jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

A környezetszennyezés helye szerinti ingatlan tulajdonosának a szennyezésért való felelősségét, valamint vele szemben bírság kiszabását előíró magyar szabályozás összhangban van az uniós joggal. E felelősségi rendszernek, valamint a bírság kiszabására vonatkozó szabályoknak és gyakorlatnak azonban tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét.

A Bíróságnak a C-129/16. sz. Túrkevei Tejtermelő Kft. ügyben hozott ítélete

A Túrkevei Tejtermelő Kft. bérbe adott egy magánszemélynek egy ingatlant, amelyen később a környezetvédelmi hatóság munkatársai helyszíni szemlét tartottak és megállapították, hogy ott kommunális hulladék jogellenes égetése folyik. A razzia során a hatóság emberei három teherautóra és azok sofőrjeire is rábukkantak, akik az égetés után visszamaradt fémhulladék elszállítására készültek.

Mivel a hulladékégetés miatt az emberi egészségre és a környezetre káros anyagok szabadultak fel, ezért a hatóság a Túrkevei Tejtermelő Kft-t, mint az ingatlan tulajdonosát, 500 000 forint összegű levegőtisztaság-védelmi bírság megfizetésére kötelezte. A hatóság az álláspontját különösen a magyar jog azon rendelkezésére alapította, amely szerint a környezetszennyezéséért való felelősség az ingatlan tulajdonosát és birtokosát egyetemlegesen terheli, kivéve, ha a tulajdonos kétséget kizáróan bizonyítja, hogy ő ezért nem felelős, amire a jelen esetben nem került sor. Az ingatlan bérlője egyébként a helyszíni szemle idején már nem élt, így vele szemben bírságot sem lehetett kiszabni.

A tulajdonos vitatja a megbírságolásának jogosságát, azt állítva, hogy ő nem tekinthető felelősnek a környezetszennyezésért. A környezetvédelmi hatóság határozata ellen indított perben eljáró Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az uniós jognak a „szennyező fizet” elvével ellentétes-e az a magyar szabályozás, amely lehetővé teszi a hatóság számára, hogy a szennyezés helye szerinti ingatlan tulajdonosának a környezeti károk megtérítéséért való felelősségét a szennyezési esemény bekövetkezésében játszott szerepének vizsgálata nélkül állapítsa meg.

A magyar bíróság arra is kíváncsi, hogy a levegőtisztaság-védelmi bírság – azaz egy tisztán szankció jellegű bírság – kiszabása indokolható-e a szennyezésért nem felelős tulajdonos terhére egy olyan esetben, amikor a szennyezés jellegéből adódóan nem merül fel környezeti kár felszámolásának szükségessége.

A mai napon meghozott ítéletében a Bíróság mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy a környezeti felelősségről szóló irányelv (2204/35/EK) értelmében környezeti kárnak a védett fajokban és természetes élőhelyekben okozott kár, a vizekben okozott kár, valamint a területi kár minősül. Következésképpen az irányelv alapján a levegőszennyezés önmagában nem minősül környezeti kárnak. Ugyanakkor az irányelv szerint a környezeti károk fogalma magában foglalja a levegő által szállított anyagokból eredő károkat is, ha azok a vizek, a talaj, a védett fajok vagy a természetese élőhelyek károsodását okozzák.

Ezzel összefüggésben a Bíróság megállapítja, hogy a magyar bíróság feladata, hogy az uniós bírói fórum és a nemzeti bíróságok közti feladatmegosztásból következően egyedül általa értékelhető tényállás alapján megvizsgálja, hogy a jelen ügyben a levegőszennyezés eredményezhetett-e ilyen károkat vagy eredményezhette-e az ilyen károsodás közvetlen veszélyét, úgy, hogy az irányelv szerinti megelőző vagy felszámolási intézkedéseket kell hozni. Amennyiben a magyar bíróság arra a következtetésre jut, hogy a jelen ügyben nem ez a helyzet, úgy meg kell állapítania, hogy az ezen ügyben szóban forgó környezetszennyezés nem tartozik az irányelv, illetve az uniós jog hatálya alá, és következésképpen azt kizárólag a magyar jog alapján kell értékelni.

Arra az esetre, ha a magyar bíróság arra következtetésre jutna, hogy az irányelv alkalmazandó a jelen ügyben, a Bíróság megállapítja, hogy e jogszabály egy olyan felelősségi rendszert vezet be, amely az elővigyázatosság és a szennyező fizet elve alapján a gazdasági szereplőkre hárítja a kármegelőzés és a kárfelszámolás kötelezettségét. A Bíróság azonban hangsúlyozza, hogy a felelősség megállapítása tekintetében az irányelv a tagállami hatóságoktól megköveteli azt, hogy okozati kapcsolatot állapítsanak meg valamely gazdasági szereplő tevékenysége, valamint a környezeti károk vagy azok veszélye között.

A Bíróság ezután megállapítja, hogy a jelen ügyben érintett cég felelősségét nem a gazdasági szereplői minősége, hanem az azon ingatlanon fennálló tulajdonjoga alapozta meg, amelyen a környezetszennyezés történt. Ebből következik, hogy a magyar hatóságok a cég felelősségét nem az irányelv, hanem a környezet védelmére vonatkozó magyar jogszabályok felelősségi rendszere alapján állapították meg.

Márpedig egy ilyen gyakorlat főszabály szerint nem ellentétes az irányelvvel, amely kifejezetten lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a környezeti károk megelőzésével és felszámolásával kapcsolatban az irányelv rendelkezéseinél szigorúbb szabályokat tartsanak hatályban vagy fogadjanak el. Mivel a Bíróság szerint a környezetkárosítás vagy veszélyeztetés helye szerinti ingatlan tulajdonosát az ingatlant használó gazdasági szereplővel együttesen és egyetemlegesen felelőssé tevő magyar szabályozás a gazdasági szereplő főszabály szerinti felelősségének sérelme nélkül arra irányul, hogy megelőzze a gondosság tulajdonos általi elmulasztását, továbbá arra, hogy ez utóbbit arra ösztönözze, hogy olyan intézkedéseket tegyen és olyan gyakorlatot alakítson ki, amely minimálisra csökkenti a környezeti károk kockázatát, így e szabályozás hozzájárul a környezeti károk megelőzéséhez, és ezáltal az irányelv célkitűzéseinek megvalósításához.

Következésképpen a magyar jog által alkalmazott felelősségi rendszer főszabály szerint összeegyeztethető az irányelvvel. Hasonlóképpen, a környezetszennyezés helye szerinti ingatlan tulajdonosával szemben a környezeti károkozásért való felelősség megállapításán túl bírság kiszabását is előíró magyar szabályozás főszabály szerint szintén összhangban van az irányelvvel, amennyiben a bírság mértéke megfelel az arányosság követelményének, aminek a vizsgálata a magyar bíróság feladata.

forrás: Jogi Fórum

Az Állami Számvevőszék befejezte a Magyar Nemzeti Múzeum 2012. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy az irányító szerv Múzeumra vonatkozó feladatellátása szabályszerű volt. A Múzeum belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem támogatta az átlátható, elszámoltatható közpénzfelhasználást. A pénzügyi gazdálkodás összességében szabályszerű volt. A vagyongazdálkodás nem volt szabályszerű, a vagyonkezelési szerződés hiányosságai miatt nem volt biztosított az elszámoltathatóság és a vagyonvédelem. A Múzeum nem építette ki a megfelelő védelmet a korrupciós veszélyekkel szemben. A közpénzfelhasználás eredményességét a gazdálkodás folyamatában mérhető célok nem támasztották alá.

Magyarország Alaptörvénye szerint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A központi alrendszer részét képező múzeumok alapvető rendeltetése a közfeladatok ellátásának biztosítása, ennek keretében a kulturális örökséghez tartozó javak védelme, őrzése és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele.

A Budapesten található, országos hatókörű Magyar Nemzeti Múzeum a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti össze és mutatja be már több mint 200 éve. Gyűjtőterülete az egész országra, illetve a magyarság története vonatkozásában – a nemzetközi egyezmények figyelembe vételével – a világ valamennyi országára kiterjed. 2012–2014 között a Múzeum régészeti örökségvédelmi és műemlékvédelmi alapfeladatokat is ellátott. A Múzeum irányító szerve 2012. május 13-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, azt követően az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt. A Múzeumnál az ellenőrzött időszakban több szervezeti változás volt.


Az ellenőrzés megállapította, hogy az irányító szerv szabályszerűen gyakorolta az alapítói, az egyéb felügyeleti, ellenőrzési, valamint a munkáltatói jogosultságokat.

A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése összességében nem volt szabályszerű. Hiányosságokat tárt fel az ellenőrzés a kockázatkezelési rendszer működtetése és a közzétételi kötelezettség teljesítése tekintetében. A belső ellenőrzés kialakításáról, függetlenségéről a jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodtak.


A Múzeum pénzügyi gazdálkodása során a bevételek beszedése és elszámolása, valamint a kiadások teljesítése – a 2014. év kivételével – megfelelt a jogszabályi előírásoknak.

A Magyar Nemzeti Múzeum vagyoni helyzetéről a 2012–2015. évi beszámolók nem mutattak megbízható és valós képet, mivel a mérlegekben szabálytalanul mutattak ki vagyonkezelési szerződéssel nem rendezett vagyonelemeket. A 2012–2014. évekre vonatkozó könyvviteli mérlegben szereplő követelések és kötelezettségek szabályszerű leltározásáról nem gondoskodtak. A Magyar Nemzeti Múzeum az állagmegóvási kötelezettségeit a jogszabályok és a vagyonkezelési szerződés figyelembe vételével teljesítette. A vagyonelemek elidegenítése és hasznosítása szabályszerű volt.


