jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Visszaigazolta-e a fogyasztóval megkötött szerződést a webáruház? Közzétette-e, hogy a békéltető testületekkel köteles együttműködni? Elhelyezte az online vitarendezéshez kapcsolódó linket a honlapon? Könnyen megtalálható-e az e-mail cím vagy csak panasz űrlapokkal kommunikál a fogyasztóval? - egy sor olyan fogyasztóvédelmi kérdés, amely mellett a magyar webáruházak nem mehetnek el szó nélkül! Már csak azért sem, mert adott esetben ismételt jogsértésnél emelt összegű fogyasztóvédelmi bírságot kaphatnak.

Virágzik a kiberbűnözés, tízből hat rosszindulatú szoftver már zsarolóvírus - mondta Gyebnár Gergő biztonsági szakértő.

A szakértő elmondta: azért van egyre több zsarolóvírus, mert egyszerűen, könnyen lehet vele pénzt keresni. A tavalyi évhez képest négyszer több zsarolóvírus van jelenleg, és minden 40. másodpercben megkap valaki egy ilyet. 
    

Hozzátette: a létfontosságú rendszereknél kiemelkedően fontos, hogy odafigyeljenek a zsarolóvírusok támadásainak kivédésére. A magánszemélyeknél sok esetben a nemtörődömség, hanyagság - például az, hogy ismeretlen internetes oldalakat is megnyitnak - okozza, hogy zsarolóvírus áldozatává válnak.
    

Felhívta a figyelmet arra, hogy megoldást jelenthet a webes böngészés során a megfelelő kiegészítők használata vagy például egy "virtuális gép" létrehozása a saját gépen belül. Emellett ajánlotta a fontos adatok rendszeres mentését külső adathordozóra.
 

forrás: Jogi Fórum

A kvótarendszer az EU és tagállamai terve. Az előzménye pedig az, hogy 2015-ben hirtelen megugrott az Európába érkező menekültek száma, és közülük messze a legtöbben Görögországban vagy Olaszországban értek az EU területére. Az EU Tanácsában a tagállamok nagy többsége a szolidaritás jegyében átmeneti intézkedést fogadott el, amely szerint a legjobban megterhelt országokból a többi EU-tagállam kvóták alapján átvesz bizonyos számú menekültet. Az eredeti javaslat szerint Magyarországról is átvettek volna menekülteket a többiek, de a magyar kormány nem kért ebből a segítségből.

Az uniós intézmények és tagállamok természetesen kötelesek végrehajtani ezt a döntést, és az országok túlnyomó többsége ki is veszi a részét a menekültek áthelyezéséből. Ugyanakkor az EU – a tagállamok részvételével – számos további intézkedést is elfogadott a migrációs válság enyhítésére és az illegális bevándorlás leküzdésére. Így például megerősítette az unió külső határainak védelmét, a Törökországgal kötött egyezmény révén lényegében lezárta a balkáni migrációs útvonalat, továbbá lépéseket tett a menedékjogra nem jogosultak visszatérése és a migrációt kiváltó okok felszámolása érdekében.

Kikre és hány emberre vonatkozik az áthelyezés?

Az áthelyezési rendszer átmeneti segítséget nyújt Olaszországnak és Görögországnak, ezért korlátozott időre és korlátozott létszámra vonatkozik. A Tanács döntése csak a 2017. szeptemberig érkező menedékkérőkre vonatkozik, és közülük is csak azokra, akikről nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy például háború elől menekülve valóban nemzetközi védelemre jogosultak. A közös döntés értelmében Magyarországnak 1294 főt kellene befogadnia. A kvótarendszer gazdasági bevándorlókra egyáltalán nem vonatkozik.

Jelentenek-e biztonsági kockázatot az áthelyezett menekültek?

Az áthelyezések során Olaszország és Görögország együttműködik a befogadó ország hatóságaival. A nemzeti hatóságok már az áthelyezés végrehajtása előtt személy szerint ismernek minden jelöltet, és egyéni biztonsági átvilágítást is végezhetnek, ami alapján vissza is utasíthatják az adott menekült befogadását. Így az áthelyezés nem jelent nagyobb biztonsági kockázatot, mint például egy vízum kiadása vagy az egyes tagállamok letelepedési programjai.

