jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Az emberi jogok tisztelete nemcsak jogi, hanem kulturális kérdés is - hangoztatta az emberi erőforrások minisztere az emberi jogok közelgő világnapja alkalmából rendezett budapesti konferencián.

Balog Zoltán szerint a jogvédelem az emberi méltóság tiszteletének kultúráját is magában hordozza. Azt mondta, hiába hoznak törvényeket, hiába kényszerítik ki adott esetben a jogsérelmek orvoslását, ha az emberek nem tisztelik egymás szabadságát a hétköznapi életben, ez nem erősíti az emberi jogok helyzetét.

A miniszter szerint "nemcsak bírósági ítéletekre", hanem kultúrára, nevelésre van szükség az emberi jogok érvényesítéséhez.

Balog Zoltán "a hamis megközelítések" veszélyére figyelmeztetett, arra, hogy vannak olyan helyzetek, amikor valamiről, amit emberi jognak tartanak, kiderül, hogy inkább árt annak, akinek segíteni szeretnének. Példaként a németországi prostitúció legalizálását és a migrációt említette, amelyek szerinte éppen az érintetteket hozhatják kiszolgáltatott helyzetbe.

Az a szabadság, amely a szabadság elvesztéséhez vezet, az nem szabadság többé - fogalmazott Balog Zoltán. Szerinte a prostitúció legalizációja mint "a munkához való jog biztosítása" valójában intézményes kereteket adott az emberkereskedelemnek. 

Arról is beszélt: a migráció emberi jogi hivatkozású támogatásából az embercsempészek húznak hasznot, az európai politika pedig nem képes megakadályozni a menekültek kiszolgáltatottságát.

A miniszter szerint azonban mégis védeni kell az emberi jogokat, akkor is, ha azokkal bizonyos esetekben visszaélnek, vagy ha azokat hatalmi törekvések hamis legitimizációjához használják fel. Az emberi méltóság tisztelete alapvető emberi kötelesség, és védelme minden állam egyik legfontosabb kötelezettsége, ahogy azt a magyar alaptörvény is rögzíti - szögezte le.

Balog Zoltán - utalva december 6-ára - megjegyezte, Szent Miklós püspök tekinthető emberi jogi harcosnak is, hiszen szót emelt a megalázó bánásmód és az emberkereskedelem ellen.

Gulyás: Magyarország álláspontja a bevándorlásról emberséges

Magyarország álláspontja a bevándorlás kérdésében humánus, emberséges és Európa jövőjét szolgálja - mondta a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Hanns Seidel Alapítvány által Hazai és nemzetközi jogvédelmi mechanizmusok címmel rendezett konferencia kerekasztal-beszélgetésén.

Gulyás Gergely kijelentette: a magyar kormány szerint akik migránsként vagy valós menekültként érkeznek Európába, valójában áldozatok, ezért gyűlöletkeltéssel vádolni a kormányt nem felel meg a valóságnak.

Véleménye szerint emberségesség szempontjából sem róható fel semmi a kormánynak, mert "nem mi voltunk, akik azt a látszatot keltettük", hogy Európa milliókat képes befogadni ellenőrizetlenül, majd a német belügyminiszter azt mondta, hogy az érkezettek 60 százaléka semmilyen védelmet nem érdemel, és vissza kell toloncolni őket. Magyarország szerint ezzel szemben lehetőleg mindenkinek helyben kell segíteni - tette hozzá.

Gulyás Gergely a miniszterelnöknek az őcsényi tiltakozásokról tett nyilatkozatát ért bírálatokra elmondta: nem lehet kiemelni az Őcsényben történtekre vonatkozó nyilatkozatot, hiszen ami ott történt, az alapvetően provokáció volt. A menekültek ellátása központi állami és nem helyi feladat - magyarázta.

Az ukrán oktatási törvényről közölte, az ügyben fenn kell maradnia az egyetértésnek: amikor a magyar kormány erősebb eszközökhöz nyúl, fontos, hogy a magyar politika egységet mutasson. Kifogásolta, hogy a kijevi amerikai nagykövetség gratulált az ukrán kormánynak a törvény elfogadásához.

A frakcióvezető beszélt a populizmusról is. Ezzel összefüggésben populizmusnak nevezte a Jobbik bérunióra vonatkozó javaslatát, mert - mint mondta - a kezdeményező tudja, hogy ez beválthatatlan ígéret, mégis folyamatosan emlegeti. Hozzáfűzte: ha viszont valaki közérthetően és népszerűen akarja megfogalmazni a mondanivalóját, az a modern demokrácia része. A politikai kommunikáció leegyszerűsödött - jegyezte meg.

Megítélése szerint kimeríti a gyűlöletkeltés fogalmát az, ami egyes országok sajtójában Magyarország ellen folyik.

Gulyás Gergely arra a felvetésre, hogy az uniós támogatásokat jogállamisági feltételekhez kötnék, emlékeztetett: az EU közös hétéves költségvetését egyhangúlag kell elfogadni, és senki sem gondolhatja, hogy lesz olyan költségvetés, amelyet a közép-európai országok ilyen feltételekkel elfogadnának.

A kerekasztal-beszélgetésen Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke arról beszélt: az emberi jogi szervezetek dolga az, hogy rávilágítsanak arra, ha a kormányok helytelenül cselekszenek. Ez a jogállam, a demokrácia egyik velejárója, tudomásul kell venni a bírálatot - fűzte hozzá.

Az ukrán oktatási törvényre utalva emlékeztetett: széles körű politikai egyetértés van abban, hogy a jogszabályt határozottan elítélik, mert az "a kisebbségi és az alapvető emberi jogokkal szemben történt".

Schiffer András jogász, az LMP volt vezető politikusa a kormány migrációs politikájáról azt mondta: a magyar stratégia helyes, ugyanakkor az nem lehet alap arra, hogy bárkivel szemben megalázó intézkedéseket tegyenek.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke előadásában a hazai jogvédelem jelentős intézményének nevezte az Ab-t. Emlékeztetett: "békés rendszerváltást éltünk át", de a kommunista diktatúra idején elfogadott jogrendszer tovább létezett.

Felidézte: abban a folyamatban, amelyben a korábbi jogrendszert megváltoztatták, az Ab komoly szerepet játszott, mert rendkívül széles hatáskört kapott, így lehetségessé vált, hogy "kigyomlálja" azokat a jogszabályokat, amelyek már nem illettek bele a jogállami jogrendszerbe. 

Több ügyet is felidézett, így azt a friss határozatot is, amely szerint nem minősül híresztelésnek, ha a sajtó úgy tudósít közéleti szereplők közügyekről szóló sajtótájékoztatójáról, hogy a tudósítás pontosan megfelel a megfogalmazottaknak, nem tartalmaz saját értékelést, egyértelműen megjelöli a közlések forrását, valamint a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett cáfolatának is helyet biztosít.

