jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

A Törvényszék szerint a Bizottság jogosan tagadta meg a magyarországi devizahitelekkel összefüggésben folytatott vizsgálatához kapcsolódó dokumentumok hozzáférhetővé tételét - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A Törvényszék T-632/17., T-633/17. és T-634/17. számú Galcsikné, Sárossy és Pint kontra Bizottság ügyekben hozott ítéletei

A magyarországi devizahitel-adósok érdekeit képviselő Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület, amelynek a jelen ügyek felperesei is a tagjai, panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál lényegében amiatt, hogy a magyar jogalkotó – az egyesület szerint – azzal, hogy jogalkotási aktusokkal a devizahitel-szerződések egyes elemeit megváltoztatta, másokat – például az árfolyamkockázatnak a fogyasztóra való hárítását – pedig hallgatólagosan megerősítette, az uniós fogyasztóvédelmi szabályokat megsértve önkényesen beavatkozott a fogyasztói devizahitel-szerződésekben megállapított jogviszonyokba, amelyeket az azok megkötésekor érvényben lévő szabályok szerint kellene elbírálni a magyar bíróságoknak.

Miután a Bizottság mind a mai napig nem tartotta szükségesnek, hogy a szóban forgó panasz alapján kötelezettségszegési eljárást indítson, az említett egyesület három tagja hozzáférést kért a Bizottság által az ügyben folytatott vizsgálattal kapcsolatos dokumentumokhoz. Mivel a Bizottság a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmüket elutasította, az érintettek az elutasítást tartalmazó határozat megsemmisítését kérték a Törvényszéktől.

A mai napon meghozott ítéleteivel a Törvényszék elutasítja a hozzá benyújtott kereseteket.

A Törvényszék szerint ugyanis – az uniós szervek által kezelt dokumentumokhoz való hozzáférés lehetőségét biztosító általános szabálytól1 eltérően – az e szervek által folyatott vizsgálatok védelmére vonatkozó célkitűzés igazolhatja az említett hozzáférés megtagadását. A Törvényszék mindezzel összefüggésben megállapítja, hogy a Bizottság által a kötelezettségszegési eljárás megindítására irányuló panasz vonatkozásában folytatott vizsgálathoz kapcsolódó dokumentumok bizalmas jellegét vélelmezni kell, és hogy e vélelem – a felperesek állításával ellentétben – a jelen ügyekben érintett dokumentumokra is kiterjed.

A Törvényszék emellett kimondja, hogy a felperesek nem bizonyították, hogy a vitatott dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez olyan nyomós közérdek fűződik, amely felülírná az e hozzáférés megtagadását igazoló, az uniós szervek által folyatott vizsgálatok védelmére vonatkozó okokat.

A Törvényszék határozata ellen annak közlésétől számított két hónapon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani a Bírósághoz.

_________________________________________________________________________________

1E szabályt az 1049/2001/EK rendelet tartalmazza.

forrás: Jogi Fórum

Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó nem szabályozta a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 33. § (1) bekezdése szerint indult eljárásban a kezdeményező vallási szervezet jogállását az eljárás lezárásáig. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. december 31-ig tegyen eleget.

Egy jogos védelmi helyzet megállapításával és a vádlott felmentésével végződő büntetőügyet, illetve egy izgalmas családjogi esetet feldolgozó videófilmmel bővült a „Kúriai esetek” videós kerekasztal-beszélgetés sorozat. A rövid filmeken kúriai bírák, különböző szakterület képviselői, illetve a közélet szereplői beszélnek Kúrián zárult jogesetek jelentőségéről, tanulságairól, valamint társadalmi vonatkozásairól.

A „Kúriai esetek” – videós kerekasztal-beszélgetés kilencedik részében a résztvevők annak kapcsán értekeznek, hogy a legfőbb bírói fórum Bfv.III.859/2017. számú jelentős ügyben 2017. november 7-én hozott határozatot. A Kúria kimondta, hogy a javak elleni jogtalan támadást gépjárművel végrehajtó támadót gépjárművel nyomon követni, s a jogtalanul elvett javak visszaadásának kikényszerítése végett utolérni olyan törvényes joggyakorlás, amely védelmi cselekmény, a javak ellen intézett jogtalan támadást elhárító magatartás. Az ebből eredő nem szándékolt súlyosabb következmény kockázatát ez esetben is a jogtalan támadó viseli. A beszélgetés résztvevői: Kónya István a Kúria elnökhelyettese, Márki Zoltán a Büntető Kollégium tanácselnöke, Farkas Johanna a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kriminálpszichológiai Tanszékének adjunktusa és Lándori Tamás újságíró.

