jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Péntekig egyeztethetik adataikat a szolgáltatókkal a feltöltőkártyás mobilelőfizetők, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NHMM) összesítése szerint a határidő előtt 3 nappal az ügyfelek körülbelül 60 százaléka végezte el a törvény által előírt azonosítást.

A hatóság közleménye szerint nincs jogi akadálya annak, hogy a megszűnt szerződéseket újrakössék, és így az ügyfelek - bizonyos ideig - visszakaphassák a hívószámukat és egyenlegüket. 
    

A Magyar Telekom és a Telenor már közölte, hogy ezt a lehetőséget is biztosítja előfizetőinek - írták. Az NMHH ugyanakkor arra számít, hogy sokan szándékosan nem fognak egyeztetni, mert nem kívánják tovább használni a szolgáltatást.
    

Kiemelték, hogy a 2017 előtt vásárolt előrefizetős (prepaid) SIM-kártyák adategyeztetésére online, telefonon vagy személyesen, illetve a Magyar Posta több száz kirendeltségén is van lehetőség.     

Az ügyfelek azonosítási kötelezettségét más európai uniós országok is bevezették: Belgiumban június 7-én járt le a határidő, az érintett kártyák több mint 10 százalékát (csaknem 400 ezret) blokkolták - tették hozzá.
    

Az NMHH a határidő lejárta után ellenőrzi majd, hogy a szolgáltatók az előírásoknak megfelelően hajtották-e végre az adategyeztetést - áll a közleményben.
 

forrás: Jogi Fórum

Jelentős változásokra kell felkészülnie a hazai vállalkozásoknak: 2018. január 1-jén lép életbe az új Közigazgatási Perrendtartás, ami többek közt a vállalatok adópereit is felforgathatja. Az új rendszerben az érintetteknek már egy adóellenőrzés első pillanatától kezdve szem előtt kell tartaniuk az esetleges peres eljárás szempontjait –hívják fel a figyelmet az EY Magyarország szakértői.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke hivatalában fogadta Angel Gurría-t, az OECD főtitkárát és Dr. Cséfalvay Zoltánt, Magyarország OECD és UNESCO melletti Állandó Képviseletének nagykövetét 2017. június 26-án, Budapesten. A találkozó fókuszában az ÁSZ és az OECD Közigazgatási és Területfejlesztési Igazgatósága közötti együttműködés területei álltak: a szervezetek képviselői a közigazgatás integritásának erősítéséről, a számvevőszékek és a „jól irányított állam” kapcsolatáról, továbbá a felnőtt lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztési lehetőségeiről tárgyaltak.

Míg a 2014-ben hatályba lépett Ptk. ellehetetlenített jó pár, a gyakorlatban alkalmazott hitelbiztosítékot, addig a jogalkotó az elmúlt évek során fokozatosan visszahelyezte ezen biztosítékokat jól megérdemelt helyükre. Sőt, a csődtörvény július 1-jétől életbe lépő módosításai túl is mennek a korábbi szabályokon és a biztosítéki célú vételi jogot és engedményezést a zálogjoggal egy szintre helyezik. Az eset jó példája annak, hogy létezhet ma Magyarországon hatékony együttműködés a jogalkotó és valamely szakma képviselői között.

A száműzetés 2 éve

A több, mint három éve hatályba lépett új Ptk. alaposan átalakította a hitelbiztosítékok rendszerét. Az átalakítás egyik elemeként 2014-ben eltűnt a biztosíték jellegű vételi jog és engedményezés. Semmisnek minősült ugyanis az olyan megállapodás, amely alapján a hitel felvevője valamely vagyontárgya (pl. ingatlana) felett vételi jogot biztosított a banknak arra az esetre, ha fizetésképtelenné válik. Ilyenkor a bank jogosult lett volna az ingatlant egyoldalúan megvásárolni és a vételárat a tartozás összegébe beszámítani. Ugyanígy feketelistára kerültek a hasonló logikával működő, biztosítéki célú követelésengedményezések is.

A bankok hitelosztályai, az új szabályokra reagálva, különféle alternatív biztosítéki formákat dolgozták ki. A biztosítéki célú engedményezés és követelésátruházás azonban nagyon hiányzott a palettáról.

