jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Ma is hangosan és sétálva tanul, mint Arisztotelész. Kilenc évig volt alkotmánybíró és kilenc gyermeke van. Szeged díszpolgára, és tavaly óta a helyi jogi kar dékánja. Kedvenc témája a boszorkányperek. Balogh Elemér jogászprofesszor szerint a jogtörténet egyben kultúrtörténet is.

forrás: dr. Borbély Nóra Mária

Az Állami Számvevőszék befejezte a HM Zrínyi Térképészeti és Kommunikációs Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. gazdálkodásának 2012-2015 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a társaság tulajdonosi joggyakorlói a tevékenységüket összességében szabályszerűen látták el. A társaság működésének szabályozottsága és a pénzügyi-számviteli, illetve adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése összességében megfelelt az előírásoknak. A társaság vagyonával szabályszerűen gazdálkodott.

A felhő térnyerése évek óta vitathatatlan. A felhőalapú szolgáltatások rohamos terjedésével pedig egyre hangsúlyosabban merül fel az a kérdés, hogy a jogi szabályozás elősegíti, vagy inkább akadályozza a felhőalapú számítástechnika (cloud computing) alkalmazását, illetve, hogy mennyiben képes kezelni a felhő jelentette kockázatokat. Ahogy az általában lenni szokott a jogi szabályozás jócskán lemaradva követi a technológiai fejlődést, jelen esetben sincs ez másként. Felhőjogról, mint önálló jogágról még nem beszélhetünk, a felhő által felvetett jogi problémák számos területet érintenek, mint például az adatvédelem, szerződések joga, elektronikus kereskedelem, büntetőjog, kiberbiztonság, szellemi alkotások joga. Az adatvédelmi szabályozás talán a legjelentősebb terület, amely a felhő elterjedésének a gátja lehet.

Mi a felhő?

Az Európai Bizottság 2012. szeptember 27-i, „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában” című közleménye („Felhő Közlemény”) szerint leegyszerűsített kifejezésekkel megfogalmazva a „számítási felhő” adatok interneten keresztül elért, távoli számítógépeken történő tárolását, feldolgozását és felhasználását jelenti. A magyar jogban a következő definíciót találjuk a felhő alapú számítástechnikai szolgáltatásra: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, amely lehetővé teszi konfigurálható számítási erőforrások - különösen hálózatok, kiszolgálók, tárolók, alkalmazások, szolgáltatások - osztott készletének igény szerinti, hálózaton keresztül történő elérését, és jellemzője a szolgáltatások igény szerinti használata, a hálózati elérés, az erőforrás készlet kialakítása, a rugalmasság valamint a szolgáltatás mérése.[1]

A felhőszolgáltatásokat a tartalmuk alapján jellemzően az alábbi három csoportba szokás osztani:

  • Szoftver mint szolgáltatás: a felhőszolgáltató a szoftvert nyújtja interneten (http protokollon) keresztül („SaaS”);
  • Platform mint szolgáltatás: a felhőszolgáltató az alkalmazás üzemeltetéséhez szükséges környezetet biztosítja („PaaS”);
  • Infrastruktúra mint szolgáltatás: a felhőszolgáltató az infrastruktúrát (virtuális gépet és más erőforrásokat) biztosítja, az operációs rendszert és az alkalmazásokat a felhasználó működteti („IaaS”).

A felhő és az adatvédelem

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy az adatok milyen feltételek mentén tárolhatók a felhőben. Az adatvédelmi szabályozás kapcsán célszerű a 2018. május 25-tól minden EU tagállamban kötelezően alkalmazandó általános adatvédelmi rendelet („GDPR” vagy „Általános Adatvédelmi Rendelet”) rendelkezéseit vizsgálni.  Az adatok köréből az adatvédelem területe a személyes adatok kezelését szabályozza, a személyes adatok köre azonban meglehetősen tág: személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ. A természetes személy azonosítható, ha közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható[2]. Személyes adat tehát például a cégek által az érintettekre vonatkozóan kezelt bármely adat, pl. az ügyfél neve, e-mail címe, telefonszáma. Az adatkezelés pedig a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így például a tárolás[3].

Az adatvédelmi szabályozás következő logikai lépcsője, hogy ki minősül adatkezelőnek. Adatkezelő az, aki a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza[4], adatfeldolgozó pedig az, aki az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel[5]. A megkülönböztetés jelentőségét az adja, hogy az adatkezelőre vonatkozó adatvédelmi kötelezettségek köre szélesebb. Az európai uniós adatvédelmi munkacsoport, az ún. 29. cikk szerinti Munkacsoport („WP29” vagy „Munkacsoport”) 05/2012-es véleménye („Vélemény”) alapján alapesetben már a felhőszolgáltatás igénybe vevője is adatkezelőnek minősül, mert ő határozza meg az adatkezelés célját[6].  Előfordulhat persze az az eset is, amikor a felhőszolgáltatóval szerződést kötő fél is adatfeldolgozó, mert más nevében kezeli az adatokat, ebben az esetben az adatkezelő hátrébb áll a szerződéses láncolatban. A felhőszolgáltató pedig alapesetben adatfeldolgozónak minősül, aki a felhő felhasználóval kötött szerződés alapján végzi a tevékenységét. Arra is van ugyanakkor lehetőség, hogy a felhőszolgáltató adatkezelőnek minősüljön, ha például az adatokat a saját céljaira is kezeli, de ez nem változtat a felhő felhasználó (vagy a vele szerződéses láncolatban álló más személy) adatkezelői minősítésén. Az adatkezelő (adott esetben a felhő felhasználó) tehát a rá vonatkozó adatvédelmi kötelezettségek betartása alól nem mentesül pusztán azáltal, hogy felhőszolgáltatót vesz igénybe. Így például az adatkezelés jogszerűségéhez szükséges, hogy az adatkezelő megfelelő jogalappal rendelkezzen az adatkezelésre, azaz például rendelkezésre álljon az érintett hozzájárulása.

