jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Az olyan személy, aki egy internetes oldalon bizonyos számú értékesítési hirdetést tesz közzé, nem minősül automatikusan ?kereskedőnek?. E tevékenység abban az esetben minősülhet ?kereskedelmi gyakorlatnak?, ha az adott személy a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-105/17. sz. ügyben hozott ítélet Komisia za zashtita na potrebitelite kontra Evelina Kamenova

Egy fogyasztó használt órát vásárolt egy online értékesítési platformon. Miután megállapította, hogy az óra nem rendelkezik az értékesítési hirdetésben megadott tulajdonságokkal, az eladóval közölte, hogy el kíván állni a szerződéstől. E. Kamenova, az eladó megtagadta az árunak a kifizetett összeg visszafizetése ellenében való visszavételét. Következésképpen a fogyasztó panaszt tett a bolgár fogyasztóvédelmi bizottságnál (CPC).

A CPC a platform megtekintését követően megállapította, hogy 2014. december 10-én az említett internetes oldalon E. Kamenovának az ?eveto-ZZ? profilnéven még mindig közzé van téve nyolc értékesítési hirdetése különböző termékekre vonatkozóan.

A CPC a 2015. február 27-i határozatban megállapította, hogy E. Kamenova közigazgatási szabálysértést követett el, és a fogyasztóvédelemről szóló nemzeti törvény alapján több közigazgatási bírságot szabott ki vele szemben. A CPC álláspontja szerint E. Kamenova az említett hirdetések közül valamennyiben elmulasztotta megjelölni a kereskedő nevét, postai címét és e-mail-címét, az értékesített áru teljes árát az adókat és illetékeket is beleértve, a fizetés, szállítás és teljesítés feltételeit, a fogyasztó azon jogát, hogy a távollévők között kötött szerződéstől elállhat, e jog gyakorlásának feltételeit, határidejét és módját, valamint az arra vonatkozó szavatosság fennállásáról szóló figyelmeztetést, hogy az áru megfelel az adásvételi szerződésben foglaltaknak.

E. Kamenova e határozattal szemben keresetet indított a bolgár bíróságok előtt azzal az indokkal, hogy nem rendelkezik ?kereskedő? minőséggel, és ezért a bolgár törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak. Az Administrativen sad ? Varna (várnai közigazgatási bíróság, Bulgária) ebben a kontextusban azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az olyan személy, aki egy internetes oldalon nagy értékű árukra vonatkozóan viszonylag jelentős számú hirdetést tesz közzé, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv1 értelmében ?kereskedőnek? minősülhet-e.

A Bíróság a mai napon hozott ítéletében először is megállapítja, hogy az irányelv értelmében vett ?kereskedőnek? való minősüléshez az szükséges, hogy az érintett személy ?kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében?, vagy a kereskedő nevében vagy javára járjon el.

A Bíróság ezenfelül megállapítja, hogy a ?kereskedő? fogalmának értelmét és hatályát a ?fogyasztó? fogalmára tekintettel kell meghatározni, amely utóbbi a kereskedelmi vagy szakmai tevékenységében nem érintett valamennyi magánszemélyt jelöli.

A Bíróság e tekintetben megállapítja, hogy a nemzeti bíróságnak a rendelkezésére álló valamennyi információ alapján esetenként meg kell vizsgálnia, hogy az olyan természetes személy, mint E. Kamenova, kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében járt-e el, többek között ellenőriznie kell, hogy az értékesítésre szervezett módon került-e sor, az értékesítés rendszeres-e és jövedelemszerzés céljából történik-e, az ajánlat korlátozott számú termékre vonatkozik-e, és az említett bíróságnak meg kell vizsgálnia az eladó jogállását és technikai szakértelmét is.

Ezenfelül annak megállapításához, hogy a szóban forgó tevékenység ?kereskedelmi gyakorlatnak? minősül, a nemzeti bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy ez a tevékenység egyrészt ?kereskedőtől? ered-e, és másrészt olyan tevékenység, mulasztás, magatartási forma vagy megjelenítési mód, illetve kereskedelmi kommunikáció-e, amely ?közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek a fogyasztó részére történő népszerűsítésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával?.

E körülmények között a Bíróság megállapítja, hogy az olyan természetes személy, aki egy internetes oldalon egyidejűleg bizonyos számú hirdetést tesz közzé, amelyekben új és használt árukat kínál eladásra, csak abban az esetben minősülhet ?kereskedőnek?, és az ilyen tevékenység csak akkor képezhet ?kereskedelmi gyakorlatot?, ha e személy a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el.
_________________________________________________________________________________

1A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (?irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról?) (HL 2005. L 149., 22. o.).

forrás: Jogi Fórum

Újabb jelentős állomáshoz érkezett a férőhelybővítési program: 470 fogvatartott befogadására alkalmas börtön létesül Kiskunhalason, a korábbi Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ átépítésével. Ezzel egyidejűleg országos toborzásba kezd a büntetés-végrehajtási szervezet.

A fejlesztés eredményeként 470 fő fogvatartott - az európai börtönnormáknak megfelelő - elhelyezése valósul meg. A zárkákban hideg-meleg vízvételi lehetőség, valamint elkülönített illemhely kerül kiépítésre. Ezzel párhuzamosan az épület nagyobb alapterületű helyiségeinek szétválasztása is megtörténik, a két körletépület közötti terület izolációjával sétaudvart alakítanak ki.

A közel 1,7 milliárd forintot kitevő beruházás másik fontos eleme a beköltöző rabok munkáltatását biztosító szabás-varrási tevékenység és a velejáró raktározási igények infrastruktúrájának megteremtése.

A kiskunhalasi börtönprojekt mellett tervezési fázisba lépett a Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központ megépítésével kapcsolatos beruházás is. A büntetés-végrehajtás új egészségügyi intézménye a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház melletti területen épül fel majd. Az önkormányzat a beruházás megvalósításához szükséges terület átadásáról a szükséges döntéseket meghozta, amelyekről határozatot hozott. Az intézmény közel 200 fogvatartott ellátására lesz képes.

Az új intézet és az egészségügyi központ új munkahelyeket teremtenek, a büntetés-végrehajtási szervezet ezért megkezdi az egész országra kiterjedő toborzási tevékenységét. A megfelelő személyek kiválasztása érdekében várják azok jelentkezését, akik elhivatottságot éreznek a rendvédelmi pálya iránt és jövőjüket a büntetés-végrehajtás szervezetében képzelik el. A börtön stabil, kiszámítható, hosszútávra tervezhető munkahelyet teremt, amelyhez képzési és előmeneteli lehetőségek társulnak.