A rehabilitálás időszaka

A nem szűnő piaci igények ahhoz vezettek, hogy a törvényalkotó tavaly július során úgy döntött, változtat a Ptk. alig 2 éves biztosítéki szabályain. Ennek keretében, a tavalyi évtől ismét lehetőség nyílt arra, hogy bankok, hiteleik fedezetére, biztosítéki jellegű vételi opciót vagy követelésengedményezést kérjenek a hitelfelvevőktől. Ezáltal a klasszikus zálogjogi biztosítékok mellett újra elérhetővé váltak a korábban alkalmazott biztosítékok is. Ugyanakkor, az ilyen biztosítékokat a hitelezéshez szorosan kapcsolódó egyéb jogszabályok – így pl. a csődjogi szabályok – továbbra sem ismerték el.

Nincs megállás

Zsibrita Boglárka, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda jogásza szerint július a változások időszaka… legalább is idén júliustól ismét változnak a hitelbiztosítékra vonatkozó szabályok. A nemrégiben elfogadott és pár nap múlva hatályba lépő szabályok jogosultjai ugyanis biztosítéki céllal alapított engedményezés és vételi jog esetén, a fizetésképtelenségi eljárásokban, a zálogjog jogosultjaival esnek majd egy megítélés alá.

Azok a követelések, amelyeket zálogjok biztosított, mindig is elsőbbséget élveztek a hitelfelvevő fizetésképtelenség esetén: a zálogjog jogosultja a többi hitelezőnél hamarabb jutott a pénzéhez. A júliustól hatályba lépő szabályozás ezt a kitüntetett szerepet a biztosítéki céllal létrehozott vételi jog és követelésengedményezés jogosultjának is megadja: az adós felszámolása esetén ugyanis ezen jogok kedvezményezettjei is hamarabb nyernek majd kielégítést, mint a csődbe ment társaság egyéb hitelezői (ideértve az adóhatóságot is).

Fontos azért megjegyezni, hogy júliustól sem bármely biztosítéki célú jog viselkedik a zálogjoggal azonos módon fizetésképtelenségi eljárások során. Ahhoz ugyanis, hogy ezen jog jogosultjai elsőbbségben részesüljenek, szükséges, hogy a vételi jog, illetve a biztosítéki engedményezés jogosultja (azaz általában a bank) bejegyzésre kerüljön a hitelbiztosítéki nyilvántartásba (ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba). A bejegyzés egyszersmind ezen biztosítékok nyilvános megismerhetőségét is lehetővé teszi, hiszen a hitelbiztosítéki nyilvántartás bárki számára elérhető, így harmadik személyek is értesülhetnek majd ilyen biztosítékok alapításáról.

Konklúzió

Nem kell komoly kutatásokat végezni annak megértéshez, hogy a hitelezés fellendülése milyen szerepet játszik egy-egy ország gazdasági életében. Ebből a szempontból mindenképpen üdvözlendők a most elfogadott módosítások, hiszen azok nagyban hozzájárulhatnak a bankok komfortérzetének és ezáltal hitelezési kedvének növekedéséhez. Még ennél is jobb üzenettel bír azonban az az együttműködés, amelyet az eset példáz: valamely szakma értelmes és a gazdaságot élénkítő javaslatai nyitott fülekre találhatnak a törvényalkotónál.

forrás: Jogi Fórum

Az Egyesült Államok szövetségi legfelsőbb bírósága jóváhagyta Donald Trump átmeneti beutazási korlátozásokat kimondó, alsóbb fokon felfüggesztett elnöki rendeletének egyes részeit, amelyek azonnali hatállyal életbe is lépnek.

Az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság a Fehér Ház kérésére sürgősséggel tárgyalta az elnöki rendeletet, amelyet korábban két alsóbb fokú bíróság felfüggesztett.         

A legfelsőbb bíróság törvényesnek minősítette a felfüggesztett elnöki rendelet egyes részeit, így azok azonnali hatállyal életbe lépnek. A  bíróság megfogalmazása szerint  a döntés azokra a külföldi állampolgárokra vonatkozik,  akik " híján vannak az Egyesült Államokban lévő valamely személy vagy entitás iránti jóhiszeműségnek." A rendelet egészét a bíróság a nyári szünet után, októberben vizsgálja meg.         

A bíróság ugyanakkor érvényben hagyta a rendelet végrehajtását felfüggesztő alsóbb fokú bírósági döntések azon részét, amely lehetővé teszi a rendelet elleni fellebbezést mindazoknak, akiknek az Egyesült Államokban rokonaik élnek. Leszögezte a döntés, hogy a fellebbezés joga nem illet meg másokat. E tekintetben a taláros testület az alsóbb fokú bíróságok döntését túlságosan kiterjesztő hatályúnak minősítette.         

