jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
A legviccesebb cigaretta csempész álcákat figurázza ki a Ukrán Állami Határőrszolgálat kampányrajzfilmje. A hatóság arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a csempészet évről-évre jelentős költségvetési károkat okoz. Minden doboz külföldre csempészett cigaretta után az állam helyett a csempészek zsebelik be a profitot.
Megjelent a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának első fokozatáról szóló jogszabály kedden a Magyar Közlönyben. A feloldásokról szóló rendelet a mai nappal lép hatályba.
A visszaélés-bejelentő – vagy angol elnevezéssel „whistleblowing” – rendszereket az eddigi gyakorlat alapján jellemzően az állami intézményekhez vagy éppen a legnagyobb multinacionális vállalkozásokhoz kötöttük, ez a helyzet azonban egy uniós irányelvnek köszönhetően hamarosan változni fog. A vonatkozó szabályozás alapján valamennyi 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak kötelezően belső visszaélés-bejelentő rendszert kell kialakítania 2021 végétől – figyelmeztetnek a Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda adatvédelmi szakértői.

Az öröklés bekövetkezéséig olyan függő jogi helyzet áll fenn, amelyre az Alaptörvény tulajdonhoz való jogot biztosító rendelkezése alapján nem lehet alapjogi védelmet alapítani - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1227/2020. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény és a hagyatéki eljárásról szóló törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó végrendelet alapján várományosa volt egy mezőgazdasági földterületnek, a hagyatéki eljárás során azonban a földforgalmi törvény rendelkezéseire tekintettel a mezőgazdasági földterületeket nem örökölte meg, azok az államra szálltak. A hagyatéki eljárást lezáró bírói döntés, valamint a földforgalmi törvény egy rendelkezése ellen az indítványozó már korábban alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, amely eljárás során hozott határozatában az Alkotmánybíróság a sérelmezett jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben jogalkotó mulasztást állapított meg, a rendelkezést és a bírói döntést megsemmisítette. Ezt követően, miután a jogalkotó a jogalkotási feladatának határidőben nem tett eleget, az indítványozó hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet terjesztett elő, azonban a közjegyző a korábbi közjegyzői hagyatékátadó végzést, amellyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenességet megállapította, hatályában fenntartotta. Az indítványozó újabb, jelen döntés alapjául szolgáló alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy véleménye szerint a hagyatéki eljárásról szóló törvény és a földforgalmi törvény támadott rendelkezései és a sérelmezett végzések alaptörvény-ellenesen korlátozzák az örökléshez való jogát. Nézete szerint a jogbiztonságot sérti, hogy a polgári jog öröklésre vonatkozó rendelkezései, a földforgalmi törvény, valamint a hagyatéki eljárásról szóló törvény támadott rendelkezései között a jogalkalmazók számára zavart keltő ellentmondás van.

Az Alkotmánybíróság a korábbi vonatkozó határozatában kifejtette, hogy az öröklés bekövetkezéséig olyan függő jogi helyzet áll fenn, amelyre az Alaptörvény tulajdonhoz való jogot biztosító rendelkezése alapján nem lehet alapjogi védelmet alapítani. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet kiküszöbölő jogalkotást tartalmaz, kiegészítette a földforgalmi törvényt egy olyan rendelkezéssel, amely az örököst megillető kártalanításról szól, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, és a földtörvény erejénél fogva az állam tulajdonába kerül. Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak szerint nem állapítható meg, hogy a hagyatéki eljárásról szóló törvény támadott rendelkezése az elbíráláskor hatályos jogszabályi környezetben az Alaptörvény tulajdonhoz való jogot biztosító cikkét sértené, figyelemmel arra is, hogy a módosító törvény az indítványozó ügyére kiható hatállyal oldotta fel a földforgalmi törvény és a hagyatéki eljárásról szóló törvény támadott rendelkezési által a jogrendszerben keletkezett ellentmondást. Ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.

forrás: Jogi Fórum

Új partnerrel bővült az Andrékó Ferenczi Kinstellar Ügyvédi Iroda csapata Dr. Sepsey Balázs előléptetésével. Dr. Sepsey Balázs elismert energiapiaci jogi szakértő, több, mint 17 év tapasztalattal rendelkezik az energiajog területén; az energiaszektorral kapcsolatos M&A ügyletek, hagyományos és megújuló erőműfejlesztési projektek, EPC szerződések és az EU-s energiaszabályozás szakértőjeként támogatja a Kinstellar hazai és nemzetközi ügyfeleit.

