jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Julián Sánchez Melgart nevezte ki legfőbb ügyésznek a spanyol kormány csütörtökön, miután elődje, José Manuel Maza november 18-án váratlanul elhunyt.

Az előző főügyész vezette a nyomozást a szakadár katalán kormány és tagjai ellen, illetve ő kezdeményezte a büntetőeljárást ellenük. 

Julián Sánchez Melgar megkapta a spanyol általános igazságszolgáltatási tanács (CGPJ) jóváhagyását, és a parlament igazságügyi bizottsága is meghallgatta a héten.

A leendő főügyész nyilatkozataiban az alkotmányos rend védelme mellett foglalt állást, ami szerinte kötelessége az ügyészségnek, továbbá hangsúlyozta, hogy határozott és arányos választ ad abban az esetben, ha engedetlenséget tapasztal a bíróságok döntéseivel szemben, vagy ha figyelmen kívül hagyják az alkotmányt.

A 62 éves Sánchez Melgar az egyik legtapasztaltabb ügyésznek számít Spanyolországban, 1999 óta dolgozik a madridi legfelsőbb bíróságon.

Az új legfőbb ügyész jövő hétfőn teszi le hivatali esküjét.

forrás: Jogi Fórum

Hosszú hónapok tárgyalásai után megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság uniós kiválásának legfontosabb feltételeiről - jelentette be pénteki közös sajtóértekezletén Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit kormányfő, miután korán reggel ismét tárgyalóasztalhoz ültek Brüsszelben.

Az Európai Bizottság a bejelentéssel párhuzamosan javaslatot tett a Brexit-tárgyalások második szakaszának megkezdésére, mondván, hogy sikerült elegendő előrehaladást elkönyvelni a legfőbb kérdésekben.

"Első alkalommal értünk el áttörést, sikerült méltányos, kompromisszumos megállapodásra jutni" - jelentette ki Jean-Claude Juncker, rámutatva, hogy ez még nem a végleges kiválási egyezmény, és sok még a tennivaló, de lépésről lépésre kell haladni.

"Amennyiben a bennmaradó tagállamok egyetértenek értékelésünkkel, a bizottság kész megkezdeni a felkészülést a tárgyalások második szakaszára" - fogalmazott.

Juncker kielégítőnek nevezte az előrelépést az ír-északír határellenőrzés, a pénzügyi elszámolás, valamint az állampolgári jogok terén is. Utóbbi kapcsán például elmondta, a szigetország a kilépés után is el fogja ismerni az Európai Bíróság joghatóságát az uniós állampolgárok esetében, amit a brit kormány korábban elutasított.

Hozzátette, mindig is szomorúsággal fogja eltölteni a britek távozása, de a jövőbe kell tekinteni, és a "lehető legszorosabb baráti és szövetségesi viszonyt kell kialakítani" az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, a felek együttműködése ugyanis kulcsfontosságú.

Theresa May leszögezte: az előzetes egyezmény teljes körűen biztosítja a jogait az Egyesült Királyságban élő mintegy hárommillió uniós állampolgárnak, ahogy a bennmaradó tagállamok valamelyikében élő, nagyjából egymillió britnek is.

Azt is közölte, hogy az ír-északír határellenőrzés kérdésére sikerült olyan megoldást találniuk, amely az ország "alkotmányos és gazdasági integritásának" fenntartása mellett garantálja, hogy nem állítják vissza a "kemény határokat" Észak-Írország és az Ír Köztársaság között.

A kormányfő aláhúzta: országa "mély és különleges partnerségre" törekszik az Európai Unióval.

Később Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy az esetleges átmeneti időszakról szóló tárgyalások mielőbbi megkezdésének jóváhagyására kérte pénteken a "huszonhetek" vezetőit, akik a jövő heti csúcstalálkozójukon hozhatnak erről döntést.

Tusk kijelentette, hogy az EU a bizonytalanság mérséklése érdekében kész egyeztetést kezdeni a London által javasolt kétéves átmeneti időszakról, de ennek megvannak a feltételei.

Hangsúlyozta: "Az országnak ebben az időszakban is teljes körűen be kell tartania az uniós jogot, beleértve az újonnan elfogadott szabályokat, eleget kell tennie a költségvetési kötelezettségvállalásoknak és alá kell vetnie magát az Európai Bíróság joghatóságának".

Az uniós döntéshozatal ugyanakkor az átmeneti időszakban már huszonhetes körben folytatódna, és abban nem vehetne részt a brit kormány - szögezte le Tusk, miután megbeszélést folytatott Mayjel Brüsszelben.

Emellett tárgyalásokat kell kezdeni arról, hogy a szigetország pontosan hogyan tervezi jövőbeli kapcsolatrendszerét az EU-val, Londonnak világossá kell tennie az elképzeléseit - mondta, hozzátéve, hogy az unió szoros partnerségre törekszik a kereskedelem, a terrorizmus és a bűnözés elleni harc, a védelem és a külpolitika terén.

"A legnehezebb kihívás még előttünk van. Tudjuk, hogy a szakítás nehéz, de még annál is nehezebb a szakítás mellett kiépíteni egy új kapcsolatot" - fogalmazott.

Az Európai Bizottság kielégítő előrelépés megállapítását javasolja az (50. cikk szerinti) Európai Tanácsnak

Az Európai Bizottság a mai napon annak megállapítására irányuló javaslatot terjesztett az (50. cikk szerinti) Európai Tanács elé, hogy az Egyesült Királysággal az 50. cikk szerint folytatott tárgyalások első szakaszában kielégítő előrelépés történt.

Az (50. cikk szerinti) Európai Tanács 2017. december 15-i ülésén fog döntést hozni arról, hogy az elért előrelépés mértéke lehetővé teszi-e a tárgyalások második szakaszába való továbblépést.

A Bizottság értékelése az egyfelől a Bizottságot, másfelől az Egyesült Királyság kormányát képviselő tárgyalóküldöttség által elfogadott együttes jelentésen alapul, melyet Theresa May miniszterelnök is jóváhagyott a Jean-Claude Juncker elnökkel tartott mai találkozója keretében.

A Bizottság megelégedéssel nyugtázza, hogy mindhárom kiemelt területen – azaz a polgárok jogai, az Írországról/Észak-Írországról folytatott párbeszéd és a pénzügyi elszámolás terén egyaránt – kielégítő előrelépést sikerült tenni, az Európai Tanács 2017. április 29 iránymutatásaival összhangban. A Bizottság főtárgyalója megerősítette, hogy az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok személyes döntései továbbra is védelmet élveznek. Az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok, illetve a 27 tagú EU-ban élő egyesült királyságbeli állampolgárok az Egyesült Királyság EU-ból való távozása után is ugyanolyan jogokkal fognak rendelkezni. A Bizottság arról is gondoskodott, hogy az Egyesült Királyságban élő uniós polgárokra vonatkozó esetleges közigazgatási eljárások egyszerűk és olcsók legyenek.

A pénzügyi elszámolást illetően az Egyesült Királyság egyetértett azzal, hogy a 28 tagú EU által tett vállalásokat a 28 tagú EU-nak kell teljesítenie, amelybe az Egyesült Királyság is beletartozik.

Az Írország és Észak-Írország közötti határ kapcsán az Egyesült Királyság elismeri az Ír-sziget helyzetének sajátosságát, és fontos vállalásokat tett a határellenőrzés visszaállításának elkerülése érdekében.

A Bizottság által készített értékelés valamennyi részlete megtalálható az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások alakulásának helyzetéről szóló bizottsági közleményben.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A tárgyalási folyamat nehéz, ám most első alkalommal áttörést értünk el. Elégedett vagyok, hogy sikerült méltányos megállapodást kialakítanunk az Egyesült Királysággal. Amennyiben a 27 tagállam egyetért értékelésünkkel, az Európai Bizottság és Michel Barnier főtárgyaló készen állnak azonnal megkezdeni a tárgyalások második szakaszára való felkészülést. Jómagam a tárgyalási folyamat egésze során továbbra is törekedni fogok az Európai Parlament szoros bevonására, mivel a kilépésről rendelkező végleges megállapodáshoz az Európai Parlament megerősítése szükséges.”

Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója a következőket mondta: „A Bizottság értékelése a prioritásként meghatározott mindhárom területen elért valódi és érdemi eredményekre épül. Most, hogy megállapodásra jutottunk ezekről a kérdésekről és rendeztük a múltat, továbbléphetünk, hogy a kölcsönös bizalmon alapuló jövőbeli kapcsolatunkról beszéljünk.”

Következő lépések: Amennyiben az (50. cikk szerinti) Európai Tanács kielégítőnek találja az előrelépést, az Európai Bizottság, illetve az Egyesült Királyság kormányának tárgyalóküldöttsége az együttes jelentés, valamint a kilépéssel kapcsolatos egyéb kérdésekről szóló tárgyalások eredményei alapján megkezdi az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerinti, kilépésről rendelkező megállapodás megszövegezését. A 2017. április 29-i iránymutatásoknak megfelelően, és amennyiben a tagállamok egyetértenek a Bizottság értékelésével, a Bizottság készen áll haladéktalanul nekilátni a lehetséges átmeneti intézkedések kidolgozásának, és tájékozódó megbeszéléseket kezdeményezni az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatról.