A Magyar Nemzeti Múzeumot érintő szervezeti változások lebonyolítása összességében szabályszerű volt.


Az ÁSZ a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának kilenc javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.

forrás: Jogi Fórum

Sérti az emberi jogokat az Oroszországban 2012-ben hatályba lépett úgynevezett külföldiügynök-törvény, amely káros hatással van a civil szervezetek tevékenységére, valamint korlátozza az egyesülési és a szólásszabadságot - közölte Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.

Nem felel meg a nemzetközi és európai emberi jogi normáknak a szabályozás, amely szerint a külföldi támogatással működő, politikai tevékenységet folytató civil szervezeteket külföldi ügynökként kell nyilvántartásba venni - írta Muiznieks a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának küldött levelében.
    

Rámutatott: a sokak által bírált törvény az okozott finanszírozási nehézségek mellett számos esetben azzal a következménnyel járt, hogy az érintett szervezetek munkatársait kiközösítették, zaklatták vagy fizikailag bántalmazták.
    

Az emberi jogi biztos kiemelte, a jogszabály nem egyértelmű azzal kapcsolatban, hogy mi számít "politikai tevékenységnek".
    

"A törvény értelmében politikainak számító tevékenységek a valóságban a civil szervezetek működésének legalapvetőbb, legtermészetesebb részeit jelentik, melyek fontos elemei egy társadalom demokratikus szerkezetének" - fogalmazott.
    

Muiznieks hozzátette, a jogszabály alkalmazása jelentős mértékben aláássa az civil szervezetek ellenőrző szerepét, amely pedig lényeges egy demokratikus társadalomban.
    

A nemzetközi normák alapján a civil szervezetek nemcsak a hazai állami szervektől kérhetnek és kaphatnak támogatást, hanem intézményi vagy egyéni adományozóktól, külföldi államoktól vagy multilaterális szervezetektől is - emelte ki az ET biztosa.
    

A szabályozás kötelez minden érintett szervezetet, hogy "külföldi ügynökként" kérje a bejegyzését, és minden nyilvános közleményében ilyen minőségében tüntesse fel magát. A törvényt 2015-ben újabb jogszabály egészítette ki, amely lehetővé teszi a "nemkívánatos" szervezetek betiltását Oroszországban.
    

A civil szervezetek egy része elutasította, hogy nyilvántartásba vetesse magát, és inkább lemondott a külföldi támogatásról, a szabály miatt ráadásul számos civil szervezet részben vagy teljesen fel is hagyott a tevékenységével Oroszországban.

forrás: Jogi Fórum

Heves vita után a lengyel szejm megszavazta a bíróságokról szóló két új törvényt, melyek a kormánypárt szerint a bírák kinevezési folyamatát demokratikusabbá, a bíróságok működését pedig átláthatóbbá teszik. A végszavazásokat bojkottáló ellenzék szerint viszont a reform a lengyel jogrendszer alapjait rendíti meg.

A végszavazásokat az ellenzéki képviselők többsége bojkottálta, az első jogszabályra a 460 fős szejmben a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) 224 jelen lévő képviselője mellett 3 független honatya is szavazott, így az megkapta a többséget.
    

A másik törvény esetében a PiS ekkor jelen lévő 226 képviselőjén kívül 3 független képviselő szavazott igennel, 3 ellenzéki képviselő pedig nemmel, a többi ellenzéki képviselő ez esetben is bojkottálta a voksolást.
    

A lengyel kormány áprilisban terjesztette elő a szejmben azt a törvényjavaslatot, mely megszünteti a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) jelen lévő 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítja magát a tanácsot is. A tanácsnak eddig széles jogkörei voltak a bírák kinevezésében, és tagjait a bírák maguk választották meg négyéves időtartamra. A most elfogadott törvény értelmében a tanácsban lévő 15 bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem a szejm fogja megválasztani. Az elfogadott törvénnyel, ha az államfő aláírja, megszűnik a KRS eddigi tagjainak mandátuma.
    

A szintén áprilisban előterjesztett, a bíróságok felépítéséről szóló másik törvényjavaslat a bírák és gyakornokok kiválasztásának folyamatát módosítja úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek. Emellett, az eddigi gyakorlattól eltérően, a perek lefolytatásával a bírákat nem a törvényszékek vezetői bízzák meg, hanem sorsolás útján fognak dönteni erről.
    

A törvényjavaslatok előterjesztői szerint az új jogszabályok átláthatóbbá és "európaibbá" teszik majd a bíráskodást, lerövidítik a sokszor évekig húzódó eljárásokat, és a KRS-be való objektívabb, a korábbi rendszerhez kötődő "bíróelittől" függetlenebb választást tesznek lehetővé. 
    

A KRS-ről szóló, eddig érvényes törvényt a lengyel alkotmánybíróság június végén alkotmányellenesnek minősítette. 
    

Az ellenzék szerint az új törvények pártpolitikai érdekeknek rendelik alá az igazságszolgáltatást. Az ellenzéki Polgári Platform (PO) képviselője, Michal Szczerba úgy vélte: a változások "tönkreteszik a bírói függetlenség felett őrködő alkotmányos szervet". Az ellenzéki képviselők kifogásolták többek között a KRS tagjainak leváltását az egyszerű parlamenti többség által elfogadott törvények alapján, szerintük ez csak  alkotmánymódosítás útján lenne lehetséges. 
    

Az új jogszabályokat a szenátusnak és az államfőnek is jóvá kell hagynia. Andrzej Duda elnök májusban úgy értékelte: a KRS jelenlegi tagjait nem kellene leváltani, tisztségükben kellene maradniuk, amíg alkotmányos mandátumuk le nem jár.
    

A törvénytervezeteket a parlamenti munkálatok során a bírákat tömörítő szervezetek és a lengyel legfelsőbb bíróság mellett az emberjogi szóvivő is bírálta. Aggályainak adott hangot a tervezett átalakításokra vonatkozóan Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, valamint Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa is. 
    

Utóbbira vonatkozóan Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter csütörtöki alsóházi felszólalásában kiemelte: éppen Muiznieks hazájában, Lettországban nem létezik a KRS-nek megfelelő testület, és a bírákat az új lengyel megoldáshoz hasonlóan a parlament választja meg.

forrás: Jogi Fórum

Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Kúriának azt a jogegységi határozatát, amely a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális cselekmények büntetési tételeiről szól.

Az Ab a jövőre nézve megsemmisítette a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények egyes büntetési tételeivel kapcsolatos kúriai jogegységi határozatot, mert álláspontja szerint az nem értelmezte, hanem módosította a büntető törvénykönyvet (Btk.). Az Ab a határozatot szerdán hozta nyilvánosságra a honlapján. 
    

A Btk. 12 év alatti sérelmére elkövetett szexuális cselekmény esetén - ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll - a szankcióban különbséget tesz aszerint, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követték el. Az előbbi esetben a büntetés 5-től 15 évig, beleegyezés esetén 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés. 
    

A Kúria tavaly novemberi jogegységi határozata szerint azonban attól függetlenül, hogy kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követte el a cselekményt a vádlott, 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 
    

Ilyen konkrét ügyekben eljáró bírák fordultak az Ab-hoz azzal, hogy véleményük szerint alaptörvény-ellenes a jogegységi határozat. 
    

Az Ab szerint a bírói indítványok megalapozottak. 
    

Kimondta: nincs a Btk.-nak olyan olvasata, amely a jogegységi határozatban foglaltakat alátámasztaná. Ha a fenti bűncselekményt a sértett beleegyezésével követik el, a büntetés a jelenleg hatályos Btk. szerint legfeljebb 10 évig terjedő szabadságvesztés lehet - szögezte le. 
    

Az Ab rámutatott: a bírói jogértelmezés korlátja a törvény. Az alaptörvény értelmében a Kúria a bíróságok jogalkalmazásának egységét biztosítja, a bírói hatalom azonban ilyenkor sem veheti át a jogalkotás funkcióját. 
    

Az Ab az indokolásban ugyanakkor kitért arra is: ha a törvényalkotó a Btk. felülvizsgálatát indokoltnak tartja, nincs akadálya, hogy a Kúria által választott megoldást alkalmazza, csak ehhez parlamenti döntés szükséges. 
    

Az Ab a vizsgált jogegységi döntést ez év október 31-ei hatállyal semmisítette meg, hogy a Kúriának legyen ideje a szükséges intézkedések megtételére, az Országgyűlésnek pedig arra, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális cselekményt külön törvényi tényállásban szabályozza. A megsemmisítés időpontjáig a bíróságoknak alkalmazniuk kell a jogegységi határozatot. 
    

A határozathoz a 15 tagú testületből 6 alkotmánybíró - Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Stumpf István, Szabó Marcel és Szalay Péter - csatolt különvéleményt.

forrás: Jogi Fórum

A román alkotmánybíróság befogadhatatlanként szerdán Sorin Grindeanu volt kormányfő óvását, amelyben azt kifogásolta, hogy a leváltását eredményező bizalmatlansági indítvány elbírálásakor a parlamentben nem tartották be a szavazás titkosságát.

Grindeanu korlátozott jogkörökkel, de még hivatalban volt, amikor azt jelezte az alkotmánybíróságnak, hogy a szavazás titkosságára vonatkozó házszabályi előírás megsértése miatt szerinte "alkotmányos természetű jogi konfliktus keletkezett" az államhatalom két ága, a kormány és a parlament között.
    

