jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Szpunar főtanácsnok szerint a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel az európai elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság által azzal kapcsolatban előterjesztett kérdések megválaszolására, hogy a végrehajtó hatóság megtagadhatja-e az elfogatóparancs végrehajtását. A kibocsátó hatóság nem léphet a végrehajtó hatóság helyébe, és nem terjeszthet olyan kérdéseket a Bíróság elé, amelyeket csak a végrehajtó hatóság jogosult feltenni előzetes döntéshozatali eljárás keretében.
A Bizottság intézkedéseket javasolt az online félretájékoztatás kezelésére. Ezek között szerepel egy az egész Unióra kiterjedő gyakorlati kódex az online félretájékoztatásról, egy tényellenőrzőkből álló független hálózat támogatása és egy sor olyan fellépés, amely a minőségi újságírás és a médiaműveltség előmozdítása felé mutat.
Senki nem tudott arról, hogy mi rejtőzik a fél évszázados mészrétegek alatt, mígnem az Egri Törvényszék gyönyörű barokk épületének felújításakor értékes falfestményekre és aranyozásra bukkantak egy véletlennek köszönhetően.
Lezárt ügyeket listázó vádiratnak tartja a Sargentini-jelentést az igazságügyi miniszteri posztra jelölt és a tárcát eddig is vezető Trócsányi László, aki a kinevezés előtti meghallgatásán kedden az Országgyűlés európai ügyek bizottságában azt is mondta: nagy vitákra számít ebben az ügyben idén ősszel. A politikus kinevezését támogatták a bizottság kormánypárti képviselői.
Székely László alapjogi biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy – akár külön intézkedések kezdeményezésével – fordítson kiemelt figyelmet arra a gyakorlatra, ahogyan a minisztérium szervei kezelik a panasz- és közérdekű bejelentéseket. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Magyarországon előforduló kórházi fertőzések magas száma miatt benyújtott közérdekű bejelentéseinek mellőzése miatt kérte az ombudsman vizsgálatát.
Rövidesen hatályba lép az Unió új, egységes, szigorú adatvédelmi rendelete, a GDPR. A hazai adatkezelők egyáltalán nem állnak jól a felkészüléssel, a Parlament adós még néhány jogszabály módosításával, a piacon ugyanakkor egyre több a GDPR elvárásai köré épülő sikerbiznisz.
Egy banális hiba miatt sorra véreznek el a NAV-határozatok a bíróságok előtt: jó részük ugyanis nem megfelelő aláírást tartalmaz. Ez az eljárási hiba azonban nem csupán folyamatban levő perekben, hanem akár múltbéli, lezárt eljárásokban is felhasználható lehet –vállalkozások százai szerezhetik vissza elveszettnek hitt adóforintokat – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A munkáltató egészségkárosodásért fennálló kártérítési felelősségével kapcsolatos perek egységes ítélkezési gyakorlata érdekében összefoglaló véleményt készített a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma; ebben felsorolták azt is, mi tartozhat a munkáltató ellenőrzési körébe, ami megalapozza kártérítési felelősségét - mondta el Tallián Blanka tanácselnök, a kérdéssel foglakozó kúriai joggyakorlat-elemző csoport vezetője egy háttérbeszélgetésen.

Közölte, a kúriai joggyakorlat-elemző csoport azért vizsgálta tavaly ezeket az ügyeket, mert a munkáltató kártérítési felelősségével összefüggő ügyek az összes munkaügyi per egyharmadát teszik ki, és az ezekben az ügyekben hozott bírói döntések nemcsak a munkavállalók, hanem családjuk egzisztenciájára is kihatnak. Emellett a meghozott ítéleteknek van bizonyos "elrettentő hatása" is, nem csak a perben érintett munkáltatók szembesülnek azzal, milyen jogi következményekkel járhat a munkavédelmi szabályok betartásának elmulasztása, és a munkáltató kártérítési felelősségének megállapítása - tette hozzá.

Elmondta, a joggyakorlat-elemzés során több mint 200, az alsóbb fokú bíróságokról felterjesztett ügyet vizsgáltak meg, elemezték a korábban hozott munkaügyi kollégiumi állásfoglalásokat, a Kúria közzétett elvi határozatait, egyéb közzétett döntéseit és a jogtudományi vonatkozásokat is. Ezek alapján készítették el az összefoglaló véleményt, amely elérhető a Kúria internetes oldalán is.