Annak érdekében, hogy az új börtön megnyitását követően a tényleges munka a szükséges létszámú személyi állománnyal megkezdődhessen, a Kiskunhalasi Önkormányzat felajánlott egy épületet, amely a mai naptól toborzóirodaként kezdte meg a működését. Az itt dolgozó toborzó tisztek a térség valamennyi településén, önkormányzatánál, középiskolájában megjelennek, toboroznak majd. Az új büntetés-végrehajtási intézet közel 250 büntetés-végrehajtási szakembert fog foglalkoztatni. Jelentkezni természetesen nem csak Kiskunhalason, de az ország bármely börtönébe lehet, ahogyan a toborzó tevékenység is elindul valamennyi börtönben.

forrás: Jogi Fórum

Nemzetközi licenccel rendelkező versenypályák zajvédelmi ügyében döntött az Alkotmánybíróság. A testület az egészséges környezethez való jog megsértése miatt jövőbeli hatállyal megsemmisítette a zajvédelmi rendelet egyes szabályait. Az érintett versenypályák a mindenkor hatályos jogi szabályozás keretei között természetesen ezután is működtethetők, az alkotmánybírósági határozatból nem következik a funkcionalitás elvesztése.

Az Alkotmánybíróság eljárása bírói kezdeményezés alapján indult. Az alapügy felperesei zajterhelés miatt pert indítottak egy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság ellen, amely Mogyoródon nemzetközi licenccel rendelkező versenypályát üzemeltet. A bíróság indítványa ? többek között ? a perben alkalmazandó, a peresített időszakban módosított zajvédelmi rendelet alkotmányossági vizsgálatára irányult. A módosítás eredményeként ugyanis a zajterhelési határérték lényegesen megemelkedett, az indítvány értelmében pedig mindez az elért védelmi szint csökkentését jelenti, és sérti az egészséges környezethez való jogot. A testület tehát normakontroll hatáskörében eljárva, a zajvédelmi szabályok alkotmányosságát vizsgálta.

Az Alaptörvényben elismert egészséges környezethez való jog részét képezi az a tartalmi követelmény, hogy a környezetvédelem egyszer már elért védelmi színvonala ne csökkenjen. A visszalépés tilalma nem automatikusan, hanem funkciója szerint érvényesül az alapjogi védelem során. Az Alkotmánybíróság komplex vizsgálat alapján megállapította továbbá, hogy a zajkibocsátás az egészséges környezethez való jog hatálya alatt áll és a támadott szabályozás ? a zajkibocsátóra vonatkozó szigorúbb előírások ellenére is ? összességében visszalépést eredményezett a korábbiakhoz képest, mert nem ellentételezi kellően a hatásterületen érvényesülő lényegesen magasabb zajszint lehetőségét. Különösen nem ellensúlyozza a felmentéssel érintett napokra vonatkozó emelt értékeket, amelyek jóval magasabbak, mint az általános szabályok, és amelyek megszakítás nélkül, akár 40 napon keresztül is kihasználhatók.

Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a nemzetközi licenccel rendelkező versenypálya működése kedvezően hat a turizmusra, az autósportra, Magyarország hazai és nemzetközi megítélésére, illetve hasznos nemzetgazdasági hozadékai is vannak, mint például az, hogy az adóbevételek növelését eredményezi. Mindezen szempontok azt támasztották alá, hogy a nemzetközi licenccel rendelkező versenypálya működése Magyarországon közérdek. Közérdekre való hivatkozással azonban nem igazolható a visszalépés, azaz az, hogy a környező települések lakósságának ? védelmi intézkedések nélkül ? nagyobb zajterhelést kellene elviselnie a korábbiakhoz képest.

Az Alkotmánybíróság vizsgálta azt is, hogy a vállalkozáshoz való alapjoggal igazolható-e a védelmi szint csökkentése. A versenypálya mindenkori működtetése ugyanis vállalkozási tevékenységnek minősül, amelynek folytatása zajjal terheli a környezetet. A testület megállapította, hogy bár a visszalépés ebben az összefüggésben szükséges lehet, hiszen a versenyek rendszerint magas zajkibocsátással járnak, de nem arányos. A jogalkotó nem a cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközök közül választott ki egyet, hanem egy azokon aránytalanul túlterjeszkedő megoldást intézményesített. A nemzetközi licenccel rendelkező versenypálya funkcionális működtetése ugyanis nem követeli meg, hogy az év minden napján 5 dB-el magasabb, a felmentési rendszerben pedig akár 40 napon keresztül folyamatosan jóval magasabb (65 és 70 dB) zajkibocsátásra kerüljön sor.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság 2018. december 31-i hatállyal megsemmisítette a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályáktól származó zajra vonatkozó speciális szabályokat.

A döntéshez különvéleményt fűzött Juhász Imre alkotmánybíró, akihez csatlakozott Szívós Mária, Dienes-Oehm Egon és Varga Zs. András alkotmánybíró. A határozat teljes szövege és adatlapja az Alkotmánybíróság honlapján megtekinthető.

forrás: Jogi Fórum

A kormány az Európai Unió Bíróságán megtámadta az uniós kiküldetési irányelv július 9-én kihirdetett módosítását - tájékoztatta a Miniszterelnökség csütörtökön

A közleményben kiemelték: az új szabályok aránytalanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát.

Az azonos helyen azonos munkáért egyenlő bérezés elvének a szolgáltatásnyújtás szabadságára való kiterjesztése valójában nem a más országba kiküldött munkavállalók védelmét, hanem protekcionista eszközként a más tagállamok munkaerőpiacairól történő kiszorítását célozza - indokolták, miért ellenzi Magyarország az irányelv módosítását.

A Miniszterelnökség szerint a kormány azt is sérelmezte, hogy az Európai Bizottság annak ellenére fenntartotta a javaslatát, hogy tizenegy tagállam nemzeti parlamentjének tizennégy kamarája - közte a magyar Országgyűlés - az úgynevezett sárga lapos eljárás megindításával kifogásolta a javaslatot.

Magyarország különösen elfogadhatatlannak tartotta a kiküldetési szabályok kiterjesztését a nemzetközi közúti közlekedési tevékenységekre, mivel ezt a területet nagyfokú mobilitás jellemzi - hangsúlyozta a Miniszterelnökség közleménye.