A felelősségi szabályok egyértelműek: aki az Általános Adatvédelmi Rendelet megsértésének eredményeként vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól kártérítésre jogosult. Az adatkezelésben érintett valamennyi adatkezelő felelősséggel tartozik minden olyan kárért, amelyet az Általános Adatvédelmi Rendelet sértő adatkezelés okozott. Az adatfeldolgozó csak abban az esetben tartozik felelősséggel az adatkezelés által okozott károkért, ha nem tartotta be az Általános Adatvédelmi Rendeletben meghatározott, kifejezetten az adatfeldolgozókat terhelő kötelezettségeket, vagy ha az adatkezelő jogszerű utasításait figyelmen kívül hagyta vagy azokkal ellentétesen járt el. Az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért őt semmilyen módon nem terheli felelősség.[7] Ha például tehát adatvesztés eredményeképpen szenved kárt az ügyfél, az adatkezelőt terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy őt semmilyen módon nem terheli felelősség az adatvesztésért. Fel kell hívni a figyelmet e körben arra is, hogy az adatkezelő kizárólag olyan adatfeldolgozókat vehet igénybe, akik vagy amelyek megfelelő garanciákat nyújtanak az adatkezelés Általános Adatvédelmi Rendelet követelményeinek való megfelelését és az érintettek jogainak védelmét biztosító, megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására.[8] Az adatkezelő terhére esik tehát a megfelelő felhőszolgáltató kiválasztása. A jelenleg is érvényben lévő gyakorlat az, hogy egy kis adatkezelő és a nagy felhőszolgáltatók szerződéskötési alkupozíciójának egyenlőtlensége nem indokolhatja, hogy az adatkezelő olyan kikötéseket és szerződési feltételeket fogadjon el, amelyek nem felelnek meg az adatvédelmi jognak.[9] Az EU részéről ugyanakkor évek óta tartó munka folyik annak érdekében, hogy olyan környezet kerüljön kialakításra, amely elősegíti az európai adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelni tudó felhőszolgáltatók működését.

 

Európai Uniós törekvések

Az Általános Adatvédelmi Rendelet célja, hogy a felhőszolgáltatásokat tekintve is EU szintű egységes piac valósuljon meg. A GDPR az általános rendelkezései között rögzíti, hogy a személyes adatok Unión belüli szabad áramlása nem korlátozható vagy tiltható meg a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmével összefüggő okokból[10], a harmadik országokba történő adattovábbítás tekintetében pedig szigorú követelményeket támaszt, amelyek célja az, hogy az adattovábbítás eredményeként az ilyen országokban történő adatkezelés az európai uniós adatvédelem szintjével megegyező szintű védelmet élvezzen.

A felhőszolgáltatók közötti verseny elősegítése, a vendor lock-in elkerülése is cél: a GDPR az adathordozhatósághoz való jog biztosításával a felhőszolgáltatók közötti váltást is elősegítheti közvetetten. Bár az adathordozhatósághoz való jog adatkezelők között gyakorolható[11], a Munkacsoportnak az adathordozhatósághoz való jogra vonatkozó iránymutatása („WP242”) felhívja arra a figyelmet, hogy abban az esetben, amikor az adatkezelő adatfeldolgozót vesz igénybe (tehát pl. felhőszolgáltató igénybevétele esetén), akkor az adatfeldolgozóval kötött szerződésnek tartalmaznia kell, hogy az adatfeldolgozó megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel segíti az adatkezelőt az érintett jogainak (tehát az adathordozhatósághoz való jog) gyakorlásához kapcsolódó kérelmek megválaszolása érdekében. A WP242 arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben az adatfeldolgozó (jelen esetben a felhőszolgáltató) közös adatkezelőnek minősül, a vele kötött szerződésnek egyértelműen rögzítenie kell, hogy kinek a felelősségi körébe tartozik az adathordozással kapcsolatos kérelmek teljesítése.