Sepsey Balázs szaktudása kiterjed – többek között – az energetikai infrastruktúra projektekre, közép- és hosszú távú villamosenergia- és földgáz-kereskedelmi megállapodásokra, energetikai projektszerződésekre, petrolkémiai átalakítási és fejlesztési projektekre, valamint az energiajog területének szabályozási kérdéseire is.

Ferenczi Kristóffal, a Kinstellar energia- és természeti erőforrások jogával foglalkozó nemzetközi csoportjának vezetőjével és a Kinstellar budapesti irodájának irodavezető partnerével közel 15 éve fennálló szoros együttműködés és közös munka keretében Sepsey Balázs irányítja a budapesti energia- és természeti erőforrások jogi csoport napi szintű munkáját. Balázs emellett aktív szerepet visz a Kinstellar nemzetközi energiajogi csapatának határokon átívelő, energiaszektorral kapcsolatos ügyeinek támogatásában is.

Sepsey Balázs 2005 óta erősíti a Kinstellar (illetve jogelődje, a Linklaters) budapesti csapatát. 2018 óta vezető ügyvédként tevékenykedett a budapesti irodában. Kiemelkedő energiapiaci szakértelme, professzionalizmusa és eredmény-orientált hozzáállása jelentősen hozzájárult a Kinstellar energia- és természeti erőforrások jogi csapatának elismertségéhez és sikereihez.

„Nagyon örülünk Balázs partnerré történt megválasztásának. Nagyszerű példát jelent a fiatalabb generáció számára, hiszen bizonyítja, hogy egy tehetséges kolléga kemény munkával, elszántsággal, kitartással és kreativitással elérhet a legmagasabb szakmai szintre. Büszkék vagyunk Balázs sikerére és hisszük, hogy Partnerként tovább erősíti a Kinstellar eredményeit” – mondta el Patrik Bolf, a Kinstellar nemzetközi ügyvezető partnere.

Ferenczi Kristóf, a Kinstellar Budapest irodavezető partnere és a Kinstellar menedzsmentjének tagja hozzátette: „Balázst a Kinstellar partnerévé választani kiemelkedően fontos pillanat a számunkra. Tehetsége, szaktudása, felelősségtudata és elkötelezettsége a legmagasabb színvonalú jogi szolgáltatás nyújtása és az energiaszektort érintő jogi kihívások megoldása iránt példaképpé tette a kollégák számára. Megtiszteltetés számomra, hogy kollégája és mentora voltam ezekben az években, és boldog vagyok, hogy ezentúl Partnerként erősíti tovább a Kinstellar budapesti és nemzetközi csapatát”.

forrás: Jogi Fórum

forrás: Jogi Fórum

Április hónapra is jár az ágazati bértámogatás. A vállalkozásoknak fontos tudni, hogy aki március 28-ig jelezte igényét, annak nem kell újból beadni kérelmet, de aki még nem kérte, ne várjon a végső határidőig, gyorsabban hozzájuthat a támogatáshoz - hívta fel a figyelmet a Niveus Consulting Group.

A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 147/2021. (III. 27.) Kormányrendelet alapján az ágazati bértámogatás csak azon munkaadók esetén hosszabbodik meg automatikusan, akik március 28-áig benyújtották az ezzel kapcsolatos igényüket. "Azon vállalkozás, amelyik korábban még nem kérelmezte a támogatást, április 30-áig teheti ezt meg" – jegyezte meg Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere.

"Tapasztalatok alapján a támogatások kifizetése valóban felgyorsult, ezért, ha valaki nem szeretné kivárni az április 30-ai határidőt, várhatóan hamarabb is hozzájuthat a pénzhez" – véli a szakértő.

A Kormányrendeletből az is kiderül, hogy akik a továbbiakban nem kérik a támogatást, erről április 6-áig nyilatkozhatnak a fővárosi és megyei kormányhivataloknál.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Unió Bírósága (EU Bíróság) meghatározó GDPR-értelmezésre kapott lehetőséget. A Fővárosi Törvényszék 2021 februárjában előzetes döntéshozatali eljárás keretében az EU Bíróságához fordult a GDPR célhoz kötöttséget és korlátozott tárolhatóságot előíró alapelveinek értelmezése céljából. Az EU Bíróság értelmezésének jelentős hatása lehet a hatósági gyakorlatra és az adatkezelők eljárására is. Az ügy jelentőségét növeli az is, hogy a GDPR alkalmazandóvá válása óta kiszabott legnagyobb NAIH-bírságot eredményező hatósági döntés szolgál az alapjául.