Magyarország és Lengyelország közös nyilatkozatban fejtette ki, hogy az elfogadott szabályok semmiképpen sem tekinthetők kiegyensúlyozottnak - tették hozzá.

Megjegyezték: az irányelv végső szövege még az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest is hátrányosabb a régió vállalkozásai számára.

A kormány a keresetlevelében arra hivatkozott, hogy az irányelv módosítása a szükségesség és arányosság elveibe ütközik, másrészt a megkülönböztetés-mentesség követelményét sértő kötelezettségeket és korlátozásokat vezet be. A kabinet arra is hivatkozott, hogy a megtámadott irányelv egyes rendelkezései sértik a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, ami jelentős kihívások elé állítja majd a tagállamokat az irányelv nemzeti jogba történő átültetésekor, aminek 2020. július 30-ig kell eleget tenniük.

A kormány bízik abban, hogy még 2020 előtt az Európai Unió Bírósága megsemmisíti a megtámadott irányelvet. 

Bármely alapszabadság korlátozása az európai integráció alapját képező belső piac egységének megbontásához vezethet - állapította meg a kabinet.

A kormány rendelkezésre álló információi szerint Lengyelország ugyancsak keresetet nyújt be az uniós bírósághoz az irányelv megsemmisítése végett.

forrás: Jogi Fórum

Az áfa-mentes közösségi termékértékesítésekre vonatkozó szabályok már jóideje borzolják a vállalkozások idegeit. Az adóhatóság ugyanis nem egyszer tagadja meg az ilyen ügyletekre jutó adómentességet arra hivatkozva, hogy az áru nem hagyta el az országot. Az EU minap elfogadott javaslata ugyan egyértelműsít a szabályokon, azonban az azoknak való megfelelés komoly bürokráciát igényel az EU-ba értékesítő cégektől.- foglalja össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az áfamentes közösségi termékértékesítés

A napokban nem csak a 25%-os áfa-plafon miatt kapkodja a fejét az adószakma. Az ECOFIN, azaz az Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa október 2-án több elemből álló áfa-csomagot fogadott el. Ennek egy jelentős és a vállalkozásokat messze leginkább érintő része az áfa-mentességgel járó Közösségen belüli értékesítésekhez kapcsolódik.

A Közösségen belüli, más vállalkozásnak történő termékértékesítések áfa-mentességet élveznek, feltéve, ha a termék ténylegesen is elhagyja az eladó tagállamát. Ennek bizonyítása azonban rengeteg problémát szül a mindennapokban. Ha pedig egy magyar eladó nem tudja bizonyítani, hogy a termék ténylegesen is elhagyta az országot, akkor végső soron megtagadható tőle az áfamentesség, azaz nulla helyett 27% áfát kell fizetnie.

Ennek megfelelően ez a fajta termékértékesítés egy különösen rettegett pontja az adóellenőrzéseknek: még az amúgy viszonylag jól működő EKAER rendszer ellenére is megesik, hogy az adóhatóság a jóhiszemű eladótól megtagadja az áfamentességet, mert nem látja bizonyítottnak akár azt, hogy a termék valóban elhagyta az ország területét, akár azt, hogy a vevő adóalany volt.

Bizonyítékok vélelmében

A most elfogadott javaslat bevezet egy vélelmet a termék kiszállításával kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy ha az eladó a jogszabályban felsorolt iratokkal tudja bizonyítani, hogy a termék elhagyta az országot, akkor ezt mindaddig el kell fogadni, amíg az adóhatóság nem bizonyítja ennek az ellenkezőjét. A vélelemhez szükséges bizonyítékok körét azonban elég rigorózusan határozták meg. A javaslat alapesetben legalább kettő, egymástól és az ügyletben érdekelt felektől is független személy (pl. fuvarozó, raktározó, stb.) által kiállított, legalább két különböző, de egymással összhangban lévő iratot vár el bizonyítékként ? azon túlmenően, hogy (a fuvarozást szervező személyétől függően) megkívánja az eladó vagy a vevő nyilatkozatát is.

A javaslat továbbá az áfa-mentességet két további alapfeltételhez köti. Egyrészt ahhoz, hogy az eladó rendelkezzen a vevő (EU-s) áfa-számával, másrészt ahhoz, hogy az értékesítésről készített összesítő jelentését hiánytalanul töltse ki.

Lazítás vagy szigorítás?

Első látásra a csomagot akár jó hírnek is tekinthetnénk, hiszen végre konkrétan meghatározták az elvárt bizonyítékok körét. Ráadásul a szigorú dokumentáció csak a vélelem felállításához kell, de nem zárja el attól az eladót, hogy a kiszállítás megtörténtét más, megfelelő módon bizonyítsa.

Az új szabályok mégis szigorításként foghatók fel. Egyfelől, az adószám- és összesítő jelentés alapfeltételkénti nevesítése azt jelenti, hogy ezen a téren nincs pardon: ha nem stimmelnek az adatok, nincs mentesség. Márpedig ez egyfajta biankó csekk az adóhatóságnak arra, hogy az összesítő jelentés akár legkisebb formai hibája esetén is megtagadja a mentességet.

Másrészt, az eddigi magyar joggyakorlatban félig kikristályosodott az, hogy ha az eladó bármilyen megfelelő bizonyítékkal igazolta azt, hogy a termék elhagyta az országot, akkor az adóhatóságnak kellett ennek ellenkezőjét bizonyítania. A jövőbeni mérce viszont ennél magasabb és bürokratikusabb lesz. Félő továbbá, hogy az összes többi esetben (pl. amikor az eladónál csak egy egyszerű CMR bizonyítja a termék kiszállítását) az adóhatóságnak elég lesz csupán kétségeket megfogalmaznia a rendelkezésre álló bizonyítékok hitelessége, teljeskörűsége tekintetében.

Még javaslat vagy már realitás?

Jóllehet, a csomagot formálisan még az Unió állam- és kormányfőiből álló Tanácsának is el kell fogadnia, az ECOFIN-döntést követően ez inkább csak formalitás. És bár a szabályok hivatalosan 2020 előtt várhatóan nem lépnek hatályba, könnyen elképzelhető, hogy az adóhatóság már az új szabályok szellemében alakítja át jelenlegi ellenőrzési gyakorlatát.

forrás: Jogi Fórum

A tervezettnél nagyobb mértékben, 40 százalékkal szorítanák le 2030-ra az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es szinthez képest az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén elfogadott határozat értelmében.

Az Európai Bizottság eredeti javaslatai alapján 2025-re 15 százalékkal, 2030-ra 30 százalékkal kellene csökkenteni az új személyautók és könnyű haszongépjárművek által kibocsátható szén-dioxid mennyiségét a 2021-re előirányzott értékhez képest.