Hozzátette: a joggyakorlat-elemző csoport véleménye az, hogy a kollégium az ítélkezési gyakorlat megőrzendő eredményeit is figyelembe véve, fogadjon el egy új kollégiumi véleményt a munkáltató kártérítési felelőssége jogalapjának értelmezéséről és abban tételesen sorolja fel például azt, hogy mi tartozhat a munkáltató ellenőrzési körébe.

Tallián Blanka elmondta: a munkáltató felel a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett károkért, ezért áttekintették a munkaviszony kérdését és arra jutottak, az akkor is fennáll, ha a munkaszerződést a felek nem foglalták írásba. Vizsgálták azt is, mi alapján lehet elhatárolni, hogy a károkozó körülmény munkaviszonyon belül vagy kívül keletkezett-e, mert a munkáltató felelőssége nem állapítható meg, ha például a munkaviszonnyal össze nem függő "magánmunka" során sérül meg a munkavállaló.

Hozzátette: a 2012. július 1-je előtt hatályos munka törvénykönyve a munkáltató működési körébe tartozó káreseményekért állapította meg a munkáltató kártérítési felelősségét. Az új Munka törvénykönyvében (2012. évi I. törvény) azonban ezt felváltotta az ellenőrzési kör, vagyis - mint mondta - a bíróságoknak azt kell vizsgálniuk a munkáltató felelősségének megállapításakor, hogy a munkáltatónak volt-e ráhatása, befolyása arra, hogy a balesethez vezető körülményeket elkerülje vagy elhárítsa, mert ha volt és a munkavállaló mégis balesetet szenvedett, akkor a kártérítési felelőssége - kizáró körülmények hiányában - fennáll.

Jelezte, vizsgálták az okozati összefüggéssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot is, vagyis, azt hogy a munkavégzés körülményei és a kialakult betegség, mint kár között a vizsgált ítéletek szerint van-e összefüggés. Például ha valaki vegyszerekkel dolgozik, belélegzi azokat, orvosszakértőnek kell igazolnia, hogy a betegsége ezzel összefügg-e. A joggyakorlat-elemző csoport tapasztalata szerint egyes esetekben nem választották külön a munkaviszonnyal összefüggés és az okozati összefüggés kérdését, holott a munkáltató kártérítési felelőssége nem állhat fenn a munkaviszonnyal összefüggés hiányában, tehát ekkor az okozati összefüggés vizsgálata szükségtelen - tette hozzá Tallián Blanka.

Emellett vizsgálták azt is, a munkavállaló munkáltató számára nem ismert betegsége hogyan befolyásolja a munkáltató kártérítési felelősségét és arra jutottak, a munkáltató kártérítési felelősségébe beletartozik a baleset által aktivizált sorsszerű megbetegedés is.

Áttekintették az úgynevezett látens betegségekkel kapcsolatos kérdést is, amikor a károsult hosszabb időn át dolgozik egészséget veszélyeztető munkakörben, például csillés, vájár, de a munkakörével összefüggő betegséget csak jóval később, akár a munkaviszony megszűnése után állapítják meg.

forrás: Jogi Fórum

Brit jogi szakértők szerint kártérítésre számíthatnak a Nagy-Britanniából hajléktalanságuk miatt kitoloncolt külföldi EU-állampolgárok.

A BBC televízió vasárnapi riportjában elhangzott, hogy brit ügyvédi irodák jelenleg 45 olyan felperes ügyét készítik elő bírósági tárgyalásra, akiket az elmúlt években - jórészt Theresa May jelenlegi miniszterelnök belügyminiszteri időszaka alatt - azért utasítottak ki Nagy-Britanniából, mert a szabad ég alatt aludtak.

A brit közszolgálati médiatársaság által megszerzett adatok szerint csak a tavaly májusig eltelt egy évben 698 hajléktalan külföldi EU-állampolgárt vettek őrizetbe és távolítottak el az országból a brit bevándorlási hatóságok.

A BBC által megkeresett jogi irodák beszámolói szerint az általuk felkarolt ügyfelek mindegyike több ezer font kártérítésre tarthat igényt.

A műsorban megszólalt egy litván állampolgár, akinek volt ugyan törvényes munkája, de 2016-ban hajléktalanná vált, miután kilakoltatták bérelt londoni ingatlanából, majd a hatóságok 19 napra őrizetbe vették, és elrendelték kitoloncolását. A litván állampolgár - aki kilenc évig élt törvényesen Nagy-Britanniában - fellebbezett, és meg is nyerte a jogi eljárást, később pedig 10 ezer font (csaknem 3,6 millió forint) kártérítésben részesült.