Háttér

2017. március 29-én az Egyesült Királyság bejelentette az Európai Tanácsnak az Európai Unióból való kilépésre irányuló szándékát, az EUSZ 50. cikkével összhangban. 2017. április 29-én az (50. cikk szerinti) Európai Tanács politikai iránymutatásokat fogadott el. 2017. május 22-én az (50. cikk szerinti) Általános Ügyek Tanácsa engedélyezte az Európai Bizottságnak a tárgyalások megkezdését az Egyesült Királysággal, továbbá elfogadta a tárgyalási irányelveket (a tárgyalási irányelvek).

A tárgyalásoknak 2018 őszéig le kel zárulniuk ahhoz, hogy a Tanácsnak elegendő ideje maradjon az Európai Parlament jóváhagyásának megszerzését követően megkötni a kilépésről rendelkező megállapodást, majd a megállapodást az Egyesült Királyság saját eljárásai keretében még 2019. március 29. előtt jóvá tudja hagyni.

forrás: Jogi Fórum

Ha a fél szakértő kirendelését indítványozza, akkor meg kell jelölnie a szakértőnek feltenni indítványozott kérdéseit. E kérdéseknek döntő jelentőségük van, mert a bíróság olyan tényekre nem kérdezhet rá a szakértőnél, amelyeket a fél kérdései nem érintenek. Bár az anyagi pervezetés szabálya értelmében a bírónak kötelessége felhívni a fél figyelmét akkor, ha egy releváns tényállási elemre nem kérdezett rá, hogy szeretné-e ezt pótolni, de a fél maga dönti el, hogy módosít-e vagy sem a kérdésein.

A szakértői bizonyításról szóló szabályozás azon a feltevésen alapul, hogy a bíró egy adott szakterületen laikusnak számít, annak nem szakértője, mert ha nem lenne laikus, akkor nem kellene szakértőt alkalmazni. Laikusként a bíró képtelen arra, hogy szakismeret hiányában bizonyos szakkérdésekben döntsön. E megállapítás a szakértői vélemény helyes vagy helytelen voltának megítélésre is igaz. A szakismeret szempontjából laikus bíró kizárólag arra képes, hogy a logika és az általános intelligencia követelményeinek szemszögéből vizsgálja meg a szakvéleményt, hogy azoknak megfelel-e vagy sem.

A felek jellemzően önmaguktól is tudják, de ha mégsem, akkor a bíróság tájékoztatja őket arról, hogy egy adott tényállítást kinek kell bizonyítania. Ő lesz a bizonyító fél, akinek úgynevezett bizonyítási érdeke van, mert az ő érdeke, hogy az állítását bizonyítsa. A bíróság tájékoztat arról is, ha egy adott tényállítást szakértővel lehet bizonyíttatni. Ekkor a bizonyító fél eldöntheti, hogy a szakértői bizonyítás három módja közül melyiket választja: magánszakértőt kíván bevonni az eljárásba, vagy más, korábbi eljárásban (legyen az akár egy büntető-, közigazgatási-, illetve bármilyen más eljárás) elkészült szakértői vélemény bekérését, illetve szakértő kirendelését indítványozza. Ez a három mód egymással teljesen egyenrangú, egymást azonban kizárják.

Bár a magánszakértő, valamint a más eljárásban kirendelt szakértő és a kirendelt szakértő véleménye egyenrangú, ám a magánszakértő esetén – és kizárólag ott – van arra lehetőség, hogy ha a bizonyító fél magánszakértő alkalmazását indítványozza, akkor az ellenérdekelt fél is jogosulttá válik ugyanerre. Tehát ha a felperes azt indítványozza, hogy ő becsatolhasson magánszakértői véleményt, akkor ugyanerre jogosulttá válik az alperes is. Ha az alperes ezzel a jogával nem él, s az egyetlen magánszakértői vélemény aggálymentes, akkor kizárólag a felperes magánszakértői véleménye alapján fog dönteni a bíróság.

Amennyiben az alperes saját magánszakértőt von be az eljárásba, akinek a szakértői véleménye – ugyanarra a szakkérdésre vonatkozóan – ellentmond a felperes magánszakértői véleményében foglaltaknak, úgy a felek kérhetik a vélemények kiegészítését, vagy lehetséges a tárgyaláson ütköztetni a két magánszakértői véleményt. Ha végül önmagában mindkét szakértői vélemény jónak, azaz aggálymentesen elfogadhatónak bizonyul, akkor a bizonyítékok között egyiket sem lehet a perben felhasználni, mert a bíró soha nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy szakismeret nélkül kelljen döntenie két szakvélemény közül arról, hogy melyiket fogadja el jónak és melyiket nem.

forrás: Jogi Fórum

Wahl főtanácsnok szerint nem sérti a vallásszabadsághoz való jogot azon kötelezettség, hogy az állatok vallási célú, kábítás nélkül történő levágását engedélyezett vágóhidakon kell elvégezni. Az uniós szabályozás egyensúlyt teremt a vallásszabadsághoz való jog, valamint az emberi egészség védelme, az állatok jólléte és az élelmiszerbiztonság területén fennálló követelmények között.

A főtanácsnok indítványa a C-426/16. sz. ügyben Liga van Moskeeën en Islamitische Organisaties Provincie Antwerpen VZW és társai kontra Vlaams Gewest

Az iszlám áldozati ünnepet minden évben három napon keresztül ünneplik. A hívő muszlimok vallási kötelezettségüknek tekintik, hogy az ünnep első napján levágjanak vagy levágassanak egy állatot, amelynek húsát ezután a család körében fogyasztják el, részben pedig a szegények, a szomszédok és a távolabbi családtagok között osztják szét. 1998 óta a belga szabályozás előírta, hogy a vallási szertartás által előírt vágásokra csak engedélyezett vagy ideiglenes vágóhidakon kerülhet sor. Az illetékes miniszter ezért minden évben ideiglenes vágólétesítményeket engedélyezett, amelyek az engedélyezett vágóhidakkal együtt biztosították az iszlám áldozati ünnepek alatt a vallási célú vágásokat, ezáltal enyhítették az említett vágóhidak kapacitásának az ezen időszakban megszaporodott igények miatt kialakult hiányát.

2014-ben a flamand állatjólléti miniszter bejelentette, hogy nem ad ki ideiglenes vágólétesítményekre vonatkozó további engedélyeket, mert azok sértik az európai jogszabályokat, különösen az állatok leölésük során való védelméről szóló uniós rendelet1 rendelkezéseit. 2015-től kábítás nélküli vágásra – az iszlám áldozati ünnep keretében is – már csak engedélyezett vágóhidakon kerülhet sor. E körülmények között indítottak keresetet 2016-ban a flamand régió ellen különböző muzulmán szervezetek és a flamand régió mecseteinek központi szervezete. Többek között a szóban forgó uniós rendelet bizonyos rendelkezéseinek2 érvényességét vitatják, különösen a vallásszabadságra3 tekintettel.

Az ügyben eljáró Nederlandstalige rechtbank van eerste aanleg Brussel (brüsszeli holland nyelvű elsőfokú bíróság, Belgium) úgy határozott, hogy előzetes döntéshozatali kérdést terjeszt a Bíróság elé. E bíróság véleménye szerint az állatok vallási célból, kábítás nélkül történő levágásának kizárólag az engedélyezett vágóhidakon történő elvégzésére irányuló kötelezettség számos muzulmán hívőt meggátolhat abban, hogy eleget tegyen vallási kötelezettségének. Ez a vallásszabadságuk gyakorlásának nem igazolt korlátozásához vezethet. Azt a kérdést is felveti, hogy korlátozza-e a vallásszabadságot azon követelmény, hogy a vágást az uniós szabályozás4 értelmében vett vágóhídon kell elvégezni, amely egyébként az alkalmazott vágási módtól függetlenül alkalmazandó általános érvényű szabály.5

Indítványában Nils Wahl főtanácsnok megítélése szerint a jelen ügyben nem merült fel egyetlen olyan tény sem, amely befolyásolná az állatok védelméről szóló uniós rendelet érvényességét. Úgy ítéli meg, hogy az a szabály, mely szerint a vágásokat főszabály szerint csak engedélyezett vágóhidakon lehet elvégezni, a választott vágási körülményektől és módtól függetlenül alkalmazandó, teljes mértékben semleges szabály. Véleménye szerint a Bíróság elé terjesztett probléma inkább a vágóhidak kapacitásának az áldozati ünnepek idején egyes földrajzi régiókban megjelenő konjunkturális nehézségeivel és végső soron a vallási előírások teljesítésének költségeivel függ össze, nem pedig az uniós szabályozásból következő követelményekkel. Ez utóbbi ugyanis csak egyfelől a vallásszabadsághoz való jog, másfelől pedig többek között az emberi egészség védelme, az állatok jólléte és az élelmiszerbiztonság közötti egyensúly megteremtésére irányul.

A főtanácsnok azt is kiemeli, hogy nem a Bíróságnak kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy az iszlám vallás ténylegesen tiltja-e az állatok elkábítását. A Bíróságnak abban a kérdésben sem feladata állást foglalni, hogy egyes vallási tételek vagy előírások követik-e a dogmákat, vagy eltérnek azoktól. Ennek következtében az iszlám áldozati ünnep alkalmával történő kábítás nélküli vágás valóban olyan vallási előírás, amelyet megillet a vallásszabadság védelme, függetlenül attól, hogy vannak-e olyan iszlámon belüli irányzatok vagy alternatív megoldások, amelyek e kötelezettség teljesítésének lehetetlensége esetére szólnak.

