jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

A törvényszéki elnökök számára meghirdetett vezetői fenntartható fejlődés program egyik hangsúlyos feladata lett a törvényszékhez tartozó helyi szintű bíróságok munkaterhe közötti különbségek szűk keretek között tartása, illetve az ilyen állapot megteremtése. Az egyes bírák munkaterhe közötti aránytalanságok felszámolását és a kialakuló arányosság hosszútávú fenntartását szolgálja a Debreceni Törvényszék által kialakított szervezeti modell is, melynek más bíróságokra történő adaptálása a Törvényszék bevonásával folyamatban van.

A Bszi. 76. § (4) bekezdés a) pontja alapján az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel kapcsolatos feladatkörében meghatározza és szükség esetén évente felülvizsgálja a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapokat és módszereket, legalább évente egy alkalommal áttekinti a munkateher és az országos ügy forgalmi adatok alakulását, valamint bírósági szintenkénti és ügyszakonként meghatározza a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhét.

Ezzel összefüggésben mondta ki egyedi ügyben a Kúria hogy az OBH elnökének feladataként a Bszi. fenti pontja nem az egy bíró átlagos országos munkaterhének megállapítási kötelezettségét írja elő, hanem a munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulása áttekintését, valamint bírósági szintenként és ügyszakonként a peres és nemperes eljárások átlagos országos munka terhének meghatározási kötelezettségét tartalmazza (Kúria Mfv.I.10.790/2016.).

Az OBH ennek megfelelően minden évben statisztikai táblázatokat tesz közzé az ügyforgalom és az egyéni bírói munkateher országos adatairól féléves és éves összeállításban - ezzel túl is teljesítve a fenti törvényi kötelezettséget.

A táblázatba foglalt adatok félévenkénti (féléves, éves összesítés) közzétételén kívül mind az ügyforgalom, mind az egyéni bírói munkateher tekintetében elemzések is készülnek, melyeket az OBH úgy szintén közzétesz. A csak a járásbírósági szintet felölelő munkateher elemzés mellett valamennyi összeállítás bírósági szintenként és ügyszakonként készül - peres és nemperes bontásban egyaránt.

A hivatkozott

  • 2017. I. félévi ügyforgalmi  adatokat tartalmazó táblák 
  • 2017. évi ügyforgalmi  adatokat tartalmazó táblák 
  • 2017. évi ügyforgalmi elemzés 
  • 2017. I. félévi egyéni bírói munkateher táblák
  • 2017. évi egyéni munkateher táblák 
  • 2017. évi járásbírósági egyéni munkateher elemzés 

a bíróságok központi intranetes oldalán elérhetők.

Bár a törvény a mérésre szolgáló adatlapok és módszerek évenkénti felülvizsgálatát nem kötelező jelleggel, csak szükség esetére írja elő, az OBH a felülvizsgálattal folyamatosan foglalkozik.

Ennek egyik megnyilvánulási formája az egyéni bírói adatlapok nemrég is bekövetkezett módosítása, de ide tartozik a munkateher mérés javítása és korszerűsítése érdekében 2017 nyarán összehívott kecskeméti jó gyakorlat börze és a bírói munkateher mérés fejlesztésének akkor lefektetett irányai szerinti munkálatok megkezdése. Ezek jelenleg is folynak a statisztikai szabályzat módosítására irányuló munkálatokkal párhuzamosan.

Ez utóbbiban az OBH munkáját az abba bevont törvényszéki vezetők és bírák is segítik.

A munkateherrel való foglalkozás ugyanakkor nem állt meg a meghatározás szintjén. Az OBH elnöke által bevezetett központi igazgatási intézkedések, az igazgatási eszközök és új munkamódszerek hatékony központi és helyi szintű alkalmazása, a létszámgazdálkodás új alapokra helyezése, valamint a bírósági szervezet által kezdeményezett jogszabályváltozások országosan érezhető munkateher csökkenést eredményeztek. Ezek a fenti statisztikai mutatókból jól látszanak.

A közeljövő - már megkezdett - feladata a munkateher további csökkentése, illetve a bírák és más dolgozók munkamennyiségének arányosítása.

Ennek jegyében született döntés arról, hogy a törvényszéki elnökök számára meghirdetett vezetői fentartható fejlődés program egyik hangsúlyos feladata lett a törvényszékhez tartozó helyi szintű bíróságok munkaterhe közötti különbségek szűk keretek között tartása, illetve az ilyen állapot megteremtése.

Az egyes bírák munkaterhe közötti aránytalanságok felszámolását és a kialakuló arányosság hosszútávú fenntartását szolgálja továbbá a Debreceni Törvényszék által kialakított szervezeti modell is, melynek más bíróságokra történő adaptálása a Törvényszék bevonásával folyamatban van.

A modell sikerességét nemzetközi összehasonlító tanulmány is alátámasztja.

forrás: Jogi Fórum

A szükséges biztonsági intézkedések megtételéig megtiltja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a telefonegyenleg feltöltését sms-üzenettel, mivel jelenlegi formájában az visszaélésre és a csalásra ad lehetőséget.

Az NMHH keddi közleménye szerint olyan esetekre derült fény, amikor ismeretlenek sms-t kértek hamis indokokkal, nyereményjátékra vagy adategyeztetésre hivatkozva, ám ezzel valójában a saját számlájukat gyarapították az üzenetküldő egyenlegéről. A csalás áldozatai ugyanis nem tudhatták, hogy az üzenet szövege telefonszámot és pénzösszeget tartalmaz, amit a saját számlájukról emel le a szolgáltató. Az egyenleget terhelő sms-hez korábban semmilyen biztonsági azonosítás nem tartozott, a szolgáltatást megrendelni és beállítani sem kell, alkalmanként pedig akár 15 ezer forintot is lehet így küldeni - írták.

Az eljárást egyedüliként alkalmazó Magyar Telekom később megerősítette az üzenetküldés biztonságát, de azt a hatóság továbbra is kockázatosnak ítéli. A távközlési szolgáltató elzárkózott a becsapott előfizetők kártalanításától arra hivatkozva, hogy a károkat nem ő okozta, ám a visszaélések - hívta fel a figyelmet az NHMM - a Magyar Telekom rendszerén keresztül történtek.

A hatóság figyelmezteti az előfizetőket, hogy ne küldjenek számsort tartalmazó üzenetet ismeretlenek kérésére, károkozás esetén pedig tegyenek feljelentést. Az NMHH az egyenlegek feltöltésre a készpénzes, bankkártyás vagy internetes megoldásokat javasolja. 