A sorozat tízedik részében a Kúria bírái, valamint külsős szakértők a Kúrián jogerősen lezárult gyermekfelügyeleti per jogi hátteréről és tanulságairól értekeznek. A Kúria Pfv.II.21.129/2016. számú döntésében hangsúlyozta, hogy a szülők közötti érzelmi kapcsolat megszűnése nem eredményezheti azt, hogy a gyermek az elköltöző szülőjétől elszakadjon, a vele korábban fennálló érzelmi kötődése megszűnjön. A gyermek érdekét súlyosan sértő módon jár el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől indokolatlanul elzárja és ellene hangolja. A beszélgetés résztvevői: Czifra Szilvia újságíró, Kőrös András a Kúria nyugalmazott tanácselnöke, Németh Rita pszichológus szakértő és Iring Zoltán klinikai szakpszichológus, a XII. kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Központ vezetője.

A videós kerekasztal-beszélgetés sorozat 2015-ben indult. Célja, a Kúrián folyó szakmai munka szélesebb körben történő megismertetése, a már lezárt jogviták közérthető formában történő megvitatása és elemzése. A projekt hozzájárul a Kúria működésének átláthatóságához, és erősíti az állampolgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalmát.

A „Kúriai esetek” megtekinthetők a Kúria honlapján.

forrás: Jogi Fórum

Folyamatos erőfeszítésre van szüksége a cégeknek, hogy adó- és pénzügyeik kezelésében lépést tartsanak az egyre inkább transzparens és összekapcsolódó nemzetközi adórendszerekkel. A döntéshozók 93 százaléka tart tőle, hogy nem fogja tudni kezelni a különböző nemzeti adóhatóságok esetenként egymásnak ellentmondó álláspontját – derül ki az EY több mint 1700 cégvezető körében végzett nemzetközi kutatásából.

Több mint száz éve nem látott átalakulás előtt áll a nemzetközi adórendszer a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) akcióterve alapján – mutat rá az EY tanulmánya. A multinacionális vállalatok a nyereség áthelyezésével csökkentik ugyanis az adóalapjukat – ez ellen kíván most fellépni az OECD. A globális tendenciák alapján mindinkább összekapcsolódik az egyes országok adóigazgatása és adóadminisztrációja is. A kormányok egyre több elektronikus információt gyűjtenek be és osztanak meg egymással a célzott ellenőrzések során. A megkérdezett cégvezetők 89 százaléka úgy gondolja, hogy mindez folyamatos adaptációt igényel és többletfeladatokat jelent majd a jövőben, tízből nyolc válaszadó pedig az adókockázatának növekedésére is számít.

"Ma egy lokálisan meghozott pénzügyi vagy adópolitikai döntés is azonnal nemzetközi hatást válthat ki, ami befolyásolja a vállalatok működését is” – emelte ki Rencz Botond, az EY vezérigazgatója. „Ahhoz, hogy a cégek időben észleljék és gyorsan tudjanak reagálni az őket érintő jogszabály-módosításokra, rendelkezniük kell a megfelelő tanácsadói és technológiai háttérrel” – tette hozzá a szakértő.

A cégek döntő többsége már tett lépéseket annak érdekében, hogy kiküszöbölje a jelenlegi működési modelljében tapasztalható hiányosságokat, 87 százalék szerint azonban nem áll rendelkezésre elegendő erőforrás az adózással kapcsolatos szabályozásváltozások követéséhez. Ez növeli a vállalat adókockázatát – így a szervezet által fizetendő adót is.

forrás: Jogi Fórum

Részlegesen megújult az Európai Unió Bírósága. Október 7-től hat új tag lép hivatalba. A mai napon pedig a 2018. október 9-től 2021. október 6-ig terjedő időszakra a bírák maguk közül újraválasztották Koen Lenaertst a Bíróságának elnökévé.

Az Európai Unió tagállamai kormányainak képviselői 2018. február 28-i határozatukkal a 2018. október 7-től 2024. október 6-ig terjedő időszakra megújították a Bíróság nyolc bírája, vagyis Alexander Arabadjiev, Jean-Claude Bonichot, Thomas von Danwitz, Carl Gustav Fernlund, Egils Levits, Constantinos Lycourgos, Jiří Malenovský és Alexandra Prechal megbízatását.

A 2018. február 28-i, 2018. június 13-i, 2018. július 25-i és 2018. szeptember 5-i határozatokkal a 2018. október 7-től 2024. október 6-ig terjedő időszakra Antonio Tizzano helyére Lucia Serena Rossit, Egidijus Jarašiūnas helyére Irmantas Jarukaitist, Anthony Borg Barthet helyére Peter George Xuerebet, José Luís da Cruz Vilaça helyére pedig Nuno José Cardoso da Silva Piçarrát a Bíróság bírájává nevezték ki.

Az Európai Unió tagállamai kormányainak képviselői 2018. február 28-i határozatukkal a 2018. október 7-től 2024. október 6-ig terjedő időszakra megújították a Bíróság két főtanácsnoka, vagyis Yves Bot és Maciej Szpunar megbízatását.