Paczolay Péter, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája felidézte: az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata indította el a folyamatot, hogy az emberi jogok bekerüljenek a jogrendbe.
Saját intézménye működését ismertetve előadásában közölte: Strasbourghoz akkor fordulhat valaki, ha minden jogorvoslati lehetőséget kimerített. Gyakran a büntetőperek ésszerűtlenül hosszú elhúzódása miatt indul eljárás az emberi jogok bíróságán - tette hozzá.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila arról beszélt, jövő május 25-étől "válik élessé" és alkalmazandóvá az új európai adatvédelmi reform. Ismertetése szerint ezzel a személyes adatok védelmének mechanizmusa alapvetően megváltozik. Nagyon sok olyan kérdés van, amely uniós szabályozási körbe tartozik majd, és amiről uniós egységes gyakorlatnak kell kialakulnia. Hozzátette: nemzetállami kompetenciában is maradnak majd területek, ám ezeknél is figyelembe kell venni bizonyos európai döntéseket.

forrás: Jogi Fórum

forrás: Jogi Fórum

A legtöbb esetben megfelelnek az előírásoknak a hallássérült tévénézők számára akadálymentesített műsorok - áll a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közleményében.

Az idei év első hat hónapjának több mint ötezer, ellenőrzött műsorórája alapján a médiaszolgáltatók a vetített műsoridő 83,5 százalékát látták el segédlettel, és a kötelezően segédlettel ellátandó műsoridő 99,8 százaléka feliratot vagy jelnyelvi tolmácsolást kapott. 

Az év első felében leghosszabb tartamban, 520,6 órában a Duna TV vetített hallássérült nézők számára is befogadható műsorszámot. A Duna Tv-t az m4, az m2, a Duna World követte a sorban, a legalacsonyabb akadálymentesített műsoridőt a két nagy kereskedelmi csatornánál regisztrálták a tájékoztatás szerint. 

A hallássérült nézőknek nyújtott segítség 99,7 százalékban feliratot, döntő mértékben teletext átiratot jelentett - jelezték, emlékeztetve arra, hogy a segédlettel kötelezően ellátandó programok között a médiatörvény kiemeli a hírműsorokat, a közérdekű közleményeket, a sport- és időjárás-jelentéseket, a politikai tájékoztató műsorokat, a politikai reklámokat, valamint a fogyatékos személyekről, illetve az esélyegyenlőségről szóló műsorszámokat. 

Felidézték: a médiaszolgáltatók nagy többségében biztosították a hozzáférést a programokhoz, a hatóság 12 alkalommal szabott ki bírságot, összesen 8,7 millió forint mértékben, megjegyezve, hogy az elfogadott beszámolót a testület három munkanapon belül közzéteszi az NMHH honlapján.

A testület frekvenciadöntéseiről szólva közölték: a médiatanács elvégezte a Miskolc 103,0 MHz körzeti közösségi rádiós frekvenciára érkezett pályázati ajánlatok alaki vizsgálatát. Nyilvántartásba vette a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Betegeiért Alapítványt mint pályázót, míg az FM1 Műsorszolgáltató Kft. pályázati ajánlatát - a korábban elutasított Ifjúságért és Rádiózásért Egyesületéhez hasonlóan - alakilag érvénytelennek nyilvánította. 

A kereskedelmi jelleggel meghirdetett Szolnok 90,4 MHz helyi frekvencia pályázati eljárásban az alaki vizsgálat után a tanács hiánypótlásra hívta fel az egyedüliként pályázó LB Rádió Kft.-t. A szintén helyi vételkörzetű Tatabánya 96,7 MHz, illetve Székesfehérvár 101,8 MHz helyi kereskedelmi hasznosításra kiírt pályázati eljárásokban a testület a tartalmi vizsgálatot végezte el, amelynek eredményeként az előbbi esetében az LB Rádió Kft.-től, illetve az utóbbinál a VLNC FM Rádió Kft.-től kér felvilágosítást - írják.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Bírósághoz fordult csütörtökön az Európai Bizottság (EB), a harmadik szakaszba léptetve ezzel egyszerre a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás, illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásokat.

A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd keretében próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság a mai napon a következő döntéseket hozta Magyarországra vonatkozóan:
 
Felsőoktatási törvény: az EU Bíróságához fordul a Bizottság
 
A Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít Magyarországgal szemben az EU Bíróságán amiatt, hogy a 2017. április 4-én módosított felsőoktatási törvény aránytalanul korlátozza az EU-n belüli és azon kívüli egyetemek tevékenységét, ezért helyre kell állítani a törvény uniós szabályozással való összhangját. A Bizottság a keresetet azzal az indokolással indította, hogy a módosított törvény nem egyeztethető össze a felsőoktatási intézmények szolgáltatásnyújtási szabadságával, valamint azon szabadságával, hogy az Unió területén bárhol letelepedjenek. Emellett a Bizottságnak továbbra is az a véleménye, hogy az új szabályozás ellentétes a tudományos szabadsághoz való joggal, az oktatáshoz való joggal és a vállalkozás szabadságával – amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít –, valamint az Unió nemzetközi kereskedelmi jog (a Kereskedelmi Világszervezet keretében létrejött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény [GATS]) szerinti jogi kötelezettségeivel. A Bizottság 2017 áprilisában indította meg a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Mivel Magyarország fenntartotta álláspontját, és a felsőoktatási törvényt nem hozta összhangba az uniós joggal, a Bizottság úgy határozott, hogy bírósági keresetet indít Magyarországgal szemben.

Bírósági kereset a civil szervezetekről szóló törvény miatt
 
A Bizottság keresetet indít Magyarországgal szemben az EU Bíróságán a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény miatt. A Bizottság idén kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mivel az ország nem teljesítette a uniós alapszerződésnek a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseiből eredő kötelezettségeit, tekintettel a civil szervezetekről szóló törvény azon előírásaira, amelyek közvetett diszkriminációt valósítanak meg és aránytalanul korlátozzák a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat. Ezen aggályokon túlmenően a Bizottság véleménye szerint Magyarország megsérti az egyesülési szabadsághoz, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméhez való jogot is, amely jogokat az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzíti, az EU-ról szóló szerződés szabad tőkemozgásról szóló rendelkezéseivel együtt értelmezve. Az eljárás első szakaszában Magyarország által előterjesztett érvek gondos elemzését követően az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy súlyos aggályai megválaszolatlanul maradtak, ezért indokolással ellátott véleményt bocsátott ki. A magyar hatóságok nem válaszoltak erre a megadott határidőn belül. Ezenkívül Magyarország mind a mai napig nem módosította, illetve nem helyezte hatályon kívül az uniós jognak megfelelően a civil szervezetekről szóló törvény vitatott rendelkezéseit. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé utalja az ügyet. 

Bírósági kereset a menedékkérők áthelyezésének ügyében
 
A Bizottság Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal szemben keresetet indít az EU Bíróságán abból kifolyólag, hogy nem tettek eleget a menedékkérők áthelyezésére vonatkozó jogi kötelezettségüknek. Annak ellenére, hogy szeptember 6-ai ítéletében a Bíróság megerősítette az áthelyezési mechanizmus érvényességét, a szóban forgó három tagállam továbbra sem adta jelét annak, hogy ki kívánná venni a részét a szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmus végrehajtásából. A Bizottság ezért mai döntésével megerősíti, hogy az eljárás előző szakaszai során ismertetett kötelezettségszegési esetek továbbra is fennállnak, és így megindulhat a bírósági szakasz.