A brit belügyminisztérium vasárnap közölte a BBC-vel, hogy időközben felhagyott a hajléktalan külföldi EU-állampolgárok őrizetbe vételének és kitoloncolásának gyakorlatával.

E gyakorlatot a londoni felsőbíróság már tavaly decemberben törvénysértőnek minősítette és megtiltotta, két, kitoloncolással fenyegetett lengyel és egy litván állampolgár panasza alapján.

A felsőbíróság decemberi végzésének indoklása szerint diszkriminációnak minősül, ha olyan külföldi EU-állampolgárokat, akik egyébként semmiféle bűncselekményt nem követtek el, a hatóságok csak azért köteleznek távozásra Nagy-Britanniából, mert nincs hol lakniuk.

A brit belügyi tárca a londoni felsőbíróság elé a decemberi határozat előtt beterjesztett érvelésében hangsúlyozta: adatai szerint az utcákon alvó hajléktalanok száma 2010 és 2015 között országszerte 55 százalékkal, Londonban 91 százalékkal nőtt.

A közép- és kelet-európai EU-állampolgárok a közterületeken éjszakázó külföldi uniós hajléktalanok tíz százalékát tették ki 2007-ben, de arányuk 2016-ra már meghaladta az egyharmadot a minisztériumi adatok szerint.

Korábban az Európai Bizottság is megkérdőjelezte a brit belügyminisztérium kitoloncolási gyakorlatát, azzal az érvvel, hogy az EU-állampolgároknak jogukban áll más EU-országokban élni, függetlenül attól, hogy hajléktalanok-e vagy sem.

forrás: Jogi Fórum

A román legfelsőbb bíróság első fokon felmentette pénteken Toni Grebla volt alkotmánybírót és szenátort, akit egyebek mellett befolyással való üzérkedéssel vádolt meg a korrupcióellenes ügyészség.
A tervek szerint július 1-jétől élesedik az új áfa-ellenőrzési eszköz, az online számla-adatszolgáltatás. „Most a részletszabályok véglegesítése van folyamatban, így a július 1-jei kezdésnek immár nincs jogi akadálya.” – hívta fel az érintettek figyelmét Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója, partnere, az Európai Bizottság mellett működő Áfa szakértői csoport egyetlen magyar tagja.
A lengyel parlament alsóháza - az ellenzék bojkottja mellett - jóváhagyta csütörtök éjjel azt a törvényt, melynek értelmében 20 százalékkal csökken a képviselők és szenátorok fizetése.
Az egyházi 1 százalékról szóló idei nyilatkozatokat a NAV a következő években is figyelembe veszi, egész addig, míg a felajánló a rendelkezését vissza nem vonja, vagy nem jelöl meg másik egyházi kedvezményezettet - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Hétfő reggeltől kedd reggelig 24 órás országos sebességellenőrzést tartanak a rendőrök - közölte a rendőrség honlapján.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kiemelt stratégiai célja a bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítése. Fontos, hogy a bíróság segítse az ügyfelek eligazodását az igazságszolgáltatás, a jog világában. Az OBH „Bírósági Iránytű” sorozata közérthetően magyarázza meg a bíróságokkal, a bírósági eljárásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A sorozatban tájékoztató füzetek és animációs kisfilmek is készülnek.

Az első animációs kisfilm, amely az OBH és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem együttműködésében született, a „Tárgyalásra megyek” címet viseli. Az epizód főszereplőjét tanúként idézi a bíróság. Megtudhatjuk, hogy a tanúnak az idézés kézhezvételétől a bíróságra való megérkezéséig milyen teendői, jogai és kötelezettségei vannak. Mit kell tenni, ha a tanú előreláthatólag nem tud elmenni a tárgyalásra? Mit kell vinni a tárgyalásra és milyen öltözékben kell megjelenni? Ilyen és ehhez hasonló praktikus tanácsokat ad a „Tárgyalásra megyek”. Köszönjük, ha Ön is megosztja ismerőseivel a kisfilmünket!