Mi az Európai Unió Bíróságának szerepe a kvótaperben?

Magyarország és Szlovákia pert indított az EU Tanácsa ellen, amelyben a kvótadöntés megsemmísítését kérték. A Bíróság kizárólag az uniós jogszabályok alapján, függetlenül és elfogulatlanul határoz, ahogy azt az egyes országok nemzeti bíróságai is teszik. 2017. június 26-án a Bíróság főtanácsnokának véleményét tették közzé, amely azonban a bírákat nem kötelezi. Az ítélet még nem született meg. Amikor meglesz, azt természetesen az uniós intézményeknek és a tagállamoknak is végre kell hajtaniuk, ahogy bármely ország bíróságának jogerős ítéleteit is elfogadja mindenki.

forrás: Jogi Fórum

Egy bíró, aki szem előtt tartja a peres ügyek lehetőség szerinti békés lezárását, az ügyfeleknek ajánlja a közvetítést, és él a kötelező közvetítés eszközével is. A január 1-el hatályba lépő Polgári perrendtartás pedig adja alá a lovat. - Varga-Szombath Anita közvetítőből lett bíró. Írása a közvetítői eljárás gyakorlatába ad betekintést, előnyeit, és sikerének titkait foglalja egy csokorba.

2014. szeptember 1-étől nyertem bírói kinevezést a Ceglédi Járásbíróságra, ahol polgári ügyeket tárgyalok automatikus szignálással, így valamennyi ügycsoport előfordul a referádámban, ám a családjogi ügycsoport teszi ki az ügyeim majdnem 70 %-át. Ezt megelőzően a Kecskeméti Törvényszéken bírósági titkárként 2013. szeptember 16-tól bírósági közvetítői kijelölést is kaptam. A bírói kinevezésig aktívan láttam el a bírósági közvetítői tevékenységet, számos ügyben sikerült a feleknek megállapodást kötniük, nemcsak a kötelező közvetítés esetköreiben, hanem akár gazdasági perben, tartási szerződés megszüntetésével kapcsolatos perben is.

Tájékoztatás a közvetítés lehetőségéről

Tapasztalataim szerint nagyon fontos a bíró közvetítéshez való hozzáállása, a jogintézmény iránti érzékenysége. Gyakran nehéz élethelyzetben vannak a felek, főleg a bontóperekben, a szülői felügyelet szabályozásával kapcsolatos perekben. Sok esetben a gyermek szülői felügyeletével kapcsolatos vita még inkább elmélyíti a konfliktusukat, megnehezíti a köztük lévő kommunikációt. Ezen okok miatt is különösen nagy jelentősége van annak, hogy megtörténik-e és milyen módon a felek tájékoztatása a közvetítői eljárás és a bírósági közvetítés lehetőségéről, az eljárás lényegéről, jellemzőiről és előnyeiről.

A feleknek adott tájékoztatás során minden esetben kiemelem, hogy a bírósági közvetítő titoktartásra köteles. Arról is tájékoztatom a feleket, hogy választásuktól függően vehetnek igénybe közvetítőt, illetve bírósági közvetítőt, ahol az eljárás ingyenes. Elmondom a feleknek, hogy sokkal kötetlenebb, kevésbé formalizált eljárásra számíthatnak, mint a tárgyalóteremben. Biztosítom őket arról, hogy ha születik köztük a közvetítő előtt megállapodás, az csak akkor válik végrehajthatóvá, ha a bíróság azt perbeli egyezségként jóváhagyja. Az egyezség jóváhagyásának feltétele pedig az anyagi jogszabályoknak, és ezek között a gyermek érdekének való megfelelés. Fontos tényező – ez is mindig része a tájékoztatásomnak –, hogy amennyiben megindul a közvetítői eljárás köztük, remény van arra, hogy javul a kommunikáció és az együttműködés. Ebben hathatós segítséget nyújthat a közvetítő, aki - a bíróhoz hasonlóan - pártatlanul lát rá a vitás kérdésekre. Utóbbi akkor is nagyban elősegíti a peres eljárás lefolytatását, ha nem jön létre megállapodás a közvetítő előtt.