Az EP azonban ennél ambiciózusabb csökkentést írna elő: 2025-re 20, 2030-ra 40 százalékot. A célértékeket túllépő gyártóknak pedig büntetést kellene fizetniük az európai költségvetésbe, amiből az autóipari változások által érintett munkaerő továbbképzését finanszíroznák.

A 389:239 arányban megszavazott indítvány szerint segíteni kell az elektromos autók elterjedését: 2025-re 20 százalékra, 2030-ra pedig 35 százalékra kell növelni Európában a zéró- és alacsony kibocsátású járművek piaci részesedését a személyautók és kisteherautók esetében.

Felszólították emellett az Európai Bizottságot, hogy két éven belül álljon elő a szén-dioxid-kibocsátást valós környezetben mérő tesztet előíró tervezettel. A nitrogén-oxid esetében már bevezetetthez hasonló ezen teszteknek 2023-ra működniük kell - szögezték le a képviselők.

Az Európai Parlament hangsúlyozta: jövő év végére törvényileg biztosítani kell, hogy a fogyasztók pontos és összevethető információhoz jussanak az új gépjárművek üzemanyag-fogyasztásáról, illetve szén-dioxid- és szennyezőanyag-kibocsátásáról.

Kitértek arra is, hogy a zöld autóipari és technológiai változásoknak negatív társadalmi következményei is lehetnek, az EU-nak ezért támogatnia kell az ágazatban dolgozók tovább- és átképzését, elsősorban az átmenet által leginkább érintett régiókban.

"A jogszabály tervezete nem pusztán a káros gázok kibocsátását csökkenti és a környezetet védi, hanem megfelelő ösztönzőket ad az autógyártóknak, infrastruktúra-beruházásokra sarkall, a munkavállalók számára pedig igazságos átmenetet biztosít" - emelte ki Miriam Dalli máltai szociáldemokrata jelentéstevő.

A tagállamok kormányait tömörítő tanács várhatóan jövő héten fogadja el az álláspontját az ügyben, ezután kezdődhetnek meg az intézményközi tárgyalások.

A tervezet célja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mérséklése azon vállalások keretében, amelyek alapján az EU-nak a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

A hivatalos adatok szerint mindössze 0,1 százalék volt az elektromos autók aránya 2015-ben Európában, a hibrideké pedig 0,4 százalék.

Európában évente 400 ezer korai haláleset írható a légszennyezés számlájára.

forrás: Jogi Fórum

Januártól be kell jelenteni, ha Magyarország biztonsága szempontjából fontos iparágakban külföldi befektető szerezne tulajdont - döntött az Országgyűlés kedden a kormány kezdeményezésére.

A belügyminiszter által benyújtott, a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot 113 igen, 50 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A január elsején hatályba lépő jogszabály szerint az EU-n, az Európai Gazdasági Térségen, illetve Svájcon kívüli állam állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy, egyéb szervezet bizonyos tevékenységeket végző magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a meghatározottnál nagyobb tulajdonrészt csak úgy szerezhet, ha ezt bejelenti az illetékes miniszternek, aki ezt visszaigazolja. Hasonló szabályok vonatkoznak fióktelep létesítésére is.

Engedélyköteles tevékenység például a fegyvergyártás és bizonyos haditechnikai, titkosszolgálati eszközök előállítása, egyes pénzügyi szolgáltatások és fizetési rendszerek működtetése, valamint a villamos energiáról, a földgázellátásról, a víziközmű-szolgáltatásról, az elektronikus hírközlésről szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenység.

Akkor kell a kormányrendeletben kijelölt miniszternek bejelentést tenni, ha a külföldi befektető a meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban - gazdasági társaság alapításával vagy részesedésszerzés útján - közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot - nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 10 százalékot - meghaladó tulajdonrészt, illetve meghatározó befolyást akar szerezni.

A külföldi befektető a miniszterhez történő bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezheti meg a tevékenység folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök üzemeltetési jogát, továbbá kezdheti meg a tevékenységét. A miniszter a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a külföldi befektető általi tulajdonszerzés vagy az üzemeltetési jog megszerzése sérti-e Magyarország biztonsági érdekét. Főszabály szerint 60 napja van a döntésre.

A miniszter akkor hozhat tiltó döntést, ha megalapozottan feltehető, hogy a javaslatban meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban a meghatározott tulajdonrészt, illetve befolyást szerző jogi személy bizonyos körülmények elfedésére, az ellenőrzés elnehezítésére, az eljárás megkerülésére létesült, különösen, ha a jogi személy a bejegyzése szerinti államban tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat, tartós gazdasági tevékenysége nem igazolható.

A miniszteri tiltó döntés közigazgatási perben támadható meg.

Adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén a miniszter akár tízmillió forintos bírságot is kiszabhat, bizonyos esetekben pedig a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.

forrás: Jogi Fórum

Megkezdte működését Szerbia legmodernebb büntetés-végrehajtási intézete hétfőn a Belgrádtól alig 20 kilométerre fekvő vajdasági Pancsován (Pancevo).

Újra, ezúttal 61,5 millió forintra bírságolta a Magyar Telekomot és annak vezérigazgatóját a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szeptember 10-én, miután a szolgáltató nem tett maradéktalanul eleget a rá kiszabott 2015-ös hírközlési hatósági határozatnak - közölte az NMHH kommunikációs igazgatósága. A magyar Telekom közölte: nem fellebbezett a döntéssel szemben, intézkedési tervet nyújt be a hatóságnak a határozatban foglaltaknak való megfelelés érdekében.

A hatóság tájékoztatása szerint a szolgáltató a késedelmesen fizető ügyfelek mintegy hetedét még jelenleg sem jogszerűen értesíti a fizetési hátralékokról, és ezen esetekre vonatkoztatható szolgáltatáskorlátozási gyakorlata sem felel meg a hatályos rendelkezéseknek.

A közlemény felidézte: az NMHH utóellenőrzéssel kontrollálja, hogy az egyes szolgáltatók a rájuk vonatkozó hatósági döntésben foglaltakat betartják-e. A hatóság idén vizsgálta meg, hogy mennyiben teljesítette a Magyar Telekom azt a 2015-ös hatósági határozatot, amelyet a cég - a vezetékes hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó - jogsértő szolgáltatáskorlátozási gyakorlata miatt hozott a késedelmesen fizető ügyfelek esetében. A szeptember 10-én zárult utóellenőrzés eredménye szerint a szolgáltató csak részben teljesítette a korábbi, összesen 162 milliós bírsággal járó határozatban leírtakat, hiszen a felszólítások kézbesítése és a szolgáltatások korlátozása előtti türelmi idő kivárása még mindig nem jogszerűen zajlik.