A legfelső bíróság döntése értelmében érvénybe lép az elnöki rendeletnek a menekültek bevándorlási kérelmeinek elbírálását 120 napra felfüggesztő pontja is.         

Donald Trump nem sokkal elnöki beiktatása után hozta nyilvánosságra rendeletét az egyes országokból történő beutazások átmeneti felfüggesztéséről, ám a felháborodás nyomán visszavonta és március 6-án új, módosított rendeletet tett közzé. Ebben hat országból - Szíriából, Iránból, Szudánból, Líbiából, Szomáliából és Jemenbő l- érkezők beutazását függesztette fel átmeneti időre, a határellenőrzést szigorító új módszerek kidolgozásáig. Ugyanezen okból 120 napra felfüggesztette a menekültek bevándorlási kérelmeinek elbírálását is. Az elnöki rendeletnek március 16-án kellett volna hatályba lépnie, ám Hawaii és Maryland szövetségi államok bírósága az egész országra kiterjedő hatállyal felfüggesztette, s a felfüggesztést két fellebbviteli bíróság később jóvá is hagyta.            

Az amerikai elnök  a rendelet kiadásakor és az azt követő vitákban is az Európában elkövetett terrorista merényletekre hivatkozott. "Nem engedjük meg, hogy a terrorizmus a mi partjainkat is elérje" - fogalmazott az elnök. Bírálói szerint viszont a rendelet hátrányosan különböztetett meg muszlim vallásúakat, hiszen a tiltás muszlim többségű államokat érint.           

Donald Trump közleményben üdvözölte a bíróság döntését. "A legfelsőbb bíróság egyhangúlag meghozott döntése egyértelmű győzelem nemzetbiztonságunk számára"- fogalmazott az elnök. Hozzátette: "első számú felelőssége" az amerikai nép biztonságának megóvása, s a bírósági döntés éppen ezt teszi számára lehetővé. Hangsúlyozta azt is: különös örömmel tölti el, hogy a bírák egyhangúlag hozták meg döntésüket. 
    

Közleményt tett közzé a belbiztonsági minisztérium is. A tárca leszögezte: az elnöki rendeletet szakszerűen és a nyilvánosság megfelelő tájékoztatásával hajtják végre, együttműködve a turisztikai iparban dolgozó partnerekkel.
    

A mostani döntés meghozatalakor - amerikai sajtójelentések szerint - legfelsőbb bíróság három konzervatív tagja kijelentette: a rendelet egészének életbe léptetését megszavazná. A legfelsőbb bíróságon a 49 éves Neil Gorsuch kinevezésével ismét 5:4 arányú többségben vannak a a konzervatív bírák. Napok óta arról folyik a közbeszéd, hogy az egyik bíró visszavonulna, s ezzel  újból  lehetőség teremtődne arra, hogy Donald Trump ismét konzervatív bírót jelöljön.
 

forrás: Jogi Fórum

Bennfentes kereskedelem miatt 17 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy magánszemélyre és feljelentést tett a nyomozó hatóságnál - közölte a jegybank.

A közlemény szerint a magánszemély egy befektetési szolgáltató üzletkötőjeként az általa megismert ügyfélmegbízások teljesítése (jóváhagyása és tőzsdére történő továbbítása) előtt ugyanazon pénzügyi eszközökre ellenirányú tőzsdei megbízásokat adott, így nyereséget realizált.
   

A jegybank megállapította, hogy a magánszemély bizonyos befektetési jegyek tőzsdei megvásárlására bennfentes információk - tőkepiaci törvény által tiltott - felhasználásával adott tőzsdei megbízást.
    

A bírságösszeg meghatározásánál az MNB elsődlegesen az értékelte, hogy a bennfentes kereskedelem tilalmának megsértése különös súlyú a tőkepiac biztonságos és zavartalan működése szempontjából. Súlyosító körülményként vette továbbá figyelembe, hogy a magánszemély a tőkepiac tisztaságának követelményét sértő magatartását huzamosabb időn keresztül, egy befektetési szolgáltató üzletkötő munkatársaként tanúsította, akitől különösen elvárható, hogy befektetési döntései kizárólag nyilvános információkon alapuljanak. Enyhítő körülménynek számított, hogy a jogsértő tevékenység - alacsony volumene miatt - a tőkepiac biztonságos működését csekély mértékben érintette - áll az MNB közleményében.
 

