jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Az Országgyűlés tizennégy javaslat elfogadásáról dönthet mai ülésén, továbbá tizenkét ellenzéki képviselő tiszteletdíját csökkentheti különböző fegyelmi ügyekben.

A Magyar Igazságügy című havi folyóirat 1879. évi májusi száma közölte Jeszenszky Sándor tanulmányát.

„A balassa-gyarmati börtön.

 

      Tudtommal a balassa-gyarmati kir. ügyészség vezetése alatt álló börtön az, melynek épitkezésében a magánrendszer követtetvén, egyike azon keveseknek, melyek a büntető-törvény indokolásában kifejtett czéloknak már jelen állapotában is teljes mértékben szolgálhat.

      E börtön az 1840-es évek elején épült. Ha tekintetbe vesszük ezen időt, midőn hazánkban országszerte még a „Falu jegyzőjében" oly classikus vonásokkal ecsetelt börtönök divatoztak, akkor Nógrád megye táblabiráinak, a magánrendszerre alapított börtön-épitése tárgyában hozott határozata előtt, meg kell hajolnunk. Felépitése után a börtönben a hallgatórendszer követtetett. A hallgatás ellenőrzése czéljából az örök botozokban jártak, hogy a fogoly ne tudja azt, mikor halad el a napos őr zárkája előtt, hogy igy a hallgatást jobban ellenőrizze. Néhány év lefolyása után e rendszerrel felhagytak, mert a magány folytán, a foglyok nagy számán, az örülés symptómái jelentkeztek. Mielőtt a börtönt az állam a megyétől átvette volna, a hallgató rendszer már régen megszűnt. A megye a filadelfiai rendszert követte. Becsukták a rabot zárkájába s ott töltötte ki büntetésének egész idejét, tétlenségben, tekintet nélkül az évek számára.

      Az intézet jelenleg: a) börtöne a balassa-gyarmati kir. törvényszéknek; b) fogháza a balassa-gyarmati kir. járásbíróságnak, és c) kerületi börtön, más törvényszékek éltal elitélt s a kir. főügyész rendelete folytán ide szállított rabok részére.

      Alakjára nézve egy kor (pavillon) alakú hat emeletes épület; négy befelé szögellö udvarral, 168 zárkával, melyek mindegyike egészen világos; felszerelve 300 személyre, benne a börtönőrség laktanyája 26 börtönőrrel, a kórház, 24 beteg ágygyal; s egy kápolna. A börtönt egy tágas kőfallal bekerített udvari övezi, melyben a rabok kiszabott sétájukat végzik. Az udvarban a fogház-felügyelő természetbeni lakása; egy különálló egyemeletes nagy épület, szabómunka termekkel, az első börtönmester természetbeni lakása, börtön-iroda, konyha, mosókonyha, halottas kamara; külön egy faragó-műhely, végre az asztalos rabok számára egy külön álló épület.

      A börtön népessége, az elmúlt 1878. évben 456 férfi, 20 nő, összesen 476 egyén. — A közegészségi viszonyok elég kedvezők, mert mig az ápolási napok összes száma 4072-öt tesz, addig ezen számhoz képest a mult évben csak 3 egyén halt meg. E számadat, tekintve a foglyok tekintélyes számát, az egészségi viszonyok előnyös voltát igazolja.

      A börtön kiadásai, még pedig az élelmezési költség 12,833 frt 26 krra, minden egyéb kiadás 9949 frt 26 krra, összesen 22,782 frt 49 krra rugott. Egy fogoly napi élelmezése 26 krban van megállapítva. — A munkakeresmény az elmult évben, még pedig a rabok illetménye és a kiadás 1542 frt 78 kr., az államjutaléka 3547 frt 69 kr., összesen 5090 frt 47 kr., mely összeg, rabmunka keresmény czíme alatt az állampénztárba szolgáltatott.

      A rabok foglalkozását, túlnyomólag a szabó-munka képezi. A cs. kir. közös hadsereg és a m. kir. honvédség számára az elmúlt évben 19,912 nadrág, 3672 zubbony, 8324 ujjas mellény, 1194 fegyverkabát (Waffenrock) készült. A szabó-munkával foglalkozók legnagyobb száma 132, a legkisebb 82. A házi munka mellett asztalos mesterséget (butor, mű- és épitkezési munkát) csak 17—25 rab végezett.

      Egy futó tekintet a balassa-gyarmati kir. ügyészségnél készült táblázatokra meggyőz arról, hogy a foglyok több mint 3/4-de, a földmívelő osztályhoz tartozik. A balassa-gyarmati királyi törvényszék által 1878. évben elitélt 255 egyén közül, foglalkozására nézve, 115 földmíves és 87 szintén földmíveléssel foglalkozó napszámos.

      A fogoly alapos javitásának soha szem elöl nem téveszthető czélja mellett, mi más czélja van a foglalatosságnak? Nézetem szerint két főczélja van, hogy tanulja a munkát, és hogy azon munka oly kereset forrást helyezzen kilátásba a fogoly számára, hogy létét biztositva, a bűnismétlés oka tőle elvonassék.