A Felhő Közleményben lefektetett és megvalósult célok között szerepel a szabványosítás, azaz európai szabványok meghatározása[12], önkéntes tanúsítási rendszerek fejlesztése, illetve a felhő-iparággal együttműködve a felhőszolgáltatókra vonatkozó magatartási kódexek[13] kidolgozása, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokra vonatkozó mintafeltételek kidolgozása[14]. Ez a munka nem eredménytelen, az európai felhő iparág is szereplői is aktívan részt vesznek az önszabályozásban annak érdekében, hogy megfeleljenek a GDPR-nak és ezt tudassák a felhasználóikkal[15]. A Bizottság 2016. április 19-i, az európai felhő kezdeményezésről szóló közleményében („Felhő Kezdeményezés”) bejelentette az európai tudományosadat-felhő („Európai Felhő”), illetve az annak alapjául szolgáló, szuperszámítógépre épülő európai adatinfrastruktúra létrehozását. Az Európai Felhő a tudományos szférát követően a tervek szerint a köz- majd a magánszféra részére is hozzáférhetővé válna, amelynek célja az érintett iparágak, különösen a kkv-k erőforrás-hatékonyságának a javítása. Cél tehát, hogy a következő években átfogó európai felhő-infrastruktúra kerüljön kialakításra.

A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelésére vonatkozó 2017. május 10-i Bizottsági Közlemény („Értékelés”) a felhőre vonatkozóan több releváns megállapítást is tesz. Az Európai Bizottság további intézkedéseket tervez annak érdekében, hogy a Kezdeményezés lefedje az üzleti felhasználók felhőre vonatkozó szerződéseit, valamint, hogy megkönnyítse az üzleti felhasználók felhőszolgáltatók közötti váltását, további jogalkotás várható az unión belüli szabad adatáramlás biztosítása érdekében, illetve a célok között szerepel egy uniós szintű ikt biztonsági keret létrehozása. 

Hazai szabályozás

Az Infotv. jelenleg is rögzíti az adatkezelő kártérítési felelősségét: ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével, vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni, továbbá személyiségi jogi jogsértés esetén sérelemdíj követelhető az adatkezelőtől. A törvény kimondottan szigorú rendelkezése továbbá, hogy az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó, tehát a felhőszolgáltató által okozott kárért is, továbbá az adatfeldolgozó személyiségi jogsértése esetén is ő köteles az adatfeldolgozó helyett sérelemdíjat fizetni az érintett részére.  A mentesülés akkor lehetséges, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy a kárt, vagy a személyiségi jogsérelmet az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő[16].

A fentiekben jelzett szigor vélhetően a GDPR kötelező alkalmazását követően is érvényesülni fog a hazai gyakorlatban. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság („NAIH”) honlapján közzétett, az Általános Adatvédelmi Rendelet alkalmazására vonatkozó felkészüléssel kapcsolatos tájékoztatás[17] szövegéből arra lehet következtetni, hogy a NAIH – eddigi gyakorlatával egyezően – továbbra is szigorúan, az uniós szabályozáshoz képest szűkítő értelmezés mentén fogja kezelni az adatvédelmi kérdéskört. Erre példa a NAIH tájékoztatásából az adatvédelmi incidens felügyelő hatóság részére történő bejelentésére vonatkozó 9. pont, ahol azt hangsúlyozza a hatóság, hogy az adatbiztonsági incidensek bejelentésének kötelezettsége indokolt és nem jelent aránytalan terhet az adatkezelőkre nézve. Ezt a plusz kitételt az Általános Adatvédelmi Rendelet 33. cikke nem tartalmazza, épp ellenkezőleg, a Rendelet – más esetekben ugyan, mint pl. az érintett tájékoztatása – az aránytalan terhet, mint valamely kötelezettség teljesítése alóli kivételt fogalmazza meg, a kérdéses 33. cikk pedig a bejelentés alóli kivételként hangsúlyozza azt azesetkört, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal az érintettek jogaira nézve.

 

[1] 187/2015. (VII. 13.) Korm. rendelet 1. § 1. pont

[2] GDPR 4. cikk 1. pont

[3] GDPR 4. cikk 2. pont

[4] GDPR 4. cikk 7. pont

[5] GDPR 4. cikk 8. pont

[6] Vélemény 3.3.1. pont.

[7] GDPR 4. 82. cikk (1)-(3) bekezdés

[8] GDPR 28. cikk (1) bekezdés

[9] A Munkacsoport 05/2012-es véleményével megerősített 1/2010-es véleménye

[10] GDPR 1. cikk (3) bekezdés

[11] GDPR 20. cikk

[12] http://csc.etsi.org/

[13] https://eucoc.cloud/en/home/#c1908

[14] https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/cloud-select-industry-group-service-level-agreements

[15] https://cispe.cloud/

[16] Infotv. 23. §

[17] https://www.naih.hu/felkeszueles-az-adatvedelmi-rendelet-alkalmazasara.html

forrás: Jogi Fórum

Hatalmas kedvezmények, leárazások, akciók iskolakezdésre - az áruházláncok már közzétették a leárazott tanszereket, egyéb kedvezményeiket, de a nagy forgatagban nem árt több mindenre ügyelni! Ha hibás volt a termék, a leárazás ellenére is ugyanolyan fogyasztóvédelmi lehetőségek illetik meg a fogyasztókat! Nincs kötelező, egyéves garancia például a 10.000 Ft feletti iskolatáskára, van viszont az ilyen vételár feletti számológépre, diktafonra, hangszerre, sporteszközre, laptopra!
Románia megtámadta az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés bejegyzését - jelentette be egy kolozsvári sajtótájékoztatón Vincze Loránt a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke és Porcsalmi Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke.