A főtanácsnok megjegyzi továbbá, hogy a muzulmán szervezetek és a mecsetek központi szervezete nem azt állítja, hogy a vallási célú vágások vágóhídon történő elvégzésének kötelezettsége önmagában összeegyeztethetetlen a vallásos meggyőződésükkel. E szervezetek továbbá nem fejtik ki, hogy az a feltétel, mely szerint az állatok levágását engedélyezett vágóhidakon kell elvégezni, milyen elvi okokból – vagyis a vágóhidak jelenleg fennálló feltételezett kapacitáshiányától, és különösen az új létesítmények létrehozásával vagy a meglévő létesítményeknek a rendeleti szabályozásnak megfelelő átalakításával kapcsolatos költségektől függetlenül – tekinthető a vallásszabadság tiszteletben tartása szempontjából problematikusnak. Így teljes mértékben semleges és a vágások valamennyi szervezőjére vonatkozik az a követelmény, amely szerint biztosítani kell, hogy minden vágólétesítmény engedéllyel rendelkezzen, és így megfeleljen az európai jogszabályokban6 előírt feltételeknek. Márpedig az olyan jogszabály, amelyet semleges módon, a vallásos meggyőződésektől teljes mértékben függetlenül kell alkalmazni, főszabály szerint nem tekinthető a vallásszabadság gyakorlása korlátozásának.

A főtanácsnok szerint a kapacitáshiány és az új engedélyezett létesítmények kialakítása következtében esetlegesen felmerülő költségek nem állnak semmiféle kapcsolatban az állatok védelméről szóló rendelet rendelkezéseinek alkalmazásával. Véleménye szerint a vágási kapacitáshiány esetleges konjunkturális problémái sincsenek közvetlen vagy közvetett kapcsolatban az engedélyezett vágóhidak igénybevételére irányuló kötelezettséggel. E nehézségek inkább csak azt a kérdést hozzák felszínre, hogy kinek kell viselnie azokat a költségeket, amelyek az ilyen létesítményeknek a vallási célú vágások iránt az iszlám áldozati ünnepen megemelkedett kereslet teljesítése érdekében történő létrehozásával járnak. A főtanácsnok ezért úgy véli, hogy nincs olyan meggyőző érv, amely alapján megállapítható lenne, hogy a vitatott uniós szabályozás, amely teljes mértékben semleges és általános érvényű, korlátozza a vallásszabadságot.

__________________________________________________________________________________

1Az állatok leölésük során való védelméről szóló, 2009. szeptember 24-i 1099/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 303., 1. o.).

2Az 1099/2009 rendelet 2. cikkének k) pontjával összefüggésben értelmezett 4. cikkének (4) bekezdése.

3Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 10. cikke és az emberi jogok európai egyezményének 9. cikke.

4Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 139., 55. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 45. kötet, 14. o.).

5A főtanácsnok kifejti, hogy a jelen ügyben egyáltalán nem az állatok kábítás nélküli levágásának számos tagállamban vitatott teljes tilalmáról van szó, hanem a vágások azon tárgyi feltételeiről és működési kötelezettségeiről, amelyeknek a vonatkozó európai uniós szabályozás értelmében eleget kell tenni. Ezzel összefüggésben a Dán Királyság, a Szlovén Köztársaság vagy a Svéd Királyság kizárólag az előzetes kábítás után elvégzett vágást engedélyezi. Belgiumban, a flamand és a vallon régióban megállapodás jött létre az állatok kábítás nélküli vágásának 2019-től kezdődő tilalma tárgyában.

6A 853/2004 rendelet. 

forrás: Jogi Fórum

A hazai börtönökben fogva tartottak is készülnek arra, hogy gyermekeiket megajándékozzák Mikulás napján. December 6-án a Váci Fegyház és Börtön OKJ-s könyvkötő képzésén végzett nyomdászok a sajtó jelenlétében karácsonyi kifestőket készítenek gyermekeiknek. A büntetés-végrehajtási szervezet különös figyelmet fordít arra, hogy az elítéltek fogva tartásuk alatt is ápolják családi kapcsolataikat.

Az advent olyan időszak, amikor a családjuktól, az otthonuktól elzárt emberek fokozott lelki tehernek vannak kitéve. Éppen ezért a büntetés-végrehajtási intézetekben igyekeznek megkönnyíteni az ünnepeket: mindenhol szerveznek adventi, Mikulás-napi ünnepi műsorokat, segítik a fogvatartottakat, hogy megajándékozhassák szeretteiket. Ezeknek a programoknak a lebonyolításában is szorosan együttműködünk az egyházakkal, civil szervezetekkel. A büntetés-végrehajtási szervezet mintegy 120 civil szervezettel, ebből mintegy 40 egyházi közösséggel dolgozik együtt a reintegrációs és egyéb programok megvalósításában.

A programok közül kiemelkedik a Váci Fegyház és Börtön kezdeményezése, amelynek lényege az, hogy az elítéltek saját készítésű kifestővel kedveskednek gyermekeiknek, unokáiknak. Ezt azért valósíthatják meg, mert részt vesznek – sokan már szakképzettséget is szereztek – az intézet kétéves könyvkötő és nyomtatvány-feldolgozó szakmaképzésében.

Váci fogvatartottak készülnek az Ünnepre - Forrás: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága

A szakmaképzés 2015-ben indult először, a tanulók megszerzett tudásukról 2017. május végén adtak számot az OKJ-s tanfolyam eredményét értékelő vizsgabizottság előtt.

A húsvéti kifestőkönyv sikerét látva – amelyet fogyatékkal élő gyermekek részére készítettek – a karácsonyi ünnepi készülődés kapcsán is felmerült a gondolat, hogy ismét gyermekeket ajándékozzanak meg. A szakmai gyakorlati órák keretén belül elkészült egy karácsonyi kifestő terve, amelyet idén saját gyermekeik részére is átadhatnak családi látogatófogadás keretében a váci börtönben raboskodók. A szakmaképzésen megismert és begyakorolt fortélyokat alkalmazva olyan igazi nyomdai terméket állítanak elő, amivel az ünnep idejére örömet tudnak szerezni a kicsiknek.

A családi látogatás lényege, hogy a fogvatartottak – más fogvatartottaktól elkülönítve – egy külön helyiségben találkozhatnak szeretteikkel. A családi látogatófogadás különleges lehetőség, amikor a családtagokkal való bensőséges együttlét talán egy rövid időre elfeledteti mind az elítéltekkel, mind a gyerekekkel, hogy hol is vannak valójában. Erről a helyiségben elhelyezett könyvek, játékok, színes, híres mesehősöket felvonultató falfestés gondoskodnak.

Fotók forrása: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága

forrás: Jogi Fórum

Több mint 70 ezer vállalkozást tájékoztatott az ügyfélkapun keresztül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön arról, hogy megérné jövőre a kisvállalati adót (kiva) választani.

A lehetőségre azoknak a vállalkozásoknak hívják fel a figyelmét, amelyek a kiva választásával a számítások szerint legalább 10 százaléknyi közterhet spórolhatnak meg.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtöki közleményében hangsúlyozta, a kormány több speciális adózási formát kínál a vállalkozásoknak. A megfelelő adózási mód kiválasztásával sok pénz spórolható meg törvényi keretek között. A próbaszámításokat minden cégnek érdemes elvégezni, ebben segít a tárca kiva-kalkulátora.

Több mint 25 ezer cég esetében a korábbi évek bevallási adatain alapuló számítást is tartalmaz a NAV levele, a rendelkezésre álló bevallási és foglalkoztatási adatok alapján az adóhivatal közli azt is, hogy mennyi közterhet spórolhatna meg a cég, ha számviteli és egyéb adatai pontosan úgy alakulnának 2018-ban, mint 2016-ban.

További 45 ezer cég talál tájékoztatást a tárhelyén, de esetükben a számítás kellően pontos elvégzéséhez szükséges adatok egy része nem áll a NAV rendelkezésére. Az adónem választásával ugyanakkor valószínűleg ők is jól járnának, hiszen az elérhető adatok alapján a megtakarítás esetükben is több mint tíz százalékra becsülhető.

A kivát azok a legfeljebb 50 munkavállalót alkalmazó vállalkozások választhatják, amelyek előző évi bevétele, illetve a mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázmillió forintot. Az adó mértéke jövőre a törvény által meghatározott adóalap 13 százaléka, ennek teljesítésével a cég mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól - emlékeztetett közleményében a tárca.

forrás: Jogi Fórum

Összesen 645 millió forintnyi jogdíj és mintegy 65 ezer magyar zenemű keresi gazdáját az Artisjusnál. Az úgynevezett függő számlán maradt, azonosítatlan művek után járó jogdíjak három év elteltével a közös kasszába kerülnének.

