jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Az Alkotmánybíróság 1990. október 24-én meghozott határozatával alkotmányellenesnek nyilvánította a halálbüntetést - azóta hazánkban nem alkalmazható az élet kioltásával járó büntetési forma. De mik is az eltörlés indokai? Kit végeztek ki utolsóként hazánban és ki volt az utolsó magyar hóhér? Európában vannak még halálos ítéletek?
Senki "ne dőljön be" az internetes bűnözők vakcinahirdetéseinek, mert azok biztosan hamisak - figyelmeztetett a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online tájékoztatóján az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kiemelt főreferense.
A sztrájk jogintézményét, gyakorlásának jogszerűségét annak jogellenességét a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (továbbiakban: Sztv.) határozza meg, amely kimondja, hogy a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására megilleti a sztrájk joga.
Az adatkezelő vagy adatfeldolgozó Európai Unión belüli tevékenységi központja szerinti tagállam adatvédelmi hatósága általános illetékességgel rendelkezik az általános adatvédelmi rendelet határokon átnyúló adatkezelés vonatkozásában történő megsértése miatti bírósági eljárás megindítására - Michal Bobek uniós főtanácsnok szerint. A többi érintett adatvédelmi hatóság mindazonáltal jogosult ilyen eljárásoknak a tagállamában való megindítására olyan helyzetekben, amikor erre az általános adatvédelmi rendelet kifejezetten feljogosítja - áll a főtanácsnok indítványában.
Az Országgyűlés által elfogadott 2020. évi CXXVII. törvény rendelkezései értelmében 2021. január 1-jétől az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) feladatait az alapvető jogok biztosa veszi át. Az ombudsman közigazgatási hatósági eljárás keretében jár el az egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőség előmozdítását érintő ügyekben, a vonatkozó eljárási szabályoknak megfelelően. Az ügyfelek ezen ügyekben is a korábban megszokott módokon fordulhatnak az alapvető jogok biztosához.
Az idei évtől helyettesítési díjat kapnak azok a bölcsődei dolgozók, akik saját munkájuk ellátása mellett egy másik, munkából kiesett bölcsődei dolgozót helyettesítenek - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter kedden Facebook-oldalán.
Az érettségi vizsgákig még csaknem négy hónap van hátra, de a kormány nem tervez változtatni az érettségi szabályain és időpontján sem - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján.
Nem kell eltávolítani a "zsidó disznókat" a bajor templomokról - állapodtak meg a tartományi hatóságok, a keresztény egyházak és a helyi zsidó közösségek. Az ábrázolásokat azonban magyarázattal kell ellátni - rögzíti a megállapodás.
Váratlan problémát okozhat pandémia idején egy egyébként rutinszerű, mégis hangsúlyos ügyvédi procedúra. A dokumentumok ellenjegyzését, illetve a személyazonosítást ezekben a napokban is meg kell oldani, ám a vírushelyzet miatt nehézkes vagy egyáltalán nem megoldható a személyes találkozás. Éppen ezért különösen fontos, hogy az ügyfelek tisztában legyenek a távazonosítás és a távellenjegyzés lehetőségével – hívja fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette „A biometrikus alapú tömeges megfigyelési gyakorlatok tilalmára irányuló civil társadalmi kezdeményezés” elnevezésű európai polgári kezdeményezést. Az európai polgári kezdeményezés szervezői sürgetik a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan jogi aktusra, amely tartósan véget vet a biometrikus adatok megkülönböztetés nélküli és önkényes célú alkalmazásának, amelynek különböző formái tömeges megfigyeléshez vagy az alapvető jogokba való indokolatlan beavatkozásokhoz vezethetnek.
Egy Korm. határozat rendelkezésének valamely jogszabályi rendelkezésbe ütközése akkor valósít meg alaptörvény-ellenességet, ha ez a jogrendszer koherens struktúráját súlyosan sérti - szögezi le az Alkotmánybíróság II/1187/2016. számú, közjogi szervezetszabályozó eszköz rendelkezését megsemmisítő határozatában.
A kutatás-fejlesztésre és az innovációra (KFI) szánt források hatékony, gyors és rugalmas hasznosulását támogatják a 2021. január 1-jétől életbe lépett közbeszerzési előírások - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn az MTI-vel.