A jogi képviselővel eljáró feleknek minden esetben elmondom azt is, hogy jelen lehet a jogi képviselő a közvetítői eljárás során, ha a másik fél ehhez hozzájárul, ugyanakkor az ügyvéd jelenléte támogató jelenlét az ügyfele aktív részvétele mellett. Amíg magam is közvetítettem, az volt a tapasztalatom, hogy jelentős arányban vettek részt jogi képviselők a közvetítői eljárásban. Szerepük jórészt annak biztosítására korlátozódott, hogy az írásba foglalt megállapodás az ügyfél érdekeinek és a jogszabályok rendelkezéseinek egyaránt megfeleljen. Nyilván a bírósági közvetítő feladata is az, hogy az eljárása végén létrejött megállapodás egyezségbe foglalható legyen, ugyanakkor a felek érdekeinek is megfeleljen. Azokban az ügyekben, amelyekben bíróként a feleknek közvetítői eljárást ajánlottam, tudomásom szerint az ügyfelek a jogi képviselőjük nélkül vettek részt a közvetítői eljárásban.

Amikor a feleket tájékoztatom a közvetítői eljárásról, azt is elmondom, hogy az az eljárás célja, hogy szülessen egy olyan írásbeli megállapodás köztük, amely mindkettejüknek a lehető legjobb. Arról is biztosítom őket, hogy megállapodás hiányában is döntés fog születni az ügyükben. Ha a bíróság dönt ítélettel, akkor kiengedik a saját kezükből a döntést az ügyükben. Tájékoztatom őket arról is, hogy a bírói ítélet feltehetőleg csak az egyiküknek hoz 'győztes' pozíciót, szükségszerűen a másik fél pervesztes lesz, míg megállapodás megkötése esetén elérhetik a 'győztes-győztes' (win-win) helyzetet, azaz a mindkét félnek kölcsönösen előnyös megoldást.

Számadatok

Kinevezésem óta 23 ügyemben került sor bírósági közvetítői eljárás lefolytatására.

A 23 esetből 3 alkalommal a felek maguk kérték a közvetítés lefolytatását és egyben szünetelés megállapítását, miután részletesen tájékoztattam őket az eljárás lényegéről. Az utóbb említett 3 ügyből 1 ügy házassági bontóper volt, ahol a gyermektartásdíj összege volt vitás, a másikban tulajdonjog megállapítása, a harmadikban szerződés érvénytelenségének megállapítása volt a per tárgya. Utóbbi két esetnek is volt családjogi vetülete, előbbiben a nagymama perelte a lányát és az unokáit, az utóbbi résztvevői korábban élettársak voltak. A bontóperben megállapodást kötöttek a felek a közvetítés során, míg a másik két ügyben a közvetítői eljárás megállapodás megkötése nélkül ért ugyan véget, de a felek több közvetítői megbeszélésen is részt vettek, álláspontjaikat próbálták közelíteni, konfliktusukat elsimítani. Kérték a per folytatását mindkét esetben, de azóta az egyik eljárás szünetelés folytán megszűnt, a másik pedig ismét leszünetelt.

A fennmaradó 20 ügyben közvetítői eljárás igénybevételére köteleztem a feleket. Ezen perek közül 6 ügy tárgya házassági bontóper, 8 ügy tárgya szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, 4 esetben szülői felügyelet gyakorlásának megváltoztatása, 2 esetben pedig a kapcsolattartás újraszabályozása volt.

A 20 fent hivatkozott ügyből 8 ügyben a felek a közvetítő előtt megállapodást kötöttek és a folytatódó peres eljárás egyezséggel zárult. További három esetben szintén létrejött a közvetítő előtt a megállapodás, azonban az alperesek (!) akként nyilatkoztak, hogy meggondolták magukat, mégsem kívánnak a megállapodás alapján egyezséget kötni. Az egyik per azóta egyezséggel lezárult.