Az alkotmánybíróság elnökének írt levelében Grindeanu leszögezte: nem a voksolás eredményének a megsemmisítését kéri, csak arra keres megoldást, hogy a törvényhozók a jövőben megszorítások nélkül, kizárólag a választóik érdekeit és saját meggyőződésüket szem előtt tartva adhassák le voksukat azokban az esetekben, amelyekben a házszabály titkos szavazást ír elő.
    

A saját pártja által megbuktatott miniszterelnök azt kifogásolta, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozói a pártvezetés döntését végrehajtva látható módon adták le szavazataikat, ezt pedig - az esetleges "árulók" leleplezése érdekében - folyamatosan ellenőrizték is az urnák mellé kirendelt PSD-s honatyák.
    

A parlament álláspontja szerint Grindeanu már nem fordulhatott a kormány nevében az alkotmánybírósághoz, mert amikor ezt megtette, már megjelent a közlönyben, hogy a törvényhozók megvonták kormányától a bizalmat.
    

A taláros testület egyhangúlag hozott döntést illetékessége elhárításáról, indoklást azonban később tesz közzé.
    

A PSD elnöke ellen lázító Grindeanut június végén buktatta meg az őt januárban tisztségbe juttató szociálliberális kormánykoalíció, miután önként nem volt hajlandó lemondani a miniszterelnöki posztról azt követően sem, hogy pártja megvonta tőle politikai támogatását.

forrás: Jogi Fórum

Jogszerű az arc egészét vagy jelentős részét eltakaró iszlám fátyol nyilvános viselését tiltó belga törvény - mondta ki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).

Az Állami Számvevőszék folyamatosan végzi a budapesti kerületi önkormányzatok vagyongazdálkodásának utóellenőrzését. A témacsoport keretében legutóbb Budapest Főváros XI., XIII., XIV., XVII., XIX. és XXII. kerületi önkormányzatainak utóellenőrzései zárultak le, melyek a korábbi ellenőrzések javaslatainak hasznosítására készített intézkedési tervek végrehajtását értékelték. Az utóellenőrzések megállapították, hogy a XI., a XVII. és a XXII. kerületi önkormányzatok végrehajtották az intézkedési tervben meghatározott feladatokat, míg a XIII., XIV. és XIX. kerületek önkormányzatainál a korábban azonosított hiányosságok részben továbbra is fennállnak.

Az ÁSZ kiemelt figyelmet fordít ellenőrzési megállapításai fokozottabb hasznosulására. A rendszeres utóellenőrzések visszacsatolást adnak mind a döntéshozók, mind az ellenőrzött szervezetek számára, ezáltal hozzájárulnak a szükséges intézkedések tényleges végrehajtásához és a közpénzügyek rendezettségének javulásához. Az Állami Számvevőszék ütemezetten végzi a fővárosi önkormányzatok vagyongazdálkodásának utóellenőrzését, melynek keretében korábban már lezárult a III. és a IV. kerület értékelése. A két utóellenőrzés tapasztalatairól az itt olvashat részletes cikket.

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata utóellenőrzése

 Az Önkormányzat az intézkedési tervben meghatározott két feladatból egyet határidőben, egyet határidőn túl hajtott végre, ezáltal az ÁSZ korábbi ellenőrzése során feltárt kockázatokat csökkentette.


Az utóellenőrzés megállapította, hogy a jegyző az intézkedési tervben meghatározott határidőben létrehozta a jogszabályban előírt külső ellenőrzések nyilvántartását, és gondoskodott a továbbiakban annak folyamatos vezetéséről. A vezetett nyilvántartás tartalma megfelelt a jogszabályban előírt tartalmi követelményeknek.


A jegyző Újbuda Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatának (ügyrendjének) a belső ellenőrzést végző szervezeti egység jogállásának és feladatainak meghatározásával történő kiegészítéséről az intézkedési tervben meghatározott határidőn túl gondoskodott.

Az Önkormányzat az intézkedési tervben rögzített feladatok végrehajtásáról vezette a jogszabályi előírásnak megfelelő nyilvántartást.

Az ellenőrzésről szóló részletes sajtó-összefoglalót ide kattintva érheti el.

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat utóellenőrzése

 Az Önkormányzat az intézkedési tervben meghatározott két feladatból egyet határidőben, egyet részben hajtott végre, ezáltal az ÁSZ korábbi ellenőrzése során feltárt kockázatokat csökkentette.


Az utóellenőrzés megállapította, hogy a polgármester az intézkedési tervben meghatározottaknak megfelelően gondoskodott az Angyalföld Fejlesztéséért Közalapítványtól átvett, közterületen elhelyezett köztéri berendezési tárgyak tulajdonba vételéről és annak képviselő-testület általi utólagos jóváhagyásáról.


A jegyző a leltározás végrehajtására, a felvett leltárak kiértékelésére vonatkozó feladatot részben hajtotta végre, mivel a 2013. és 2014. évekre vonatkozóan intézkedett a leltározás kiértékelését is magában foglaló leltározás jogszabályban és a leltározási szabályzatban előírtak szerinti elvégzéséről, azonban 2015-ben nem gondoskodott a felvett leltárak kiértékeléséről. Ennek következtében nem valósult meg maradéktalanul a szabályszerű és elszámoltatható vagyongazdálkodás, továbbá a közpénzekkel történő felelős gazdálkodás.

A jegyző az intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtásáról a jogszabály szerinti nyilvántartást éves bontásban vezette, azonban annak tartalma nem felelt meg a jogszabályban előírtaknak.


Az ÁSZ figyelemfelhívó levéllel fordult a jegyzőhöz annak érdekében, hogy intézkedjen az Önkormányzat vagyonnyilvántartásának szabályszerűségében és a felelős vezetői magatartásban rejlő kockázatok megszüntetése iránt. A Számvevőszék továbbá külön levéllel fordult a polgármesterhez annak érdekében, hogy a jegyző részére megküldött figyelemfelhívó levélben foglaltak végrehajtásra kerüljenek.

Az ellenőrzésről szóló részletes sajtó-összefoglalót ide kattintva érheti el.

Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata utóellenőrzése

Az Önkormányzat három feladatot határidőben, kettőt határidőn túl hajtott végre. Gondoskodott a jogszabályi előírásoknak megfelelő vagyonkimutatás elkészítéséről, a hivatásetikai alapelvek eljárási szabályzatban történő rögzítéséről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról, amely tartalmazta a vagyonkezelői jog megszerzésének, gyakorlásának és a vagyonkezelés ellenőrzésének részletes szabályait. Intézkedett a nettó 5 millió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó értékű árubeszerzések, építési beruházások, szolgáltatások, közbeszerzési eljárások közérdekű adatainak közzétételéről és az ingatlanvagyon-kataszter felfektetéséről. A végrehajtott intézkedéseken keresztül az Önkormányzat erősítette a szervezet belső kontrollját, csökkentve ezzel a működésével kapcsolatos kockázatokat.

Az Önkormányzat egyet részben, illetve egy feladatot nem hajtott végre. Részben gondoskodott a behajthatatlan adó és elengedett követelések hatályos jogszabályi előírásnak megfelelő elszámolásáról, valamint nem tett intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy az üzemeltetésre átadott eszközökről hitelesített leltárak álljanak rendelkezésre. A jegyző az intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtásáról a jogszabály szerinti nyilvántartást nem vezette.


Az ÁSZ figyelemfelhívó levéllel fordult a jegyzőhöz annak érdekében, hogy intézkedjen az Önkormányzat vagyonnyilvántartásának szabályszerűségében és a felelős vezetői magatartásban rejlő kockázatok megszüntetése iránt. A Számvevőszék továbbá külön levéllel fordult a polgármesterhez annak érdekében, hogy a jegyző részére megküldött figyelemfelhívó levélben foglaltak végrehajtásra kerüljenek.

Az ellenőrzésről szóló részletes sajtó-összefoglalót ide kattintva érheti el.

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata utóellenőrzése

 Az utóellenőrzés megállapította, hogy az Önkormányzat az intézkedési tervben meghatározott feladatait maradéktalanul végrehajtotta. Az intézkedési tervben előírt hat feladatból ötöt határidőben, egyet határidőn túl teljesítettek.

Az utóellenőrzés szerint a jegyző az intézkedési tervben meghatározott határidőt követően gondoskodott az informatikai biztonsági szabályzat hatályba léptetéséről, és ennek keretében a külső hozzáférések biztonsági követelményeinek, valamint a frissítések elvégzésére vonatkozó jogosultságok meghatározásáról.


Az Állami Számvevőszék jelentésében a szabálytalanságok megszüntetése, illetve a kockázatok kezelése érdekében megfogalmazott javaslatokat az Önkormányzat hasznosította, amelynek következtében a vagyongazdálkodás szabályszerűsége javult.

Az ellenőrzésről szóló részletes sajtó-összefoglalót ide kattintva érheti el.

Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata utóellenőrzése

Az utóellenőrzés megállapította, hogy az Önkormányzat az intézkedési tervben meghatározott kilenc feladat közül négyet határidőben, egyet határidőn túl hajtott végre, négy feladat végrehajtása nem történt meg.


Az utóellenőrzés szerint a jegyző az intézkedési tervben meghatározott határidőt követően gondoskodott a számviteli politika kiegészítéséről a befektetett eszközök üzembe helyezésének dokumentálási szabályait érintően.


A jegyző az intézkedési tervben részére előírt feladatok ellenére nem biztosította a vagyonnyilvántartás keretében az ingatlanvagyon-kataszter adatainak egyezőségét a földhivatali ingatlan-nyilvántartás azonos tartalmú adataival, valamint az ingatlanok számviteli nyilvántartása szerinti bruttó értékének adataival. Nem gondoskodott továbbá a jegyző a korábban felvett kölcsön fedezetének fedezeti körből történő kivonásáról, a mérlegben kimutatott, üzemeltetésre átadott eszközök állományi értékének az üzemeltető, kezelő által készített és hitelesített leltárral történő alátámasztásáról, valamint a leltározással kapcsolatos szabályok betartásáról sem.