További lépés Magyarország menekültügyi szabályozása miatt
 
Az Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott vélemény megküldésével újabb lépést tesz Magyarországgal szemben a menekültügyi jogszabályaival kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásban. A Bizottság 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az ügyben. A magyar hatóságokkal politikai és szakmai szinten folytatott többszöri egyeztetés, valamint a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításai kapcsán felvetődött aggályok nyomán a Bizottság 2017 májusában kiegészítő felszólító levél megküldéséről határozott. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően, és figyelembe véve a magyar Országgyűlés által októberben elfogadott új jogszabályt, a Bizottság a kiegészítő felszólító levelében szereplő 11 kérdésből 4 tekintetében nem folytatja tovább az eljárást. Mindazonáltal a magyar hatóságok válasza nem oszlatja el az aggályok többségét. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar jogszabályok nem állnak összhangban az uniós joggal, különösen a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel, a visszatérési irányelvvel, a befogadási feltételekről szóló irányelvvel, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezésével. 

A szerencsejáték-ágazatot érintő eljárások lezárása
 
Azon politikai kötelezettségvállalásával összhangban, hogy az uniós jog érvényesítése terén fokozottan stratégiai megközelítést alkalmazzon, a Bizottság úgy határozott, hogy lezárja az online szerencsejátékot érintő kötelezettségszegési eljárásait több tagállam, köztük Magyarország tekintetében. Az EU Bírósága több alkalommal is elismerte a tagállamok azon jogát, hogy korlátozzák a szerencsejáték-szolgáltatásokat, amennyiben a korlátozás olyan, a közérdekkel kapcsolatos célok eléréshez szükséges, mint a kiskorúak védelme, a szerencsejáték-függőség elleni küzdelem, valamint a szabálytalanságok és csalások elleni fellépés. A Bizottság elismeri az ilyen közérdekekkel kapcsolatos tagállami intézkedéseknek a politikai jogosultságát. A Bizottság a továbbiakban támogatja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy korszerűsítsék az online szerencsejátékra vonatkozó nemzeti kereteiket, és megkönnyítsék a nemzeti szerencsejáték-szabályozó szervek közötti együttműködést, de nem tekinti prioritásnak, hogy a kötelezettségszegési eljárás indítására vonatkozó hatáskörével élve az online szerencsejáték-szolgáltatás területén előmozdítsa az uniós egységes piac érvényesülését.
Az erre vonatkozó teljes sajtóközlemény itt olvasható.
 
Szennyvízkezelés és ivóvízminőség
 
A Bizottság nyomatékosan kéri Magyarországot, hogy biztosítsa a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó uniós szabályok betartását. Mivel összesen 22 agglomeráció esetében a szennyvízkezelésre vonatkozó irányelv követelményei nem teljesülnek, a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld. Ezenfelül a Bizottság kiegészítő felszólító levél keretében kéri Magyarországot, hogy az ország valamennyi övezetében teljesítse az arzén, a bór és a fluorid tekintetében az uniós ivóvízirányelvben előírt értékeket. A magyar hatóságoknak mindkét esetben két hónap áll a rendelkezésükre, hogy válaszoljanak a Bizottság által felvetett érvekre.
 
Laboratóriumi állatok védelme
 
A Bizottság felszólító levelet küld Magyarországnak amiatt, mert helytelenül ültette át a magyar jogba a tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó uniós irányelv számos rendelkezését. Az irányelv – amelynek átültetési határideje 2012. november 10. volt – az állatjólét magas szintjét biztosítja, miközben megőrzi a belső piac megfelelő működését. Célja az is, hogy minél kevesebb állatot használjanak fel a kísérletekben, illetve előírja, hogy alkalmazzanak más megoldásokat is, ahol lehet. Noha a magyar hatóságok jelezték hajlandóságukat a legtöbb kérdés rendezésére, mind ez idáig nem fogadták el a szükséges jogszabály-módosításokat. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre.
 
A kötelezettségszegési eljárásokban ma meghozott legfontosabb döntésekről szóló sajtóközlemény ITT olvasható.

forrás: Jogi Fórum

A családi vállalkozások jövőjét jelentő családi vagyontervezés hatékony eszköze a családi alkotmány. Ennek főbb összetevői lehetnek a házassági vagyonjogi szerződést, a bizalmi vagyonkezelési szerződést, a családi alapítványt és a családtagok közötti különböző szindikátusi megállapodások. De mik is a családi vállalkozások jogi buktatói? - Gondolatébresztő Jádi-Németh Andrea előadása alapján.

A családjogot a magyar polgári jogban, de legalábbis Magyarországon hagyományosan a kisebb-nagyobb családi viták rendezésének színtereként tartják számon, és a köztudatban a jogtudomány erőfeszítéseinek dacára is gyakran mint „bontójog” jelenik meg. Amint azonban a Magyar Országos Közjegyzői Kamara 2017. november 16-a és 18-a között a Budapesti Kongresszusi Központban megrendezett, 29. Közép-Európai Kollokvium elnevezésű rendezvényén Jádi-Németh Andrea ügyvéd jóvoltából kiderült, ez a jogterület sokkal több lehetőséget rejt magában, és sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint azt általánosságban gondolhatnánk. Az ügyvédnő a Kollokvium második napján a családi vállalkozások szerepéről, és a családi vagyontervezés fontosságáról tartott kiváló, szociális érzékenységről is tanúbizonyságot tevő előadást.

A családi vállalkozások átörökítése, a vállalkozást alapítók által megszerzett, és a megfelelő döntéshozatalhoz, irányításhoz szükséges tapasztalatok átadása az utódoknak, illetve ezen utódok felkészítése a vállalkozás továbbvitelére mindig is neuralgikus pontja volt az egymást követő generációk közötti váltásnak. Thomas Mann nagyívű, egy korszak végét megfestő családregényére és a klasszikus kapitalista ethosz nemzedékről nemzedékre egyre inkább halványuló ideálképére utalva írja Lábady Tamás a polgári jog általános részét taglaló, gyönyörű tankönyvében, hogy a „… kereskedői becsületben megöregedett Buddenbrookok világa néhány évtized alatt úgy olvadt szét, mint az ördög csinálta arany”. Manapság, amikor egy-egy generációt a latin ABC utolsó betűiről szokás elnevezni, és a technológiai fejlődés pörgette gazdaságban, a „pillanat zsarnoksága” által uralt társadalomban a „generáció” fogalma maga is jelentős változásokon megy keresztül és egyre nehezebben definiálható következetesen, egy-egy egymást követő nemzedék tagjai között pedig olykor nagyobb szakadék tátong, mint korábban dédunokák és dédszülők között, a családi vállalkozások jövőjének tervezése különös hangsúlyt, egyszersmind színezetet is nyer.

