jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Vasárnap hatodik alkalommal mérték össze gyorsaságukat és erejüket a jogászok a Jogi Fórum Kupán. Idén 249 jogászt futott. Mindenkinek gratulálunk, aki - a hőség által jelentősen nehezített körülmények ellenére is - teljesítette a kilométereket!

A 24. K&H mozdulj! maraton- és félmaraton váltó keretében megrendezett Jogi Fórum Kupa hivatalos eredménytáblája:

Jogi Fórum Kupa 2017 eredmények

A Jogi Fórum Kupa díjátadó ünnepsége 2017. június 22-dikén délután lesz, 14 óra 30 perces kezdettel az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtérben (1067 Budapest Eötvös utca 10.). 

forrás: Jogi Fórum

Az Országgyűlés ma zárja tavaszi ülésszakát. A képviselők összesen öt javaslat elfogadásáról döntenek, köztük a legfontosabbról, a jövő évi költségvetésről is.

Az idei első félév utolsó ülésnapja 15 órakor kezdődik, a napirenden kizárólag határozathozatalok szerepelnek. A Ház a 2018-as büdzsé jóváhagyása mellett változtathat az idei költségvetésen is, továbbá Szent László-emlékévvé nyilváníthatja 2017-et, majd elfogadhatja a kormánypártok elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárását érintő törvénymódosító indítványát.
    

Az Országgyűlés várhatóan szeptembertől folytatja munkáját.
 

forrás: Jogi Fórum

A budapesti és a vidéki fürdők is változatos programokkal várják a látogatókat a nyár beköszöntével. Az esetleges felmerülő kellemetlenségek elkerülése végett azonban nem árt körültekintően tájékozódni a fürdők és strandok szolgáltatásainak igénybe vétele előtt. A Budapesti Békéltető Testülethez beérkező kérelmekben sokszor találkozunk olyan fogyasztói problémákkal, ahol a fogyasztók nincsenek tisztában a megvásárolt szolgáltatás tartalmával vagy nem tudják, hogy a fürdő szolgáltatás hibás teljesítése esetén mi a teendőjük.

Az egyik esetben a fogyasztó megvásárolt az egyik budapesti gyógyfürdőbe érvényes kabinos bérletet, mely 183 alkalomra nyújtott fürdőzési lehetőséget. A fogyasztó egészségi állapota miatt a bérlet időtartamán belül csak összesen 60 alkalommal vette igénybe a bérletet ebből 6 alkalmat a lányának ajándékozott bérletátadás formájában. A bérletellenőrzés során azonban ez kiderült. Mivel a vállalkozás általános szerződési feltételei szerint a fogyasztó nem adhatta át a névre szóló bérletet, ezért a jogosulatlan használat miatt a bérletét letiltották. A fogyasztó ezután a Budapesti Békéltető Testülethez fordult és kérte a letiltás feloldását a fürdőtől. Végül az eljárásban a felek között egy méltányos egyezség született, mivel kártérítés ellenében a bérlethasználat feloldásra került.

Egy másik esetben a fogyasztó a budapesti fürdő öltözőjében a vizes padlón elesett, bordáit fejét megütötte, szája megsérült, ezért az ügyeletessel jegyzőkönyvet vettek fel. A fürdő a Házirendje és a Fürdőhasználati feltételei alapján az intézmény felelőssége hiányáról tájékoztatta a fogyasztót, mert a fogyasztó papucs nélkül közlekedett az eseménynapló alapján és nedves lábbal a száraz burkolaton is el lehet csúszni. A fogyasztó sérelmezte, hogy sérülései miatt a bérletéből a hátralevő 6 alkalmat nem tudta felhasználni a fürdőben, továbbá felháborodott azon az állításon, hogy nem volt vizes a padló, illetve papucs nélkül közlekedett. A fogyasztó az eredménytelen egyeztetés után a békéltető testülethez fordulva segítséget kért, ahol a felek között egyezség jött létre és a fürdő további 3 alkalmas fürdőhasználatot biztosított méltányosságból részére.

Fontos tudni! Mire figyeljenek a fogyasztók?

1.A fürdők, strandok házirendjét a vendégek a belépési jog megvásárlásával egyidejűleg (pl. jegy, bérlet, kupon) elfogadják és tudomásul veszik, ezért nem árt erről időben tájékozódni. Az egyik legfontosabb információ, hogy a vendégek személyes értéktárgyaiért (mobiltelefon, kulcstartó, karóra, ékszerek stb.) a fürdők csak abban az esetben vállalnak felelősséget, ha azok bizonyítottan az erre kialakított értékmegőrzőkben lettek elhelyezve. Ebből következik, hogy a folyosókon vagy fogasokon, öltözőkben hagyott értéktárgyak eltűnése esetén a fürdők nem vállalnak kártérítési felelősséget.

2. A látogatók kérdezzenek rá, hogy a megváltani kívánt belépőjegy vagy bérlet pontosan mit foglal magában. A kedvezményes jegyek megvétele esetén (diák, nyugdíjas) pedig arra figyeljenek, hogy a kedvezményre jogosító igazolványaikat ne felejtsék otthon! Tanulmányozzák át akár interneten, akár a belépőjegy mellékleteként kapott Fürdőhasználati feltételeket vagy Tájékoztatót!

3.Azokban a fürdőkben, ahol a vendégeknek ún. proxyórát kell venniük-melynek chipje a belépésre valamint a megvásárolt szolgáltatásokra vonatkozó információkat tartalmazza- ügyelniük kell arra, hogy azt ne hagyják el, mert akkor jelentős mértékű kártérítést kell fizetniük. Arra is figyeljenek, hogy ne lépjék át az óra által a fürdőben biztosított tartózkodási időtartamot!

4. Fürdőbe lépéskor célszerű tájékozódni arról is, hogy minden medence vagy egyéb- a belépő árában foglalt- wellness szolgáltatás működik-e. Például a gőzkamrák vagy a szaunák szolgáltatásait az adott napon vagy időszakban igénybe lehet-e venni. Ha később kiderül, hogy az adott napon a megváltott jegy ellenére ezen szolgáltatások nem működnek és erről a fürdő előzetesen nem tájékoztatta a fogyasztót, akkor jogosan kérhet kártérítést.

5. A vendégek jogosultak a fürdők szolgáltatásainak módjára, minőségére is észrevételt vagy kifogást tenni akár szóban, akár írásban. Panaszaikról- ha az nyomban nem kerül orvoslásra- minden esetben jegyzőkönyvet köteles a fürdő felvenni, az egyéb bejegyzéseket a Vásárlók Könyvébe írhatják be a vendégek, melyek általában a fürdő pénztárnál találhatók. A fürdő vezetőjének kötelessége a panaszokat és észrevételeket kivizsgálni illetőleg az alapján intézkedni.