Egy Európában is innovatívnak számító új online fejlesztésnek köszönhetően decembertől minden dalszerző előtt nyitva áll a lehetőség, hogy elakadt műveit könnyedén tisztázza. A rendszert eddig 33 szerző tesztelte élesben: csaknem 9 millió forintot "szabadítottak ki". Minden második magyar dalszerző érintett lehet - közölte az Artisjus.

Mint írták, az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként hatalmas zenei adatbázist gondoz, és minden évben több millió elhangzási adatot vizsgál meg. A zeneművek lejátszását felhasználási csatornánként méri, majd ezek alapján végzi el a jogdíjak felosztását. Évente átlagosan 9 milliárd forintot fizet ki a szerzőknek, ennek mintegy fele kerül magyar alkotókhoz. A jogdíjak azonban néha elakadnak, mert a zenefelhasználók (rádiók, tévék, zenei klubok) pontatlan adatokat adtak az elhangzásról vagy a szerző elfelejtette regisztrálni a dalát az Artisjusnál.

Jelenleg 65 ezer azonosítatlan zenemű után mintegy 645 millió forint ragadt azon a függő számlán, amelyről három év elteltével a közös számlára kerülne a beragadt pénz, ezt követően arányosan felosztanák a zeneszerzők és a dalszövegírók között.

A teljes felosztott jogdíj mintegy 5 százalékát képező azonosítatlan jogdíjak kiszabadítására egy idén fejlesztett és novemberben már élesben tesztelt online alkalmazás hozhat megoldást. Az Európában innovatívnak számító online felület az egyhónapos próbaüzem ideje alatt már jól teljesített. Harminchárom szerző közel 9 millió forintot szabadított ki azzal, hogy kétszáz azonosítatlan dalról közölte: azok megegyeznek egy korábbi regisztrált zenével. Negyven olyan zeneszámot regisztráltak, amelynek bejelentéséről a szerző korábban megfeledkezett, pedig annak volt elhangzása.

Decembertől minden dalszerző előtt nyitva áll a lehetőség, hogy elakadt műveit online tisztázza. Átnézheti azokat a zenei elhangzásokat, amelyekre jogdíj keletkezett, de adathiány miatt eddig azt nem lehetett beazonosítani, kifizetni. A rendszer a szerzőket egy előre elkészített listával segíti, amin az esetleg hozzájuk köthető azonosítatlan művek vannak.

A szerzői egyesület adatbázisában jelenleg 7056 olyan szerző van, akinek ajánlott listáján legalább egy azonosítatlan mű szerepel. Mivel az Artisjus évente 15500 magyar alkotónak fizet ki jogdíjat, minden második magyar dalszerző érintett lehet.

forrás: Jogi Fórum

Az emberi jogok tisztelete nemcsak jogi, hanem kulturális kérdés is - hangoztatta az emberi erőforrások minisztere az emberi jogok közelgő világnapja alkalmából rendezett budapesti konferencián.

Balog Zoltán szerint a jogvédelem az emberi méltóság tiszteletének kultúráját is magában hordozza. Azt mondta, hiába hoznak törvényeket, hiába kényszerítik ki adott esetben a jogsérelmek orvoslását, ha az emberek nem tisztelik egymás szabadságát a hétköznapi életben, ez nem erősíti az emberi jogok helyzetét.

A miniszter szerint "nemcsak bírósági ítéletekre", hanem kultúrára, nevelésre van szükség az emberi jogok érvényesítéséhez.

Balog Zoltán "a hamis megközelítések" veszélyére figyelmeztetett, arra, hogy vannak olyan helyzetek, amikor valamiről, amit emberi jognak tartanak, kiderül, hogy inkább árt annak, akinek segíteni szeretnének. Példaként a németországi prostitúció legalizálását és a migrációt említette, amelyek szerinte éppen az érintetteket hozhatják kiszolgáltatott helyzetbe.

Az a szabadság, amely a szabadság elvesztéséhez vezet, az nem szabadság többé - fogalmazott Balog Zoltán. Szerinte a prostitúció legalizációja mint "a munkához való jog biztosítása" valójában intézményes kereteket adott az emberkereskedelemnek. 

Arról is beszélt: a migráció emberi jogi hivatkozású támogatásából az embercsempészek húznak hasznot, az európai politika pedig nem képes megakadályozni a menekültek kiszolgáltatottságát.

A miniszter szerint azonban mégis védeni kell az emberi jogokat, akkor is, ha azokkal bizonyos esetekben visszaélnek, vagy ha azokat hatalmi törekvések hamis legitimizációjához használják fel. Az emberi méltóság tisztelete alapvető emberi kötelesség, és védelme minden állam egyik legfontosabb kötelezettsége, ahogy azt a magyar alaptörvény is rögzíti - szögezte le.

Balog Zoltán - utalva december 6-ára - megjegyezte, Szent Miklós püspök tekinthető emberi jogi harcosnak is, hiszen szót emelt a megalázó bánásmód és az emberkereskedelem ellen.

Gulyás: Magyarország álláspontja a bevándorlásról emberséges

Magyarország álláspontja a bevándorlás kérdésében humánus, emberséges és Európa jövőjét szolgálja - mondta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány által Hazai és nemzetközi jogvédelmi mechanizmusok címmel rendezett konferencia kerekasztal-beszélgetésén.

Gulyás Gergely kijelentette: a magyar kormány szerint akik migránsként vagy valós menekültként érkeznek Európába, valójában áldozatok, ezért gyűlöletkeltéssel vádolni a kormányt nem felel meg a valóságnak.

Véleménye szerint emberségesség szempontjából sem róható fel semmi a kormánynak, mert "nem mi voltunk, akik azt a látszatot keltettük", hogy Európa milliókat képes befogadni ellenőrizetlenül, majd a német belügyminiszter azt mondta, hogy az érkezettek 60 százaléka semmilyen védelmet nem érdemel, és vissza kell toloncolni őket. Magyarország szerint ezzel szemben lehetőleg mindenkinek helyben kell segíteni - tette hozzá.

Gulyás Gergely a miniszterelnöknek az őcsényi tiltakozásokról tett nyilatkozatát ért bírálatokra elmondta: nem lehet kiemelni az Őcsényben történtekre vonatkozó nyilatkozatot, hiszen ami ott történt, az alapvetően provokáció volt. A menekültek ellátása központi állami és nem helyi feladat - magyarázta.

Az ukrán oktatási törvényről közölte, az ügyben fenn kell maradnia az egyetértésnek: amikor a magyar kormány erősebb eszközökhöz nyúl, fontos, hogy a magyar politika egységet mutasson. Kifogásolta, hogy a kijevi amerikai nagykövetség gratulált az ukrán kormánynak a törvény elfogadásához.

A frakcióvezető beszélt a populizmusról is. Ezzel összefüggésben populizmusnak nevezte a Jobbik bérunióra vonatkozó javaslatát, mert - mint mondta - a kezdeményező tudja, hogy ez beválthatatlan ígéret, mégis folyamatosan emlegeti. Hozzáfűzte: ha viszont valaki közérthetően és népszerűen akarja megfogalmazni a mondanivalóját, az a modern demokrácia része. A politikai kommunikáció leegyszerűsödött - jegyezte meg.

Megítélése szerint kimeríti a gyűlöletkeltés fogalmát az, ami egyes országok sajtójában Magyarország ellen folyik.

Gulyás Gergely arra a felvetésre, hogy az uniós támogatásokat jogállamisági feltételekhez kötnék, emlékeztetett: az EU közös hétéves költségvetését egyhangúlag kell elfogadni, és senki sem gondolhatja, hogy lesz olyan költségvetés, amelyet a közép-európai országok ilyen feltételekkel elfogadnának.

A kerekasztal-beszélgetésen Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke arról beszélt: az emberi jogi szervezetek dolga az, hogy rávilágítsanak arra, ha a kormányok helytelenül cselekszenek. Ez a jogállam, a demokrácia egyik velejárója, tudomásul kell venni a bírálatot - fűzte hozzá.

Az ukrán oktatási törvényre utalva emlékeztetett: széles körű politikai egyetértés van abban, hogy a jogszabályt határozottan elítélik, mert az "a kisebbségi és az alapvető emberi jogokkal szemben történt".

Schiffer András jogász, az LMP volt vezető politikusa a kormány migrációs politikájáról azt mondta: a magyar stratégia helyes, ugyanakkor az nem lehet alap arra, hogy bárkivel szemben megalázó intézkedéseket tegyenek.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke előadásában a hazai jogvédelem jelentős intézményének nevezte az Ab-t. Emlékeztetett: "békés rendszerváltást éltünk át", de a kommunista diktatúra idején elfogadott jogrendszer tovább létezett.

Felidézte: abban a folyamatban, amelyben a korábbi jogrendszert megváltoztatták, az Ab komoly szerepet játszott, mert rendkívül széles hatáskört kapott, így lehetségessé vált, hogy "kigyomlálja" azokat a jogszabályokat, amelyek már nem illettek bele a jogállami jogrendszerbe. 

Több ügyet is felidézett, így azt a friss határozatot is, amely szerint nem minősül híresztelésnek, ha a sajtó úgy tudósít közéleti szereplők közügyekről szóló sajtótájékoztatójáról, hogy a tudósítás pontosan megfelel a megfogalmazottaknak, nem tartalmaz saját értékelést, egyértelműen megjelöli a közlések forrását, valamint a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett cáfolatának is helyet biztosít.