Az Állami Számvevőszék lezárta a Budapest XIX. kerületi önkormányzatának tulajdonában lévő Közpark Kispesti Köztisztasági és Közfoglalkoztatási Nonprofit Kft. és a XVII. kerületi önkormányzat tulajdonában lévő Rákosmente Városfejlesztő, Városüzemeltető, Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Kft. ellenőrzéseit. Az ÁSZ megállapította, hogy az önkormányzatok összességében szabályszerűen gyakorolták tulajdonosi jogaikat. A Közpark NKft.-nél a vagyongazdálkodás szabályszerűsége, annak elszámoltathatósága, valamint a közzététel hiányosságai miatt az átláthatóság nem volt biztosított, a társaság fizetőképessége azonban stabil volt. A Rákosmente Kft. vagyongazdálkodása összességében megfelelt az előírásoknak, és fizetőképessége is biztosított volt. A társaság az árképzés során az előírásoknak megfelelően járt el, azonban önköltségszámítást nem végzett.

Az Állami Számvevőszék kiemelt célja, hogy a helyi önkormányzatok gazdálkodásában rejlő pénzügyi kockázatok feltárásával, az államháztartáson kívülre nyújtott költségvetési támogatások és ingyenes vagyonjuttatások, valamint az államháztartáson kívül működő feladatellátó rendszerek ellenőrzéseivel hozzájáruljon ahhoz, hogy a közpénzeket az államháztartáson kívül működő szervezetek is átlátható, rendezett módon használják fel. Az ÁSZ ezért ütemezetten ellenőrzi az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezeteket, melynek keretében a Közpark Kispesti Köztisztasági és Közfoglalkoztatási Nonprofit Kft. és a Rákosmente Városfejlesztő, Városüzemeltető, Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Kft. ellenőrzésére is sor került.

A Közpark Kispesti Köztisztasági és Közfoglalkoztatási Nonprofit Kft. ellenőrzése

Budapest XIX. kerületi önkormányzata 2008-ban alapította a 100%-os tulajdonában lévő társaságot, melynek törzstőkéje az ellenőrzött időszakban 3 millió Ft volt. A társaság felett a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolta, tevékenységét egyszemélyes nonprofit társaságként látta el. A társaság főtevékenységként köztisztasági, kertészeti, szakipari tevékenységet folytatott; Kispest területén a parkok, zöldfelületek, játszóterek takarítását, gondozását, a köztéri berendezések karbantartását látta el. Vállalkozási tevékenységet is folytatott, melynek keretén belül társasházaknak, magánszemélyeknek, valamint az önkormányzat intézményeinek kertészeti, köztisztasági és szakipari munkákat végzett. A társaság 2013. június 28. óta kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősül. A mérlegfőösszeg 2012. december 31-én 71 millió Ft volt, 2015. december 31-re 164,5%-kal emelkedett. 2012 és 2015 között az önkormányzat összesen 1 milliárd 31 millió Ft működési célú támogatásban, míg a Munkaügyi Központ megközelítőleg 267 millió Ft közfoglalkoztatási támogatásban részesítette a társaságot.

Az önkormányzat a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendjét szabályszerűen kialakította. A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület szabályszerűen gyakorolta annak ellenére, hogy a javadalmazási szabályzatot nem alkotta meg. A képviselő-testület az üzleti terv készítési kötelezettséget előírta a társaság részére, a beszámoló elfogadásáról a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában döntött. Az önkormányzat belső ellenőrzése a társaságnál nem végzett ellenőrzést, ezért nem járult hozzá a társaság feladatellátásának szabályszerű teljesítéséhez, nem támogatta a szabályszerű működés kontrollját.

A társaság 2012 és 2014 között nem rendelkezett számviteli szabályzatokkal, és a 2015-ben elkészített szabályzatok tartalma sem felelt meg maradéktalanul az előírásoknak. A társaság a jogszabályi előírásokat megsértve, nem készített számlarendet. A vagyongazdálkodás az ellenőrzött időszakban nem volt szabályszerű, mivel az egyszerűsített éves beszámolók mérlegadatait nem támasztották alá leltárral. A társaság fizetőképessége biztosított volt a gazdálkodás során. A társaság az előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségeit nem teljesítette teljes körűen. Az egyszerűsített éves beszámolóit elkészítette, azonban a beszámolók szerkezete nem felelt meg maradéktalanul a jogszabály előírásainak. A beszámolóval és a leltárral kapcsolatos szabálytalanságokat a könyvvizsgáló nem kifogásolta. A kormányzati szektorba sorolását követő időszakban nem szolgáltatott adatokat a központi költségvetésről szóló törvény elkészítéséhez. A társaságnak az államadósságra befolyással bíró gazdasági eseményei nem voltak, adósságot keletkeztető ügyletet nem kötött. A közzétételi kötelezettségének a tevékenységre, működésre vonatkozó adatok tekintetében nem teljes körűen, a gazdálkodási adatok tekintetében egyáltalán nem tett eleget. A bevételek és a ráfordítások, valamint a személyi jellegű ráfordítások elszámolása összességében szabályszerű volt, az értékcsökkenés elszámolása azonban nem volt megfelelő. A társaságot önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat készítésére jogszabály nem kötelezte, viszont a Számviteli politika 2015. április 1-jétől előírta számára, ennek ellenére önköltségszámítási szabályzatot nem készített.