A kifogásolt felöltési módot megtiltó hatósági döntés nem jogerős. A tiltás a határozat jogerőre emelkedésétől számítva addig érvényes, amíg nem születnek meg a szükséges biztonsági intézkedéseket az előfizetők pénzügyi védelmére.

forrás: Jogi Fórum

Évente mintegy 300 milliárd forint forgalomkiesést okoz a Magyarországon a hamisítás, az ágazatok vesztesége a közvetlen értékesítésben 12,2 százalék, amely csaknem 5 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál - derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalának (EUIPO) a hamisítás elleni világnap alkalmából kiadott jelentéséből.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) szerdai közleményében kiemeli: becslések alapján a forgalomkiesés következtében évente 9900 munkahellyel kevesebb áll rendelkezésre Magyarországon, a jogszerűen működő gyártók ugyanis kevesebbet termelnek, mint azt a hamisítás hiányában tennék, így ennyivel kevesebb munkavállalót képesek foglalkoztatni.

Az Európai Unióban a szellemitulajdon-intenzív iparágakban 434 ezer munkahely esik ki közvetlenül a hamisítás miatt, ami évente 60 milliárd eurót, vagyis az érintett szektorok értékesítésének 7,5 százalékát jelenti.

Ismertetik: a legnagyobb anyagi károkat Magyarországon a gyógyszeripar szenvedi el a jogszerűtlen forrásból származó és főleg az interneten rendelt gyógyszerek miatt, ami évi nagyjából 140 milliárd forint veszteség, ez a szektor bevételének 14,1 százalékát jelenti. A ruházati termékek és okostelefonok hamisításából származó bevételkiesés 70, illetve 29 milliárd forint kárt okoz, de a negyedik helyen szereplő borok és szeszesitalok területén is súlyos, évi 17 milliárd forintnyi kár éri a gazdasági szereplőket. Az EUIPO becslései alapján a ruhaipar és az okostelefon-piac 15-15 százaléka, míg az alkoholtermékek 10 százaléka "fertőzött" hamisítással.

A HENT és a Tárki 2017-es közös kutatása szerint a magyarok 15 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben valamilyen hamis terméket. A legnépszerűbb termék a hamisított márkájú ruha 18 százalékkal, amit a hamis illatszerek, ellenőrizetlen forrásból származó vagy átcímkézett élelmiszerek és szoftverek követtek 5, illetve 3-3 százalékkal. A vásárlók csaknem kétharmada piacon vagy az utcán szerzi be ezeket a termékeket, további egyharmaduk boltban is vásárolja.

Az EUIPO jelentés a szellemi tulajdont érintő jogsértésekre leginkább érzékeny 13 ágazatot vizsgálta. Ezek a kozmetikai és testápolási cikkek, ruházati cikkek, lábbelik, sportcikkek, játékok, ékszerek és órák, kézitáskák és bőröndök, zenei felvételek, szeszes italok, gyógyszerek, növényvédő szerek, okostelefonok, akkumulátorok és gumiabroncsok.

forrás: Jogi Fórum

Az uniós polgárok és családtagjaik szabad tartózkodáshoz való jogáról szóló uniós jogi rendelkezések értelmében vett „házastárs” fogalma magában foglalja az azonos nemű házastársakat . Noha a tagállamok szabadságot élveznek a tekintetben, hogy engedélyezik ‑ e, vagy sem az azonos nemű személyek közötti házasságkötést, nem akadályozhatják valamely uniós polgár szabad tartózkodáshoz való jogát azzal, hogy nem uniós állam állampolgárságával rendelkező, azonos nemű házastársától megtagadják a területükön való tartózkodáshoz való származékos jogot - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A román alkotmánybíróság a Velencei Bizottsághoz és más európai szervezetekhez fordult a testületet ért éles támadások miatt - közölte az alkotmánybíróság sajtóirodája.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyre intenzívebben foglalkozik a véleményvezérek (ún. influencerek) tevékenységével. Mága Zoltán hegedűművész hirtelen megnövekedett követőtáborának, és az ezzel kapcsolatban folyó GVH-s vizsgálatnak a híre számos kérdést felvet a véleményvezérek közösségi médiában kifejtett magatartásával kapcsolatban. A szabályok közt Kocsis Márton, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője segít eligazodni.
Minimális javulás tapasztalható a munkavédelmi szabályok betartásában az első negyedévben Magyarországon az egy évvel korábbi szinthez képest, az ellenőrzött 3045 munkáltató 71,5 százalékánál találtak szabálytalanságot az ellenőrök, ami 5,4 százalékpontos javulást mutat az előző év azonos időszakához képest - ismertette jelentésében a Pénzügyminisztérium munkavédelmi főosztálya a tárca honlapján.
A nemzetgyűlés után kedden a szenátus is elfogadta nagy többséggel első olvasatban az állami vasúttársaság (SNCF) reformját előíró törvénytervezetet, amely ellen a szakszervezetek több mint két hónapja gördülő sztrájkkal tiltakoznak.

Adóköteles a nyári diákmunkával szerzett jövedelem is, néhány foglalkoztatási formát kivéve - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Hangsúlyozták: a nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak, bejelentésükre, adózásukra - a diákszövetkezeten keresztül vállalt munka kivételével - ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mint más munkavállalókra.

A diákok szülői engedéllyel 16 éves koruktól dolgozhatnak, de szünidőben már a 15 éves nappali tagozatos tanulók is vállalhatnak munkát, ha általános iskolába, szak- vagy középiskolába járnak - ismerteti a NAV.

A hivatal tájékoztatása szerint a munkavállaláshoz adóazonosító jelre van szükség, ezért ha a diák még nem rendelkezik vele, vagy elvesztette az adókártyáját, akkor azt a NAV-nál tudja igényelni a 18T34-es nyomtatványon.

A munkavégzésről szóló megállapodás előtt célszerű a leendő munkáltatót ellenőrizni a NAV honlapján, az "Adatbázisok" rovatban, a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ugyanis kockázatos munkába állni.

A NAV emlékeztet: a személyi jövedelemadó mértéke 15 százalék, amit a munkaadó adóelőlegként von le a diák bruttó jövedelméből. Ha munkaviszonyban, vagy biztosítást eredményező megbízási jogviszonyban dolgozik a tanuló, akkor egyéni járulékot is kell fizetnie, amelyet szintén a munkáltató von le. A foglalkoztatónak az adóévi összes jövedelemről és a levont közterhekről igazolást kell kiállítania 2019. január 31-ig, amire a diáknak jövőre szüksége lesz a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallási tervezet ellenőrzéséhez.

