jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Tanulmányozni fogja az Európai Unió a lengyel államfő által korábban megvétózott bírósági törvények új tervezeteit, amelyeket Andrzej Duda ismertetett - tudatta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.

Timmermans erről az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács ülése után beszélt, amelynek résztvevői a bizottság kezdeményezésére Lengyelország ügyét is megvitatták.
    

Elmondta, a találkozón "széles körű" egyetértés volt a lengyel helyzettel kapcsolatos aggályokat illetően. "Mindenki azon a véleményen volt, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása nem lehetőség, hanem kötelezettség" - fogalmazott a holland politikus, üdvözölve, hogy Varsó párbeszédet akar folytatni a bizottsággal.
    

"Sok még a tennivaló ahhoz, hogy a problémát megoldottnak tekinthessük" - mondta Timmermans, hozzátéve, hogy az ülés célja a miniszterek tájékoztatása volt, nem az, hogy döntéseket hozzanak, de még idén eljöhet a pillanat, amikor az uniós jog végrehajtása felett őrködő szervezetnek "eleget kell tennie a kötelezettségeinek".
    

Egy névtelenséget kérő tisztségviselő szerint a bizottságnak nem sok lehetősége maradt az uniós alapszerződés szerinti hetes cikk megindításán kívül, még úgy is, hogy a szankciók elfogadása valószínűleg végül elbukik majd bizonyos tagállamok ellenállásán.
    

Brüsszel a nyomást kívánta fokozni azzal, hogy hétfőn kikérte a tagállamok véleményét, szerintük a továbbiakban miként kellene eljárni a jogállamiság alapelveit sokak szerint semmibe vevő Varsóval szemben - mondták szakértők.
    

Az Európai Bizottság már többször kilátásba helyezte Lengyelországgal szemben az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. 
    

Az említett cikk olyan eljárást tesz lehetővé, amely - az európai alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső esetben akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat. Ehhez azonban a többi tagország egyhangú támogatására van szükség, ami erősen kétséges.
    

Az utóbbi időben sok bírálat érte a varsói kormányt, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát és korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét. A lengyel vezetés szerint a vonatkozó törvénymódosítások ugyanakkor tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.

forrás: Jogi Fórum

Jean-Claude Juncker elnök az Unió helyzetéről szóló éves beszédében kijelentette: „Az elmúlt három évben előrelépéseket tettünk az európaiak online biztonságának garantálása terén. Ám Európa még mindig nem rendelkezik elég eszközzel a kibertámadások elhárítására. A Bizottság ezért ma új eszközöket javasol az ilyen támadásokkal szembeni védelem megerősítésére, többek között egy európai kiberbiztonsági ügynökség létrehozását.”
Emmanuel Macron francia államfő elindítja az eurózóna elmélyítését szolgáló folyamatot és bemutatja az Európai Unió reformját célzó tízéves útitervét. Az európai reformprogrammal megválasztott francia köztársasági elnök elképzeléseit semmiben sem módosította a német szövetségi parlamenti választások eredménye - hangzott el a francia elnöki hivatalban szervezett sajtóbeszélgetésen.

Petro Porosenko ukrán elnök aláírta az új oktatási törvényt, amelyet szeptember 5-én fogadott el a kijevi parlament, és amely a kisebbségi nyelveken történő oktatás visszaszorítása miatt komoly tiltakozásokat váltott ki belföldön és külföldön, köztük Magyarországon is.

Az elnöki hivatal sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az államfő a jogszabály aláírásakor hangsúlyozta, a törvény lehetőséget teremt az oktatási rendszer "mélyreható és átfogó" megreformálására, emeli ezáltal az oktatás színvonalát és a fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon. 
    

Kiemelte továbbá annak fontosságát, hogy a törvény megnöveli az ukrán mint államnyelv szerepét az oktatásban. Porosenko szerint a jogszabály valamennyi ukrán állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosít, mert garantálja, hogy az iskola elvégzéséve mindenki egyformán magas színvonalon beszélje az államnyelvet, ami "elengedhetetlen" a sikeres pályafutáshoz Ukrajnában. 
    

Az elnök hangsúlyozta egyben annak fontosságát, hogy ezzel együtt "szigorúan betartsák" az ország területén élő nemzetiségi kisebbségek jogait az oktatásban. 
    