      Ezen ténykörülmények és elvek szem előtt tartása mellett, egy iparággal és par excellence a szabó-munkával való foglalkoztatást üzni 255 elitélt mellett 132 egyénnel, tehát több mint felével, — helyeselni alig lehet.

      Ezen rendszer első sorban való megszüntetését közegészségügyi tekintetek követelik. Mint a fent elősorolt számadatok is igazolják, az elitélt raboknak nagy többsége, a földmívelő osztályhoz tartozik, igen természetes tehát, hogy a szabó-munkások többsége is ezen foglalkozási ágból van összeállítva. Az pedig már tapasztaltatott, hogy ezen foglalkozás mellett, az elitéltek szemei meggyöngülnek. E tapasztalat, az arra hivatott valódi szakértők, az orvosok által alapokaira visszavezetve még nincs ugyan, de talán nem hibázunk, ha ezen okot, a földmívelő rabnak szabad lábon és a börtön falain belől való ellentétes foglalkozásában keressük. — Ugyanis a földmíves rendesen kint dolgozik a szabadban. Látó szerveit egymástól távol eső tárgyak foglalkoztatják, ennek következtében a szem, a messze való látáshoz szokik. A szabó-munka ellenben oly foglalkozás, mely a készülő ruhadarabnak közelről való szemléletét teszi szükségessé. Ezen foglalkozás a szem idegeinek működését, a legkisebb távolságra összpontosítván , egyszersmind azt kivánja, hogy a látó szervek mereven egy közeli tárgyra függesztessenek. A börtön falain belül üzött eme foglalkozás azután csakhamar megerőlteti, a messze látáshoz szokott rab szemét, minek következménye az, hogy nem egy romlott szemekkel hagyja el börtönét.

      De nem lehet helyeselni ezen foglalkozási ágat azért sem, mert ezen iparág, a rab kiszabadulta után, nem helyez kilátásba számára oly kereset módot, hogy a vagyon elleni büntettek valamelyikének ismétlésétől elvonassék; mert nagyobb része e bűntett miatt van fenyitve.

      Ha a földmívelő a börtönből kiszabadul, ismét csak földmívelő lesz. Hol van arra példa, hogy akármelyik — bármily jelesen is kitanulta a szabómesterséget — ha kiszabadult, szabósággal foglalkozott volna? Hol az a tőke, mely ily mesterséghez kell, hogy befektettessék; hiszen az előttem fekvő számadatok ismét azt tanisitják, hogy a 255 elitélt rab közöl, 115 teljesen vagyontalan és 106 kevés vagyonnal biró?

      De ettől eltekintve épen ezen mesterség az, mely rövid idő alatt el nem sajátitható, s melyet elsajátitani a nehéz fizikai foglalkozáshoz szokott rabnak, kétszerte nehezebb. Minthogy pedig az elitélt 255 számból, 205, tehát ismét a túlnyomó szám 1 évnél rövidebb időre van itélve, hogy foglalkozásuk haszonnal járjon, a munkálkodást specializálni kell, mert a szabómesterséget egy év alatt megtanulni egészen nem lehet. Igy van az azután, hogy némely rab, fogságának egész tartama alatt, csak gombokat varr, egy másik csak zsinóroz, egy harmadik gomblyukakat vág, azokat szegi és igy tovább. Ennek a következménye az, hogy egyik megtanul kitűnően gomblyukakat szegélyezni, gombot varrni, vagy zsinórozni; de távol van attól, hogy kitanulta volna a szabómesterséget, s hogy mint szabó alkalmazható volna.”

 

A teljes tanulmány itt olvasható

forrás: Jogi Fórum

Az Állami Számvevőszék folyamatosan végzi a budapesti kerületi önkormányzatok vagyongazdálkodásának utóellenőrzését. Elsőként Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata utóellenőrzései zárultak le, melyek a korábbi ellenőrzések javaslatainak hasznosítására készített intézkedési tervek végrehajtását értékelték. Az ÁSZ megállapította, hogy Budapest IV. kerület Önkormányzata vagyongazdálkodásának szabályszerűsége javult a végrehajtott feladatok következtében. Budapest III. kerület Önkormányzat esetében a végre nem hajtott feladatok kockázatot jelentenek a gazdálkodás szabályszerűsége és elszámoltathatósága, a közpénzekkel történő felelős gazdálkodás biztosításában.

Az ÁSZ kiemelt figyelmet fordít ellenőrzési megállapításai fokozottabb hasznosulására. A rendszeres utóellenőrzések visszacsatolást adnak mind a döntéshozók, mind az ellenőrzött szervezetek számára, ezáltal hozzájárulnak a szükséges intézkedések tényleges végrehajtáshoz és a közpénzügyek rendezettségének javulásához.


Az Önkormányzatok vagyongazdálkodásának szabályszerűségét az ÁSZ 2009. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozóan ellenőrizte. Az ennek eredményeként nyilvánosságra hozott számvevőszéki jelentésekben megfogalmazott javaslatokra az önkormányzatok feladatokat határoztak meg intézkedési tervükben. Az utóellenőrzések célja ezzel összhangban annak értékelése volt, hogy az intézkedési tervekben meghatározott feladatokat az ellenőrzött szervezetek végrehajtották-e.

Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat

Az utóellenőrzés megállapította, hogy az Önkormányzat az intézkedési tervben meghatározott 11 feladat közül kettőt határidőben, kettőt határidőn túl, kettőt részben teljesített. Két feladat jogszabályváltozások miatt okafogyottá vált, három feladatot nem hajtott végre. A végre nem hajtott feladatok kockázatot jelentenek a gazdálkodás szabályszerűsége és elszámoltathatósága, a közpénzekkel történő felelős gazdálkodás biztosításában.

A végrehajtott intézkedéseken keresztül az Önkormányzat erősítette a szervezet belső kontrollját, csökkentve ezzel a működésével kapcsolatos kockázatokat.

Az Önkormányzat kettőt részben, illetve három feladatot nem hajtott végre. Nem szabályozta a szervezeten belülről érkező közérdekű bejelentések eljárásrendjét, a bejelentést tevők megfelelő védelmének biztosítását, továbbá a belső kontrollok ellenőrzési nyomvonalát nem egészítette ki a dokumentumok nyilvántartási helyével. Nem történt meg az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok és gépjárművek mennyiségi felvétellel történő leltározása. Az Önkormányzat nem készítette el a vagyonkezelői jog létesítésére meghatározott vagyonelemek körére vonatkozó rendelet-tervezetet; valamint nem gondoskodott a Polgármesteri Hivatal és az intézmények tekintetében az európai uniós forrásból megvalósított feladatok végrehajtása, valamint a közbeszerzési eljárások lebonyolítása kockázatának értékeléséről sem. A jegyző 2014-ben nem a jogszabályban előírt tartalommal vezette a nyilvántartást az intézkedési tervben rögzített feladatok végrehajtásáról.

Az ÁSZ figyelemfelhívó levéllel fordult a polgármesterhez, hogy intézkedjen a jogszabálysértő gyakorlat, illetve a vagyongazdálkodás szabályszerűségében és elszámoltathatóságában, a felelős vezetői magatartásban és a közpénzekkel történő felelős gazdálkodásban rejlő kockázatok megszüntetése érdekében.

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata utóellenőrzése


Az utóellenőrzés megállapította, hogy az Önkormányzat az intézkedési tervben meghatározott kilenc feladat közül hetet határidőben, egyet határidőn túl, egyet részben hajtott végre. A vagyongazdálkodás szabályszerűsége javult.


A polgármester az intézkedési tervben meghatározott határidőben beterjesztette a Képviselő-testület számára a térítésmentes átvételre és átadásra vonatkozó előterjesztéseket. A jegyző intézkedett a vagyonkimutatás hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő szabályszerű elkészítéséről, a Fővárosi Önkormányzat részére vagyonkezelésbe adott ingatlanok jogszabályoknak megfelelő számviteli nyilvántartásáról, az immateriális javak, tárgyi eszközök számviteli politikában előírtaknak megfelelő üzembe helyezéséről és a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásáról. A jegyző intézkedett továbbá az Értékelési szabályzat módosításáról és az év végi értékelések eszerinti végrehajtásáról, a megszűnt Újpesti Média Kht. adatainak a számviteli nyilvántartásokból történő kivezetéséről, valamint a Hivatásetikai Kódex elkészítéséről és a Képviselő-testület számára történő előterjesztéséről.

A jegyző az intézkedési tervben meghatározott határidőn túl intézkedett az ingatlanvagyon-kataszter adatainak a számviteli nyilvántartásban szereplő adatokkal való egyezőségének megteremtéséről, valamint a későbbiekben az egyeztetés negyedévente történő biztosításáról.


A jegyző nem intézkedett teljes körűen az Önkormányzat két gazdasági társasága számára üzemeltetésre átadott eszközök december 31-i fordulónapra történő évenkénti leltározásának végrehajtásáról, mert a gazdasági társaságok által az előírt határidőben elkészített és átadott leltárak nem teljes körűen feleltek meg a leltározási szabályzatban előírtaknak.


A jegyző az intézkedési terv feladatainak végrehajtásáról a jogszabály előírásainak megfelelő tartalmú nyilván-tartást vezetett, ezzel biztosította az intézkedések végrehajtásának átláthatóságát.


Az ÁSZ figyelemfelhívó levéllel fordult a polgármesterhez annak érdekében, hogy intézkedjen az Önkormányzat vagyonnyilvántartásának szabályszerűségében és a felelős vezetői magatartásban rejlő kockázatok megszüntetése iránt.

forrás: Jogi Fórum

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzforgalmi szabálysértések miatt 31 millió forintra bírságolta az Erste Bank Hungary Zrt.-t., valamint arra kötelezte, hogy szeptember 30-ig orvosolja az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a honlapján.

A közlemény szerint az Erste Bank megsértette a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényt, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB-rendeletet és a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet több előírását. 
    

Kiemelték: a hitelintézet egyebek között megsértette a keretszerződés megkötését megelőző tájékoztatásra, a keretszerződés tartalmára, a felelősségi és kárviselési szabályokra, valamint a fizetési művelet összegének visszatérítésére vonatkozó szabályokat. Nem alkalmazta megfelelően  a fizetési számla megterhelés előtti állapotának a helyreállítására, illetve a pénzforgalmi számlanyitásra, a kedvezményezett ügyfelek fizetési számláján történő haladéktalan jóváírásra, a hitelintézeten belüli fizetésekre és az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket sem.
    