A hatóság az ügyben az egyik legnagyobb magyarországi internet- és televíziószolgáltatót, a Digi Kft.-t (adatkezelő) 2020. május 18-án kelt határozatában elmarasztalta és 100 millió forintos adatvédelemi bírság megfizetésére kötelezte, amely határozatot az adatkezelő közigazgatási perben támadott meg. A jelen cikk célja a tényállás rövid bemutatása, majd a felek érveinek és az előzetes döntéshozatal kérdéseinek ismertetése.

A tényállás szerint az adatkezelő 2019 szeptemberében egy etikus hackertől értesült arról, hogy két adatbázisa a digi.hu honlap egyik sérülékenységét kihasználva kívülről jogosulatlanul hozzáférhető. Az adatkezelő az etikus hackerrel titoktartási szerződést kötött, továbbá jutalmat fizetett ki részére, ezt követően pedig a GDPR-ban meghatározott 72 órán belül, 2019. szeptember 25-én jelentette az esetet, mint adatvédelmi incidenst a hatóság felé. Az adatok nem kerültek nyilvánosságra, mivel a hibát az adatkezelő a bejelentést követően javította.

Az adatbázisokban összesen kb. 322.000 érintett személyes adatait (név, anyja neve, születési hely, idő, lakcím, személyi igazolvány szám, esetenként személyi szám, e-mail cím, vezetékes és mobil telefonszám) tárolták.

A tesztadatbázisok létrehozásának magyarázata az volt, hogy egy korábbi hiba – amely során a webszerverek nem érték el az adatbázis szervereket, így ennek eredményeképpen az előfizetői adatok elérhetősége átmenetileg megszűnt – kiküszöbölése céljából a tesztadatbázisokba kerültek feltöltésre az adatok, az előfizetői adatok elérhetőségének akkori és későbbi folyamatos biztosítása érdekében.

Az előfizetői adatbázis esetében az adatkezelés célja az egyes előfizetői szerződések megkötése, jogalapja pedig a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja (az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél) volt.

A hírlevélre feliratkozók adatait tartalmazó adatbázis esetében pedig a cél érintettek üzletszerzési célú ajánlatokkal történő megkeresése (direkt marketing), jogalapja pedig a GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pontja (az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez) volt.

Megjegyzendő, hogy a hatóság az adatkezelés jogalapját egyik esetben sem vitatta.

A hatóság a bírság alapjaként – az adatkezelő éves nettó árbevétele mellett – különösen az alábbi körülményeket vette figyelembe:

  • Az incidens olyan, a nyílt forráskódú Drupal-rendszerben már évek óta ismert hiányosság feltárásával történt, amelyre a piacon elérhető és széles körben alkalmazott volt a javítás.
  • Az adatbázis több százezer előfizető adatait tartalmazta, ennek ellenére az adatkezelő nem alkalmazott megfelelő titkosítást, úgy, hogy saját belső szabályozói is előírták ezt.
  • A jogsértő helyzet már hosszabb ideje, a duplikált adatbázisok megszületése óta fennállt az adatkezelőnél.

A hatóság összességében úgy értékelte, hogy az adatkezelő több adatkezelési alapelvet megsértett.

A GDPR 5. cikk (1) bekezdés b) pontjában nevesített „célhoz kötöttség” elve megköveteli, hogy a személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon. Az adatbázis létrehozásának célja (hibajavítás) elkülönült a személyes adatok eredeti kezelésének céljától (szerződés teljesítése). A hibajavítás, mint önálló adatkezelési cél legitim lehet, azonban ezen elkülönült adatkezelésnek is meg kell felelnie a GDPR előírásainak, így többek között a célhoz kötött adatkezelés alapelvének is. A hibajavítási cél a tesztadatbázis létrehozása kapcsán addig áll fent, ameddig maga a hiba elhárításra nem került az adatkezelő által, azonban annak megtörténtével a GDPR 17. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra is figyelemmel a személyes adatokat tartalmazó tesztadatbázist törölni kellett volna (a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték).

A GDPR 5. cikk (1) bekezdés e) pontjában nevesített „korlátozott tárolhatóság” elve megköveteli, hogy a személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé. Az adatkezelő által hibaelhárítási célból létrehozott adatbázisban kezelt személyes adatok azonban a cél megvalósulása után változatlan – tehát nem anonimizált – formában, hanem az érintettek azonosításra alkalmas módon kerültek tárolásra.

Az adatkezelő a hatósági eljárás eredményeként a tesztadatbázist törölte, valamint telepítette azt a javítást, amely a használt rendszerben fennálló sérülékenységet megszüntette, továbbá nyilatkozott, hogy megfontolja magasabb szintű tűzfalak beszerzését a védelem szintjének növelése érdekében, továbbá az egyébként is végzett rendszeres sérülékenységi vizsgálatokat a digi.hu weboldalra is kiterjeszti a jövőben.