A fennmaradó 9 esetből 4 ügyben az egyik fél meg sem jelent a közvetítő előtt, míg a további 5 ügyben a peres felek nem tudtak megállapodást kötni, de legalább egy közvetítői megbeszélésen részt vettek. Két esetben egyezség született utóbb.

A jogi képviselők és a közvetítői eljárás

Több esetben szembesültem azzal, hogy a jogi képviselők hozzáállása nem volt eljárást támogató. Gyakran azt a peres eljárást elhúzó, felesleges procedúrának tekintették és úgy gondolták, hogy ha a felek eleve nem tudtak megállapodni, nem várható eredmény a közvetítői eljárástól sem. Problémát jelent, hogy ezt az attitűdöt kivetítik ügyfeleikre is, akik emiatt - érthetően - gyakran eleve kétkedve fogadják a kötelező közvetítést, esetleg valamiféle nyűgnek tekintik. A jogi képviselők motiválatlansága feltehetőleg abban is rejlik, hogy tartanak attól, hogy az ügyfelük olyan megállapodást köt (esetleg ügyvédi közreműködés nélkül), ami nem feltétlenül szolgálja teljes mértékben az érdekeit, és később esetleg megbánhatja. Nyilván ilyenkor elfeledkeznek az ügyvédek arról, hogy a közvetítői eljárásban kötött megállapodásban foglaltak kizárólag akkor válnak végrehajthatóvá, ha a bíróság azt egyezségbe foglalja és jóváhagyja. Azt csak remélni tudom, hogy nem az mozgatja a jogi képviselőket (vagy csak nagyon keveseket), amikor ügyfeleiket próbálják lebeszélni a közvetítésről, hogy a peres eljárás a megállapodás eredményeként remélhető gyors befejeződése az ügyvédi munkadíj mértékét csökkenti. Ilyenkor még inkább kiemelendő a bíró szerepe abban, hogy érzékenyítse a peres feleket – beleértve a jogi képviselőt is -, hogy eléjük tárja a közvetítés pozitívumait, előnyeit. Előfordult az is, hogy a tárgyalásokon érezhető volt, hogy a felekben lenne hajlandóság kompromisszumos megoldásra, de a jogi képviselőjük mereven ragaszkodott az eredeti állásponthoz, végül mégis a közvetítői eljárás hozott megoldást, és a felek megállapodása egyezséget eredményezett a perben.

Időzítés

Véleményem szerint lényeges kérdés, hogy a peres eljárás mely szakaszában kerül sor a közvetítésre. Meglehetősen hamar - az első vagy a második tárgyaláson - kiderül, hogy képesek-e a felek egyezséget kötni. Ha nagyon távoli álláspontokkal rendelkező feleket küld a bíró közvetítőhöz, jelentősége lehet annak, hogy ezt a peres eljárás mely szakaszában teszi meg. Ha szakértő igénybevétele is indokolt, akkor nyilván mindenképpen érdemes még a szakértő bevezetését megelőzően elrendelni a közvetítést. Ugyanakkor - tapasztalataim szerint - olyan esetekben, amikor a felek között nagy a feszültség, láthatóan nem képesek konszenzusra, célszerű a bizonyítási eljárás lefolytatása a perben - a szakvélemény beszerzését kivéve – és csak ezt követően érdemes a feleket a közvetítői eljárás igénybevételére kötelezni. Ilyenkor lehetőségük nyílik arra, hogy megismerjék a másik fél álláspontját, és megismertessék a sajátjukat, felmérjék az erőviszonyokat az addig lefolytatott bizonyítási eljárás alapján. Úgy gondolom, hogy jobb eséllyel indulnak neki ilyenkor a közvetítői eljárásnak, valószínűbb, hogy megállapodásra tudnak jutni.