Munkaviszony esetében ragaszkodni kell az írásban megkötött - alapbért, munkakört, munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó - munkaszerződéshez, amely csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaviszony alapján létrejött biztosítási jogviszonyt a munkáltatónak be kell jelentenie a NAV-hoz. A munkaszerződésben a felek megállapodhatnak havi-, heti-, napi-, illetve órabérben vagy teljesítménybérben, a diáknak azonban meg kell kapnia a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 138 000 forint - jelezte az adóhatóság.

Ha a diákok egyszerűsített foglalkoztatás - alkalmi vagy idénymunka - keretében dolgoznak, akkor ebben az esetben nem kötelező a szerződést írásba foglalni - tájékoztatott a NAV.

A diákok foglalkoztatásáról bővebb információ olvasható a 72. számú Információs füzetben, a www.nav.gov.hu oldalon.

forrás: Jogi Fórum

Több kérdésben sikerült előrelépést elérni a kárpátaljai magyarok küldöttségének és az ukrán oktatási minisztérium vezetőinek az ukrán oktatási törvény nyelvi cikkének bevezetéséről kedden Kijevben megtartott konzultációján - tájékoztattak a magyar delegáció tagjai.
Az Alkotmánybíróság az európai alkotmányos párbeszéd jegyében felfüggesztette eljárását a nemzeti felsőoktatási törvényt és a „civil törvényt” érintő ügyekben - tudatta kedden közleményében a taláros Testület.
Hatályba lépett hétfőn az az orosz törvény, amely felhatalmazza az elnököt arra, hogy ellenszankciókkal sújthassa az Egyesült Államokat és más országokat, amelyek "barátságtalan" lépéseket tesznek Moszkva ellen.
A jelenlegi jogszabályok nem garantálják megfelelően a gyermekek védelmét és biztonságát a magánszektor szereplői által szervezett táboroztatás során. Erre a következtetésre jutott Székely László ombudsman, miután egy szülői panaszbeadvány nyomán megvizsgálta egy táborban bekövetkezett súlyos sérülés körülményeit, és azokból az egyedi ügyön is túlmutató megállapításokat tett. A biztos az emberi erőforrásokért, valamint a fogyasztóvédelemért felelős miniszterhez fordult.
A Facebook rajongói oldal adminisztrátora a Facebookkal együttesen felelős az oldalát meglátogató személyek adatainak kezeléséért . Azon tagállam adatvédelmi hatósága, amelyben ezen adminisztrátor székhelye található, a 95/46 irányelv (1) alapján felléphet ezen adminisztrátorral és a Facebook ugyanezen tagállamban letelepedett leányvállalatával szemben is - áll az Európai unió Bíróságának ítéletében.

Nem a bejegyzés keletkezteti, vagy a törlés szünteti meg a tulajdonjogot – mondta ki az Alkotmánybíróság egy olyan parkolási ügyben, amelyben az alperes a parkolás időpontjában már nem volt a gépjármű tulajdonosa. Az alkotmánybírák legjelentősebb és legérdekesebb májusi döntései.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének májusi határozatai

A jegyző különadója – 3157/2018. (V. 16.) AB határozat

Az Ab május 7-én elutasította az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 9. § (3) bekezdés a) pontja „(fő)jegyzők” szövegrésze nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló indítványt, és az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 9. § (3) bekezdés a) pontja „(fő)jegyzők” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az ügy háttere: a felperes Szombathelyen jegyzőként állt köztisztviselői jogviszonyban, amelyet lemondással szüntetett meg. A felperes jogviszonya megszüntetése után – munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés, illetve szabadság-megváltás jogcímeken – kifizetésben részesült. A felperest különadó fizetési kötelezettség terhelte, ezért kérelmezte az adóhatóságnál annak visszatérítését. Kérelmének elutasítása után bírósághoz fordult, kérve a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. Az eljáró bíró az Ab-hoz fordult, mert a támadott rendelkezés szerint nem minősül a különadó alapjának a jegyzők esetében a különadó alapját képező bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része. Ezzel szemben a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy más foglalkoztatott esetében nem tartozik a különadó alapba bevétel hárommillió-ötszázezer forintot meg nem haladó része, valamint a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom. Az Ab nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést. A határozat indokolása elismeri, hogy a jegyzők státuszát meghatározó rendelkezések valóban szigorúbb feltételeket állapítanak meg a politikai életben való részvételükre vonatkozóan. A szabályozás ugyanakkor nem tartalmaz abszolút tilalmat, tehát a jegyző politikai párt tagja lehet. A jegyzők a helyi önkormányzat szakmai vezetői, velük összefüggésben ésszerű indoka van annak, hogy tevékenységük elsősorban közfeladatuk ellátásra koncentrálódjon, amire alkalmas eszköz a fokozott politikai szerepvállalás korlátozása. Az Ab nem értett egyet azzal sem, hogy a jogalkotó önkényesen és ésszerűtlenül, végső soron az Alaptörvény II. cikkéből fakadó egyenlő méltóságot – primer módon – megsértve határozta volna meg a szabályozás személyi hatályát. A határozathoz Salamon László párhuzamos indokolást csatolt. Czine Ágnes különvéleményében úgy foglalt állást, hogy meg kellett volna állapítani a bírói indítvánnyal támadott szabályozás nemzetközi szerződésbe ütközését. (Előadó: Sulyok Tamás)

Polgármesteri levél – 3154/2018. (V. 11.) AB határozat

Az Ab május 2-án megállapította, hogy a Kúria KvK.V.37.466/2018/2. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az ügy háttere: egy magánszemély az indítványozóval szemben kifogást nyújtott be az illetékes Egyéni Választókerület Választási Bizottságához (OEVB), amelyben kifogásolta, hogy az indítványozó polgármester levélben arra kérte őt, hogy az országgyűlési képviselők választásán az egyik párt jelöltjét támogassa, mivel polgármesteri tapasztalatai alapján az ő megválasztása garantálja a város fejlődését. A kifogást tevő szerint a levél kampányeszköznek minősül, így az indítványozó megsértette a választási eljárásról szóló törvényt. Az OEVB határozatában nem adott helyt a kifogásnak, amivel szemben a kifogást tevő fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amely megállapította, hogy az indítványozó megsértette a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elvét. Az indítványozó felülvizsgálati kérelme alapján eljáró Kúria a határozatot helybenhagyta. Az indítványozó az Ab-hoz fordult, mert szerinte a polgármesteri tisztség feltüntetése önmagában nem eredményez közhatalmi aktust. Az Ab megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint a Kúria alaptörvény-sértően ítélte meg az indítványozó által a választópolgároknak küldött levelet, mivel figyelmen kívül hagyta az Alaptörvényben deklarált szabad véleménynyilvánításhoz való jog minél szélesebb körű érvényesülését. Stumpf István különvéleménye szerint a Kúria végzését nem lett volna szabad felülbírálnia az Ab-nak. (Előadó: Schanda Balázs)

