jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Az indítványozó Fővárosi Ítélőtábla valójában a jogorvoslathoz való jog állított sérelmén keresztül is a számára kedvezőtlen bírói döntés tartalmi, törvényességi szempontú kritikáját adta, az indítvány azt célozta, hogy a bíróság által eldöntött tény- és jogkérdéseket felülbírálati bíróságként vizsgálja felül az Alkotmánybíróság, és a Kúria álláspontjától eltérően értékelje - fogalmazza meg az Alkotmánybíróság IV/1087/2019. számú, a Fővárosi Bíróság alkotmányjogi panaszát elutasító határozatában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria bírósági jogkörben okozott kár tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az indítvány alapjául szolgáló ügyben az elítélt felperes az indítványozó Fővárosi Ítélőtábla ellen adott be keresetet, mivel állítása szerint a bíróság jogsértő határozata folytán elesett az összbüntetésbe foglalás kedvezményétől, ami jelentősen megnövelte végrehajtandó szabadságvesztésének időtartamát.

Az első fokon eljáró bíróság megállapította az indítványozó alperes ítélőtábla kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedését, és az indítványozót vagyoni és nem vagyoni kár megfizetésére kötelezte, amely döntést a másodfokú bíróság is helybenhagyott, a Kúria pedig hatályában fenntartott. Az indítványozó bíróság álláspontja szerint az eljárás során hozott bírósági döntések sértik az Alaptörvényben rögzített tisztességes eljáráshoz való jogát, a jogorvoslathoz való jogát, továbbá sértik a jogbiztonságot és a bírói függetlenséget azáltal, hogy az eljáró bíróságok a döntéseiket csak formailag indokolták, az indítványozó védekezését és értékelését figyelmen kívül hagyták.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Kúria az indítványozó felülvizsgálati kérelme folytán a felülvizsgálati eljárást az eljárási szabályok szerint lefolytatta; a felülvizsgálati jogkörében meghozott döntésében egyértelműen indokát adta annak, hogy a másodfokú bíróság döntését miért tekinti megalapozottnak. Az Alkotmánybíróság azt is hangsúlyozta, hogy az indítványozó által állított jogszabálysértés törvényértelmezési kérdéseket vet fel, azzal, hogy az indítványozó érvelése arra irányul, hogy a Kúria téves jogalapon kötelezte vagyoni kártérítés megfizetésére, illetve hogy a kártérítési felelősségének valójában nem is álltak fenn a feltételei, lényegében a támadott bírói döntés megalapozatlanságának a megállapítását kívánta elérni. Az Alkotmánybíróság kiemelte ezért, hogy az indítványozó valójában a jogorvoslathoz való jog állított sérelmén keresztül is a számára kedvezőtlen bírói döntés tartalmi, törvényességi szempontú kritikáját adta, az indítvány azt célozta, hogy a bíróság által eldöntött tény- és jogkérdéseket felülbírálati bíróságként vizsgálja felül az Alkotmánybíróság, és a Kúria álláspontjától eltérően értékelje. Ezért az Alkotmánybíróság megalapozatlannak találta az indítványt, és elutasította.

forrás: Jogi Fórum

Megtartotta a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara (ChinaCham Hungary) a járványidőszakot követő első Üzleti Klub eseményét. A DLA Piper támogatásával megvalósult rendezvényen Duda Ernő immunológus, Bod Péter Ákos közgazdász, valamint Györfi-Tóth Péter jogász mutatták be a koronavírus globális terjedését, hatásait és következményeit egészségügyi, ökonómiai és jogszakmai megközelítésben.

A Magyar-Kínai Gazdasági Kamara a mai napon ismét megrendezte az elsősorban gazdasági, üzleti, illetve kulturális témákra fókuszáló Üzleti Klub első, pandémiás időszakot követő eseményét. A ChinaCham megtartott rendezvényén a meghívott neves szakemberek prezentáltak az Experience Centerben megjelent résztvevőknek a koronavírus (COVID-19) járvány orvosi, közgazdasági és jogi értelmezésben vett globális hatásairól.