A 2018. február 28-i és 2018. szeptember 5-i határozatokkal a 2018. október 7-től 2024. október 6-ig terjedő időszakra a Bíróság főtanácsnokává nevezték ki Paolo Mengozzi helyére Giovanni Pitruzzellát, valamint Gerard Hogant.

Az Európai Unió Bírósága a tegnapi napon a székhelyén ünnepélyes ülést tartott egyrészt Antonio Tizzano, José Luis da Cruz Vilaça, Melchior Wathelet, Anthony Borg Barthet, Paolo Mengozzi és Egidijus Jarašiūnas megbízatásának megszűnése és távozása, másrészt pedig az intézmény új tagjainak eskütétele és hivatalba lépése alkalmából.

Koen Lenaertst újraválasztották az Európai Unió Bíróságának elnökévé
 
A Bíróság tagjainak részleges megújítását követően a mai napon a 2018. október 9-től 2021. október 6-ig terjedő időszakra a bírák maguk közül Koen Lenaertst újraválasztották az Európai Unió Bíróságának elnökévé.

Koen Lenaerts életrajza

Született 1954-ben; jogi diploma és jogi doktorátus (Katholieke Universiteit Leuven); Master of Laws, Master in Public Administration (Harvard University); tanársegéd (1979–1983), majd az európai jog tanára (1983-tól) a Leuveni Katholieke Universiteiten; jogi referens a Bíróságon (1984– 1985); oktató a bruges-i College d’Europe-ban (1984–1989); ügyvéd a brüsszeli ügyvédi kamarában (1986–1989); „visiting professor” a Harvard Law Schoolon (1989); 1989. szeptember 25-től 2003. október 6-ig az Elsőfokú Bíróság bírája; 2003. október 7-től a Bíróság bírája; 2012. október 9-től 2015. október 7-ig a Bíróság elnökhelyettese; 2015. október 8-tól az Európai Unió Bíróságának elnöke.
 

Az új tagok életrajzai

Peter George Xuereb született 1954-ben; jogi diploma a Máltai Tudományegyetemen (1977); Master of Laws fokozat a Londoni Egyetemen (1979); a jogtudományok doktora a Cambridge-i Egyetemen (1982); az Ealing College of Higher Education oktatója (1982–1984); az Exeteri Egyetem oktatója (1984–1990); a Londoni Egyetem, Queen Mary and Westfield College vezető oktatója (1990–1993); jogi tanácsadó a magánszektorban, majd a máltai parlamentben (1993–2016); egyetemi tanár, valamint az európai jogi és összehasonlító jogi tanszék vezetője a Máltai Tudományegyetemen (1993–2016); a Máltai Tudományegyetem Dokumentációs és Kutatási Központjának igazgatója (1993–2016); a máltai európai jogi egyesület elnöke; számos publikáció szerzője; az Európai Unió Törvényszékének bírája (2016–2018); 2018. október 8-tól a Bíróság bírája.

Nuno José Cardoso da Silva Piçarra született 1957-ben; jogi diploma a Lisszaboni Egyetemen (1980); jogi mesterfokozat a Lisszaboni Egyetemen (1986); a jogtudományok doktora a Lisszaboni Új Egyetemen (2003); jogtudományi tanársegéd a Lisszaboni Egyetemen (1981–1986); jogász-nyelvész (1986–1987) és jogász-lektor (1987–1990) a Bíróságon; jogi referens az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságán (1990–1996); meghívott egyetemi tanár a Saar-vidéki Egyetem (Németország) európai tanulmányi intézetében (1987–1996); a személyeknek az európai térségen belüli szabad mozgásával kapcsolatos ügyek nemzeti koordinátora, külügyminisztérium, Portugália (1996–1999); a Tanács K4 bizottságának és a schengeni megállapodások állandó egyeztetési struktúrája központi csoportjának tagja (1996– 1999); tanársegéd és jogtudományi doktorandusz a Lisszaboni Új Egyetemen (1999–2003); jogtudományi adjunktus a Lisszaboni Új Egyetemen (2003–2008); jogtudományi docens a Lisszaboni Új Egyetemen (2008–2018); az Európai Unión belül a munkavállalók szabad mozgása és a szociális biztonsági koordináció területein független szakértőket egyesítő FreSsco hálózat (2004–2017), valamint az európai bevándorlás- és menekültügyi jogi tanulmányokkal foglalkozó Odysseus akadémiai hálózat (2004–2018) portugál tagja; az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatótanácsának tagja (2015–2018); számos publikáció szerzője; 2018. október 8-tól a Bíróság bírája.

