jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnokot szerdán az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT). Mladic ügyvédje fellebbez.

Az NT elnöklő bírája, a holland Alphons Orie által ismertetett ítélet szerint Ratko Mladic a többi között a srebrenicai népirtásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg. Ezt tartják a második világháború óta elkövetett legnagyobb mészárlásnak Európában.

A "Balkán mészárosának" is nevezett egykori parancsnok elleni vádiratban kétrendbeli népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények - egyebek mellett gyilkosság, deportálás, kényszerkitelepítés, üldözés, túszejtés - szerepeltek. A bűncselekmények az 1992-1995-ös, mintegy százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek.

A törvényszék egyebek mellett felelősnek mondta Mladicot a Szarajevó három éven át tartó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért, amelyek során a - háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott - boszniai fővárost ágyúzták és lövették orvlövészekkel.

Kiemelték: a volt parancsnok nagyban hozzájárult a Bosznia szerbek által magukénak vallott területén élő bosnyákok és horvátok "tartós eltávolításához".

Az ügyben eljáró háromtagú bírói testület ugyanakkor nem állapította meg Mladic felelősségét a népirtással kapcsolatos másik vádpontban, miszerint a boszniai szerb hadsereg népirtást követett el a muzulmánok és horvátok ellen hat másik településen.

"Az elkövetett cselekmények az emberiség által ismert legszörnyűbb bűntettek közé tartoznak" - mondta Orie.

Az ítélethirdetésen a most 74 éves Mladic rosszullétre panaszkodott, ezért hosszú szünetet tartottak, ezt követően pedig a vádlott ügyvédje az ülés elnapolását kérte védence magas vérnyomására hivatkozva. A kérelmet elutasították, mire Mladic felállt, és kiabálni kezdett, hogy "ez mind hazugság, maguk mind hazudnak", ezért végül kivezették a teremből, és nélküle folytatódott az ülés.

A per során közel hatszáz tanút hallgattak meg, és tízezer tárgyi bizonyítékot mutattak be, a vádlott viszont ártatlannak vallotta magát, és a felmentését kérte.

Serge Brammertz főügyész mérföldkőnek nevezte az ítéletet, és a leghatározottabban elutasította egyesek azon interpretációját, miszerint a verdikt a szerbek ellen irányulna.

"Egyesek hősnek fogják tartani Mladicot, aki a népét védte. Ez az ítélet azonban jól mutatja, hogy semmi sem állhatna távolabb az igazságtól. A valódi hősök az áldozatok és a túlélők, akik soha nem adták fel azon igényüket, hogy igazságot szolgáltassanak" - közölte.

A NATO főtitkára üdvözölte az ítéletet, amely szerinte azt bizonyítja, hogy a jogállamiság működik, és a háborús bűncselekmények elkövetőit felelősségre vonják. "Remélem, hogy a mai ítélet még inkább előremozdítja a térséget a béke, a megbékélés útján" - fogalmazott Jens Stoltenberg, kiemelve, hogy a Nyugat-Balkán jövőjét az euroatlanti együttműködésen és integráción belül képzeli el.

Közleményt adott ki az Európai Unió külügyi szolgálata is, amelyben hangsúlyozták: "Alapvető emberi kötelesség, hogy a legborzalmasabb bűncselekmények ügyében igazságot szolgáltassanak, felvéve a harcot a büntetlenség ellen".

A bírósági ítéletet sokak borítékolhatónak tartották, szerintük a valódi kérdés inkább az volt, hogy a vádpontok közül hányat találnak majd bizonyítottnak.

"Nem vagyok meglepve, a bíróság teljesen elfogult volt már a legelejétől fogva" - jelentette ki Mladic fia az ítélethirdetés után.

Később Mladic ügyvédje bejelentette, hogy fellebbezést fognak benyújtani az elsőfokú ítélet ellen. A hágai bíróság azonban decemberben befejezi működését, és mandátumának lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) veszi át.

A törvényszék épülete előtt nagyjából százan tüntettek azért, hogy végre felelősségre vonják Mladicot. Helyszíni tudósítások szerint volt egy kisebb összetűzés is, amikor megjelent egy szerb zászlót lengető férfi, akitől az egyik demonstráló elvette a lobogót.

Ratko Mladicot több mint egy évtizedes bujkálás után, 2011-ben fogták el és adták ki a szerb hatóságok az NT-nek.

A srebrenicai mészárlás másik fő felelősének tekintett Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt tavaly 40 év börtönre ítélték Hágában.

Mladic megítélése Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában a mai napig vitatott. Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Bizottság „A nők jogai nyugtalan időkben” címmel elindított eseménye az alapvető jogokról szóló idei éves kollokvium központi témája. Az új Eurobarométer felmérés hangsúlyozza, hogy az uniós tagállamokban még nem valósult meg a nemek közötti egyenlőség. A Bizottság a nemek közötti bérszakadék felszámolása céljából konkrét intézkedéseket jelent be cselekvési tervében, amelyet hivatali idejének 2019-es lejártáig meg kíván valósítani.

Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „A nemek közötti egyenlőség az uniós szerződésekben lefektetett alapvető jog. Most, hogy e kérdések a média és a politika figyelmének középpontjába kerültek, ki kell használnunk a helyzetet arra, hogy a gyakorlatban is megvalósítsuk elveinket. Bár a nőknek Európa-szerte joguk van az egyenlőséghez, a társadalmi szerepvállaláshoz és a biztonsághoz, túl sokan vannak olyanok, akik számára e jogok még nem kézzelfoghatóak. Ez az esemény arról szól, hogy olyan viselkedésbeli és politikai változásokat segítsünk elő, amelyek javítják polgáraink életét."

Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A nők továbbra is alulreprezentáltak a politikai döntéshozatalban és az üzleti világban. Továbbra is Unió-szerte átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Továbbra is széles körben elterjedt a nők elleni erőszak, ami napjaink társadalmában tisztességtelen és elfogadhatatlan! Fel kell számolni a nemek közötti bérszakadékot, hisz az erőszakkal szemben a nők számára legjobb pajzsul épp gazdasági függetlenségük szolgál."

A kollokvium politikusokat, kutatókat, újságírókat, nem kormányzati szervezeteket, aktivistákat, valamint az üzleti élet és nemzetközi szervezetek képviselőit hívja egybe annak megvitatására, hogy miként lehetne legjobban előmozdítani és védelmezni a nők jogait az EU-ban. A kétnapos kollokvium során megvitatandó fő témák között szerepel a szexuális zaklatás, a nők elleni erőszak, a nemek közötti bérszakadék, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly. 

Az Eurobarométer felmérés szerint a célok és a valóság igencsak eltérőek.

A nemek közötti egyenlőségről szóló legutóbbi Eurobarométer felmérés szerint az összes tagállamban van még javítanivaló. A legérdekesebb eredmények többek között az alábbiak:

Az európaiak többsége fontosnak tartja a nemek közötti egyenlőséget: Tíz európaiból kilenc a nemek közötti egyenlőség előmozdítását nemcsak a társadalom és a gazdaság szempontjából, hanem saját magára nézve is fontosnak tartja.