Gyakran tapasztalom – nemcsak családjogi perekben –, hogy a személyes meghallgatás keretein túlmutató, szorosan az adott ügyre nem tartozó, ugyanakkor a felek kapcsolata szempontjából jelentőséggel bíró mondanivalója lenne a peres félnek, amely a formai kötöttségekkel bíró peres eljárásba nem fér bele. Ugyancsak érzékelhető az ügyek nagy számában, hogy kommunikációs probléma feszül a felperes és alperes között. Ilyenkor a kommunikáció egyáltalán nem működik, a tárgyalótermen kívül a felek fel sem veszik egymással a kapcsolatot, meg sem kísérlik a konfliktus rendezését, illetve ugyan megkísérlik a párbeszédet, de az indulatok vagy saját érdekeik mindenáron való érvényesítése kudarcra viszi azt.

A közvetítői eljárás remek tér arra, hogy kibeszélhessék magukból a konfliktust, és a közvetítő segítségével érdemi kommunikációs helyzetbe kerülhessenek egymással. Több perben fordult elő, hogy ugyan nem állapodtak meg a felek a közvetítő előtt, azonban a lefolytatott eljárás hozzásegítette őket a párbeszéd kialakulásához, így a folytatódó peres eljárásban normalizálódott a viszonyuk, ami megkönnyítette a per lefolytatását és a tárgyalás mederben tartását. A családjogi perekben a szülők együttműködésének javítása nem csupán a perre, hanem az azt követő időszakra is kihathat, tehát a közvetítői eljárás az emberi kapcsolatuk tartós javulását eredményezheti egész további életükben.

Konkrét esetek

Két konkrét esetet szeretnék kiemelni, természetesen anonimizált módon.

Az egyik bontóperben a felperes férj kilépett a házasságból, új kapcsolatot létesített. A felek nem tudtak egymással kommunikálni, az alperes feleség megalázottnak érezte magát, kizárólag a közös tizenéves gyermekekkel üzengettek egymásnak. A járulékos kérdésekben nem tudtak megállapodni, a szülői felügyeleti jog gyakorlása, kapcsolattartás nem volt vitás, azonban a gyermektartásdíj összegében nem tudtak megegyezni. Közös kérelemre végül önkéntes közvetítői eljárás zajlott köztük, ahol – több közvetítői ülést követően – megállapodást kötöttek. A tárgyaláson is megkötötték az egyezséget, majd kihirdetésre került az ítélet, végül a felperes – mielőtt elhagyták volna a tárgyalótermet - megköszönte, hogy sor kerülhetett a közvetítői eljárásra. Elmondta, hogy a közvetítés óta pozitív irányba változott a kapcsolatuk a (volt) házastársával, tudnak érdemben beszélni egymással, ugyanis ez az eljárás értette meg velük, hogy a gyermekeik egész életükben össze fogják őket kötni, ez segítette át őket a kommunikációs nehézségeken. Azóta minden ügyben, ahol gyermeket is érint a jogvita, felhívom erre a felek figyelmét, mégpedig nem hatásvadász kijelentésnek szánva, hanem inkább kijózanító felhívásnak.

A másik ügyben tulajdonjog megállapítására irányuló perben a nagymama volt a felperes, míg az alperesek az egyik lánya és két unokája voltak. Már az első tárgyaláson kiderült, hogy a jogvita hátterében az évek óta megromlott családi kapcsolat áll. Anya és lánya már mindketten sokat sérültek, és tisztában voltak vele, hogy a jogvita elbírálása nem oldja meg az életüket, legfeljebb a perbeli ingatlannal kapcsolatos tulajdoni viszonyokat rendezi. A felek személyes meghallgatása során világossá vált, hogy a korábban összetartó család a nagypapa halálával széthullott, és a hagyatéki eljárás kapcsán felmerült vitás kérdések szétzilálták a felek viszonyát. A közvetítői eljárás lefolytatták, és ugyan megállapodás nem született, de azt követően az unokák és a nagymama újra rendszeres kapcsolatba kerültek egymással, és a peres eljárás ismét leszünetelt. Talán – lehet, hogy tudat alatt - a családi viszonyok helyreállítása volt a nagymama célja a perrel, mert más módon, más fórumon nem tudott kapcsolatba kerülni a gyermekével és az unokáival. Jóllehet a pereskedés nem, de a közvetítői eljárás segített a problémájuk megoldásában.