"Ukrajna eddig is és ezután is olyan hozzáállást tanúsít a nemzeti kisebbségek jogaihoz, amely megfelel nemzetközi kötelezettségvállalásainak, összhangban van az európai normákkal és példaértékű a szomszédos országok számára" - hangoztatta Porosenko. 
    

Az államfő felkérte a külügy- és az oktatási minisztériumot, hogy folytassák a szükséges konzultációkat a törvény tartalmáról Ukrajna "európai partnereivel, beleértve az Európa Tanácsot (ET)". 
    

Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter szeptember 15-i kijevi sajtótájékoztatóján jelentette be: Kijev elküldi az Európai Tanácsnak szakértői véleményezésre a törvényt, hogy a szervezet vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat. 
    

Az ukrán parlament szeptember 5-én szavazta meg az új oktatási törvényt, Andrij Parubij házelnök szeptember 19-én írta alá, majd elküldte jóváhagyásra az államfőnek. Miután az államfő is aláírta, kihirdetik a hivatalos közlönyben, és ezzel hatályba lép. A törvény rendelkezése szerint az abban foglalt reformok 2018. szeptember 1-jétől lépnek életbe, a nemzetiségeket érintő része pedig 2020 szeptemberétől.   
    

A jogszabály a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára. 
    

A törvény ugyanakkor éles vitát váltott ki belföldön, de több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának visszaszorítása ellen. 
    

A tiltakozásokat a törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke váltotta ki, amely kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

forrás: Jogi Fórum

Egyre gyakrabban merül fel a vezető tisztségviselők felelősségre vonása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által megállapított adótartozásokért, és a jövőre hatályba lépő jogszabályok tovább nehezítik a dolgukat - hívja fel a figyelmet a Deloitte.

A NAV az adótartozások behajtása érdekében, a gazdasági társaság pedig a gondatlan ügyvezetésből eredő károk megtérítése iránt léphet fel a vezető tisztségviselőkkel szemben. A NAV általi végrehajtásra csak kivételesen van lehetőség, tipikusan akkor, ha a vezető tisztségviselő előre látja, hogy a társaság nem fogja tudni befizetni adótartozásait, mégsem a NAV - mint hitelező - érdekeinek a szem előtt tartásával jár el. Tavaly tavasszal több mint 500 ilyen tárgyú eljárás volt folyamatban.
    

A Kúria idén kiadott joggyakorlat-elemző véleménye szerint a NAV által a vezető tisztségviselőkkel szemben indított végrehajtási eljárások általában nagyobb sikerrel jártak, mint amikor más hitelezők indítottak ilyen eljárást, mert az adóhivatal részletes információkkal rendelkezik a vezető tisztségviselők ingó és ingatlan magánvagyonáról, azaz még az eljárás megindítása előtt hatékonyan fel tudja mérni a végrehajtás várható sikerét. 
    

A vezető tisztségviselők az őket megbízó gazdasági társaságok által is felelősségre vonhatók, ha a NAV ellenőrzése során nem kellő gondossággal járnak el, vagy nem készítik fel a munkavállalókat a várható NAV ellenőrzésre. 
    

Harcos Mihály, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda adóperes ügyvédje szerint az egyik leggyakoribb hiba, hogy a vállalkozások az ellenőrzési eljárás alatt nem adnak át lényeges iratokat az adóhatóságnak, és az iratok csatolását a jogorvoslati eljárásban próbálják pótolni. Jövőre az adóhatóság az ilyen késve beadott iratokat visszautasíthatja, és ezzel a vállalkozás végleg eleshet a számára kedvező bizonyítékok felhasználásától.
    

Jövőre már csak kivételesen lesz lehetőség a NAV ellenőrzés során elkövetett hibák korrigálására, mert az új adóeljárási szabályok értelmében a fellebbezési eljárásban már nem lehet majd olyan új tényre és új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a vállalkozásnak az elsőfokú határozat meghozatala előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő. 
    

Új tények, bizonyítékok előadására a bíróság előtt sem lesz lehetőség, mert jövő évtől már csak az adóhatósági eljárás során feltárt és átadott bizonyítékokat fogja felülvizsgálni. Hiába derül tehát ki a bírósági perben, hogy a vállalkozás igazolni tudja az álláspontját, a késve előterjesztett bizonyítékokat a bíróság figyelmen kívül fogja hagyni - figyelmeztet a Deloitte.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Bizottság uniós szintű konzultációt indított a munkáltatók képviselőivel és a szakszervezetekkel a munkaszerződésekre vonatkozó szabályok korszerűsítéséről, hogy azok a munkavállalók szempontjából méltányosabbá és kiszámíthatóbbá váljanak - közölte az uniós bizottság.

