériai fogházak az algériai főkormányzó alatt. A börtönügy szakszerű vezetését ennek főigazgatója látja el, directeur de l'administration pénitantiaire, ki a belügyminisztérium felügyeletének alávetett fogházak felett gyakorolja az ellenőrzést.

      A párisi fogházakban a legtanulságosabb kétségtelenül Bertillon Alphons, a «Directeur du service d'identification à la Préfecture de Police», rendszere, mely anthropometriai mérések alapján a terhelt azonosságát képes megállapitani. Ezen mérések a testnek bizonyos oly részeire terjednek ki, melyek változatlanok maradnak és lehetségessé teszik, hogy a terhelt generáliáit meg lehessen állapítani. Itt hamis névbemondás, eltitkolás, szinlelés, stb. mit sem használ. Ha a terheltnek Francziaországban már egyszer az igazságszolgáltatással meggyült valahol a baja és az azonosságot megállapitó laboratóriumba belékerül, akkor menthetetlenül kárba veszett minden hazudozása. Csak néhány percznyi időt igényelnek Bertillon segédei és akkor előkerül a számtalan fasciculusok egyikéből egy carton, mely a terheltnek pontos leirását, ennek testi méreteit, fényképeit, az előéletére, valamint a korábbi büntetéseire vonatkozó adatokat stb. tartalmazza. Ezen eljárásnak eredménye a szemlélőre nézve a csodával határos és oly elemi erővel hat a terheltre is, hogy a legkonokabbul tagadó a tagadással minden további kisérlet nélkül felhagy.

      Szemtanúi voltunk, t. i. én és utitársam, egy a skepticismus felé hajló budapesti ügyvéd, egy ily leleplezésnek és a barátom ezen csodás eredmény láttára azon meggyőződését nyilvánitotta előttem, hogy itt valami tricknek okvetlenül kell léteznie, mert különben Bertillon sikerei egyenesen hihetetlenek lennének. Ezen meggyőződés érlelésénél nagyobb dicséretet Bertillonra nézve én nem képzelhetek magamnak. A művelt nemzetek különben már sietnek is ezen tudományos vivmányt magukévá tenni. Az Egyesült-Államok némelyike már adoptálta és Angliában épen most készülnek erre. Ezen méréseket különben csakis férfiaknál alkalmazzák rendszeresen. A nőknél csak a taille méretik meg és a nőket csakis akkor mérik szintén rendszeresen, ha a veszedelmes természetüek közé tartoznak.

      Ezen rendszer létesitése és fentartása igen csekély öszszeget igényel, és ez a fényképészetnek felhasználásával combinálva feltétlenül megbizható a visszaesés felismerése és a visszaesők megtorlása czéljából. Szükségesnek tartanám, hogy a Bertillon-féle méréseknek nálunk leendő meghonositása szintén megfontolás tárgyává tétessék. A ki nem hiszi a mondottakat, az nézze meg maga az intézmény müködését; a ki pedig ezt látja, az rögtön Bertillon geniális conceptiójának feltétlen bámulójává változik át.
 

Dr. Gruber Lajos

budapesti kir. alügyész.”

forrás: Jogi Fórum

Többórás vita után bizalmat szavazott a zágrábi parlament az Andrej Plenkovic vezette új koalíciós kormánynak, ezzel véget ért a több hete tartó kormányválság.

A Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a liberális Horvát Néppárt (HNS) koalíciós kabinetjét a horvát törvényhozás 151 képviselőjéből 78-an támogatták.
    

Andrej Plenkovic pénteken délelőtt újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a HDZ és a HNS megállapodott egy sor kulcsfontosságú alapelvben, amelyekkel hozzá akarnak járulni Horvátország fejlődéséhez és jólétéhez. Kijelentette: számára a politikai stabilitás üzenete a legfontosabb és erre épített, függetlenül attól, mások hogyan látják a helyzetet. Mind a HDZ-t, mind a HNS-t kíméletlenül támadják szimpatizánsai. 
    

Heves vita előzte meg a szavazást a parlamentben is. Ellenzéki parlamenti képviselők - köztük a volt kisebbik kormányzó párt, a Híd Függetlenek Listája (HÍD) képviselői - árulással, szavazatvásárlással és a választók becsapásával vádolták a két említett pártot. A HNS azon tagjai, akik nem értettek egyet a párt döntésével, két napja gyertyát gyújtottak a HNS zágrábi székháza előtt. A Szociáldemokrata Párt (SDP) képviselői pedig pénteken a parlamentben egy perc néma csenddel emlékeztek meg a HNS-es képviselőiről, akik korábban évtizedekig a szociáldemokraták partnerei voltak. 
    

Egyes politikai szakértők szerint a HNS aláírta halálos ítéletét a koalíciós megállapodással. Úgy vélték: a következő választásokon egy képviselőjük sem jut be a parlamentbe. A két párt ideológiailag annyira eltér egymástól, hogy lehetetlen lesz hosszú távon együtt kormányozniuk - hangoztatták. 
    

Predrag Stromar, a HNS megbízott elnöke szerint a horvátok a második világháború óta megosztottságban élnek, és ez Horvátország 1991-es függetlenné válása óta sem változott. Mind mondta, azért támogatják a HDZ-kormányt, mert előre szeretnének tekinteni, a politikájukkal pedig egy minőségibb, jobb, szabad és demokratikusabb társadalmat akarnak teremteni. 
    

A koalíciós megállapodás szerint a HDZ-nek a korábbi 16 helyett 18 minisztere lesz az új kormányban, a HNS-nek pedig kettő: Predrag Stromar építésügyi és tervezési miniszter, miniszterelnök-helyettes és Blazenka Divljak oktatási miniszter. A párt korábban kérte az igazságügyi tárcát is, de mivel kilenc képviselőjükből négy nem támogatja a kormány átalakítását, csupán öt, a HDZ csökkentette a korábban felkínált tárcák számát.
    