Az NMHH a jogsértések piacra gyakorolt hatását különösen jelentősnek ítélte meg, a szolgáltató a magyar elektronikus hírközlési piac egyik legnagyobb résztvevője, így magatartása, az általa elkövetett jogsértések a versenytársak gyakorlatát is befolyásolják. A bírság kiszabása során a hatóság figyelembe vette azt is, hogy az előfizetőknek a tartozás rendezése után külön utánajárást igényel a visszakapcsolási díj töröltetése, ugyanakkor a Telekom jogsértéseinek száma nagymértékben csökkent 2015-höz képest azzal, hogy zömében áttért az elektronikus értesítésre.

A hírközlési hatóság felszólította a Telekomot a jogkövető magatartásra, a jogtalan helyzetet megszüntető intézkedési terv benyújtására, és a céget 60 millió forintos, vezető tisztségviselőjét pedig másfélmillió forintos bírsággal sújtotta. Az elsőfokú döntéssel szemben a szolgáltató jogorvoslattal élhet - közölte az NMHH.

A Magyar Telekom közölte: a folyamataikat igyekeznek az ügyfelek kényelmét szem előtt tartva kialakítani, ezért a vállalat az elektronikus kapcsolattartást részesíti előnyben az ügyfél számára is kényelmetlenebb tértivevényes küldeménnyel szemben. Ahol rendelkeznek elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel (e-mail, sms), ott ezeket a csatornákat használják a felszólítások és az értesítések küldésére, hiszen az ügyfélnek is ez az egyszerűbb. A felszólításban érintett ügyfelek kisebb hányada - éves szinten nagyjából 15 százaléka - kapja kizárólag postai úton az értesítéseket, az ő számuk is folyamatosan csökken. A szolgáltató tovább vizsgálja egy új, ügyfélbarát gyakorlat kialakításának lehetőségét az ő esetükben.

A Magyar Telekom intézkedési tervet nyújt be a hatóságnak annak érdekében, hogy megfeleljen a határozatban foglaltaknak - írták.

forrás: Jogi Fórum

Október 1-től szigorodtak az adósságfék szabályok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeletének hatályba lépésével - mondta Fülöp Zsuzsanna, a jegybank felügyeleti szóvivője az M1 aktuális csatornán.
A Facebook akár 1,66 milliárd dolláros bírságot is kaphat az ír adatvédelmi hatóságtól, miután mintegy 50 millió felhasználói fiókot érintő biztonsági problémára derült fény.

Pervesztes lett egy külföldi tulajdonú bank a Fővárosi Ítélőtábla előtti közérdekű perben, a bíróság jogerősen megállapította a fogyasztói szerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességtelenség miatti érvénytelenségét - közölte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.

Az ügyész által a bank ellen kezdeményezett közérdekű perben a bíróság jogerősen megállapította a fogyasztói szerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességtelenség miatti érvénytelenségét. A tisztességtelen kikötések lényegi tartalma az alábbiak szerint foglalható össze:

A bankkártyákkal kapcsolatos jóvá nem hagyott (azaz például a kártya ellopása vagy egyéb bűncselekmény elkövetése után történt) fizetési műveleteket érintően a hitelintézet felelősség alóli mentesülése körében írt kikötés azért tisztességtelen, mert a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára fordítja meg.

Az előtörlesztési díjat érintő, az ítéletben megjelölt kikötések egyike azért tisztességtelen, mert a jogszabálytól eltérően határozza meg a fogyasztó által fizetendő előtörlesztési díjat, illetve a jogszabállyal ellentétes értelmezésre ad lehetőséget. A másik kikötés pedig azért érvénytelen, mert az a jogszabályok előírásaival szemben nem differenciál, hanem egységesen, valamennyi szerződésre az előtörlesztett összegre vetítve határozza meg a fogyasztó előtörlesztési díj fizetési kötelezettségét. A 2010. március 1. előtt kötött szerződések esetén pedig nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy az a fogyasztó előtörlesztéséhez kapcsolódó közvetlen költségek felszámítását és nem a bank egyéb kártalanítását tartalmazza.

A folyósítási díjra vonatkozó kikötés az ítéletben meghatározottak szerint azért tisztességtelen, mert a jogszabálytól eltérően a hitelkockázat mértékéhez igazodóan teszi lehetővé a bank számára az egyszeri folyósítási díj felszámítását, és azt nem a folyósítással felmerülő közvetlen költségekhez igazítja.

A bank vételi jogára vonatkozó kikötés érvénytelenségének megállapítása ? jogszabályba ütközés miatt ? már az elsőfokú eljárásban jogerőre emelkedett.

forrás: Jogi Fórum

A terrorizmus finanszírozás, a pénzmosás, az adókijátszás és más bűncselekmények megelőzése érdekében az Európai Unió (EU) rendeletet fogadott el az unió területére belépő, illetve azt elhagyó készpénz ellenőrzésének javítására - közölte az uniós tanács kedden.

A tájékoztatás szerint az EU tagországainak gazdasági és pénzügyminisztereiből álló tanácsa által elfogadott új rendelet kibővíti a készpénz fogalmát. A továbbiakban abba nem csak a bankjegyek tartoznak bele, hanem egyéb eszközök és könnyen készpénzzé tehető áruk is, például a csekkek, az utazási csekkek, az arany és az előre fizetett (prepaid) bankkártya. Emellett a rendelkezések hatályát kiterjeszti a postán, teherszállítás keretében vagy futárszolgálattal feladott készpénzre is.

Az új jogszabály értelmében az unió területére belépő, illetve azt elhagyó minden utasnak, aki legalább 10 ezer euró értékben készpénzt tart magánál, be kell jelentenie azt a vámhatóságoknak. A bejelentés attól függetlenül kötelező lesz, hogy az utazók a készpénzt maguknál, a poggyászukban, illetve közlekedési eszközükben tartják-e. A hatóságok kérésére az utazóknak a készpénzt ellenőrzés céljából be kell mutatniuk.