A politikában több nőre van szükség: Az európaiak fele úgy gondolja, hogy több nőnek kellene politikai döntéshozatali pozícióban lennie: tízből heten támogatják a nők és férfiak politikában való egyenlő képviseletének biztosítását célzó jogi intézkedéseket.

A házimunka és a gyermekgondozás egyenlő megosztása még nem valósult meg: Tízből több mint nyolc európai gondolja úgy, hogy a férfiaknak ugyanúgy ki kellene venniük a részüket a házimunkából és a gyermekgondozási célú szülői szabadságból. Ugyanakkor a többség (73%) úgy gondolja, hogy a nők még mindig több időt fordítanak házimunkára és gondozási tevékenységekre, mint a férfiak.

Számít az egyenlő fizetés: Az európaiak 90%-a elfogadhatatlannak tartja, hogy a nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak, 64%-uk pedig a változás lehetővé tétele céljából támogatja a fizetések átláthatóságát.

Cselekvési terv: a nemek közötti bérszakadék felszámolása

Európában a nők még mindig 16,3%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Az elmúlt években nem csökkent a nemek közötti bérszakadék, ami nagyban annak tulajdonítható, hogy a nőket általában kevésbé vagy rosszabbul fizetett ágazatokban alkalmazzák, kevésbé léptetik elő, illetve a nők többször szakítják meg karrierjüket és több fizetetlen munkát végeznek.

E probléma megszüntetése érdekében az Európai Bizottság cselekvési tervet terjeszt elő 2018–2019-re vonatkozóan a nemek közötti bérszakadék kezelése céljából. A cselekvési tervtől az alábbi eredmények várhatók, amennyiben a összes érdekelt fél végrehajtja azt:

  • az egyenlő fizetés elve tiszteletben tartásának javítása, mérlegelve a nemek közötti egyenlőségről szóló irányelv módosítását.
  • a gondozói helyzetből eredő hátrányok kezelése annak szorgalmazásával, hogy az Európai Parlament és a tagállamok gyorsan fogadják el a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló 2017. áprilisi javaslatot.
  • az üvegplafon áttörése olyan projektek finanszírozásával, amelyek javítani kívánják a nemek egyensúlyát a vállalatvezetés minden szintjén; a kormányok és szociális partnerek ösztönzése arra, hogy a nemek egyensúlyának javítását célzó konkrét intézkedéseket fogadjanak el a döntéshozatalban.

forrás: Jogi Fórum

Külföldre akarta csempészni 11 éves diákját egy békési tanár, de a repülőtéren lebuktak - értesült a Kékfény, a közmédia bűnügyi magazinja.
A brit belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkára szerint a törvényesen Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok a Brexit, a brit EU-tagság megszűnése után ugyanolyan könnyűszerrel regisztráltathatják majd magukat állandó nagy-britanniai lakosként, "mintha csak a jogosítványukat akarnák meghosszabbítani".
A startup vállakozások beruházói, az úgynevezett angyalbefektetők számára a december 9-én hatályba lépő kormányrendelet teremti meg az adóalap-kedvezmény igénylésének keretfeltételeit - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
A Kúrián működő automatikus ügyelosztási rend megfelel az alaptörvény szellemiségének, és az ebből kibontható törvényes bíróhoz való jog követelményének - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt.
A büntetőeljárások során a hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk az érintett ártatlanság vélelméhez fűződő jogát, ez azonban nem érintheti a sajtó szabadságát. Nem alaptörvény-ellenes, ha a sajtóban közölt tudósításhoz olyan képi illusztrációt csatolnak, amelyen az érintett a jogerős ítélet meghozatala előtt vezetőszáron és bilincsben látható.
Kevesebb mint másfél hónappal a naptári év vége előtt egyre több cég kénytelen azzal szembesülni, hogy kisebb-nagyobb fennakadásokkal is jár majd, ha a Munka törvénykönyvének (Mt.) megfelelve minden munkavállalójának kiadja az idei évben esedékes szabadságát. A Trenkwalder arra figyelmeztet, hogy a szabadság idei kiadásának elmaradása főszabály szerint akkor is jogszabálysértésnek minősülhet, ha az adott időszakban a munkavállaló sem akart szabadságra menni.

Két újabb 1956 utáni, a forradalom megtorlásának szándékával lefolytatott koncepciós perben mondta ki az ítéletek semmisségét a Kúria kedden. Egy nyíregyházi, illetve egy pécsi ügyben fordult a Kúriához a Legfőbb Ügyészség a semmisségi igazolások kiadása érdekében. Az egykori vádlottak érdekében eljáró ügyvéd csatlakozott az ügyészi indítványhoz.

A Legfőbb Ügyészség képviselője a tárgyaláson elmondta: már közvetlenül a rendszerváltás előtt, 1989 őszén megszületett az első semmiségi törvény, melyet még több követett. Céljuk az volt, hogy a forradalom leverése utáni koncepciós jellegű, megtorló ítéletek semmisségének kimondását lehetővé tegyék.

Az 1956-os forradalom utáni megtorlásra jellemző volt, hogy minden megyében kiválasztottak egy nagyobb ügyet, lehetőleg minél több vádlottal és vádponttal, aztán gyorsan lefolytatták az eljárást. Ezek a jogrendtől idegen, a hazai és a nemzetközi jogot is sértő perek voltak - mutatott rá az ügyész.

Jelen eljárás, a semmisségi igazolások kiadásának célja, hogy az utókor valóban úgy tekintsen ezekre az elítélésekre, mintha meg se történtek volna - tette hozzá.

A védő egyetértett az ügyésszel. Rámutatott, hogy az elítéltek a forradalom céljaival, eszmeiségével azonosuló, azért cselekvő emberek voltak. Többek között a szovjet csapatok kivonását és a többpártrendszer visszaállítását szorgalmazták. Az ítéleteket viszont kifejezetten a bosszú motiválta.

A Kúria mindkét ügyben kimondta, hogy igazolja a perbeli elmarasztaló ítéletek semmisségét, ami visszaható hatályú, a semmis ítélet olyan, mintha meg sem született volna.

A Kúria tanácsvezető bírája rámutatott: ezek az eljárások nem pusztán rosszul végződtek, de el sem lett volna szabad kezdődniük, hiszen céljuk nem az igazság felkutatása volt, ellentmondtak a hazai és nemzetközi jogi követelményeknek, hiányzott jogi jellegük.

A forradalom miatt perbe fogottak helyzete eleve reménytelen volt, ügyükben nem voltak adottak a pártatlan ítélkezés feltételei, elítélésük szükségképp elfogult volt, egy politikai koncepció ítéletbe foglalása - mutatott rá.