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának májusi határozata

Becsületsértő-e a „szakmailag leggyengébb”? – 3159/2018. (V. 16.) AB határozat

Az Ab tanácsa május 7-én elutasította a Kúria Bfv.III.1.086/2015/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panaszt. A két indítványozó mint magánvádló egy újságíró és két társa ellen indított büntetőeljárást becsületsértés vétsége miatt. Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzített tényállás szerint a polgármester „Létszámcsökkentéskor a leggyengébbek távoznak” címmel sajtótájékoztatót tartott, amelyen a polgármester az iskola-összevonásokkal összefüggésben a magánvádlókra vonatkozóan, őket néven nem nevezve, de személyüket beazonosítható módon az alábbi becsület csorbítására alkalmas kifejezésekkel illette: „a város önkormányzata által meghatározott létszámcsökkentéseket az intézményvezetők úgy hajtották végre, hogy szakmailag a leggyengébb személyek álláshelyét szüntették meg”. Az elsőfokú bíróság az újságírókat felmentette, de a polgármestert bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, majd a polgármester a jogerős végzés ellen felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. A Kúria az első- és a másodfokú határozatot megváltoztatta és a polgármestert felmentette. Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban arra hivatkoztak, hogy a támadott határozat sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, mert a Kúria megszegte a felülmérlegelés tilalmát azzal, hogy újraértékelte a polgármester nyilatkozatát. Az indítványozók szerint a „létszámcsökkentéskor a leggyengébbek távoznak” kijelentés – ellentétben a Kúria értékelésével – megszégyenítő, bántó és megalázó. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszokat. A Kúria – az első és a másodfokú bírósággal ellentétben – részletesen indokolta azt, hogy a „szakmailag leggyengébb” kifejezés a közfelfogás szerint becsületsértő jellegűnek tekinthető-e vagy sem. (Előadó: Czine Ágnes)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának májusi határozatai

Az ártatlanság vélelme – IV/2031/2017.

Az Ab tanácsa május 7-én elutasította a Kúria Mfv.II.10.710/2016/5. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: az indítványozó hivatásos szolgálati jogviszonyban állt a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal. A tiszti beosztásához előírt főiskolai diplomát 2013-ban szerezte meg, miután letette az angol középfokú nyelvvizsgát. Az indítványozót az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt. Az ügyészség a vádemelést kétévi időtartamra elhalasztotta. Ennek indokolása szerint az indítványozó úgy szerzett angol középfokú szóbeli nyelvvizsga bizonyítványt, hogy pénzt fizetett annak érdekében, hogy a vizsga előtt megkapja a laborfeladatok megoldását, míg a szóbeli vizsgáján a vizsgáztatók megfelelő pontszámot adjanak neki. A katasztrófavédelmi hatóság igazgatója kezdeményezte az indítványozó életvitelének soron kívüli ellenőrzését. Az ellenőrzés folytán meghozott határozat megállapította, hogy kifogásolható az indítványozónak az életvitele. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója az indítványozó szolgálati viszonyát megszüntette. A paranccsal szemben az indítványozó szolgálati panaszt terjesztett elő, amit a BM elutasított. Az indítványozó munkaügyi bírósághoz fordult, és keresetében a szolgálati viszonyát megszüntető parancs hatályon kívül helyezését kérte. A bíróság a keresetét elutasította, majd a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helyben hagyta, később a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az indítványozó alkotmányjogi panasza szerint sérült az ártatlanság vélelme, hiszen a bíróságok anélkül értékelték az indítványozó terhére bűncselekmény elkövetését, hogy büntető bíróság az indítványozó büntetőjogi felelősségét megállapította volna. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint a nem kifogástalan életvitel a büntetőjogi felelősséggel nincs közvetlen összefüggésben, hiszen nem a bűnösséghez kapcsolódó büntetőjogi fogalom. A Kúria a büntetőjogi felelősség kérdését nem érintette, kizárólag a szolgálati jogvitát döntötte el, és ezáltal az ártatlanság vélelmének elvével nincs szoros, közvetlen összefüggésben. (Előadó: Szívós Mária)

Alaptörvény-ellenes kormányrendelet – III/321/2018.

Az Ab tanácsa május 7-én megállapította, hogy a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 8/B. § (5) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A megsemmisített rendelkezés a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 3.K.27. 267/2017., 3.K.27.268/2017. és 3.K.27.269/2017. szám alatt folyamatban lévő ügyben, továbbá valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen tárgyú ügyben nem alkalmazható. Az indítványokra okot adó ügyekben a megyei kormányhivatal egy település több közterületén hatósági ellenőrzést végzett, és megállapította, hogy a hirdetésifelület-értékesítő által elhelyezett plakátok közzététele jogszabálysértő. A hatósági ellenőrzések során azt is megállapították, hogy a plakátok nagyobbrészt azonosak egy politikai párt megbízásából közzétett plakátokkal. Az eljárásokba ügyfélként kizárólag a médiahirdetésifelület-értékesítőt vonták be, a reklám kihelyezésére megbízást adott magánszemélyt nem. A bíróság álláspontja szerint ez sérti a tisztességes eljárás alapvető követelményét, hiszen a reklámozó ki van zárva azon hatósági eljárásból. Mivel a reklámozó ügyféli jogait nem tudja megfelelően érvényesíteni, emiatt csorbul jogorvoslathoz való joga is, már csak azért is, mivel ügyféli minőség hiányában részére a határozat sem kerül kézbesítésre. Az Ab megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést. A támadott rendelkezés a rendes bíróságnak azt a lehetőségét, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény általános ügyfél-fogalmát érvényesítse, kizárja azzal, hogy szövegszerűen előírja: kizárólag a médiahirdetésifelület-értékesítő az ügyfél. A törvény azonban csak az ügyfél-fogalom kiterjesztésére szóló jogalkotásra jogosítja fel a kormányt, az kormányrendeletben nem korlátozható. (Előadó: Varga Zs. András)

Nem minden jogsértés alkotmánysértés – III/490/2018.