Lucia Serena Rossi született 1958-ban; jogi diploma a Bolognai Egyetemen (1982); az európai uniós jog oktatója a Bolognai Egyetemen; az európai jog kutatásával foglalkozó nemzetközi központ igazgatója a Bolognai Egyetemen; a bolognai ügyvédi kamara tagja; a nemzetközi jog docense az Urbinói Egyetemen (1997–2000); a nemzetközi jog és az európai uniós jog olasz társaságának elnökhelyettese (2009–2010); a Politika- és Jogtudományok Kínai Egyeteme Kína–EU Jogtudományi Iskolája közös irányítóbizottságának tagja (2011–2013); az Európai Jogi Akadémia irányítóbizottságában az olasz kormány képviselője (2015–2018); számos publikáció szerzője; 2018. október 8-tól a Bíróság bírája.

Gerard Hogan született 1958-ban; jogi diploma a University College, Dublinban (LL.M. 1981-ben); a jogtudományok doktora a University College, Dublinban (LL.D. 1997-ben); jogi diploma a University of Pennsylvanián (LL.M. 1982-ben); barrister-at-law az Honorable Society of King’s Innsben, Dublinban (1984); a jogtudományok doktora a Trinity College-ben, Dublinban (Ph.D. 2001-ben); a jogtudományok docense a Trinity College-ben, Dublinban (1982–2007); junior counsel az írországi ügyvédi kamarában (1987–1997); senior counsel az írországi ügyvédi kamarában (1997–2010); az írországi High Court bírája (2010–2014); az írországi Court of Appeal bírája (2014–2018); számos publikáció szerzője; 2018. október 8-tól a Bíróság főtanácsnoka.

Giovanni Pitruzzella született 1959-ben; jogi diploma a Palermói Egyetemen (1982); az alkotmányjog oktatója a Palermói Egyetemen; az alkotmányjog és a versenyjog oktatója a római LUISS Guido Carli Egyetemen; az olasz kormány jogi tanácsadója (1993–1996); a közjog oktatója a Cagliari Egyetemen (1986–1997); a Szicília tartomány különleges jogállásának alkalmazásával foglalkozó bizottság elnöke (1998–2002); az olasz egészségügyi miniszter jogi tanácsadója (2008–2011); az alapvető közszolgáltatások területén a sztrájkhoz való jog biztosításáért felelős bizottság tagja, majd elnöke (2006–2011); a verseny biztosításáért és a piac felügyeletéért felelős olasz hatóság elnöke (2011–2018); a köztársasági elnök által 2013 áprilisában az intézményi, gazdasági és szociális reformokért felelős bizottság tíz szakértőjének egyikeként kijelölt tag, ugyanezen év júniusában pedig azon szakértői csoportnak a miniszterelnök által kinevezett tagja, amelyet az alkotmányos reformokra irányuló tervezet előterjesztésére kértek fel; számos publikáció szerzője a közjog, alkotmányjog, közigazgatási jog és versenyjog területén; 2018. október 8-tól a Bíróság főtanácsnoka.
 
Irmantas Jarukaitis született 1973-ban; jogi diploma a Vilniusi Egyetemen (1992–1997); a jogtudományok doktora a Vilniusi Egyetemen (2008); tanársegéd, majd docens a Vilniusi Egyetem jogtudományi karán (1999–2018); a litván igazságügyi minisztérium európai jogi részlegén főosztályvezető (2002– 2003), majd helyettes államtitkár (2004–2010); Litvánia legfelsőbb közigazgatási bíróságának bírája (2010–2018); Litvánia legfelsőbb közigazgatási bíróságának elnökhelyettese (2012–2017); Litvánia legfelsőbb közigazgatási bíróságának megbízott elnöke (2015–2017); számos publikáció szerzője az európai jog és az alkotmányjog területén; a litván európai jogi egyesület társalapítója és tagja; 2018. október 8-tól a Bíróság bírája

forrás: Jogi Fórum

A Debreceni Ítélőtábla, az Egri és a Gyulai Törvényszék is sikeresen szerepelt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által meghirdetett Családbarát munkahely pályázaton. A bíróságok október 8-án Novák Katalin család-és ifjúságügyért felelős államtitkártól vehették át a díjakat az Óbudai Egyetemen.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) célja, hogy a bírósági életpályát vonzóbbá tegye, és olyan munkafeltételeket biztosítson, amelyek a családos munkavállalók számára is kedvezőek. Számos kezdeményezés, köztük a Megtartó Program célja is a munkavállalók ösztönzése, motiválása. A kisgyermekes munkavállalókra odafigyelve, az elmúlt években számos bíróság lehetővé tette a részmunkaidős vagy eltérő munkarendben történő foglalkoztatást és több családi rendezvényt is szerveztek. Az EMMI által meghirdetett pályázaton három bíróság is nyert, a Debreceni Ítélőtábla és az Egri Törvényszék támogatásban részesült, míg a Gyulai Törvényszék a Családbarát munkahely címet kapta meg.