A tájékoztatás szerint a munka- és életkörülmények közötti különbségek csökkentése érdekében a bizottság ki akarja bővíteni a munkaszerződésekről szóló jelenleg hatályos irányelvet a foglalkoztatás valamennyi új formájára, valamint korszerűsíteni a szabályokat, figyelembe véve az elmúlt évtizedekben a munkaerőpiacon végbement változásokat.
    

A bizottság azt szeretné, hogy a munkavállalók alaposabban megismerhessék az őket megillető jogokat, ezáltal hatékonyabban tudják érvényre juttatni azokat. Az elképzelés szerint a munkáltatók számára a szabályok aktualizálása egyértelműbb jogi helyzetet és nagyobb jogbiztonságot eredményez, ami gátolja a tisztességtelen versenyt.
    

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, euróért és szociális párbeszédért felelős biztosa a szociális jogok európai pillérének előmozdítása érdekében indított konzultációról elmondta, időszerű a foglalkoztatás új formáival kapcsolatos kihívások kezelése és a megfelelő munkafeltételek biztosítása. Az egységes szabályok és a közös méltányos foglalkoztatási előírások a munkavállaló mellett megvédik azokat a vállalatokat, amelyek megfelelő tájékoztatást nyújtanak a munkakörülményeiket illetően.
    

Marianne Thyssen foglalkoztatáspolitikáért felelős biztos hangsúlyozta, a munkavállalóknak joguk van a munkavállalás megkezdésekor írásos tájékoztatást kérni jogaikról és kötelezettségeikről, ugyanakkor európai milliók vállalnak munkát nem szabványos szerződések aláírásával, ami bizonytalanságot eredményez. Az unióban világos szabályoknak kell lenni minden munkavállalóra nézve státuszuktól függetlenül, legyen az informatikai platform munkatársa vagy akár kiszolgáló személyzet.
    

A konzultáció keretében a szociális partnerek november 3-ig közölhetik véleményüket és észrevételeiket a munkaszerződésekre vonatkozó uniós jogszabályok tervezett aktualizálásával kapcsolatban, amelyeket összegezve az uniós bizottság még az év vége előtt konkrét jogalkotási javaslat formájában kíván előterjeszteni.
 

forrás: Jogi Fórum

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a Balatontouristot megszerző BLT Group Zrt.-vel szemben az összefonódás idő előtti végrehajtásának gyanúja miatt - közölte a GVH.

A közlemény szerint a BLT Group Zrt. irányítást szerzett a Balatontourist-csoportba tartozó több vállalkozás felett, az így létrejött összefonódás vizsgálatára a GVH versenyfelügyeleti eljárást indított, mert a bejelentési űrlap nem felelt meg a törvényi előírásoknak. A GVH az eljárást lezáró határozatában megállapította, hogy a tranzakció nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt. 
    

Az eljárásban felmerült információk alapján feltételezhető, hogy a BLT Group Zrt. már a GVH összefonódással kapcsolatos döntése előtt megszerezte az irányítási jogokat, így megsértette a versenytörvényben szabályozott, a bejelentés-köteles összefonódásokra vonatkozó végrehajtási tilalmat. Ezt a versenytörvény 2017. január 15-e óta hatályos szabályai szerint a GVH külön versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálja meg.
    

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul. A törvény szerint az eljárás lefolytatására biztosított időtartam hat hónap, amely egy alkalommal két hónappal hosszabbítható meg - tájékoztatott a GVH.
    

A Konzum Nyrt. résztulajdonában álló BLT Group Zrt. április közepén jelentette be, hogy felvásárolta a legnagyobb balatoni turisztikai vállalatot. A Balatontourist saját üzemeltetésben, illetve franchise rendszerben 106 hektáron 12 tóparti kempinget működtet a Balaton körül. A társaság saját tevékenységéből származó árbevétele 2016-ban meghaladta az 1,7 milliárd forintot.

forrás: Jogi Fórum

Andrzej Duda lengyel államfő ismertette hétfőn az általa júliusban megvétózott, az Európai Bizottság által is kifogásolt bírósági törvények új tervezeteit, valamint az ehhez fűződő alkotmánymódosítási javaslatot.