Az Ab tanácsa május 7-én elutasította a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet 8/D. § (1) bekezdése ellen irányuló indítványt. Az ügy háttere: a hirdetésifelület-értékesítő plakátokat tett közzé egy település több pontján, és a megyei kormányhivatal határozataiban megállapította, hogy a plakátok közzététele jogszabálysértő. Döntése indokolásában kifejtette: a plakátok nagyobbrészt azonosak egy politikai párt megbízásából a támadott rendelet módosítását megelőzően közzétett plakátokkal, és a párt, amelynek érdekében a reklámot közzétették, reklámozónak minősül. A felperes a határozatokkal szemben kereseti kérelmet terjesztett elő. A bíróság az Ab-hoz fordult, mert álláspontja szerint az üggyel szorosan összefüggő, a felülvizsgálni kért határozat alapjául szolgáló rendelkezés aggályos, mert a jogállamiság elvét sérti, ha a közhatalommal rendelkező szerv a jogalkotási tevékenysége során nem tartja be a jogszabályi hierarchiára vonatkozó szabályokat. Az indítványozó bíró szerint ugyanis a „reklámozó” fogalmának a meghatározását az Országgyűlés megtartotta a saját kompetenciájában, a kormány rendelete pedig nem lehet ellentétes a törvénnyel. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt. A kormánynak volt felhatalmazása a rendelet megalkotására, és ez szükséges is volt, mert a különös ügyfélfogalom meghatározása egyszerűsíti a lefolytatandó hatósági eljárásokat. Az Ab az Alaptörvény rendelkezéseinek megtartása és érvényesítése felett őrködik, és nem a jogsértések, törvénysértések következményeit hivatott orvosolni. Nem minden jogsértés, törvénysértés minősíthető egyúttal alkotmánysértésnek is. (Előadó: Varga Zs. András)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának májusi határozatai

Mi keletkezteti a tulajdonjogot? – III/375/2018.

Az Ab tanácsa május 29-én elutasította a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (1a) bekezdése és 33. § (1) bekezdés b) pontja ellen irányuló indítványt. Az ügy háttere: az egyik kerületi önkormányzat parkolási díj és pótdíj megfizetése iránt nyújtott be keresetet az alperes ellen. Bár az alperes a parkolás időpontjában már nem volt a gépjármű tulajdonosa, az eladásnak az eladó általi bejelentése nem volt elegendő a tulajdonos személyében bekövetkezett változás járműnyilvántartásban történő átvezetéséhez. Mindaddig ugyanis, amíg vevő az adásvétel megkötését követően nem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, a járműnyilvántartásban a vevő adatainak a regisztrálása ellenére az eladó szerepel tulajdonosként (üzemben tartóként). Az indítványozó bíró szerint ez a szabályozás ellentétes a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) „tulajdonosi költség- és kárviselési felelősségével”. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt. A hatályos jogszabályi környezetben éppen a támadott rendelkezés biztosítja, hogy addig is, amíg a tulajdonszerző a kötelezettségeinek eleget nem tesz, a tulajdonjog változásának a ténye különösebb nehézség nélkül, már a nyilvántartásból megismerhető legyen. Nem a bejegyzés keletkezteti, vagy a törlés szünteti meg a tulajdonjogot: a jármű mint ingó dolog tulajdonjogának az átruházással való megszerzéséhez elegendő az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a dolog birtokának az átruházása [a Ptk. 5:38. § (1) bekezdés]. A hatóság a változás tényét csak regisztrálja. (Előadó: Hörcherné Marosi Ildikó)

Érvénytelennek nyilvánított szavazatok – IV/803/2018.

Az Ab tanácsa május 10-én elutasította a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 197. §-a ellen irányuló indítványt. Az ügy háttere: az országgyűlési képviselők 2018-as választásán 423 szavazókörben az urnákban talált szavazólapok száma meghaladta a szavazáson megjelent választópolgárok számát. Ilyen esetekben a szavazatszámlálási szabály alapján a jelöltekre, illetve listákra leadott szavazatok közül jelöltenként, illetve listánként a többletnek megfelelő számú szavazatot érvénytelennek kell nyilvánítani. Így a Momentum Mozgalom Párt szerint legalább 696, az indítványozóra leadott szavazatot érvénytelenítettek. A párt a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) az országos listás eredmények megállapítása tárgyában hozott határozata bírósági felülvizsgálatát kérte a Kúriától, amely helybenhagyta a határozatot. Az indítványozó szerint a rendelkezés alkalmazása sértette az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdésében foglalt választójogát. Az Ab nem találta megalapozottnak a panaszt. A határozat indokolása szerint az Országgyűlés széles döntési szabadsággal rendelkezik a választási rendszer megválasztása és a választási eljárás szabályainak megállapítása során. A jogalkotó ezért szabadon határozza meg a jelöltállítás, a szavazás és a mandátumszerzés rendjét. A Ve. 197. §-a alapján a többletszavazat nem köthető sem választópolgárhoz, sem jelölőszervezethez. A szabályozási mód garancia arra, hogy egyetlen lista/jelölt esetében se maradjon érvénytelen szavazat a megállapított eredmény mögött. A Ve. 197. §-ában választott jogintézmény nem tesz különbséget választói akarat és választói akarat között, és nem teszi egyenlőtlenné a leadott szavazatokat. (Előadó: Hörcherné Marosi Ildikó)

forrás: Jogi Fórum

Magyarországnak továbbra sem áll szándékában részt venni az Európai Ügyészség létrehozásával megvalósuló megerősített együttműködésben, az álláspont esetleges felülvizsgálata jelenleg nincs napirenden - közölte Trócsányi László az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek luxembourgi tanácskozását követően.

Az igazságügyi miniszter elmondta, a tanácsülés alkalmával egyeztetett Vera Jourová jogérvényesülésért felelős uniós biztossal, aki tájékoztatást adott az Európai Ügyészség létrehozásával kapcsolatos fejleményekről, valamint beszámolt a következő több éves pénzügyi keret részeként május 2-án bemutatott, az uniós költségvetésnek a jogállamiság általános hiányossága esetén történő védelméről szóló rendelettervezetről.

Kifejtette, Magyarországnak kiemelten fontos, hogy a létrejövő ügyészség, a helyi hatóságokkal és a több országot érintő nyomozásokat és büntetőeljárásokat összehangoló európai uniós ügynökség (Eurojust), valamint az európai csalásellenes hivatal (OLAF) világosan elkülönült hatásköri keretek között működjön. Mielőbb szeretné megismerni az ügyészség és a megerősített együttműködésben részt nem vevő tagállamok közötti együttműködés részleteiről szóló javaslatot is.

A miniszter a jogállamisági kondicionalitásra vonatkozó rendelettervezet kapcsán aláhúzta, a javaslat Magyarország számára több szempontból is aggályos. Kiemelte: kétségesnek tartja, hogy az uniós szerződés hivatkozott cikke erre megfelelő alap lenne.