A belügyminiszteri tárca élére újonnan Davor Bozinovic, az igazságügyi tárca élére Drazen Bosnjakovic, a munka- és nyugdíjügyi tárca élére pedig Marko Pavic került, mindhárman a HDZ soraiból. Tomislav Coric volt munka- és nyugdíjügyi miniszter átkerült a környezetvédelmi és energetikai tárca élére, Lovro Kuscevic volt építésügyi és tervezési miniszter pedig átvette a közigazgatási tárcát. Minisztérium nélkül marad ugyanakkor Pavo Barisic oktatási miniszter, akit plágiummal vádoltak meg, de a szociáldemokraták bizalmatlansági indítványát korábban nem fogadta el a parlament. Barisic azért is népszerűtlen, mert nem folytatta a még tavaly januárban megakadt oktatási reformokat, ami miatt nemrég ismét tízezrek vonultak az utcára. A HNS egyik feltétele éppen ezért az oktatási tárca volt, hogy folytatni tudja az oktatás megreformálását. 
    

Horvátországban azután alakult ki kormányválság, hogy Andrej Plenkovic kormányfő április végén kezdeményezte a kisebbik koalíciós párt, a Híd Függetlenek Listája (Híd) minisztereinek leváltását, mert támogatták az ellenzéki szociáldemokraták bizalmatlansági indítványát a pénzügyminiszterrel szemben. A koalíció felbomlásával a parlamenti többség is bizonytalanná vált. Amennyiben a kormányfőnek nem sikerült volna az új többség létrehozása, amelyet a helyhatósági választások utánra ígért, várhatóan néhány hónapon belül előrehozott parlamenti választást írtak volna ki az országban - két év alatt a harmadikat.

forrás: Jogi Fórum

Újabb terrorellenes intézkedésekre készül a német kormány, a tervek szerint szélesítik a hatóságok jogkörét, hogy lépést tarthassanak a digitális átalakulással. Thomas de Maiziere belügyminiszter egy vasárnapi lapinterjúban az új tervek mellett arról is beszélt, hogy Németországban hosszabb távon együtt kell élni a terror fenyegetésével, és a migrációs válság megoldása is még évekig tarthat.
Az Országgyűlés ma kezd bele utolsó tavaszi ülésébe, a képviselők az első napon a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokról szavazhatnak. A miniszterelnök is felszólal hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
A Magyar Nemzeti Bank(MNB) 18,5 millió forint bírságot szabott ki a Hajdú Takarék Takarékszövetkezetre, egyebek közt hitelkockázat-kezelési, ügyfél-minősítési, értékbecslési, befektetési, informatikai nyilvántartási és adatszolgáltatási hiányosságok miatt - közölte a jegybank.
A Magyar Nemzeti Bank(MNB) 18,5 millió forint bírságot szabott ki a Hajdú Takarék Takarékszövetkezetre, egyebek közt hitelkockázat-kezelési, ügyfél-minősítési, értékbecslési, befektetési, informatikai nyilvántartási és adatszolgáltatási hiányosságok miatt - közölte a jegybank.
Egy uniós irányelv alapján összekapcsolják az EU tagállamok cégnyilvántartásait. A cégek néhány alapadata ingyenesen elérhető lesz, bárki számára! Az egyesített rendszer június 8-án kezdte meg működését.

A kormány elfogadja a Velencei Bizottság jogi aggályait a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslat ügyében és annak megfelelően módosítja a parlament előtt lévő törvényjavaslatot - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

Lázár János hangsúlyozta, a kormány szerdai ülésén a témában meghallgatta Trócsányi László igazságügyi minisztert, akinek javaslatára a kormány elfogadta a szervezet jogi jellegű javaslatait, míg a politikai ítéleteit elutasították. Lázár János kiemelte, a Velencei Bizottság nem vonja kétségbe a civiltörvény módosításának legitimitását, vagyis a parlamentnek legitim célja rendet tenni ebben a kérdésben, továbbá helyes a különböző társadalmi szervezetek külföldi finanszírozásának megismerhetősége.
    

A Miniszterelnökség vezetője szerint a kormány által jóváhagyott módosítás a külföldről támogatott szervezetté minősítés megszüntetésénél három adóév helyett egy adóévet vesz majd figyelembe, a külföldi adományozók feltüntetésénél félmillió forintos értékhatárt határoz meg, továbbá arányosabbá teszi a szankciórendszert. 
    

Lázár János szólt arról is, hogy a kormány minden segítséget megad a 3-as metró felújításának elkezdéséhez, továbbá támogatja Tarlós István főpolgármester megvalósítási tervét. A tárcavezető megerősítette, Tarlós István és a kormány arról állapodott meg szerdán, hogy egy közös tárgyalódelegációt küldenek Brüsszelbe azért, hogy megszerezzék az Európai Bizottság jóváhagyását az eredeti beruházási összegnek számító 137,5 milliárd forintnál nagyobb költésekre. 
    

Lázár János hangsúlyozta, Brüsszel egyelőre nem adott írásos jóváhagyást a beruházás eredeti költségeire sem. A kormány felújítás melletti szándékát jól mutatja, hogy a fővárossal már tavaly májusban, vagyis még a brüsszeli támogatás írásba adása előtt megkötötte a támogatási szerződést - tette hozzá, megjegyezve: a kormány "normális hangvételű" beszélgetést folytatott Tarlós Istvánnal, és több más fővárosi ügy is szóba került.
    