29. Közép-európai Kollokvium elnevezésű esemény második napján, a Családi vagyontervezés a családi béke érdekében című szekcióülésen Jádi-Németh Andrea, a bpv Jádi-Németh Ügyvédi Iroda vezető partnere „A családi vállalkozások jogi buktatói” címmel tartott előadást. Az elhangzottaknak különös ízt és aktualitást adtak a téma kapcsán az ügyvédnő által bemutatott Egyesül Államok- és Németország-beli példák, melyeknek a magyar jogtudatossággal és a vagyonjogi kultúra fejlettségével történő összevetése érdekes tanulságok levonására késztethette a hallgatóság erre fogékony tagjait.

Jádi-Németh Andrea előadása felvezetéseként a családi vállalkozásoknak a nemzetgazdaságban betöltött szerepéről beszélt, ennek során pedig elképesztő adatokról számolt be: nemzetközi összehasonlításban a családi cégek aránya a magánszektorban a 70-90%-ot is eléri, a munkavállalók családi vállalkozások általi foglalkoztatottsága pedig úgyszintén rendkívül magas. Többek között ezért is lenne kívánatos, hogy a stafétabot nemzedékek közötti átadása gazdasági, üzleti, és nem utolsó sorban emberi szempontból is minél zökkenő-mentesebben történjen. Ez ugyanis korántsem automatizmus: mint az az ügyvédnő szavaiból kiderült, az esetek döntő többségében (90%) a harmadik generáció szinte már semmit nem lát az alapítók által felhalmozott vagyonból, a második generáció ugyanis az ennek átadására, további kezelésére vonatkozó stratégia hiányában rendszerint teljesen feléli a rendelkezésére álló forrásokat.

A stratégia hiányán túl a családi vagyonnak a generációváltás során történő szétforgácsolódásában speciális, e vállalkozások családi jellegéből eredő konfliktusok is jelentős szerephez juthatnak. A családi vállalkozásokon ugyanis mindig „két sapka van”: míg a sikeres működés érdekében az üzleti racionalitás talaján kell a döntéseket meghozni, addig ezek a döntések adott esetben a vállalkozást működtetők legszemélyesebb viszonyait is érintik, ahol a felfokozott érzelmek hajlamosak felülírni az ésszerűséget. Tipikusan nézeteltéréshez vezethet például, ha a vállalkozást vezető családfő a saját gyermekének egyúttal a munkáltatója is. A családi vagyontervezés, a vállalkozás jövőjére vonatkozó cselekvési terv kidolgozása tehát kiemelt jelentőséggel kellene, hogy bírjon.

Ennek lehetőségeit vázolta Jádi-Németh Andrea előadása további részében, a családi vagyontervezés hatékony eszközeként emelve ki a családi alkotmányt, melynek főbb összetevőiként egyebek mellett a házassági vagyonjogi szerződést, a bizalmi vagyonkezelési szerződést, a családi alapítványt és a családtagok közötti különböző szindikátusi megállapodásokat nevesítette. Mint az ügyvédnő mondotta, ennek a komplex jogviszonyrendszernek, szinte fogaskerékszerűen egymásba simuló szerződések alkotta hálózatnak a kialakítására azért van szükség, mert egy családi vállalkozás élettartama során felmerülő összes helyzetről képtelenség lenne egyetlen dokumentumban rendelkezni, elengedhetetlen ugyanakkor a családi alkotmányban lefektetni a vállalkozás működtetésének, a család irányításának legfontosabb alapelveit, hogy például milyen módon történjen a vezetőváltás a vállalkozás élén, milyen eszközöket használjon a család a vagyon megóvása érdekében, illetve milyen vitarendezési mechanizmusok mentén tegyenek kísérletet a családtagok az esetlegesen felmerült nézeteltérések elsimítására. Tanácsos lehet annak a tisztázása is, hogy a vállalkozás irányítói milyen végzettséget várnak el az utódoktól a különböző szerepkörök átruházásához, és általánosságban is milyen feltételek mellett kaphatják meg a következő nemzedék tagjai az általuk betölteni kívánt pozíciót.

Az ügyvédnő, a magyar fülek számára kissé talán idegenül csengően, a családi vagyon tervezésének hatékony eszközeként írta le a házassági vagyonjogi szerződést, amely egy, a válás potenciális bekövezte esetére megkötött jogügylet keretei közül kilépve komoly hatással bírhat az adott családi vállalkozás életére. A házassági vagyonjogi szerződés okos felhasználására az ügyvédnő azt az amerikai párt hozta fel példaként, akik közel harmincévnyi együttélés után döntöttek a közös vagyonuk felosztásáról, mégpedig nem a lehetséges válást szem előtt tartva: elég jelentősnek gondolták a vagyonukat ahhoz, hogy azt strukturáltan védjék a család hitelezőivel szemben. Pár évvel később pedig, amikor a férfi mégiscsak pontot kívánt tenni az együtt eltöltött évek sorának végére, és az ő tulajdonában maradt baseball csapatban megkísérelte megszűntetni a felesége tisztségét, a feleség a bíróság előtt eredményesen hivatkozott a házassági vagyonjogi szerződés hatálytalanságára, az ugyanis csak abban az esetben lehetett alkalmas joghatás kiváltására, ha a hitelezőkkel szembeni vagyonstrukturálás célját szolgálja.

A házassági vagyonjogi szerződést követően Jádi-Németh Andrea a magyar magánjogba a 2013. évi Polgári Törvénykönyvvel bevezetett, és a gazdasági életben azóta is csak lassacskán gyökeret eresztő jogintézményről, a bizalmi vagyonkezelésről beszélt, mint a családi vagyontervezés hatékony eszközéről. A bizalmi vagyonkezelés főként azokban az esetekben alkalmazható a családi vagyon egybentartásának eszközeként, amikor a vállalkozás tulajdonosai az utódok érdektelenségéből, netalán hozzáértésük hiányából fakadó konfliktusoktól szeretnék megkímélni magukat, és ennek érdekében a vagyon sorsát kompetens kezekre kívánják bízni.

Az említett szerződéseken túl, ahogy Jádi-Németh Andrea hangsúlyozta, egy családi vállalkozásnak is körültekintően, bizonyos öröklési jogkövetkezményekre is gondosan ügyelve kell megválasztania például a megfelelő társasági formát, amelyben a működését folytatni szeretné, e körben pedig megkerülhetetlen a nemzetközi példák alapul vétele. Az ügyvédnő szerint a szindikátusi megállapodásoknak tehát igenis a családi vállalkozások esetében is van létjogosultsága, ez is hatékony megoldás lehet többek között a társasági részesedések átruházása, öröklése körül esetlegesen felbukkanó kérdőjelek megfelelő rendezésére.