Konklúzió

Összefoglalva a közvetítői eljárás előnyeiről írtakat: továbbra is őszinte híve vagyok az alternatív vitarendezés ezen módjának. Hiszek abban, hogy sok esetben szükségük van segítségre a feleknek jogvitáik rendezése során, amit nem feltétlenül kaphatnak meg a tárgyalóteremben, annál inkább a közvetítői eljárás során. Nyilvánvalóan nem végződhet minden peres eljárás egyezség megkötésével, de sokkal kevésbé terheli meg az ügyfelet egy olyan tárgyalássorozat, amelynek a végén azt érzi, hogy beleszólása lehetett saját ügye eldöntésébe, és az ő kívánalma, elképzelése is érvényre jutott valamilyen mértékben. A közvetítés sikeréhez szükség van kellően érzékeny bírákra, akik meggyőződéssel tudják vezetni az ügyfeleket a közvetítői eljárás felé, együttműködő jogi képviselőkre, akik valóban megbízójuk érdekeit tartják szem előtt, és rugalmas, kompromisszumra nyitott peres felekre, akik hajlandóak saját álláspontjuk mellett a másik fél szempontjait is figyelembe venni és képesek a másikkal – ha szükséges, harmadik fél segítségének igénybe vételével – érdemben kommunikálni az ügy megoldása érdekében. Sokat segítene - álláspontom szerint - a közvetítői eljárás sikereinek növelésében az, ha az eddiginél több fórumon eljutnának az ügyfelekhez (leendő ügyfelekhez) a közvetítés intézményével kapcsolatos információk, ha többen tisztában lennének ennek az alternatív vitarendezési jogintézménynek a mibenlétével, amely 2012 óta Magyarországon a nagyobb bíróságokon is elérhető. Tavaly a magyar bíróságokon majdnem 1000 közvetítői eljárást folytattak le bírósági közvetítők, amelyeknek 54 %-ában (!) megállapodást kötöttek a felek.

A Szerző: dr. Varga-Szombath Anita bíró

  • Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar jogász szak 2001. (summa cum laude)
  • 2001.09.01-től Kecskeméti Városi Bíróságon fogalmazó
  • 2005.03.16. jogi szakvizsga (jeles)
  • 2005.05.01-től Bács-Kiskun Megyei Bíróságon bírósági titkár
  • 2005.11.03-tól szülési szabadság, majd Gyed, Gyes 2010.12.01-ig
  • 2013.09.16-án bírósági közvetítői kijelölés
  • 2014.09.01-én bírói kinevezés a Ceglédi Járásbíróságra

forrás: Jogi Fórum

Egy lengyel parlamenti képviselő azzal a kéréssel fordult a szejm (alsóház) elemző irodájához, vizsgálja meg azt a kérdést, hogy követelhet-e Lengyelország Németországtól kártérítést a második világháborúban neki okozott károkért.

forrás: dr. Szomszéd Éva

Az Európai Unió (EU) fontolóra vette szankciók bevezetését Venezuelával szemben és megkezdte a tárgyalásokat a tagállamokkal ennek lehetőségéről - közölte Catherine Ray, az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője.
Felszólította az Európai Bizottság a lengyel hatóságokat, hogy tegyenek eleget az uniós bíróság előző heti rendeletének és ne folytassák a fakivágásokat a bialowiezai erdőben.
Donald Trump amerikai elnök aláírta az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciós törvénycsomagot, de ezt követően jelezte, hogy azt jelentős mértékben "elhibázottnak" tartja, és alkotmányos jogaival összhangban álló intézkedéseket hoz majd.
Az első félévben naponta átlagosan 2,4 milliárd forint értékben folyósítottak lakáshiteleket és személyi kölcsönöket a bankok. Júniusban 29,9 milliárd forint volt az új személyi kölcsönök összege, ami 57 százalékos éves növekedést jelent. A lakáshitelekre 66,8 milliárd forint értékben születtek szerződések júniusban, ami 37 százalékos emelkedésnek felel meg, és a legmagasabb havi összeg az idén. A lakosság egyre tudatosabb, de a különbségekre továbbra is figyelni kell.
Visszavonhatja a megadott fúziós engedélyt és az éves árbevétel egy százalékának megfelelő bírságot is kiszabhat a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amennyiben az érintett felek megtévesztő vagy hiányos dokumentációt nyújtanak be a hivatal részére a fúziós bejelentésnél. Az EY jogi csapata arra hívja fel a vállalatok figyelmét, hogy a közelmúltban kiszabott bírságok azt mutatják, hogy mind nemzetközi, mind hazai szinten szigorodott a versenyhatóságok joggyakorlata.