6. Ha a fürdő területén baleset, sérülés vagy káreset történik, akkor minden esetben jegyzőkönyvet kötelesek felvenni. Ezen bejelentést a sérelmet szenvedett vendégnek kell haladéktalanul megtenni a későbbi bizonyítási nehézségek vagy félreértések elkerülése miatt.

7. Ha a fogyasztó vitáját nem tudta a vállalkozással közvetlenül rendezni, akkor forduljon a Budapesti Békéltető Testülethez, vegye igénybe az ingyenes, gyors eljárást akár már mobilapplikáción keresztül is!

forrás: Jogi Fórum

Tisztán növényi termékek nem, kizárólag állati eredetű termékek hozhatók kereskedelmi forgalomba és reklámozhatók "tej", "tejszín", "vaj", "sajt" vagy "joghurt" megnevezéssel - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.

Az uniós bíróság ítéletében megállapította, hogy az uniós szabályozás egyértelműen rendelkezik arról, hogy a fent felsorolt megnevezések nem használhatók jogszerűen tisztán növényi termék megjelölésére, hacsak bizonyos termékek nem szerepelnek a kivételeket felsoroló uniós jegyzékben.
    

A bíróság az ügy részleteit ismertetve elmondta, a vegetáriánus és vegán élelmiszerek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó TofuTown német társaság tofuvaj, növényi sajt, veggie-sajt, rizs habtejszín és egyéb hasonló megjelölésekkel reklámoz és forgalmaz tisztán növényi termékeket. 
    

A kivételeket felsoroló uniós jegyzékben azonban sem a szója, sem pedig a tofu nem szerepel - tették hozzá.
    

A bíróság kimondta, hogy a tisztán növényi eredetű termékekre vonatkozó ilyen jellegű reklám sérti a tej és tejtermékek megjelölésére vonatkozó uniós szabályozást. A szóban forgó termékek növényi eredetét leíró vagy magyarázó olyan toldatok hozzáillesztése, mint amelyeket a TofuTown alkalmaz, nem befolyásolják az ilyen tilalmat.

forrás: Jogi Fórum

Az Alkotmánybíróság (Ab) alkotmányellenesség miatt megsemmisítette a bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésére vonatkozó egyes rendelkezéseket kihirdetett nyilvános határozatával.
Nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget szerdán a parlamentben az átlátható kampánytevékenység érdekében javasolt kormánypárti törvénymódosítás, vagyis az úgynevezett plakáttörvény, amely kampányidőszakon kívül megtiltotta volna a politikai plakátok kihelyezését mind a kormánynak, mind a pártoknak.
Az Országgyűlés elfogadta az Állami Számvevőszék 2016. évi szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről szóló beszámolóját. Az erről szóló határozatában a Parlament felkérte az Állami Számvevőszéket, hogy folytassa az ellenőrzést végző szervezetek módszertani fejlesztése érdekében tavaly megkezdett tevékenységét. A tavalyi évre vonatkozó beszámolójában az ÁSZ felvetéseket is megfogalmazott az Országgyűlés számára több, a közpénzügyeket érintő szabályozás felülvizsgálata érdekében.

Az új ügyvédi törvény kodifikációja során valódi párbeszéd valósult meg a kormányzat és az ügyvédség között - hangsúlyozza Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, akivel a június 13-dián elfogadott jogszabály előkészítésének körülményeiről és eredményeiről, a hivatásrend jelenéről és jövőjéről beszélgettünk.

forrás: Jogi Fórum

Valamennyi vállalkozás életében az online tartalommarketing egyik fontos eleme a megfelelő mennyiségű és minőségű tartalom előállítása és online megjelentetése, amely hatékony eszköz a cég ismertségének növelésére. Sok esetben azonban időigényes feladat a megfelelő tartalom előállítása, ráadásul ötlet sincs mindig feltétlenül kéznél a megfelelő cikkek, blogbejegyzések elkészítéséhez. Magától értetődőnek tűnik ezt a kérdést úgy megoldani, hogy a cégek külföldi blogokból, honlapokról emelnek át cikkeket, bejegyzéseket, és azokat magyarra fordítva közzéteszik saját honlapjukon, blogukon. Másik kézenfekvő megoldásnak az tűnik, ha csak egy-egy mondatot, bekezdést emelnek át más cikkből, máshol megjelent kutatások eredményeit ismertetik. A tartalom színesebbé tételéhez vonzó lehetőséget jelent máshol közölt táblázatok, infografikák átvétele is. Az ilyen tartalomgenerálás azonban szerzői jogsértő is lehet, és súlyos jogkövetkezményeket vonhat maga után – mutatott rá dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda szerzői joggal foglalkozó partner ügyvédje.

Aláírta az Európai Unió a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezményt.

A dokumentumot Vera Jourová uniós igazságügyi biztos és az EU soros elnökségét ellátó Málta képviselője írta alá a ceremónián, ahol Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára is jelen volt.
    

Az Európai Uniótól független, strasbourgi székhelyű Európa Tanács üdvözölte a lépést, közleményében kiemelve, hogy az aláírás jelentősen megnövelte az egyezmény globális támogatottságát.
    

Mint írták, az EU szervezetként való csatlakozása erős politikai jelzést küld az unió tagállamainak az egyezmény ratifikációjának szükségességéről.
    

Az isztambuli egyezményt az Európai Unió összes tagországa aláírta, közülük ugyanakkor eddig csak tizennégy ratifikálta: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Málta, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovénia. A szerződést a tizennégy érintett uniós tagállamon felül kilenc másik ország ratifikálta.
    

Az aláírást követően el kell fogadni a konvenció rendelkezéseit, amelyhez az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges. 
    

A közleményben emlékeztettek arra, hogy Európában minden harmadik nőt ért már fizikai vagy szexuális erőszak, húsz nőből pedig egyet megerőszakoltak. 
    

Az Európai Bizottság tavaly márciusban tett arra javaslatot, hogy az EU csatlakozzon az isztambuli egyezményhez, az uniós parlament pedig novemberben a folyamat felgyorsítását sürgette. 
    

Az Európa Tanács által 2011-ben elfogadott konvenció az első nemzetközi jogi eszköz az erőszakot elszenvedő nők védelmében, de a családon belüli és párkapcsolati erőszak minden más aspektusára is kitér, többek között az erőszak tanúivá váló gyermekek védelmére is.

forrás: Jogi Fórum

Vádat emeltek Ion Iliescu volt román államfő ellen a "bányászjárásként" elhíresült, 1990. júniusi erőszakos cselekmények ügyében.