A miniszter elmondta, a kormány célja, hogy megpróbálja növelni annak a több mint 1,1 millió embernek az életminőségét, aki az ország összesen 549 ezer panellakásában él. Közölte, eddig mindössze 72 ezer ilyen lakást sikerült felújítani, vagyis 80-90 százalékuk elavult, modernizálásra szorul. A kormány ennek a folyamatnak a felgyorsítása érdekében egyeztetéseket kezd az érintett tulajdonosokat képviselő szervezetekkel, valamint az építészszakmával is - fejtette ki, hangsúlyozva ugyanakkor, a kabinet csak a lakástulajdonosokkal egyetértésben nyújt támogatást a panelházak felújítására. 
    

Lázár János közölte, a panelek rehabilitációjára a társasházak technikai állapotfelmérése után kerülhet sor, német minta alapján három-négy bevált módszerrel, ezek közül a kormány tervei szerint elsőként Hódmezővásárhelyen indulhat egy mintapogram az ő irányításával.
    

Kérdésre válaszolva elmondta, nehezen tudja elképzelni Európa jövőjét úgy, hogy egy nap a magyaroknak gyász, más országoknak pedig ünnepnap. "Ha Áder János bocsánatot tudott kérni az újvidéki vérengzésben részt vett magyar bűntettek miatt, akkor Magyarország joggal várja el, hogy Trianon miatt a haszonélvezők is bocsánatot kérjenek, nem csak az elkövetők" - fogalmazott.
    

A Sukoró-ügyben született jogerős ítéletre vonatkozó kérdésre válaszolva Lázár János arról beszélt, "amikor a szocialisták kormányozzák az országot, akkor a közvagyonnal - dokumentálhatóan, most már bírói ítéletbe foglaltan - így bánnak". Gyurcsány Ferencnek és az akkori állami vagyonért felelős miniszternek "legalább a politikai felelőssége, ha nem a jogi felelőssége fennáll", ugyanis 2011-ben már a bíróság a megkötött csereszerződést hatályon kívül helyezte és érvénytelenítette - mondta.
    

A plakátokról szóló törvény módosítása ügyében arról beszélt, alapvetően a pártoknak kell egyességre jutni, a kormány pedig egyelőre nem tárgyalta a javaslatot. Közölte, ha a pártok megegyeznek abban, hogy választási időszakon kívül tartózkodnak a plakátok kihelyezésétől, akkor a kormány is kész tartani magát ehhez.
    

A miniszter kérdésre válaszolva közölte, a magyar kormány készen áll arra, hogy Altusz Kristóf miniszterelnöki megbízott útján június végén közvetlenül tárgyaljon New York állam kormányzóhivatalával a CEU ügyéről.
    

Ugyancsak kérdésre válaszolva megjegyezte, a MÁV az elmúlt évekhez hasonlóan a nyári szezonban jóval több és jobb minőségű szerelvényt közlekedtet a Balaton mindkét partján. A kormány elkötelezett a kötöttpályás közlekedés fejlesztése mellett, felmerült például egy körvasút megvalósítása Budapest és a Balaton körül is - tette hozzá.
    

Lázár János kérdésre beszélt arról is, a kormány mindent megtesz a kárenyhítés érdekében, de nagyon kis esélyt lát arra, hogy az unió csökkentse azt a 60 milliárd forintos büntetést, amelyet a 4-es metró építése közben feltárt visszaélések miatt tervez kiszabni az országnak.
    

A tárcavezető kijelentette továbbá, ha ő felügyelné az államkincstárt, akkor azt mondaná az ottani szakszervezetnek, hogy jól gondolják meg a sztrájkot, és ahelyett kezdeményezzenek inkább tárgyalásokat bérköveteléseikről. 
    

A Miniszterelnökség vezetője ugyancsak kérdésre reagálva kijelentette, a kormány lezárta az áfacsökkentést azután, hogy segítette az alapvető élelmiszerekhez történő hozzájutást.

forrás: Jogi Fórum

A kárpát-medencei határon túli magyar sajtó helyzetét áttekintő, kisebbségi nyelvű média helyzetével foglalkozó tanácskozást tartottak Brüsszelben magyar újságírók, médiaszakemberek és európai parlamenti képviselők részvételével.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja sajtóirodájának tájékoztatása szerint Tőkés László EP-képviselő a tanácskozáson rámutatott, hogy a piac szabályai szerint működő média világában a kisebbségi közösségi tájékoztatás gazdaságilag nem életképes, előnyös bánásmódra, pozitív diszkriminációra van szükség ahhoz, hogy fenntartható legyen.
    

Ezzel szemben a kelet-közép-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntörvényű piac alig van tekintettel erre az eleve hátrányos helyzetre, illetve a többségi asszimilációs politika a kisebbségi média működését egyenesen gátolja.
    

Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) európai parlamenti képviselője hangsúlyozta, hogy a kisebbségi sajtó helyzete Szlovákiában nem kielégítő, több médiumra és erőteljesebb anyagi támogatásra lenne szükség.
    

Sógor Csaba (RMDSZ) európai parlamenti képviselő kiemelte, minél több kisebbségi médiumnak el kell kezdenie a többség nyelvén is kommunikálni. "Erre már vannak jó példák a romániai magyar közösségben, és ezt a továbbiakban is bátorítani kell, hiszen a többséggel, jelen esetben a román közösséggel saját anyanyelvén tudjuk leghatékonyabban megértetni, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása nem a többség kárát jelenti, és akár gazdasági hasznuk is származhat belőle" - fogalmazott a néppárti képviselő.
    