A jegybank a vizsgálat során súlyosbító körülményként értékelte, hogy az Erste Bank Hungary Zrt. számos vonatkozásban megsértette a pénzforgalmi jogszabályok előírásait, a jogszabálysértő állapot több esetben huzamosan be volt építve a hitelintézet szerződési feltételeit rögzítő dokumentumokba, informatikai rendszerébe, illetve belső eljárásrendjébe. 
    

Az MNB a pénzforgalmi ellenőrzési tevékenysége során kiemelten veszi figyelembe az ügyfelek jogainak megsértését. A jegybank különösen fontosnak tartja a pénzforgalmi szabályok betartásának ellenőrzését, elítél minden jogszabályszegést és ennek megfelelően a továbbiakban is kellő szigorral lép majd fel a pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó intézmények ellenőrzésénél - hangsúlyozza az MNB közleményében.

forrás: Jogi Fórum

Összesen négy napot ülésezik az Országgyűlés a következő két hétben. A parlament tizennégy javaslat elfogadásáról és tizenkét ellenzéki politikus tiszteletdíjának csökkentéséről dönthet.

A vállalkozásoknak május 31-ig kell benyújtaniuk a társaságiadó-bevallást és gondoskodniuk a beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételéről - emlékeztet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Az adóhivatal elektronikus üzenetben hívta fel a tavalyi mulasztók figyelmét a határidőre, a közelgő bevallási határidőre figyelmeztetve 67 ezer olyan vállalkozásnak küldött elektronikus levelet, amelyek tavaly nem, vagy csak késedelmesen nyújtották be társaságiadó-bevallásukat. 
    

A társaságiadó-bevallást az egyszeres és a kettős könyvvitelt vezető adózóknak egyaránt az 1629 számú nyomtatványon kell benyújtaniuk a NAV-hoz. Az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva), a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kisvállalati adózást (kiva) először választóknak a 1671-es bevalláson kell számot adniuk társasági adójukról. A határidő ebben az esetben a mérlegforduló utáni ötödik hónap utolsó napja. 
    

Azok a nonprofit szervezetek, amelyeknek tavaly nem volt vállalkozásból származó bevételük, vagy ahhoz kapcsolódó, elszámolható költségük, ráfordításuk - azaz nincs társaságiadó-alapjuk -, a társaságiadó-bevallást kiválthatják a TAONY nyilatkozattal május 31-ig. 
    

A beszámolók letétbe helyezésének és közzétételének határideje szintén 2017. május 31. A beszámolókat 2016. december 1-jétől kizárólag az Online Beszámoló- és Űrlapkitöltő Rendszeren keresztül (OBR) lehet benyújtani. A rendszer elérhető az Igazságügyi Minisztérium honlapjáról (https://e-beszamolo.im.gov.hu/ebekuldes). A közzétételért nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.

forrás: Jogi Fórum

Az Egyesült Államok várhatóan megtiltja a laptopok felvitelét a bel-és külföldi légijáratok fedélzetére - erről John Kelly belbiztonsági miniszter nyilatkozott a Fox televíziónak adott interjújában.

A volt alkotmánybíró megkönnyebbülést érez, hogy az új büntetőeljárási kódex egyes megoldásai már nem az ő közreműködésével készültek, de azért bosszankodik is, hogy amit kodifikációs bizottsági elnökként elkezdett, nem tudta befejezni. - Életútinterjú Erdei Árpád professor emeritusszal.

forrás: Jogi Fórum

forrás: dr. Vidáné dr. Zselenkó Márta

Sokakat érhet kellemetlen meglepetés cégalapításkor: a cégbíróság visszautasítja a többségi tulajdonos vagy az ügyvezető bejegyzését arra hivatkozva, hogy az adott személy eltiltás hatálya alatt áll. Míg néha az eltiltott tudja, hogy „vaj van a füle mögött”, más esetekben viszont értetlenül áll az eltiltás oka előtt. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint a tét nem kicsi: akit eltiltanak, akár 7-8 évre is „feketelistára” kerülhet. Tavaly több, mint 13 ezer magyarországi vállalkozáshoz köthető személyt tiltották el a cégvezetéstől, és ez a szám évről-évre nő.

A szociális bankszámla bevezetéséről, valamint a pedagógusokat érintően is kezdeményezett változtatásokat az Országgyűlés előtt lévő törvénymódosításokon a törvényalkotási bizottság.

Az elektronikus fizetési forgalom bővítésének céljával indokolja a törvényalkotási bizottság módosítása azt a pénzügyi piacok működését szabályozó törvénycsomaghoz benyújtott változtatást, amely szociális fizetési számlát vezetne be. A szociális számlát a pénzintézet jogszabályban meghatározott szociális feltételek teljesülése esetén köteles biztosítani, szintén jogszabályban meghatározott díjak és költségek mellett. Ezen részletszabályokat a kormány rendeletben fogja meghatározni. 
    