forrás: Jogi Fórum

Mindenkinek ismerős helyzet az utolsó pillanatra hagyott ajándékvásárlás, amikor rohanunk egyik helyről a másikra, és közben az okostelefonon böngészünk ötletek után. Jó lenne ilyenkor a Facebook-on végre megtalált tökéletes ajándékot rögtön megvásárolni, mondjuk úgy, hogy rányomunk appon belül a vásárlás gombra, bepötyögünk egy rövid jelszót majd fél pillanatra még a selfie kamera felé nézünk, hogy a beépített írisz olvasó azonosítson minket a teljes biztonság érdekében, ezzel a tranzakció be is fejeződött, és a másik kezünkből se esett ki a szatyor. Messze vagyunk még ettől? Ha az EU törekvésein múlik, a 2018-as karácsonyi szezonra már természetes lesz, hogy így, vagy ennél is kényelmesebb és gyorsabb módokon fizethetünk, és sok más szolgáltatás is megkönnyíti várhatóan az életünket, köszönhetően a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló új uniós irányelvnek, röviden a PSD2-nek, melyet 2018. január 13-ig kell a tagállamoknak átültetniük a nemzeti jogukba.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége is osztja a magyar civil törvénnyel kapcsolatos "komoly" aggályokat - mondta Michael O'Flaherty, a szervezet igazgatója az Euractiv brüsszeli hírportálnak adott hétfői interjújában.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 20,45 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a Budapest Bank csoportot a tevékenységét érintő egyes hiányosságok miatt, a feltárt jogsértések nem veszélyeztetik a bankcsoport megbízható működését - közölte a jegybank.

Az MNB csoportvizsgálata a Budapest Banknál a többi között a vállalatirányítási tevékenységgel, a hitelkockázat-kezeléssel és az adósságfék-szabályok alkalmazásával kapcsolatban állapított meg hiányosságokat. A bank például a fedezetlen hitelek hitelbírálatánál sok esetben a jövedelemre vonatkozó adatokat - a lakossági eladósodás megakadályozását szolgáló jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (jtm) szabályokat megsértve -  telefonon ellenőrzött ügyfél-önbevallás alapján is elfogadta.
    

Problémát talált az MNB a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére irányuló tevékenység, a tőke- és tőkekövetelmény-számítás, valamint a számvitel és az informatikai biztonság terén is.
    

A bank emellett befektetési szolgáltatási tevékenysége során nem felelt meg maradéktalanul az üzletszabályzatra, az ügyfélértesítésekre, az alkalmassági és a megfelelőségi ügyféltesztekre, valamint a megbízást követő ügyféltájékoztatásra vonatkozó előírásoknak sem - jelezte közleményében az MNB.
    

A jegybank a 2014. január 1-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át.
    

A MNB kötelezte a Budapest Bankot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a feltárt hiányosságok megszüntetésére. Gondoskodjon arról, hogy pénzügyi- és befektetési szolgáltatási tevékenysége teljes körűen feleljen meg a jogszabályoknak, valamint járjon el szabályosan a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzését szolgáló tényleges tulajdonosi nyilatkozatok kitöltésénél.
    

A jegybank hangsúlyozta: a bankkal szemben kiszabott 20 millió forint felügyeleti bírságot különösen indokolttá tette a megállapított jogsértések száma és súlya, illetve egyes jogsértések rendszerszintű jellege. Súlyosító körülménynek számított egyebek mellett, hogy a bank hitelezési tevékenysége során olyan gyakorlatot folytatott, amely a lakossági eladósodás megelőzését segítő szabályok érvényesülését akadályozta. Enyhítő körülményként értékelték ugyanakkor a bank együttműködő magatartását, illetve a jogsértések kiküszöbölésére tett azonnali intézkedéseit.
    

Az MNB a működési gyakorlatot érintő kisebb súlyú jogsértések miatt 450 ezer forint bírságot szabott ki a Budapest Lízing Zrt.-re.
    

A Budapest Alapkezelő Zrt. vizsgálatát a jegybank intézkedés nélkül zárta le - áll a közleményben.

forrás: Jogi Fórum

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az úgynevezett plakáttörvény esetében az elfogadott szabályozás alkotmányos, mivel a szigorítás nem csak pártokra vonatkozik, ezért nem kellett volna sarkalatos törvényben elhelyezni.

Szánthó Miklós azt mondta: a törvény eredeti formája lett volna "előremutató megoldás", amit a kormánypártok először benyújtottak. Az a javaslat nem kapott kétharmados támogatást az Országgyűlésben, ezért a "torzóként megszületett" javaslatot vissza kellett küldenie a köztársasági elnöknek - idézte fel.
    