A Debreceni Ítélőtábla „Generációk” címmel nyújtotta be pályázatát.  A kisgyermeket nevelő dolgozókra, az aktív és nyugalmazott korú munkavállalóikra helyezték a hangsúlyt. Céljuk továbbá az igazságügyi alkalmazottak beteg hozzátartozóinak segítése is. Terveik szerint családbarát napot szerveznek majd, ahol a tartósan távollévő édesanyák, nyugdíjas kollégák és aktív dolgozók is részt vehetnek gyermekeikkel és unokáikkal.

Az Egri Törvényszék nagy hangsúlyt fektet olyan családbarát cselekvési programok bevezetésére, melyek elősegítik a gyermeket nevelő kollégák minél könnyebb visszahelyezkedését eredeti munkakörükbe. Céljuk, hogy az otthondolgozó kismamáknak megfelelő technikai feltételeket teremtsenek a távoli munkavégzéshez. Emellett családi és bírósági rekreációs programokkal támogatják a család és a munka közötti harmónia megteremtését.

A Gyulai Törvényszék - az elmúlt évhez hasonlóan - idén is elnyerte a Családbarát munkahely címet. A törvényszék a gyermekgondozás miatt távollévő dolgozók számára részvételi lehetőséget biztosít a bírósági képzéseken és bírósági programokon. A különböző családi rendezvényekkel, így a „Tök jó délutánnal”, a Mikulás ünnepséggel és a 2018 tavaszán is megrendezett családi nappal céljuk, hogy a gyermekekkel, unokákkal közösen minőségi időt tudjanak tölteni a dolgozók.

forrás: Jogi Fórum

Illegálisan elejtett afrikai vadállatok húsát árulják több boltban is Brüsszel főként afrikaiak által lakott Matongé negyedében - jelentette a belga sajtó.

A VRT flamand közszolgálati csatorna riporterei rejtett kamerával járták be a városrészt, ahol néhány üzletben Afrikából becsempészett majom- és antilophúshoz is hozzá tudtak jutni. A vásárolt húsok védett fajok, például a Brazza-cerkóf, a vörösfarkú cerkóf és a kék bóbitásantilop orvvadászatából származtak - derült ki.

Szakértők rámutattak: Brüsszelt közvetlen repülőjáratok kötik össze számos afrikai várossal, ezért vált fontos célpontjává a csempészeknek, akik innen Európa más részeire is szállítanak az illegálisan elejtett állatok húsából.

Becslések szerint a belga főváros repülőterén keresztül évente 100-150 tonna vadhúst csempésznek Európába. Jó példa erre, hogy két héttel ezelőtt hat kilogramm krokodil- és antilophúst foglaltak le a zürichi repülőtéren egy Brüsszelből érkezett utasnál.

Noha pénzbírságot és börtönbüntetést is kiszabhatnak a veszélyeztetett állatok húsának illegális kereskedelméért, kicsi a lebukás kockázata. Az elmúlt négy évben senki ellen nem emeltek vádat emiatt Brüsszelben.

A sok más európai nagyvárosban is kapható, egyesek számára ínyencségnek számító, egyébként igen drága húsfélék jelentős egészségügyi kockázatokat jelenthetnek, még ha általában füstölve is árulják őket, ami jelentősen csökkenti a megbetegedések lehetőségét.

forrás: Jogi Fórum

Jóváhagyta a helyi idő szerint szombat délutáni végszavazáson a washingtoni szenátus többsége a szexuális zaklatás gyanújába keveredett Brett Kavanaugh szövetségi bíró kinevezését az Egyesült Államok alkotmánybíróságaként is működő legfelsőbb bíróság tagjának.

A republikánus többségű szenátusban a döntés nyílt szavazáson, 50:48 arányban született meg, a szavazáson az Egyesült Államok alelnöke, Mike Pence elnökölt.

A szavazást többször is a karzatról bekiabáló nők szakították meg, a protestálókat a biztonsági szolgálat kivezette a teremből.

Mitch McConnell, a szenátus republikánus többségének vezetője a szavazás előtt elmondott rövid beszédében azt mondta, hogy Kavanaugh vitathatatlanul megérdemli a kinevezést, és hozzátette: nemcsak a szenátus, hanem az ország is büszke lesz rá. "Az elnök olyan jogászt jelölt, akit jogásztársai politikai hovatartozásuktól függetlenül szupersztárnak neveznek. Brett Kavanaugh a nemzet legjobbjai között van" - fogalmazott a frakcióvezető.

Az 53 éves washingtoni fellebbviteli bíró Kavanaugh megszavazásával hosszú és heves vitákkal teli folyamat zárult le. Bár felkészültségét a demokrata párti szenátorok is elismerték, meghallgatásának lezárulta után jelentkezett egy kaliforniai pszichológusnő, és azzal vádolta meg a jelöltet, hogy 36 évvel korábban, diákként, szexuálisan zaklatta őt. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) pótlólagos vizsgálatával nem nyertek a vádak bizonyítást.