A miniszter beszámolt arról, hogy találkozott Katarina Barley német igazságügyi miniszterrel, akit az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése érdekében, a bírói függetlenség elvének tiszteletben tartása mellett tervezett intézkedésekről tájékoztatott. Elmondta, az Igazságügyi Minisztérium egy bírókból és egyetemi professzorokból álló bizottság bevonásával jelentést készít a magyar igazságszolgáltatás előtt álló feladatokról és a bírósági igazgatás modelljeiről nemzetközi összehasonlításban. Trócsányi László a közeljövőben Berlinbe látogat, hogy elemezze a német igazságügyi tapasztalatokat.

A miniszter elmondta, hogy az uniós Igazságügyi Tanácsban a miniszterek vitát folytattak a szerződési jog területét érintő, az áruk adásvételéről szóló irányelv-javaslat kapcsán. Magyarország egyetért azzal, hogy az árucikkekre egységes szabályozás vonatkozzon, függetlenül attól, hogy hagyományos vagy úgynevezett intelligens - beágyazott digitális tartalommal bíró - árukról van szó - jelezte.

Hibás teljesítés esetén a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatokat érintően Magyarország azt javasolta, hogy az irányelv tartalmazza vagy legalább nem zárja ki a nemzeti jog szintjén azt a magyar jogban ismert lehetőséget, amely szerint a jogosult a hibás árut a kötelezett költségére kijavítja vagy mással kijavíttatja. Az igények érvényesítésére vonatkozó határidők esetén Magyarország azt támogatta, hogy a javaslat csupán a minimális időtartamot határozza meg, azonban attól a tagállamok a fogyasztó részére kedvező módon eltérhessenek - közölte.

Ismertetése szerint a miniszterek elfogadták továbbá a tanácsi álláspontot a megelőző szerkezetalakításról, a második esélyről, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és mentesítési eljárások hatékonyságának a növeléséről szóló irányelv-tervezet egyes kérdéseiről.

Vitát folytattak a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról is, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló vonatkozó tanácsi rendelet néhány meghatározó aspektusáról. Az igazságügyi miniszter elmondta, Magyarország elkötelezett a felülvizsgálat sikere mellett és támogatja a jelenlegi és a soron következő elnökséget az új rendelet elfogadásában.

A gyermek másik tagállamban való elhelyezésével összefüggésben kiemelte, hogy amikor egy tagállami bíróság egy másik tagállambeli - például annak állampolgárságával rendelkező, onnan származó - gyermek elhelyezéséről dönt, a gyermek veszélyeztetése esetén előzetesen vegye fel a kapcsolatot a származási állam érintett hatóságaival a gyermek nevelésére alkalmas családtagra vagy hozzá közeli személyre vonatkozó információ beszerzéséhez.

Véleménye szerint uniós szinten azt kell előmozdítani, hogy minden gyermek lehetőleg a saját családjában, és ne idegen országban, például nevelőszülőknél nőjön fel. A határozatok elismerésének és végrehajtásának rendszerét illetően közölte, hogy Magyarország fenntartja korábbi álláspontját: nem támogatja a határozatot végrehajtó tagállam kontrolljának a teljes kizárását egyes privilegizált - kapcsolattartási és a gyermek visszaadását elrendelő - határozatok vonatkozásában.

"Minden esetben fenn kell tartani a lehetőséget annak vizsgálatára, hogy valóban érvényesültek-e az eljárás során az Alapjogi Chartában is lefektetett olyan jogok, mint az alperes védekezési joga, a gyermek meghallgatáshoz való joga és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés joga. A pénzkövetelések esetében az uniós jog biztosítja ezt, így paradox helyzetet eredményezne, ha épp egyes gyermekekkel kapcsolatos határozatok esetében hiányozna ez a kontroll mechanizmus" - fogalmazott.

A miniszterek az elektronikus bizonyítékokhoz való hozzáférés kapcsán vitát folytattak az uniós bizottság által előterjesztett, a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendelettervezet, valamint az azzal szorosan összefüggő, a jogi képviselőknek a büntetőeljárásban bizonyítékok összegyűjtése céljából történő kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló irányelvtervezet kapcsán is - mondta az igazságügyi miniszter.

forrás: Jogi Fórum

Az alaptörvény hetedik módosítását és a "Stop Soros" törvénycsomagot kezdi ma tárgyalni az Országgyűlés. Az ülésnap 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott alaptörvény-módosítás vitája következik.

A 2021–2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetés tekintetében a Bizottság 181 millió EUR összeggel javasolja támogatni az uniós költségvetést érintő csalás, korrupció és egyéb szabálytalanságok elleni küzdelem érdekében tett tagállami erőfeszítéseket.

Az új uniós csalás elleni program Európa-szerte finanszírozza majd a csalás elleni jogszabályokat alkalmazók célzott képzését, a közöttük megvalósuló információcserét és a bevált gyakorlatok cseréjét. Ezenkívül támogatást nyújt majd nyomozati tevékenységekhez a csalás felderítésére és kivizsgálására használt technikai eszközök megvásárlása révén, valamint elősegíti a biztonságos információs rendszerekhez való hozzáférést.

„Az új uniós csalás elleni program kézzelfoghatóan hozzájárul az uniós költségvetés kárára elkövetett csalás és korrupció elleni küzdelem előmozdításához. A tagállami jogalkalmazók közötti együttműködés megszilárdítása és a mai tudományos szintet képviselő vizsgálati eszközök biztosítása jelentősen megkönnyítheti a csalók beazonosítását, a csempészek feltartóztatását vagy a közbeszerzési eljárások során tapasztalt korrupció megakadályozását – nyilatkozta Günther H. Oettinger, a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős uniós biztos.

A program egyedi célkitűzései hármas célt szolgálnak, a következőképpen:

Az új program a Herkules III program helyébe lép, mely már az elmúlt években nemzeti és helyi szinten egyaránt pozitív hatást gyakorolt az uniós költségvetést érintő csalás elleni küzdelemre. A sikeres projektekre példák a következők: digitális kriminalisztikai berendezések finanszírozása, amelyek 2016-ban lényegesnek bizonyultak, mivel lehetővé tették a francia vámhatóságok számára, hogy felderítsék a csempészetet magában foglaló vámügyi műveleteket és a héa kijátszását; a keresőkutyák kiképzésére fordított pénzösszegek, amelyek 2016-ban segítettek a görög vámhatóságoknak 250 millió, illegális piacra szánt cigarettát lefoglalni; valamint 2017-ben fejlett IT-eszközök kifejlesztése, amelyek Európa-szerte lehetővé tették a jogalkalmazók számára, hogy feltárják a kereskedelmi forgalomban fennálló anomáliákat és leleplezzék a textilipari termékek és lábbelik behozatalával kapcsolatos csalás jelentős eseteit.