Deli Andor, a Fidesz-KDNP EP-képviselője beszédében hangsúlyozta, hogy a határon túli kisebbségi médiának a tájékoztató szerepe mellett az anyanyelv és identitás megőrzése is a küldetése. "A kisebbségi közösségek nem elég erősek ahhoz, hogy maguk tartsák fenn a médiumokat, ezért az anyaország szerepe elengedhetetlen. A magyar kormány hozzáállása e tekintetben legjobb európai gyakorlatként tartható számon" - húzta alá.
    

Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a kisebbségi közösségek sok esetben a szomszédos ország nyelvét beszélik.
    

"A nemzeti szinten korlátozott szerzői jogi rendszerek akadályozzák a szolgáltatások szabad áramlását, ezért az egységes szerzői jogi piac létrehozását javasoljuk. Első lépésben azt szorgalmazzuk, hogy a szolgáltatások és az audiovizuális tartalmak szabadon elérhetőek legyenek a kisebbségi régiókban" - fogalmazott.
    

Bocskor Andrea, a Fidesz-KDNP EP-képviselője kiemelte, hogy Kárpátalján a legégetőbb a helyzet, ahol az ukrán állam egyre inkább korlátozza a kisebbségi anyanyelvhasználatot.
    

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a tanácskozás záróbeszédében azt hangoztatta, hogy a kisebbségi nemzeti közösségek megmaradásának, egy nemzet határokon átnyúló összetartozásának feltétele az anyanyelvű kommunikációs eszközök, az anyanyelvű sajtónyilvánosság. "Trianon közös európai tragédia, ezért a kisebbségek védelme, a kisebbségi nyelven működő média erősítése is közös európai ügy kell, hogy legyen" - hangsúlyozta a politikus.

forrás: Jogi Fórum

Hawaii törvénybe iktatta a párizsi klímaegyezményben foglalt egyes előírások teljesítését.
Az amerikai képviselőház megszavazta a pénzügyi szabályozás lazításáról szóló törvényjavaslatot.
A jövőben is köthetnének akár kétéves hűségidővel is előfizetői szerződéseket a társaságok. Ahogy az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által pénteken elfogadott módosítás fogalmaz, ilyen megállapodás az előfizető kérésére jöhet létre, ha a szerződéssel készüléket is vásárol az ügyfél.
A nyári munkát vállaló diákok bejelentésére, adózásukra - a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével - ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A menekültválság különleges körülményei között Sharpston főtanácsnok úgy véli, hogy azok a tagállamok felelősek a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásáért, amelyekben először nyújtották be ezeket a kérelmeket.

A C-490/16. és C-646/16. sz. ügyekre vonatkozó főtanácsnoki indítvány A. S. kontra Szlovén Köztársaság és Jafari kontra Bundesamt für Fremdenwesen und Asyl

A „Dublin III”-rendeletben szereplő „szabálytalan átlépés” kifejezés nem foglalja magában azt a helyzetet, amikor személyek határ menti tagállamokba történő tömeges beáramlásának eredményeképpen ezek az országok engedélyezik a harmadik országbeli állampolgároknak a területükre való belépést és az azon való átutazást más tagállamok elérése érdekében 2015-ben több mint 1 millió ember – menekültek, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és egyéb migránsok – indult az Európai Unió felé. Közülük sokan kértek nemzetközi védelmet. Ez a jelenség személyek Európán keresztül történő legjelentősebb tömeges mozgása volt a második világháború óta és olyan teljesen kivételes körülménynek minősül, amely e két ügy hátterét képezi.

A jelen eljárások tárgyát a nyugat-balkáni migráns útvonal képezi. Ez az útvonal magában foglalja tengeren és/vagy szárazföldön a közel-keleti országokból Törökország, nyugatra Görögország, majd a Nyugat-Balkán (Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia, Horvátország, Magyarország és Szlovénia) felé tartó utat.

C-490/16. sz. A. S. ügy

A szíriai állampolgárságú A. S. Szíriából a nyugat-balkáni útvonalon keresztül utazott Szlovéniába. Amikor A. S. megérkezett a Szerbia és Horvátország között az államhatáron kijelölt átkelő ponthoz, engedélyezték számára a Horvátországba való belépést, és a horvát hatóságok megszervezték a szlovén államhatárhoz való továbbutazását. 2016 februárjában A. S. nemzetközi védelem iránti kérelmet terjesztett elő a szlovén hatóságoknál.

A „Dublin III”-rendeletnek1 megfelelően amennyiben megállapítást nyer, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országból érkezve „szabálytalanul lépte át” egy tagállam határát, az a tagállam felelős a kérelem megvizsgálásáért, amelynek területére belépett. A szlovén hatóságok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy A. S. a rendelet értelmében „szabálytalanul” lépett be Horvátországba, és ezért Horvátország az A. S. kérelmének megvizsgálásáért felelős tagállam.

Horvátország beleegyezett A. S. visszavételébe, és a szlovén hatóságok tájékoztatták A. S.-t erről a határozatról.

A. S. a szlovén hatóságok határozatát azzal az indokkal támadta meg, hogy a felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételeket tévesen alkalmazták, mivel a horvát hatóságok magatartását (mivel megengedték számára a külső határ átlépését) úgy kell értelmezni, hogy A. S. jogszerűen lépett be Horvátországba. A Vrhovno sodišče Republike Slovenije (a Szlovén Köztársaság legfelsőbb bírósága) iránymutatást kér a Bíróságtól arról, hogy a szabálytalan vagy jogellenes belépés kifejezéseket hogyan kell a jelen összefüggésben alkalmazni.

C-646/16. sz. Jafari ügy

Khadija Jafari és Zainab Jafari, valamint gyermekeik afgán állampolgárok. A családok a nyugat-balkáni útvonalon keresztül 2015-ben menekültek Afganisztánból Ausztriába. Eredetileg Görögországban léptek be az Európai Unió területére, ahol három napig tartózkodtak, majd elhagyták az Európai Unió területét és Horvátországban léptek be oda újra. Miután elérték Ausztriát, a Jafari családok nemzetközi védelem iránti kérelmet terjesztettek elő.