A román legfőbb ügyészség Ion Iliescu volt román államfőt - 13 társával együtt - emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja. A vádhatóság jelképesen június 13-ra, a bányászjárás 27. évfordulójára időzítette a vádemelést.
     

Iliescu mellett Petre Roman volt miniszterelnöknek, Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) alapító igazgatójának és Miron Cozma bányászvezérnek is bíróság előtt kell felelnie azért, hogy 1990 júniusában állami karhatalmi szervek erőszakosan léptek fel az akkori hatalom ellen tüntető polgárokkal szemben, majd Bukarestbe szállították a Zsil-völgyi bányászokat, akik ellenzéki pártok székházait dúlták fel, az utcán pedig brutálisan bántalmaztak polgári lakosokat.
    

Iliescut - aki 1990 júniusában a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának elnökeként és megválasztott államfőként vezette Romániát - négy ember haláláért, 1388 ember megsebesítéséért és 1250 (bebörtönzött) ember politikai okokból történt meghurcolásáért vonják felelősségre.
    

A legfőbb ügyészség katonai részlege a Petre Roman vezette korabeli kormány több tagja, az akkori katonai főügyész, belügyminisztériumi vezetők és a Zsil-völgyi szénbányászok több volt szakszervezeti vezetője ellen is emberiesség elleni bűncselekményekért emelt vádat, amelyet életfogytiglani vagy 15-től 25 évig terjedő szabadságvesztéssel sújt az új román büntető törvénykönyv. A vádhatóság megjegyzi: mivel időközben változott a büntetőjog, valamennyi vádlott esetében a számukra kedvezőbb büntetési tétel kiszabását kérik a bíróságtól.
    

A vádirat kétezer oldalas, amelyhez az ügyészség 413 kötetnyi bizonyítékot csatolt. Az ügyet a legfelsőbb bíróság tárgyalja.
    

Bár korábban több ízben is vizsgálat indult az ügyben, Románia máig nem derítette ki, hogy kit terhel a büntetőjogi felelősség az akkori erőszakos cselekményekért. Legutóbb 2015-ben indították újra a vizsgálatot, miután a strasbourgi emberi jogi bíróság 2014-ben kártérítésre kötelezte és felszólította a román államot, hogy szolgáltasson igazságot az erőszakos cselekmények négy halálos és három, golyó által megsebesített áldozatának, illetve a több mint ezer jogtalanul bebörtönzött tüntetőnek.
    

A 87 éves Ion Iliescu ellen tavaly az 1989-es forradalom ügyében is bűnvádi eljárás indult, szintén egy strasbourgi elmarasztalás és szintén emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával, de abban az ügyben még nem történt vádemelés. A politikus 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között Románia államfője volt.

forrás: Jogi Fórum

Elfogadta a parlament a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt.

A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítvány 130 kormánypárti igen, 44 nem és 24 - jobbikos - tartózkodó szavazatot kapott. 
    

A jogszabály alapján a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot. Nem kell viszont beszámítani ebbe az összegbe azokat a támogatásokat, amelyeket az Európai Uniótól származó forrásként költségvetési szerven keresztül kapnak.
    

A Velencei Bizottság észrevétele alapján rögzítették a törvényben azt is: nem kell közzétenni a külföldi támogató személyes adatait, ha az általa nyújtott támogatás egy év alatt nem éri el az 500 ezer forintot.
    

A nyilvántartó bíróság minden hónap 15-ig küldi meg azoknak az egyesületeknek és alapítványoknak a nevét, székhelyét és adószámát a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, amelyek esetében a megelőző hónapban a külföldről támogatott szervezetté minősítést rögzítette. A miniszter a megküldött adatokat ingyenesen elérhető módon közzéteszi az e célra kialakított elektronikus felületen.
    

Az érintett szervezeteknek pedig a bejelentés után haladéktalanul fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott - a médiatörvény szerinti - sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.
    

A most elfogadott törvény szerinti kötelezettségeit nem teljesítőket ügyész szólítja fel arra, hogy 30 napon belül tegyenek eleget az előírásoknak. Nem teljesítés esetén ezt egy újabb - 15 napos határidejű - felhívás követi. Ha ez is eredménytelen, az ügyész a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bírság kiszabását kezdeményezi a bíróságnál.
    

Szintén a Velencei Bizottság javaslata nyomán hagyták el a törlés lehetőségét a szankciók közül. A jogszabály ehelyett azt mondja ki, hogy az ügyész az ismételt felhívást követően a civiltörvény szabályainak megfelelően, az arányosság figyelembevételével jár el.
    

A külföldről támogatott szervezetek köréből is könnyebben lehet kikerülni, mint azt javasolták az előterjesztők. Így - ugyancsak a Velencei Bizottság észrevétele alapján - már akkor kikerülhetnek, ha egymást követő két adóévben nem érik el a törvényi támogatási szintet, szemben az eredetileg indítványozott egymást követő három adóévvel. A nyilvántartásért felelős miniszternek ekkor haladéktalanul törölni kell az érintett szervezetet a nyilvántartást bemutató honlapról.
    

Kikerült továbbá a törvényből az egyszerűsített törlés eljárása. 
    

A jogszabály hatálya nem terjed ki a civil szervezetnek nem minősülő egyesületekre és alapítványokra, a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, valamint a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre.
    

A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
    

A fideszes előterjesztők indoklása szerint a civil szervezetek és alapítványok az általuk ellátott tevékenységek, illetve az alapítóik által kitűzött célok megvalósításán keresztül a demokratikus ellenőrzésben és a közvélemény-formálásban fontos szerephez jutnak. Ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom egészének egyértelmű legyen, e szervezetek milyen érdekeket képviselnek. Figyelemmel kell lenni továbbá azokra a kihívásokra, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával összefüggésben az átláthatatlan eredetű pénzmozgások jelentenek - tették hozzá.

forrás: Jogi Fórum

A Gibraltáron letelepedett piaci szereplők által az Egyesült Királyságban letelepedett személyek számára történő szolgáltatásnyújtás ugyanis az uniós jog szempontjából olyan helyzetnek minősül, amelynek minden eleme egyetlen tagállamra korlátozódik.

A C-591/15. sz. ügyben hozott ítélet Gibraltar Betting and Gaming Association kontra Commissioners for Her Majesty’s Revenue and Customs

A The Gibraltar Betting and Gaming Association (GBGA) kereskedelmi társulás, amelynek elsősorban gibraltári székhelyű tagjai egyesült királysági és más ügyfeleknek nyújtanak távszerencsejáték-szolgáltatásokat.