Az Állami Számvevőszék jelentésében a szabálytalanságok megszüntetése, illetve a kockázatok kezelése érdekében megfogalmazott javaslatokat az Önkormányzat részben nem hasznosította. Ennek következtében a vagyongazdálkodás területén továbbra is fennálló hiányosságok miatt a vagyongazdálkodás szabályszerűsége, valamint az elszámoltathatóság nem biztosított.


Az ÁSZ figyelemfelhívó levéllel fordult a polgármesterhez a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetése érdekében.

Az ellenőrzésről szóló részletes sajtó-összefoglalót ide kattintva érheti el.

Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerület Önkormányzata utóellenőrzése

 Az utóellenőrzés megállapította, hogy a Vagyongazdálkodási Iroda és a Gazdasági Iroda vezetője határidőre elkészítette és a képviselő-testület határidőben elfogadta a polgármester által beterjesztett, az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet módosítását.


A Közigazgatás-fejlesztési és Szervezési Iroda vezetője szintén határidőben elkészítette és a képviselő-testület határidőben elfogadta a jegyző által beterjesztett hivatásetikai szabályzatot. A jogszabályban előírt, a köztisztviselőkre vonatkozó hivatásetikai alapelvek részletes tartalmát és az etikai eljárás szabályait a szabályzat tartalmazta.

A végrehajtott intézkedésekkel szabályozták a közpénzekkel és az önkormányzati vagyonnal történő vagyonkezelésre vonatkozó joggyakorlást, valamint erősödött a belső kontrollrendszer és a vezetői irányítási rendszer.


Az Önkormányzat az intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtásáról a jogszabály által előírt nyilvántartást nem vezette.

Az ellenőrzésről szóló részletes sajtó-összefoglalót ide kattintva érheti el.

forrás: Jogi Fórum

Megkezdődhet az aláírásgyűjtés a december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása ügyében, miután a Kúria elutasította a kérdés hitelesítéséről szóló választási bizottsági határozat ellen benyújtott jogorvoslatot.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) június 6-i ülésén hitelesítette Bíró Zoltán magánszemély népszavazási kérdésének aláírásgyűjtő ívét, amelyen az a kérdés szerepelt, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?"
    

Az NVB hitelesítő határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, arra hivatkozva, hogy a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének. A felülvizsgálati kérelmet a Kúria kedden bírálta el, és tette közzé végzését a honlapján. A bíróság érdemi vizsgálat nélkül utasította el a kérelmet, mert ugyan a kérelmező csatolt ügyvédi meghatalmazást beadványához, a felülvizsgálati kérelmet a kérelmező csak saját kezűleg aláírva, ügyvédi ellenjegyzés nélkül nyújtotta be.
    

Az NVB hitelesítő határozatával szemben ezt az egyetlen jogorvoslatot nyújtották be, így a Kúria döntésével jogerőre emelkedett az NVB hitelesítő határozata. A Kúria döntését meg kell jelentetni a Magyar Közlönyben, majd - miután a kezdeményező igényli - a Nemzeti Választási Iroda elnöke öt napon belül átadja a szervezőnek a hitelesítő záradékkal ellátott aláírásgyűjtőív-mintapéldányt. A népszavazási kezdeményezést csak ezen az íven lehet támogatni. 
    

A szervezőnek 120 napja van összegyűjteni a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást.

forrás: Jogi Fórum

Egy szólásszabadságért küzdő csoport pert indított Donald Trump amerikai elnök ellen, mert tagjait az elnök kitiltotta Twitter-oldaláról. A csoporthoz további hét ember csatlakozott.

A perelők azzal vádolják az amerikai elnököt, hogy a tiltással megsértette az amerikai alkotmány első kiegészítését, amely garantálja a szólásszabadság jogát mindenkinek.
    

A perkérelmet a Columbia Egyetem egyik intézete nyújtotta be New Yorkban, és csatlakozott hozzá hét magánember is. A panaszosok azt nehezményezik, hogy Donald Trump törölte őket a Twitter-oldaláról, majd blokkolta a hozzáférésüket az oldalhoz, mert bíráló megjegyzéseket fűztek az elnök bejegyzéseihez vagy gúnyolódtak az elnökön. A blokkolás következtében a kizártak nemcsak bejegyzéseket nem tehetnek, nem láthatják az elnök és mások ott szereplő bejegyzéseit sem.
    

Az egyik New York-i szövetségi bírósághoz benyújtott perkérelem szerint Donald Trump lépése alkotmányellenes, mert a kritika elfojtásával akadályozza a szólásszabadság érvényesülését. A pert indítók érvelése szerint, mivel az elnök gyakran a Twitteren tesz politikai nyilatkozatokat, ezért Twitter-oldala nyilvános fórumnak minősül, amelyről nézetei miatt senki sem zárható ki. A múlt hónapban Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője be is jelentette, hogy az elnök Twitter-bejegyzései hivatalos állásfoglalásoknak minősülnek.
    

A perben alperesként Donald Trump mellett Sean Spicert és Dan Scavinót, a Fehér Ház közösségi médiával foglalkozó igazgatóját jelölték meg. A felperesek a Twitter-oldal blokkolásának feloldását kérik a bíróságtól, valamint annak elrendelését, hogy az elnöknek kötelező legyen mindenki számára hozzáférést biztosítania a Twitteréhez.
    

A pert indító Columbia Egyetem Knight Intézete - amely szépirodalommal és írói kurzusokkal foglalkozik - korábban Donald Trumphoz küldött levélben jelezte, hogy amennyiben továbbra is tiltja a hozzáférést a Twitteréhez, az intézet munkatársai jogi úton, perrel szereznek elégtételt maguknak.
    

"Mindenkinek, akinek életbevágóan fontos a demokrácia ügye, joga van hozzáférni az elnök Twitter-bejegyzéseihez" - írta közleményében Joe Papp újságíró és blogger, az egyetemi intézet keresetéhez csatlakozó hét egyéni pereskedő egyike. Papp leszögezte, hogy ő maga több mint tíz éve republikánus párti, és a pert nem politikai okokból indította, hanem mert "nagyon kényelmetlenül érzi magát a tiltás miatt".
    

A kitiltottak között vannak újságírók, szociológusok, politikai aktivisták, dalszerzők, vagy például Philip Cohen, a Marylandi Egyetem professzora, aki egy alkalommal azt írta Trump Twitter-oldalára, hogy az elnök "korrupt, hozzá nem értő önkényúr".

forrás: Jogi Fórum

A vám területén érintett hazai gazdálkodók körében elvégzett felmérés eredménye azt mutatja, a vám és adókötelezettségekhez kapcsolódó szankciók és jogorvoslati költségei túlzott terheket rónak a cégekre. A jogorvoslathoz kapcsolódó illetékek mellett a bírság a pótlólagosan kiszabott vámot és adót tartalmazó határozat jogerőre emelkedése előtt befizetendő, amely akár a vitatott összeg 2-5-szörösét is kiteheti. Az RSM Hungary felmérése, mely több iparági szakmai szövetséggel együttműködve készült, ugyanakkor arra is rámutat, hogy a cégek kétharmada annak ellenére sem végez legalább félévente önellenőrzést vám, és a termékek vámtarifális besorolása terén, hogy tudja a vámszankció önellenőrzéssel elkerülhető.

Falcsik István, az RSM Hungary vámüzletágának vezetője kiemelte, hogy a felmérés eredményei egyértelművé tették, indokolt a jogorvoslati rendszerben olyan változtatások kezdeményezése, amelyek csökkentik a gazdálkodók anyagi terheit. Változtatást igényelnek a jogorvoslati eljárás egyes részei, a felmerülő illeték fizetésének esedékessége és a szankciók kiszabásának időpontja terén. „A tapasztalatok alapján kezdeményezni fogjuk a szabályozás kedvező irányú változtatását. A szabályozó államnak is érdeke, hogy a jól prosperáló és szabályosan működő vállalatok számára élhető keretek álljanak rendelkezésre, érdemes a vámszabályok és az adószabályok peremfeltételeit összehangolni az utóbbiakhoz igazítani ott, ahol azok jól működnek.  

Az önellenőrzés még nem gyakorlat, noha az ismert, hogy a szankciók elkerülését segítené

Az RSM felmérése vizsgálta, hogy a gazdálkodók milyen mértékben vannak tisztában a szankciókra, valamint azok elkerülésére és kezelésére vonatkozó rendelkezésekkel.

  • A megkérdezettek közel 80 százaléka tisztában van azzal, hogy önellenőrzéssel elkerülhető a vámszankció,
  • ennek ellenére csak a megkérdezettek 32 százaléka ellenőrzi legalább félévente utólag a vámkezeléseit,
  • míg több mint 27 százalék semmilyen módón nem végez utóellenőrzést.

A vám és adóhatósági határozatok elleni jogorvoslat túl költséges, hosszú és bizonytalan kimenetelű

A felmérés rákérdezett, hogy gazdálkodók a megítélésük szerint jogsértő határozatok ellen kezdeményeznek-e jogorvoslati eljárást.  Az érintettek csupán fele nyilatkozott úgy, hogy él jogorvoslati jogával, ha úgy ítéli meg, hogy az adó vagy vámhatóság számára kedvezőtlen döntése jogszabálysértő. A válaszadók fele azonban nem él jogorvoslati lehetőségével a következő okokból:

  • Közel 20 százalékban az eljárási költségek magas mértékét,
  • több mint 30 százalékuk a fellebbviteli hatóságokba vetett bizalom hiányát,
  • 27 százalék pedig a hosszadalmas eljárást határozta meg a passzivitás okaként.