Az új uniós csalás elleni program keretében rendelkezésre bocsátandó pénzösszegekből hasonló projekteket, valamint olyan képzéseket és szakértői konferenciákat finanszíroznak majd, amelyek előmozdítják az információcserét és a transznacionális együttműködést. A program továbbá támogatni fogja a tagállami vámhatóságoknak a vizsgálatok lefolytatása érdekében közösen kifejtett erőfeszítéseit, mivel az ilyen közös műveletek kulcsfontosságúak a határokon átnyúlóan működő bűnszervezetek felszámolása során. A program a csalás és korrupció leküzdésére tett nemzeti erőfeszítések kiegészítése és támogatása révén várhatóan jelentős hozzáadott értéket jelent majd.

Háttér

A Herkules III program keretében korábban finanszírozott tevékenységeken felül az új uniós csalás elleni program támogatást nyújt majd az operatív és nyomozati tevékenységekhez, többek között biztonságos IT-rendszerek biztosítása révén, valamint előmozdítja a szabálytalanságok tagállamok általi bejelentését és a nemzeti szintű kockázatkezelést. A programot az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) fogja kezelni és végrehajtani.

A bizottsági javaslat az új uniós csalásellenes programhoz kapcsolódik, amely a Bizottság 2018. május 2-án elfogadott következő hosszú távú költségvetési javaslatának része.

Az Unió pénzügyi érdekeinek az új, megerősített és észszerűbbé tett finanszírozási programon keresztül történő védelmére irányuló fellépés az ugyanezen célt szolgáló, szélesebb megközelítés részét képezi. Az EU következő hosszú távú költségvetése az Unió pénzügyi érdekeit védeni hivatott jogalkotási és intézményi keret jelentős átalakítása mellett kerül majd végrehajtásra. 

Az OLAF-rendelet1 módosítására irányuló bizottsági javaslat például szoros együttműködést irányoz elő az OLAF és az újonnan létrehozott Európai Ügyészség2 között az olyan csalások feltárása és kivizsgálása terén, amelyeket az Unió pénzügyi érdekeinek sérelmére követtek el. Az egyéb fellépések között szerepel az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelv (PIF-irányelv)3 végrehajtása. 

A következő lépések

Az általános hosszú távú uniós költségvetésről és ágazati javaslatairól szóló gyors megállapodás döntő fontosságú annak biztosításához, hogy az uniós pénzeszközök hatására mihamarabb megszülessenek az első kézzelfogható eredmények.

A jelenlegi, 2014–2020-as költségvetési időszak elején tapasztalthoz hasonló késések nyomán lényeges nyomozati és kriminalisztikai eszközök beszerzését kellene elhalasztani, és kevesebb támogatást kapnának a tagállami jogalkalmazók. Ez kedvezőtlen hatással lenne a csalás elleni küzdelemre, aminek végső soron az uniós adófizetők látnák kárát.

Ha a következő hosszú távú költségvetésről 2019-ben megszületik a döntés, akkor biztosított lesz a zökkenőmentes áttérés a jelenlegi hosszú távú költségvetésről (2014–2020) az újra, és kiszámítható körülmények között folyamatos átmenet valósulhat meg, ami mindenkinek érdeke.

_________________________________________________________________________________

1Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

2A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről

3Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.)

forrás: Jogi Fórum

Wathelet főtanácsnok álláspontja szerint a valláson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmával ellentétes, ha a katolikus kórháznál egy katolikus főorvost elbocsátanak a házasságának a felbontása és az újabb házassága miatt. A katolikus főorvossal szemben támasztott azon követelmény, amely szerint tiszteletben kell tartania a házassági köteléknek a katolikus egyház nézete szerinti szent és elszakíthatatlan jellegét, nem képez valós szakmai követelményt, és még kevésbé minősül lényeges és igazolt szakmai követelménynek.

A főtanácsnok indítványa a C-68/17. sz. ügyben IR kontra JQ

JQ, aki katolikus vallású, 2000-től 2009-ig főorvos volt egy olyan katolikus kórház belgyógyászati osztályán, amely a németországi Düsseldorfban található. E kórházat az IR vezeti, amely a kölni katolikus érsek felügyelete alatt álló, korlátozott felelősségű német társaság. Amikor az IR értesült arról, hogy JQ újabb polgári házasságot kötött azt követően, hogy a német polgári jognak megfelelően felbontották az első házastársával kötött házasságát, anélkül azonban, hogy a katolikus szertartás szerint kötött első házasságát megsemmisítették volna, felmondta JQ munkaszerződését.

Az IR álláspontja szerint JQ a kánonjog szempontjából érvénytelen házasság megkötésével súlyosan megsértette a munkaviszonyából eredő kötelezettségeit. A kánonjog ugyanis előírja, hogy a korábbi házassági kötelékkel rendelkező katolikus személy házassága érvénytelen. Ezenfelül a katolikus egyház által Németországban megállapított szabályok értelmében a főorvoséhoz hasonló vezető tisztséget ellátó egyházi munkavállalók magánéletének meg kell felelnie a katolikus hit- és erkölcstan elveinek. Így a katolikus egyház hitértelmezése és jogrendje szerint érvénytelen házasság megkötése a lojalitásra vonatkozó kötelezettségek súlyos megszegésének minősül, amely így a jelen ügyben igazolja JQ elbocsátását.

JQ a maga részéről azt az álláspontot képviseli, hogy az elbocsátása sérti az egyenlő bánásmód elvét, mivel a szóban forgó egyházi szabályok szerint a protestáns vagy nem vallásos főorvos házasságának a felbontása, vagy az ilyen főorvos újabb házassága nem jár semmilyen következménnyel az IR-rel fennálló munkaviszonyára nézve. 

Az ügyben eljáró Bundesarbeitsgericht (szövetségi munkaügyi bíróság, Németország) részéről az a kérdés merül fel, hogy az egyházi önrendelkezéshez való jogra vonatkozó német megközelítés, amely lehetővé teszi a katolikus egyház számára, hogy azonos feladatkört betöltő munkavállalói számára eltérő lojalitási kötelezettségeket írjon elő attól függően, milyen felekezethez tartoznak, megfelel-e az uniós jognak, pontosabban a valláson alapuló történő hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó tilalomnak, melyet többek között a foglalkoztatás során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelv1 ír elő. E kontextusban arra kéri a Bíróságot, hogy értelmezze az irányelvet.

A mai indítványában Melchior Wathelet főtanácsnok először is megjegyzi, hogy JQ elbocsátása, mivel a valláson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósít meg, nyilvánvalóan jogellenes lenne, ha az egyházak és a valláson alapuló szellemiségű szervezetek mind a német alkotmányjog, mind az irányelv értelmében nem tartoznának kiváltságos jogi keretbe.