Jelezte: volt érzékelhető politikai szándék az MSZP frakciója részéről egy kompromisszumos javaslathoz, de példáját mutatva, hogy a párton erősen "a szétesés jelei" látszanak, a frakción kívüli vezetők, mint Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje és Molnár Gyula pártelnök "közbeszóltak" és "letiltották" a frakciót az együttműködésről.
    

Közölte: ennek eredményeként azok a lényegi részek, amelyek kétharmadot igényeltek volna, nem tudtak átmenni az Országgyűlésen, még azok sem, amelyeket "eredetileg az MSZP javasolt". Az MSZP a saját maga által javasolt kétharmados jogszabályhelyeket sem szavazta meg, csak azért, mert együtt kellett volna voksolnia a Fidesz-KDNP-vel - fogalmazott.
    

Szánthó Miklós hangsúlyozta: szerinte alkotmányos az elfogadott szabályozás, az, hogy a településkép-védelmi törvénybe kerülnek be a plakátok kihelyezésére vonatkozó korlátozó rendelkezések. Az ellenzék részéről az merült fel - tette hozzá -, hogy jogszerű-e ez a megoldás, nem kellett volna-e ezeket a szabályokat is kétharmados törvényben elhelyezni.
    

Véleménye szerint egyértelműen nem - hangsúlyozta -, hiszen bár nyilvánvalóan érinti a pártplakátolást is a szigorítás, de ezenkívül minden, költségvetési pénzben részesülő jogi személyre vonatkozik, azaz "messze nem csak pártokra vagy pártalapítványokra", ezért "nem kell érvényesülnie annak" az alkotmányos szabálynak, hogy a pártok működéséről szóló szabályokat sarkalatos törvényben kell elhelyezni. Példaként említette, hogy a polgári törvénykönyv egyes szabályai, számviteli, könyvelési szabályok ugyanúgy vonatkoznak egy pártra, mint sok jogi személyre, ettől függetlenül ezek nem válnak sarkalatossá.
    

Szánthó Miklós kifejtette: ebben az esetben is ez a helyzet, a településkép-védelmi törvényben helyeznek el általánosan plakátolásra vonatkozó, szigorító szabályokat, ebbe egyéb jogi személyek mellett a pártok is beletartoznak.
    

Hozzátette ugyanakkor: nyilvánvalóan a köztársasági elnök kompetenciája, hogy aláírja-e a törvényt, ismét visszaküldi az Országgyűlésnek vagy az Alkotmánybíróságtól kér vizsgálatot.
    

Az Országgyűlés a településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította a politikai reklámok kihelyezését pénteki rendkívüli ülésén. Az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabály módosítását 123 igen szavazattal, 68 nem ellenében fogadta el a parlament.
    

Az új passzusok előírják a kötelező listaáras plakáthely-beszerzést a közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknek, továbbá a plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi.

forrás: Jogi Fórum

A brit kormány az EU-tagság megszűnése után is biztosítja a legszegényebb fejlődő gazdaságoknak a jelenlegi vámmentes hozzáférést a brit piachoz.

Liam Fox külkereskedelmi miniszter vasárnapi bejelentése szerint e kötelezettségvállalás 48 fejlődő országra vonatkozik, amelyek jelenleg egy uniós szintű megállapodáscsomag alapján vámmentességet élveznek a brit piacon. Köztük olyan fejlődő gazdaságok vannak, mint Banglades, Sierra Leone, Haiti vagy Etiópia. 
    

Ezek az országok a jövőben is vámmentesen exportálhatnak a brit piacra bármilyen árut, fegyverek és hadianyagok kivételével.
    

A bejelentéshez fűzött háttértájékoztatás szerint Nagy-Britannia 2015-ben 19,2 milliárd font (6800 milliárd forint) értékben importált ezekből az országokból. 
    

Az érintett térségből származik például a brit teaimport 79 százaléka; ez önmagában 186 millió fontos tétel, és 34,9 milliárd csésze teára elegendő.
    

Az országcsoportból érkezik a teljes brit kávéimport 22 százaléka, 131 millió font értékben, valamint a textil- és ruházati termékek 45 százaléka, 7,8 milliárd font értékben.
    

Banglades, India, Indonézia, Sri Lanka és Vietnam együtt 34 millió készruhát exportált Nagy-Britanniába 2015-ben.
    

Mindemellett a világ teljes banánexportjának 6 százalékát a brit piac veszi fel; a britek évi 6 milliárd banánt fogyasztanak.
    