Az osztrák hatóságok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Horvátország az e kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam. E hatóságok úgy vélték, hogy a családoknak az Európai Unió területére Görögországon keresztül való első belépése szabálytalan volt, mivel afgán állampolgárokként vízummal kellett rendelkezniük. Ugyanakkor mivel Görögországban jelenleg a menekültügyi eljárásnak rendszerszintű hiányosságai vannak, a „Dublin III”-rendeletnek megfelelően Horvátországot (amelyen keresztül léptek be Ausztriába) kell felelős tagállamnak tekinteni.

A Jafari lánytestvérek vitatták ezt a következtetést. Úgy érvelnek, hogy a belépésüket a Schengeni határ-ellenőrzési kódexnek2 megfelelően humanitárius okokból engedélyezték, és ezért az nem volt „szabálytalan”. Ennek alapján úgy vélik, hogy Ausztria a kérelmük megvizsgálásáért felelős tagállam.

A Verwaltungsgerichtshof Wien (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Ausztria) iránymutatást kér a Bíróságtól azzal kapcsolatban, hogy a határ „szabálytalan átlépésének” fogalmát önállóan vagy az Európai Unió külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó olyan más uniós jogi aktusokra való hivatkozással kell-e értelmezni, mint a Schengeni határ-ellenőrzési kódex.

A két ügyben a Bírósághoz előterjesztett kérdések a következők: i. a „Dublin III”-rendeletet más uniós jogi aktusokkal összefüggésben kell-e értelmezni; ii. az együttműködés és az uniós tranzitállamok által biztosított lehetőségek az e rendelet értelmében vett vízummal egyenértékűek-e; iii. hogyan kell értelmezni a „szabálytalanul lépte át [a] határ[...]t” mondatot; iv. az a harmadik országbeli állampolgár, akinek engedélyezik humanitárius válság idején a schengeni térségbe való belépést, a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben szereplő általános szabályok alóli kivételek hatálya alá tartozik-e; és v. mit jelent a „Dublin III”-rendelet értelmében vett „vízummentes beutazás”.

A mai napon ismertetett indítványában Eleanor Sharpston főtanácsnok megismétli azt a kivételes ténybeli összefüggést, amelynek kapcsán ezekben az ügyekben előzetes döntéshozatalt kértek, és megjegyzi, hogy a Bíróságtól azt kérik, hogy szolgáljon olyan jogi megoldással, amely illeszkedik a menekültválság példa nélküli ténybeli körülményeihez.

Először is, a főtanácsnok úgy véli, hogy a „Dublin III”-rendeletet kizárólag e rendelet szövegére, összefüggésére és célkitűzéseire való hivatkozással kell értelmezni, és nem más uniós jogi aktusokkal – különösen a Schengeni határ-ellenőrzési kódexszel és a visszatérési irányelvvel3 – összefüggésben. A főtanácsnok erre a következtetésre jutva megjegyzi, hogy a „Dublin III”-rendelet a közös európai menekültügyi rendszer szerves részét képezi, és ezért a Schengeni határ-ellenőrzési kódexhez, valamint a visszatérési irányelvhez hasonló jogi aktusokéhoz képest eltérő célkitűzést követ. A három jogi aktusnak közös jogalapja sincs, ami azt jelezheti, hogy összefüggésük és célkitűzéseik nem teljesek ugyanazok.

Másodszor a főtanácsnok arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem egyenértékű „vízum” kiadásával az, hogy harmadik országbeli állampolgárok tömeges beáramlásának teljesen kivételes körülményei között egyes tagállamok engedélyezték az érintett személyeknek az Európai Unió külső határainak átlépését, és ezt követően a más tagállamokon való átutazást nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztése érdekében. A főtanácsnok e tekintetben kiemeli, hogy a vízumok kiadására irányadó szabályok számos alakiságnak való megfelelést tartalmaznak, amelyek közül a jelen ügyekben egyik sem teljesült.

Harmadszor a főtanácsnok arra következtet, hogy a „Dublin III”-rendeletben szereplő „szabálytalan átlépés” kifejezés nem foglalja magában azt a helyzetet, amikor az Európai Unión belül nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országbeli állampolgárok tömeges beáramlásának eredményeképpen a tagállamok engedélyezik a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Unió külső határainak átlépését, és ezt követően a más uniós tagállamokon keresztül való átutazást nemzetközi védelem iránti kérelemnek egy meghatározott tagállamban való előterjesztése érdekében.

A főtanácsnok emlékeztet arra, hogy a rendelet 13. cikke (1) bekezdésének mögöttes célkitűzése – amely rendelkezés szerint a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam az, amelyet a harmadik országbeli állampolgár szabálytalanul lépett át – annak biztosítása, hogy a tagállamok az Európai Unió külső határai integritásának biztosítását illetően elővigyázatosak legyenek. Mindazonáltal álláspontja szerint a rendeletnek nem célja a nemzetközi védelmet kérelmezők tekintetében a felelősség tartós megosztásának biztosítása az Európai Unión belül a személyek kivételes beáramlására válaszul, amely ezen előzetes döntéshozatal iránti kérelmek hátterét képezi.

Ilyen körülmények között miközben A. S. és a Jafari családok Európai Unió területére való belépése nem tekinthető „szabályosnak”, a főtanácsnoki indítvány szerint azt a rendelet értelmében „szabálytalannak” sem lehet minősíteni. Ez annál is inkább igaz, mivel az Európai Unió tranzittagállamai nemcsak eltűrték a határok tömeges átlépését, hanem aktívan elősegítették a területükre való belépést és az azon való átutazást is. A főtanácsnok álláspontja szerint a rendeletnek egyszerűen nem célja ilyen kivételes körülmények rendezése, és ezért a „szabálytalanul lépte át” kifejezés nem foglalja magában az előzetes döntéshozatal tárgyát képező ügyekben felmerülő körülményeket.