Túlzott terhet rónak a cégekre a jogorvoslat előre kifizetendő terhei                    

A válaszadók kétharmada túlzott mértékűnek tartja a jelenlegi rendszerben a jogorvoslati eljárás illetékét, a jogorvoslati eljárás költségeit.

  • Ebből adódóan a válaszadók több mint 93 százaléka támogatandónak tartja, hogy a pótlólagosan kiszabott közterhek szankciója, csak a szankció alapját képező határozat jogerőre emelkedését követően kerüljön megállapításra.
  • Közel 94 százalék véli úgy, hogy az adó és vámhatározatok esetében az eljárási illetéket a gazdálkodóknak a jogorvoslati eljárás végen kellene teljesíteni, amennyiben a fellebbezés megalapozatlan volt.

A felmérésben közreműködő 100 társaság közel kétharmada egymilliárd forintot meghaladó árbevétellel rendelkező, negyede pedig 300 millió forint árbevétel alatti gazdálkodó volt. Iparági megosztást tekintve a vámeljárásokkal érintett termelő és gyártó, valamint kereskedő szektor, valamint a vámszolgáltatásokat nyújtó szállítmányozók, fuvarozók és vámügynökséget működtető vállalatok válaszait dolgozta fel a felmérés.

forrás: Jogi Fórum

2017. májusában fogadták el a Csődtörvény módosítását, a változások július elsején léptek hatályba. Az új szabályok az ezt követően indult csőd- és felszámolási eljárásokban alkalmazhatók. Ezen módosítások nyomán újra ,,felszámolásbiztosnak” tekinthetők a jövőbeli bérleti követeléseken alapított zálogok; várható, hogy újra szélesebb körben alkalmazásra kerülnek a fiduciárius biztosítékok és az eddigieknél valamivel kisebb kielégítési rátával kell számolniuk a zálogjogos hitelezőknek a felszámolásban. A változásokat dr. Nagy Edina, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda partnere foglalta össze.

Mégis kiterjedhet a zálog a felszámolás kezdő időpontja után keletkező követelésekre is

A Kúria értelmezése szerint a jövőbeni követeléseket terhelő zálogjog alapján a hitelezőt nem illette meg kielégítési elsőbbség azon követelések tekintetében, amelyek a felszámolás kezdő időpontja után keletkeztek. Ezen álláspont alapján hiábavaló volt például a bérleti díjkövetelések elzálogosítása, mivel a felszámolás kezdő időpontja után nyújtott bérleti szolgáltatásért járó bérleti díjakra a zálogjogosult már nem érvényesíthetett elsőbbségi igényt. A Csődtörvény módosítása azonban nyugvópontra juttatja a jövőbeni követelések elzálogosítását övező vitákat: törvényi szinten kimondásra került ugyanis, hogy a zálogjogosultat akkor is megilleti a kielégítési elsőbbség, ha a felszámolás kezdő időpontja előtt elzálogosított követelés csak a felszámolás kezdő időpontja után jön létre. A kedvező kielégítés feltétele továbbá, hogy a jogviszony, amelyből az elzálogosított követelés származik, már szintén létrejöjjön a felszámolás kezdő időpontja előtt. Az előbbi példánál maradva tehát a zálogjogosult kerül elsődlegesen kielégítésre a felszámolás kezdete előtt megkötött (és hatályba lépett) bérleti szerződés alapján fizetett minden bérleti díjból, vagyis azon bérleti díjakból is, amelyeket a bérlő a felszámolás alatti bérletért fizet. Azon bérleti díjakból viszont, amelyek már a felszámoló által kötött bérleti szerződésből származnak, a törvénymódosítást követően sem lesz elsőbbségi kielégítési joga a zálogjogosultnak.

A fiduciárius biztosítékok is privilegizált besorolást illetve kielégítést fognak nyújtani a csődben és a felszámolásban

2014 márciusában a fiduciárius biztosítékok kikötésének tilalmát mondta ki az akkor hatályba lépő Polgári Törvénykönyv. E szabályt a jogalkotó 2016 júliusában enyhítette és a tiltást kizárólag fogyasztókra vonatkozóan tartotta fenn. A Csődtörvény mostani módosítása tovább erősíti a fiduciárius ügyletek gazdasági szerepét, ugyanis mind csőd‑, mind felszámolási eljárásban a biztosítéki célú vételi jog, valamint a biztosítéki célú engedmény jogosultja a zálogjogosulttal azonos hitelezői pozíciót fog élvezni.

A módosítás értelmében a kielégítési sorrend a felszámolási eljárásban a fiduciárius biztosítékok és a zálogjog között nem a biztosíték jellegétől, hanem az adott biztosíték bejegyzésének időpontjától függően alakul. A privilegizált besorolás, illetve az elsőbbségi kielégítés feltétele ugyanakkor, hogy a biztosítéki ügylet (annak tárgyától függően) a hitelbiztosítéki nyilvántartásba vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön, valamint, hogy az ügyletek megkötésére a csőd- illetve a felszámolási eljárás kezdeményezését megelőzően kerüljön sor. A törvénymódosítás alapján ugyanakkor olybá tűnik, mintha nem lenne biztosított a privilegizált besorolás és kielégítés a lajstromozott ingókra (például hajókra) és jogokra (például üzletrészekre) alapított fiduciárius ügyleteknél. Egyelőre nem tudható, hogy ez tudatos döntés volt-e vagy jogalkotói hiba.

Módosulnak a zálogjogos hitelező kielégítésének szabályai

A jogalkotó 2001 óta több lépcsőben vezette be, hogy a zálogtárgy értékesítéséből befolyó bevétel elsősorban a zálogjogosult hitelező kielégítését kell, hogy szolgálja. A vonatkozó szabályok azonban a gyakorlatban (főleg a bevételből történő levonásokat illetően) több értelmezési problémát is felvetettek, melyeket most a törvényalkotó - egyéb módosítások mellett - jogszabályi szinten kívánt rendezni.

A zálogtárgy értékesítése esetén a befolyó vételárból levonható összegek kapcsán a jogalkotó célja, hogy a zálogjogosult viselje a zálogtárgyhoz kapcsolódó ráfordításokat. Ennek mentén a levonható ráfordítások körét tágította. Az értékesítési bevételből egyrészt levonhatók lesznek azon perek költségei, melyek a Csődtörvény speciális megtámadási szabályai szerint a zálogtárgy visszaszerzése végett kerültek megindításra. Másrészt az eddig is levonható 3%-os felszámolói díjon és a minimum felszámolói díjak finanszírozására szolgáló 2%-on felül további 2,5% is levonható lesz a vételárból, mely összegre csak a felszámolási költségek kiegyenlítését követően tarthat igényt a zálogjogosult. A pontosítások körében végül egyértelművé teszi a jogalkotó azt a bírói gyakorlat által kimunkált értelmezést, hogy a felszámolás kezdő időpontját követően esedékessé váló adók (így az építményadó) is levonhatóak a bevételből.

A módosítás deklarálja továbbá, hogy a zálogjogosult abban az esetben is igényt tarthat arra, hogy a zálogtárgyból elsősorban ő kerüljön kielégítésre, ha a zálogtárgy éppenséggel egy követelés, amelyet annak a kötelezettje önként teljesít (azaz azt nem a felszámolónak kell behajtania). Egyértelművé teszi a módosítás azt is, hogy a zálogjogosultat az értékesítést (bevétel kézhezvételét) követő 15 napon belül ki kell fizetni. Végül pedig megszünteti a törvénymódosítás azt a szabályt, hogy az adós teljes vagyonát terhelő zálog esetén a vagyon értékesítés költségeivel csökkentett vételárának 50%-a kizárólag a zálogjogosult kielégítésére fordítandó. Ezentúl az ilyen zálog jogosultja a többi zálogtípussal azonos módon tarthat igényt a kielégítésre, azaz a mindenkit megelőző elsőbbségi kielégítés az 50%-ot meghaladó rész tekintetében is megilleti. Ugyanakkor a levonások tekintetében is az általános szabályok vonatkoznak rá, azaz nem számolhat többé azzal, hogy a vételárnak az értékesítés költségeivel csökkentett 50 %-át biztosan megkapja. Amennyiben ugyanis a törvényi levonások jelentős méreteket öltenek, úgy a zálogjogosult részére kifizethető összeg akár a bevétel 50%-a alá is csökkenhet.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Unió húsz tagállamának megerősített együttműködése révén a közeljövőben létrejön az Európai Ügyészség, amely áttörést hozhat az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények – köztük a több tagállamra kiterjedő ÁFA–csalások - visszaszorítása terén.