A közlekedési tárgyú törvényeken a testület csütörtökön olyan változtatást kezdeményezett, amely szerint a járművezetőkkel kapcsolatos bírság alsó határa egyes előírások megszegése esetén a beterjesztett 100 ezer forint helyett 10 ezer forintra mérséklődjön. A bírság felső határa továbbra is 800 ezer forint lesz. A változtatást az indoklás szerint az érdekképviseletek kezdeményezték. Egy módosítás pontosítja a járműre szerelhető kerékpárszállító eszközzel kapcsolatos előírásokat is. 
    

A bizottság az oktatási törvények módosításán is elfogadott változtatásokat. Az egyik ilyen értelmében az osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők és a tanulók önszerveződését, a diákönkormányzatokat segítő pedagógusok esetén a munkaidőbe egy vagy két órát be kell számítani ezen feladatok ellátására. A testület egy módosító javaslatban azt is kezdeményezte, hogy a Pallasz Athéné Egyetem neve augusztus 1-jétől Neumann János Egyetem legyen. 
    

Az élelmiszerlánccal kapcsolatos törvény változtatását azzal egészítené ki a törvényalkotási bizottság egy saját módosító javaslata, hogy a meggyágazat számos ügyletére kiterjesztené a szerződéskötési kötelezettséget.

forrás: Jogi Fórum

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) arra kéri a Magyar Nemzeti Bankot, mint a magyarországi biztosítók felügyeletét ellátó szervet, hogy vizsgálja meg a biztosító társaságok eljárási gyakorlatát a kártérítési igények teljesítéséről a veronai buszbaleset kapcsán - közölte a tárca.

Mint írták, a veronai buszbaleset ügyében a minisztérium több ízben egyeztetett az érintett biztosító társaságok képviselőivel és azok biztosították a kormányt az esetek gyors és korrekt elbírálásáról, amely folyamat megkezdődött. 
    

A visszajelzések alapján azonban több olyan kérdés vetődött fel, amelyet tisztázni szükséges ezért, a minisztérium kezdeményezi a társaságok felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Banknál az alkalmazott eljárásrend áttekintését, a kártérítési gyakorlatra vonatkozó gyakorlat felülvizsgálatát.
    

A tárca közleménye szerint az Emmi megdöbbentőnek tartja az áldozatok hozzátartozóival szembeni, számos esetben méltatlan eljárást, továbbra is a veronai buszbaleset áldozatainak családja mellett áll és az ügyben a humánum és a vonatkozó jogszabályi környezet alapján fog a továbbiakban is eljárni.

forrás: Jogi Fórum

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az Opimus Group Nyrt.-re a tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt - közölte az Opimus Group Nyrt.

Jelentősen csökkent a bűncselekmények száma 2010-hez és a tavalyi évhez képest is, ezzel párhuzamosan javult a nyomozások eredményessége - mondta Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága előtti meghallgatásán.

A tárcavezető - akinek beszámolóját 6 igen és 2 ellenszavazattal fogadta el a bizottság - külön kiemelte, hogy a közterületeken 2010-hez képest tavaly 11 ezerrel kevesebb bűncselekményt követtek el, a nyomozások eredményessége pedig 71 százalékkal jobb. Ez a javulás Európa nagyvárosai között is egyedülálló - tette hozzá. 
   

Szerinte az eredmények nemcsak a rendőrség munkájának köszönhetőek, hanem más társadalmi változásoknak is, például a közfoglalkoztatásnak, amely sokaknak lehetőséget biztosít arra, hogy a korábbi segélynél nagyobb jövedelemre tegyenek szert. 
    

Külön kiemelte az állampolgárok önfegyelmét, amelynek segítségével az ittasan elkövetett közlekedési balesetek számát 10 százalék alá szorították, ez a mutató 8 százalék körüli, amire azt mondta: "mióta én rendőr vagyok, még soha nem volt ilyen".
    

Pintér Sándor arról is beszélt: jelentősen csökkent a migrációs nyomás, amióta a hármas - jogi, műszaki és élőerős - védelmi rendszert bevezették. Hozzátette: a veszélyeztetettség ugyanakkor nem csökkent, Belgrádból és Szabadkáról a migránsok számának jelentős növekedéséről kaptak hírt. Kiemelte: háromezerrel növelik a határvédelemben részt vevők számát. 
    

A belügyminiszter a rendőrség fegyverzetét elavultnak nevezte, mivel 60-70 éves konstrukcióról van szó. Hozzátette, jelenleg a kormány engedélye alapján fegyvercserére készülnek úgy, hogy visszaállítják Magyarországon a könnyűfegyverek gyártását: pisztolyt, hadi pisztolyt, géppisztolyt, gépkarabélyt és géppuskát, valamint azokhoz kapcsolódó lőszert gyártanának. 
    

A Terrorelhárítási és Információs Bűnügyi Elemző Központ munkájával összefüggésben azt emelte ki, hogy már 23 útvonalon 11 légitársaság biztosítja számukra folyamatosan az utasadatokat, ami a légi forgalom ellenőrzését segíti. 
    

A büntetés-végrehajtás esetében azt a 102 milliárd forintos többletet hangsúlyozta, amely a következő négy évben nyolc büntetés-végrehajtási intézet felépítését, továbbá a tököli kórház modernizálását teszi lehetővé.  
    