Paczolay Péter, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája felidézte: az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata indította el a folyamatot, hogy az emberi jogok bekerüljenek a jogrendbe.
Saját intézménye működését ismertetve előadásában közölte: Strasbourghoz akkor fordulhat valaki, ha minden jogorvoslati lehetőséget kimerített. Gyakran a büntetőperek ésszerűtlenül hosszú elhúzódása miatt indul eljárás az emberi jogok bíróságán - tette hozzá.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila arról beszélt, jövő május 25-étől "válik élessé" és alkalmazandóvá az új európai adatvédelmi reform. Ismertetése szerint ezzel a személyes adatok védelmének mechanizmusa alapvetően megváltozik. Nagyon sok olyan kérdés van, amely uniós szabályozási körbe tartozik majd, és amiről uniós egységes gyakorlatnak kell kialakulnia. Hozzátette: nemzetállami kompetenciában is maradnak majd területek, ám ezeknél is figyelembe kell venni bizonyos európai döntéseket.

forrás: Jogi Fórum

forrás: Jogi Fórum

A legtöbb esetben megfelelnek az előírásoknak a hallássérült tévénézők számára akadálymentesített műsorok - áll a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közleményében.

Az idei év első hat hónapjának több mint ötezer, ellenőrzött műsorórája alapján a médiaszolgáltatók a vetített műsoridő 83,5 százalékát látták el segédlettel, és a kötelezően segédlettel ellátandó műsoridő 99,8 százaléka feliratot vagy jelnyelvi tolmácsolást kapott. 

Az év első felében leghosszabb tartamban, 520,6 órában a Duna TV vetített hallássérült nézők számára is befogadható műsorszámot. A Duna Tv-t az m4, az m2, a Duna World követte a sorban, a legalacsonyabb akadálymentesített műsoridőt a két nagy kereskedelmi csatornánál regisztrálták a tájékoztatás szerint. 

A hallássérült nézőknek nyújtott segítség 99,7 százalékban feliratot, döntő mértékben teletext átiratot jelentett - jelezték, emlékeztetve arra, hogy a segédlettel kötelezően ellátandó programok között a médiatörvény kiemeli a hírműsorokat, a közérdekű közleményeket, a sport- és időjárás-jelentéseket, a politikai tájékoztató műsorokat, a politikai reklámokat, valamint a fogyatékos személyekről, illetve az esélyegyenlőségről szóló műsorszámokat. 

Felidézték: a médiaszolgáltatók nagy többségében biztosították a hozzáférést a programokhoz, a hatóság 12 alkalommal szabott ki bírságot, összesen 8,7 millió forint mértékben, megjegyezve, hogy az elfogadott beszámolót a testület három munkanapon belül közzéteszi az NMHH honlapján.

A testület frekvenciadöntéseiről szólva közölték: a médiatanács elvégezte a Miskolc 103,0 MHz körzeti közösségi rádiós frekvenciára érkezett pályázati ajánlatok alaki vizsgálatát. Nyilvántartásba vette a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Betegeiért Alapítványt mint pályázót, míg az FM1 Műsorszolgáltató Kft. pályázati ajánlatát - a korábban elutasított Ifjúságért és Rádiózásért Egyesületéhez hasonlóan - alakilag érvénytelennek nyilvánította. 

A kereskedelmi jelleggel meghirdetett Szolnok 90,4 MHz helyi frekvencia pályázati eljárásban az alaki vizsgálat után a tanács hiánypótlásra hívta fel az egyedüliként pályázó LB Rádió Kft.-t. A szintén helyi vételkörzetű Tatabánya 96,7 MHz, illetve Székesfehérvár 101,8 MHz helyi kereskedelmi hasznosításra kiírt pályázati eljárásokban a testület a tartalmi vizsgálatot végezte el, amelynek eredményeként az előbbi esetében az LB Rádió Kft.-től, illetve az utóbbinál a VLNC FM Rádió Kft.-től kér felvilágosítást - írják.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság (EB), a harmadik szakaszba léptetve ezzel egyszerre a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.

A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd keretében próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság a mai napon a következő döntéseket hozta Magyarországra vonatkozóan:
 
Felsőoktatási törvény: az EU Bíróságához fordul a Bizottság
 
A Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít Magyarországgal szemben az EU Bíróságán amiatt, hogy a 2017. április 4-én módosított felsőoktatási törvény aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét, ezért helyre kell állítani a törvény uniós szabályozással való összhangját. A Bizottság a keresetet azzal az indokolással indította, hogy a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával, valamint azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jog (a Kereskedelmi Világszervezet keretében létrejött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény [GATS]) szerinti jogi kötelezettségeivel. A Bizottság 2017 áprilisában indította meg a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Mivel Magyarország fenntartotta álláspontját, és a felsőoktatási törvényt nem hozta összhangba az uniós joggal, a Bizottság úgy határozott, hogy bírósági keresetet indít Magyarországgal szemben.

Bírósági kereset a civil szervezetekről szóló törvény miatt
 
A Bizottság keresetet indít Magyarországgal szemben az EU Bíróságán a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény miatt. A Bizottság idén kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mivel az ország nem teljesítette a uniós alapszerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit, tekintettel a civil szervezetekről szóló törvény azon előírásaira, amelyek közvetett diszkriminációt valósítanak meg és aránytalanul korlátozzák a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. Ezen aggályokon túlmenően a Bizottság véleménye szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amely jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti, az EU-ról szóló szerződés szabad tőkemozgásról szóló rendelkezéseivel együtt értelmezve. Az eljárás első szakaszában Magyarország által előterjesztett érvek gondos elemzését követően az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy súlyos aggályai megválaszolatlanul maradtak, ezért indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. A magyar hatóságok nem válaszoltak erre a megadott határidőn belül. Ezenkívül Magyarország mind a mai napig nem módosította, illetve nem helyezte hatályon kívül az uniós jognak megfelelően a civil szervezetekről szóló törvény vitatott rendelkezéseit. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé utalja az ügyet. 

Bírósági kereset a menedékkérők áthelyezésének ügyében
 
A Bizottság Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben keresetet indít az EU Bíróságán abból kifolyólag, hogy nem tettek eleget a menedékkérők áthelyezésére vonatkozó jogi kötelezettségüknek. Annak ellenére, hogy szeptember 6-ai ítéletében a Bíróság megerősítette az áthelyezési mechanizmus érvényességét, a szóban forgó három tagállam továbbra sem adta jelét annak, hogy ki kívánná venni a részét a szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmus végrehajtásából. A Bizottság ezért mai döntésével megerősíti, hogy az eljárás előző szakaszai során ismertetett kötelezettségszegési esetek továbbra is fennállnak, és így megindulhat a bírósági szakasz.

További lépés Magyarország menekültügyi szabályozása miatt
 
Az Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott vélemény megküldésével újabb lépést tesz Magyarországgal szemben a menekültügyi jogszabályaival kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban. A Bizottság 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az ügyben. A magyar hatóságokkal politikai és szakmai szinten folytatott többszöri egyeztetés, valamint a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításai kapcsán felvetődött aggályok nyomán a Bizottság 2017 májusában kiegészítő felszólító levél megküldéséről határozott. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően, és figyelembe véve a magyar Országgyűlés által októberben elfogadott új jogszabályt, a Bizottság a kiegészítő felszólító levelében szereplő 11 kérdésből 4 tekintetében nem folytatja tovább az eljárást. Mindazonáltal a magyar hatóságok válasza nem oszlatja el az aggályok többségét. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar jogszabályok nem állnak összhangban az uniós joggal, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel, a visszatérési irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezésével. 

A szerencsejáték-ágazatot érintő eljárások lezárása
 
Azon politikai kötelezettségvállalásával összhangban, hogy az uniós jog érvényesítése terén fokozottan stratégiai megközelítést alkalmazzon, a Bizottság úgy határozott, hogy lezárja az online szerencsejátékot érintő kötelezettségszegési eljárásait több tagállam, köztük Magyarország tekintetében. Az EU Bírósága több alkalommal is elismerte a tagállamok azon jogát, hogy korlátozzák a szerencsejáték-szolgáltatásokat, amennyiben a korlátozás olyan, a közérdekkel kapcsolatos célok eléréshez szükséges, mint a kiskorúak védelme, a szerencsejáték-függőség elleni küzdelem, valamint a szabálytalanságok és csalások elleni fellépés. A Bizottság elismeri az ilyen közérdekekkel kapcsolatos tagállami intézkedéseknek a politikai jogosultságát. A Bizottság a továbbiakban támogatja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy korszerűsítsék az online szerencsejátékra vonatkozó nemzeti kereteiket, és megkönnyítsék a nemzeti szerencsejáték-szabályozó szervek közötti együttműködést, de nem tekinti prioritásnak, hogy a kötelezettségszegési eljárás indítására vonatkozó hatáskörével élve az online szerencsejáték-szolgáltatás területén előmozdítsa az uniós egységes piac érvényesülését.
Az erre vonatkozó teljes sajtóközlemény itt olvasható.
 