Acquis communautaire, vagyis: "közösségi vívmányok": az Európai Unióval foglalkozó szakirodalomban ezzel a kifejezéssel illetik a közösség teljes, érvényes joganyagát (egy másik felfogás szerint pedig – a kötelező erejű joganyag mellett – minden uniós alapelvet, nyilatkozatot, egyezményt és határozatot is, függetlenül azok jogi kötőerejétől). Előre láthatóan valódi, az integrációt tovább mélyítő vívmány lesz az Európai Ügyészi Hivatal (angolul: European Public Prosecutor’s Office – EPPO –, a továbbiakban: Európai Ügyészség), amelynek létrehozása az Európai Tanács március 9–10–i ülését követően immár kézzelfogható közelségbe került. Az Unió vezetőinek csúcstalálkozóján megállapították, hogy 17 tagállam kezdeményezése alapján – de Hollandia, Svédország, Lengyelország, Málta és hazánk részvétele nélkül – ún. megerősített együttműködés formájában létrejöhet az Európai Ügyészség. (Bővebbe ITT.) Az uniós tagállamok igazságügyi minisztereinek 2017. június 8–án megtartott, luxemburgi ülésén pedig politikai döntés született a vonatkozó (és már 2013 óta formálódó) rendelettervezet módosításáról, amelyet – az Európai Bizottság által elvégzett jogalkotási munkát követően – az Európai Parlament elé terjesztenek jóváhagyásra. (Lásd ITT.) Az EU pénzügyi érdekeinek védelmét megerősítő szervezetet végül húsz tagállam alakítja meg – a korábban vonakodó Ausztria és Olaszország utóbb a csatlakozás mellett döntött – (Dánia, Írország és Nagy-Britannia pedig eleve nem vesz részt a bel– és igazságügyi együttműködés ezen területén); Magyarország pedig továbbra is távol marad a Európai Ügyészséget létrehozó együttműködéstől.

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, közelebbről az uniós költségvetési forrásokat fenyegető csalás és a korrupció ellen folytatott küzdelem – összefonódva az európai igazságügyi (és bűnügyi) együttműködés különböző formáival (Bővebben: ITT) – mára igen kiterjedt szervezetrendszert és jogi rezsimet hozott létre (ún. PIF–egyezmény – 1995, Európai Igazságügyi Hálózat (EIH) – 1997, Európai Rendőrségi Hivatal (EUROPOL) – 1999, Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – 1999, Eurojust – 2001. stb.), amelynek részletes bemutatásától ehelyütt (terjedelmi okok miatt is) eltekintünk.

Az Európai Ügyészség létrehozásának gondolatát 1998-ban egy jogtudósokból álló - Delmas-Marty francia professzor vezette - munkacsoport vetette fel, az ún. Corpus Juris-projekt keretében, amikor az Európai Bizottság felkérésére egy „európai büntetőtörvénykönyv” kialakításán dolgoztak; utóbbi célja a büntetőjogi jogharmonizáció és egy egységes európai büntetőjogi rendszer megalapozása volt. (Lásd erről: Polt Péter: Az Eurojust és az Európai Ügyész - Habilitációs tézisek, Budapest, PPKE JÁK, 2016.)

Az Európai Ügyészség létrehozásának tételes jogi alapjait az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (a Lisszaboni Szerződés – 2007. december 13.) teremtette meg. Az EUMSZ 86. cikk (1) bekezdése szerint: „Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésére a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre. A Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz.” Az EUMSZ ugyanakkor rendelkezik arról is, hogy – egyhangúság hiányában – amennyiben legalább kilenc tagállam megerősített együttműködést kíván létrehozni, úgy ezek a tagállamok a Tanács számára ennek megfelelő bejelentést tehetnek.  

A Tanács 2013. július 17-én elfogadta az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelet tervezetét – a továbbiakban: Rendelettervezet –; utóbbi adja meg a jelenlegi együttműködés jogi kereteit. (A tervezet elérhető ITT.) Egyes szakirodalmi értékelések szerint Rendelettervezet egy büntetőeljárási és egy szervezeti törvény sajátos keverékének tekinthető. Szervezeti alapszabály, mert meghatározza az Európai Ügyészség jogállását, felépítését, az európai ügyész és helyettesei, valamint a delegált ügyészek jogállását és kitér a belső működés egyes kérdéseire is. Eljárási szabályokat is tartalmaz, amikor többek között leírja az Európai Ügyészség által elvégezhető egyes nyomozási cselekmények és a bírósági felülvizsgálat szabályait. (Lásd: Láris Liliána: Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelettervezet és a Velencei Bizottság által megfogalmazott európai standardok In.: Jogtudományi előadások az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar doktori iskoláinak jubileumi konferenciáján, Budapest, 2014. június 13.)

Az Európai Ügyészség szervezeti felépítése tekintetében három különböző modell kialakítására született javaslat, jelesül:

  • a centralizált, ún. office,
  • a horizontálisan megszervezett, ún. kollégiumi (college), és
  • a hálózati (network) modellre.

A Bizottság a Rendelettervezet elfogadásának időszakában még a centralizált, ún. office modellt tartotta megvalósítandónak. Ebben az esetben egy vertikálisan tagolt, integrált, központi jogosítványokkal rendelkező szervezet jönne létre, amelynek létrehozásával megtörne az a gyakorlat, amely szerint a tagállamok bűnözés elleni közös küzdelme a tagállami együttműködés különböző formáin alapul. Ehelyett egy szupranacionális elemeket is magában hordozó uniós vádhatóság járna el bizonyos, külön meghatározott bűncselekmények vonatkozásában.

Az együttműködési mechanizmusokon alapuló jelenlegi rendszert a hatáskörmegosztás felé „továbbvivő” office–modell helyett – a nem csökkenő tagállami ellenállás miatt – később egy olyan szövegtervezet született, amely szerint az Ügyészség az ún. kollégiumi–horizontális modellben működne. A struktúra itt is hierarchikus, de a döntési kompetenciák megoszlanának az egyes szervezeti egységek (és szintek) között. Ebben a modellben egy egységes, de decentralizált felépítésű, uniós szerv jönne létre, amely szervezetileg egy központi és egy tagállami szintből állna.

Szervezettörténeti sajátosság, hogy az Európai Ügyészség hálózati modell–koncepcióját Magyarország legfőbb ügyésze, Polt Péter vetette fel 2014 októberében. Ebben a struktúrában nagyon szerepet kapna a tagállami eszközrendszer és sokkal jobban építenének a nemzeti jogrendszerekre. A modell szervezetileg – lényegében – delegált uniós ügyészek decentralizált hálózatából állna, amelyet központi irányítás fogna össze az Eurojustnál szerveződő, vagy az Eurojusthoz kapcsolódó koordinációs központ, vagy titkárság formájában. (Polt Péter a modelljavaslatot részletesen leírja fent már hivatkozott habilitációs téziseiben.)

Az elkészült uniós javaslat végül a kollégiumi modellt veszi alapul.

A Rendelettervezet szerint az Európai Ügyészség hatásköre a bűncselekmények két kategóriájára terjed ki: az első automatikusan az Ügyészség hatáskörébe tartozik (12. cikk), a második pedig (13. cikk) csak akkor, ha azok külön meghatározott kapcsolatban állnak az első kategóriába tartozó bűncselekményekkel. Ezek szerint az Európai Ügyészség hatáskörei

alapvetően az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre terjednek ki – ezeket külön irányelv határozza majd meg, az uniós jogot végrehajtó nemzeti jogra való utalással –, másodsorban azonban a vádhatóságnak ún. járulékos hatáskörei is lesznek egyfajta „tárgyi konnexitás” alapján, egyéb bűncselekmények vonatkozásában is. (Utóbbiak a 12. cikkben említett bűncselekményekkel elválaszthatatlanul össze kell kapcsolódjanak úgy, hogy a 12. cikkben szereplő bűncselekmények a meghatározóak, az ún. egyéb bűncselekmények pedig velük azonos tényeken alapulnak.) Nem kevésbé fontos a hatáskörök gyakorlása: a Rendelettervezet szerint mindkét hatáskörtípus esetében az Európai Ügyészség akkor jár el, ha az adott bűncselekményt részben, vagy egészben egy, vagy több tagállam területén követték el, vagy tagállami állampolgár, uniós alkalmazott, vagy az intézmények tagja követte el. (14. cikk). A Rendelettervezet biztosította keretek között – várhatóan a fent hivatkozott irányelv végleges kidolgozásával – az a kulcskérdés is el fog dőlni, hogy az Ügyészség hatásköre kiterjedjen–e a hozzáadott–érték adók vonatkozásában elkövetett csalásokra is. Az Európai Bizottság álláspontja szerint az utóbbiak egyértelműen az unió pénzügyi érdekeit sértő csalások közé sorolandók, hiszen közvetlen kapcsolat áll fenn a tagállami hozzáadott–érték–adókból származó bevételek beszedése és az uniós hozzáadott–érték–adókból képződő saját források között, mivel az előbbinél jelentkező mulasztás a „másik oldalon” az unió bevételeinek csökkenésével jár. (Utóbbiról lásd: Kiss Anna: Az Európai Ügyészség szervezeti és tartalmi kérdései)

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése szerint 2015–ben az Unió pénzügyi alapjait károsító szabálytalanságok összértéke 3200 millió euró, a csalások összértéke pedig 640 millió euró volt. Az Európai Bizottság adatai szerint a nemzeti költségvetések Európa-szerte évente legalább 50 milliárd eurós hozzáadottérték-adó-bevételtől esnek el a határokon átnyúló (tipikusan ÁFA-) csalások miatt. (Lásd erről a Bizottság 2017. június 8.–án kelt sajtóközleményét – „A Bizottság üdvözli, hogy húsz tagállam az Európai Ügyészség létrehozása mellett döntött’) A tapasztalatok szerint a koordináció és az információcsere mostani szintjén a jelenleg fungáló uniós szervek – például az Eurojust, az Europol és az OLAF – jelentős erőfeszítései mellett sem valósítható meg az európai szinten összehangolt és hatékony nyomozás és vádemelés a több tagállamra kiterjedő csalások elleni fellépés terén. Ugyanakkor a tagállami ügyészségeknek csak korlátozott eszközeik vannak a nagyszabású, határokon átnyúló pénzügyi bűncselekményekkel szemben, ezért a nemzeti szintű bűnüldözés számára ezek európai dimenziója általában rejtve marad és éppen ezen a ponton hozhat áttörést az Európai

Ügyészség. A Rendelettervezet alapelvei értelmében a közös, európai vádhatóság hozzá kell járuljon az Unió pénzügyi érdekei védelmének megerősítéséhez és a jog érvényesülésén alapuló térség továbbfejlesztéséhez – mindenek előtt az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ügyében végzett nyomozások és vádemelések hatékonyságának és eredményességének növelésével és egy koherens európai nyomozási és vádemelési rendszer kialakításával.

forrás: Jogi Fórum

2017. május 08-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott workshop rendezvényt a Doktoranduszok Országos Szövetségének Hadtudományi osztálya A kibertámadások nemzetközi jogi aspektusai címmel. Az előadás meghívott vendégei Dr. Lattmann Tamás az NKE docense, nemzetközi jogász; Ádány Tamás a PPKE docense, nemzetközi jogász; Krasznay Csaba a Kiberbiztonsági Akadémia igazgatója és Török Szilárd hacker, egykori NISZ IT biztonsági igazgató voltak.