Egy családi vállalkozás jövőjére vonatkozó összes kérdést egyetlen, mindenre kiterjedni igyekvő szerződéssel rendezni tehát nem lehet, a családi alkotmány megalkotása ugyanakkor hatásos eszköznek bizonyulhat a vállalkozásvezető családfők kezében ahhoz, hogy az irányításhoz és a kellően érzékeny konfliktuskezeléshez szükséges egyik „sapkát” se kelljen levenniük egy-egy családi vállalkozás élén; mindez azonban igen nagyfokú tudatosságot igényel.

Az előadás elején elhangzott, és a cikk első bekezdéseiben olvasható adatok tükrében talán érdemes feltenni a kérdést, hogy a magyar vagyonjogi kultúra vajon jó irányba halad-e, ha a családi vagyontervezés hatékonyságának növeléséről van szó, illetve, hogy vajon megfelelő erőfeszítéseket teszünk-e e vagyonjogi kultúra, tudatosság fejlesztése érdekében. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a nemzedékek közötti különbségek a nemzedékek munkáról és megélhetésről alkotott képének egyre markánsabb eltérése miatt is éleződtek ki annyira, hogy mindez egy családi vállalkozásban akár komoly nézeteltéréseket is eredményezhet. A legújabb generáció tagjai közül egyre kevesebben szeretnének munkaviszony keretei közt dolgozni, a családi vállalkozások átvételre várakozó stafétabotja pedig nagyszerű lehetőség lehet pályakezdő fiatalok számára. Ugyanakkor főleg szociológiai okokból kifolyólag (az ifjabb nemzedék tagjainak más jellegű elképzelése a munka értékéről, az idősebbek ragaszkodása az általuk megszokott, és bevettnek hitt formákhoz) az átmenetet nehéz akár csak kisebb zökkenőkkel is menedzselni. A családi vagyontervezés előszobájaként tehát érdemes lenne elgondolkodni a vagyonjogi kultúra fejlesztésének lehetőségeiről. Jádi-Németh Andrea előadása kiválóan illusztrálta, hogy hova lehet, és hova érdemes fejlődni e téren.

forrás: Jogi Fórum

Az uniós tagállamok pénzügyminiszterei megállapodtak arról, hogy mely EU-n kívüli országokat és területeket veszik fel arra a jegyzékre, melyet az EU – történelme folyamán első ízben – közzétesz az adózás terén nem együttműködő jogrendszerekről.

Az uniós pénzügyminiszterek összesen 17 olyan országot vettek fel a listára, amelyek nem tartják be a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó előírásokat. Ezen túlmenően az EU-val folytatott egyeztetéseknek köszönhetően 47 ország vállalt kötelezettséget arra, hogy orvosolja adórendszerének hiányosságait, és eleget tesz a vonatkozó követelményeknek.

Ez a példa nélküli lépés azt hivatott elősegíteni, hogy világszerte teret nyerjen a jó adóügyi kormányzás, és hogy ne kerülhessen sor olyan nagy összegű adóvisszaélésekre, mint amilyenekre a közelmúltban kipattant botrányok kapcsán fény derült.

A teljes sajtóközlemény ITT olvasható angolul.

Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke ITT megtekinthető.

forrás: Jogi Fórum

Az Apple sikeresen megakadályozta a „MI PAD” európai uniós védjegyként történő lajstromozását az elektronikus készülékek és a (tele)kommunikációs szolgáltatások vonatkozásában. Az Európai Unió Bírósága ítéletével helyben hagyta az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának határozatát, megerősítette: a MI PAD megjelölést nem lehet uniós védjegyként lajstromozni.

A T-893/16. sz. ügyben hozott ítélet Xiaomi, Inc. kontra Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

2014-ben a Xiaomi nevű kínai társaság, amely az elektronikára és a mobiltelekommunikációra specializálódott, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalától (EUIPO) a „MI PAD” szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozását kérte az elektronikus készülékek és a (tele)kommunikációs szolgáltatások tekintetében. Az Apple társaság, az azonos vagy hasonló áruk és szolgáltatások tekintetében lajstromozott korábbi IPAD védjegyére hivatkozva, felszólalt e megjelölés lajstromozásával szemben.

2016-ban az EUIPO helyt adott az Apple felszólalásának: miután megállapította az ütköző megjelölések közötti jelentős mértékű hasonlóságot, az EUIPO arra következtetett, hogy a két megjelölés közötti különbségek nem elegendőek az összetévesztés veszélyének kizárásához, továbbá hogy az érintett vásárlóközönség azt gondolhatná, hogy a MI PAD védjegy az IPAD védjegy egyik változata.

Mivel az EUIPO határozatát nem tartotta kielégítőnek, a Xiaomi keresetet nyújtott be az Európai Unió Törvényszékéhez a határozat megsemmisítése iránt.

Ítéletével a Törvényszék a Xiaomi keresetét elutasítja, és megerősíti azt, hogy a MI PAD megjelölést nem lehet uniós védjegyként lajstromozni.

A Törvényszék megerősíti az EUIPO-nak a két megjelölés összehasonlítására vonatkozó megállapításait: az ütköző megjelölések vizuális szempontból nagyfokú hasonlóságot mutatnak amiatt, hogy a MI PAD teljes egészében megismétli az IPAD szót, a két megjelölés az „ipad” betűsor tekintetében megegyezik, és azok csak abban különböznek, hogy a MI PAD szó elején egy további „m” betű is található. Hangzásbeli szempontból az ütköző megjelölések az érintett vásárlóközönség anglofon része számára közepes fokú hasonlóságot mutatnak (valószínű ugyanis, hogy az érintett vásárlóközönség e része a „mi” előtagot a „my” angol birtokos névmásra való utalásként fogja értelmezni, ennélfogva a MI PAD-ben és az IPAD-ben szereplő „i”-t ugyanúgy fogja kiejteni), a nem anglofon része számára pedig nagyfokú hasonlóságot (a vásárlóközönség e része hajlamos arra, hogy az „i”-t mindkét védjegy esetében azonos módon ejtse). Végül, fogalmi szempontból, az ütköző megjelölések az érintett vásárlóközönség anglofon része számára közepes fokú hasonlóságot mutatnak (számukra a közös „pad” elem elektronikus tabletet fog jelenteni, míg a „mi” és az „i” elemeket a közös „pad” elem minősítő előtagjaiként fogják érzékelni, amelyek fogalmi szempontból annak tartalmát különösebb mértékben nem változtatják meg), a nem anglofon része számára pedig semleges fokú hasonlóságot (mivel a közös „pad” elemnek a vásárlóközönség e része számára semmilyen jelentése sincs, hiszen fogalmi szempontból az ütköző megjelölések, egészükben véve, nem rendelkeznek különösebb tartalommal).

A Törvényszék azt is megerősíti, hogy ezen összehasonlítás alapján és a két megjelöléssel érintett áruk és szolgáltatások azonosságának vagy hasonlóságának figyelembevételével az EUIPO helyesen állapította meg, hogy a vásárlóközönség számára fennáll az összetévesztés veszélye. A Törvényszéknek tehát, az EUIPO-hoz hasonlóan, az az álláspontja, hogy egyrészt az ütköző megjelölések közötti, a MI PAD szó elején lévő további „m” betű jelenlétéből eredő eltérés nem elegendő a két megjelölés közötti nagyfokú vizuális és hangzásbeli hasonlóság ellensúlyozásához, másrészt hogy az érintett vásárlóközönség azt fogja hinni, hogy a szóban forgó áruk és szolgáltatások ugyanattól a vállalkozástól (vagy egymással gazdaságilag kapcsolatban álló vállalkozásoktól) származnak, és azt fogja gondolni, hogy a MI PAD bejelentett védjegy a korábbi IPAD védjegy egyik változata.