Negyedszer, a főtanácsnok arra az álláspontra helyezkedik, hogy a jelen ügyekben szóban forgó kivételes körülmények között a tagállam alkalmazhatta volna a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben szereplő eltérést, amely felhatalmazza arra, hogy engedélyezze harmadik országbeli állampolgárok számára a külső határ átlépését humanitárius okokból vagy a nemzetközi kötelezettségek miatt. A főtanácsnok nem tekinti szükségesnek azt, hogy a tagállam az érintett személy tekintetében egyedi értékelést végezzen, mivel véleménye szerint ez a követelmény az eltérésre való hivatkozásnak nem előfeltétele.

Végül a főtanácsnok elutasítja azt az elképzelést, miszerint a jelen ügyek körülményei között a harmadik országbeli állampolgárok uniós tagállamok területére való belépésének engedélyezése a „Dublin III”-rendelet értelmében vett vízummentes beutazásnak minősül.

Úgy véli, hogy az uniós jogban előírt kifejezett kivételektől eltekintve nem léteznek más olyan körülmények, amelyek között a harmadik országbeli állampolgár mentesíthető a vízummal való rendelkezés követelménye alól. Továbbá a tagállamok nem tehetik meg egyoldalúan azt, hogy további okok alapján ne alkalmazzák az egyes harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó azon általános követelményt, miszerint az Európai Unió területére való belépéshez vízummal rendelkezzenek, különösen olyan körülmények között, amikor e tagállam nem végzett egyedi értékelést.

Miután a főtanácsnok levonta az említett következtetéseket, a rendeletnek a szóban forgó két ügyre való alkalmazását vizsgálja. Megismétli a személyek példa nélküli beáramlását a Nyugat-Balkánra,4 valamint azt, hogy semmilyen, a helyzetre szabott feltételt nem illesztettek a „Dublin III”rendeletbe e helyzet rendezése érdekében. A főtanácsnoki indítvány szerint ha a határmenti tagállamokat – mint Horvátország – felelősnek kellene tekinteni kivételesen nagy számú menedékkérők befogadását és kérelmük elbírálását illetően, fennáll annak a tényleges veszélye, hogy egyszerűen képtelenek lesznek megbirkózni a helyzettel. Ez pedig olyan helyzetbe hozhatja a tagállamokat, hogy képtelenek teljesíteni az uniós és a nemzetközi jog alapján fennálló kötelezettségeiket.

Ennek megfelelően tekintettel a rendelet azon céljára, hogy egyértelműen megállapítsa a tagállamok felelősségét a nemzetközi védelem iránti kérelmek megvizsgálásával kapcsolatban, és arra a tényre, hogy az a tagállam, amelyben a kérelmeket előterjesztették, egyik ügyben sem vállalta önként a felelősséget, ezeket a kérelmeket azon első tagállamnak kell megvizsgálnia, amelyben az említett kérelmeket előterjesztették, amint azt a „Dublin III”-rendelet 3. cikkének (2) bekezdése előírja.

A főtanácsnok arra a következtetésre jut, hogy Szlovénia az A. S. nemzetközi védelem iránti kérelmének megvizsgálásáért felelős tagállam, és Ausztria a Jafari családok kérelmeinek megvizsgálásáért felelős tagállam.

1Az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 180., 31. o.).

2A személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 105., 1. o.; helyesbítés: HL 2015. L 57., 19. o.).

3 A harmadik országok illegálisan [helyesen: jogellenesen] tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 348., 98. o.).

42015. szeptember 16. és 2016. március 5. között összesen 685 068 személy lépett be Horvátországba.

forrás: Jogi Fórum

Lejárt számlák, tartozásokat felhalmozó, csődbement és fizetésképtelenné váló – vagy magukról ezt állító – üzleti partnerek, kifizetetlen áruk, szolgáltatások és beruházások. Sok vállalatvezető találkozik ilyen és ehhez hasonló problémákkal működése során, de csak kevesen vannak tisztában azzal, milyen jogi lehetőségek merülhetnek föl ezekben az esetekben, és mennyire fontos, hogy ezeket még kellő időben igénybe vegyük. Az ország egyik legnagyobb, kifejezetten vállalati ügyekre szakosodott ügyvédi irodája, a Faludi Wolf Theiss az elmúlt napokban rendezett mini-konferenciáján tekintette át azon jogi eszközöket és eljárási formákat, melyeket céges jogviták esetében érdemes alkalmazni.

Pénzkövetelések valamennyi iparágban és szolgáltatói szektorban keletkezhetnek: megjelennek a kereskedelmi ügyletekben, egyéb szerződéses kapcsolatokban, a kikötött fizetési biztosítékok érvényesítése során, de ide sorolhatók a szerződésszegésből és károkozásból fakadó követelések is.

A pénzkövetelések érvényesítésére nem lehet elég korán felkészülni. A legismertebb és leginkább alkalmazott eszköz a peres eljárás, de a jogviták állami vagy választottbíróság előtti rendezése mellett egyre nagyobb szerepet kell kapnia a szerződések előrelátó szövegezésének, a megfelelő jogvita-rendezési fórum kikötésének, a vállalatok mindennapi gyakorlatában a jól dokumentált és a későbbi perbeli bizonyítás céljait megfelelően szolgáló ügymenet kialakításának, a pereket megelőző hatékony bizonyítási módok tudatos és időben történő alkalmazásának, a már megindult perekben a követelés ténybeli és jogi körülményeinek sikeres bizonyításának, valamint a követelés fedezetének időben történő biztosításának.