Az adatkezelő a hatóság határozatát közigazgatási perben támadta meg és kérte a bíróságot, hogy az alábbi tárgykörökben kezdeményezze az EU Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását.

A „célhoz kötöttség” elvével kapcsolatban az az adatkezelő álláspontja, hogy a GDPR ezen alapelvét nem sértette meg, az alábbiakra figyelemmel:

  • Az érintett adatbázisokba áttöltött ügyféladatokat a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján, az előfizetői szerződések megkötése céljából jogszerűen gyűjtötte, és ez a cél nem változott az incidenssel érintett tesztadatbázis létrehozása miatt sem.
  • A tesztadatbázist adattárolásra hozta létre annak érdekében, hogy az adatok az adatgyűjtés eredeti, jogszerű céljára továbbra is rendelkezésére álljanak. Az adatgyűjtés céljával tehát nem összeegyeztethetetlen a tesztadatbázis létrehozása, vagyis a gyűjtött adatok más belső rendszerben történő tárolása.
  • A célhoz kötöttség elve nem ad iránymutatást arról, hogy a jogszerűen gyűjtött adatokat az adatkezelő mely belső rendszerében jogosult kezelni, ugyanakkor a célhoz kötöttség elve nem is tiltja a jogszerűen gyűjtött adatok másolását.
  • A kezelt személyes adatok köre nem bővült azáltal, hogy a tesztadatbázist létrehozta, és amennyiben a tesztadatbázis létrehozása vagy fenntartása az adatbiztonsági kockázatokat esetlegesen növelné is, ez nem alapelvi szintű jogsérelemként, legfeljebb adatbiztonsági kérdésként, a GDPR 32. cikke alapján lehetne értékelhető (az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre annak érdekében, hogy a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantálja).

A „korlátozott tárolhatóság" alapelvének sérelmét is vitatja az adatkezelő, az alábbiakra figyelemmel:

  • Az ügyféladatok „eredeti” kezelésének célja nem a hibajavítás volt, ezért az adatok tárolhatóságának időtartama sem igazodhat a hibajavítás befejezéséhez.
  • Ebből következően amiatt, hogy a tesztadatbázist nem törölte azonnal a hibaelhárítást követően, a korlátozott tárolhatóság követelményét sem sértette meg, hiszen a tesztadatbázisban szereplő adatoknak az érintettek azonosítására alkalmas módon történő tárolására a hibajavítástól függetlenül is jogosult volt.

Az előzetes döntéshozatali eljárást szükségessé tevő indokok a bíróság mérlegelése szerint:

  • A bíróság arra a kérdésre várja a választ, hogy a nem vitásan célhoz kötötten gyűjtött adatoknak egy másik adatbázisba történt átmásolásával megváltozik-e az adatgyűjtés, adatkezelés célja.
  • Az adatgyűjtés céljával összeegyeztethető-e a tesztadatbázis létrehozása (vagyis a célhoz kötötten gyűjtött adatok más belső rendszerben történő elmentése), valamint az ügyféladatok kezelésének ekként való folytatása.
  • A célhoz kötöttség elve nem ad egyértelmű iránymutatást arra, hogy a jogszerűen gyűjtött adatokat az adatkezelő mely belső rendszereiben jogosult kezelni, illetve, hogy az ilyen adatokat kimásolhatja-e egy tesztadatbázisba anélkül, hogy ezáltal az adatgyűjtés célja megváltozna.
  • Ha az adatgyűjtés céljával nem összeegyeztethető a tesztadatbázis létrehozása (azaz az adatoknak más belső rendszerben történő elmentése), akkor a korlátozott tárolhatóság elvével kapcsolatban a bíróság arra a kérdésre is választ vár, hogy amennyiben az ügyféladatok másik adatbázisban történő kezelésének célja nem a hibajavítás, hanem a szerződéskötés volt, akkor a szükséges tárolási idő mihez igazodik: a hibajavításhoz, vagy a szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez.

A bíróság az adatkezelő kérelmét a fentiek szerint megalapozottnak látta és a következő kérdésekkel fordult az EU Bíróságához:

Első kérdés:

„Úgy kell-e értelmezni az Európai Parlament és a Tanács (EU) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27. napján kelt 2016/679 rendelet (a továbbiakban: GDPR) 5. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott »célhoz kötöttséget«, hogy annak továbbra is megfelel az, ha az adatkezelő az egyébként jogszerű célhoz kötötten gyűjtött és tárolt személyes adatokat párhuzamosan egy másik adatbázisban is tárolja, avagy a párhuzamos adatbázis tekintetében az adatgyűjtés jogszerű célhoz kötöttsége már nem áll fenn?”