2014-ben az Egyesült Királyság a szerencsejátékokra vonatkozó bizonyos adók tekintetében új adószabályozást fogadott el. A „fogyasztás helyén” alapuló ezen új adószabályozás a szerencsejáték-szolgáltatók számára előírja, hogy az Egyesült Királyságban letelepedett személyek számára nyújtott távszerencsejáték szolgáltatás után fizessenek be bizonyos adót.

A „szolgáltatásnyújtás helyének” elvén alapuló korábbi adószabályozás azt írta elő, hogy kizárólag az Egyesült Királyságban letelepedett szolgáltatóknak kellett az ügyfeleik számára az egész világon nyújtott szolgáltatásból származó nyereségük után adót fizetniük.

A GBGA keresetet indított az új adószabályozás ellen a High Court of Justice (England & Wales) (legfelsőbb bíróság, Anglia és Wales) előtt, azzal érvelve, hogy e szabályozás ellentétes az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. cikkében előírt szolgáltatásnyújtás szabadságával.

Az alperes brit adóhatóság azzal érvel, hogy a GBGA nem hivatkozhat az uniós jogrendből eredő jogokra, mivel a Gibraltáron letelepedett piaci szereplők által az Egyesült Királyságban letelepedett személyek számára történő szolgáltatásnyújtás nem tartozik az uniós jog hatálya alá.

Mindenesetre az új adószabályozás megkülönböztetés nélkül alkalmazandó adóintézkedésként nem tekinthető a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának.

A High Court of Justice (Egyesült Királyság) azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága tekintetében Gibraltárt és az Egyesült Királyságot úgy kell-e tekinteni, mintha egyetlen tagállam részét képeznék vagy e téren Gibraltár az uniós jog szempontjából az Egyesült Királyságtól elkülönülő alkotmányos terület jogállásával rendelkezik, oly módon, hogy az egyik és a másik közötti szolgáltatásnyújtást két tagállam közötti kereskedelemként kell kezelni.

A Bíróság először is emlékeztet arra, hogy a Szerződések rendelkezéseit alkalmazni kell azokra az európai területekre, amelyek külkapcsolataiért valamely tagállam felel. Mivel Gibraltár olyan európai területnek minősül, amelynek külkapcsolataiért valamely tagállam, nevezetesen az Egyesült Királyság felel, az uniós jog alkalmazandó e területre.

Emellett a Bíróság rámutat, hogy az 1972. évi csatlakozási okmány értelmében Gibraltárra az uniós jog bizonyos területein nem alkalmazandók az Unió jogi aktusai. Az említett kivételek azonban nem vonatkoznak a szolgáltatásnyújtás szabadságára. Az EUMSZ 56. cikk tehát alkalmazandó Gibraltárra.

Ezt követően a Bíróság megjegyzi, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Szerződésnek a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók azokra a helyzetekre, amelyeknek minden eleme egyetlen tagállamra korlátozódik.

A Bíróság arra következtet, hogy az uniós jog szempontjából a Gibraltáron letelepedett gazdasági szereplők által az Egyesült Királyságban letelepedett személyek számára történő szolgáltatásnyújtás olyan helyzetnek minősül, amelynek minden eleme egyetlen tagállamra korlátozódik.

A Bíróság megerősíti, hogy Gibraltár nem az Egyesült Királyság része. Azonban megállapítja, hogy e körülmény nem döntő annak meghatározása céljából, hogy két területet az alapszabadságokra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatósága céljából egyetlen tagállamnak kell-e tekinteni.

A Bíróság szerint semmilyen olyan tényező nem létezik, amely lehetővé tenné a Gibraltár és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatoknak az EUMSZ 56. cikk alkalmazásában két tagállam között fennálló kapcsolatokhoz hasonlónak tekintését. Az ezzel ellentétes következtetés levonása az e terület és e tagállam közötti, az uniós jog által elismert kapcsolat tagadását jelentené. Az Egyesült Királyság ugyanis vállalta a Szerződéseken alapuló felelősséget más tagállamokkal szemben az uniós jog Gibraltárra való alkalmazásáért és átültetéséért.

Végül a Bíróság megerősíti, hogy az általa levont következtetés nem sérti a belső piac működésének biztosítására vonatkozó célkitűzést, sem Gibraltár nemzeti jog szerinti alkotmányos vagy nemzetközi jogi jogállását. Hangsúlyozza, hogy e következtetés nem fogható fel úgy, mint amely sérti Gibraltár elkülönült és eltérő jogállását.

forrás: Jogi Fórum

forrás: dr. Pecze Balázs

Az Országgyűlés alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a szabadságvesztésre átváltoztatott pénzbüntetés végrehajtásának elévülését; a mulasztást év végéig pótolnia kell - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kihirdetett határozatában.

Az ügyben egy bíró támadta a büntetés-végrehajtási törvényt és egyik rendelkezésének megsemmisítését kérte, mert a pénzbüntetés a más okból elrendelt fogva tartás ideje alatt nem évül el, így korlátlan ideig végrehajtható.
    

Az alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló több mint fél évtizeddel ezelőtti, Pest megyei büntetés-végrehajtási ügyekben lopás miatt kiszabott 105 ezer, illetve 60 ezer forintos pénzbüntetést változtattak át meg nem fizetése miatt 348, illetve 300 napi szabadságvesztésre, ám azok letöltését az elítéltek a más ügyekben jogerősen kiszabott szabadságvesztések végrehajtása miatt nem kezdhették meg.
    

Az Ab eljárása során megkereste az igazságügyi minisztert, aki szerint a kifogásolt rendelkezések nem ellentétesek a jogbiztonság és a törvény előtti egyenlőség követelményével.
    

Az Alkotmánybíróság a bíró indítványát részben megalapozottnak találta és megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megfelelően szabályozta a pénzbüntetés végrehajthatóságának az elévülését azon esetekben, amikor az elítélt meghatározott időt töltött szabadságvesztésben vagy előzetes letartóztatásban.
    

Az Ab indoklásában rámutatott arra, hogy a jelenlegi szabályozás eredményeként ha a pénzbüntetés kiszabását követően az elítéltet életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik, a pénzbüntetés, illetőleg annak átváltoztatása nyomán a szabadságvesztés végrehajtása akár 40 év elteltével is megtörténhet.
    