Brett Kavanaugh kinevezésével - amelyet Donald Trump elnöknek még alá kell írnia - a kilenctagú legfelsőbb bíróságban az amerikai társadalom életét évtizedekre meghatározni tudó konzervatív többség alakult ki. A Fehér Ház rögtön a szavazás után jelezte, hogy Kavanaugh felesketésére a lehető legrövidebb időn belül, minden bizonnyal még szombaton sor kerül.

Donald Trump a Twitteren üdvözölte a kinevezés jóváhagyását. "A mai nap folyamán később aláíróm a kinevezését, és hivatalosan felesketik. Nagyon izgalmas!" - írta a mikroblogon. Kavanaugh személyében Donald Trump második konzervatív jelöltje kerül be az alkotmánybíróságba. Tavaly az ugyancsak konzervatív Neil Gorsuch került a bírói testületbe.

Az első kommentárok az elnök egyértelmű győzelmeként értékelik a jelölt megszavazását, és utalnak arra, hogy a döntés minden bizonnyal jelentősen befolyásolja majd a novemberi, úgynevezett félidős választásokat is, amikor a képviselőház egészét és a szenátus több mint egyharmadát újraválasztják.

Szombaton, a végszavazás előtt és közben tüntetések voltak a törvényhozás és a mellette lévő legfelsőbb bíróság épülete előtt. A tüntetők különböző csoportjai a kinevezés ellen és mellett hallatták hangjukat.

forrás: Jogi Fórum

Aránytalan alapjog-korlátozásra vezet, hogy az eltiltással fenyegetett vezető tisztségviselőnek nincs lehetősége, hogy kizárja a kényszertörléshez vezető okok létrejöttében való személyes közrehatását - mondta ki az alkotmánybíróság. A Testület megállapította, hogy a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9/C. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt 2018. december 31-i hatállyal megsemmisítette.

Az indítványozó bíró előtt folyamatban lévő ügyben az érintett cég megszüntetését a Nemzeti Adó és Vámhivatal Zala Megyei Adóigazgatósága kezdeményezte, miután az adózás rendjéről szóló törvény alapján törölte a cég adószámát. A cégbíróság végzésével elrendelte a cég kényszertörlését, egyúttal rendelkezett az egyedüli tag és vezető tisztségviselő eltiltásáról. E végzés ellen a vezető tisztségviselő fellebbezést terjesztett elő. Ebben előadta, hogy a kényszertörlési eljárás megindításához vezető eljárás megindulásakor már nem volt a cég vezetője, így a cég törlése nem róható terhére.

Az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja az indítványozó a támadott rendelkezést, mivel a jogbiztonság követelményét sérti az, hogy az eltiltást olyan volt tagokkal és vezető tisztségviselőkkel szemben is alkalmazni rendeli, akiknek a felelőssége nem állapítható meg a kényszertörlési eljárás megindítása miatt. Hasonló ügyben alkotmányjogi panasz is érkezett az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság az indítványokat megalapozottnak találta. A kényszertörlés funkciója, hogy az általános vagy különleges törvényességi felügyeleti eljárásban megszűntnek nyilvánított cég törlésére speciális eljárásban kerülhessen sor. A kényszertörlési eljárás alapvetően szankciós jellegű, amennyiben a cégbíróság bizonyos törvényi kötelezettségek elmulasztása esetén indíthatja meg a céggel szemben. Az eltiltás bevezetésének indoka a jogalkotó részéről a közérdek és a hitelezői érdekek védelme volt a tisztségükkel visszaélő vezető tisztségviselőkkel szemben. A jogalkotó ezen túlmenően abból indult ki, hogy a kényszertörlési eljárás eredményeként bekövetkezett törlés jellemzően felróható a vezető tisztségviselőnek. A támadott szabályozás szerint a felelősség alapja a vezetői tisztség adott időszakon belüli betöltése, és a cég kielégítetlen tartozásának ténye: ezekhez a jogalkotó a felróhatóság megdönthetetlen törvényi vélelmét fűzi. A törvényi vélelem egy súlyos, a cselekménnyel arányba nem állított személy elleni jogkövetkezmény alkalmazására vezet, amely tekintetében a jogalkotó nem biztosított lehetőséget a törvényi vélelem megdöntésére. Aránytalan alapjog-korlátozásra vezet, hogy az eltiltással fenyegetett vezető tisztségviselőnek nincs lehetősége, hogy kizárja a kényszertörléshez vezető okok létrejöttében való személyes közrehatását (a törvényi vélelmet érdemben megdönthesse), illetve az sem biztosított, hogy a bíróság a vezető tisztségviselő magatartásához mérten arányosan alkalmazza az eltiltás szankcióját, ami által megfelelően biztosított lehetne az eltiltás mögötti alkotmányos cél érvényesülése. A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött Szívós Mária alkotmánybíró.