Prof. Dr. Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem professzor emeritusa és az MTA doktora előadásában kiemelte: a koronavírust nem ember, hanem a természet alkotta. A sikeres védekezéshez, megelőzéséhez több féle védőoltás kifejlesztésére lesz a jövőben szükség.  A vírus jövőjét egyelőre nem lehet minden kétséget kizáróan megjósolni, hiszen annak csak a közeli, alig több mint féléves múltja ismert, ezáltal az sem tudható, hogy a vírus, a járvány visszatér-e.

Prof. Dr. Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az MTA doktora szerint az elmúlt hónapok mély világgazdasági visszaesését kisebb részben a járványügyi megszorítás, a termelési láncok elakadása, a fogyasztás csökkenése és átalakulása idézte elő; ugyanakkor legalább ennyire kritikus tényezőnek számított az általános bizonytalanság, amely visszafogta a fejlesztéseket, beruházásokat és a keresletet. Hozzátette, a válság utáni átrendeződésben a kelet-közép-európai térség számára, így a magyar vállalkozásoknak is nyílnak esélyek, különösen akkor, ha az egyébként Kínában található ellátási láncokat a régiós országokba helyezik át, potenciálisan újabb gyártási kapacitásokat megteremtve Magyarország részére is.

Dr. Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper Hungary partnere, kifejtette: a koronavírus egy globalizált világban terjed, s jóllehet az egyes országok eltérő módon és gyorsasággal reagálnak a kialakult helyzetre, a tapasztalat az, hogy az igazán hatásos válaszok – lehetőség szerint nemzetközileg is - összehangolt, jól szervezett fellépés útján tudnak megszületni, természetesen a helyi sajátosságok figyelembevétele mellett. A jogrendszer, illetve a jogi szabályozás ugyanakkor képes támogatni a védekezést, de csak úgy, ha az üzleti kapcsolatban állók számára nagyobb rugalmasságot és türelmet tesz a lehetővé, továbbá a potenciális jogviták kialakulását inkább visszafogja és megpróbálja a konfliktusok kezelését a felek érdekkörében tartani. Ahol beavatkozás szükséges, ott a kockázatok arányos és átgondolt telepítése, és nem a felek érdekeinek mérlegelése jelentheti a hatékony megoldást.