A bíró felhívta a figyelmet arra is, hogy az egykori ítéletek szókimondóak voltak, indoklásuk önmagáért beszél. A két ügyben eljárt bíróságok többek között azt rótták fel a vádlottaknak, hogy "nem akarták a szocializmust építeni", "hátat fordítottak a dolgozó népnek és a pártnak", "megmutatkozott náluk a népi demokrácia és a Szovjetunió elleni gyűlölet", vissza akarták állítani a "hazaáruló Nagy Imre" és a tőkések és a földbirtokosok kormányát, és "újból szolgaságba akarták dönteni a végre felemelkedő dolgozókat".

A nyíregyházi ügyben 1957-1958-ban 10 vádlott ellen folytatták le az eljárást. A vádpontok között szerepelt tüntetés, polgárőrség, illetve pártok szervezése, szobordöntés, börtönből szabadítás, a posta, a rendőrség, a vasút, a sajtó feletti ellenőrzés átvétele, kapcsolatfelvétel más forradalmi csoportokkal.

A cselekmények jobbára erőszakmentesek voltak, és a forradalom céljával, eszmeiségével összhangban álltak. Az akkori ügyészség azonban részben népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, részben különféle köztörvényes bűncselekmények miatt emelt vádat.

A pécsi ügy 8 vádlottja közül a forradalom idején volt 15, 17 és 18 éves is. Ez a per a mecseki láthatatlanok néven ismerté vált ellenálló csoportról szólt, amelynek tagjai a november 4-ei szovjet bevonulás után többször is fegyverrel szállt szembe az idegen megszállók hadseregével. A nyíregyházi ügyben két, a pécsi ügyben egy személyt ítéltek halálra és végeztek ki 1958 tavaszán, sokakat pedig súlyos börtönbüntetéssel és vagyonelkobzással sújtottak. 

A nyíregyházi ügy egyik vádlottja, az 1891-ben született, majd dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban, volt táblabíró, 1939-től a Kúria bírája, 1944-ben a Szálasi vezette hungarista Nemzeti Összefogás Kormánya a sopronkőhidai börtönbe záratta, 1947 és 1949 között kisgazda országgyűlési képviselő volt, az alkotmány előkészítő bizottság alelnöke, 1958-ban, 68 évesen pedig 15 év börtönre ítélték a forradalomban való részvételért.

A Kúria a 2016-os semmisségi törvénymódosítás óta a 14 legfőbb ügyészségi indítvány alapján összesen 58 személy ügyében járt el. Az első ezek közül az 1958-ban halálra ítélt és kivégzett Nagy Imre miniszterelnök és társai ügyében kiadott semmiségi igazolás volt tavaly ősszel. Akkor a Kúria kimondta, hogy hat évtizeddel ezelőtt igazságszolgáltatásnak nem nevezhető színjáték zajlott, ártatlanok bűnösségét mondták ki, legitim kormányzat tevékenységéért szabtak ki büntetést. Abban az ügyben a legfőbb ügyész képviselője elmondta, hogy összesen még mintegy 200 ember ügyében vizsgálják a semmiségi igazolások ügyét.

forrás: Jogi Fórum

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerint az időszerű ítélkezés és a bírósági munkakörülmények szempontjából komoly jelentősége van annak, egy pályázat után kit neveznek ki a törvényszék, ítélőtábla elnökének; Handó Tünde erről az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt beszélt keddi, az elmúlt évről készített beszámolója meghallgatásán.

Az OBH elnöke képviselői kérdésekre válaszolva arról beszélt, az ő felelőssége az, hogy olyan igazgatási vezetők kerüljenek a törvényszékek, ítélőtáblák élére, akik a jogszabályok alapján, a törvényi feltételek között egyszerre tudják szolgálni a bírókat és az ügyfeleket is. Fontos, hogy az elnökök képesek legyenek a jogszerű működést biztosítani a bíróságokon - szögezte le. 

Mint mondta, a Kúria felelős az ítélkezés tartalmáért, az OBH a központi igazgatásért, a technológia kialakításáért. Jelezte: évente 1,5 millió ügy érkezik a bírságokra, ez több millió ügyfelet jelent, őket 11 ezer dolgozó fogadja 185 épületben. 

Kitért arra, hogy gyorsult az ítélkezés, csökkent az ügyhátralék, egy éven belül befejeződik a peres ügyek 88 százaléka. Megjegyezte: 12 év után jelentős bérnövekedés volt a bírósági dolgozóknál, a 8287 igazságügyi alkalmazott 97 százaléka juthatott átlagosan 30 százalékoshoz illetményemeléshez. 

Szólt arról is, hogy amíg 2012-ben 77 milliárd forint volt a költségvetésük, ez 2018-ban - az uniós pályázatokkal együtt - 118 milliárd forint lesz. 

Megjegyezte: a bírói pályázatok 92 százaléka eredményes volt, és "oka van", ha egy pályázatot eredménytelenné nyilvánítanak. Mint mondta, az OBH elnöke 161 vezetői pályázatot írt ki, és 117 esetben sor került a vezető kinevezésére. 

Hozzátette: tavaly 160 törvényt fogadott el az Országgyűlés és 500 rendelet született, ezek java részét a bírságokon is alkalmazzák. A jogszabályi változások közül kiemelte a három új kódexet, szavai szerint tananyagokat dolgoztak ki a bírók számára, hogy az új jogszabályok a jogalkotó szándékának megfelelően működjenek a gyakorlatban, vagyis, hogy az ítélkezés egyszerűbb, érthetőbb és minőségibb legyen. 

Mint mondta, a közigazgatási perrendtartást illetően 200 új bíró kinevezésére kerül majd sor, 8 régiós központ lesz, ez szakmailag is komoly kihívás lesz a bíróságok számára. 

Az OBH elnökétől több képviselő is érdeklődött a bírói pályázatokról. Handó Tünde leszögezte: a pályázati pontrendszer kialakítása az Igazságügyi Minisztérium felelőssége. Megjegyezte: az OBH összefogja a bírósági szervezetből érkező véleményeket, és abban egyetértés volt a bírói karban, hogy a közigazgatási bíráskodás során kiemelt jelentősége van a közigazgatási tapasztalatnak, tudásnak. 

Arról volt vita, hogy hogyan lehet a korlátozott jogszabályi keretben elérni, hogy a közigazgatási szakemberek ne hátrányos helyzetből induljanak - jegyezte meg. Szavai szerint nem történhet meg, hogy egyenlő pályán, egyenlő esélyekkel valaki kerékpárral induljon. 

Répássy Róbert (Fidesz) kérdésére elmondta, a bírói pályázatok rangsorolásánál az elnökök szeretnék, ha a joggyakorlatnak nagyobb szerep juthatna. 

Staudt Gábor (Jobbik) és Bárándy Gergely (MSZP) alelnökök kérdéseire Handó Tünde azt mondta, nem gondolja, hogy az igazságügyi bizottságnak az egyes bírók egyéni sérelmeit kellene megtárgyalnia. Bárándy Gergely közölte: bár elismerik Handó Tündének az igazgatás terén elért sikereit, a beszámolóját nem fogadják el, mert nem értenek egyet az elnök eredménytelenné nyilvánítási gyakorlatával. 