A beszélgetés témája napjaink egyik legfontosabb kérdésére fókuszált, mely szerint egy kibertámadás esetén milyen bizonyítékok állhatnak rendelkezésre annak érdekében, hogy a támadás felelősei pontosan beazonosíthatóak és felelősségre vonhatóak legyenek. Megtudhattuk, hogy a kibertámadások esetén nagyon nehéz, sőt szinte lehetetlen olyan közvetlen bizonyítékokat felmutatni, ami helytálló és bizonyító erejű lenne az igazságszolgáltatás előtt. Az ilyen jellegű támadások esetében a forrás pontos beazonosítása nagyon nehéz, hiszen a támadók mindig egy másik ország infrastruktúráját használják fel.

A hatékony felderítés egy másik hátráltatója az informatikai szakemberek és a jogászok kommunikációs és szakmai ellentétei. Legtöbb esetben a két szakma képviselői nem tudják megérteni egymást megfelelően. A jogászok kevés informatikai ismerettel rendelkeznek, amit nem tudnak beilleszteni az általuk tanult jogi környezetbe, az informatikusok pedig más megközelítésben elemzik az eseményeket. Ezért is lenne nagyon fontos, hogy a jelenlegi oktatási rendszerben minél több helyen legyen elérhető olyan speciális képzés, ami ezt a két szakterületet megfelelően összehangolja. A jövő egyértelműen azoké, akik képesek megfelelő módon elsajátítani mind az informatikai, mind pedig a jogi szakismereteket. A támadások folyamatos, meredeken emelkedő száma miatt egyre inkább szükség lesz olyan infokommunikációs szakjogászokra, akik az informatikai incidenseket hatékonyan tudják kezelni.

A szakember képzésen felül további lépésként a nemzetközi jogi környezet átalakítása, új nemzetköz egyezmények létrehozása szükséges ahhoz, hogy egyértelműen meghatározható és beazonosítható legyen a felelős, illetve a szankciók milyensége, mértéke. Meg kell határozni azt, hogy egy támadás esetén milyen válaszlépéseket lehet tenni (csak informatikai vagy akár a hagyományos háborús eszköztárat használva). Ezt tulajdonképp hívhatjuk kiberdiplomáciának is, ami teljes mértékben megegyezne és része lenne a jelenleg működő nemzetközi diplomácia rendszernek. Minden ország vezetője kijelölhetne egy kiberdiplomatát, aki ilyen kérdésekben képviselné az országot. A nemzetközi környezet rendbetételén túl az egyes országok saját, belső törvényeit is jelentősen ki kellene bővíteni. Jelenleg sok országban igen elmaradott az informatikai jellegű bűncselekményekkel kapcsolatos jogi definíciók, szankciók, esetek részletes leírása.

Véleményem szerint komolyabb motivációs erővel bírna az is, ha egy kibertámadás esetén a közvetett felelősséget arra az országra is rá lehetne hárítani, akinek a nem megfelelően védett rendszerei miatt a valódi elkövetők kivitelezni tudták a támadásukat. Ennek következményeképp egyrészt az országok sokkal motiváltabbak lennének abban, hogy minden eszközzel visszaszorítsák az állampolgárok által használt nem kellően biztonságos rendszereket, továbbá növelné az országok közötti együttműködési hajlandóságot is. Mindenképp közös együttműködés szükséges a támadások hatékony visszaszorítása érdekében. Fontos kihangsúlyozni, hogy a közvetett felelősség megállapításánál nem a „vétlen” ország elleni támadásra kell gondolni (hiszen ez visszaélésekre adhat okot), hanem közös segítségnyújtásra az érvényben levő nemzetközi egyezményben foglaltak szerint.

Jól látható tehát, hogy sem a jogi, sem pedig a szakmai környezet nem alkalmas arra, hogy ezeket az újszerű, de rég óta létező és egyre erősödő támadásokat globális szinten kezeljék, szabályozzák. A probléma megoldása tehát rendkívül aktuális, ha az eseményeket szemléljük, már így is egy elkésett válaszlépés.

forrás: Hubert Csaba

Az Állami Számvevőszék befejezte a Magyar Nemzeti Bank 2015. évi működése szabályszerűségének ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy az MNB irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszere összességében szabályozottan működött 2015-ben. A jegybank gazdálkodása szabályozott és szabályszerű volt. A pénzügyi közvetítőrendszert felügyelő, ellenőrző és szabályozó tevékenysége összességében megfelelt a jogszabályi előírásoknak, szanálási hatósági feladatai ellátása során a jogszabályi előírásokat betartotta, hibát a szanálási tervezésnél tárt fel az ellenőrzés.

Ukrajna azt tervezi, hogy jövőre bevezeti a határát átlépő külföldiek biometrikus ellenőrzését - jelentette be Petro Porosenko államfő a nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) ülésén.

Kifejtette: ez azt jelenti, hogy ujjlenyomatot vesznek és digitális fotót készítenek a külföldiekről a határátlépéskor, be- és kiutazáskor egyaránt. Meggyőződésének adott hangot, hogy az intézkedés jelentősen erősíti majd Ukrajna védelmi képességeit a terrorizmussal szemben. 
   

Olekszandr Turcsinov, az RNBO vezetője később elmagyarázta, hogy az intézkedés - amelyről határozatot fogadott el a védelmi tanács a hétfői ülésen - elsősorban az orosz állampolgárokat érinti. Szavaiból az derült ki, hogy a biometrikus útlevéllel rendelkező külföldiekre, így az európai uniós állampolgárokra nem terjed ki. Úgy fogalmazott, hogy az eljárás alól kivételt képeznek azon államok, amelyekkel a biometrikus ellenőrzésről megállapodása van Ukrajnának. 
    

Az ukrán állampolgárok június 11-től utazhatnak vízummentesen az unió tagállamaiba, de csak azok, akik biometrikus - vagyis az okmány tulajdonosának ujjlenyomatát is tartalmazó, valamint digitális fotóval ellátott - útlevéllel rendelkeznek. 
    

Turcsinov szavai szerint a rendelkezéssel elsősorban az a cél, hogy kiszűrjék a határnál a hamis iratokkal Ukrajnába érkező "diverzánsokat, terroristákat, kémeket és egyebeket". Megfogalmazása alapján a vezetés a biztonságot kívánja erősíteni "azon terrorcselekmények után, amelyek nemrég történtek" az országban, valamint válaszlépésnek is szánja az Ukrajnával szembeni orosz agresszióra.
    

Olekszandr Turcsinov leszögezte, hogy az illetékes ukrán szerveknek legkésőbb 2018. január 1-jéig készen kell állniuk erre a feladatra. 
    

Közölte továbbá, hogy a védelmi tanács javasolja: orosz állampolgárok csak előzetes regisztráció után léphessenek be Ukrajnába. Hozzátette, hogy erre a célra külön elektronikus rendszert hoznak létre. Arról mindazonáltal nem szólt, hogy ez utóbbi rendelkezés mikortól léphet hatályba.
 

forrás: Jogi Fórum

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hárommillió-ötszázezer forintra bírságolta az O.F.SZ. Országos Fizetési Szolgáltató Zrt.-t, a pénzforgalmi intézménynek az MNB döntése alapján ez év végéig orvosolnia kell az általa elkövetett jogszabálysértéseket - közölte a jegybank a honlapján.

A közlemény szerint az MNB a határozatában megállapította, hogy az O.F.SZ. Országos Fizetési Szolgáltató Zrt. megsértette a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényt, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendeletet, a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint a fizetési számla váltásáról szóló kormányrendelet több előírását is. 
    

Kiemelik: a pénzforgalmi intézmény megsértette - többek között - a keretszerződés megkötését megelőző tájékoztatásra, a keretszerződés tartalmára, a felelősségi és kárviselési szabályokra, a fizetési művelet összegének visszatérítésére, a pénzforgalmi számlanyitásra, a kedvezményezett ügyfelek fizetési számláján történő haladéktalan jóváírásra, valamint az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó rendelkezéseket.
    

Az MNB emiatt hárommillió-ötszázezer forint összegű bírság megfizetésére, valamint az említett jogszabályoknak való megfelelés biztosítására kötelezte az Országos Fizetési Szolgáltató Zrt.-t, ez utóbbi intézkedés esetében 2017. december 31-i határidővel. Az MNB a pénzforgalmi intézmény terhére rótta fel, hogy számos esetben megsértette a pénzforgalmi jogszabályokban foglalt előírásokat, a jogszabálysértő állapot több esetben huzamosan, az intézmény szerződési feltételeit rögzítő dokumentumokba, informatikai rendszerébe, illetve belső eljárásrendjébe beépítve állt fenn.  
    