A banán fő beszerzési forrásai közé tartozik a Dominikai Köztársaság, Elefántcsontpart, Kamerun és Ghána, amelyek együtt a teljes brit banánbehozatal 30 százalékát adják  - áll a brit kormány tájékoztatójában.

forrás: Jogi Fórum

A Kúria elnöke az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépése után létrehozta tanácsadó testületét, amely a felmerülő jogalkalmazási kérdésekben fogalmaz meg véleményeket. A testület tagjai „A jogrendszer megújulása – A kodifikáció vívmányai” című visegrádi konferencián számoltak be először eddigi munkájukról.

A településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította az Országgyűlés a politikai reklámok kihelyezését pénteki rendkívüli ülésén.

Az államfő által megfontolásra visszaküldött jogszabály módosítását 123 kormánypárti igen szavazattal, 68 ellenzéki képviselő ellenszavazata mellett fogadta el a parlament.
    

A településkép védelméről szóló jogszabály kiegészült a közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályokkal. Az új passzusok előírják a kötelező listaáras plakáthely-beszerzést a közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknek.    
    

Részletesebben azon szervekre vonatkozna, amelyeket nevesít a költségvetés, a büdzséből támogatásban részesülnek, valamint azon szervezetekre is, amelyek költségvetésből támogatott jogi személyektől kapnak forrást, utóbbiakra azonban csak akkor vonatkozna, ha teljes bevételük legalább fele származik a költségvetésből támogatott szervezettől.
    

A listaártól csupán az uniós nyílt eljárás szerint lefolytatott beszerzéssel, illetve a közbeszerzési törvény szerinti központi beszerző szerv által lefolytatott beszerzési eljárás során lehet eltérni.
    

Rögzítették azt is, hogy a plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi. Ha a szerződésátadás nem teljesül, akkor a hatóság két napon belül eltávolítja a plakátokat. 
    

A jogellenesen elhelyezett plakátokért 150 ezer forintos bírság szabható ki.
    

A módosítások a járműveken elhelyezett hirdetésekre is vonatkoznak, a korábban megkötött szerződések szerint pedig július 15-ig helyezhetők ki plakátok.
    

A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba. 
    

Ezen rendelkezések elfogadásához egyszerű többség is elegendő volt az ülésen, azonban a törvényalkotási bizottságnak volt egy MSZP-nek tulajdonított, kétharmados rendelkezéseket tartalmazó indítványa, amely nem kapta meg a szükséges támogatást a zárószavazáson.
    

Az Országgyűlés múlt héten kedden szavazott az átlátható kampánytevékenység érdekében javasolt kormánypárti törvénymódosításról, vagyis az úgynevezett plakáttörvényről, azonban a sarkalatos rendelkezések nem kapták meg a minősített többséget. Ilyen volt például az, hogy megtiltották volna a politikai plakátok kihelyezését a választási kampányidőszakon kívül.
    

Az elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabályt csütörtökön Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Az államfő azzal indokolt, hogy a törvény normatív tartalommal nem bíró, ellentmondásos, értelmezhetetlen és végrehajthatatlan rendelkezéseket tartalmaz.

forrás: Jogi Fórum

Bírálta a francia emberi jogi ombudsman pénteken az új terrorelhárítási törvénytervezetet, amely a rendkívüli állapot több intézkedését is átemelné az általános jogi szabályozásba. Jacques Toubon szerint a javaslat "kiegyensúlyozatlan a biztonság és a szabadság" között és "a nemzeti összetartozás szétesését" eredményezheti.
Határozottan megerősítették elkötelezettségüket a párizsi klímaegyezmény mellett az európai uniós tagországok állam- és kormányfői brüsszeli csúcsértekezletükön: az elfogadott dokumentumban leszögezték, hogy a megállapodás az amerikai kormányzat szándékai ellenére nem tárgyalható újra.

Theresa May brit kormányfő megígérte, hogy az Egyesült Királyság kilépése után is az országban maradhatnak azok az uniós állampolgárok, akik még a kiválás előtt érkeztek - közölték brit kormányzati források az uniós vezetők brüsszeli találkozóján.

May az uniós állam- és kormányfők munkavacsoráján ismertette kormánya elképzeléseit az állampolgári jogokról, és kijelentette, hogy egyetlen uniós állampolgárnak sem kell majd a kilépéskor elhagynia az Egyesült Királyságot - tájékoztatott egy névtelenséget kérő illetékes.
   