Az Állami Számvevőszék a jelentésében az ügyvezetőnek tizennégy, a polgármesternek kettő, a jegyzőnek egy javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.

A Rákosmente Városfejlesztő, Városüzemeltető, Kivitelező, Karbantartó és Szolgáltató Kft. ellenőrzése

A Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata által 2007-ben alapított, és 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság jelenlegi működési formáját 2011-ben nyerte el, a Pro Rákosmente Kft. jogutódlással történt beolvadása után. A Társaság fő feladatai az önkormányzati tulajdonú lakó és nem lakó épületek építése, üzemeltetése, társasházkezelés, magas- és mélyépítési feladatok ellátása, zöldfelületek karbantartása, sportlétesítmények üzemeltetése és karbantartása, illetve közoktatási intézmények működtetése. A Társaság törzsszervezete mellett önálló városfejlesztési divízió, sport divízió és a közoktatási intézményekhez kapcsolódó közszolgáltatási intézményműködtetési részleg működött. A Társaság az Önkormányzattal kötött szerződés alapján a 2012-2015. években a sport divízió és az intézmény működtetési részleg támogatására összesen 1 milliárd 179 millió Ft működési célú támogatást kapott. A foglalkoztatottak statisztikai állományi létszáma az új divíziók létrehozása miatt a 2011-es 66 főről 2013-ig 232 főre emelkedett. Az értékesítés nettó árbevétele az ellenőrzött időszak végén 1 milliárd 376 millió Ft volt, míg a mérlegfőösszeg 159,6%-kal, 209 millió Ft-tal nőtt.

Az önkormányzat a tulajdonosi joggyakorlásának kereteit a jogszabályoknak megfelelően kialakította, a feladatellátás feltételeit biztosította, tulajdonosi jogait összességében szabályszerűen gyakorolta annak ellenére, hogy a Társaság 2015-ös eredményének felhasználásáról nem az előírásoknak megfelelően döntött. Rendeletalkotási kötelezettségét teljesítette, a Társaság beszámolóit, üzleti terveit jóváhagyta.

A Társaság a jogszabályban előírt számviteli szabályzatokkal rendelkezett, azonban a számviteli politika, a számlarend, a leltározási szabályzat és a pénzkezelési szabályzat nem felelt meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak. A vagyongazdálkodás a jogszabályi rendelkezéseknek összességében megfelelt. A Társaság fizetőképessége biztosított volt, de kis mértékben romlott a lejárt szállítói kötelezettségek növekedése miatt. A Társaság az előírt beszámolási kötelezettségeit teljesítette, az éves beszámolóit határidőre elkészítette és közzétette, azonban ezek tartalma nem felelt meg teljes körűen a jogszabály előírásainak, mert a kiegészítő mellékleteket hiányosan állította össze. A közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala, az adatok védelme nem volt teljes körűen biztosított, mivel közzétételi kötelezettségét hiányosan teljesítette.

A Társaság bevételeinek és ráfordításainak, valamint az értékcsökkenés elszámolása összességében szabályszerű volt. A Társaság rendelkezett önköltségszámítási szabályzattal, azonban annak tartalma nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A vállalkozási tevékenységének önköltségét nem határozta meg. A Társaság által nyújtott közszolgáltatásokkal kapcsolatos árképzés összhangban volt az előírásokkal.

Az ÁSZ a jelentésében az ügyvezetőnek tizenegy, a polgármesternek egy javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.

forrás: Jogi Fórum

2017. augusztus 30-ig minden gazdálkodó szervezet számára kötelező a Cégkapun történő regisztráció. A jövő év elejétől a folyamat során megadott email-cím segítségével zajlik majd az állami szervekkel való hivatalos kapcsolattartás, ezért – a jogszabályi követelménynek való megfelelésen túl – a vállalkozásoknak saját érdekük is, hogy időben felkészüljenek erre.

A Cégkapuról röviden

2018. január 1-től a gazdálkodó szervezetek számára szélesebb körben kötelezővé válik az állami szervekkel, egyéb intézményekkel, bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartás, valamint az ehhez szükséges hivatalos elektronikus elérhetőségen történő dokumentumfogadás és az onnan történő dokumentumküldés. A kötelező elektronikus kapcsolattartáshoz az állam a gazdálkodó szervezetek számára Cégkapu-szolgáltatást biztosít. A Cégkapu lehetővé teszi, hogy minden küldemény az adott gazdálkodó szervezethez rendelt biztonságos, hiteles tárhelyre érkezzen és csakis onnan legyen megküldhető. A fentiek megvalósítása érdekében valamennyi gazdálkodó szervezet köteles az ún. Cégkapu-regisztrációt teljesíteni.