A lengyel elnök nagy vonalakban ismertette az új tervezeteket, mellőzve a részleteket. Felidézte: júliusban aláírta a bíróságok szervezetéről szóló törvényt, miközben a bírósági reformot előkészítő másik két törvényt - az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintőt - megvétózta.
    

A legfelsőbb bíróságról szóló törvénytervezetét illetően Duda elmondta: olyan hatáskörrel is megbízná a testületet, hogy úgynevezett "rendkívüli panaszok" nyomán fellebbezési eljárásban vizsgálhassa felül az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit. 
    

A legfelsőbb bíróság jelenleg is a legfelsőbb fellebbviteli szintet jelenti, nem hoz azonban érdemi ítéleteket, csupán az alacsonyabb szintű ítélőszékeknek küldi vissza az ügyeket újbóli megtárgyalására.
    

A rendkívüli panaszokról az újonnan kinevezendő nem hivatásos bírák (ülnökök) is döntenének, ezt a megoldást az államfő "társadalompárti változásnak" nevezte.
    

Az ülnökök a Duda tervezete nyomán létrehozandó fegyelmi kamarába is bekerülnének. A kamara az igazságügyi dolgozók által elkövetett bűnügyi, erkölcsi kihágásokkal foglalkozna. A fegyelmi testület létrehozását a megvétózott törvény is tartalmazta.
    

A jelenlegi legfelsőbb bírósági tagok további munkáját illetően Duda elmondta: eltérően az általa megvétózott törvénytől - mely életkortól függetlenül nyugdíjba küldte volna az összes bírót - csak a 65 éves kort elért bírákat nyugalmazná, de kérésükre az államfő a szolgálati idő meghosszabbításáról is dönthetne. A legfelsőbb bírósági tagok nyugalmazása egyik fő pontja volt az Európai Bizottság által a lengyel igazságügyi reform kérdéskörében emelt kifogásoknak.
    

A KRS-re vonatkozó új tervezetét bemutatva Duda megerősítette: javaslata szerint az alsóház háromötödös többséggel választaná meg a KRS tagjait. Amennyiben a jelöltek bemutatását követő 3 hónapon belül a szejmben nem gyűlne össze a megfelelő arányú szavazat, maga az államfő nevezné ki a KRS-tagokat a jelöltek közül. 
    

Olyan, mások mellett a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) részéről megfogalmazott politikai vélemények láttak korábban napvilágot, hogy ez a lépés alkotmányellenes, ezért Duda bemutatta az erre vonatkozó alkotmánymódosítási javaslatot is, melyről még hétfőn konzultálna a parlamenti frakciók vezetőivel. Jelezte: amennyiben javaslata nem nyeri el a parlamenti pártok széles körű támogatását, más megoldást keres a KRS-re vonatkozóan.
    

Duda délután 16 órára hívná össze a megbeszélést, de részvételi szándékukat csak három tömörülés: a PiS, az ellenzéki Kukiz´15, valamint a Lengyel Parasztpárt (PSL) képviselői jelezték. A PSL azonban aláhúzta: Duda javaslatait nem lehet jelenlegi formában a szejmben előterjeszteni, további széles körű konzultációra szorulnak.
    

A fő ellenzéki párt, a Polgári Platform jelezte: nem lát semmi okot arra, hogy alkotmánymódosításról tárgyaljon. A Modern (Nowoczesna) szintén ellenezte, hogy a parlament módosítson az alkotmányon.