2021. január 1-jétől az egységes európai uniós szabályozáson alapulva módosult a légiközlekedésről szóló törvény. A magyarországi szabályozást korábban sem lehetett éppen könnyen áttekinthetőnek, vagy felhasználóbarátnak nevezni, a drónpilótáknak azonban ezentúl is egy többrétű és meglehetősen bonyolult szabályrendszerrel kell megbarátkozniuk. - Rostás Péter, a DLA Piper Hungary szakértője a drónröptetés jelenleg érvényes szabályozását mutatja be.

A szabályozás szerkezete

Az egyszerűség kedvéért többen is csak úgy utaltak az újonnan hatályba lépő rendelkezésekre, mint az új dróntörvényre, azonban ilyen egységes jogszabályról sajnos nem beszélhetünk. Az eddig is többszintű szabályozás semmit sem egyszerűsödött, sőt, a vonatkozó EU-s rendeletekkel csak tovább bonyolódott.

Az egységes uniós szabályozás

2020. december 31-től alkalmazandóvá vált a Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete, ami a Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendeletével együtt az EU-ban egységesen használandó fogalomrendszert vezet be a drónszabályozás körében.

A fogalmak közül a legfontosabb a pilóta nélküli légi jármű (rövidítve UA az angol unmanned aircraft szavak után), ami tulajdonképpen jelenthet minden olyan légi járművet, amelyet távirányítással működtetnek, ezért a drónok egyértelműen ide tartoznak. A pilóta nélküli légi jármű és az azt távolról vezérlő berendezés együttesen alkotja a pilóta nélküli légi jármű-rendszert (rövidítve UAS az angol unmanned aircraft system szavak után).

A Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete előírja, hogy a távpilóták alsó korhatára 16 év lehet és online tanfolyamot követő elméleti vizsgát is kell tenniük, ami 5 évig lesz érvényes. A vizsgának 40 feleletválasztós kérdésből kell állnia érintve olyan témaköröket, mint például a repülésbiztonság, a légtérkorlátozások, a légi közlekedés szabályozása, az általános UAS-ismeretek, a magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem.

Szintén a fenti rendelet szabályozza az UAS-műveletek kategóriát, amelyek közül a nyílt (vagyis az engedélyhez vagy tanúsításhoz nem kötött) kategóriába többek között azzal a feltétellel tartozhat a drón-művelet, ha a távpilóta nem repül embertömeg felett vagy 120 méternél magasabbra és a pilóta nélküli légi jármű mindig látótávolságon belül marad. Embertömegnek az olyan összejövetel minősül, ahol a résztvevők sűrű elhelyezkedése miatt az egyének korlátozottak a mozgásukban.

A Magyarországon alkalmazandó kiegészítő szabályok

A magyar drónszabályozás legfontosabb jogszabálya továbbra is a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény marad, amit a fenti uniós rendeletekkel együtt kell alkalmazni. Ennek a 2021. január 1-jével hatályos módosítása szerint a légtér igénybevételéhez már csak lakott terület felett történő UAS-művelethez kell eseti légteret igényelni. Tulajdonképpen ez a rendelkezés nevezhető az egyetlen könnyítésnek a korábbi szabályozáshoz képest. A többi módosítás csak további korlátozásokat és kötelezettségeket ró a távpilótákra.

A törvény például már előírja, hogy az UAS üzembentartói regisztrálják magukat és a pilóta nélküli légijármű-rendszereiket a légiközlekedési hatóság nyilvántartásába, továbbá az UAS-művelethez kötelező lesz egy külön kormányrendeletben meghatározott, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás használata. Drónt tehát nem lehet reptetni a mobil applikáció nélkül még akkor sem, ha az esetleg a drónpilóta hibáján kívül nem működne.