Ezen okok összességére tekintettel a Törvényszék helyben hagyja az EUIPO határozatát.

forrás: Jogi Fórum

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) idén először fizetett jogdíjat azoknak a színészeknek, akik televíziós- és animációs sorozatok szinkronjának elkészítésében dolgoztak. A néhány napja lezárt jogdíjfelosztás eredményeként összesen 220 millió forinthoz jut hozzá 1500 magyar és külföldi színész.

Az egy előadóművész számára kifizetett jogdíj összege – a felhasznált filmek terjedelméhez, ismétlési gyakorlatához, továbbá az azok elkészítésében közreműködő előadóművészek számához igazodva – a néhány forinttól a másfél millió forintot is meghaladó összegig terjedt. A kifizetett jogdíj közel 200 esetben haladta meg a százezer forintot.

Az EJI három éve vállalta fel az audiovizuális előadóművészek képviseletét, ekkor került sor első ízben ilyen jellegű jogdíjfelosztásra. Az eredetileg a szinkronos szakma képviseletét ellátó Szinkron Alapszervezet által kezdeményezett jogdíjfelosztás – a mozifilmeket követően – idén új területtel, a televíziós sorozatokkal és az animációs műfajjal bővült, így először részesülhettek jogdíjban például a Szex és New York, az NCIS vagy a Hupikék törpikék magyar hangjai. Rajkai Zoltán, a Szinkron Alapszervezet elnöke, az EJI Jogdíjbizottságának tagja elmondta, hogy a sorozatokra is kiterjedő jogdíjfelosztás hatalmas vállalás volt az EJI részéről, hiszen óriási adatmennyiséget kellett feldolgozni, miközben az adatok egy része nem állt rendelkezésre. Egy több éves folyamat részeként idén a sorozatoknak és az animációs filmeknek főbb szereplői részesültek jogdíjból. Az EJI és a Szinkron Alapszervezet azon dolgozik, hogy a jogdíjfelosztás jövőre – a teljes szinkron szakma érdekében – még pontosabbá, részletesebbé váljon.

Az audiovizuális jogdíjak felosztása során figyelembe vett nyolc televíziós csatornát (Duna TV, M2, M3, M5, RTL-Klub, TV2, Story 4 és Minimax) idén is a Színművészek Jogdíjbizottsága jelölte ki, ügyelve a műfaji sokszínűség elvének érvényesítésére. Az EJI közel 16 000 sugárzott műsort dolgozott fel, melynek fele televíziós-, illetve animációs sorozat volt. A közreműködői adatok egyrészt a területért felelős közgyűjtemény, a MANDA, másrészt az Internetes Szinkron Adatbázisból, valamint a Szinkronikum Egyesület által üzemeltetett magyarszinkron.hu adatbázisából származnak. Az azon filmekre eső jogdíjakat, amelyeknél az említett adatbázisok nem tartalmaztak a közreműködő előadóművészekre vonatkozó információt, az EJI elkülönítette. E jogdíjak kifizetésére a közreműködő előadóművészek hiteles azonosítását követően kerül majd sor.

__________________________________________________________________________________

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesületről (EJI)

Az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület a zenészek, színészek, táncosok jogait érvényesítő egyesület, amit az előadók hoztak létre. A televíziók, rádiók és más zenefelhasználók jogdíjat fizetnek az előadóknak felvételeik felhasználásáért. Ezt a jogdíjat Magyarországon minden hazai és külföldi előadó nevében az EJI szedi be és fizeti ki részükre. Az EJI-nek 1600 zenész, színész és táncos tagja van, évente több mint 90 000 előadóművész számára fizetett ki jogdíjat.

forrás: Jogi Fórum

Tíz év elteltével is eredménytelen a hátrányos megkülönböztetéssel és a kisebbségek elleni gyűlölettel szemben folytatott harc az Európai Unióban - derül ki az EU Alapjogi Ügynökségének (FRA) egy évtized után ismét elkészített, átfogó felméréséből, amely szerint az unió területén a tartós és széles körű hátrányos megkülönböztetés, az intolerancia és a gyűlölet sok kisebbséghez tartozó személynek az elidegenítésével és a társadalom szélére sodródásával fenyeget.

Az FRA igazgatója, Michael O'Flaherty az ügynökség 2008-ban végzett első ilyen jellegű felmérésére utalva úgy fogalmazott: "Majdnem egy évtizeddel ezelőtt figyelmeztettünk arra, hogy az etnikai származáson alapuló megkülönböztetés és gyűlölet széles körben fennáll. Az új eredmények azt mutatják, hogy a jogszabályaink és szakpolitikáink napjainkban sem védik kellően azokat az embereket, akiknek érdekeit szolgálni hivatottak."

A független uniós szerv szerdán Bécsben kiadott közleménye O'Flahertyt idézve arra is rámutatott, hogy minden egyes hátrányos megkülönböztetéssel és gyűlöleti cselekménnyel sérül a szociális kohézió, és olyan egyenlőtlenségek születnek, amelyek "nemzedékekre vetnek árnyékot azzal, hogy táplálják az elidegenítést, amely végső soron pusztító következményekkel járhat".

Az európai uniós kisebbségekről és megkülönböztetésről szóló második tanulmány (EU-MIDIS II) kiemeli, hogy a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni jogvédelem biztosításához speciális és erősebb, hatékony szankciókkal társuló intézkedésekre van szükség.

A jelentés szerint uniós átlagban az etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetések 88 százalékát, a gyűlölet motiválta zaklatások 90 százalékát és a gyűlölet motiválta erőszakos esetek 72 százalékát nem jelentették be, és az áldozatok "sokkal nagyobb fokú megszólítására van szükség" ahhoz, hogy jelenteni merjék az incidenseket. Mindeközben a bűnüldöző és az egyenlőséggel foglalkozó szerveknek megfelelő eszközökre van szükségük ahhoz, hogy a bejelentett problémákat hatékonyan tudják kezelni.

A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók 38 százalékát érte hátrányos megkülönböztetés az elmúlt öt évben Európában: ez különösen az észak-afrikaiakat (45 százalék), a romákat (41 százalék) és a Szaharától délre fekvő országokból származó afrikaiakat (39 százalék) érintette. A hátrányos megkülönböztetés a munkakereséssel összefüggésben volt a legnagyobb (29 százalék).