A Cégkapu-regisztráció határideje és módja

A Cégkapu-regisztrációt a 2017. január 1-jén már létező gazdálkodó szervezeteknek 2017. augusztus 30-ig kell teljesíteniük.

A regisztráció az egyszerűbb esetekben (például amennyiben a gazdálkodó szervezet cégjegyzékbe bejegyzett cég és van önálló aláírási joggal és Ügyfélkapuval rendelkező vezető tisztségviselője) 5-10 perc alatt online teljesíthető. Egyéb esetekben a regisztráció több időt vehet igénybe, és meghatározott dokumentumokat (például a gazdálkodó szervezet nyilvántartásban való szereplését igazoló okiratot, képviseleti jogot igazoló okiratot) is csatolni (feltölteni) szükséges.

Ki teljesítheti a gazdálkodó szervezet nevében a regisztrációt?

A regisztrációt a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult természetes személy (a gazdálkodó szervezet törvényes képviselője vagy az általa meghatalmazott más természetes személy) teljesítheti. A regisztrációt ténylegesen csak olyan természetes személy tudja teljesíteni, aki rendelkezik Ügyfélkapuval vagy az állam által biztosított azonosítási szolgáltatáshoz kötődő egyéb regisztrációval (jelenleg az ún. Részleges Kódú Telefonos Azonosítás használható erre a célra).

A regisztráció menete

A Cégkapu-regisztráció során a regisztrációt teljesítő személynek a fenti módok egyikén azonosítania kell magát, majd meg kell adnia mindenekelőtt az alábbi adatokat:

  • a gazdálkodó szervezet adószáma;
  • saját személyazonosító adatai;
  • a gazdálkodó szervezet hivatalos e-mail címe (2018. január 1-jétől erre az e-mail címre fognak érkezni az értesítések a hivatalos küldemények érkezéséről, egyéb Cégkapu-aktivitásról, ezért érdemes a szervezeten belül erre a célra egy külön e-mail címet létrehozni);
  • a Cégkapu-megbízott neve, személyazonosító adatai
    (A Cégkapu-megbízott az a természetes személy, aki a Cégkapu küldeményforgalmát kezeli, felügyeli és további használók részére Cégkapu-hozzáférési jogosultságot adhat.)

A Cégkapu-megbízott lehet a gazdálkodó szervezet törvényes képviselője, de akár más megjelölt személy is. A Cégkapu-megbízott esetében is feltétel, hogy olyan természetes személy legyen, aki rendelkezik Ügyfélkapuval vagy egyéb elfogadott azonosítási módon azonosítani tudja megát

forrás: Jogi Fórum

Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnése (Brexit) után is szabadon utazhatnának be a szigetországba az EU-s állampolgárok a brit belügyminisztérium készülőben lévő javaslata szerint.

A The Times című napilap által csütörtökön ismertetett tervben az szerepel, hogy Nagy-Britannia a Brexit után is fenntartaná a személyek szabad áramlásáról szóló európai uniós alapelvet azoknak, akik az Egyesült Királyságba látogatnak vagy ott akarnak élni, engedélyek rendszere korlátozná viszont azoknak a számát, akik munkavállalás céljából érkeznek. 
    

A brit kormányt bírálatok érték amiatt, hogy az európai uniós tagállam Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország közötti jövőbeni "kemény" határellenőrzés elvetésével nyitva hagyja a "hátsó ajtót" Nagy-Britanniába.
    

A brit lap értesülései szerint a belügyminisztérium azt javasolja, akkor se hozzanak létre az EU-s állampolgárok számára "extra akadályokat", ha nem az Írország és Észak-Írország közötti határon, hanem másfelől - kikötőkön vagy repülőtereken át - lépnek be az Egyesült Királyságba. 
    

Az állást kereső európai uniós állampolgároknak lehetőségük lenne munkavállalói vízum nélkül belépni - tudta meg a The Times, amely szerint viszont a kormány minden szektorban meghatározná a kiadható munkavállalási engedélyek számát. Az engedélyekért pénzt számítana fel a vállalatoknak, hogy így ösztönözze őket a brit munkavállalók előnyben részesítésére. 
    

A rendszer működését szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel és a már meglévő bevándorlási szabályok révén garantálnák a lap szerint.
    

Arra vonatkozóan viszont még nincsenek egyértelmű elképzelések, hogy az uniós munkavállalókat milyen jogok illetnék meg például a brit állami egészségügyi szolgálathoz (NHS) vagy a szociális juttatásokhoz való hozzáférésben. 
    

"Miért akarna valaki a hátsó ajtón bemenni, ha a főbejáraton át is megteheti? Mindig is világosak voltunk azt illetően, hogy a közvéleményt a külföldi munkavállalók és segélykérők számának ellenőrzése érdekli, nem a vízumok" - mondta az újságnak egy kormányzati forrás. Emlékeztetett arra, hogy az Írországba belépő európai uniós állampolgároknak most is útlevél-ellenőrzésen kell átesniük, mint ahogyan az Egyesült Királyságba érkezőknek is, egyik ország sem tagja ugyanis az EU belső határellenőrzését lebontó schengeni övezetnek. Az információkat pedig Dublin és London megosztja egymással.
    