A „Bírósági Iránytű” sorozat tájékoztató kiadványai (Szervezeti kisokos, Keresetlevél, Tanúként idéztek, Panasznap) ITT elérhetőek.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai(|null) Bizottság új szabályokat terjesztett elő az onlineplatform-gazdaság vonatkozásában, amelyek mintegy biztonsági hálóként működnek a digitális gazdaságban tevékenykedő kisvállalkozások számára.
Felmentette a román legfelsőbb bíróság első fokon Victor Ponta volt román miniszterelnököt egy korrupciós ügyben.
A lengyel alsóház megszavazta csütörtökön a bírósági reform, konkrétan a legfelsőbb bíróságról szóló törvény újabb módosításait, amelyek figyelembe veszik a 7. cikk szerinti uniós eljárás során megfogalmazott brüsszeli ajánlásokat.
Az Országgyűlés pénteken elfogadta a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, amelynek értelmében a negyedik Orbán-kormányban tíz tárca működik majd.

Újra miniszterelnökké választotta Orbán Viktort csütörtökön az Országgyűlés.

A Fidesz elnökét - aki 2010 óta tölti be a kormányfői tisztséget - 134 igen szavazattal, 28 nem ellenében választották meg a képviselők.

Ezzel a miniszterelnök újból hivatalba lépett.

Orbán Viktor - akit 1998, 2010 és 2014 után negyedszer választottak kormányfővé - ezután esküt tett az Országgyűlésben.

Orbán Viktor miniszterelnököt (j) megtapsolja a Fidesz-KDNP-frakció az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. május 10-én. - Fotó: Kovács Tamás / MTI

"Mi kereszténydemokraták vagyunk és kereszténydemokráciát akarunk" - Orbán Viktor beiktatását követően beszéket mondott

"Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk a keresztény kultúráért és harcolni fogunk a határok megvédéséért" - jelentette ki Orbán Viktor csütörtök délután a parlamentben. A miniszterelnök beiktatási beszédében hangsúlyozta: szükségünk van az unióra, és az EU-nak is szüksége van ránk, ki kell és ki is fogunk állni az európai politika pástjára. Kijelentette azt is: kormánya "a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz". Hangsúlyozta: tudja, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, ő azonban elérhetőnek, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.

Orbán Viktor beszéde elején hangsúlyozta: a kormány a kétharmados alkotmányos többség alapján áll, de mindig a háromharmadot szolgálja majd.

Szavai szerint a haza nem lehet ellenzékben, mert magasan a pártok felett áll, és "szolgálata nem függhet attól, hogy éppen ellenzékiek vagy kormánypártiak vagyunk". Politikai ellenfeleinek azt ígérte: a pártharcban a lovagiasság szabályai szerint fog vívni, de "ha támadnak bennünket (...), olyan lesz a fogadjisten, amilyen az adjonisten".

"Derűlátón, bizakodóan és tettre készen állok most Önök előtt" - jelentette ki, köszönetet mondva egyúttal mindenkinek, aki részt vett a választáson, különösen is azoknak, akik a Fidesz-KDNP-re szavaztak.

"Az elvégzett munka kellő önbizalmat adhat mindannyiunknak" - folytatta -, "a hibajegyzékkel együtt is azt kívánjuk Magyarországnak, soha rosszabb nyolc éve ne legyen". Szerinte ezt a választópolgárok is így gondolhatják, ez húzódhat meg a mögött a prózai és matematikai tény mögött, hogy a Fidesz-KDNP szövetségére többen szavaztak, mint a parlamentben ülő összes többi pártra együttvéve. Előrevetítette: a követező négy évben nagy dolgokra fognak vállalkozni, "igazi nagy fába, sőt fákba akarjuk vágni a fejszénket. Tudjuk azt is, hogy bizonyos nézőpontból egy veréb lehet jobb, mint egy túzok, de mi most igazi nagyvadakra akarunk menni" - fogalmazott.

Szavai szerint a magyarok már nemcsak abban hisznek, hogyha jól végzik a dolgukat, a holnap nem lesz rosszabb a mánál, hanem abban is, hogy a holnap jobb lehet.

"Azt akarják, hogy az előttünk álló jövő lehetőségeihez méltó kormányunk legyen. (...) Ez bátorít és feljogosít, hogy terveinket ne négy-, hanem tízéves kitekintéssel készítsük el. Sőt, inkább 12 éves időtávban kell most gondolkodnunk" - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a felelős kormányzás is ezt követeli meg, hiszen az EU következő költségvetése, illetve végrehajtása valójában 2030-ig tart majd. Közölte: mindig is egy egységes korszaknak látta a 2010-2030 közötti 20 évet.

Azzal folytatta, tudja, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, ő azonban elérhetőnek, hogy Magyarország 2030-ra az EU első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.

A kormányfő lehetségesnek tartotta azt is, hogy az ország az új típusú versenyképességi rangsorokban - amelyek nem a mennyiséget, hanem a minőséget mérik - az öt legjobb uniós állam között legyen.