Az igazságügyi bizottság 8 igen szavazattal, a jobbikos és MSZP-s politikusok ellenszavazatával elfogadta az elnöki beszámolót. 

forrás: Jogi Fórum

A kijevi parlament csütörtökön törvénymódosítást fogadott el, amelynek értelmében ezentúl munkaszüneti nap lesz december 25., a világ keresztényeinek többsége által ünnepelt karácsony is a január 7-i ortodox karácsony mellett. A munka törvénykönyvének ez irányú módosítását a 450 fős parlament 238 képviselője támogatta.

Az előterjesztés indoklásában - amelyet az UNIAN ukrán hírügynökség ismertetett - az áll, hogy a kulturális minisztérium vallásügyi osztályának statisztikája alapján 2016. január 1-jei adatok szerint Ukrajnában 23 172 ortodox, görögkatolikus és egyéb más olyan egyházközség működik, amely Jézus Krisztus születéséről a Julián-naptár szerint január 7-én emlékezik meg. Ugyanakkor mintegy 11 ezer olyan katolikus és református egyházközség is működik az országban, amely a Gergely-naptár szerint december 25-én tartja a karácsonyt. Utóbbiak az összes vallási felekezetnek körülbelül az egyharmadát teszik ki. 

Ezenfelül az előterjesztés rámutat arra, hogy a világban a keresztény egyházak többsége december 25-én ünnepli Jézus megszületését. 

A javaslat csak többszöri próbálkozás után kapta meg a szükséges számú támogató szavazatot, mert sokan nem értettek egyet a karácsony kétszeri megünneplésével. Anatolij Matvijenko, a Petro Porosenko elnök mögötti tömörülés képviselője felszólalásában kijelentette: ezzel Kijev "újabb csontot dob" Moszkvának, lehetőséget nyújt arra, hogy Oroszország a többségében ortodox Ukrajna erőszakos katolizálásával vádolja meg az ország politikai vezetését. Viktorija Szjumar, a kisebbik kormánypárt, a Népi Front képviselője a vitában erre azt válaszolta, hogy a karácsony december 25-i megünneplése egyesíti az ukrán társadalmat, amelyben nemcsak ortodox, de katolikus és református felekezetűek is vannak, ez pedig szavai szerint egy normális civilizált világ irányába viszi az országot. Hangsúlyozta, hogy Moszkvának kedveznek azzal, ha meghiúsul az indítvány elfogadása. 

A törvénymódosítás alapján december 25. munkaszüneti nappá nyilvánítása mellett törlik viszont a szabadnapok közül május 2-át, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napját, megmarad ellenben május 1-je, a munka ünnepe. 

A jogszabály a kihirdetését követő napon lép életbe.

forrás: Jogi Fórum

Polt Péter szerint az ügyészség objektíven, hatékonyan, törvényes keretek között és jogszerűen végezte a munkáját tavaly. A legfőbb ügyész az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt a szervezet elmúlt éves beszámolóját ismertetve kedden elmondta, hogy a bűncselekmények száma évről évre csökken, az előző évben azonban 3,8 százalékkal emelkedett, de ez egy Zala megyei csalásra vezethető vissza, amely nagymértékben megnövelte az esetszámot. 2016-ban az elkövetők száma is csökkent - fűzte hozzá.

Kiemelte, a váderedményesség az előző évekhez hasonlóan jól alakult, a vádemelésig jutó ügyek 97,5 százalékában állapított meg valamiféle bűnösséget a bíróság.

Az ügyek 84 százalékában az ügyészi szakaszban az ügyintézés 30 napon belül befejeződött, csak öt ügyben lépték át a 90 napos határidőt, ennek oka a téves ügyviteli adatrögzítés, valamint a rendkívül terjedelmes ügyfeldolgozás volt - ismertette Polt Péter.

Hadházy Ákos, az LMP frakcióvezető-helyettesének korrupciós esetekre vonatkozó érdeklődésére elmondta, a gazdasági korrupciós esetek száma stagnált tavaly, míg a hivatali korrupciós eseteké nőtt, azonban nem azért, mert több ilyen bűncselekményt követtek el, hanem mert hatékonyabb volt a felderítés.

A képviselő érdeklődött arról is, hány politikus érintett a korrupciós ügyekben. Polt Péter erre azt mondta, ilyen jellegű statisztikát nem gyűjtenek, csak elkövetők és sértettek vannak, akiket nem sorolnak be politikailag.

Vas Imre (Fidesz) az ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) kapcsolatáról kérdezett. A legfőbb ügyész közölte, kiváló az együttműködés a két szervezet között, hozzátéve, hogy Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója többször is rendkívül gyümölcsözőnek nevezte a közös munkát.

Hozzátette, hogy az OLAF jelzései alapján minden esetben elrendelték a nyomozást, vádemelésig pedig 50 százalékos arányban jutottak el az ügyek. Ez magasabb a 40 százalékos európai átlagnál - emelte ki.

forrás: Jogi Fórum

Mégsem lesz lehetőség fellebbezésre a november 14-én elfogadott adóigazgatási rendtartásra vonatkozó törvényjavaslat értelmében – figyelmeztetnek az Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szakértői. A korábbi tervekben a Nemzetgazdasági Minisztérium bevezette volna az adóperek során a fellebbezés lehetőségét, azonban a végül elfogadott törvényjavaslat szerint erre már nem lesz lehetőség.

A változások közül az már eddig is ismert volt, hogy a jövőben a Kúria sokkal szélesebb körben mérlegelheti, befogadja-e a rendkívüli jogorvoslati kérelmet vagy sem. Ez a változás még nagyobb figyelmet kíván meg a vállalatoktól. A korábbi tervekhez képest további fontos döntés, hogy a késedelmi pótlék mértéke nem emelkedik jövő év január elsejétől, továbbra is a jegybanki alapkamat kétszeresét kell befizetnie az érintett vállalatoknak. Ami az előzetes tervekhez képest szintén változatlan, az az új tények és bizonyítékok benyújtására vonatkozó korlátozás: emiatt az adózóknak sokkal tudatosabban és proaktívabban kell majd hozzáállniuk az adóellenőrzésekhez.

A Nemzetgazdasági Minisztérium által augusztus folyamán társadalmi vitára bocsátott, az adóigazgatás rendjét szabályozó tervezethez képest a novemberben elfogadott törvényjavaslat további olyan módosításokat tartalmaz, amelyek megerősítik a bírósági jogviták rövidítésére, a bírósági működés hatékonyságának fokozására vonatkozó jogalkotói szándékot.

Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda szenior menedzsere szerint az új szabályozások még tudatosabb készülést és kockázatkezelést igényelnek majd a vállatoktól. „A végül elfogadott törvényjavaslatban jelentős változás a korábbi tervekhez képest, hogy mégsem vezetik be a fellebbezés intézményét az adóperek során. A korábbi gyakorlat is megváltozik ugyanakkor, mivel január elsejétől, az elsőfokú ítéletet követően már csak meghatározott esetekben lehet a Kúriához fordulni és a Kúria mérlegelheti, hogy befogadja-e a kérelmet. Vagyis ebben a tekintetben egyértelműen tovább szűkülnek a jogorvoslati lehetőségek az adóperekben az adózók számára. Ez egy eddigiekhez képest egészen új szemléletet kíván meg a vállalatoktól” - hangsúlyozza a szakértő.

A törvényjavaslatban ugyanakkor a korábbi változathoz képest a késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat kétszereséről a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére változott volna 2018. január 1-jétől. Ez a jelenlegi kamatmérték mellett több mint háromszoros növekedés jelentett volna. Ez a változtatás szintén kikerült a parlamenti vitára bocsátott tervezetből.

Adóbírságot érintő változások

Emellett változott a korábbi javaslathoz képest a maximális adóbírság nagysága is. A társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslatban még csak az adóhiány 100 százaléka volt az adóbírság kirívó jogszabálysértések esetén, az elfogadott törvény viszont nem változtatott a 200 százalékos mértékben, ugyanakkor több elkövetési magatartás esetére irányozza elő.

Séra Gergely, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda menedzsere kiemelte, hogy a január elsejétől hatályba lépő feltételes adóbírság kedvezmény könnyebbséget jelenthet a nehezen nyerhető, nem túl esélyes adóviták korai és költséghatékony lezárására. Ennek értelmében, ha az adózó lemond az adóellenőrzés megállapításairól hozott határozat elleni fellebbezéséről és az esedékességig megfizeti az előírt adókülönbözetet, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.

További, adóeljárásokat és adópereket befolyásoló változások

A november közepén elfogadott törvénycsomag alapján a januártól várható legfontosabb változások:

  • Az új ágazati törvények teljes körűen szabályozzák az adóigazgatást, nem lesz háttérjogszabály
  • Alapelvvé vált a közérthetőség
  • 1 évben maximalizálják az adóellenőrzések hosszát
  • Megszűnik a fokozott adóhatósági felügyelet és adószám felfüggesztés, de felfüggesztés helyett azonnal töröltethetik az adószámot például kézbesíthetetlen hivatalos irat miatt
  • Kérhető az önellenőrzési pótlék elengedése, bejelenthető az önellenőrzési szándék
  • Amennyiben az adóhatóság szakértőt vesz igénybe az adóellenőrzés során, akkor a most elfogadott törvény az adózó számára nem nyújt lehetőséget másik szakértő kirendelésére a peres szakasz során
  • Szűkülnek a védekezés keretei. Az új jogszabályok szerint a januártól az adózó bizonyos kivételektől eltekintve  sem a fellebbezés során, sem a bírósági eljárásban nem hivatkozhat új tényekre, új bizonyítékot nem mutathat be.

forrás: Jogi Fórum

A dohányzás visszaszorítását célzó tervei között a francia filmekben is megtiltaná a dohányzást a francia egészségügyi miniszter. 

A hatvanas évek francia újhullámos filmjeiben még teljesen természetes volt a dohányzás, Jean-Paul Belmondo szájának sarkában is folyton ott lógott a cigi a korszak egyik nagy klasszikusában, a Kifulladásig című drámában. Egy francia szenátor adatai szerint a francia filmek több mint háromnegyed részében ma is rágyújtanak.

Agnes Buzyn egészségügyi miniszter programjában kiemelt szerepet kap az évente mintegy 75 ezer francia halálát okozó dohányzás visszaszorítása - számolt be róla hétfőn a The Daily Telegraph.

A leszokásra felhívó és biztató nagy hirdetési kampányok nem jártak sikerrel - mondta el pénteken a miniszter, s hozzátette: ezért most azzal próbálkoznak, hogy a fiatalokat a közösségi médiában célozzák meg az üzenettel és a filmekből is ki akarják tiltani a dohányzást.

"Nem értem, hogy miért fontos a cigaretta a francia filmben?" - vetette fel Buzyn, aki a filmiparért is felelős kulturális tárca vezetőjével kíván konzultálni a lehetséges dohányzásellenes lépésekről. 

Buzyn júliusban bejelentette, hogy a következő három évben egy pakli cigaretta árát a jelenlegi 6,50 euróról (2000 forintról) fokozatosan 10 euróra (3100 forintra) növelik, ami a Telegraph szerint még mindig olcsóbb lesz, mint egy átlagos doboz cigaretta ára Nagy-Britanniában.

A francia miniszter emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt évtizedben a brit kormány erőfeszítései miatt 30 százalékról 20 százalékra csökkent a dohányosok aránya a szigetországban, míg Franciaországban továbbra is 30 százalék körül mozog ez az arány.

 A francia politikusoknak azonban nem lesz könnyű dolga ebben a kérdésben. Egy helyi hírportál, a TheLocal.fr szerint máris nevetség tárgya a kezdeményezés. Akadt, aki azt írta a közösségi médián, hogy ha a dohányzás tilos lesz a francia filmekben, akkor már a káromkodást, a bűnözést és a gyorshajtást is le kéne tiltani a filmvászonról. 

Egyelőre nem világos, hogy a tiltás miféle formáját választja a kormány, illetve a füstmentesség csak a francia filmekre vagy a külföldi sorozatokra is vonatkozik-e. További kérdés, hogy a filmarchívumokat is érinti-e majd a rendelkezés, ott vajon szintén elnyomják-e a cigarettacsikkeket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavaly felhívta a kormányokat, hogy adjanak 18 éven felülieknek szóló besorolást az olyan filmeknek, amelyekben dohányzás látható, hogy megvédjék a gyerekeket és serdülőket a rászokás veszélyétől. Három éve a Hollywoodban készült filmek 44 százalékában szerepelt dohányzós jelenet, ezek 36 százaléka olyan korhatárt kapott, hogy gyerekek is nézhették.

forrás: Jogi Fórum

Előfordul, hogy a munkáltató munkaerő-hiányra és profitmaximalizálásra tekintettel nem adja ki a szabadságot. Sérülnek a munkavállaló alapvető jogai, a biztonságos munkavégzés feltételei. A jogkövetkezmények súlyosak lehetnek (bírság, kártérítés, akár azonnali hatályú felmondás), de tudni kell: a "bennragadt" szabadság nem vész el, arról lemondani érvényesen nem lehet.

"Kedves Munkatársunk, mellékeljük az előző évi maradék szabadság kimutatásokat valamint a lemondó nyilatkozatot." - Így kezdődik az egyik multinacionális társaság levele, mely felveti a kérdést: le lehet-e a szabadságról érvényesen mondani. A szabadságot fő szabály szerint az esedékesség évében ki kell adni. Ez alól a törvény biztosít azonban kivételeket, hiszen a szabályozásnak alkalmazkodnia kell a munkáltató rugalmas működéséhez, illetve a munkavállaló egyedi életkörülményeihez is. Ez a rugalmasság azonban nem alkalmazható rendeltetésellenesen.