Az új módosítás már lehetővé teszi azt is, hogy az arra jogosult szervezetek nemzetbiztonsági, közbiztonsági vagy repülésbiztonsági okokból a pilóta nélküli légi járművet detektálják, feltartóztassák, elektronikai úton zavarják vagy akár földre is kényszerítsék.

Kevés engedmény és korlátozás alóli kivétel

A magyar drónszabályozás sajnos szűkmarkúan bánik az engedményekkel és a korlátozás alóli kivételekkel. A saját lakóingatlan felett alacsony magasságban történő UAS-művelethez például ugyanúgy eseti légteret kell igényelni, mint bármely más lakott terület feletti repüléshez. Mivel minimális magassági engedmény sincs, előzetesen igényelt eseti légtér és a fent említett mobilapplikáció használata nélkül a családi ház hátsó udvarán még másfél méteres magasságig sem próbálható ki egy drón. Ugyanígy a háztulajdonos a saját hibás kéményét sem „drónozhatja körbe” mielőtt felmászna a háztetőre megjavítani azt, annak ellenére, hogy ezek az UAS-műveletek nyilvánvalóan semmilyen veszélyt nem jelentenek a légiközlekedésre nézve.

Bár a Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelete a pilóta nélküli légijármű-rendszereknek öt osztályát is megkülönbözteti, a magyar szabályozás nem ezekhez igazodóan alakítja ki az engedélyezés szintjeit. A magyar légiközlekedésről szóló törvény lényegében csak játék és nem játék pilóta nélküli légi járművet ismer. Értelemszerűen a játék légijárművek gyakorlatilag szabadon használhatók, viszont minden, ami már nem tartozik ebbe a körbe, vagyis

  • eléri vagy meghaladja a 120 gramm maximális felszálló tömeget;
  • adatrögzítő eszközzel (kamerával) van felszerelve és
  • a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra képes eltávolodni,

azokra már mind egységes követelmények vonatkoznak, holott bőven lehetett volna még további kategóriákat kialakítani, amelyekre fokozatosan szigorodó engedélyezési kötelezettség vonatkozhatott volna.

A Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete lehetővé teszi továbbá a tagállamok számára, hogy a távpilóták alsó korhatárát nyílt kategóriába tartozó UAS-műveletek esetében 16-ról akár 12 évre, speciális UAS-műveleteknél pedig 14 évre csökkentsék. A magyar jogalkotó ezzel a lehetőséggel sajnos nem élt annak ellenére, hogy a magyar jogrendszer egészét figyelembe véve – különös tekintettel a korlátozott cselekvőképesség és a büntethetőség általános szabályaira is – indokolt lett volna a távpilótákra vonatkozó alsó korhatárt 14 évben megállapítani.

Ennek hiányában ma Magyarországon egy 14. életévét betöltött kiskorú már közlekedhet ugyan robogóval akár a főváros legforgalmasabb utcáin is, de a drónját a kert végében még nem kapcsolhatja be.

A fenti rendelet lehetővé teszi továbbá azt is, hogy a tagállamok a légijármű-modellező klubokra vagy egyesületekre vonatkozóan bizonyos esetekben kedvezőbb szabályozást állapítsanak meg, az új módosítások azonban ilyen rendelkezéseket sem tartalmaznak.

A drón mint a bűnelkövetés eszköze

A légiközlekedésről szóló törvény rendelkezéseit módosító jogszabály a szabálysértési törvényt és a Büntető Törvénykönyvet is kiegészítette.

2021. január 1-jétől a magánlaksértés szabálysértési alakzatát követi el az, aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít. Ezzel szemben bűncselekményt valósít meg és elzárással büntetendő, aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti.  Ha viszont az ilyen megfigyelés során készített felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, azzal még súlyosabb bűncselekményt valósítanak meg, ami már egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Mind a szabálysértési, mind a büntetőeljárás csak a sértett magánindítványára indítható meg, tehát a sértettnek kifejezetten kívánnia kell a jogsértővel szembeni fellépést. Ennek hiányában a hatóságok nem járhatnak el.

forrás: Jogi Fórum

Közel tizenegy hónapnyi intenzív tárgyalást követően megszületett az Egyesült Királyság és az Európai Unió kapcsolatát hosszú távon rendező Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás. Az Egyesült Királyság az Európai Unió vonatkozásában mostantól harmadik országnak minősül - a jövőben nem részesül az uniós belső piac lényegét képező alapszabadságokból. A január 1-én hatályba lépő Brexit-megállapodás jelentős változásokat hoz minden vállalkozás számára, amely üzleti kapcsolatban áll a szigetországgal. A londoni irodával is rendelkező Taylor Wessing budapesti jogászai megvizsgálták, hogy mely szektorokat érinti leginkább a karácsonykor elfogadott megállapodás.