forrás: Jogi Fórum

Megfelel az uniós jognak az a nemzeti rendelkezés, amely a valamely munkavállaló számára biztosított, fizetett éves szabadság időtartamának meghatározása céljából kizárja az e munkavállaló által igénybe vett szülői szabadság időtartamát. A szülői szabadság időtartama nem hasonló a tényleges munkavégzéssel töltött időhöz - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Pontos elszámolás, hosszú barátság - tartja a népszerű közhely, a bíróságok tapasztalatai szerint nem is alaptalanul. A kölcsönügyletekből fakadó perek ugyanis nem számítanak ritkaságnak. Kamatról, szóbeli szerződésekről és a fizetési meghagyásos eljárásokról Fuglovics Gabriella bírónővel beszélgettünk.

Milyen szabályok vonatkoznak arra, ha kölcsönadunk valakinek?

A magánszemélyek közti kölcsönszerződés alapján a hitelező arra vállal kötelezettséget, hogy bizonyos pénzösszeget fizet az adósnak, míg az adós ennek későbbi időpontban történő visszafizetésére vállalkozik. A főszabály, hogy az adós kamat fizetésére is köteles, azonban a kölcsön lehet szívességi is, ilyenkor nem kell kamatot fizetni. Ez utóbbi akkor állapítható meg, ha kifejezetten ebben állapodtak meg, vagy például a szerződés céljából ez következik. Tapasztalatom szerint a kölcsönt leggyakrabban barátoknak, ismerősöknek esetleg rokonoknak nyújtják, gyakran hangzik el a felek részéről a perek során, hogy „akkor még barátok voltunk”. Tipikusan a barátoknak vagy rokonoknak nyújtott kölcsön jellemzője a kamatmentesség. Ismerősöknél ezzel szemben kifejezetten magas kamatok kikötése is előfordul.

Bármekkora kamat kiköthető?

A kamat mértékét a felek alapvetően szabadon határozhatják meg, azonban néhány szabály mégis gátat szab az irreálisan magas kamat kikötésének, ilyen például az uzsora esete, amely a szerződés semmisségét eredményezi. Ez akkor állapítható meg, ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki a maga számára. Emellett a szabályok lehetőséget adnak arra is, hogy a bíróság a túlzott mértékű kamatot a kötelezett kérelmére mérsékelje.

Mit lehet tenni, ha nem készült szerződés és a hitelező nem kapja vissza azt az összeget, amit kölcsönadott? Lehet-e esélye bárkinek ilyenkor egy bírósági perben?

A magánszemélyek közti kölcsönszerződés akkor is érvényes, ha szóban jött létre, más kérdés, hogy ilyen esetben sokkal nehezebb a bizonyítás, főként ha a pénzátadás készpénzben, tanúk nélkül történt. Ezzel szemben, ha ugyan nem készült szerződés, de a pénzösszeget utalták, bizonyítékul szolgálhatnak az átutalás adatai, abból kitűnik, hogy mikor, milyen összeg került egyik féltől a másikhoz. Utalás esetén érdemes a közlemény rovatban azt is feltüntetni, hogy „kölcsön”. Én találkoztam több olyan esettel is, amikor szerződés nem készült és az adós és a hitelező között kettesben történt a pénzösszeg átadása, azonban a felek közötti utólagos kommunikáció, mint például levél, vagy e-mail kellő bizonyítékul szolgált arra, hogy a perben követelt tartozás fennáll.

Ebből azért mégis csak az következik, hogy érdemes írásba foglalni a szerződést. Mi az, amit feltétlenül bele kell írni egy efféle megállapodásba?

Nyilvánvalóan érdemes beleírni, hogy ki a hitelező, az adós, a kölcsön összegét, a visszafizetés határidejét és a kamat mértékét, vagy éppen a kölcsön már említett szívességi jellegét.

Ha az adós többszöri kérésre sem teljesít önszántából, mi a teendő?

Ha a kölcsön lejártakor a pénzkövetelés összege nem haladja meg a 3 millió forintot és a feleknek van ismert belföldi kézbesítési címe, nem lehet rögtön keresettel bírósághoz fordulni, hanem úgynevezett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet kell benyújtani, az így indult eljárást közjegyzők folytatják le. Ez az eljárás sok más mellett abban is eltér a peres eljárástól, hogy itt nem történik bizonyítás. Ilyenkor a fizetési meghagyást megküldik az adósnak, aki ha azt tudomásul veszi, jogerőre emelkedik és a követelés már végrehajtható. Ha azonban az adós vitatja a követelést, amit egy ellentmondásnak nevezett beadványban tehet meg, akkor az eljárás perré alakul. Ilyenkor a hitelezőnek - akit ebben az eljárásban jogosultnak neveznek - vannak még kötelezettségei, melyre a közjegyző hívja fel, például a fizetési meghagyásos eljárásban megfizetett illeték összegét ki kell egészítenie a peres eljárás illetékére. Ha e kötelezettségeknek maradéktalanul eleget tesz az eljárás a bíróság előtt perként folytatódik.