Áder János köztársasági elnök gratulál Orbán Viktornak, akit ismét miniszterelnöknek választottak az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. május 10-én. - Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

"Háromszori kétharmaddal a hátunk mögött nekünk a lehetetlenre kell vállalkoznunk, mert a lehetségest más is meg tudja csinálni" - fogalmazta meg Orbán Viktor, aki ezzel magyarázta a népesedési hanyatlás megállítására tett vállalást, illetve azt, hogy Magyarország ismét emelkedő pályára lépjen.

Ismertette: gyorsforgalmi utak fogják összekötni Budapestet a megyei jogú városokkal, az autópályák elfutnak az országhatárokig, és a gyorsforgalmi utakra 30 perc alatt az ország bármely pontjáról el lehet majd jutni. Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot.

Rámutatott: a világexport 80 százalékát jelenleg 600 multinacionális cég adja, ezért magas hozzáadott értékű és magasabb bért fizető befektetéseket kell hozni Magyarországra. Célként tűzte ki továbbá, hogy 50 százalékkal növekedjen a hazai tulajdonú vállalatok részesedése a magyar exportból.

Orbán Viktor a népbetegségek radikális visszaszorítása mellett foglalt állást, jelezve: ennek érdekében nem riad vissza az egészségügy ésszerűsítésétől és erős ösztönzők bevezetésétől sem.

Azt is mondta, felépítik az új magyar honvédséget is. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a szomszédos országok folyamatosan fegyverkeznek, de általában is igaz, hogy "az a nemzet, amely nem tudja garantálni saját védelmét, az felelőtlen és történelmi távlatokban hibát követ el". Különösen számít a fiatal és tehetséges katonatisztekre - hangoztatta.

A kormányfő ígéretet tett arra, hogy gazdaságilag is megépítik a lélekben és kultúrában történelmi sorsközösséget alkotó Közép-Európát, s azok fővárosait és nagyvárosait közúton, vasúton és levegőben is összekapcsolják. "Lengyelország meghatározó szerepét pártfogoljuk, és velük összefogva megvetjük egy nagy közép-európai gazdasági térség alapjait" - közölte.

A célok között említette Budapest régi nagyságának és fényének visszaadását. Mint mondta, a nemzet fővárosára fontos szerep vár a nemzetegyesítésben, Budapest minden magyaré, bármely pontján is éljen a világnak.

Orbán Viktor azt is megfogalmazta, már 2010 előtt is azt tekintette a rá váró feladatnak, hogy megértesse, "új korszakba léptünk, és ez mindenkitől változást követel". Az akkori válságkezelésről szólva azt mondta, annak célja nem a válság előtti jobb időkhöz visszatérés volt, hanem hogy "új alapokat is vessünk, új dolgokat is bevezessünk". Új adórendszer, új monetáris politika, új alkotmány, új törvénykönyvek, új családtámogatás, új munkamorál - sorolta.

Beszélt arról, hogy ha egy nép új utakra lép, nem spórolhatja meg a szellemi természetű vitákat. "A régi világrend szellemi hívei, anyagi haszonélvezői, valamint a kényelmesek, a léhák és a restek ilyenkor egy táborba sorakozva támadják az újítókat" - mondta, hozzátéve: "minél sikeresebbek vagyunk mi, annál dühödtebbek a kritikusaink".

"Fölfogásom szerint az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy nyíltan kimondtuk: a liberális demokrácia korszaka véget ért", alkalmatlan lett arra, hogy megvédje az ember méltóságát, hogy megadja a szabadságot, nem tudja garantálni többé a fizikai biztonságot, és már nem tudja fenntartani a keresztény kultúrát sem - fejtette ki, megjegyezve: vannak Európában, akik még "bütykölnek rajta", mert azt hiszik, megjavíthatják. Nem értik, hogy nem a szerkezet romlott el, hanem a világ változott meg - értékelt.

A kormányfő úgy fogalmazott, a magyarok válasza a megváltozott világra az, hogy "a zátonyra futott liberális demokrácia helyett inkább felépítettük a 21. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi a keresztény kultúránkat, és esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására". Mi kereszténydemokraták vagyunk és kereszténydemokráciát akarunk - emelte ki.