Második kérdés:

„Amennyiben az első kérdésre a válasz az, hogy maga a párhuzamos adattárolás nem összeegyeztethető a »célhoz kötöttség« elvével, akkor összeegyeztethető-e a GDPR 5. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott »korlátozott tárolhatóság« elvével, ha az adatkezelő az egyébként jogszerűen, célhoz kötötten gyűjtött és tárolt személyes adatokat párhuzamosan tárolja egy másik adatbázisban?”

Az EU Bíróság döntésének jelentős következménye lehet az ilyen adatbázisokkal kapcsolatos hatósági jogértelmezésre. Az adatkezelő által a jelen esetben alkalmazott gyakorlat egyáltalán nem példa nélküli, akár hibajavítási, akár például biztonsági mentési célból készített, duplikált adatbázisokról beszélünk. Már a GDPR megszületése óta érzékelhető a feszültség az informatikai-biztonsági szempontból indokolt megoldások és a GDPR előírásai között, remélhetőleg az EU Bíróság majdani döntésével a jog és a technológia közelebb kerülhet majd egymáshoz és legfőképp a realitásokhoz, ezzel is elősegítve az adatkezelők törekvését a megfelelés biztosítására.

forrás: Jogi Fórum

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) szerdán kihirdetett ítéletében megerősítette Laurent Gbagbo korábbi elefántcsontparti elnök, valamint Charles Blé Gloudé volt kormányfő 2019 januárjában elrendelet felmentését a 2010-ben és 2011-ben a választások után elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádja alól.

Az ICC fellebbviteli bírái az ítéletük indoklásában megállapították, az ügyészség nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani a felhozott gyilkosság, nemi erőszak, üldözés és más embertelen cselekedetek vádjait.

A testület határozatában elutasította az ügyészeknek a 2019-ben elrendelt felmentés ellen benyújtott fellebbezését, és ezzel befejezettnek nyilvánította az eljárást mindkét vádlottal szemben.

2010 decembere és 2011 márciusa között több mint 3000 ember halt meg az elefántcsontparti összecsapásokban, amelyek annak hatására törtek ki, hogy Laurent Gbagbo volt elnök nem volt hajlandó elismerni választási vereségét Alassane Ouattara jelenlegi államfővel szemben. A két tábor véres harcait követően Laurent Gbagbót 2011 áprilisában őrizetbe vették, és kiadták a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), ahol emberiesség elleni bűncselekmények vádjával elkezdődött ellene a per.

Laurent Gbagbót és Charles Blé Goudét első fokon 2019. január 15-én mentették fel az emberiesség elleni bűncselekmények vádja alól. Három héttel később a Nemzetközi Büntetőbíróság feltételesen szabadlábra helyezte a két korábbi politikust azzal a feltétellel, ha az ICC valamelyik tagállama befogadja őket a területén, és készek tiszteletben tartani a fellebbviteli kamara feltételeit.

A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok azonban nem fogadja el a testület joghatóságát. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.

forrás: Jogi Fórum

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton rendeletet adott ki, amelyben visszavonta Olekszandr Tupickijnak, az ukrán alkotmánybíróság elnökének alkotmánybírói kinevezését.

A kinevezésről szóló rendeletet – melyet Volodimir Zelenszkij most hatályon kívül helyezett – még 2013-ban írta alá Viktor Janukovics volt ukrán elnök. Zelenszkij visszavonta egy másik alkotmánybíró, Olekszandr Kaszminyin kinevezését is, aki szintén 2013-ban lett a testület tagja.

Döntése indoklásában az államfő az alkotmány, az emberi, állampolgári és szabadságjogok, továbbá Ukrajna nemzeti érdekei, az állam függetlenségének és nemzetbiztonságának védelmét jelölte meg, kiemelve: a Janukovics által kijelölt bírák veszélyt jelentenek Ukrajna állami függetlenségére és nemzetbiztonságára

Zelenszkij decemberben már két hónapra felfüggesztette hivatalából Tupickijt, az alkotmánybíróság azonban “jogilag semmisnek” minősítette az elnöki határozatot.

Olekszandr Tupickijt az ukrán hatóságok tanú megvesztegetésével és a bíróság félrevezetésével gyanúsítják.

Tupickij 2006 és 2010 között Donyeckben volt bíró, a sajtóban kiszivárgott értesülések szerint ekkor hozzájárult egy üzem lefoglalásához, az ügyletből pedig részesedést kapott. Később az alkotmánybíróság helyettes vezetőjeként rábeszélt egy donyecki üzletembert, hogy ne tegyen vallomást egy energetikai művek körüli tulajdonjogváltás részleteiről.