A Faludi Wolf Theiss reggeli beszélgetésén részt vevő vállalatvezetők és vállalati jogászok ezekről kaphattak gondolatébresztő áttekintést abból az alapvetésből kiindulva, hogy a követelések hatékony érvényesítése nem a perben kezdődik. Az iroda peres üzletágának szakértői, dr. Faludi Zoltán, dr. Bárdosi Gábor és dr. Lukács Enikő a pert megelőző bizonyítás lehetőségeiről, a per előtti kötelező egyeztetés gyakorlati kérdéseiről, a polgári peres és választottbírósági eljárásban felmerülő bizonyítási nehézségekről és azok megoldásáról, a csőd- és felszámolási eljárásról és a végrehajtásról szerzett tapasztalataikat osztották meg.

A szakmai reggeli házigazdái elmondták: "Meggyőződésünk, hogy e területek gyakorlati szempontjai nem csak a jogász kollégák, hanem a vállalatok mindennapi üzleti-kereskedelmi problémáival szembesülő operatív vezető munkatársak kiemelt érdeklődésére is számot tarthatnak, ezért a beszélgetés során nagy hangsúlyt helyeztünk a jogi szakzsargont mellőző, közérthető szóhasználatra is".

Az eseményen bemutatásra kerülő 8 jogintézmény:

  1. A pert megelőző bizonyítás – egy olyan eszköz még a perindítás előtt, amelyet a bíróság és a közjegyző előtt vehetünk igénybe bizonyos feltételekkel akkor, ha a bizonyítás felvételével valamilyen okból nem lehet várakozni, mert ezzel a bizonyítás sikeressége kerülne veszélybe vagy válna lehetetlenné a későbbi perben.

 

  1. A per előtti kötelező egyeztetés – a legtöbb esetben mindez a pozíciók tisztázására szolgálhat, illetve ritkább esetekben alkalmat teremthet a vitás ügy peren kívül, egyezség formájában történő lezárására. Összességében az egyeztetés lényege, hogy a bíróság előtt bizonyítsuk, mi kísérletet tettünk arra, hogy peren kívül rendezzük az ügyünket.

 

  1. A fizetési meghagyásos eljárás – közjegyző segítségével tudjuk ezt az eljárási formát igénybe venni, mely perkímélő hatással lehet. Ehhez nincs szükségünk bizonyítási eljárásra vagy komplex jogi érvekre – lényegében az idő- és költség-igényes pert lehet így elkerülni. Az eredménye jogerős, végrehajtható határozat lehet, ha pedig a nem fizető partner ellentmond, a vita perré alakul.

 

  1. A polgári peres eljárás – a vitás ügyek rendezésének legismertebb és leggyakrabban igénybe vett útja, amikor a jogvitát a bíróság ítélete dönti el. Ez esetben kiemelten fontos, hogy a követelésünk szempontjából perdöntő tényeket megfelelő bizonyítékokkal támasszuk alá. A bizonyítékok megfelelő időben és megfelelő minőségben történő bemutatása elengedhetetlenné teszi azt, hogy a vállalatok a mindennapi üzleti-ügyviteli gyakorlatukban meghonosítsák azokat az eljárásokat, amelyekkel az adott pillanatban bekövetkező eseményeket vagy fennálló, de múlandó állapotot rögzíthetik és egy későbbi esetleges per céljaira rekonstruálhatóvá teszik. Adott esetben késő lehet a bizonyítékok felkutatását a perre való felkészülés során kezdeni, mert bizonyos múltbéli események, a múltban fennállott állapotok többé nem bizonyíthatók. A kellő időben elvégzett bizonyítási cselekmények "napi rutinjának" kialakításához célszerű lehet jogi szakértők közreműködését kérni.

 

  1. A végrehajtási eljárás – jogerős bírósági ítéletben, illetve közjegyzői okiratban előírt kötelezettség kikényszerítésére szolgáló eljárás, amely bankszámlára, egyes vagyontárgyakra és ingatlanokra terjedhet ki. Lényegesen egyszerűbb a követelésünk érvényesítése egy közjegyzői okiratba foglalt szerződéses kötelezettség-vállalás esetén, amely esetben nem kell végig járni a peres bizonyítás hosszadalmas útját, mert a közjegyző azonnal végrehajtási záradékkal látja el az okiratot. Ezért a mindennapi gyakorlatban érdemes megfontolni a közokirati formában történő szerződéskötést vagy egyes kulcsfontosságú kötelezettség-vállalások közjegyzői okiratba foglalását.

 

  1. A csődeljárás – kizárólag az adós által kezdeményezhető eljárás, melynek célja a reorganizáció és az adós részére ilyen célból a hitelezőkkel szemben biztosított átmeneti védelem. Lényege az adósnak engedélyezett fizetési haladék (moratórium), amely alatt fizetőképességet helyreállító programot kell alkotni. Ebben a hitelező tevékenyen közreműködik a minden fél számára kompromisszumos megoldást célzó csődegyezségi tárgyalásokon. A csődeljárás célja az adós "megmentése", üzletmenetének helyreállítása és a hitelezői követelések – teljes vagy részleges – kielégítése, amely az adós és a hitelezők közötti csődegyezséggel valósulhat meg. Ha nem jön létre a csődegyezség, akkor a sikertelen csődeljárás átfordul felszámolási eljárásba.