A testület szerint a pénzbüntetéssel sújtott elkövetőket az elzárással és a közérdekű munkával sújtott elkövetőkhöz képest észszerű indok nélkül hátrányos helyzetbe hozza a vizsgált szabályozás.
    

Az Ab ugyanakkor a bírói indítványtól eltérően nem tartotta indokoltnak a kifogásolt jogszabályhely megsemmisítését, mert az alaptörvény-ellenesség a pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezések hiányosságára, szabályozatlanságra vezethető vissza. Álláspontja szerint jelen ügyben van lehetőség arra, hogy "hatályos jog kíméletével" járjanak el. Az alaptörvénnyel való összhang helyreállítása nem a vizsgált szabályozás megsemmisítését, hanem a hatályos szöveg kiegészítését teszi szükségessé, mellyel biztosítható, hogy a pénzbüntetés szabályozása megfeleljen a törvény előtti egyenlőség követelményének. 
    

Ezért az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2017. december 31-ig tegyen eleget.
    

A többségi határozathoz Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Salamon László alkotmánybírók fűztek különvéleményt.
    

A határozat az Ab honlapján olvasható.
 

forrás: Jogi Fórum

Be kell lépniük az ügyvédi kamarába azoknak a jogtanácsosoknak, akik a jövőben jogi képviseletet vagy okiratok ellenjegyzését kívánják ellátni - ez az egyik legfontosabb újdonság az ügyvédi tevékenységről szóló új törvényben, amelyet kedden fogadott el a parlament.

Az Országgyűlés 130 kormánypárti igen, 3 nem szavazattal, 61 tartózkodás mellett fogadta el az 1998-as ügyvédi törvényt felváltó jogszabályt.

A törvény lépcsőzetesen lép hatályba: egyes rendelkezései már a kihirdetését követő nyolcadik napon, a legnagyobb része azonban csak jövő év január 1-jén.

A jogtanácsosnak munkáltatójával közösen kell eldöntenie, hogy fog-e olyan tevékenységet is végezni, amely csak kamarai tagság mellett lehetséges. 

A közszférában alkalmazott jogtanácsosok közül csak azokat érinti a kamarai belépés, akik polgári bíróság előtt járnak el olyan perekben, ahol a jogi képviselet kötelező. 

A törvény lehetővé teszi egy évi kamarai jogtanácsosság után az ügyvéddé válást. A jövőben a kamarába be nem lépő jogtanácsosokra az általános munkaügyi szabályokon túl nem vonatkozik speciális törvényi szabályozás.

Az új szabályozás szerint az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadókra az ügyvédjelöltekkel azonos kötelező továbbképzési szabályok vonatkoznak, a munkáltató pedig köteles biztosítani, hogy a jogi előadó a képzésben részt vehessen.

A klasszikus ügyvédi feladatok mellett meghatározzák a kiegészítő tevékenységeket, ez lehet a többi között: szabadalmi ügyvivőség, adótanácsadás, bizalmi vagyonkezelés, ingatlanközvetítés, társasházi közös képviselet.

Nem összeférhetetlen az ügyvédi tevékenységgel: a tudományos, művészeti és sporttevékenység, vagy a választottbírói tevékenység, vagy a felügyelőbizottsági, számvizsgáló bizottsági feladat ellátása, a gazdasági társaság vezető tisztségviselőkből álló ügyvezető testületének tagsága vagy elnöki posztja, illetve egyéb jogi személy vezető tisztségviselői posztja.

Rögzítették: az ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás káreseményenként számított legalacsonyabb összege 15 millió forint. Jelenleg ez az összeg 8 millió forint, ezért a törvény hosszabb időt biztosít a 15 millió forint elérésig, azaz a kötelező minimális összeg évente emelkedik. 

A törvény szerint a kamarai jogtanácsos és a jogi előadó tevékenységére nem kell felelősségbiztosítást kötni.

Törvényi szinten szabályozták az ügyvédi társulást, amely az ügyvédi tevékenység ellátására jöhet létre, valamint létrehozták az ügyvédi irodaközösség fogalmát, ez utóbbi közös infrastruktúra igénybevételével működik. 

Új jogintézmény a helyettes ügyvéd és újdonságként nevesítik az ügyvédasszisztenst, aki ügyvéd munkáját segíti. A kamarai nyilvántartásba vett ügyvédasszisztens tevékenységének célja a munkáltató tehermentesítése elsősorban adminisztratív ügyekben és nyilatkozatok megtételében.    

Változik a védő kirendelésének eljárása, főszabály szerint a kijelölése a területi ügyvédi kamara feladata lesz.

Bővül a kiszabható fegyelmi büntetések köre, ami differenciáltabb szankciókra ad lehetőséget, a fegyelmi bizottságok pedig nem helyi, hanem regionális és országos alapon szerveződnek. 

Újdonság az is, hogy a területi kamara elnöke és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi eljárás egyes szakaszaiba beavatkozhat, utasítást adhat. Ez az előterjesztés indoklása szerint a fegyelmi eljárások lefolytatásával kapcsolatos felelősség kérdését hivatott új megközelítésbe helyezni.

forrás: Jogi Fórum

A büntetőeljárásról (Be.) szóló új törvény szerint a jövőben az ülnökök részvétele az ítélkezésben csak szűk körben marad meg, a kihallgatásokhoz, meghallgatásokhoz telekommunikációs eszközöket is igénybe lehet venni. A bűncselekmények felderítése, bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályait is ez a jogszabály tartalmazza.

Az Országgyűlés kedden 154 igen, 10 nem szavazattal és 34 tartózkodás mellett fogadta el a kormányzati előterjesztés minősített többséget igénylő rendelkezéseit, az egyszerű többséget igénylő passzusok pedig 154 igen, 7 nem és 33 tartózkodó szavazatot kaptak.

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat egyes részeinek elfogadása kétharmados támogatást igényelt. A törvény 2018. július 1-jén lép hatályba.  

Az új kódex bevezeti a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények kategóriáját, ilyen lehet például a költségvetési szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, illetve a bennfentes kereskedelem, vagy a piramisjáték szervezése. Ezekben az ügyekben a törvényszék ítélkezik, három hivatásos bíróból álló tanácsban. 

Az ülnökök ezentúl csak a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban, valamint a katonai büntetőeljárásban vesznek részt.

Az elsőfokú eljárásban főszabályként - hatáskörre tekintet nélkül - egyesbíró jár el, akinek azonban megvan a lehetősége arra, hogy ha indokoltnak tartja, meghatározott szempontok alapján tanácsot alakítson.

Az elsőfokú bíróságot csak akkor lehet új eljárásra utasítani ítélete megalapozatlanság miatt, ha a bíróság nem állapított meg tényállást vagy az teljes egészében felderítetlen.