A felek jövőbeli kapcsolatát rendező egyezmény alapvetően egy szabadkereskedelmi megállapodás, amely az EU számára az egységes piac zsugorodását, míg az Egyesült Királyság számára szabályozási autonómiájának visszaállítását jelenti. A megállapodással kapcsolatban rengeteg kérdés megválaszolatlan, ezekre minden bizonnyal az idő és a gyakorlat ad majd választ. Ugyanakkor az érintett vállalkozások számára egy dolog biztos: a kiválással az Egyesült Királyság és az EU egymástól elkülönült piacnak minősül, ezért az eddigiektől eltérő szabályok alkalmazandók.

„Az Egyesült Királyság frissen elnyert önállóságával az uniótól eltérően kíván szabályozni bizonyos szektorokat, hogy vonzóbb legyen a nemzetközi gazdasági szereplők számára. Az egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatos garanciák ellenére valószínű, hogy egyes területeken idővel más szabályozási, illetve jogalkalmazási gyakorlat alakul ki az EU, illetve a szigetország hatóságai között. Ezért a két fél közötti kereskedelemben érintett vállalkozásoknak érdemes figyelemmel kísérniük a hatóságok tájékoztatásait és gondoskodniuk arról, hogy a jövőben mindkét piacon az ott érvényes jogszabályoknak megfelelően folytassák üzleti tevékenységüket” – emeli ki Novák Zoltán, a Taylor Wessing Budapest partnere.

Vám- és kvótamentes kereskedelem

  • A megállapodás egyik pozitívuma a vám- és kvótamentes kereskedelmi forgalom biztosítása az EU és az Egyesült Királyság között. Ugyanakkor fontos körülmény, hogy vámmentesség csak akkor érvényesül, ha szóban forgó áru helyi származását a kereskedők igazolni tudják. A megállapodás alapján vám- és kvótamentességre ugyanis kizárólag az Egyesült Királyságban, illetve az EU-ban gyártott vagy összeszerelt áruk vonatkozásában van lehetőség. Amennyiben a kérdéses áru nem felel meg az ún. „eredetigazolási előírásoknak”, például mert nagyrészt harmadik országból származik, úgy nem részesül vámmentességben.
  • Az exportőröknek tehát minden esetben nyilatkozniuk kell az exportált termékek eredetéről. A részlet­szabályok további bürokratikus könnyítéseket tartalmaznak, viszont az Egyesült Királyság vámjogi szempontból mostantól harmadik országnak minősül, így megszűnik az áruk szabad áramlásának eddig megszokott gyakorlata.
  • Mindkét fél komoly erőfeszítéseket tett a kulcsfontosságú ágazatokat érintő áruforgalom zavartalan fenntartása érdekében (pl.: gépjárműipar, vegyipar, gyógyszeripar). A megállapodás ezekben a szektorokban az un. „szükségtelen akadályok” minimalizálásával igyekszik biztosítani az áruforgalom folytonosságát az EU és az Egyesült Királyság között. Ettől függetlenül a felek közötti kereskedelemben érintett vállalkozásoknak mindkét piac jogszabályi követelményeit szem előtt kell tartaniuk, ugyanis mind az EU, mind az Egyesült Királyság területére importált áruk forgalomba hozatalához az ott hatályos előírásoknak való megfelelés szükséges.
  • Azok a vállalkozások, amelyek szigorúan szabályozott termékekkel – például mezőgazdasági, élelmiszeripari, gyógyszerészeti és orvosi eszközökkel, kozmetikai termékekkel, valamint speciális vegyi anyagokkal – kapcsolatos áruforgalomban vesznek részt az EU és az Egyesült Királyság viszonylatában, mindenképp készüljenek változásra. Ugyanis a jövőben szinte minden ilyen árunak az EU-ban és az Egyesült Királyságban hatályos jogszabályokban foglalt termékmegfelelőségi és engedélyeztetési eljáráson is át kell esniük ahhoz, hogy jogszerűen mozogjanak a két piac között.