Egyre több szektorban tapasztalni ugyanakkor azt, hogy a munkaerő-hiányra, illetve a profitmaximalizálás céljára tekintettel a munkáltató nem adja ki a szabadságokat. Ennek súlyos következményei lehetnek, hiszen sérülnek a munkavállaló alapvető jogai, valamint az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés feltételei. A jogkövetkezményeken túlmenően (bírság, kártérítés, akár azonnali hatályú felmondás) azonban azt is tudni kell, hogy a "bennragadt" szabadság nem vész el, arról lemondani pedig érvényesen nem lehet.

1. A szabadságról nem lehet érvényesen lemondani

A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni, megváltani kizárólag a munkaviszony megszűnésekor lehet. Gyakran látni olyan munkáltatói megoldásokat, hogy a felgyülemlett szabadság egy része vonatkozásában a munkavállalóval például a közös megegyezést tartalmazó megállapodásban abban állapodnak meg a munkaviszony megszűntetésén túlmenően, hogy a munkavállaló a szabadsága megváltásáról vagy annak egy részéről lemond. Fontos ugyanakkor tudni, hogy az ilyen megállapodás munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik azaz, semmis. Ennek következtében az igény munkaügyi perben akkor is érvényesíthető, ha arról lemondott a munkavállaló! A munka törvénykönyve ugyanis kimondja, hogy a munkaszerződés és a felek megállapodása a törvény rendelkezéseitől a munkavállaló javára térhet el. Ez a szabály a szabadság megváltása kérdésében pedig annyira szigorú, hogy kollektív szerződésben sem lehet ettől eltérni.

2. Kötetlen munkaidő-beosztás esetén is a munkáltató felel a szabadságért

A kötetlen munkarend szabályait akkor lehet alkalmazni, amennyiben a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát - a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). Fontos, hogy a törvény nem tekinti kötetlen munkaidő-beosztásnak a törzsidő-peremidő konstrukciót azaz, amikor csak részben kötetlen a munkaidő-beosztás. Kötetlen munkarend esetén pedig nem kell alkalmazni a munkaidőkeret, a munkaidő-beosztás (kivéve a kötetlen munkarendre vonatkozó szabályok), a vasárnapi és munkaszüneti napi munkaidő-beosztás, a munkaközi szünet, a napi és heti pihenőidő, a rendkívüli munkaidő, az ügyelet, készenlét, illetve a rendes és rendkívüli munkaidő, illetve készenlét nyilvántartására vonatkozó szabályokat. A szabadság kiadása, illetve nyilvántartása azonban nem szerepelnek a kivételi körben! Ez pedig azt jelenti, hogy a munkáltató felelőssége a szabadság nyilvántartása és kiadása még akkor is, amennyiben a munkavállaló a munkaidejét teljes mértékben maga oszthatja be.

3. A ki nem adott szabadság nem évül el

A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.tv. (régi Mt.) kimondta, hogy a szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el. Azt is deklarálta, hogy a szabadság megváltásával kapcsolatos munkavállalói igény elévülése a munkaviszony megszűnésének napján kezdődik. Hasonló tartalmú rendelkezéseket a 2012. évi I.tv. (új Mt.) már nem tartalmaz. Tévedés lenne ugyanakkor azt a következtetést levonni, hogy a munkáltató által ki nem adott szabadság a munkaviszony fennállása alatt elévül. A szabadságot ugyanis még kötetlen munkaidő-beosztás esetén is a munkáltató adja ki. Töretlen a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy a ki nem adással összefüggésben a felelősség a munkavállalóra nem hárítható át. A munkavállalót tehát az igénye érvényesítéséhez nem terheli olyan kötelezettség, hogy a szabadság kiadását rendszeresen igényelje vagy követelje. A szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülésének kezdő időpontja pedig a hatályos szabályokból következően is a munkaviszony megszűnésének napja, így az az általános elévülési időn belül a munkaviszony megszűnését követően is követelhető.

forrás: Jogi Fórum

Átadták a Jászberényi Járási Ügyészség új székházát hétfőn a Jász-Nagykun-Szolnok megyei városban. A legfőbb ügyész ünnepi beszédében azt mondta: folyamatosság, tervezettség és megfelelőség jellemzi Magyarország ügyészségének funkcionális tevékenységét.

A magas szintű közigazgatási bíráskodás egyik alapvető feltétele a közigazgatási szakismerettel rendelkező közigazgatási bíró, a tárca ezért olyan pályáztatási rendszert kívánt kialakítani, amely alapvetően a szaktudást helyezi előtérbe, és objektívebb, átláthatóbb pontozást biztosít - írta az igazságügyi miniszter a figyelo.hu-n.

Trócsányi László hozzátette: a közigazgatási bírák megfelelő kiválasztásához szükséges jogszabályi környezet megteremtése reményeik szerint hozzájárul a bíráskodás fejlődéséhez és a közigazgatási bíráskodásba vetett bizalom növekedéséhez.

A miniszter írásában hangsúlyozta: az önálló közigazgatási perrendtartásról szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a közigazgatási perek jelentősen eltérnek a magánjogi perektől, ez megmutatkozik mind a felek eltérő, alá-fölérendeltségi pozíciójában, mind az ügyeket elbíráló bírói testületekkel szemben felállított sajátos szakmai követelményekben.

Mint írta, a rendszerváltás óta átmeneti jelleggel működő közigazgatási bíráskodás helyett - a közigazgatási perjogi kódex megalkotásával és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításával - olyan professzionális közigazgatási bírósági rendszer létrehozása volt a cél, amely egyrészt a jogállamiság jegyében teljes körű bírói kontrollt biztosít a közigazgatás tevékenysége felett, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy az ítélkezési gyakorlat egységessé váljon, szakmai színvonala emelkedjen. 

A miniszter szerint a magas szintű közigazgatási bíráskodás egyik alapvető feltétele a közigazgatási szakismerettel rendelkező közigazgatási bíró, és véleménye szerint egy közigazgatási bíróság akkor jó, "ha egyszerre van jelen benne a közigazgatási gyakorlat és a bírói gondolkodásmód". Trócsányi László utalt arra, hogy ez a felfogás nem új keletű sem Magyarországon, sem külföldön, például az 1883-tól működő Pénzügyi Közigazgatási Bíróság létrehozataláról szóló törvény már úgy rendelkezett, hogy az ítélőbírák fele a bírói hivatal viselésére képesítettek sorából, másik fele pénzügyminisztériumi köztisztviselők közül kerüljön ki. Felidézte, az 1897-től működő első magyar általános közigazgatási bíróságot, a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróságot a kommunista hatalom ellenségesnek ítélte meg, ezért 1949-ben megszüntette. 