Az egyéb módon feladott, úgynevezett kísérő nélküli készpénz esetében az illetékes hatóságok felszólíthatják a feladót, illetve a címzettet, hogy tegyen adatszolgáltatási nyilatkozatot. A hatóságok ellenőrizhetik majd az olyan szállítmányokat, csomagokat és közlekedési eszközöket, amelyek kísérő nélküli készpénzt tartalmazhatnak.

A rendelet értelmében a tagállamok információt fognak cserélni egymással azokban az esetekben, amikor a jelek szerint a készpénz olyan bűncselekményhez kapcsolódik, amely sértheti az unió pénzügyi érdekeit. Ezeket az információkat az Európai Bizottságnak is továbbítják majd.

Az új rendelet nem tiltja, hogy a tagállamok a nemzeti jogszabályaikban az unión belüli készpénzforgalom további nemzeti ellenőrzését írják elő, feltéve, hogy ezek az ellenőrzések nem sértik az EU alapvető szabadságjogait - tették hozzá.

forrás: Jogi Fórum

Az alkotmánybíróságnál panaszolta be a legfelsőbb bíróságot Viorica Dancila román kormányfő kedden egy olyan jogvitában, amely többek között a bukaresti kormányt háttérből irányító Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök bírósági ügyének kimenetelét is befolyásolhatja.

A miniszterelnök szerint a legfelsőbb bíróság úgynevezett alkotmányos természetű jogi konfliktusba került a törvényhozással azáltal, hogy nem alakította újra öttagú bírói tanácsait, miután hatályba lépett az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló idén módosított jogszabály.

A legfelsőbb bíróság két öttagú bírói tanácsának összetételéről minden év elején sorshúzással döntenek, az új törvényben ez csak annyiban módosult, hogy a két testületnek immár nincsenek hivatalból kinevezett elnökei, akik mellé további négy bírót sorsolnak ki, hanem a tanács minden tagját véletlenszerűen sorsolják ki.

A kormányfő szerint a legfelsőbb bíróság túllépte hatáskörét, és hozzátett a törvény előírásaihoz, amikor úgy döntött, hogy - erről szóló átmeneti rendelkezés híján - nem alakítja újra év közben a 2018 elején kisorsolt bírói tanácsokat, hanem csak jövő évtől alkalmazza az új törvény előírásait.

A jelentéktelennek tűnő jogvitát Liviu Dragnea személyes érintettsége miatt övezi fokozott médiaérdeklődés Romániában. Az Adevarul című ellenzi lap szerint valójában Daragnea akar egy számára "kedvezőbb" összetételű bírói tanácshoz kerülni második korrupciós pere október nyolcadikán kezdődő fellebbviteli tárgyalásán, mert meggyőződése, hogy annál a tanácsnál, ahova ügyét besorolták, nincs esélye megúszni a börtönt.

A lap úgy tudja, a szociáldemokrata pártelnök a vele szemben ellenségesnek tartott Iulian Dragomirtől, a legfelsőbb bíróság alelnökétől próbál megszabadulni az alkotmánybíróság segítségével, azzal a módszerrel, amellyel eltávolították Laura Codruta Kövesit a korrupcióellenes ügyészség éléről. Bár erre egy újabb sorshúzás sem garancia, Dragneának nincs veszítenivalója - kommentálta az ellenzéki lap.

Dragnea egy korábbi interjúban "természetesnek" nevezte a kormány azon szándékát, hogy a bírói tanácsok ügyében az alkotmánybírósághoz fordul, de azt állította, hogy nem tud részleteket az ügyről.

Dragneát második korrupciós perében három év és hat hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte júniusban első fokon a legfeslőbb bíróság egy háromtagú bírói tanácsa és elrendelte korábbi felfüggesztett ítélete letöltését. A fellebbviteli tárgyalás október 8-án kezdődik a legfelsőbb bíróság egyik öttagú bírói tanácsánál.

forrás: Jogi Fórum

2 milliárdos csalás miatt 8 év letöltendő szabadságvesztésre, 10 év közügyektől eltiltásra és 10 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélte a Szekszárdi Törvényszék E. L. volt pécsi ügyvédet. Két társa egy volt szekszárdi ügyvéd és egy dombóvári befektetési tanácsadó egységesen 2 év 2 hónap szabadságvesztés büntetést kapott.

Az első rendű vádlott, egykori pécsi ügyvéd  E.L. több éven keresztül színlelt letéti, megbízási és kölcsönszerződések keretében, jellemzően havi 5-7% mértékű, biztosan elérhető kamat ígéretével különböző pénzösszegeket vett át magánszemélyektől és gazdasági társaságoktól anélkül, hogy ténylegesen befektetési tevékenységet végzett volna.

A bíróság megállapította, hogy E.L. a jogtalan haszonszerzés végett a vissza nem fizetés szándékával átvett tőkét és az általa, a banki kamat mértékéhez képest jóval magasabb mértékű kamatot csak kis részben fizette meg a sértetteknek. A részbeni visszafizetésekre a más sértettektől kapott pénzekből került sor. Az ügyvéd az üzletszerűen kifejtett, megtévesztő tevékenységével több mint 2 milliárd forint kárt okozott, amelyből kb. 904 millió forint térült meg.

A Szekszárdon korábban szintén ügyvédként tevékenykedő másodrendű H. E. vádlott, valamint a Dombóvár és Mohács környékén tevékenykedő harmadrendű M.Zs. vádlott a pécsi ügyvédhez hasonló, pénzügyi befektetési szolgáltatásnyújtást színlelő tevékenység folytatásával megközelítőleg 80 millió forint, illetőleg 90 millió forintot meghaladó kárt okozott a sértetteknek.

A Szekszárdi Törvényszék a terhére rótt cselekményeket részben elismerő, a bűnösségét viszont a csaknem nyolc éve húzódó eljárásban mindvégig tagadó E.L. vádlottat 182 rendbeli - 88 esetben folytatólagosan, 1 esetben kísérletként, 19 esetben közvetett tettesként, 4 esetben társtettesként, 2 esetben felbujtóként elkövetett ? csalás bűntettében, valamint 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek.

A bíróság szerint a több évig tartó cselekménysorozat egyben alkalmas volt az ügyvédi hivatásba vetett bizalom széles körű rombolására is.

A bíróság elrendelte a szabadlábon védekező pécsi ügyvéd letartóztatását a másodfokú eljárás jogerős befejezéséig a szökés, elrejtőzés veszélyére miatt.

Az ítélet nem jogerős, ellene az elsőrendű vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, illetve a büntetés enyhítésért jelentett be fellebbezést, a másodrendű vádlott és védője, valamint az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fent, míg a harmadrendű vádlott és védője nem jelent meg az ítélethirdetésen.