E tekintetben a Bundesarbeitsgerichtnek először is meg kell vizsgálnia, hogy az IR valóban olyan magánszervezet-e, amelynek szellemisége valláson alapul. E tekintetben önmagában nem elegendő az a tény, hogy az IR a kölni érsek felügyelete alá tartozik, és hogy a társaság célja a Karitász feladatainak megvalósítására irányul. Ellenkezőleg, azt kell megvizsgálni, hogy az IR által vezetett kórházak gyakorlata olyan módon illeszkedik-e a katolikus egyháznak a szolgáltatások nyújtását érintő hit- és erkölcstanába, amely e kórházakat jelentős mértékben megkülönbözteti az állami kórházakhoz képest. Amennyiben többek között bebizonyosodik, hogy a katolikus egyház katekizmusának megfelelően az IR által irányított kórházak az állami kórházakkal ellentétben nem végeznek abortuszt, vagy nem alkalmazzák az úgynevezett „esemény utáni” tablettát, az IR-t olyan kórháznak lehet minősíteni, amelynek szellemisége a valláson alapul.

A főtanácsnok továbbá emlékeztet arra, hogy az irányelv szerint a valamely személy vallásán vagy meggyőződésén alapuló eltérő bánásmód nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, amennyiben – ezeknek a tevékenységeknek a jellege vagy gyakorlásuk feltételrendszere miatt – a személy vallása vagy meggyőződése lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelmény, tekintettel a szervezet szellemiségére.

A főtanácsnok véleménye szerint az egyházi munkavállaló szakmai tevékenysége, a jelen esetben az egészségügyi szolgáltatásnyújtás objektív szempontjából kell megvizsgálni, hogy összehasonlítható-e egyrészről a katolikus felekezethez tartozó munkavállalók, másrészről a más felekezethez, vagy egyik felekezethez sem tartozó munkavállalók helyzete a szóban forgó felmondási ok tekintetében.

A főtanácsnok hangsúlyozza, hogy a jelen ügyben a szóban forgó követelmény nem egy meghatározott valláshoz való tartozás2, hanem a katolikus egyház egyik konkrét hitvallásához, vagyis a katolikus egyház hit- és erkölcstana és kánonjoga által meghatározott, házasságra vonatkozó nézethez történő csatlakozás, ami magában foglalja a házasság vallásos formájának és a házassági kötelék szent és elszakíthatatlan jellegének tiszteletben tartását is.

A főtanácsnok álláspontja szerint nyilvánvaló, hogy a jelen ügyben az ehhez hasonló meggyőződés nem minősül szakmai követelménynek, és még kevésbé lényeges és igazolt szakmai követelménynek.

Először is ez a követelmény egyáltalán nem kapcsolódik az IR és JQ szakmai tevékenységéhez, vagyis a betegek részére nyújtott egészségügyi szolgáltatásokhoz és ellátáshoz. Ezt az bizonyítja, hogy a katolikus egyházhoz tartozás nem feltétele a belgyógyászati osztály vezetői beosztása betöltésének, és hogy az IR nem katolikusokat is alkalmaz orvosi munkakörben, és vezetői feladatokat bíz rájuk. Emellett a szóban forgó követelmény, mivel JQ magán- és családi életére vonatkozik, semmilyen összefüggésben nem áll az általa az érintett osztály vezetőjeként ellátott vezetői feladatokkal. Nincs tehát szó valós szakmai követelményről.

Ezenfelül a házasságra vonatkozó, a katolikus egyház hit- és erkölcstana és kánonjoga szerinti nézet tiszteletben tartása nem lényeges szakmai követelmény, mivel az IR szakmai tevékenységének, vagyis az egészségügyi szolgáltatásnyújtásnak a jelentőségéhez viszonyítva nem tűnik szükségesnek ahhoz, hogy ez utóbbi kifejezhesse a szellemiségét, vagy gyakorolhassa az autonómiához való jogát. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a betegek és a munkatársak részéről nincsen semmilyen elvárás az iránt, hogy a belgyógyászati osztály vezetője katolikus legyen, és még kevésbé az iránt, hogy ne kössön a katolikus egyház hit- és erkölcstana és kánonjoga értelmében érvénytelen házasságot. Ellenkezőleg, e betegek és a munkatársak számára a főorvos szakmai képesítései, orvosi alkalmassága és jó vezetői képességei fontosak.

Ugyanezen okok miatt a szóban forgó követelmény távolról sem igazolt. JQ házasságának a felbontása és új polgári házassága nem jelent semmilyen valószínű vagy komoly kockázatot az IR szellemiségére vagy az autonómiához való jogára. Meg kell jegyezni továbbá, hogy az IR-nek még csak szándékában sem állt elmozdítani JQ-t a belgyógyászati osztály vezetői posztjáról, egyből elbocsátotta őt, noha vezetői beosztás nélküli orvosként a szóban forgó követelmény nem állt volna fenn vele szemben.

Arra az esetre, ha a Bundesarbeitsgericht nem tartaná lehetségesnek, hogy a német jogot az irányelvvel összhangban értelmezze, a főtanácsnok megjegyzi továbbá, hogy a valláson vagy meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve az Unió megalakulásának történelmi hátterére tekintettel az Unió jogrendjének alapvető alkotmányos értékét jelenti3, és a Bíróság azt az uniós jog általános elveként ismerte el.

A főtanácsnok álláspontja szerint ez az elv a magánszemélyeket olyan alanyi joggal ruházza fel, amelyre önmagukban hivatkozni lehet a magánszemélyek közötti jogvitákban.

Következésképpen ha a Bundeserbeitsgericht számára nem lenne lehetséges, hogy az alkalmazandó nemzeti jogot az irányelvvel összhangban értelmezze, e bíróság köteles hatáskörén belül biztosítani a jogalanyoknak a valláson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvéből eredő jogvédelmét, és garantálni ezen elv teljes érvényesülését, adott esetben mellőzve minden azzal ellentétes nemzeti rendelkezés alkalmazását.

_________________________________________________________________________________

1A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i /2000/78/EK tanácsi irányelv (HL 2000, L 303, 16. o., magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.).

2Amint az a Bíróság 2018. április 17-i Egenberger ítéletének alapját képező ügyben a helyzet volt (C- 414/16).

3Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke már kifejezetten tiltja a valláson vagy meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetés minden formáját. A jelen ügy tényállásának időpontja azonban megelőzte a Charta hatályba lépését, így a Charta ezen ügyre nem alkalmazandó.

forrás: Jogi Fórum

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.