A miniszter felhívta a figyelmet írásában arra is, hogy a legtöbb európai országban - például Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Csehországban - a közigazgatási bíróságok ma is elkülönülnek a rendes bíróságoktól, és a bírák kiválasztásánál a közigazgatási jogi szakismeret elengedhetetlen követelmény. 

Trócsányi László hozzátette: Magyarországon jelenleg a közigazgatási bírák kiválasztása a bírák kezében van, az álláspályázatok kiírása, az értékelés, a rangsor felállítása és a döntés is a bírósági szervezeten belül történik, ez most sem változik meg.

Mint írta, jogszabályi felhatalmazás alapján az Igazságügyi Minisztérium az Országos Bírósági Hivatal bevonásával olyan pályáztatási rendszert kívánt kialakítani, amely alapvetően a szaktudást helyezi előtérbe, és objektívebb, átláthatóbb pontozást biztosít. Az objektivitást az szolgálja, hogy nagyobb hangsúly kerül a szakmai tapasztalatra, így a joggyakorlati időre és a szakmai többlettevékenységre adható pontok száma a korábbi szabályozáshoz képest megnő, a bírói tanács előtti személyes meghallgatásra adható szubjektív pontok száma viszont csökken; ugyanakkor a kollégium véleményét kifejező pontszám változatlanul marad - írta. 

Az átláthatóságot biztosítja, hogy az úgynevezett objektív szempontok alapján adható pontszámokat rögzítik, ezzel könnyebben alkalmazhatóak lesznek, és a bírói tanácsok egységes jogalkalmazásához is hozzájárulhatnak. A pályázó a módosításnak köszönhetően a kapott részpontszámait is megismerheti. A kollégiumi véleményként és a bírói tanács előtti személyes meghallgatáson kapható úgynevezett szubjektív pontszámok sávosan kerültek meghatározásra, így egyértelműen tükrözik a pályázó bírói karon belüli támogatottságát. 

A miniszter írásában hangsúlyozta: a külön pontszámokkal értékelhető közigazgatási gyakorlat a rendeletben nagyon részletesen körülhatárolt, kizárólag a közigazgatási ügyszakban meghirdetett pályázatok elbírálásánál vehető figyelembe, csak a friss, a pályázat benyújtását megelőző öt évben szerzett joggyakorlati idő értékelhető, és nem csak a közszolgálati jogviszonyban végzett tevékenység számít annak. 

Közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati időnek minősül mind a bíróságon töltött idő - tehát a bíróként, igazságügyi alkalmazottként közigazgatási, munkaügyi ügyszakban kifejtett tevékenység -, mind pedig a közigazgatásban végzett hatósági jogalkalmazói tevékenység és a közigazgatási eljárásjogi jogszabály-előkészítésben, véleményezésben való részvétel, sőt, az ügyészként, ügyvédként, jogtanácsosként közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett tevékenység is. A módosítás tehát esélyegyenlőséget teremt azon pályázók között, akik mélyreható közigazgatási jogi szaktudással és tapasztalattal rendelkeznek - szögezte le a írásában a miniszter.

forrás: Jogi Fórum

Az új ukrán oktatási törvény kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit ismerteti nemzetiségi vezetőkkel és az érintett iskolák igazgatóival Ungváron és Beregszászon pénteken, valamint szombaton Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter, aki kétnapos munkalátogatást kezdett Kárpátalján.

A tárcavezető délelőtt Ungváron megbeszélést folytatott Viktor Mikulinnal, Kárpátalja kormányzóhelyettesével, Barta Józseffel, a megyei közgyűlés (tanács) első elnökhelyettesével, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnökével és Rezes Józseffel, a megyei nemzetiségi főosztály vezetőjével, valamint Orosz Ildikóval, a tanács oktatási bizottságának és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökével az oktatási törvény végrehajtásáról.

A találkozó után Barta József kifejtette: a megbeszélésen a miniszter elmondta, hogy a törvényt az oktatási minisztérium nem abban a formában terjesztette a parlament elé, amelyben elfogadták, és sok mindennel ő sem ért egyet a rendelkezéseit illetően, de neki állami tisztségviselőként, más választása nem lévén, azt végre kell hajtani. Elmondta, Hrinevics jelezte, hogy a Velencei Bizottság észrevételeit figyelembe fogják venni, de nem a már elfogadott törvény módosításával, hanem a később elfogadandó társtörvényekben és az iskolák működését szabályozó minisztériumi rendelkezésekben. Azt is közölte, a kárpátaljai magyar vezetők álláspontja változatlan, mindenképp kitartanak amellett, hogy módosítani kell a tanügyi törvénynek az oktatás nyelvét szabályozó 7. cikkelyét, s ezt a miniszter tudtára is adták.

Lilija Hrinevics a szlovákul is oktató ungvári iskolában tett látogatása után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: kárpátaljai látogatásának eddigi tapasztalatából azt szűrte le, hogy a különböző nemzetiségekhez tartozó tanulóknak különbözőek az oktatási igényeik. Ezért a minisztériumnak figyelembe kell vennie, hogy milyen nyelvcsaládokhoz tartoznak a nemzetiségi közösségek. Elismerte, hogy a kárpátaljai magyaroknak, mindenekelőtt az egy tömbben élőknek sokkal nehezebb elsajátítaniuk az ukrán nyelvet, mint a szlávoknak. Közölte, felkéri az oktatási szakembereket, hogy dolgozzanak ki a nemzetiségi kisebbségek számára megfelelő tanterveket, módszereket, készítsenek szótárakat, új tankönyveket az ukrán nyelv hatékonyabb oktatása céljából, az egyes nemzetiségi nyelvek sajátosságainak figyelembe vételével. 

Lilija Hrinevics hangsúlyozta, hogy az oktatási törvény 7. cikke rávilágított az iskolai oktatás minőségének és az államnyelv oktatásának a problémájára az iskolákban. A poliitkus azt hangoztatta, hogy Ukrajna tiszteletben tartja a nemzetiségi kisebbségek anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait és az ezzel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásokat, de ez nem lehet akadálya annak, hogy a nemzetiségi tanulók ne sajátítsák el tökéletesen az államnyelvet, amelynek az ismeretében tudnak csak kiteljesedni.

Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna figyelembe veszi-e majd Velencei Bizottság ajánlásait a miniszter elmondta: a javaslatokat igyekeznek a később elfogadandó, általános középiskolai oktatásról szóló törvénybe beépíteni, a minisztérium különböző oktatási modelleket fog kidolgozni a nemzetiségi iskolák számára, amelyek közül azok választhatnak.