Vége a befektetés, a szolgáltatások és a munkavállalás szabadságának

Az új rendelkezések jócskán elmaradnak a belső piac számára garantált letelepedési és szolgáltatásnyújtási szabadságtól. A Brexit egyik elkerülhetetlen következménye, hogy az Európai Unióban székhellyel rendelkező vállalkozások – főszabály szerint – elveszítik a szolgáltatásnyújtás jogát az az Egyesült Királyságban (és viszont). A megállapodás ugyanakkor garantálja a nemzeti és a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét (vagyis a másik fél befektetői számára nem lehet kedvezőtlenebb elbánást biztosítani vállalkozás indítása és működtetése terén, mint amit a hazai befektetők, vagy – ha az kedvezőbb – harmadik országbeli befektetők élveznek).

  • Egyeseket meglepetésként érhet, hogy a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára is megszűnik a közös piachoz való hozzáférés (pl.: befektetési és biztosítási szolgáltatások). A jövőben az ilyen – szigetországban bejegyzett – vállalkozások kizárólag tagállami vagy egyedi EU-s engedély alapján nyújthatnak szolgáltatásokat a belső piacon.
  • A Brexit-megállapodás részletesen rendezi egyes szakmai és üzleti szolgáltatások helyzetét (pl. jogi, könyvvizsgálói), illetve külön szabályozza a szállítmányozási és telekommunikációs, digitális, kutatási és fejlesztési és egyéb szolgáltatások sorsát. Az ilyen szolgáltatásokat brit viszonylatban nyújtó – és igénybe vevő – vállalkozások számára azt tanácsoljuk, hogy mindenképpen térképezzék fel az új szabályokat.
  • A Brexitet követően természetesen a munkavállalás szabadsága is megszűnik a szigetország viszonylatában. A multinacionális vállalatok szempontjából fontos, hogy ez a változás nemcsak az állandó munkavállalókra, de a kiküldetésben dolgozó vagy rövidebb időtartamú megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyekre is kiterjed. Mivel üzleti célú tartózkodásnak számít, mostantól munkavállalási vízumért kell például folyamodnia annak a brit menedzsernek vagy tanácsadónak is, akit az anyavállalat egy néhány hetes projekt keretében irányít egy európai uniós leányvállalatához.

Egyező szabályok, eltérő jogalkalmazás - adatvédelem és szellemi tulajdon

  • A Brexit-megállapodás a szellemi tulajdonjoggal összefüggő kérdéseket a nemzetközi kereskedelmi egyezményekben szokásos módon rendezi. Fontos változás, hogy a szellemi tulajdonjog – például a védjegyoltalom – a jövőben nem egységesen fog kimerülni az Európai Unió és az Egyesült Királyság vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyságból importált, védjegyoltalom alatt álló árut például csak akkor lehet az Európai Unió területén értékesíteni, ha azt a védjegyjogosult külön engedélyezte. Természetesen nem fognak kiterjedni az Egyesült Királyságra az európai unió jogában biztosított egységes szellemi tulajdonjogok (például az európai uniós védjegyek) sem. Ennek akár az Európai Unió területén is lehet közvetlen hatása, például ha a márka a Brexit előtt azért rendelkezett magasabb szintű oltalommal, mert az Egyesült Királyságban jó hírnevet élvezett.
  • Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek személyes adatot (pl.: alkalmazottak vagy vásárlók adatait) továbbítják az Egyesült Királyságban működő kapcsolt vállalkozások vagy üzleti partnerek részére, egy várhatóan 6 hónapig tartó átmeneti időszak végéig szabadon megtehetik mindezt, ugyanis ez idő alatt az Egyesült Királyságot továbbra sem tekintik harmadik országnak az adattovábbítások szempontjából. Remélhetőleg az átmeneti időszak végéig megszületik az Európai Bizottság megfelelőségi határozata, amely a szabad adattovábbítást hosszú távon is biztosítani tudja. A megfelelőségi határozat megszületését azonban az Európai Bíróság néhány korábbi ítélete miatt nem vehetjük biztosra.