Az előzetes letartóztatás elnevezése letartóztatásra változik, felső határa továbbra is egy, kettő, három, illetve négy év, míg életfogytig tartó szabadságvesztéssel is sújtható bűncselekmény esetén továbbra sem lesz felső határa. 

A törvény a bűnügyi felügyeletet gyűjtőfogalomként határozza meg, abba beletartozik a házi őrizet, a lakhelyelhagyási tilalom, az eltiltás és a jelentkezési kötelezettség.

A jövőben a terhelt nem csupán akkor veszti el az óvadékot, ha nem jelenik meg az eljáráson, hanem bármilyen magatartási szabály megszegése miatt, például ha a kijelölt lakását a tiltás ellenére elhagyja, bizonyítékokat próbál meg eltüntetni vagy újabb bűncselekményt követ el. Az óvadék összege nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint.

Újdonság, hogy a Be.-be integrálták a bűncselekmények felderítése és bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályait. Büntetőeljárásban egy emberrel szemben maximum 360 napig folyhat bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés.

Egy másik újítás az előkészítő eljárás, amely egyfajta előzetes felderítés a nyomozás elrendelése előtt, de már a büntetőeljárás keretein belül a bűncselekmények gyanújának megállapítása vagy kizárása érdekében. Ilyen eljárást az ügyészség és a nyomozó hatóság mellett a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a terrorizmust elhárító szerve is folytathat. Az előkészítő eljárás során lehet alkalmazni a többi között leplezett eszközt, rejtett figyelést, álvásárlást, fedett nyomozót. 

A büntetőeljárásban a telekommunikációs eszközök révén lehetővé válik, hogy a jelenlétre kötelezett vagy jogosult ilyen eszköz használatával tegyen vallomást. A telekommunikációs eszköz használatának elrendelése hivatalból, illetve indítványra történhet.

Kialakították a lefoglalt és zár alá vett vagyon kezelésének - eddig hiányzó - törvényes alapjait, illetve bevezették a lefoglalt dolog és a zár alá vett vagyon megváltásának a lehetőségét is. A jövőben lehetővé válik az olyan virtuális vagyonelemek lefoglalása is, mint a bitcoin vagy az elektronikus pénz speciális formái. Emellett az ügyészség vagy a nyomozó hatóság is elrendelheti a zár alá vételt a százmillió forintot meg nem haladó vagyonra, a döntés miatt bírósághoz lehet fordulni.

A gyanúsítotti kihallgatástól kezdve az eljárás jogerős befejezéséig lehetőség lesz arra, hogy a terhelt a kedvezőbb elbírálás fejében beismerje a bűncselekmény elkövetését.

Az ügyész, a terhelt és a védő a nyomozási szakban a bíróságtól függetlenül formális egyezséget köthet a bűnösség beismeréséről. A bíróság ekkor az egyezség törvényességét vizsgálhatja, annak tartalmát nem változtathatja meg, az egyezséget jóváhagyja, vagy elutasítja.

A vádemelést követően kialakuló egyezség inkább a terhelt jóváhagyását, belenyugvását igényli. Közös eleme az egyezség két válfajának, hogy a tényállás és a jogi minősítés nem lehet megállapodás tárgya, azt az ügyész közli a felekkel, kizárólag a joghátrányról és a járulékos kérdésekről lehet egyeztetni.

Bevezették az osztott szerkezetű kártalanítást, ami két eljárást: az egyszerűsített, tarifarendszeren alapuló kártalanítási eljárást és a kártalanítási pert foglalja magába.

A hatályos, 1998-ban elfogadott és 2003-ban hatályba lépett büntetőeljárási törvényt felváltó új kódextől a kormány azt várja, hogy gyorsítja és hatékonyabbá teszi az eljárásokat.

forrás: Jogi Fórum

Egy július 1-től hatályos minisztériumi rendelet várhatóan ellehetetleníti Magyarországon a legtöbb, professzionálisan működő székhelyszolgáltató működését. Az új szabályozás ugyanis előírja, hogy székhelyszolgáltatás alapjául a jövőben csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll. A legtöbb professzionális székhelyszolgáltató azonban ma Magyarországon bérelt irodában nyújtja ezeket a szolgáltatásokat – összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A székhelyszolgáltatás valós piaci igényeket kielégítő szolgáltatás, az valamennyi fejlett vállalati kultúrával rendelkező országban ismert. Székhelyszolgáltatást főként azon vállalkozások vesznek igénybe, amelyek magyarországi működéséhez nem szükséges feltétlenül fizikai irodával rendelkezni, vagy amelyek úgy gondolják, hogy adminisztratív teendőiket egy professzionális szolgáltató hatékonyabban képes ellátni.

Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje felhívja a figyelmet, hogy míg a köznyelvben a székhelyszolgáltatót igénybe vevő cégeket sokszor azonosítják a fantomcégekkel, ez korántsem igaz. Sőt, a székhelyszolgáltatás igénybe vételével ezen cégek pont azt érik el, hogy – ellentétben a fantomcégekkel – a székhelyükön elérhetők legyenek. Sokszor több milliárdos vagyonok futnak keresztül székhelyszolgáltatóknál bejegyzett cégeken – nem egyszer abból a célból, hogy a multinacionális vállalatcsoportok ki tudják használni Magyarország nemzetközi adóelőnyét (amelyet a magyar kormány többször is legitim célként határozott meg).

Egyre szigorodó követelmények

Az utóbbi években a kormányzat számos olyan intézkedést hozott, amely megnehezítette, vagy bizonyos szereplők számára kifejezetten megtiltotta székhelyszolgáltatás nyújtását. Így pár évvel ezelőtt az ügyvédi irodákat kizárták abból a körből, akik székhelyszolgáltatást nyújthatnak, idén év elejétől pedig az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései módosultak: egyrészt a székhelyszolgáltatás igénybe vétele bejelentési kötelezettség alá került, másrészt ilyen szolgáltatás igénybe vétele indok lehetett arra, hogy az adóhatóság az adózót ún. „kockázatos adózónak” minősítse. A módosítások mögött meghúzódó indokolás szerint a székhelyszolgáltatás igénybe vételét sokszor a hatósági ellenőrzés és felügyelet megnehezítése, ellehetetlenítése motiválta.

Idén júliustól azonban a minisztérium egy újabb csavart tett a történetbe, amely lényegében ellehetetleníti Magyarországon a székhelyszolgáltatás professzionális működését.