Újságírói kérdésre válaszolva Lilija Hrinevics kifejtette, hogy Magyarország álláspontja az oktatási törvénnyel kapcsolatban inkább politikai, mint pedagógiai. Sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar belpolitikai helyzet, mindenekelőtt a választási kampány befolyással van az ukrán oktatási törvényre. "Elfogadhatatlan Magyarország kompromisszumot elutasító, a jelenlegi helyzet befagyasztását szorgalmazó álláspontja, mert a mostani helyzet nincs a gyermekek hasznára, hiszen elvágja őket a felsőfokú végzettség megszerzésének lehetőségétől az államnyelv kellő ismeretének hiányában" - fogalmazott. Hozzátette, ez nem a gyermekek, hanem az ukrán állam hibája, amely a függetlenség évei alatt képtelen volt olyan oktatási rendszert létrehozni, amelyen belül a nemzetiségi iskolák szavatolt módon elsajátíthatták volna az államnyelvet. Ezért változtatnunk kell ezen a helyzeten, a kérdés csak az, hogy milyen módon, hány tantárgy oktatásával, milyen óraszámban - emelte ki, megjegyezve, hogy a módszert a pedagógiai szakembereknek kell kidolgozniuk az említett tanügyi törvény elfogadásáig.

Lilija Hrinevics, aki Ungváron délután találkozott a járás iskoláinak igazgatóval, szombaton Beregszászon a járás magyar iskoláinak vezetői előtt ismerteti az oktatási minisztérium álláspontját az új tanügyi törvényről.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Unió vezetői pénteken a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló göteborgi szociális csúcstalálkozón ünnepélyesen kihirdették a szociális jogok európai pillérét. A pillér létrehozását Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnök első ízben az Unió helyzetét értékelő 2015. évi beszédében jelentette be, majd a Bizottság 2017 áprilisában előterjesztette a vonatkozó javaslatot.

A dokumentumot az Európai Bizottság nevében Jean-Claude Juncker elnök, az Európai Parlament nevében Antonio Tajani elnök és az Európai Unió Tanácsa nevében Jüri Ratas észt miniszterelnök írta alá.

Ennek alkalmából Jean-Claude Juncker a következőket nyilatkozta:

„Fordulóponthoz érkeztünk Európa történetében. Uniónk alapjában véve mindig is szociális projekt volt. Több, mint az egységes piac, több mint a pénz, több, mint az euró. Az EU az értékeinkről szól, és arról, hogyan akarunk élni.

Az európai szociális modell olyan sikertörténet, amelynek köszönhetően Európa azon helyek közé tartozik a világon, ahol jó élni és dolgozni. A mai napon nyilvánosan keretbe foglaljuk közös értékeinket, és elkötelezzük magunkat húsz elv és jog mellett. A tisztességes bérekhez való jogtól az egészségügyi ellátáshoz való jogig, az egész életen át tartó tanulástól a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyon át a minimumjövedelemig: a szociális jogok európai pillérével az EU kiáll polgárai jogaiért gyorsan változó világunkban.

A pillér kihirdetésére a göteborgi szociális csúcstalálkozón, kulcsfontosságú pillanatban került sor ahhoz, hogy szilárd alapokra helyezzük az Európai Unió jövőjének erős szociális dimenzióját. Az időzítést szándékosan választottuk úgy, hogy Európa szociális dimenziója legyen az első mérföldkő a nagyszebeni találkozó felé vezető úton.

Mélyreható – akár magánéleti , akár politikai – változások idején természetes, hogy visszatérünk ahhoz, ami meghatároz és ami összetart bennünket. Ezért örömmel tölt el, hogy az Európai Bizottság által kidolgozott javaslat előterjesztését követően kevesebb mint fél év alatt sikerült megegyezésre jutnunk a szociális jogok európai pilléréről. Ez a közös kötelezettségvállalás az európai egység egyértelmű megnyilvánulása.

A pillér – és vele együtt Európa szociális dimenziójának egésze – pontosan annyira lesz erős, amennyire mi ezt lehetővé tesszük. Közös felelősség ez, amely nemzeti, regionális és helyi szintről indul ki, és amelyben kulcsszerepet játszanak a szociális partnerek és a civil társadalom. Ezért ezen kötelezettségvállalások szellemében – az Európában fennálló különböző szemléletmódok maradéktalan tiszteletben tartása és felvállalása mellett – most a tettek mezejére kell lépnünk. Ez a legkevesebb, amit az európaiak megérdemelnek."

A szociális jogok európai pillérének weboldala ITT található.

A szociális jogok európai pillérének hivatalos szövege ITT elolvasható.

A MASZSZ üdvözli a szociális jogok európai pillérének kihirdetését 

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) üdvözli a szociális jogok európai pillérének pénteki kihirdetését a göteborgi szociális csúcstalálkozón; a lépéssel megerősítést nyert az unióban dolgozó emberek, állampolgárok életminőségét, munkakörülményeinek javítását célzó törekvés - közölte a MASZSZ. 

A szakszervezeti szövetség közleményében hangsúlyozza, hogy a szociális alapjogok deklarálásán túl érdemi intézkedésekre van szükség a politikai döntéshozók és a jogalkalmazók részéről is ahhoz, hogy a munkavállalók és családjaik a mindennapok során érezzék az élet- és munkakörülményeik javulását.

Mind uniós, mind nemzeti szinten világos és a szociális partnerekkel együttműködésben kidolgozott akciótervekre van szükség a szociális pillérben megfogalmazott alapelvnek és jogoknak a gyakorlati érvényesítéséhez. Csak így lehet valódi előrelépést elérni a munka és a magánélet közötti egyensúly megvalósítása, a méltányos munkafeltételek megteremtése, a munkavállalói és a kollektív érdekképviseleti jogok érvényesítése, a munkahelyi egészség, biztonság, valamint az egyenlő bánásmód terén - szögezték le.

Hozzátették: a generációk jövőbeli esélyeit javíthatja, ha megvalósulnak a szociális pillérben megfogalmazott gondolatok, például: a foglalkoztatás elősegítése, a tisztességes és méltányos bérezés, az egyenlő esélyeket teremtő oktatás, azaz a szociális partnerség, az érdemi szociális párbeszéd. 

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elvárja, hogy a szociális pillér elfogadását követően a magyar kormány kezdeményezzen valódi párbeszédet a szociális partnerekkel a tagjaik életét befolyásoló húsz alapjog érvényesítéséhez szükséges lépésekről, intézkedésekről - tartalmazza a közlemény.

Az Európai Unió 28 tagállamának és három központi intézményének vezetői pénteki göteborgi találkozójukon írták alá a szociális jogok európai pillérét létrehozó nyilatkozatot. A dokumentumban 20 kulcsfontosságú elvet és jogot határoztak meg a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alátámasztására.

forrás: Jogi Fórum

Újabb eljárással bővül a közjegyzői tevékenységek köre: 2018. január 1-jétől polgári ügyekben már közjegyző előtt, bírósági eljárás nélkül is köthetünk egyezséget – jelentették be pénteken a 29. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon, a közjegyzőség 25 éves fennállását ünneplő jubileumi konferencián. Az új hatáskörrel tovább erősödik a közjegyzők permegelőző szerepe, akik mára közel évi egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat. A közjegyzők előtti nemperes eljárások háromnegyede 3 hónapon belül, több mint kilencven százaléka pedig fél éven belül befejeződik.

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.