Szennyvízkezelés és ivóvízminőség
 
A Bizottság nyomatékosan kéri Magyarországot, hogy biztosítsa a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó uniós szabályok betartását. Mivel összesen 22 agglomeráció esetében a szennyvízkezelésre vonatkozó irányelv követelményei nem teljesülnek, a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld. Ezenfelül a Bizottság kiegészítő felszólító levél keretében kéri Magyarországot, hogy az ország valamennyi övezetében teljesítse az arzén, a bór és a fluorid tekintetében az uniós ivóvízirányelvben előírt értékeket. A magyar hatóságoknak mindkét esetben két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által felvetett érvekre.
 
Laboratóriumi állatok védelme
 
A Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak amiatt, mert helytelenül ültette át a magyar jogba a tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó uniós irányelv számos rendelkezését. Az irányelv – amelynek átültetési határideje 2012. november 10. volt – az állatjólét magas szintjét biztosítja, miközben megőrzi a belső piac megfelelő működését. Célja az is, hogy minél kevesebb állatot használjanak fel a kísérletekben, illetve előírja, hogy alkalmazzanak más megoldásokat is, ahol lehet. Noha a magyar hatóságok jelezték hajlandóságukat a legtöbb kérdés rendezésére, mind ez idáig nem fogadták el a szükséges jogszabály-módosításokat. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre.
 
A kötelezettségszegési eljárásokban ma meghozott legfontosabb döntésekről szóló sajtóközlemény ITT olvasható.

forrás: Jogi Fórum

A családi vállalkozások jövőjét jelentő családi vagyontervezés hatékony eszköze a családi alkotmány. Ennek főbb összetevői lehetnek a házassági vagyonjogi szerződést, a bizalmi vagyonkezelési szerződést, a családi alapítványt és a családtagok közötti különböző szindikátusi megállapodások. De mik is a családi vállalkozások jogi buktatói? - Gondolatébresztő Jádi-Németh Andrea előadása alapján.

A családjogot a magyar polgári jogban, de legalábbis Magyarországon hagyományosan a kisebb-nagyobb családi viták rendezésének színtereként tartják számon, és a köztudatban a jogtudomány erőfeszítéseinek dacára is gyakran mint „bontójog” jelenik meg. Amint azonban a Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2017. november 16-a és 18-a között a Budapesti Kongresszusi Központban megrendezett, 29. Közép-Európai Kollokvium elnevezésű rendezvényén Jádi-Németh Andrea ügyvéd jóvoltából kiderült, ez a jogterület sokkal több lehetőséget rejt magában, és sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint azt általánosságban gondolhatnánk. Az ügyvédnő a Kollokvium második napján a családi vállalkozások szerepéről, és a családi vagyontervezés fontosságáról tartott kiváló, szociális érzékenységről is tanúbizonyságot tevő előadást.

A családi vállalkozások átörökítése, a vállalkozást alapítók által megszerzett, és a megfelelő döntéshozatalhoz, irányításhoz szükséges tapasztalatok átadása az utódoknak, illetve ezen utódok felkészítése a vállalkozás továbbvitelére mindig is neuralgikus pontja volt az egymást követő generációk közötti váltásnak. Thomas Mann nagyívű, egy korszak végét megfestő családregényére és a klasszikus kapitalista ethosz nemzedékről nemzedékre egyre inkább halványuló ideálképére utalva írja Lábady Tamás a polgári jog általános részét taglaló, gyönyörű tankönyvében, hogy a „… kereskedői becsületben megöregedett Buddenbrookok világa néhány évtized alatt úgy olvadt szét, mint az ördög csinálta arany”. Manapság, amikor egy-egy generációt a latin ABC utolsó betűiről szokás elnevezni, és a technológiai fejlődés pörgette gazdaságban, a „pillanat zsarnoksága” által uralt társadalomban a „generáció” fogalma maga is jelentős változásokon megy keresztül és egyre nehezebben definiálható következetesen, egy-egy egymást követő nemzedék tagjai között pedig olykor nagyobb szakadék tátong, mint korábban dédunokák és dédszülők között, a családi vállalkozások jövőjének tervezése különös hangsúlyt, egyszersmind színezetet is nyer.

29. Közép-európai Kollokvium elnevezésű esemény második napján, a Családi vagyontervezés a családi béke érdekében című szekcióülésen Jádi-Németh Andrea, a bpv Jádi-Németh Ügyvédi Iroda vezető partnere „A családi vállalkozások jogi buktatói” címmel tartott előadást. Az elhangzottaknak különös ízt és aktualitást adtak a téma kapcsán az ügyvédnő által bemutatott Egyesül Államok- és Németország-beli példák, melyeknek a magyar jogtudatossággal és a vagyonjogi kultúra fejlettségével történő összevetése érdekes tanulságok levonására késztethette a hallgatóság erre fogékony tagjait.

Jádi-Németh Andrea előadása felvezetéseként a családi vállalkozásoknak a nemzetgazdaságban betöltött szerepéről beszélt, ennek során pedig elképesztő adatokról számolt be: nemzetközi összehasonlításban a családi cégek aránya a magánszektorban a 70-90%-ot is eléri, a munkavállalók családi vállalkozások általi foglalkoztatottsága pedig úgyszintén rendkívül magas. Többek között ezért is lenne kívánatos, hogy a stafétabot nemzedékek közötti átadása gazdasági, üzleti, és nem utolsó sorban emberi szempontból is minél zökkenő-mentesebben történjen. Ez ugyanis korántsem automatizmus: mint az az ügyvédnő szavaiból kiderült, az esetek döntő többségében (90%) a harmadik generáció szinte már semmit nem lát az alapítók által felhalmozott vagyonból, a második generáció ugyanis az ennek átadására, további kezelésére vonatkozó stratégia hiányában rendszerint teljesen feléli a rendelkezésére álló forrásokat.

A stratégia hiányán túl a családi vagyonnak a generációváltás során történő szétforgácsolódásában speciális, e vállalkozások családi jellegéből eredő konfliktusok is jelentős szerephez juthatnak. A családi vállalkozásokon ugyanis mindig „két sapka van”: míg a sikeres működés érdekében az üzleti racionalitás talaján kell a döntéseket meghozni, addig ezek a döntések adott esetben a vállalkozást működtetők legszemélyesebb viszonyait is érintik, ahol a felfokozott érzelmek hajlamosak felülírni az ésszerűséget. Tipikusan nézeteltéréshez vezethet például, ha a vállalkozást vezető családfő a saját gyermekének egyúttal a munkáltatója is. A családi vagyontervezés, a vállalkozás jövőjére vonatkozó cselekvési terv kidolgozása tehát kiemelt jelentőséggel kellene, hogy bírjon.

Ennek lehetőségeit vázolta Jádi-Németh Andrea előadása további részében, a családi vagyontervezés hatékony eszközeként emelve ki a családi alkotmányt, melynek főbb összetevőiként egyebek mellett a házassági vagyonjogi szerződést, a bizalmi vagyonkezelési szerződést, a családi alapítványt és a családtagok közötti különböző szindikátusi megállapodásokat nevesítette. Mint az ügyvédnő mondotta, ennek a komplex jogviszonyrendszernek, szinte fogaskerékszerűen egymásba simuló szerződések alkotta hálózatnak a kialakítására azért van szükség, mert egy családi vállalkozás élettartama során felmerülő összes helyzetről képtelenség lenne egyetlen dokumentumban rendelkezni, elengedhetetlen ugyanakkor a családi alkotmányban lefektetni a vállalkozás működtetésének, a család irányításának legfontosabb alapelveit, hogy például milyen módon történjen a vezetőváltás a vállalkozás élén, milyen eszközöket használjon a család a vagyon megóvása érdekében, illetve milyen vitarendezési mechanizmusok mentén tegyenek kísérletet a családtagok az esetlegesen felmerült nézeteltérések elsimítására. Tanácsos lehet annak a tisztázása is, hogy a vállalkozás irányítói milyen végzettséget várnak el az utódoktól a különböző szerepkörök átruházásához, és általánosságban is milyen feltételek mellett kaphatják meg a következő nemzedék tagjai az általuk betölteni kívánt pozíciót.

Az ügyvédnő, a magyar fülek számára kissé talán idegenül csengően, a családi vagyon tervezésének hatékony eszközeként írta le a házassági vagyonjogi szerződést, amely egy, a válás potenciális bekövezte esetére megkötött jogügylet keretei közül kilépve komoly hatással bírhat az adott családi vállalkozás életére. A házassági vagyonjogi szerződés okos felhasználására az ügyvédnő azt az amerikai párt hozta fel példaként, akik közel harmincévnyi együttélés után döntöttek a közös vagyonuk felosztásáról, mégpedig nem a lehetséges válást szem előtt tartva: elég jelentősnek gondolták a vagyonukat ahhoz, hogy azt strukturáltan védjék a család hitelezőivel szemben. Pár évvel később pedig, amikor a férfi mégiscsak pontot kívánt tenni az együtt eltöltött évek sorának végére, és az ő tulajdonában maradt baseball csapatban megkísérelte megszűntetni a felesége tisztségét, a feleség a bíróság előtt eredményesen hivatkozott a házassági vagyonjogi szerződés hatálytalanságára, az ugyanis csak abban az esetben lehetett alkalmas joghatás kiváltására, ha a hitelezőkkel szembeni vagyonstrukturálás célját szolgálja.