Külön szólt a rendvédelmi életpálya bevezetéséről, megemlítve, hogy ha a parlament megszavazza a jövő évi költségvetést, akkor jövőre is 5 százalékos illetményemelést tudnak biztosítani. 
    

A belügyminiszter a katasztrófavédelemmel összefüggésben az önkéntesség erősítésének szükségességét hangsúlyozta, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatallal kapcsolatban pedig kiemelkedőnek nevezte ennek a migráció kezelésében nyújtott munkáját. 
    

A bizottsági ülésen Harangozó Tamás, a testület szocialista alelnöke azt mondta, hogy a határon szolgálatot teljesítők szerinte méltatlan körülmények között végzik munkájukat. Pintér Sándor közölte: mire kiépül a teljes védelmi rendszer, csökkenthető az ott szolgálatot ellátók száma és ez kulturáltabb körülmények kialakítását teszi lehetővé. 
    

Vadai Ágnes, a DK politikusa azt firtatta, hogyan jelenthették ki a nemzetbiztonsági hivatal vezetői a parlament szakbizottságának üléséről távozóban, hogy Orbán Viktor nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, ha nem történt meg a miniszterelnök átvilágítása. 
    

Pintér Sándor válaszában kifejtette: jogszabály határozza meg, kiknek az esetében kell ezt elvégezni, a kormányfő nem tartozik a vizsgálat hatálya alá esők közé, ugyanakkor mégis kijelenthető, hogy nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, mert ezzel ellentétes adat a személyével kapcsolatban nem merült fel. 
    

Kósa Lajos, a testület fideszes elnöke egyebek mellett arról érdeklődött, hogy a Gyurcsány-kormány idején elkövetett romagyilkosságok kapcsán felmerült elvarratlan szálak ügyében van-e folyamatban nyomozás, amire a miniszter azt mondta, hogy titkos nyomozás folyamatban van még. 
    

Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja arra kérdezett rá, hogy ha már a kormányzati propaganda folyamatosan arról szól, Soros György mi mindent követett el, akkor tett-e lépéseket a tárca vele szemben, például megkezdték-e a kiutasítását. 
    

Pintér Sándor erre azt mondta: Soros-ügyben egyelőre még csak sajtóhírek jelentek meg, feljelentés a rendőrséghez nem érkezett. Hozzátette, Soros kitiltása nem lehetséges az alaptörvény alapján, mivel magyar állampolgárról van szó, ugyanakkor megjegyezte: van olyan ország, amely hozott ilyen intézkedést Soros Györggyel szemben. Hozzátette: ha a tudomásukra jut bűncselekmény gyanúja, aszerint fognak eljárni Soros Györggyel szemben. 
    

Firtl Mátyás, a testület KDNP-s alelnöke köszönetét fejezte ki a belügyi tárcának, amiért szinte minden területen javulnak a mutatók, véleménye szerint a közrend és a közbiztonság erősödésének is köszönhető, hogy nőtt például a fővárost célzó nemzetközi turizmus.     
    

Demeter Márta független országgyűlési képviselő a többi között a letelepedési kötvények iránt érdeklődött. 
    

Pintér Sándor elmondta: 2017 március 31-étől megszűnt a benyújtási kérelmek lehetősége, az addig benyújtott kérelmeket pedig június 30-ig elbírálják. 
    

A miniszter szerint óriási a különbség a letelepedést kérők és a migránsok között, előbbiek ugyanis megadják az adataikat, utóbbiak pedig hivatlanul és ellenőrizetlenül próbálnak az országba jutni. 
    

Hangsúlyozta azt is: egyetlen letelepedési kötvényt kapott ember sem követett el bűncselekményt Magyarországon. Megerősítette, voltak, akiknek a kérelmét elutasították, nem pusztán bűncselekmény elkövetése miatt, hanem volt, akit politikai veszélyre hivatkozva, pontos adatokat azonban erre vonatkozóan nem közölt.

forrás: Jogi Fórum

Érvényben hagyta egy amerikai szövetségi fellebbviteli bíróság Donald Trump elnök bevándorlási rendeletének felfüggesztését.

A richmondi székhelyű fellebbviteli bíróság 10:3 arányban hagyta jóvá egy alsóbb szintű bíróság döntését, amely felfüggesztette Donald Trump második, módosított tartalmú elnöki rendeletének végrehajtását. A rendelet értelmében átmeneti időre - az új ellenőrzési módszerek kidolgozásáig - felfüggesztették volna új vízumok kiadását Iránból, Jemenből, Líbiából, Szírából, Szomáliából és Szudánból érkezők számára. A rendelet látogatók számára 90, menedékjogért folyamodóknak pedig 120 napra függesztette volna fel a beutazást.  
    

A richmondi az első fellebbviteli bíróság, amely döntést hozott a második elnöki rendelet felfüggesztésének ügyében. 
    

"A kongresszus széleskörű hatalmat biztosított az elnöknek arra, hogy megakadályozza idegenek beutazását az Egyesült Államokba, ám ez a hatalom nem végtelen. Korlátozandó, amikor - mint ebben az esetben is - az elnök olyan rendelettel gyakorolja, amely jóvátehetetlenül árt e nemzet polgárainak" - olvasható Roger L. Gregory, a richmondi bíróság főbírája érvelésében. 
    