A javaslatot sajtóhírek szerint hétfőn fogják részletesen ismertetni, annyi azonban kiszivárgott, hogy azok, akik egy meghatározott időpontban már legkevesebb öt éve a szigetországban élnek, úgynevezett "letelepedett státust" kapnának, amelynek értelmében azonos jogaik lennének az oktatás, az egészségügy, a jóléti juttatások és a nyugdíjak terén, mint a brit állampolgároknak.
    

Azok, akiknek ebben az időpontban még nem lesz meg az öt évük, maradhatnának annak eléréséig. A később, de még a kiválás előtt érkezők egyfajta, legfeljebb kétéves türelmi időt kapnának, hogy rendezzék státusukat.
    

Theresa May állítólag nem határozta meg ezt az időpontot, mindössze annyit mondott, hogy az legkorábban a brit kilépési szándék hivatalos bejelentésének dátuma, azaz 2017. március 29. lehet, legkésőbb pedig a távozás pillanata.
    

A brit miniszterelnök ugyanakkor elutasította az Európai Bizottság követelését, amely szerint Londonnak a jövőben el kell ismernie az EU bíróságának joghatóságát az uniós állampolgárok esetében. "Az uniós polgároknak tett vállalásainkat törvénybe iktatjuk, és így kikényszeríthetőek lesznek nagyra becsült bíróságaikon" - közölte May a beszámolók szerint.
   

A kormányfő emellett a kölcsönösség szükségére is felhívta a figyelmet az állampolgári jogok kapcsán.
    

Bennfentes források szerint az ülésen senki nem reagált a brit kormányfő ajánlatára, ami annak a több uniós vezető által hangoztatott álláspontnak a megerősítése lehet, hogy az Európai Tanács nem a Brexit-tárgyalások fóruma.
    

Angela Merkel német kancellár az ülés végén hangsúlyozta, hogy May ajánlata "jó kezdet", ugyanakkor még számos más kérdésről meg kell állapodni, például a britek fennmaradó pénzügyi kötelezettségeiről és az ír-északír határellenőrzésről.
    

"Theresa May egyértelművé tette, hogy azok az uniós állampolgárok, akik öt éve Nagy-Britanniában tartózkodnak, megőrizhetik minden jogukat (a kilépés után is)" - mondta hozzátéve, hogy "sok még a tennivaló a következő, októberi csúcstalálkozóig".
    

A britek kilépése után bennmaradó tagországok vezetői a munkavacsora végén szűkebb körben is összeültek immár a brit kormányfő nélkül. A "huszonhetek" abban állapodtak meg, hogy az eredeti terv szerinti október helyett csak novemberben fognak dönteni a jelenleg Londonban működő uniós ügynökség új székhelyeiről.

forrás: Jogi Fórum

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke idén is meghirdette a „Fókuszban a bíróság” című fotópályázatot amatőr fotósok részére.

PÁLYÁZATI KATEGÓRIÁK:

I. Portré, emberábrázolás 

Bírák, igazságügyi alkalmazottak, portré, emberábrázolás, munka közben ábrázolás, otthondolgozás (a bíró hozzájárulásával). A pályázók képsorozatokban, illusztrált szituációkban is gondolkozhatnak, pl.:a bíró egy napja, a döntés előtt, a döntés pillanata. A képsorozat 5-10 képből állhat. A képsorozathoz lehet rövid szöveget, képaláírást, magyarázatot hozzáfűzni. 

II. Műemlékek, műkincsek 

Épületrészletek, műtárgyak. A pályázók képsorozatokban is gondolkozhatnak. A képsorozat 5-10 képből állhat. A képsorozathoz lehet rövid szöveget, képaláírást, magyarázatot hozzáfűzni. 

III. Használati tárgyak, eszközök 

Eszközök, tárgyak: ajtók, ablakok, pulpitus.  A pályázók képsorozatokban is gondolkozhatnak. A képsorozat 5-10 képből állhat. A képsorozathoz lehet rövid szöveget, képaláírást, magyarázatot hozzáfűzni. 

IV. Digitális bíróság 

Digitális eszközök a bíróságon. Digitalizáció megjelenése a bíróságokon. A pályázók képsorozatokban is gondolkozhatnak. A képsorozat 5-10 képből állhat. A képsorozathoz lehet rövid szöveget, képaláírást, magyarázatot hozzáfűzni. 

DÍJAZÁS:

  • Az egyes kategóriák nyerteseinek díja: 200.000 Ft
  • OBH elnöki különdíj: 25.000 Ft
  • Bíráló Bizottság különdíj: 25.000 Ft
  • Közönségdíj: 25.000 Ft

PÁLYÁZATI HATÁRIDŐ: 2017. október 5., csütörtök 12 óra 

A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HELYE:

Országos Bírósági Hivatal Kommunikációs Osztály 1055 Budapest, Szalay utca 16.