A házassági vagyonjogi szerződést követően Jádi-Németh Andrea a magyar magánjogba a 2013. évi Polgári Törvénykönyvvel bevezetett, és a gazdasági életben azóta is csak lassacskán gyökeret eresztő jogintézményről, a bizalmi vagyonkezelésről beszélt, mint a családi vagyontervezés hatékony eszközéről. A bizalmi vagyonkezelés főként azokban az esetekben alkalmazható a családi vagyon egybentartásának eszközeként, amikor a vállalkozás tulajdonosai az utódok érdektelenségéből, netalán hozzáértésük hiányából fakadó konfliktusoktól szeretnék megkímélni magukat, és ennek érdekében a vagyon sorsát kompetens kezekre kívánják bízni.

Az említett szerződéseken túl, ahogy Jádi-Németh Andrea hangsúlyozta, egy családi vállalkozásnak is körültekintően, bizonyos öröklési jogkövetkezményekre is gondosan ügyelve kell megválasztania például a megfelelő társasági formát, amelyben a működését folytatni szeretné, e körben pedig megkerülhetetlen a nemzetközi példák alapul vétele. Az ügyvédnő szerint a szindikátusi megállapodásoknak tehát igenis a családi vállalkozások esetében is van létjogosultsága, ez is hatékony megoldás lehet többek között a társasági részesedések átruházása, öröklése körül esetlegesen felbukkanó kérdőjelek megfelelő rendezésére.

Egy családi vállalkozás jövőjére vonatkozó összes kérdést egyetlen, mindenre kiterjedni igyekvő szerződéssel rendezni tehát nem lehet, a családi alkotmány megalkotása ugyanakkor hatásos eszköznek bizonyulhat a vállalkozásvezető családfők kezében ahhoz, hogy az irányításhoz és a kellően érzékeny konfliktuskezeléshez szükséges egyik „sapkát” se kelljen levenniük egy-egy családi vállalkozás élén; mindez azonban igen nagyfokú tudatosságot igényel.

Az előadás elején elhangzott, és a cikk első bekezdéseiben olvasható adatok tükrében talán érdemes feltenni a kérdést, hogy a magyar vagyonjogi kultúra vajon jó irányba halad-e, ha a családi vagyontervezés hatékonyságának növeléséről van szó, illetve, hogy vajon megfelelő erőfeszítéseket teszünk-e e vagyonjogi kultúra, tudatosság fejlesztése érdekében. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a nemzedékek közötti különbségek a nemzedékek munkáról és megélhetésről alkotott képének egyre markánsabb eltérése miatt is éleződtek ki annyira, hogy mindez egy családi vállalkozásban akár komoly nézeteltéréseket is eredményezhet. A legújabb generáció tagjai közül egyre kevesebben szeretnének munkaviszony keretei közt dolgozni, a családi vállalkozások átvételre várakozó stafétabotja pedig nagyszerű lehetőség lehet pályakezdő fiatalok számára. Ugyanakkor főleg szociológiai okokból kifolyólag (az ifjabb nemzedék tagjainak más jellegű elképzelése a munka értékéről, az idősebbek ragaszkodása az általuk megszokott, és bevettnek hitt formákhoz) az átmenetet nehéz akár csak kisebb zökkenőkkel is menedzselni. A családi vagyontervezés előszobájaként tehát érdemes lenne elgondolkodni a vagyonjogi kultúra fejlesztésének lehetőségeiről. Jádi-Németh Andrea előadása kiválóan illusztrálta, hogy hova lehet, és hova érdemes fejlődni e téren.

forrás: Jogi Fórum

Az uniós tagállamok pénzügyminiszterei megállapodtak arról, hogy mely EU-n kívüli országokat és területeket veszik fel arra a jegyzékre, melyet az EU – történelme folyamán első ízben – közzétesz az adózás terén nem együttműködő jogrendszerekről.

Az uniós pénzügyminiszterek összesen 17 olyan országot vettek fel a listára, amelyek nem tartják be a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó előírásokat. Ezen túlmenően az EU-val folytatott egyeztetéseknek köszönhetően 47 ország vállalt kötelezettséget arra, hogy orvosolja adórendszerének hiányosságait, és eleget tesz a vonatkozó követelményeknek.

Ez a példa nélküli lépés azt hivatott elősegíteni, hogy világszerte teret nyerjen a jó adóügyi kormányzás, és hogy ne kerülhessen sor olyan nagy összegű adóvisszaélésekre, mint amilyenekre a közelmúltban kipattant botrányok kapcsán fény derült.

A teljes sajtóközlemény ITT olvasható angolul.

Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke ITT megtekinthető.

forrás: Jogi Fórum

Az Apple sikeresen megakadályozta a „MI PAD” európai uniós védjegyként történő lajstromozását az elektronikus készülékek és a (tele)kommunikációs szolgáltatások vonatkozásában. Az Európai Unió Bírósága ítéletével helyben hagyta az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának határozatát, megerősítette: a MI PAD megjelölést nem lehet uniós védjegyként lajstromozni.

A T-893/16. sz. ügyben hozott ítélet Xiaomi, Inc. kontra Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

2014-ben a Xiaomi nevű kínai társaság, amely az elektronikára és a mobiltelekommunikációra specializálódott, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalától (EUIPO) a „MI PAD” szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozását kérte az elektronikus készülékek és a (tele)kommunikációs szolgáltatások tekintetében. Az Apple társaság, az azonos vagy hasonló áruk és szolgáltatások tekintetében lajstromozott korábbi IPAD védjegyére hivatkozva, felszólalt e megjelölés lajstromozásával szemben.

2016-ban az EUIPO helyt adott az Apple felszólalásának: miután megállapította az ütköző megjelölések közötti jelentős mértékű hasonlóságot, az EUIPO arra következtetett, hogy a két megjelölés közötti különbségek nem elegendőek az összetévesztés veszélyének kizárásához, továbbá hogy az érintett vásárlóközönség azt gondolhatná, hogy a MI PAD védjegy az IPAD védjegy egyik változata.

Mivel az EUIPO határozatát nem tartotta kielégítőnek, a Xiaomi keresetet nyújtott be az Európai Unió Törvényszékéhez a határozat megsemmisítése iránt.

Ítéletével a Törvényszék a Xiaomi keresetét elutasítja, és megerősíti azt, hogy a MI PAD megjelölést nem lehet uniós védjegyként lajstromozni.

A Törvényszék megerősíti az EUIPO-nak a két megjelölés összehasonlítására vonatkozó megállapításait: az ütköző megjelölések vizuális szempontból nagyfokú hasonlóságot mutatnak amiatt, hogy a MI PAD teljes egészében megismétli az IPAD szót, a két megjelölés az „ipad” betűsor tekintetében megegyezik, és azok csak abban különböznek, hogy a MI PAD szó elején egy további „m” betű is található. Hangzásbeli szempontból az ütköző megjelölések az érintett vásárlóközönség anglofon része számára közepes fokú hasonlóságot mutatnak (valószínű ugyanis, hogy az érintett vásárlóközönség e része a „mi” előtagot a „my” angol birtokos névmásra való utalásként fogja értelmezni, ennélfogva a MI PAD-ben és az IPAD-ben szereplő „i”-t ugyanúgy fogja kiejteni), a nem anglofon része számára pedig nagyfokú hasonlóságot (a vásárlóközönség e része hajlamos arra, hogy az „i”-t mindkét védjegy esetében azonos módon ejtse). Végül, fogalmi szempontból, az ütköző megjelölések az érintett vásárlóközönség anglofon része számára közepes fokú hasonlóságot mutatnak (számukra a közös „pad” elem elektronikus tabletet fog jelenteni, míg a „mi” és az „i” elemeket a közös „pad” elem minősítő előtagjaiként fogják érzékelni, amelyek fogalmi szempontból annak tartalmát különösebb mértékben nem változtatják meg), a nem anglofon része számára pedig semleges fokú hasonlóságot (mivel a közös „pad” elemnek a vásárlóközönség e része számára semmilyen jelentése sincs, hiszen fogalmi szempontból az ütköző megjelölések, egészükben véve, nem rendelkeznek különösebb tartalommal).

A Törvényszék azt is megerősíti, hogy ezen összehasonlítás alapján és a két megjelöléssel érintett áruk és szolgáltatások azonosságának vagy hasonlóságának figyelembevételével az EUIPO helyesen állapította meg, hogy a vásárlóközönség számára fennáll az összetévesztés veszélye. A Törvényszéknek tehát, az EUIPO-hoz hasonlóan, az az álláspontja, hogy egyrészt az ütköző megjelölések közötti, a MI PAD szó elején lévő további „m” betű jelenlétéből eredő eltérés nem elegendő a két megjelölés közötti nagyfokú vizuális és hangzásbeli hasonlóság ellensúlyozásához, másrészt hogy az érintett vásárlóközönség azt fogja hinni, hogy a szóban forgó áruk és szolgáltatások ugyanattól a vállalkozástól (vagy egymással gazdaságilag kapcsolatban álló vállalkozásoktól) származnak, és azt fogja gondolni, hogy a MI PAD bejelentett védjegy a korábbi IPAD védjegy egyik változata.