A bíróság szerint az elnöki rendelet javított formájában sem a nemzetbiztonság érdekeit vette figyelembe, hanem inkább Donald Trump választási kampányban tett azon ígéretét szolgálta, amely a muszlim vallásúak beutazásának betiltását helyezte kilátásba.  
    

A beutazási szigorítást előíró első elnöki rendelet január végén jelent meg, és a repülőtereken káoszt okozott, az országban pedig tiltakozáshullámot váltott ki. Már a külföldi repülőtereken nem engedték fel ugyanis a rendeletben szereplő országok állampolgárait a légijáratokra. Miután az egyik szövetségi bíróság elutasította, Trump elnök visszavonta a rendeletet. Módosított formában márciusban új rendeletet adott ki, amelyben a többi között pontosította, hogy az adott országokban már érvényes vízumokkal rendelkezők beutazhatnak az Egyesült Államokba. A második rendeletből kimaradt az a passzus, amely elsőbbséget biztosított volna a keresztény vallásuk miatt üldözöttek beutazásának, illetve lekerült a tiltott országok listájáról Irak. 
    

Elemzők szerint a richmondi fellebbviteli bíróság döntését a kormányzat megfellebbezi.

forrás: Jogi Fórum

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 35 millió forint bírságot szabott ki az OTP Alapkezelőre a társaságnál feltárt kockázat-, likviditás- és befektetéskezelési jogsértések miatt; a feltárt hiányosságoknak nem volt negatív hatása a pénzügyi intézményrendszer tagjaira és a befektetőkre.

Az MNB hiányosságokat tárt fel a befektetési döntések meghozatalának és végrehajtásának ellenőrizhetőségével kapcsolatban, a befektetési alapok likviditáskezelésével, illetve további befektetés-  és portfóliókezelés gyakorlatában és alkalmatlannak találta a limitsértések megakadályozását célzó és a kockázatkezeléshez kötődő mérési folyamatokat.
    

A közlemény szerint az OTP Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenységét nem mindenkor az általa kezelt befektetési alapok kezelési szabályzatának megfelelően végezte, illetve nem alkalmazott megfelelő, az összeférhetetlenségi helyzetek kialakulását megakadályozó intézkedéseket.
    

Az MNB tájékoztatása szerint a bírság összegének meghatározásakor súlyosító körülménynek számítottak a feltárt rendszerszintű hiányosságok, azok kockázatossága, illetve az OTP Alapkezelő jelentős piaci részesedése.
    

Enyhítő körülményként vette figyelembe a jegybank az alapkezelő együttműködő magatartását, hogy már a vizsgálatkor számos intézkedést tett a hiányosságok megszüntetése érdekében, illetve azt, hogy egy átfogó intézkedési tervben bemutatta a további intézkedéseket.
    

Az MNB a szerdán közzétett határozatában kiszabott 35 millió forint bírság mellett kötelezte az OTP Alapkezelőt a hiányosságok megszüntetésére, valamint a jogszabályszerű működést támogató intézkedések megtételére. Az OTP Alapkezelőnek a jegybanki határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül kell teljesítenie az előírt kötelezettségeket.

forrás: Jogi Fórum

Május 31-ig kell beadniuk az élelmiszerláncban szereplőknek a felügyeletidíj-bevallást - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közleményében.

A bevallás alapján megállapított felügyeleti díjat két egyenlő részletben, július 31-ig, valamint 2018. január 31-ig kell megfizetniük az érintetteknek. Az átutaláshoz szükséges pénzügyi bizonylatokat a bevallási határidő lejárta után, tehát legkorábban június 1-jétől lehet majd letölteni az elektronikus felületről.
    

A bevallások határidőn túli elkészítésekor elmaradásakor késedelmi pótlékot vagy mulasztási bírságot szabhat ki a hatóság.

forrás: Jogi Fórum

Az Állami Számvevőszék 2017-ben már hetedik alkalommal folytatja le a közszféra intézményeit érintő integritás felmérését. Az Integritás projekt azokat a tényezőket tárja fel, amelyek károsan befolyásolhatják a közintézmények korrupciós kockázatokkal szembeni védekezőképességét. A költségvetési szervekre kiterjedő önkéntes felmérésben az elmúlt évek során egyre növekvő számban vesznek részt az intézmények, elősegítve ezzel saját szervezetük integritásának erősítését, valamint az integritás-szemléleten alapuló közigazgatási kultúra elterjedését. Az Állami Számvevőszék Integritás projektje nemzetközi szinten is nagy érdeklődést váltott ki. Az integritás szemlélet megvalósulását az ÁSZ ellenőrzései során is értékeli.