A jegybanki közlemény végül leszögezi: az MNB különösen fontosnak tartja a pénzforgalmi szabályok betartásának ellenőrzését, elítél minden jogszabályszegést és ennek megfelelően a továbbiakban is kellő szigorral fog fellépni a pénzforgalmi szolgáltatást nyújtó intézmények ellenőrzése során.

forrás: Jogi Fórum

A tartózkodási irányelv (2004/38/EK) értelmében a tagállamok az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát közrendi vagy közbiztonsági okból csak akkor korlátozhatják, ha az érintett egyén személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalmukra.

Tárgyalás a C-331/16 K. és a C-366/16 H. egyesített ügyekben

Korábbi büntetőítéletek önmagukban nem képezhetik az ilyen korlátózó intézkedések meghozatalának az alapját, és az általános bűnmegelőzési megfontolásokon alapuló indokolások sem elfogadhatóak.

Hollandia egy bosznia-hercegovinai és horvát állampolgársággal is  rendelkező férfit nem kívánatos személynek nyilvánított, mivel az illetővel kapcsolatban egy korábbi menekültügyi eljárás során megállapítást nyert, hogy a 90-es években zajló boszniai háborúban a bosnyák hadsereg különleges egységeinek tagjaként háborús és emberiség ellenes bűncselekményeket követett el. Egy holland bíróság ezzel kapcsolatban azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az irányelv megengedi-e Hollandiának, hogy nem kívánatos személlyé nyilvánítsa az érintett férfit, aki azt állítja, hogy a több mint 20 éve elkövetett cselekményei ma már nem jelentenek valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt a holland társadalomra (a C-331/16. sz. ügy).

Egy belga bíróság egy a szülőhazájában korábban háborús és emberiség ellenes bűncselekményeket elkövető afgán férfi családegyesítési kérelmének elbírálásával összefüggésben tett fel hasonló kérdést az Európai Bíróságnak (a C-366/16. sz. ügy).

forrás: Jogi Fórum

A Legfőbb Ügyészség által kezdeményezett felülvizsgálati eljárás eredményeként a Kúria - az ügyészség álláspontjával egyezően - megállapította, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint a tiltott adatszerzés bűncselekményét csak olyan helyen lehet elkövetni, ami a magánlaksértés bűncselekmény kapcsán kialakult joggyakorlat szerint megfelel a „más lakása, egyéb helyisége vagy az azokhoz tartozó bekerített hely” fogalmának. A Legfőbb Ügyészség változatlan álláspontja szerint indokolt lenne kibővíteni az elkövetés helyének bővebb meghatározásával a bűncselekménnyel fenyegetett magatartások körét. A Legfőbb Ügyészség ezen jogi álláspontja kapcsán már 2006. októberében, majd 2017. februárjában jogalkotási kezdeményezéssel élt.

A Legfőbb Ügyészség – a Fővárosi Főügyészség által az un. MTVA-s megfigyelési ügyben hozott részmegszüntető határozat kapcsán –  2017. februárjában hivatalból eljárva megvizsgálta a Btk. 422.§-ának (1) bekezdésében szabályozott tiltott adatszerzés bűncselekménye szabályozását.

A Legfőbb Ügyészség arra a következtetésre jutott, hogy a Büntető törvénykönyv tiltott adatszerzésre vonatkozó tényállása kapcsán jelenleg olyan szabályozatlan kérdés van, amely miatt 2017. február 15-én az Igazságügyi Minisztérium felé jogalkotási kezdeményezéssel élt.

 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 422. §-ának (1) bekezdése szerint, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából a) más lakását, egyéb helyiségét vagy az azokhoz tartozó bekerített helyet titokban átkutatja, b) más lakásában, egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyel vagy rögzíti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a tiltott adatszerzés bűncselekményt csak olyan helyen lehet elkövetni, ami a magánlaksértés bűncselekmény kapcsán kialakult joggyakorlat szerint megfelel „a más lakása, egyéb helyisége vagy az azokhoz tartozó bekerített hely” fogalmának.

Így viszont nem felel meg a törvényi tényállásnak az a magatartás, amikor munkahelyi irodában vagy egyéb helyiségben figyel meg valaki másokat vagy rögzíti az ott történteket, pedig indokolt lenne az elkövetés helyének bővebb maghatározásával kibővíteni a bűncselekménnyel fenyegetett magatartások körét.

A korábbi Btk szerinti magántitok jogosulatlan megismerése bűncselekményének szabályozása kapcsán a Legfőbb Ügyészség – észlelve a már akkor fennálló jogalkotási problémát – 2006. október 27-én az Igazságügyi Minisztérium felé  hasonló tartalmú jogalkotási kezdeményezéssel élt.

A korábbi Btk szerinti magántitok jogosulatlan megismerése bűncselekményének szabályozása után, az új Btk-ban azt váltó tiltott adatszerzés tényállása csak a jogosulatlanul megszerezhető titokkört bővítette, az elkövetési magatartásokat, illetve elkövetési tárgyakat viszont nem szélesítette. Így a tiltott adatszerzést  – hasonlóan a magántitok jogosulatlan megismeréséhez – változatlanul csak magánlakásban lehet elkövetni.

 A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az elkövetés helyének tágabb meghatározásával válna lehetővé – az eredeti jogalkotói szándéknak is megfelelően – valamennyi e körbe tartozó társadalomra veszélyes magatartás büntetőjogi üldözése.

A tiltott adatszerzés jelenleg hatályos szabályozása miatt, a Legfőbb Ügyészség egyidejűleg a Kúriánál a Zalaegerszegi Járásbíróság 2015. december 15-én jogerőre emelkedett végzése ellen a terhelt javára felülvizsgálati indítványt nyújtott be.

A Legfőbb Ügyészség által kezdeményezett felülvizsgálati eljárás eredményeként a Kúria - az ügyészség álláspontjával egyezően - a 2017. május 23-án meghozott felmentő ítéletében megállapította, hogy a jelenleg hatályos szabályozás szerint a tiltott adatszerzés bűncselekményét csak olyan helyen lehet elkövetni, ami a magánlaksértés bűncselekmény kapcsán kialakult joggyakorlat szerint megfelel a „más lakása, egyéb helyisége vagy az azokhoz tartozó bekerített hely” fogalmának.

forrás: Jogi Fórum

Az Állami Számvevőszék befejezte a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. gazdálkodásának 2012-2015 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzését. A társaság tulajdonosi joggyakorlói a tevékenységüket szabályszerűen látták el. A társaság működésének szabályozottsága megfelelő volt. A pénzügyi- számviteli, adatszolgáltatási feladatokat a törvényi előírásoknak megfelelően látta el, a vagyonával szabályszerűen gazdálkodott.

Az Állami Számvevőszék az államháztartáson kívül működő közfeladat-ellátó rendszerek ellenőrzésével hozzájárul ahhoz, hogy a közpénzeket az államháztartáson kívül működő szervezetek is átlátható módon használják fel. Az ÁSZ ezért ütemezetten végzi az állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteket ellenőrzését, melynek keretében sor került a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. ellenőrzésére.

A 100%-ban állami tulajdonban lévő egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság közszolgáltatási tevékenysége keretében a hivatalos közlönyök és a jogszabályok folyamatos megjelentetését, ezek nyomdai, kiadási és terjesztői feladataival kapcsolatos tevékenységek ellátását, továbbá a Nemzeti Jogszabálytár működtetését végzi. A társaság valamennyi ellenőrzött évben nyereségesen gazdálkodott, 2012 és 2015 között összesen mintegy 121 millió Ft adózott eredményt ért el. Az ellenőrzött időszakban egy gazdasági társaságban rendelkezett részesedéssel. A foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma a 2012-es 152 főről 2015-ig 119 főre csökkent.


Az ellenőrzés megállapította, hogy a társaság feletti tulajdonosi joggyakorlás szabályszerű volt az ellenőrzött időszakban. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és az Igazságügyi Minisztérium a felügyelőbizottságon keresztül, valamint állandó könyvvizsgáló megbízásával biztosította a tulajdonosi ellenőrzést. A társaság a vagyongazdálkodással kapcsolatos szabályozást megfelelően kialakította, a bevételeinek és ráfordításainak elszámolása, a pénzügyi-számviteli feladatok ellátása megfelelt a jogszabályi előírásoknak.

A szolgáltatások és közszolgáltatások díjának megállapítását az előírásoknak megfelelő önköltségszámítással alapozták meg.


A társaság összességében szabályszerűen teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét, a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő szabályzattal az ellenőrzött időszak első három évében nem rendelkeztek; a szabályozási kötelezettség teljesítése csak 2015 májusában történt meg.


A társaság beszámolási kötelezettségét megfelelően teljesítette, az éves beszámolókat elfogadásra az előírt határidőig az alapító részére beterjesztette, a tulajdonosi joggyakorlók szabályszerűen fogadták el azokat. A számviteli törvény előírásának megfelelően a jóváhagyott éves beszámolót, a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt határidőben letétbe helyezték és közzétették.

A szabályszerű vagyongazdálkodás feltételeinek kialakítása megtörtént, a tulajdonosi joggyakorlók az alapító okiratban, a társaság pedig az SZMSZ-ben szabályozta a vagyon változását eredményező, a saját vagyon hasznosítására, értékesítésére vonatkozó döntések rendjét. A társaság vagyonának változását eredményező döntések szabályszerűek voltak, a vagyon nyilvántartása megfelelt az előírásoknak.


Az ÁSZ az ellenőrzés megállapításai alapján nem fogalmazott meg javaslatot.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.