Nincs ingatlan tulajdon – nincs székhelyszolgáltatás

Míg az új jogszabály a székhelyszolgáltatók működésére vonatkozó számos új rendelkezést vezet be július 1-jétől (így például kizárja a határozott időre kötött szerződéseket, előírásokat tartalmaz az iratkezelésre és a küldemények átvételére vonatkozólag stb.), addig egyszersmind komoly jogi feltételhez is köti a székhelyszolgáltatást. Eszerint székhelyszolgáltatás alapjául a jövőben csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a szolgáltató használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Meglévő székhelyszolgáltatásoknál ezt a szabályt szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

A legtöbb professzionális székhelyszolgáltató azonban Magyarországon bérelt irodában nyújtja ezeket a szolgáltatásokat. Valamennyi olyan, nemzetközi szinten működő, elismert, adott esetben tőzsdén is jegyzett társaság, amely külföldön is hasonló szolgáltatást nyújt, ma Magyarországon irodát bérel, és ezen irodában szolgálja ki multinacionális, nagyvállalati ügyfélkörét. Mivel az irodája tekintetében tulajdonjoggal nem rendelkezik, így a jövőben ki lesz zárva a székhelyszolgáltatás-nyújtás lehetősége alól.

Bejó Ágnes szerint, nem nyújt valós alternatívát a jogszabály által említett használati jog bejegyezhetősége sem. Egyrészt erősen kétséges, hogy az általában nagy, multinacionális beruházók tulajdonában lévő irodaépületekre azok tulajdonosa lehetővé tenné-e egy mindenki számára látható teher bejegyzését. Másrészt azonban kifejezetten a Ptk.-nak a használati jogra vonatkozó rendelkezései lehetetlenítik el ezt a megoldást: eszerint ugyanis a használati jog egy olyan jellegű jogosultság, amely nem átruházható és nem is engedhető át. Így, írja a Ptk. magyarázata, a használati jog jogosultja nem biztosíthat székhelyet más vállalkozásnak.

És mindezt miért?

Az új szabályozás várhatóan ellehetetleníti azokat a székhelyszolgáltatókat, akik ezen tevékenységüket bérelt ingatlan használatával, minőségi szolgáltatást nyújtva folytatták. Természetszerűleg merül fel a kérdés, hogy mi volt az említett szabály mögött meghúzódó jogalkotó cél? Mi lehet annak az indoka, hogy a szabályozás eredményében éppen azokat szolgáltatókat lehetetleníti el, akik működését üzletpolitikailag ténylegesen indokolható, racionális szempontok igazolnák? Sajnálatos módon a rendelethez indoklás nem tartozik, így ezek a kérdések egyelőre megválaszolatlanul maradnak.

forrás: Jogi Fórum

Maryland állam és az amerikai szövetségi főváros, Washington főügyésze pert indít Donald Trump elnök ellen alkotmánysértés gyanúja miatt.

A kérelmet  benyújtották be egy marylandi szövetségi bírósághoz,  és annak  érvelése a The New York Times című lap információi szerint kísértetiesen hasonlít az év elején egy civil szervezet New Yorkban benyújtott keresetéhez.           

A Maryland és Washington keresetében foglaltak szerint Donald Trump változatlanul birtokolja a nevével fémjelzett vállalatbirodalmat, s ezzel aláássa a közbizalmat és megsérti az alkotmányt, amely megtiltja, hogy egy elnöknek saját üzleti vállalkozása legyen.         

A kereset szerint nem világos, hogy Trump elnök az ország, vagy a saját bel-, és külföldi vállalkozásai érdekeit tekinti-e elsődlegesnek a döntései meghozatalakor.         

Az érvelésben az is szerepel, hogy Donald Trump üzleti érdekeltségei klienseket csábítanak el Maryland és Washington kormányzatainak cégei elől, s ezzel közvetlenül anyagi kárt okoznak nekik. A Washingtonban nemrégiben megnyílt Trump-szálloda például vetélytársa lett a főváros és az egyik marylandi megye hasonló vállalkozásainak, amelyek adóbevételekkel gazdagítják a helyi kormányzatokat.         

Az ügyészek úgy vélik: az elnök a hatalmát használja fel arra, hogy a családi tulajdonában lévő szállodáiba és éttermeibe külföldi diplomatákat irányítson. Jóllehet, a Trump-vállalkozások is fizetnek adót, de előnytelen versenyhelyzetbe hozzák a marlandy és washingtoni vállalkozásokat - érvelnek a jogászok.         

A hasonló  tartalmú korábbi keresetet az igazságügyi minisztérium elutasította.         

A jelenlegi keresetet hangsúlyosabbá teszi, hogy kormányzati szervek nyújtották be. Először fordul elő az amerikai történelemben, hogy egy szövetségi állam azzal vádol meg hivatalban lévő elnököt, hogy megsérti az alkotmány egyik záradékát.
    

Szokásos napi sajtóértekezletén Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője leszögezte: Trump elnök üzleti érdekeltségei nem sértik az amerikai alkotmány egyetlen záradékát sem. Hozzátette: a marylandi és washingtoni kereset hátterében politikai megfontolások állnak.
 

forrás: Jogi Fórum

Az Állami Számvevőszék törvényi felhatalmazás alapján kétévente ellenőrzi a központi költségvetésből támogatásban részesülő pártalapítványok gazdálkodását. A témacsoport keretében az ÁSZ ezúttal a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Barankovics István Alapítvány 2014-2015. évi gazdálkodását értékelte. Az ellenőrzések megállapították, hogy a pártalapítványok gazdálkodásának törvényessége biztosított volt, a könyvvezetés és a gazdálkodás során a jogszabályi előírásokat betartották. A 2014–2015. évi tevékenységről szóló jelentéseket és annak részeként a számviteli beszámolókat mindkét pártalapítvány elkészítette és közzétette.

Az Állami Számvevőszék az államháztartáson kívülre nyújtott költségvetési támogatások és az ingyenes vagyonjuttatások ellenőrzésével hozzájárul ahhoz, hogy a közpénzeket a civil szervezetek is átlátható módon használják fel. Az ÁSZ jogszabályi előírások alapján kétévente ellenőrzi a költségvetésből támogatásban részesülő pártalapítványok gazdálkodásának törvényességét

A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány ellenőrzése

A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 2014-ben 570 millió 671 ezer Ft, 2015-ben 529 millió 700 ezer Ft költségvetési támogatásban részesült. Az ÁSZ a pártalapítvány 2014-2015. évi gazdálkodásának ellenőrzése során értékelte a gazdálkodás törvényességét, az éves számviteli beszámolók és az éves jelentések jogszabályi előírásoknak való megfelelését, továbbá, hogy a könyvvezetés és gazdálkodás során betartotta-e a vonatkozó jogszabályi és belső előírásokat.