A The Times szerint a belügyminisztérium heteken belül a konzervatív kormány elé terjeszti javaslatait jóváhagyásra.

forrás: Jogi Fórum

Magyarország legnépszerűbb félmaratonja idén első ízben hirdet külön egyéni versenyt jogászoknak. Így e hivatás futói az abszolút eredménylista mellett egy speciális listában is szerepelnek majd a versenyt követően, amelyben külön szakmai sorrendet láthatnak.

10300 egyéni nevezője volt a 21 kilométeres távnak 2016-ban. A párban és trióban futókat is számolva több mint 15 ezren regisztráltak, köztük 77 országból 2200 külföldi is - utóbbi rekordnak számít az esemény történetében. Az idei évi félmaratont 2017. szeptember 10-én rendezik meg.

A Jogi Fórum Kupa váltóverseny ihlette az idei félmaraton versenykiírást külön jogászok számára is, így a résztvevők szakmai sorrendben is láthatják majd eredményeiket. 

A jogász félmaratoni bajnokság versenykiírása ITT olvasható. Nevezzen a Wizz Air Budapest Félmaratonra! 

Eddig 100 jogász nevezett a külön szakmai bajnokságra!

 

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Bizottság szerdán közzétett felhívásában arra kéri a mezőgazdasági termelőket, az uniós polgárokat és minden érintett felet, hogy a november 17-ig tartó online konzultáció keretében osszák meg az élelmiszer-ellátási lánc működésével kapcsolatos meglátásaikat.

Hétfőn tartja ellenzéki kezdeményezésre összehívott rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely a kormánypárti nyilatkozatok alapján a fideszes és KDNP-s képviselők távolmaradása miatt várhatóan nem lesz határozatképes.

A parlament honlapján közzétett napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amelyeket a napirend elfogadása után az interpellációk, az azonnali kérdések és válaszok, majd a kérdések követnének. Ezek után kezdenék tárgyalni a "lex CEU eltörléséről" szóló szocialista, valamint a kilakoltatási moratórium megújítását szorgalmazó LMP-s indítványt.
    

A Ház azonban várhatóan határozatképtelen lesz: Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője múlt vasárnap a Kossuth rádióban jelezte, nem fognak elmenni a rendkívüli ülésre, mert semmi ok nincs arra, hogy nyáron összeüljön a parlament. Kérdésre szerdai sajtótájékoztatóján Budai Gyula fideszes képviselő is megerősítette a kormánypárti képviselők távolmaradását.
    

A rendkívüli ülés összehívásához szükséges kezdeményezést az MSZP-sek mellett az LMP-frakció tagjai és a független képviselők írták alá. Az MSZP "a lex CEU" néven elhíresült felsőoktatási törvény eltörlése érdekében tett javaslatot a parlament ülésének összehívására, ezt az LMP támogatta, és hozzátett még egy napirendet, amely a devizahitelesek kilakoltatásának megakadályozását célozza - ismertette korábban Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője.

forrás: Jogi Fórum

Kartellgyanús lenne a Ryanair diszkont légitársaság szerint, ha a Lufthansa átvenné a kedden csődöt jelentett Air Berlin légitársaságot, ezért a cég a német és az európai versenyjogi hivatalhoz fordul.

Legkésőbb szeptember 29-ig minden vállalkozásnak be kell jelentenie a NAV számára, ha székhelyszolgáltatást vesz igénybe. A székhelyszolgáltatók ugyanis, bár hasznosak lehetnek például egy külföldi vállalkozó számára, sokszor a cégmegszüntetések költségei elől menekülő vállalkozók mentsvárai lettek – mondta el a vallalkozokforuma.hu-nak Papp Tibor, az Írisz Office Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója.

Új bejelentési kötelezettségre kell odafigyelniük a magyarországi vállalkozásoknak: amennyiben székhelyszolgáltatást vesznek igénybe, azt legkésőbb 2017. szeptember 29-éig jelezniük kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. A cégbejegyzésre kötelezett adózók ezt a 17T201T, míg az egyéni vállalkozók a 17T101E számú nyomtatványon tehetik meg. Az őszi határidő azokra az esetekre vonatkozik, amikor a szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés még tavaly kelt és azóta nem következett be változás az adatokban, amennyiben a szerződés idei, vagy az adatok változtak, a bejelentést 15 napon belül meg kell tenni.

A székhelyszolgáltatás igénybevételének számos legitim oka lehet. Nem csak a posta átvételét biztosíthatják, hanem megfelelő helyszínt is nyújthatnak egy-egy üzleti megbeszéléshez, taggyűléshez – tudtuk meg Papp Tibor adótervezési szakértőtől. „Ez hasznos lehet például egy többnyire külföldön tartózkodó vállalkozónak, de megfelelő székhelyválasztással iparűzésiadó-mentesség is elérhető és a gépjárműadó 20 százaléka is megspórolható.”