Az állampolgárok érdekeit szolgáló közintézmények feladata a tiszta és átlátható közélet megteremtése, így küldetésük elválaszthatatlan része a korrupció elleni küzdelem támogatása. Az Állami Számvevőszék küldetésének tekinti nem csupán a korrupció elleni fellépést, de az integritás-szemléleten alapuló közigazgatási kultúra elterjedésének és megszilárdulásának elősegítését. E cél megvalósítását támogatja az ÁSZ Integritás Projektje is, mely keretében az ÁSZ 2011 óta évente végzi el a közszféra intézményei körében az Integritás felmérést. A felmérés azokat a tényezőket tárja fel, amelyek károsan befolyásolhatják a közintézmények korrupciós kockázatokkal szembeni védekezőképességét.

Az integritás felmérésben való részvétel valamennyi költségvetési szerv számára nyitva áll

Az Állami Számvevőszék a mai napon több mint 10 ezer költségvetési szervnek küld ki felkérő levelet, hogy vegyen részt az integritás felmérésben. Az ezt szolgáló elektronikus kérdőív kitöltésére 2017. június 26-ig azonban valamennyi költségvetési szervnek lehetősége van. A felmérésben alkalmazott kérdőív kitöltéséhez szükséges tudnivalók az Integritás Portál (http://integritas.asz.hu/) Adatfelvétel 2017 menüpont alatt érhetők el.

Az adatfelvétellel kapcsolatos információk az Integritás Portálon kerülnek közzétételre, illetve az adatfelvétel ideje alatt az Állami Számvevőszék munkatársai készséggel állnak az intézmények rendelkezésére az info.integritas@asz.hu e-mail címen, valamint a 06-80-500-800-as ingyenesen hívható telefonszámon a kérdőívek kitöltésével összefüggő kérdésekkel kapcsolatban. A felmérésben résztvevő szervezetek számára segítséget jelent az Integritás Portálon létrehozott Fórum is, ahol megtalálhatók a „Gyakran Ismételt Kérdések”-re adott válaszok, illetve az intézmények egymással is tudnak véleményt cserélni az integritással kapcsolatos kérdésekben.

Kirajzolódó idősor

A felmérések eredményeként évről-évre jobban láthatóvá válnak a közintézmények korrupció szempontjából veszélyeztetett területei, illetve a kontrollkörnyezet kiépítettsége révén az azzal szembeni ellenálló képességük. A felmérésben való részvétel hozzásegíti az egyes intézményeket saját integritásuk erősítéséhez: tudatosulnak a korrupcióval veszélyeztetett területek, és nyilvánvalóvá válik, hogy milyen kontrollok kiépítésére, illetve eredményesebb működtetésére van szükség az adott szervezet integritásának érzékelhető javulása érdekében.

2017-ben a felmérési ciklus záró felméréseként az Állami Számvevőszék immár hetedik alkalommal méri fel a közszféra korrupciós kockázatait. Az évenkénti adatfelvétel fenntarthatósága és a beérkező adatok összehasonlíthatósága szempontjából kiemelkedően fontos, hogy az elmúlt évben válaszadó 3002 szervezet döntő többsége vállalta az Állami Számvevőszékkel való hosszú távú együttműködést és a kérdőívek évenkénti kitöltését; ezek az intézmények az Integritás Támogatók Körének tagjává váltak.

Az egyes intézménycsoportok vonatkozásában külön elemzés is készült 2017-ben

A felmérés eredményeit összefoglaló tanulmány mellett 2017-ben a 2016. évi felmérés során kapott válaszok alapján olyan elemzés is készült, amely intézménycsoportonként mutatja be az egyes intézménycsoportok feladatköréből adódó és tevékenységében rejlő korrupciós kockázatokat, illetve az ezek kezelésére hivatott kontrollok kiépítettségének szintjét. Idén nem külön jelentések készültek az egyes ágazatokról, hanem egységes tanulmányban mutatta be az ÁSZ a tapasztalatokat. Mindezek mellett egyoldalas értékelőlapokon szemléltetjük az intézménycsoportok részletes eredményeit.

A tanulmány rámutat: bár általánosságban elmondható, hogy a magasabb kockázati szint magasabb szintű kontrollkiépítettséggel társul, az egyes intézménycsoportok eltérően teljesítenek. A nem megfelelő integritási szinttel rendelkező intézmények emellett jelentős vagyonnal rendelkeznek, költségvetésük is nagyságrendekkel nagyobb. Számos egyéb megállapítás mellett az elemzés kiemeli: egyes intézménycsoportok, amelyek méltányosságot gyakorolnak, illetve jelentős túlkereslettel néznek szembe, az ajándékok elfogadását nem szabályozzák megfelelően. Az elemzés a gazdálkodás egészét is érintő kockázatként azonosította, hogy bizonyos ingatlant hasznosító intézmények nem rendelkeznek önköltségszámítással. A kontrollkiépítettség és az etikus vezetés terén a nagyobb, és több vezetési szinttel rendelkező szervezetek járnak elől.

Az intézménycsoportonkénti elemzés elérhető az Integritás Portálon (http://integritas.asz.hu/arop_1_2_4).

forrás: Jogi Fórum

Tavaly jelentősen felgyorsultak eljárások a Fővárosi Ítélőtáblán, az egy éven túli perek 64 százalékkal csökkentek az előző évihez képest, a cél pedig az, hogy a jövőben minden ügy fél-egy éven belül érjen véget - mondta Ribai Csilla, a tábla elnöke budapesti sajtótájékoztatóján.

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.