Január 19-én az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) hivatalosan is meggyanúsította az ukrán alkotmánybíróság elnökét, de Tupickij úgy tett, mintha nem kapta volna kézhez az erről szóló iratot, és továbbra is bejárt dolgozni az alkotmánybíróságra – emlékeztetett a hírportál.

forrás: Jogi Fórum

Benkő Imola, az Országos Bírósági Hivatal Jogi Főosztályának főosztályvezetője a Hír TV március 10-ei Magyarország élőben című műsorában a bíróságok jelenlegi, eltérő eljárásjogi szabályok szerinti működéséről beszélt. - Az interjú megtekinthető oldalunkon!

A blaszfémia - vagyis a vallásgyalázás jogi megítélése világszerte rendkívül nagy eltéréseket mutat: van ahol a véleménynyílvánítás korlátjaként értelmezik, másutt az istenkáromlást akár halállal is büntethetik. De mi a megítélés alapja? Hol a határ a véleménynyilvánítás szabadsága és a blaszfémia között? Hogyan vélekedik a magyar jog?

Az Alkotmánybíróság a közelmúltban megsemmisítette a Kúria és a Fővárosi Törvényszék katolikus közösség megsértése tárgyában hozott ítéleteit. A testület többek között azt állapította meg, hogy az indítványozók vallási közösségének méltósága csorbát szenvedett a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlásával, kiemelte, „hogy ha egy intézményesült vallási közösség egy közéleti kérdésben megnyilvánul, akkor a vallási közösség véleménye is vitatható, sőt alkotmányosan védett az is, ha a kritika a gúny formáját ölti. Azonban különbséget kell tenni a vallási közösség kritizálása és magának a vallásnak a kigúnyolása között”.

Hol húzódik a határ a véleménynyilvánítás szabadsága és a blaszfémia között? A vallási érzület védelme érdekében milyen mértékben lehet korlátozni a szólást?

A kommunikációs jogok lehetővé teszik, hogy a gondolat szabadsága alapján megfogalmazottakat mindenki szabadon kifejezésre juttassa. E jogok közé tartozik a sajtószabadság, a sztrájkjog, a gyülekezési jog, az egyesülési jog, az információs szabadság, a kutatási, tanulási és tanítási szabadság, a művészeti szabadság, valamint a lelkiismeret- és a vallásszabadság, és e jogok anyajogának nevezik a véleménynyilvánítás szabadságát. Vélemény alatt bármilyen szóbeli, írásos vagy nyomtatott kifejezés, közzétett kép, hang- vagy audiovizuális anyag értendő, ahogyan egy testmozdulattal, mozgással is lehet véleményt kifejezni. Az alapvető (emberi) jogok képzeletbeli hierarchiájában az abszolútnak ítélt élethez és emberi méltósághoz való jog után foglal helyet közvetlenül. Az Alkotmány „a véleményt annak érték- és igazságtartalmára való tekintet nélkül védi”, ahogyan azt az AB egy korai határozatában lefektette.

A véleménynyilvánítás szabadsága a demokratikus jogállam sine qua nonja. Ahogyan azt Trócsányi László korábbi alkotmánybíró is megfogalmazta, kevés jog van, amely előtt meg kell hajolnia. Halmai Gábor szerint a szabad kommunikáció érdekében a jogállamoknak egyre nagyobb kockázatokat kell vállalniuk, egyre szűkül azoknak az érdekeknek a köre, amelyek védelmében igazolható a vélemények állami korlátozása. Tehát nem korlátozhatatlan alapjog, a szakirodalom a véleménynyilvánítás korlátozása szempontjából a védendő értékek négy csoportját különbözteti meg: az állam érdekeinek védelmét; a társadalom egészének védelmét (köznyugalom, közerkölcs); az egyes társadalmi csoportok érdekeit (gyűlöletbeszéd); valamint az egyén becsületének a védelmét.

Blaszfémia (vallásgyalázás) alatt az istenséget, a vallást, vagy a tiszteletre méltónak, illetve szentnek tartott dolgokat sértő, gyalázó szót vagy beszédet értjük. Schanda Balázs alkotmánybíró mindezt úgy fogalmazta meg, hogy „a káromkodás (istenkáromlás), a blaszfémia verbális erőszak a hívő ember ellen, és hatásait tekintve ehhez hasonló megítélés alá esik a vallási tisztelet tárgyának képi meggyalázása is”. Koltay András, a téma elismert szakértőjének megállapítása szerint, nem tartoznak a blaszfémia körébe a vallásokkal szembeni kritikus megnyilvánulások, továbbá nem lehet blaszfém önmagában az, ha valaki tagadja a vallások igazságát, Isten létezését, illetve, hogy nem tehetünk különbséget az egyes vallások, egyházak között sem. Koltay szerint a blaszfémia megítélésekor a véleménynyilvánítás stílusának van kiemelt jelentősége, és háttérbe szorul a kritika tartalma.