forrás: Jogi Fórum

A kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) szabályai a visszaélések elkerülése érdekében a közelmúltban módosultak. A döntés előjele annak, hogy Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jövőben kiemelt figyelmet fog fordítani a bújtatott munkaviszony elleni harcra – hívja fel a figyelmet az EY. A társaságoknak érdemes megvizsgálni a katás partnereik kapcsán felmerülő kockázatokat, mielőtt az ellenőrök kopogtatnak.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) döntött az adatvédelmi jog jelenleg talán egyik legfontosabb ügyében, az ún. Schrems II ügyben (a döntés elérhető itt: C-311/18). Az ügy kiemelkedő jelentőségű, komoly hatással lehet a globális digitális gazdaságra, elsősorban személyes adatoknak az Európai Gazdasági Térségen kívüli továbbítására. De melyek a vitatott jogintézmények és mi a jelentőségük? - Kozma Zoltán és Almásy Márk, a DLA Piper Hungary szakértői válaszolnak a kérdésre.
Az Alkotmánybíróság IV/1385/2019. számú döntésében megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék hitelszerződés felmondása tárgyában hozott ítélete sérti az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogát, így a támadott ítéletet megsemmisítette.
Hatalmas a szórás a jogászképzések ponthatárai között.
A vádirat szerint a vádlott jogosulatlanul pénzt kért a betegektől, vagy az általuk önként felajánlott hálapénzt kevesellve, nagyobb összeget kért.
Újabb letartóztatásokat rendelt el a müncheni ügyészség szerdán az egyik legnagyobb német tőzsdei cég, a könyvelési botrányba került Wirecard ügyében.
Az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt két kínai hacker ellen - jelentette be John Demers miniszterhelyettes.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálata alapján Berki Renáta anélkül reklámozta egy kereskedő cég óráit a közösségi oldalán, hogy megjelölte volna a posztok fizetett jellegét. A bújtatott reklámozás tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ami miatt már számos alkalommal járt el a GVH.
2021. január 1-jétől valamennyi, online pénztárgépet használó kereskedő számára kötelezővé válik az elektronikus fizetések elfogadása. A Gazdasági Versenyhivatal egyetért vele és üdvözli, hogy a szabályozás egyenlő versenyfeltételeket biztosít a különböző elektronikus fizetési csatornák, mint például a bankkártyás, illetve az azonnali fizetési rendszerre épülő megoldások között. A kereskedelmi törvény most elfogadott módosítása így orvosolhatja a GVH által korábban azonosított, a legkisebb méretű kereskedőket érintő piaci hátrányokat.
Egyre több lakástulajdonos fordul közjegyzőhöz és kér úgynevezett kiürítési nyilatkozatot, amely alapján a szerződésszegő bérlő végrehajtás útján kiköltöztethető az ingatlanból.
Tavaly év végén sokként érte az országot a győri kettős gyermekgyilkosság. A feltételes szabadságra bocsátott apa megölte két gyermekét, majd öngyilkosságot követett el. „Hogyan történhetett meg egy ilyen tragédia?” „Miért engedték ki hamarabb?” - kérdések sokasága fogalmazódott meg az eset kapcsán, majd megállapítást nyert: „(Szigorítani kell a szabályozást|https://www.jogiforum.hu/hirek/41276)!”. De hogyan is szabályozza jogunk a szabadságvesztés büntetést?
A dr. Sélley Sándor-díjat a Szegedi Ítélőtábla vezetése a Szegedi Királyi Ítélőtábla első elnökének tiszteletére alapította az ítélőtábla újjáalakulásának 10. évfordulóján, 2013-ban. Az idén – mint az elmúlt években is – az a bíró és bírósági tisztviselő kapta a díjat, akit a táblabíróság dolgozói, mint közvetlen kollégák, titkos szavazás keretében erre a legméltóbbnak találtak.
A teljesítési bírság kiszabásának előfeltétele egy anyagi jogerővel rendelkező, lezárt alapügy - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/921/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
A Bíróságok Napja alkalmából 2020. július 15-én Budapesten megrendezett ünnepségen a Nyíregyházi Törvényszék több dolgozója is kitüntetést vehetett át az Országos Bírósági Tanács elnökétől, Országos Bírósági Hivatal elnökétől és a Kúria elnökétől.
A jogalkotónak nem kötelessége passzív választójogot biztosítani annak a jelöltnek, aki egyébként felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt áll, de ha ezt biztosítja, akkor nem lehet a tisztségre eleve méltatlan - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1684/2017. számú, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet megállapító döntésében.
Szép hazai eredménnyel zárult az idei THEMIS verseny büntetőeljárásjogi elődöntője, a Zsiros Bettina, Suplicz Dóra és Batiz Krisztián ügyészségi fogalmazókból álló csapat a második Portugália és a harmadik Románia előtt érte el az első helyezést.

Távollétében, többrendbeli, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés, minősített adatokkal történő visszaélés és más bűncselekmények miatt hét év fegyházra és 108 millió forintos pénzbírságra ítélte részítéletében a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa Vizoviczki Lászlót csütörtökön.

A kiemelt és egyben szigorúan bizalmas minősítésű ügyben csak az ítélet rendelkező része volt nyilvános. Az ítélethirdetést követően a Fővárosi Törvényszék szóvivője újságíróknak azt mondta: az ítélet nem jogerős, az ellen az elsőrendű vádlott fellebbezést nyújtott be, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, ahogy a többi vádlott és védőik zöme is.

Az ügyben 22 vádlott ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség, közülük csütörtökön Vizoviczki László - vendéglátó-ipari tevékenységgel foglalkozó vállalkozó - mellett hét vádlott, köztük egy volt tűzoltó százados esetében hirdetett részítéletet a bíróság. Őket zömmel felfüggesztett szabadságvesztésre, vagyonelkobzásra, illetve pénzbüntetésre ítélte a bíróság hivatali visszaélés, befolyással üzérkedés, valamint az ezekben a bűncselekményekben történő közreműködésük miatt.