A második generációs bevándorló válaszadók 31 százaléka tapasztalt az elmúlt évben gyűlölet motiválta zaklatást, és ezeknek a felét az elmúlt évben legalább hatszor zaklatták. Az általános népességhez (74 százalék) viszonyítva kevesebb kisebbséghez tartozó személy (61 százalék) végzett legalább középiskolai felsőbb osztályt, ami csökkenti a foglalkoztatási esélyeiket - szögezte le az ügynökség.

A felmérés szerint a kisebbséghez tartozók körében nagyobb a közintézményekbe vetett bizalom a többségi lakossághoz képest, és nagy részük szoros kötődést érez az ország iránt, amelyben lakik. Nagyfokú nyitottságot mutatnak továbbá a többi etnikai csoport irányába. Ugyanakkor a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás vagy az erőszak hatása is egyértelműen látszik: az áldozattá válók kevésbé bíznak a közintézményekben és kisebb kötődést éreznek a lakóhelyük szerinti ország iránt.

Az Alapjogi Ügynökség felmérése a hátrányos megkülönböztetéssel, a zaklatással, a rendőri feltartóztatáshoz kapcsolódó tapasztalatokkal, a jogokra vonatkozó tudatossággal, a beilleszkedéssel és a más csoportok iránti nyitottsággal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. A kutatást az Európai Unió egész területére kiterjedően végezték több mint 25 ezer, bevándorlói vagy etnikai kisebbségi háttérrel rendelkező megkérdezett körében.

forrás: Jogi Fórum

A közigazgatási perek jelenlegi eljárási szabályaihoz képest a 2018. január 1-jével hatályba lépő közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) nevesítve határozza meg a keresetek egyes fajtáit, vagyis azokat a kérelemtípusokat, melyeket a közigazgatási perben a felperes előterjeszthet. E kérelmek lényegét foglalja össze a Fővárosi Törvényszék a jogalkalmazók számára.
Az Állami Számvevőszék kétévente ellenőrzi a pártok gazdálkodását, melynek keretében értékeli a támogatások és adományok párttörvénynek megfelelő elszámolását. Ha egy párt tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, például az adott időszakban alkalmazott piaci árnál lényegesen olcsóbban vett igénybe valamilyen szolgáltatást, annak értékét az ÁSZ állapítja meg. Ezt követően a párt a tiltott támogatás összegét az ÁSZ felhívására 15 napon belül köteles befizetni a központi költségvetésnek. Emellett a Magyar Államkincstár is csökkenti a párt központi költségvetésből juttatott támogatását az ÁSZ által megállapított összeggel.
A mai napon uniós megállapodás született arról, hogy az online termékértékesítéssel foglalkozó cégek a jövőben egyszerűbb és hatékonyabb szabályok szerint fizetnek majd hozzáadottérték-adót (Magyarországon általános forgalmi adót, azaz áfát) az interneten eladott termékek után.
Kovács Béla ellen a Központi Nyomozó Főügyészség állam elleni és költségvetést károsító, továbbá közbizalom elleni bűncselekmény miatt vádat emelt a Budapest Környéki Törvényszéken. Az európai parlamenti képviselőt az Európai Unió intézményei elleni kémkedés bűntettével, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és három rendbeli folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja az ügyészség.
A luxusáruk szállítója megtilthatja a szerződéses forgalmazóinak, hogy az árukat harmadik felek olyan internetes platformjain keresztül értékesítsék, mint például az Amazon. Az ilyen tilalom alkalmas az áruk luxusimázsának megőrzésére, és főszabály szerint nem haladja meg az ehhez szükséges mértéket - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
Nem minősül híresztelésnek, ha a sajtó úgy tudósít közéleti szereplők közügyekről szóló sajtótájékoztatójáról, hogy a tudósítás pontosan megfelel az megfogalmazottaknak, nem tartalmaz saját értékelést, egyértelműen megjelöli a közlések forrását, valamint a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosít, vagy felkínálja neki a válaszadás lehetőségét – mondta ki az Alkotmánybíróság friss határozatában. A testület megsemmisítette azt a bírósági ítéletet, amely ezzel ellentétes következtetésre jutott. A közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítást olyan kivételnek kell tekinteni, amikor az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól.
Bobek főtanácsnok álláspontja szerint jogellenes az a nemzeti jogi követelmény, amely szerint a nemet változtató személy állami öregségi nyugdíjra való jogosultságának az a feltétele, hogy ne legyen házas. Az ilyen követelmény ellentétes a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmódról szóló európai uniós irányelvvel - állítja a főtanácsnok.

Oroszország 2018. január 1-jétől tilalmat vezet be a névtelen kommunikációra a mobiltelefonos üzenetküldő (messenger) alkalmazásokon - közölte Jurij Csajka orosz főügyész Szentpéterváron, a Sanghaji Együttműködési Szervezet főügyészeinek tanácskozásán.

"Azonnali üzenetküldő szolgáltatás kizárólag az előfizetői szám alapján és arra vonatkozó megállapodás alapján azonosított felhasználóknak lesz nyújtható" - mondta.

Emellett olyan törvénymódosítások emelkednek törvényerőre az év elején, amelyek lehetővé teszik a büntetőjogi felelősségre vonást a nukleáris, a vegy-, az energia- és a hadiipar irányító rendszereihez való illetéktelen hozzáférés esetében.

Jurij Csajka emlékeztetett rá, hogy novembertől hatályos az a törvény, amelynek értelmében az online szolgáltatók tulajdonosai kötelesek letiltani az Oroszországban betiltott információkat. Ennek megszegése esetén maga a szolgáltató is blokkolható.

A főügyész sürgette, hogy az ENSZ égisze alatt dolgozzanak ki egy egyezményt a kiberbűnözés elleni harcról. Megítélése szerint az Európa Tanács 2001-es, a számítástechnikai bűnözésről szóló egyezménye - ez ideig az egyetlen nemzetközi szakdokumentum - komoly átdolgozásra szorul, egyebek között azért, mert nem rendelkezik a kiberbűnözés összes ma létező formájával. Felajánlotta, hogy Oroszország megosztja az ezen a téren szerzett tapasztalatait.

Rámutatott: az orosz főügyészség rendkívüli jelentőséget tulajdonít annak, hogy megakadályozzák az internet felhasználását szélsőséges ideológiák terjesztésére, terrorcselekmények előkészítésére és betiltott szervezetek számára történő tagtoborzásra. Mint mondta, a vonatkozó rendszabály 2014-ben történt bevezetése óta több mint 3 ezer weboldalt tiltottak le, és több mint 50 ezer szolgáltatóról távolítottak el jogellenes információt.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Bizottság közleményt adott ki, melyben felvázolta, mire van szükség az emberkereskedelem eredményesebb megakadályozása érdekében és milyen konkrét intézkedések mellett kötelezi el magát. A 2012–2016-os uniós stratégiára építve és az utóbbi időben jelentkező migrációs, gazdasági és biztonsági kihívások figyelembevételével a Bizottság a közleményben meghatározta, melyek a legfontosabb célkitűzések az emberkereskedelem felszámolására irányuló küzdelem terén.