A Szolidaritás lengyelországi szakszervezet az Európai Bizottsághoz fordult, azt firtatva, vajon a testület, amely kifogásolta a Varsóval szemben elindított kötelezettségszegési eljárás során a lengyel bírák nyugdíjkorhatárát, egyben az általában vett lengyelországi nyugdíjkorhatárt is megkérdőjelezi-e.

A legnagyobb lengyelországi szakszervezet hivatalos honlapján közzétett, az Európai Bizottság (EB) elnökének, Jean-Claude Junckernek címzett levélben Piotr Duda, a Szolidaritás  elnöke arra  emlékeztetett hogy a brüsszeli testület szombaton kötelezettségszegési eljárást indított el az  egyik hatályba lépő lengyelországi bírósági törvény miatt.
    

Piotr Duda rámutatott: a kötelezettségszegési eljárás tárgyát képező, az alsóbb fokú bíróságok szervezetét módosító jogszabályban az EB mindenekelőtt azt kifogásolta, hogy ez a férfiak esetében 65, a női bírák esetében 60 évben rögzítené a nyugdíjkorhatárt. Ezt Frans Timmermans, az EB első alelnöke is a nemek közötti egyenlőség elvéről szóló uniós szabályozással ellentétesnek nevezte egyik korábbi nyilatkozatában - idézte fel a Szolidaritás elnöke.
    

Úgy értékeli:  a jelenlegi lengyel alkotmányt, valamint az  októbertől életbe lépő lengyelországi nyugdíjreformot vonná kétségbe, ha Timmermans a bírák tervezett alacsonyabb nyugdíjkorával együtt a Lengyelországban majd általánosan érvényes, nők és férfiak esetében más-más nyugdíjkorhatárt is kétségbe vonná. 
    

Lengyelországban az említett nyugdíjkorhatár - amellyel mindenki élhet - október 1-től lép életbe. Ezzel lényegében a 2013 elejéig érvényes szabályokat állítják vissza. Az előző kormány négy évvel ezelőtt 67 évben szabta meg a nyugdíjkorhatárt, amelyet fokozatosan - a nők esetében 2040-ig, a férfiak esetében 2020-ig értek volna el. 
    

Piotr Duda a levélben úgy értékelte: Timmermans kifogása igazából "az összes lengyel állampolgárra vonatkozhat". "Ez annál meghökkentőbb, hogy ez a megoldás (a nők és a férfiak különböző nyugdíjkora) a lengyel alkotmány része volt 2004-ben, amikor Lengyelország belépett az Európai Unióba, és máig is érvényes" - írta.
    

A szakszervezeti elnök azt kérdezi, hogy Timmermans szavai az EB hivatalos álláspontjával azonosak-e. Hangsúlyozza: a nyugdíjreform "általánosan várt és támogatott, ezt az a társadalmi támogatottság is kifejezi, amelyre a jelenlegi kormányzók az utolsó államfői és parlamenti választásokon szert tettek".
    

A kötelezettségszegési eljárás tárgyát képező bírósági törvényt a lengyel államfő a múlt héten  aláírta, miközben a bírósági reformot előkészítő másik két törvényt - az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintőt - hétfőn megvétózta.  

forrás: Jogi Fórum

Az Állami Számvevőszék elvégezte a Magyar Államkincstár működése és gazdálkodása utóellenőrzését a 2014. június 10. – 2017. február 10. közötti időszakra vonatkozóan. Az ÁSZ megállapította, hogy az intézkedési tervben meghatározott 30 feladatból a Magyar Államkincstár tizennyolcat határidőben, négyet határidőn túl hajtott végre. A végrehajtott feladatokkal lépéseket tett a szabályszerű működése és gazdálkodása érdekében. A kettő részben végrehajtott, illetve az öt végre nem hajtott intézkedés miatt azonban, az ÁSZ által korábban azonosított hiányosságok egy része továbbra is fennáll. A Nemzetgazdasági Minisztérium az intézkedési tervében foglalt feladatot végrehajtotta.