Vitarendezés

Jelentős hatással lesz a Brexit a potenciális jogvitákra is.

  • Ha a vita szerződésen alapul, és a szerződés joghatósági kikötést tartalmaz – akár választottbíróság, akár európai uniós vagy brit bíróság illetékességének rögzítésével – akkor a rendelkezést a bíróságoknak a Brexit után is el kell ismerniük, az eljárást le kell folytatniuk és a kikötött fórum által hozott döntéseket végre kell hajtaniuk. Ezt hatályban lévő nemzetközi egyezmények biztosítják.
  • Szerződésen kívüli jogvita – például baleseti kártérítés – esetén viszont új helyzetre kell felkészülni. Míg az európai uniós szabályok alapján a károkozó mindig perelhető a saját lakóhelyén, a Brexitet követően az angol bíróságok elutasíthatják a brit állampolgár ellen indított kártérítési pert, ha a károkozás nem a szigetországban történt.

forrás: Jogi Fórum

Áttörést jelentett a 2020-as év a táv- és otthoni munkavégzés elterjedésében Magyarországon. A tavalyi év első felében meghatszorozódott azoknak az aránya, akik táv- illetve otthoni munka keretei között dolgoztak, és ez az arány a COVID-19 járvány első hullámának lecsengését követően sem csökkent le a járvány előtti szintre – többek között erre világítanak rá az Állami Számvevőszék elemzői.

A foglalkoztatottság egy adott gazdaság munkaerőpiacának fontos jelzőszáma, ami közvetlenül befolyásolja a fenntartható gazdasági növekedést. Az Állami Számvevőszék, mint a közpénzek őre, kiemelt figyelmet fordít a költségvetési, makrogazdasági folyamatok elemzésére, illetve az azokat befolyásoló kockázatok, tendenciák értékelésére. Ebből a szempontból a táv- és otthoni munka témaköre 2020-ban – a COVID-19 világjárvány gazdasági és társadalmi következményei miatt – különösen felértékelődött, illetve aktuálissá vált.

A COVID-19 járvány megjelenése következtében elsőrendű fontosságúvá vált, hogy az emberi egészség védelmének biztosítása mellett miként lehet a munkavégzés folytonosságát fenntartani. A „business continuity" elsőszámú eszköze az emberek otthonából, digitális eszközökkel végzett munka alkalmazása volt. Ez új szervezetirányítási, jogi és technológiai kihívásokat vetett fel, továbbá ráirányította a figyelmet a táv- és otthoni munka szélesebb társadalmi összefüggéseire. Az ÁSZ elemzői ezeket az összefüggéseket szintetizálták.

A táv- és otthoni munka elterjedése jelentős potenciállal rendelkezik

A táv- és otthoni munka elterjedésében a járvány okozta helyzet látványos áttörést jelentett Magyarországon. Hazánkban a KSH adatai alapján 2010. és 2019. között a foglalkoztatottak átlagosan 2,9%-a végzett alkalmi, vagy tartós jelleggel távmunkát. 2020 májusára ugyanakkor ez az arány 17%-ra nőtt, ez több mint 750 ezer foglalkoztatottat jelentett. A táv- és otthoni munka keretei között foglalkoztatottak aránya a járvány első hullámának lecsengésével sem csökkent le az eredeti szintre, mintegy 7% százalék körüli szinten stabilizálódott. Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy azok, akiknek már vannak saját tapasztalatai erről a munkavégzési formáról, sokkal pozitívabban ítélik azt meg – így a járvány a táv- és otthoni munka elfogadottságát is elősegítette.