Arról is beszélt, a kormánynak dolga felkészíteni az országot az új technológiai korszakra. Az új korszakban mindenkinek dolgoznia kell, és ma 800 ezerrel többen dolgoznak, mint nyolc éve - jelezte. Hozzátette azt is, hogy az államadóssági ráta 17 százalékponttal alacsonyabb, mint az euróövezet átlagáé, miközben azt a bért, "amiért 2010-ben 12 hónapot dolgoztunk, most 8 hónap alatt hazavisszük".

"Azt is szem előtt kell tartani - folytatta -, hogy a magyarok megmaradása nem automatikus, ezért abból kell kiindulni, hogy el lehet fogyni". A megmaradás életerő kérdése, ezért a magyar államnak és a mindenkori magyar kormánynak stabilnak, erősnek és akcióképesnek kell lennie, "ez minden mást megelőz, minden mást felülír" - mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az ünnepélyes eskütétele után az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. május 10-én. Mögötte Kövér László házelnök. - Fotó: Kovács Tamás / MTI

Úgy fogalmazott, "egy olyan ország önbizalmával és méltóságával kell élnünk, amely tudja, hogy a magyarok többet adtak a világnak, mint amit kaptak tőle".

Jelezte: szeretné meggyőzni a szomszéd országokat, hogy összefogva Európa legbiztonságosabb, leggyorsabban fejlődő, egységes gazdasági, kereskedelmi és közlekedési területévé tudnánk építeni a Kárpát-medencét. "Az elmúlt években számos bizonyságát adtuk, hogy a magyaroktól nem kell félni, s jól jár, aki együttműködik velünk" - tette hozzá.

Szólt továbbá arról: Magyarország elkötelezett tagja marad a nyugati szövetségi rendszernek, de ez nem változtatja meg a magyar államiság földrajzi meghatározottságát: nyugatra a germán vaskancellárok földje, keletre a szláv katonanépek világa, délre pedig muszlim embertömegek találhatók. Ezért a magyar politika nem szimpatizálhat a demokráciaexport-elméletekkel, nem társulhat a más népeket kioktatókhoz és azokhoz sem, akik a német, az orosz, a török népet és annak vezetőit sértegetik - figyelmeztetett.

Kormánya azt az iskolát követi - mondta -, amely szerint a magyarok soha nem akartak szolganép lenni. "Kik szabadon éltek-haltak, szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!" - idézett a Nemzeti dalból, megjegyezve: ezt az esküt minden magyar gyermek leteszi.

"Kormányom a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz" - hangsúlyozta.

Végül az EU-ról beszélt, kiemelve: erős Európát, békét, kölcsönösen előnyös megállapodásokat szeretnének. "Szükségünk van az unióra, és az uniónak is szüksége van ránk" - tette hozzá a miniszterelnök, közölve: minden erejükkel azt fogják képviselni, hogy az uniónak a szabad nemzetek szövetségeként kell működnie, fel kell adnia az európai egyesült államokra vonatkozó "hagymázas rémálmait", s vissza kell térnie a realitások talajára.

Szavai szerint Brüsszelben ma fizetett aktivisták, bürokraták, politikusok ezrei dolgoznak azért, hogy a migrációt alapvető emberi joggá minősítsék, "ezért akarják elvenni tőlünk a jogot, hogy magunk dönthessünk, kit fogadunk be és kit nem". Úgy látja, a migráció végül a nemzetek felbomlásához vezet, s csak egyetlen nyílt társadalom marad egyetlen egységes európai kormánnyal. "Ez a sors vár azokra, akik nem védekeznek a migráció ellen" - közölte, megerősítve ugyanakkor, hogy kormánya mindennek elszánt ellenzője.

A multikulturalizmus volt az első lépcsőfok, a politikai korrektség a második, a harmadik pedig a kötelező betelepítési kvóta lenne - fejtette ki, úgy folytatva: annak érdekében, hogy "az az Európa, amelyet szeretünk, és amelyért készen állunk komoly áldozatokra is, ne lépjen fel az önfelszámolás következő lépcsőfokára, ki kell és ki is fogunk állni az európai politika pástjára". "Ellenezni fogjuk a kötelező kvótát, kiállunk a keresztény kultúráért és harcolni fogunk a határok megvédéséért" - közölte.

Orbán Viktor szavait úgy zárta: "most, hogy eskümet letettem, a nemzet minden egyes tagjának, mind a tizenötmillió magyarnak, külön-külön és együttesen is a saját lelkiismeretére hivatkozva megerősítem, hogy minden cselekvésemben nemzetünknek és országunknak, a magyar embereknek, a magyar érdekeknek és a keresztény értékeknek a szolgálata fog vezérelni".

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.