forrás: Jogi Fórum

Az áldozatok, köztük a terrorizmus áldozatainak jogvédelméről egyeztetnek budapesti tanácskozásukon a visegrádi és a Benelux-országok igazságügyi miniszterei - mondta el újságíróknak a tárgyalások előtt Trócsányi László igazságügyi miniszter.
A májusi képzés sikerére tekintettel a Dataprotection.eu Kft., Dr. Jóri András adatvédelmi ombudsman cége újra meghirdeti az EU Új Adatvédelmi Rendeletéről szóló képzést, mely a várható új szabályozásra is kiterjed. Ágazati napok október 2-án és 4-6-ig.
Egyre több hitelkártyához ajánlanak pénzvisszatérítési akciókat, azonban ténylegesen csak azok járnak jól, akik tudatosan használják kártyájukat. Hiszen több feltételnek meg kell felelni ahhoz, hogy pozitív legyen a mérleg, megfelelő mennyiségű vásárlást kell lebonyolítani, nem lehet késedelembe esni, és még ekkor is maximalizálva van a visszatérítendő összeg nagysága.
A képviselők ma összesen két és fél órában kérdezhetik a kormány képviselőit az Országgyűlés első őszi ülésének végén.
Aláírta pénteken Emmanuel Macron francia államfő a munkajogi reform öt rendeletét az előző napi szakszervezeti és a hétvégére tervezett politikai tiltakozás ellenére.
Egy hetük maradt a bejelentésre azoknak a vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak, amelyek már tavaly vagy azelőtt székhelyszolgáltatást vettek igénybe, és ez az idén sem változott: a székhelyszolgáltató adatairól szeptember 29-ig kell bejelentést tenniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) - közölte a hivatal.
Magyarország Közbeszerzési Hatósága nemzetközi együttműködést kezdeményezett a Visegrádi Négyek, valamint Horvátország, Macedónia és Szerbia társzervezeteivel. Az együttműködés célja a jógyakorlatok megosztása, valamint az EU-s források felhasználására irányuló uniós ellenőrzésekkel kapcsolatos tapasztalatcsere, közös álláspont kialakítása.
Felmentését kérte az utolsó szó jogán Hagyó Miklós, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettese az ellene és társai ellen indult per másodfokú tárgyalásán a Szegedi Ítélőtáblán.

Egy hét van még a másik EU-országban történt tartózkodással kapcsolatos számlák áfájának visszaigénylésére, amit a magyar adóhatósághoz elektronikusan benyújtott kérelem segítségével, díjmentesen meg lehet tenni - hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

A közlemény szerint rengeteg cég szembesül azzal, hogy külföldre utazó vagy átmenetileg ott dolgozó munkatársának üzemanyag-, lakhatási, szállodai, vendéglátási, autóbérlési vagy konferenciaszámlája az adott ország áfáját tartalmazza. Az EU áfadirektíva alapján a teljesítési hely a vendéglátásnál az, ahol a szolgáltatást ténylegesen nyújtják, a szállás esetén, ahol az ingatlan van, gépkocsi rövid távú bérlése esetén pedig ahol azt ténylegesen a bérlő birtokába adják, ezért ezekben az esetekben szinte biztosan helyes az adott ország áfájának a felszámítása. 
    

Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere szerint a hazai cégek gyakran nem foglalkoznak a számla áfatartalmával. Egyrészt nem tudják, hogy az áfa bizonyos feltételekkel visszaigényelhető, másrészt túl bonyolultnak és drágának vélik a visszaigénylési folyamatot. 
    

Pedig a belföldön letelepedett adóalanyok díjmentesen, a magyar adóhatósághoz, elektronikusan benyújtott kérelemben igényelhetik vissza ezt az áfát. A többi feladatot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a külföldi adóhatóság elintézi: a magyar adóhatóság továbbítja a külföldi adóhatóságnak az igénylést, az megvizsgálja, esetleg új információt kér, és végül a visszajáró pénzt kiutalja a magyar cégnek. 
    

A visszatérítés az Európai Unió országaiból és néhány más európai országból lehetséges, éves kérelem esetén a minimum 50 euró, vagy annak megfelelő összeg. 
    

A 2016. évi számlák esetén legkésőbb szeptember 30-ig lehet a kérelmet benyújtani, a nyomtatványt pedig országonként kell kitölteni, az adott országból származó számlák alapján. A határidő jogvesztő, azt követően már nincs lehetőség visszaigénylésre - hívta fel a  figyelmet az adótanácsadó.

forrás: Jogi Fórum

Ismét több tízezren vonultak az utcákra a francia nagyvárosokban a legradikálisabb szakszervezet a CGT felhívására, hogy második alkalommal tiltakozzanak a tervezett francia munkajogi reform ellen. A szervezők és a hatóságok által közzétett első adatok szerint a közel kétszáz helyszínen szervezett felvonulásokon azonban a részvétel csökkenőben volt a múlt heti, első megmozduláshoz képest.

Az Emmanuel Macron államfő számára első nagy tesztnek számító tüntetésen szeptember 12-én a belügyminisztérium szerint országszerte 223 ezren tiltakoztak, a CGT szerint 400 ezren vettek részt, a francia sajtó számítása szerint a hatóságok adatai közelítették meg jobban a valós számokat. 
    