A Bizottság által meghatározott prioritások kijelölik, mely területeken van szükség azonnali intézkedésekre az EU és a tagállamok részéről az emberkereskedők üzletszerű tevékenységének ellehetetlenítése, az áldozatokat megillető jogok hatékonyabb érvényre juttatása, valamint a belső és a külső erőfeszítések fokozása érdekében.

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos hangsúlyozta: „A 21. században teljességgel elfogadhatatlan – Európában éppúgy, mint másutt –, hogy embereket kizsákmányoljanak, és úgy adjanak-vegyenek, mint valami árucikket. Az évek során az EU jogi és operatív eszközöket fejlesztett ki, hogy segítségükkel fellépjen e szörnyű bűncselekmény ellen. Még több erőfeszítésre van azonban szükség, mivel a migrációs válság és a nemzetközi szintű biztonsági fenyegetések miatt az emberek kiszolgáltatottabbá váltak: könnyebben esnek áldozatul a bűnözői hálózatoknak, és könnyebb őket kizsákmányolni. Felszólítom mindegyik tagállamot, hogy erőteljesebb nyomozati és vádhatósági munkát folytatva haladéktalanul lépjen fel a gátlástalan bűnözőkkel szemben, védelmezze jobban az áldozatokat, és maradéktalanul alkalmazza az áldozatok védelmét szolgáló uniós szabályokat. Mindenkit felkérek továbbá arra, hogy működjön szorosabban együtt a nemzetközi partnerekkel. Az emberkereskedelem nem csak Európán belül jelent problémát – mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy mindenütt felszámoljuk ezt a jelenséget.”

A Bizottság nyomon fogja követni a közleményében felvázolt intézkedéseket, és 2018 végéig jelentésben számol majd be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elért eredményekről.

Közlemény az emberkereskedelem felszámolására irányuló uniós stratégia végrehajtásának utánkövetéséről és további konkrét intézkedések meghatározásáról (angolul)

Az emberkereskedelem felszámolására irányuló európai uniós stratégia (2012–2016) (magyarul)

forrás: Jogi Fórum

Az érdemi tárgyalási szak legfőbb specifikuma, hogy főszabályként a per érdemét tekintve a tárgyaláson már semmi nem változhat, ott a perfelvétel során meghatározott keretek között, a perfelvétel során előterjesztett bizonyítási indítványok alapján a bíróság lefolytatja a bizonyítást és dönt.

A per érdemét, a per kereteit, valamint a per tárgyát tekintve az érdemi tárgyaláson elvileg már semmi nem változhat, azon a perfelvétel során meghatározott keretek között, a perfelvétel során előterjesztett bizonyítási indítványok alapján folytatja le a bíróság a bizonyítást és határoz. Természetesen a bizonyítás során is felmerülhetnek olyan körülmények, amelyek alapján adott esetben további bizonyítási indítványt mégiscsak elő lehet terjeszteni – ennek feltételeit a törvény külön szabályozza –, de nem ez a főszabály.

A bíró az érdemi tárgyalási szakban úgynevezett anyagi pervezetést folytat, mely tevékenység lényege, hogy ha a fél nyilatkozata hiányos, homályos, nem egyértelmű, vagy nem terjed ki mindenre, amire ki kellene terjednie, akkor erre a bíróság felhívja az érintett fél figyelmét.

Az anyagi pervezetés a jövőben semmiféle, a közbeszédben „hivatalból(i) eljárásnak” nevezett bírói cselekményt nem fog tartalmazni. A bíróság főszabályként hivatalból semmiben nem fog eljárni, hivatalból semmit nem fog bizonyítani, de olyan jog alapján sem fog a felperesnek ítélni, amely jogot a felperes nem is érvényesített a keresetében – és szükségképpen amivel szemben az alperes nem védekezett. Következésképp a bíróság nem ad jogot, tehát a felperesnek egyértelműen meg kell jelölnie a keresetlevelében, hogy milyen jogot kíván a bíróság előtt érvényesíteni – a bíróság pedig kizárólag arról dönthet, hogy a felperest az a jog megilleti-e vagy sem. Egy példával szemléltetve a fentieket: még ha a rendelkezésére álló tények alapján egyértelmű is lesz a bíróság számára, hogy a felperes rossz jogot jelölt meg a keresetlevelében, azaz az általa megjelölt jogon nem jár neki pl. egymillió forint, de más jog alapján járna, akkor a bíróság nem ítélheti meg a felperesnek az egymillió forintot. Ezt nevezik az érvényesített joghoz kötöttségnek. Mindennek az az oka, hogy a bíróság úgynevezett közrehatási kötelezettsége – amit a törvény szabályoz – kizárólag a felek eljárási kötelezettségeinek meghatározására vonatkozik, a hivatkozott törvényben meghatározott módon és eszközökkel.

Kapcsolódó cikk:

Kötelező jogi képviselet első fokon a törvényszékek előtt - Januártól szigorodnak a perfelvétel szabályai

forrás: Jogi Fórum

Az Állami Számvevőszék üdvözli az Országos Bírósági Hivatal által, a bírósági szervezet korrupció elleni védettsége érdekében tett lépéseit, és az ÁSZ fontos eszköznek tartja a bírák függetlenségét erősítő integritási szabályzat megalkotását. Múlt heti döntésében – kisebb kifogások, szükséges módosítások mellett – az Alkotmánybíróság is megerősítette, hogy lehetséges és szükséges az integritási kérdések szabályozása a bírósági szervezetben.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elkötelezte magát az integritásalapú közigazgatási kultúra meghonosítása és elterjesztése mellett, és több mint 10 éve kiemelt figyelmet fordít a megelőzésen alapuló korrupció elleni fellépésre.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2012-ben csatlakozott az Állami Számvevőszék által 2011-ben kezdeményezett nemzeti korrupcióellenes intézményközi összefogáshoz, amelynek tagja az ÁSZ, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, a Belügyminisztérium, az OBH, majd 2016-tól a Magyar Nemzeti Bank és a Közbeszerzési Hatóság is. Az OBH a csatlakozása óta aktív tagja az együttműködésnek.

Az OBH korrupcióellenes elköteleződését mutatja, hogy a bíróságok minden évben – így 2017-ben is – csatlakoztak az ÁSZ Integritás-felméréséhez. A felmérésben való részvétel már önmagában is erősíti az integritás tudatosságot.

Az OBH által kidolgozott – például a bírák által elfogadható ajándékokat, vagy az egyéb keresőtevékenységet is szabályozó – integritás szabályzat követendő példaként szolgálhat más szervezetek, intézmények számára is. Ezt alátámasztja, hogy az Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO) a 2017. évi jelentéstervezetében kifejezetten üdvözölte az OBH integritási szabályzatának megalkotását.

Az ÁSZ folyamatosan támogatja az Országos Bírósági Hivatalt az integritás erősítésében. Ennek érdekében az elmúlt években a Számvevőszék vezetői, szakértői számos rendezvényen, belső képzésen osztották meg az ÁSZ tapasztalatait az Országos Bírósági Hivatallal. Legutóbb 2017. november 23-án a Fővárosi Ítélőtáblán.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.