Előtérbe kerül a teljesítmény

A táv- és otthoni munka menedzselése során egyre inkább előtérbe kerül a munka eredményének nyomon követése – így a kötött munkaidő központi szerepe is veszíthet jelentőségéből. Mindez a munkaviszony tartalmában is hangsúlyeltolódást jelenthet: rendelkezésre állás helyett az eredmény kerül a középpontba – mutatnak rá az ÁSZ elemzői.

A térbeli akadályok leomlása erőforrást szabadít fel

Az ÁSZ elemzői kiemelik azt is, hogy a munka térbeli kötöttségeinek fellazulása javíthatja a foglalkoztatottságot azokban a csoportokban, amelyek a közlekedési, lakhatási, vagy egyéb élethelyzetbeli akadályok miatt kevésbé tudtak részt venni a munkaerőpiacon. Emellett a táv- és otthoni munka térnyerése mérsékelheti az ingatlanpiac területi eltéréseit, valamint csökkentheti a közlekedési infrastruktúrák igénybevételét.

Egyensúly az adatbiztonság és a magánszféra között

Minden munkavégzés elemi követelménye a munkavállaló ellenőrzése, és a munkáltató adatainak biztonsága – húzzák alá az ÁSZ elemzői. Ezért a táv- és otthoni munkavégzés fokozott adatbiztonsági kockázatot jelent. Ha egyensúlyba kerül a munkavállaló ellenőrzése és magánéletének védelme, az hozzájárul a táv-és otthoni munka elfogadottságához és sikeréhez – emelik ki az ÁSZ elemzői.

Sikertényezők: megfelelő munkakörülmények és lelki egészség

Az otthon minősége fontos sikertényező – hívják fel a figyelmet az ÁSZ elemzői. A munkakörülményekre vonatkozó standardok érvényesülését az otthon terében is megfelelő szabályok kell, hogy támogassák. Az otthonról végzett munka mentálhigiénés kihívásokat is támaszt, ezért az új munkaforma sikere megköveteli, hogy a munkavállalók lelki egészsége is nagyobb figyelmet kapjon. Az ÁSZ elemzői rámutatnak, hogy hosszútávon – mentálhigiénés szempontból is – az otthonról és az irodából végzett munka szabályozott és kiszámítható kombinációja lehet optimális foglalkoztatási forma.

Az elemzés következtetései hozzájárulást jelentenek a munka világát és a digitális államot érintő állami politikák megtervezéséhez, információkkal szolgálnak egy korszerű munkajogi feltételrendszer kialakításához, emellett az ÁSZ elemzése szempontokkal szolgál az állami és a magánszektor munkáltatói számára a táv- és otthoni munka feltételeinek kialakításához is.

Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. Ennek érdekében az ÁSZ a jelentések mellett elemzéseket, tanulmányokat is készít. Elemzéseiben az ÁSZ összefüggésekre, hatásokra világít rá, felhívja a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, lehetőségekre.

forrás: Jogi Fórum

Magyar elnököt választott a több mint negyvenezer közjegyző európai képviseletét ellátó Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE). Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökének személyében először lett egy évre a szervezet vezetője egy 2004 után csatlakozott uniós tagállamban működő közjegyző. A CNUE soros elnöki feladatait 2021-ben a magyar közjegyzőség látja el.
A 2019. július elseje előtt született gyermeket örökbefogadó családoknak is megnyílik a babaváró támogatás és a jelzáloghitel elengedésének lehetősége egy módosításnak köszönhetően - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter szerdán Facebook-oldalán.
A jövő héttől csak azok utazhatnak be külföldről Angliába, akik indulásuk előtt koronavírus-szűrésen vesznek részt és a teszt eredménye negatív - közölte pénteken a brit közlekedési minisztérium.
Az a jogértelmezés és jogalkalmazási gyakorlat fogadható el alkotmányosnak, amely nem zárja ki a bejegyzett élettársakat a közeli hozzátartozók köréből - szögezi le az Alkotmánybíróság II/1011/2013. számú, utólagos normakontroll iránti indítványt elutasító határozatában.

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím


Általános adatkezelési tájékoztató
 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.