Jelenleg öt baranyai ügyvéddel, köztük két nővel szemben van valamilyen büntető ügy nyomozati, vádemelései vagy bírósági szakaszban. Az ügyek mindegyike elfogultság miatt a Szekszárdi Járásbíróságon vagy a Szekszárdi törvényszéken folyamatban van.

forrás: Jogi Fórum

Mi az amit a vezető tisztségviselők felelősségbiztosításáról tudni kell? - Ezt a kérdést tekintik át a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértői. A cikksorozat első és második része után a szerzők a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása (angolszász kifejezéssel: Directors & Officers Liability (D&O) insurance) kapcsán a szerződő fél vállalatok és a biztosított vezető tisztségviselők szempontjából megfontolásra érdemes legfontosabb kérdéseket összegzik.

Egy felelősen működő vállalkozás számára ma már természetes, hogy a különböző eszközbiztosítások, egyéb típusú felelősségbiztosítások mellett vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás megkötésével készül fel az olyan nem várt helyzetekre, amikor vezető tisztségviselője valamely döntésével, intézkedésével vagy mulasztásával magának a vállalkozásnak  vagy harmadik személynek kárt okoz. Másik részről a vezető tisztségviselők számára is kritikus jelentőségű kérdéssé vált, hogy a vállalkozás megfelelő felelősségbiztosítás révén gondoskodjon a vezető tisztségviselői tevékenység ellátásával összefüggésben közvetlenül a vezető tisztségviselőnél jelentkező kockázatok kezeléséről, minimalizálásáról (tkp. a vezető tisztségviselő magánvagyonának biztosítással való védelméről).

Annak érdekében, hogy a vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás valódi anyagi védelmet jelentsen egy esetleges konkrét kártérítési helyzetben, mind a szerződő fél vállalkozás, mind a biztosított vezető tisztségviselő számára lényeges, hogy jól ismerje a vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás jogi specifikumait és a konkrét biztosítási szerződés feltételrendszerét. Különösen fontos ez a tudatosság olyan esetekben, ahol egy több országon átívelő cégcsoporti struktúrában a magyar leányvállalatra, illetve annak vezető tisztségviselőire az anyavállalat által külföldi jog alatt kötött felelősségbiztosítás terjed ki, és a biztosítási szerződés terminológiájának, rendelkezéseinek magyar viszonyokra való megfeleltetése esetleg nem teljesen magától értetődő. Jelen írás a szerződő fél vállalatok és a biztosított vezető tisztségviselők szempontjából megfontolásra érdemes legfontosabb kérdéseket gyűjti össze.

Szerződő fél vs. biztosított

A vezető tisztségviselői felelősségbiztosítási szerződéseknél a szerződő fél és a biztosított személye általában elválik egymástól: a szerződést a biztosítóval tipikusan a vállalkozás köti meg a vezető tisztségviselő javára (tehát a vezető tisztségviselő tipikusan nem szerződő fél).

Az egyes biztosítók által alkalmazott szerződéses konstrukcióknak megfelelően a biztosítási szerződésben (kötvényben) a biztosított vezető tisztségviselők köre név szerint vagy általánosságban, a mindenkori vezető tisztségviselői tisztségre történő utalással kerül meghatározásra. Az előbbi esetben minden személyi és egyéb releváns adatváltozásról fontos a biztosítót az előírt határidőben értesíteni; az utóbbi esetben pedig arra érdemes kiemelt figyelmet fordítani, hogy az adott biztosító szerződési feltételeiben a vezető tisztségviselő (a biztosított személye) milyen tartalommal került definiálásra, és hogy ez a meghatározás teljes mértékben összhangban áll-e a vállalkozásnak a biztosított körre vonatkozó szándékaival. (Egyes biztosítók a biztosítottak körét például kizárólag a Polgári Törvénykönyv szerinti vezető tisztségviselőkre korlátozzák, más biztosítóknál a biztosítási körbe bevonhatók a felügyelőbizottsági tagok, vezető tisztségviselőnek nem minősülő vezető állású munkavállalók, de járulékos biztosítottként akár a vezető tisztségviselő házastársa, örököse is.)

A biztosítási fedezettel kapcsolatos korlátozások

A vezető tisztségviselői felelősségbiztosítási szerződéseknél a biztosítási fedezet általánosságban a vezető tisztségviselő által e minőségében okozott károk megtérítésére terjed ki. A biztosítók többsége a fedezetbe bevonja a biztosítottal szembeni kártérítési követelésen túl az ahhoz kapcsolódó jogi és egyéb költségeket is. A biztosítási fedezet átgondolt tervezésénél szintén kiemelten fontos annak alapos értékelése, hogy a biztosító szerződési feltételeiben milyen korlátozásokat, kizárásokat alkalmaz a fedezetbe bevonható kártérítési igény kapcsán és még inkább: a biztosító hogyan határozza meg a kárt szerződési feltételeiben. Ez utóbbi különösen a nem magyar jog alatti biztosítási szerződéseknél a jogrendszerbeli megközelítés különbségei miatt vethet fel értelmezési kérdéseket, és gátolhatja vagy késleltetheti a mielőbb megtérülést. Korábbi tapasztalataink alapján a felelősségbiztosítások esetében mindenképpen érdemes részletesen tájékozódni arról is, hogy a vállalkozásra vagy adott esetben közvetlenül a vezető tisztségviselőre kiszabható (akár jelentősebb anyagi kitettséget is eredményező) különböző hatósági bírságok a fedezeti körbe beletartoznak-e, és ha igen, milyen feltételekkel, korlátozásokkal.

A biztosítás időbeli hatálya kapcsán felmerülő kérdések

Egy kárfelelősséget eredményező biztosítási esemény kapcsán több különböző időpont is releváns lehet: a károkozó magatartás időpontja, a kár bekövetkezésének időpontja, illetve a kártérítési igény érvényesítésének időpontja. Egy vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás akkor biztosítana maximális védelmet a vállalkozás, illetve a vezető tisztségviselő számára, ha a vezető tisztségviselői megbízatás teljes tartama alatt okozott, a vezető tisztségviselői megbízatás időtartalma alatt vagy ezt követően bekövetkezett és egyúttal az irányadó elévülési időn belül bejelentett károkra is vonatkozna.