Az egyes országok eltérően állnak a blaszfém vélemények korlátozásához. Vannak államok (Dánia, Finnország, Kanada), ahol már önmagában a blaszfém vélemény közlése jogellenes, más államokban (Írország, Csehország) a vallási érzület megsértése a tiltás feltétele. Bizonyos országok az istenkáromlást halállal büntetik. Ilyen állam Pakisztán, ahol a közelmúltban a bíróság halálra ítélt egy keresztény férfit, mert Mohamed prófétán gúnyolódott egy üzenetküldő alkalmazáson.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a vallásgyalázás eseteiben szélesen értelmezi a tagállamok mozgásterét. A vallás fontossága és társadalmi szerepe miatt egységes európai mércét sem állított fel, a tágan meghatározott keretek között az államok szabadon dönthetnek a blaszfémia tiltásáról vagy megengedéséről. Az EJEB esetről esetre határoz a véleménynyilvánítás korlátozásának megengedhetőségéről. Például az Otto-Preminger-Institut v. Austria ügyben a strasbourgi bíróság megállapította, hogy a katolikus egyház jogainak védelme indokolttá teheti egy film forgalmazásának az előzetes megtiltását, vagyis korlátozható a szólás szabadsága, mivel az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján a vallásszabadság gyakorlása magában foglalja az állam azon tevőleges kötelezettségét, hogy a hívőket megóvja a zaklatástól, és biztosítja számukra a békés vallásgyakorlás lehetőségét. Ugyanakkor a Klein v. Slovakia ügyben, az egyik legfőbb papi méltóság kritizálását jogszerűnek ítélte meg, megállapítva, hogy a kritika nem a közösség hite, egyháza, hanem az érsek személye ellen irányult, ezért az a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét élvezi.

A régi jogrendszerekhez hasonlóan a magyar jogrendszer is kriminalizálta az istenkáromlást. A Csemegi-kódex alapján a bűncselekményt az követte el, aki Isten ellen intézett gyalázó kifejezéssel közbotrányt okozott, és ezért egy évig terjedő fogház és ezer forintig terjedő pénzbüntetés volt a büntetése. Ma már kifejezett blaszfémia-tilalmat nem tartalmaz a hazai jogrendszer, a vallási érzések védelme felől közelít, a méltóságot védi. Schanda mindezt úgy fogalmazta meg, hogy „a személy méltóságát súlyosan sérti, ha vallási meggyőződése vagy hovatartozása miatt éri verbális vagy képi agresszió. Sérti az is, ha az agresszió célpontja nem a személye, hanem a vallása, valamilyen számára szent dolog”. A büntetőjog a vallásgyakorlás szabadságát védi a vallásgyakorlást erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozó magatartás kriminalizálásával, illetve az emberi méltóságot a gyűlöletbeszéd szankcionálásával. A szabálysértési jog a vallási tisztelet tárgyát, a vallási szertartások végzésére szolgáló tárgyakat is védi, illetve büntetni rendeli a vallásgyakorlásra rendelt helyen okozott nyilvános botrányt.

A Charlie Hebdo francia hetilap szerkesztőségének tragédiája is megmutatta, hogy milyen indulatok generálódhatnak egy hitében megsértett közösség tagjaiban. A szatirikus hetilap munkatársai elleni erőszakos, véres fellépés egy szélsőséges reakció volt. Az ellenük elkövetett brutális, gyalázatos tett a mi, „európai többségünk” szerint nem lehet válasz semmilyen „karikatúra” esetén sem. E sajnálatos eset kapcsán azonban az is felmerülhet, hogy körültekintőbben kell eljárni, egyfajta önmérsékletet tanúsítani, amikor olyan kényes témák kerülnek napirendre, mint a vallás.