Ezen okok összességére tekintettel a Törvényszék helyben hagyja az EUIPO határozatát.

forrás: Jogi Fórum

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) idén először fizetett jogdíjat azoknak a színészeknek, akik televíziós- és animációs sorozatok szinkronjának elkészítésében dolgoztak. A néhány napja lezárt jogdíjfelosztás eredményeként összesen 220 millió forinthoz jut hozzá 1500 magyar és külföldi színész.

Az egy előadóművész számára kifizetett jogdíj összege – a felhasznált filmek terjedelméhez, ismétlési gyakorlatához, továbbá az azok elkészítésében közreműködő előadóművészek számához igazodva – a néhány forinttól a másfél millió forintot is meghaladó összegig terjedt. A kifizetett jogdíj közel 200 esetben haladta meg a százezer forintot.

Az EJI három éve vállalta fel az audiovizuális előadóművészek képviseletét, ekkor került sor első ízben ilyen jellegű jogdíjfelosztásra. Az eredetileg a szinkronos szakma képviseletét ellátó Szinkron Alapszervezet által kezdeményezett jogdíjfelosztás – a mozifilmeket követően – idén új területtel, a televíziós sorozatokkal és az animációs műfajjal bővült, így először részesülhettek jogdíjban például a Szex és New York, az NCIS vagy a Hupikék törpikék magyar hangjai. Rajkai Zoltán, a Szinkron Alapszervezet elnöke, az EJI Jogdíjbizottságának tagja elmondta, hogy a sorozatokra is kiterjedő jogdíjfelosztás hatalmas vállalás volt az EJI részéről, hiszen óriási adatmennyiséget kellett feldolgozni, miközben az adatok egy része nem állt rendelkezésre. Egy több éves folyamat részeként idén a sorozatoknak és az animációs filmeknek főbb szereplői részesültek jogdíjból. Az EJI és a Szinkron Alapszervezet azon dolgozik, hogy a jogdíjfelosztás jövőre – a teljes szinkron szakma érdekében – még pontosabbá, részletesebbé váljon.

Az audiovizuális jogdíjak felosztása során figyelembe vett nyolc televíziós csatornát (Duna TV, M2, M3, M5, RTL-Klub, TV2, Story 4 és Minimax) idén is a Színművészek Jogdíjbizottsága jelölte ki, ügyelve a műfaji sokszínűség elvének érvényesítésére. Az EJI közel 16 000 sugárzott műsort dolgozott fel, melynek fele televíziós-, illetve animációs sorozat volt. A közreműködői adatok egyrészt a területért felelős közgyűjtemény, a MANDA, másrészt az Internetes Szinkron Adatbázisból, valamint a Szinkronikum Egyesület által üzemeltetett magyarszinkron.hu adatbázisából származnak. Az azon filmekre eső jogdíjakat, amelyeknél az említett adatbázisok nem tartalmaztak a közreműködő előadóművészekre vonatkozó információt, az EJI elkülönítette. E jogdíjak kifizetésére a közreműködő előadóművészek hiteles azonosítását követően kerül majd sor.

__________________________________________________________________________________

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesületről (EJI)

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület a zenészek, színészek, táncosok jogait érvényesítő egyesület, amit az előadók hoztak létre. A televíziók, rádiók és más zenefelhasználók jogdíjat fizetnek az előadóknak felvételeik felhasználásáért. Ezt a jogdíjat Magyarországon minden hazai és külföldi előadó nevében az EJI szedi be és fizeti ki részükre. Az EJI-nek 1600 zenész, színész és táncos tagja van, évente több mint 90 000 előadóművész számára fizetett ki jogdíjat.

forrás: Jogi Fórum

Tíz év elteltével is eredménytelen a hátrányos megkülönböztetéssel és a kisebbségek elleni gyűlölettel szemben folytatott harc az Európai Unióban - derül ki az EU Alapjogi Ügynökségének (FRA) egy évtized után ismét elkészített, átfogó felméréséből, amely szerint az unió területén a tartós és széles körű hátrányos megkülönböztetés, az intolerancia és a gyűlölet sok kisebbséghez tartozó személynek az elidegenítésével és a társadalom szélére sodródásával fenyeget.

Az FRA igazgatója, Michael O'Flaherty az ügynökség 2008-ban végzett első ilyen jellegű felmérésére utalva úgy fogalmazott: "Majdnem egy évtizeddel ezelőtt figyelmeztettünk arra, hogy az etnikai származáson alapuló megkülönböztetés és gyűlölet széles körben fennáll. Az új eredmények azt mutatják, hogy a jogszabályaink és szakpolitikáink napjainkban sem védik kellően azokat az embereket, akiknek érdekeit szolgálni hivatottak."

A független uniós szerv szerdán Bécsben kiadott közleménye O'Flahertyt idézve arra is rámutatott, hogy minden egyes hátrányos megkülönböztetéssel és gyűlöleti cselekménnyel sérül a szociális kohézió, és olyan egyenlőtlenségek születnek, amelyek "nemzedékekre vetnek árnyékot azzal, hogy táplálják az elidegenítést, amely végső soron pusztító következményekkel járhat".

Az európai uniós kisebbségekről és megkülönböztetésről szóló második tanulmány (EU-MIDIS II) kiemeli, hogy a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni jogvédelem biztosításához speciális és erősebb, hatékony szankciókkal társuló intézkedésekre van szükség.

A jelentés szerint uniós átlagban az etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetések 88 százalékát, a gyűlölet motiválta zaklatások 90 százalékát és a gyűlölet motiválta erőszakos esetek 72 százalékát nem jelentették be, és az áldozatok "sokkal nagyobb fokú megszólítására van szükség" ahhoz, hogy jelenteni merjék az incidenseket. Mindeközben a bűnüldöző és az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek megfelelő eszközökre van szükségük ahhoz, hogy a bejelentett problémákat hatékonyan tudják kezelni.

A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 38 százalékát érte hátrányos megkülönböztetés az elmúlt öt évben Európában: ez különösen az észak-afrikaiakat (45 százalék), a romákat (41 százalék) és a Szaharától délre fekvő országokból származó afrikaiakat (39 százalék) érintette. A hátrányos megkülönböztetés a munkakereséssel összefüggésben volt a legnagyobb (29 százalék).

A második generációs bevándorló válaszadók 31 százaléka tapasztalt az elmúlt évben gyűlölet motiválta zaklatást, és ezeknek a felét az elmúlt évben legalább hatszor zaklatták. Az általános népességhez (74 százalék) viszonyítva kevesebb kisebbséghez tartozó személy (61 százalék) végzett legalább középiskolai felsőbb osztályt, ami csökkenti a foglalkoztatási esélyeiket - szögezte le az ügynökség.

A felmérés szerint a kisebbséghez tartozók körében nagyobb a közintézményekbe vetett bizalom a többségi lakossághoz képest, és nagy részük szoros kötődést érez az ország iránt, amelyben lakik. Nagyfokú nyitottságot mutatnak továbbá a többi etnikai csoport irányába. Ugyanakkor a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás vagy az erőszak hatása is egyértelműen látszik: az áldozattá válók kevésbé bíznak a közintézményekben és kisebb kötődést éreznek a lakóhelyük szerinti ország iránt.

Az Alapjogi Ügynökség felmérése a hátrányos megkülönböztetéssel, a zaklatással, a rendőri feltartóztatáshoz kapcsolódó tapasztalatokkal, a jogokra vonatkozó tudatossággal, a beilleszkedéssel és a más csoportok iránti nyitottsággal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. A kutatást az Európai Unió egész területére kiterjedően végezték több mint 25 ezer, bevándorlói vagy etnikai kisebbségi háttérrel rendelkező megkérdezett körében.

forrás: Jogi Fórum

A közigazgatási perek jelenlegi eljárási szabályaihoz képest a 2018. január 1-jével hatályba lépő közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) nevesítve határozza meg a keresetek egyes fajtáit, vagyis azokat a kérelemtípusokat, melyeket a közigazgatási perben a felperes előterjeszthet. E kérelmek lényegét foglalja össze a Fővárosi Törvényszék a jogalkalmazók számára.
Az Állami Számvevőszék kétévente ellenőrzi a pártok gazdálkodását, melynek keretében értékeli a támogatások és adományok párttörvénynek megfelelő elszámolását. Ha egy párt tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, például az adott időszakban alkalmazott piaci árnál lényegesen olcsóbban vett igénybe valamilyen szolgáltatást, annak értékét az ÁSZ állapítja meg. Ezt követően a párt a tiltott támogatás összegét az ÁSZ felhívására 15 napon belül köteles befizetni a központi költségvetésnek. Emellett a Magyar Államkincstár is csökkenti a párt központi költségvetésből juttatott támogatását az ÁSZ által megállapított összeggel.
A mai napon uniós megállapodás született arról, hogy az online termékértékesítéssel foglalkozó cégek a jövőben egyszerűbb és hatékonyabb szabályok szerint fizetnek majd hozzáadottérték-adót (Magyarországon általános forgalmi adót, azaz áfát) az interneten eladott termékek után.
Kovács Béla ellen a Központi Nyomozó Főügyészség állam elleni és költségvetést károsító, továbbá közbizalom elleni bűncselekmény miatt vádat emelt a Budapest Környéki Törvényszéken. Az európai parlamenti képviselőt az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntettével, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja az ügyészség.

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.