Az ÁSZ kiemelt figyelmet fordít ellenőrzési megállapításai fokozottabb hasznosulására. A rendszeres utóellenőrzések visszacsatolást adnak mind a döntéshozók, mind az ellenőrzött szervezetek számára, ezáltal hozzájárulnak a szükséges intézkedések tényleges végrehajtásához és a közpénzügyek rendezettségének javulásához.

Az utóellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a Magyar Államkincstár és a Nemzetgazdasági Minisztérium végrehajtották-e a Magyar Államkincstár működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről készült, 2014-ben nyilvánosságra hozott jelentés javaslatainak hasznosítására készített intézkedési tervekben vállalt feladataikat.


Az utóellenőrzés megállapította, hogy a Kincstár az intézkedési tervében meghatározott harminc feladatból tizennyolcat határidőben végrehajtott, négyet határidőn túl, kettőt részben hajtott végre, öt feladatot nem hajtott végre, egy feladat pedig okafogyottá vált. Az intézkedési tervében rögzített feladatok végrehajtásáról a Kincstár a jogszabály által előírt nyilvántartást vezette.

A Kincstár az intézkedési terv alapján végrehajtott feladatokkal gondoskodott a hiányzó, vagy nem megfelelő belső szabályzatok elkészítéséről, illetve aktualizálásáról, amellyel hozzájárult a belső kontrollrendszer hatályos jogszabályoknak és intézményi sajátosságoknak megfelelő kialakításához és működtetéséhez.


Az utóellenőrzés feltárta ugyanakkor, hogy az informatikai feladatellátással és az elektronikus szolgáltatásokkal összefüggő intézkedések többségében nem valósultak meg, így ezen a területen a szabályszerű és megfelelő működés érdekében a Kincstárnak további lépéseket kell tennie.

Az irányító szervi feladatokat ellátó Nemzetgazdasági Minisztérium az intézkedési tervében meghatározott, a Kincstár megfelelő alapító okiratának kiadásával összefüggő feladatát végrehajtotta.

forrás: Jogi Fórum

Az alkotmánybírák ítélkezési szünetük előtt egy tucat határozatot hoztak. Többek közt mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet és alkotmányos követelményt állapítottak meg, megsemmisítettek egy törvényszéki ítéletet, egy kúriai végzést és egy jogegységi határozatot.
Még augusztusban újra összehívja az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülését Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke, miután a hétfőre tervezett rendkívüli ülés a kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen lett.
Az Igazságügyi Minisztérium (IM) fontosnak tartja, hogy a közigazgatási bírói álláshelyekre egyenlő eséllyel pályázhassanak a bíróságokról és a közigazgatásból jelentkezők.
A román kormány módosítani akarja a fegyveres szervek alkalmazottainak nyugellátását, mivel a jelenlegi rendszer tarthatatlanná vált - erősítette meg Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, a kormánykoalíció vezetőinek ülése után.
Visszaküldte a parlamentnek a két bírósági törvényt a lengyel államfő, aki már korábban bejelentette, hogy megvétózza a lengyel igazságügyi reform részét alkotó, az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) és a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabályokat.
Hétfőtől véleményezhető az új adóeljárási törvény tervezete, amely jelentős egyszerűsítés mellett több új szolgáltatást biztosít az adózóknak.
2017. év II. félévében a Békéscsabai Járásbíróságon és a Gyulai Járásbíróságon egy-egy bírósági fogalmazói álláshely került meghirdetésre. Az állásokat pályázat útján lehet betölteni. Az állásra olyanok jelentkezését várjuk, akik egyetemi állam- és jogtudományi diplomával rendelkeznek.

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.