forrás: Jogi Fórum

forrás: Jogi Fórum

A Gazdasági Versenyhivatal egyik márciusi kartell-döntésében 46 millió forintra bírságolja a Jacobs-csoportba tartozó cégeket, mivel azok egyrészt rögzítették a műkörömépítéshez használatos termékeik viszonteladási árait, másrészt felosztották viszonteladóik között az értékesítéshez használt földrajzi területeket is. A viszonylag enyhe bírság mögött – mint újabban mindig – jól megfontolt vállalások és a fogyasztók jólétét nővelő kompenzáció áll. Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Irodájának versenyjogi csoportvezetője segít eligazodni a legújabb döntés háttere és tanulságai között.
A konkrét büntetéskiszabás bírói mérlegelése és az indokolás pontossága nem tartozik az Alaptörvény tisztességes bírói eljáráshoz való jogot biztosító rendelkezése alkotmányos védelmi körébe - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1004/2019. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.
Jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vádat a Tapolcai Járási Ügyészség azzal a Veszprém megyei ügyvéddel szemben, aki 2014-ben, az ügyvédi tevékenysége során letétként rábízott pénzösszeget jogtalanul használta.
„Huszonöt év elegendő volt ahhoz, hogy megerősödjön a győri jogi kar” – nyilatkozta dr. Szalay Gyula, a győri Széchenyi István Egyetem professor emeritusa, korábbi dékánja és oktatási rektorhelyettese, aki a győri jogászképzés megújításában vállalt kiemelkedő szerepe, több évtizedes oktatói és vezetői tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából.

Nyárig életbe léphet a biztonságos és szabad utazáshoz szükséges digitális zöldigazolvány, miután a képviselők múlt csütörtökön sürgősségi eljárás alkalmazása mellett döntöttek.

A képviselők 468 szavazattal, 203 ellenszavazat és 16 tartózkodás mellett döntöttek a bizottsági javaslat gyorsított vizsgálatát lehetővé tevő, de a Parlament demokratikus ellenőrzési jogait mégsem csorbító (az Eljárási szabályzat 163. cikkében meghatározott) eljárás alkalmazása mellett.

A plenáris vitán a képviselők nagy része támogatta a digitális zöldigazolvány gyors bevezetését, amelynek célja, hogy a koronavírus-járvány idején is biztonságosan és szabadon utazhassunk az Unióban. Az igazolvány tartalmazná, hogy birtokosát beoltották-e már a koronavírus ellen, rendelkezik-e negatív koronavírus-teszttel, és átesett-e korábban koronavírus-fertőzésen. Több felszólaló kiemelte, hogy garantálni kell a személyes és az egészségügyi adatok védelmét, és azt, hogy a még be nem oltottakat ne érhesse hátrányos megkülönböztetés.

A következő lépések

A következő, április 26-29-i plenáris ülésen a Parlament elfogadja a kiinduló álláspontját, amely a bizottsági javaslat esetleges módosításának eredményeképpen születik meg. A Parlament ezen mandátummal kezdi meg a tagállamokat tömörítő Tanáccsal folytatott egyeztetést, amelyet a Parlament oldaláról a témában illetékes állampolgári jogi bizottság tárgyalói vezetnek. A jogalkotók közötti tárgyalások eredményét a Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia.

Juan Fernando López Aguilar (S&D, Spanyolország) szerint

„A zöldigazolványra azért van szükség, hogy visszaállítsuk a schengeni övezet működésébe vetett bizalmat, miközben folytatjuk a harcot a koronavírus-járvány ellen. Az igazolvány nem válhat a szabad mozgás előfeltételévé, hiszen az az Európai Unióban alapvető jogunk. És nem vezethet az igazolvánnyal nem rendelkezők hátrányos megkülönböztetéséhez sem. Az európaiak személyes adatait biztonságban kell megőriznünk, és csak a legszükségesebb információk kerülhetnek rá az igazolványra," - mondta az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elnöke.

Háttér

A Bizottság március 17-én nyújtotta be az Unión belüli szabad utazást elősegítő digitális zöldigazolványról szóló rendeletjavaslatát és egy, a jogszerűen az Unióban tartózkodó vagy élő nem uniós állampolgárokra vonatkozó, másik javaslatot.

forrás: Jogi Fórum

A nem kellően részletes jogi szabályozásból fakadóan nem zárható ki annak lehetősége, hogy a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban a jogalkalmazó egyedi ügyekben a Hontalansági Egyezmény rendelkezéseivel ellentétesen alkalmazza a törvény vonatkozó, egyébként a Hontalansági Egyezménnyel összhangban is értelmezhető rendelkezéseit - szögezi le az Alkotmánybíróság V/8/2021. számú, alkotmányos követelményt megállapító határozatában.
A kormánypártok közti súrlódások és az ellenzék tiltakozása dacára megszavazta a román képviselőház szerdán az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészi részleg (SIIJ) felszámolását.

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím


Általános adatkezelési tájékoztató
 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.