A pártalapítvány gazdálkodásának törvényessége biztosított volt, gazdálkodása szervezeti kereteinek kialakítása és a gazdálkodására vonatkozó belső szabályozás a jogszabályi előírásoknak megfelelt, ami megteremtette a közpénzekkel való átlátható és ellenőrizhető gazdálkodás alapjait. Az alapító okirat – a jogszabályban meghatározott kötelező tartalmi elemeken túl – rögzítette a kuratórium döntési jogköreit és felelősségét a vagyon kezeléséért, a pénzügyi, szakmai és gazdasági tevékenységért, továbbá rendelkezett arról, hogy a pártalapítvány működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére a háromtagú felügyelő bizottság jogosult. A pártalapítvány a gazdálkodására vonatkozó belső szabályozás keretében elkészítette az eszközök és források értékelésének szabályait is tartalmazó számviteli politikát, a pénzkezelési, továbbá a leltározási szabályzatot. A pártalapítvány alapcélja ellátásához kapcsolódó gazdálkodási tevékenysége szabályszerű volt.

A pártalapítvány könyvvezetése és gazdálkodása során a jogszabályi rendelkezéseket és belső előírásokat betartotta, a 2014. és a 2015. évre vonatkozóan a költségvetési terveket elkészítette, így a kiszámítható, tervezhető gazdálkodás feltételeit biztosította. A támogatások elfogadása, elszámolása és felhasználása megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A pártalapítvány kiadásainak elszámolása – a beruházásokra, felújításokra fordított összegek felhasználása, valamint az anyagjellegű- és személyi jellegű költségek, ráfordítások kifizetése – szabályszerű volt. A pártalapítvány által nyújtott támogatásokról az alapító okirat és a szervezeti és működési szabályzatban előírtaknak megfelelően minden esetben a kuratórium döntött, a támogatottakkal támogatási szerződést kötöttek, a kifizetett összegek könyvekben történő elszámolása és azok nyilvántartása a belső szabályozásoknak megfelelt. A támogatások felhasználásának ellenőrzése megtörtént, azok elfogadásáról a kuratórium döntött.

A pártalapítvány a 2014. és a 2015. évi tevékenységéről szóló jelentéseket és annak részeként a számviteli beszámolókat a jogszabályi előírásoknak megfelelően készítette el, jelentési, beszámolási és közzétételi kötelezettségének határidőben, az előírt módon tett eleget, ezáltal biztosította a gazdálkodásának, vagyoni helyzetének, valamint a közpénzek felhasználásának átláthatóságát. A vagyon védelme 2014-ben és 2015-ben biztosított volt, az alapító okiratban meghatározott célok megvalósításához szükséges vagyon rendelkezésére állt, amelyet a pártalapítvány a pártalapítványi törvényben meghatározott célokkal összhangban használt fel. A felügyelő bizottság a gazdálkodással kapcsolatos feladatait az alapító okiratban előírtaknak megfelelően végezte.

Az ÁSZ a jelentésében javaslatokat nem fogalmazott meg, a szabályszerű feladatellátás elősegítésének biztosítása érdekében figyelemfelhívó levéllel fordult a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány elnökéhez.

A Barankovics István Alapítvány értékelése

A Barankovics István Alapítvány a törvényi előírásoknak megfelelően 2014-ben 61 millió 618 ezer Ft, 2015-ben 53 millió 800 ezer Ft költségvetési támogatásban részesült. Az ÁSZ a pártalapítvány 2014-2015. évi gazdálkodásának ellenőrzése során értékelte a gazdálkodás törvényességét, az éves számviteli beszámolók és az éves jelentések jogszabályi előírásoknak való megfelelését, továbbá, hogy a könyvvezetés és gazdálkodás során betartotta-e a vonatkozó jogszabályi és belső előírásokat.

A pártalapítvány gazdálkodása szervezeti kereteinek kialakítása és a gazdálkodására vonatkozó belső szabályozás a jogszabályi előírásoknak megfelelt, ami megteremtette a közpénzekkel való átlátható és ellenőrizhető gazdálkodás alapjait. Gazdálkodására vonatkozó belső szabályozás keretében elkészítette az eszközök és források értékelésének szabályait is tartalmazó számviteli politikát, a pénzkezelési, továbbá a leltározási szabályzatot. A pártalapítvány alapcélja ellátásához kapcsolódó gazdálkodási tevékenysége szabályszerű volt.

A pártalapítvány 2014-ben és 2015-ben a jogszabályi és a belső szabályozási előírásoknak megfelelően elkészítette a költségvetési terveket, így biztosította a kiszámítható, tervezhető gazdálkodás feltételeit. A támogatásokat szabályszerűen fogadta el, azok elszámolása összességében megfelelt a jogszabályi előírásoknak.

A beruházások, felújítások, költségek, ráfordítások és a pártalapítvány által adott támogatások elszámolása összességében szabályszerű volt. Rendelkezésre álltak a jogszabályi előírásoknak megfelelően a költségelszámolást megalapozó számlák, az utalványozás dokumentumai és a támogatói szerződések. A ráfordítások könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó bizonylatok azonban nem tartalmazták a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, illetve a készpénzes kifizetések esetében az ellenőr aláírását, valamint a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozást.

A pártalapítvány a 2014. és a 2015. évi tevékenységéről szóló éves jelentéseket elkészítette és határidőben közzétette. A jelentések részeként bemutatta a támogatások felhasználását cél szerinti tevékenységek és működési költségek szerint. Számviteli beszámolóját az üzleti év utolsó napjára elkészítette, azonban a 2015. évi közzétett számviteli beszámoló eredménykimutatása – a megelőző év vonatkozásában feltárt jelentős összegű hibát okozó gazdasági esemény téves könyvelése következtében – nem helyesen tartalmazta a mérleg szerinti eredményt. A 2014. évi éves beszámoló közzétételi és letétbe helyezési kötelezettségének a jogszabályi előírásoknak megfelelően határidőben, a 2015. évi éves beszámoló vonatkozásában határidőn túl tett eleget. A pártalapítvány működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére háromtagú felügyelő bizottságot hozott létre, aki feladatait az előírtaknak megfelelően végezte.

Az ÁSZ a jelentésében három javaslatot fogalmazott meg, továbbá a szabályszerű feladatellátás elősegítésének biztosítása érdekében figyelemfelhívó levéllel fordult a Barankovics István Alapítvány elnökéhez.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.