Philippe Martinez, a CGT főtitkára azt mondta, hogy a második mozgósítási nap mértéke megegyezik a múlt heti részvétellel, jóllehet valamennyi nagyvárosból alacsonyabb részvételről érkeztek számok az előző tüntetésekhez képest. Párizsban például a rendőrség szerint 16 ezren, a CGT szerint 55 ezren vonultak csütörtökön utcára. A múlt héten a rendőrség 24 ezres, a CGT 60 ezres részvételt mért. 
   

A fővárosban a tíz nappal ezelőtti megmozduláshoz hasonlóan ismét fekete ruhát és csuklyát viselő anarchista rendbontók tűntek fel a békés menet élén, akik szemetes kukákat gyújtottak fel, reklámtáblákat rongáltak meg, és dobálták a rendőröket, akik könnygázzal oszlatták őket.   
    

A mobilizációnak nem kedvez, hogy a szakszervezetek megosztottak, kizárólag a CGT hívta utcára az embereket, a többi szakszervezet nem támogatja az utcai tiltakozást annak ellenére, hogy ők sem elégedettek a reform részleteivel. 
    

Szombaton a politikai ellenzék, a radikális baloldali Lázadó Franciaország szervez felvonulást Párizsban a megfogalmazásuk szerint a "szociális államcsíny" ellen. A pártvezér Jean-Luc Mélenchon célja a reform visszavonásának elérése, illetve annak felmutatása, hogy a csökkenő tetszési mutatóval rendelkező Emmanuel Macronnak ő a legfőbb politikai ellenfele. A nyugdíjasok szeptember 28-án vonulnak utcára a nyugdíjak után fizetendő járulékok megemelésének terve ellen, október 10-én pedig a közszférában dolgozók terveznek sztrájkot.
    

Az államfő azonban jelezte, hogy semmiképpen nem enged a munkajogi reformból, amely az egyik legfőbb választási ígérte volt a munkaerőpiac és -szabályozás rugalmasabbá tételére. 
    

"Hiszek a demokráciában, de a demokráciát nem az utca jelenti" - mondta Emmanuel Macron a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjúban. "Tiszteletben tartom a tiltakozókat, de a francia választókat is, akik a változásra szavaztak" - tette hozzá, utalva arra, hogy a pártja, a Köztársaság lendületben (LREM) abszolút többséget szerzett júniusban a nemzetgyűlésben.
    

A kormány június eleje óta egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel a tömeges munkanélküliség csökkentését célzó reform részleteiről, amelyeket öt rendelet formájában a pénteki kormányülésen fogad el a francia kormány, s várhatóan a jövő hét elején ír alá és hirdet ki a köztársasági elnök.      
    

A 160 oldalon négy nagy fejezetben 36 pontot tartalmazó reform elsősorban a vállalatokon belüli szociális párbeszédet és a munkavállalói képviselet szervezettségét illetően módosítja a mintegy 3 ezer oldalas munkatörvénykönyvét. A szakszervezetek elsősorban a végkielégítések maximalizálásával és azzal nem értenek egyet, hogy csökkenni fog a vitatott elbocsátások eseten a jogorvoslati idő.

forrás: Jogi Fórum

Legtöbbször műszaki cikkekre, IT-termékekre érkezik panasz a Budapesti Békéltető Testülethez, ami az online vitarendezési eljárásokat illeti. Ezek a termékek (például: okostelefon, iPad, televízió, porszívó, gyümölcs- és zöldségfacsaró, stb.), habár 10.000 Ft felett tartós fogyasztási cikknek minősülnek, mégis nem sokkal az átvételt követően elromlanak, és a kötelező egyéves jótállás ellenére elutasítják a fogyasztókat, amikor ingyenes javítást vagy cserét szeretnének.
Szeptember 21-én ideiglenesen hatályba lép az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás, a CETA. A megállapodás majd csak akkor lép teljes mértékben hatályba, amikor azt – alkotmányos előírásainak megfelelően – az összes uniós tagállam megerősíti. Az EU és Kanada 2016. október 30-án írta alá a CETA-t, azután, hogy az uniós tagállamok a Tanácsban jóváhagyták a dokumentumot. 2017. február 15-én az Európai Parlament is kifejezte egyetértését, Kanada pedig 2017. május 16-án erősítette meg a megállapodást. Ez megnyitotta az utat a CETA ideiglenes alkalmazása előtt.

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.