A biztosítási piacon a biztosítók alapvetően kétféle megközelítéssel szerződnek: az egyik konstrukció szerint a biztosítás csak a biztosítási szerződés időtartama alatt bekövetkezett károkra, a másik konstrukció szerint a biztosítási szerződés időtartama alatt érvényesített kárigényekre terjed ki. Egyes biztosítók ugyanakkor (tipikusan plusz díjazás mellett) vállalják a biztosítási időszak retroaktív kiterjesztését olyan esetekben, amikor a vezető tisztségviselői jogviszony a biztosítás megkötése előtt már létrejött. A felelősségbiztosítások általában magukban foglalnak egy kiterjesztett felfedezési időszakot is, azaz a biztosító megtérítési kötelezettséget vállal a biztosítási időszak lejártát követő meghatározott időben bejelentett kárigények kapcsán is. A biztosítók által alkalmazott kiterjesztett időszakok tipikusan nagyon rövidek (30 nap, 60 nap, esetlegesen 12 hónap), külön díjazás mellett azonban több biztosítónál is van lehetőség arra, hogy ez az időszak akár az elévülési idő végéig meghosszabbításra kerüljön.

Kapcsolódó cikkek:

Vezető tisztségviselői felelősség - A vonatkozó hatályos jogi szabályokról

A felmentvény ? ?bizonyítvány? a megfelelő cégvezetésről - Hogyan alakult a jogintézménye az elmúlt évek bírói gyakorlatában?

forrás: Jogi Fórum

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke által meghirdetett I. Országos Pervezetési Verseny regionális döntőjét rendezte meg a Szegedi Ítélőtábla október 1-jén a táblabíróság szegedi székházában. A büntető ügyszakban Varga Diána (Gyulai Törvényszék), míg a polgári ügyszakban Farkas Mihály (Kecskeméti Törvényszék) bizonyult a legjobbnak.

I. Országos Pervezetési Verseny regionális döntőjében a Szegedi Ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó négy megye (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok) törvényszékeinek a versenyre jelentkező bírósági titkárai mérték össze tudásukat polgári és büntető ügyszakban. A résztvevőknek ügyszakonként azonos jogeset alapján kell bírósági tárgyalást levezetni. A szimulált perben a bírósági munka iránt érdeklődő szegedi joghallgatók játszották el a különböző szerepeket (vádlott, ügyész, védő, tanúk, szakértők, stb?), míg a bíróként fellépő bírósági titkár teljesítményét a Szegedi Ítélőtábla és az illetékes törvényszékek polgári, illetve büntető kollégiumának vezetői, mint zsűritagok értékelték.

Kemenes István, Farkas Mihály, Hámori Attila, Varga Diána és Hegedűs István (balról jobbra) - Forrás: Szegedi Ítélőtábla

Az egész napos rendezvény ? amely a Szegedi Ítélőtábla és Szegedi Tudományegyetem közötti kiváló együttműködésre is építve jött létre ? magas színvonalú versengést hozott. Mind a versenyzők. mind a perek ?szereplői? kimagaslót nyújtottak. Ezt emelte ki az értékeléskor  Hámori Attila, a Szegedi Ítélőtábla oktatási felelőse, a verseny főszervezője éppen úgy, mint Kemenes István, a Szegedi Ítélőtábla megbízott elnöke, aki a polgári ügyszak zsűrijét vezette és Hegedűs István, a Szegedi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője, aki pedig a büntető ügyszak zsűrijének elnöki posztját töltötte be. Ugyanakkor mindhárman felhívták a figyelmet a leggyakrabban előforduló hibákra, hiányosságokra. Már csak azért is, hogy az országos döntőbe bekerülő dél-alföldi versenyzők ezeket kijavítva vezethessenek le még magasabb szinten egy pert a legjobbak versenyében. A Dél-Alföldi régiót Varga Diána és Farkas Mihály képviseli majd a december 4-5-én az országos döntőben.

forrás: Jogi Fórum

Fokozottabb védelem a gyerekeknek és kiskorúaknak az ártalmas tartalmak korlátozásával. reklámoknak mennyiségi korlátot szabó szabályok. Az igény szerint lekérhető videotartalmat szolgáltatók kínálatának 30 százaléka kötelezően európai kell legyen. - Jóváhagyta az Európai Parlament az audiovizuális médiaszolgáltatásokra vonatkozó új szabályokat.

A MONDO egy komplex program, amelynek célja a gyerekek jogtudatosítása és amely a MONDO nevű kártyajátékra épül. A MONDO kártyajátékot a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Csillagház Általános Iskolával fejlesztett ki, hogy a fogyatékos emberek felismerjék, ha jogaikat korlátozzák. A játék témái ép gyerekek számára is fontosak!

A fogyatékos személyek kiszolgáltatottabbak lehetnek a fizikai és lelki bántalmazásnak, annak, hogy korlátozzák jogaikat és nem engedik őket dönteni életük alapvető kérdéseiben, például abban, hogy családot alapítanak-e. Gyakran kerülnek felnőttként intézetbe, melyet soha nem hagyhatnak el, hogy a többséghez hasonló életet élhessenek.

Az érintettek többnyire képtelenek megvédeni magukat bizonyos veszély-, és konfliktushelyzetekben. Ennek részben az az oka, hogy soha nem tanulták meg, mit tehetnek. Az iskolában még tanulhatnak erről.

A MONDO-t eredetileg fogyatékossággal élő, intézetekben élő gyerekek számára fejlesztette ki a TASZ a sérült gyermekeket nevelő Csillagház Általános Iskolával közösen, azonban a játék fejlesztése során egyértelművé vált, hogy bizonyos helyzetek felismerése az ép gyermekek számára is esszenciális azért, hogy meg tudják magukat védeni. Az alapvető jogokat bemutató játék minden tíz év feletti gyereknek fontos tanulási segédeszköz!

A kártyajáték azért készült, hogy használói tisztában legyenek a jogaikkal, bizonyos helyzetekben jól tudjanak reagálni és könnyebben kommunikáljanak a környezetükkel. A csomag tíz témát dolgoz fel Hitka Viktória grafikus kedves rajzai segítségével.

A kártya célcsoportja a 8-12 éves korosztály, de bizonyos témáiról már akár óvodás korú gyermekekkel is lehet beszélgetni. A MONDO-hoz tartozik egy szülői és egy, a kerettantervi kapcsolódásokat is tartalmazó, pedagógiai segédanyag, utóbbi segít abban, hogy a jogtudatosító kártyajátékot a tanárok a mindennapi oktatásba is be tudják vinni.

Mit mondanak a MONDO-ról a gyerekek és a szakemberek? - További részletek ITT, a TASZ hivatalos oldalán!

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.