 

  1. A felszámolási eljárás – célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélkül megszüntetésre, vagyona pedig az arra jogosult hitelezők között meghatározott sorrendben felosztásra kerüljön. A felszámolási eljárást tipikusan hitelezők kezdeményezik többek között azért, mert a felszámolás hatékony nyomásgyakorlási eszköz lehet a fizetési hajlandóság serkentésére: az adós dönthet úgy is, hogy tartozását rendezi vagy egyezséget köt a hitelezővel és ezzel megmenti vállalkozását. A felszámolás intézménye szigorú eljárásrendre épül, amelyhez létfontosságú a precíz dokumentáció: hitelezői oldalon már az eljárás megindítása előtt a számla és a fizetési felszólítás, az adósi oldalon pedig a követelés vitatásának szövegezése és kellő időben történő elküldése szempontjából. A hitelező a kifogás eszközének körültekintő alkalmazásával hatékony ellenőrzést gyakorolhat a folyamat felett, amely végső soron követelése magasabb arányú megtérülését eredményezheti.

 

  1. A választottbírósági eljárás – az állami bíróság helyett igénybe vehető vitarendezési eljárás, amennyiben a felek szerződésükben körültekintően megfogalmazott választottbírósági kikötést alkalmaznak. A jogvita így akár hazai, akár nemzetközi választottbírósági fórum elé is kerülhet. Az intézmény számos előnye között említendő a felek nagyfokú rendelkezési joga az eljárás menetének meghatározásában, a megfelelő iparági tapasztalattal rendelkező választottbírók kiválasztásában, illetve az időhatékonyság és az állami bíróság ítéletével egyenértékű végrehajthatóság.

forrás: Jogi Fórum

Hamarosan megkezdheti működését az úgynevezett Európai Védelmi Alap, amelynek célja az EU stratégiai autonómiájának megteremtése, a tagországi beruházások hatékonyabbá tétele, a biztonság megerősítése, valamint a versenyképes és innovatív ipari bázis előmozdítása - jelentette be Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az alap a védelmi kutatást, illetve a katonai felszerelések és technológiák beszerzését célzó nemzeti beruházásokat hivatott koordinálni, kiegészíteni és kibővíteni. Az alap két, egymást kiegészítő, ugyanakkor struktúráját és forrásait tekintve eltérő vonalat foglal majd magában: a "kutatási" és a "képességfejlesztési" keretet.
    

A "kutatási keret" fő célja az innovatív védelmi technológiával kapcsolatos, együttműködésen alapuló - például az elektronika, a kódolt szoftverek és a robotika területén végzett - kutatások finanszírozása lenne. Erre 2019 végéig 90 millió eurót (27,8 milliárd forint) különítettek el, az idei évre 25 millió eurót. Brüsszel 2020 után évi 500 millió euróra emelné a program büdzséjét a tervek szerint.
    

Mint írták, szerdán közzéteszik az első pályázati felhívást, és a támogatási megállapodások aláírására várhatóan még ez év végéig sor kerül.
    

A "képességfejlesztési keret" lehetővé tenné, hogy a tagországok uniós társfinanszírozással és gyakorlati támogatással, a költségcsökkentés jegyében együttesen szerezzenek be bizonyos eszközöket, a résztvevők például közösen ruházhatnak be a dróntechnológiába vagy szerezhetnek be helikoptereket. A védelmi és iparfejlesztési programra 2019-2020-ban összesen 500 millió eurót fordítanának, ezt ezután évi egymilliárd euróra növelnék, ami a várakozások szerint a nemzeti finanszírozás szintjén évente ötmilliárd eurót tudna mozgósítani.
    

"Az alap katalizátorként fog működni az élvonalbeli és teljes mértékben együttműködő technológiákat és felszereléseket kifejleszteni képes erős európai védelmi ipar megteremtésében. Az irányítás továbbra is a tagállamok kezében marad, miközben jobb ár-érték arányt érhetnek el, és emellett növekszik a befolyásuk is" - mondta Jyrki Katainen munkahelyteremtésért felelős uniós biztos.
    

A bizottsági javaslatot még az uniós tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
    

A brüsszeli testület ezzel párhuzamosan nyilvános vitát indított a biztonsági és védelmi unió felé vezető útról azzal, hogy közzétett egy dokumentumot, amelyben három különböző lehetőséget vázolt fel az együttműködés erősítésére.
    

Az első opció értelmében még mindig a tagországok döntenének önkéntes, eseti alapon a védelmi együttműködés szükségességéről, az EU továbbra is csak kiegészítené a nemzeti erőfeszítéseket. Az együttműködés fokozódna, de az unió részvétele korlátozott maradna. Az EU és NATO közötti együttműködés jelenlegi formája megmaradna.
    

A második lehetőség keretében a tagállamok összevonnának bizonyos pénzügyi és operatív eszközöket, az unió pedig intenzívebben venne részt a kontinens védelmében az EU határain belül és kívül. Az EU és a NATO szintén fokozná a kölcsönös együttműködést, miközben az ügyek teljes spektrumát összehangolnák.
    

A harmadik forgatókönyv ugyanakkor egy közös uniós védelempolitika fokozatos kialakításáról szól a hasonló elképzelésekkel rendelkező tagállamok között, ennek értelmében Európa védelme az EU és a NATO egymást kölcsönösen erősítő felelőssége lenne, az unió önállóan is képes lenne magas színvonalú biztonsági és védelmi műveletek végzésére.
    

"Soha nem volt még akkora jelentősége egy erős NATO-nak és egy erős EU-nak, mint ma. Európának a meglévő eszközök megkettőzése nélkül kezébe kell vennie a saját biztonságának és védelmének ügyét, hogy erősebb partnere lehessen szövetségeseinek" - fogalmazott Katainen.
    Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke kedden arról számolt be, hogy a védelmi beruházások összehangolásával évente 25-100 milliárd eurót takaríthatnának meg a tagországok.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.