Szabó József Tamás szóvivő felidézte: 2012-ben indult az ügyben nyomozás, és 2014-ben emelt vádat az ügyészség. Akkor a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsai olyan mértékben voltak leterhelve, hogy a tárgyalást Debrecenben kezdte meg egy katonai tanács. Az eljáró bíró ugyanakkor megbetegedett, az ügy visszakerült a Fővárosi Törvényszékre. Itt tavaly ősszel újrakezdődött a bírósági eljárás, amelyben az új büntetőeljárási törvény miatt ismételten nyilatkoztatták a vádlottakat arról, hogy beismerik-e a bűnösségüket. Nyolc vádlott élt ezzel a lehetőséggel, így esetükben született részítélet, további 14 vádlott esetében tovább folyik az eljárás.

Fejes Erik, az ügyben eljáró katonai ügyész ugyancsak újságíróknak azt mondta: 2012-ben azért indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség, mert adat merült fel arra vonatkozóan, hogy Vizoviczki László, illetve az érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságokhoz kötődő emberek hivatalos személyekkel léptek kapcsolatba és pénzért cserébe különböző kéréseket fogalmaztak meg. Ezek zömmel arra irányultak, hogy a hozzájuk köthető szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne történjenek hatósági intézkedések, míg a konkurenciánál igen - mondta.

Ismertette: 1999 novembere és 2012 májusa között követték el a vádlottak a bűncselekményeket, köztük szerepel hét volt rendőrtiszt, illetve főtiszt, volt tűzoltó százados, pénzügyőr főhadnagy, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő. A részítélet a volt tűzoltót és a volt önkormányzati köztisztviselőt érinti. A vád képviselője felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügy folytatódik további 14 vádlott esetében, köztük egykori rendőri vezetők, így a Nemzeti Nyomozó Iroda volt főosztályvezetője, illetve volt osztályvezetője ellen is, akiknek épp a szervezett bűnözés elleni fellépés lett volna a feladatuk, de volt BRFK-s vezető beosztású rendőr is szerepel a vádlottak közt. Rámutatott: korrupciós bűncselekményeknél a jog is megkülönbözteti azt, aki jogtalan előnyt nyújt, illetve aki jogtalan előnyt kér vagy elfogad. Jelen esetben utóbbi súlyosabban, 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. A vád szerint volt olyan hivatalos személy, aki 100 ezer forintot, de olyan is, aki rendszeresen több millió forintot kapott közvetve Vizoviczki László érdekkörétől - mondta.

A minősített adatokról - és ebből adódóan az ítélet indoklásának zárt ismertetéséről - szólva elmondta: olyan eljárásokról van szó, amelyek nyilvánosságra kerülése még mindig veszélyt jelenthet. Hozzátette: a vádemelés előtt megkeresték az ügyben a titokgazda szervezeteket, amelyek felülvizsgálták az adatok titkosságát és továbbra is fenntartották azt.

Fejes Erik emlékeztetett arra is, hogy a vádemelést követően az ügy két szálon folytatódott a bíróságon. A másik ügyben ugyancsak hét év fegyházzal sújtotta a Fővárosi Ítélőtábla Vizoviczki Lászlót felbujtóként, bűnszervezetnek elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. Ez az ítélet jogerős, és Vizoviczki László tölti a büntetését.

Ebben az ügyben azért mondták ki bűnösnek Vizoviczki Lászlót, mert a háttérből irányított egy belvárosi éttermekből, a Hajógyári-szigeten működő szórakozóhelyekből, diszkókból, night klubokból álló cégcsoportot, amelyben 2010 és 2012 között milliárdos nagyságrendű költségvetési csalást követtek el egyes cégek bevételeinek eltitkolásával.

A részítélet kihirdetésekor az érintett nyolc vádlott közül mindössze ketten voltak jelen, köztük a volt tűzoltó százados és egy másik, nem hivatalos személyként megvádolt férfi, a többiek esetében távollétükben hirdette ki döntését a bíróság.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím


Általános adatkezelési tájékoztató
 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.