Sok székhelyszolgáltató azonban valóságos cégtemetővé vált. Az Írisz Office Könyvelő, Adótanácsadó és Szolgáltató Zrt. vezetője szerint egy gazdasági társaság megszüntetése költséges folyamat. A veszteséget el kell engedni, ami ajándékozásiilleték-köteles, az összeg pedig a társaságiadó-alapot is növeli. Ha viszont nyereséges volt a cég, azt osztalékadó megfizetése mellett kell felosztani, és akkor még nem is beszéltünk az eljárási díjakról. „Egyszerűbb bejelentkezni egy székhelyszolgáltatóhoz, majd az első hónap díjainak kiegyenlítése után eltűnni; ha a NAV kiszáll a helyszínre, nem talál se iratot, se ügyvezetőt, se pénzt, se eszközöket.”

Bár a NAV hivatalos tájékoztatást még nem adott ki, a szakértő szerint az ilyen cégtemetők visszaszorítása áll a bejelentési kötelezettség hátterében. Az adóhatóság ugyanis így tudhatja, hogy az új székhely egy székhelyszolgáltatóé, ami fokozott figyelmet érdemel a részükről.

forrás: Jogi Fórum

„Elképesztő ajánlat, 40.000 Ft helyett 19.990 Ft-ba kerül csak a termék, ha most megrendeli, megtakarítás: 20.000 Ft!” – állítja a WS Teleshop a televíziós reklámban, közben fut a kétperces visszaszámlálás. Holott a cég webáruházában még a tv-reklám után több nappal is bárki megrendelheti 19.990 Ft-ért az érintett terméket! A WS Teleshop valótlanul állítja tehát, hogy a kedvezményes árajánlata csak pár percig érhető el, és megtéveszti a fogyasztókat! A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület hatósági bejelentéssel él a fogyasztók érdekében, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanúja miatt!
Negyvenkét évig ült a bírói pulpituson. „A bírói munka szolgálat. Mindig az egyes embert láttam az ügy mögött” – fogalmazta meg ars poeticáját a kiváló magánjogász, aki a kilencvenes években az első Alkotmánybíróság tagja és helyettes elnöke, majd az újonnan felálló Pécsi Ítélőtábla elnöke is volt. - Életének 74. évében elhunyt Lábady Tamás.

forrás: dr. Borombós Árpád

Átmeneti időre szóló vámuniót javasol az Európai Bizottságnak a brit kormány az Egyesült Királyság európai uniós tagságának 2019-ben várható megszűnése utáni időszakra.
Előre kifizetett, de elmaradt színházi előadások vagy koncertek, lemondott fellépések, hiányos fogyasztói tájékoztatás a szervezők részéről, vissza nem térített jegyárak. A nyári fesztiválok, koncertek, egyéb zenés programok időszakában a fogyasztók könnyen olyan helyzetben találhatják magukat, hogy hiába fizettek ki egy előadást, de az elmarad és később probléma van a jegyárak visszatérítésével.

Donald Trump amerikai elnök jegyzéket írt alá a szabadalmi jogot érintő kínai gyakorlat kivizsgálásáról.

Az elnök által aláírt memorandum célja, hogy zöld utat adjon annak a vizsgálatnak, amely az amerikai szellemi termékek feltételezett kínai eltulajdonítását kívánja feltárni. 
    

Donald Trump "nagy lépésnek" minősítette a dokumentumot, amellyel felhatalmazta Robert Lighthizert, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalóját, hogy amennyiben elégséges és megfelelő bizonyítékot lát, hozzon döntést az esetleges nyomozás megindításáról. Ha Lighthizer megindíttatja a nyomozást, akkor a Kínában tevékenykedő amerikai vállalatoknak kötelezően be kell jelenteniük az Egyesült Államokban a szellemi termékeiket. 
    

"Megvédjük dolgozóinkat, megvédjük a mi csodálatos országunkat előrevivő innovációt, alkotóképességet és találmányokat" - fogalmazott az elnök, aki "az amerikai szellemi termékek eltulajdonításával" vádolta meg Kínát.     

Lighthizer a dokumentum aláírása után kijelentette: "mindenre kiterjedő" vizsgálatot indíttat, és "amennyiben szükséges, meghozzák az intézkedéseket az amerikai ipar védelmében". A kereskedelmi főtárgyaló leszögezte: a lehető leggyorsabban elkészíti jelentését a Fehér Háznak.  
    

Peking még a memorandum aláírása előtt reagált és kereskedelmi háború veszélyére figyelmeztetett. "Nincs jövője egy lehetséges kereskedelmi háborúnak. Ennek nem lenne győztese, csakis vesztese" - nyilatkozta a kínai külügyminisztérium szóvivője. 
    

Donald Trump mind az elnökválasztási kampányában, mind elnökként azt hangoztatta, hogy Kína nem folytat tisztességes kereskedelmet, és ezt kivizsgáltatja.
     

Az Egyesült Államoknak 2016-ra 350 milliárd dollárosra hízott a kereskedelmi deficitje Kínával szemben, és Trump többször jelezte Pekingnek, hogy szükségesnek tartja a kereskedelem kiegyensúlyozását, például a kínai piac több szektorának megnyitásával, vagy a vegyesvállalatok létrehozására vonatkozó kínai szabályozások enyhítésével.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.