Letölthető a pályázati felhívás, a regisztrációs lap és a pályázói nyilatkozat. A pályázati felhívás a bíróságok központi internetes oldalán, valamint az OBH Facebook oldalán is elérhető: http://birosag.hu/media/aktualis/az-obh- meghirdeti-2017- es-fokuszban-birosag-fotopalyazatot

https://www.facebook.com/obhbirosag/.

További információ a sajtoszoba@obh.birosag.hu e-mail címen kérhető.

forrás: Jogi Fórum

Rendkívüli ülést tart a kormánypártok kezdeményezésére ma az Országgyűlés. Egyetlen jogszabály lesz napirenden: a múlt héten hiányosan megszavazott, majd a köztársasági elnök által megfontolásra a Háznak visszaküldött úgynevezett plakáttörvény-javaslat.

Az ülés napirend előtti felszólalásokkal kezdődik délelőtt 11 órakor, majd a Ház megvitatja az átlátható kampánytevékenység érdekében szükséges módosításokról szóló törvényjavaslathoz, vagyis úgynevezett plakáttörvényhez érkezett változtatásokat.
    

A jogszabályt, amely szigorítaná a politikai plakátok kihelyezését, a Ház múlt szerdán egyszer már elfogadta, ám csupán az egyszeri többséget igénylő részeket szavazták meg, a sarkalatos passzusokhoz nem volt elegendő támogatás. 
    

Az így hiányosan elfogadott javaslatot másnap a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.
    

A Ház ismét szavaz a változtatásról, majd interpellációkra, azonnali kérdésekre és kérdésekre is sor kerül.

forrás: Jogi Fórum

Első fokon pert nyert a román csendőrség ellen Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) országos alelnöke, akit több társával együtt a kolozsvári március 15-i ünnepség alkalmából emeltek ki a tömegből, amiért Erdély-zászlóval vonultak az ünneplők között.

A bíróság határozatáról az EMNP számolt be csütörtökön közleményben. A bírságolási jegyzőkönyvek megsemmisítését a párt által megbízott ügyvéd kezdeményezte. A csendőrség 30 napon belül támadhatja meg az első fokú ítéletet.
    

Soós Sándor üdvözölte a bíróság döntését. Elmondta: meggyőződése, hogy a csendőrség alkotmányos jogot sértett, s ezért azt tervezik, hogy feljelentik a hatóságot túlkapás miatt, amennyiben jogerősen megnyerik a pert. A hatóság már 2016-ban is hasonlóan járt el, gyűlöletkeltő és diszkriminációra felbujtó szimbólumnak tekintve Erdély zászlaját.
    

A csendőrség később azt állította, hogy nem az Erdély-zászlóért bírságolt, hanem azért, mert a felvonulók megtagadták a vitatott zászlók bevonását a szervezők kérése ellenére.
    

Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezetének elnöke az MTI-nek akkor "perverziónak" nevezte, hogy a hatóság a szövetségre - mint szervezőre - próbálja hárítani a jelkép eltávolítása miatti felelősséget. Közölte, a rendezvényt megelőző egyeztetésen a csendőrség arra figyelmeztette a szervezőket, hogy az Erdély-zászló románellenes és alkotmányellenes jelkép, és ha ilyen zászlót látnak a felvonuláson, a szervezők kötelessége ezeket eltávolítani. Csoma szerint a felvonuláson is a csendőrség kérte a szervezőket, hogy szólítsák fel távozásra az Erdély-zászlót vivő személyeket.
    

Az incidens után az RMDSZ és az EMNP Kolozs megyei szervezeteinek vezetői közös panasszal fordultak a román belügyminiszterhez kifogásolva a csendőrség eljárását.

forrás: Jogi Fórum

Napjainkban egyre többen fedezik fel az üzenetküldő platformok keretében működő chatbotok kommunikációs előnyeit, melyen keresztül hatékonyan érhetőek el a felhasználók. Az eszköz használatakor azonban biztosítani kell az ügyfelek adatvédelmi jogait és informatikai védelmét is. „Garantálni kell, hogy adataik nem kerülnek rossz kezekbe, és csak arra a célra használják fel ezeket, amelyhez hozzájárultak.” – figyelmeztetett dr. Dudás Gábor, a KLART Legal szakértője a Chatbotom van, és nem félek használni! avagy hétköznapi robotika az új adatvédelmi rendelet előszobájában címmel tartott meetupon.

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.