3 millió forintot meghaladó, de 30 millió forintnál nem magasabb összegű tartozás esetén a fél választása szerint fizetési meghagyásos vagy a peres eljárás indítható. Amennyiben a hitelező közvetlenül bírósághoz fordul, akkor az igényét értelemszerűen keresetlevele alapján peres eljárásban bírálják el, melynek részletes eljárási szabályait a Polgári perrendtartás tartalmazza. Érdemes megjegyezni, hogy 30 millió forint feletti tartozás esetén a fizetési meghagyásos eljárás már nem választható.

Mennyire gyakoriak a magánszemélyek közti kölcsönügyletekből eredő perek? Jellemző-e a hitelezők eredményes perlése?

E kölcsön ügyletek nem ritkák, azonban azok az ügyek, melyekben hitelezőként bankok vettek részt magasabb számban indultak. Azt, hogy az ítéletben fizetésre kötelezik-e az adóst, természetesen attól függ, hogy a hitelező mennyire eredményesen tudta követelése fennállását, összegszerűségét és esedékessé válását bizonyítani. A bizonyítás sok esetben sikeres volt. De emellett előfordultak perbeli egyezségkötések is.

Előnyös lehet az ilyen egyezségkötés?

Mindenképpen, ugyanis ilyenkor az egyezséget a felek kötik, azt a bíróság csak jóváhagyja, feltéve, hogy megfelel a jogszabályi követelményeknek. A felek megegyezhetnek részletfizetésben, gyakran kölcsönös kompromisszummal megosztják a költségeket. Ilyenkor illetéket is spórolnak, ugyanis egyezség esetén annak összege is lényegesen alacsonyabb lesz. Tapasztalatom szerint az a tény, hogy az adós egy egyezség során a saját anyagi helyzete ismeretében lényegében „kialkudja” a másik féltől, a visszafizetési feltételeket, növeli a fizetési hajlandóságot. Ha mégsem teljesítene a jogerős egyezség alapján, ugyanúgy végrehajtás kezdeményezhető, mint ítélet esetén.

forrás: Jogi Fórum

forrás: Jogi Fórum

Elismert szakértővel bővült Posta Szabolcs személyében a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda. A széleskörű hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkező ügyvéd az iroda ingatlanjogi csapatát irányítja.

Az EY-hoz való csatlakozást megelőzően Posta Szabolcs a White & Case LLP budapesti irodájának partnereként az ingatlanjogi csoportot vezette, majd a Waberer’s International jogi és compliance igazgatójaként részt vett a cég tőzsdei bevezetésének előkészítésében és lebonyolításában. A szakember közel két évtizede foglalkozik ingatlanjogi tranzakciókkal, kereskedelmi ingatlanfejlesztésekkel és vegyesvállalati ügyletekkel, illetve projektfinanszírozással és restrukturálással. Korábbi ügyfelei közé tartozik számos privát tőke- és ingatlanbefektetési alap, valamint multinacionális vállalatok is.

„Az ingatlanpiac lesz a következő évek egyik legaktívabb területe, ahol a nagyobb tranzakcióknak komplex adóoptimalizálási és strukturálási vonatkozásai vannak. Az EY egyik nagy előnye, hogy a szükséges szakterületek együttműködésével és a szinergiák maximális kihasználásával hatékony szolgáltatást tud nyújtani ügyfeleinek a tranzakciók költségeinek racionalizálása mellett” – mondta el kinevezése kapcsán a szakember. 

Sefer Iván, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda irodavezető partnere szerint: „Szabolcs érkezésével még mélyebb, specializált kapcsolatokat építhetünk ügyfeleinkkel és még több aspektusból segíthetjük működésüket. Egyértelműen érzékeljük az ez iránti piaci igényt. Nagyon örülünk, hogy ilyen kiváló szakemberrel tudtuk bővíteni csapatunkat. Elismert pénzügyi és társasági jogi csoportjaink szolgáltatásai mellett reméljük, hogy Szabolccsal kiemelkedő ingatlanjogi szolgáltatásokat tudunk nyújtani ügyfeleinknek.”

Posta Szabolcs az ELTE Állam- és Jogtudományi karán szerezte jogi diplomáját, majd Angliában és az Egyesült Államokban is folytatott posztgraduális jogi tanulmányokat. Pályája során Londonban és New Yorkban is dolgozott, ahol elsősorban vállalati és tranzakciós projektekben vett részt.

 

forrás: Jogi Fórum

Elkészült a gyermekeknek szóló Közlekedő kisokos című munkafüzet, valamint az ahhoz kapcsolódó tanári kézikönyv az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos megbízásából, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával. A kiadványokról Budapesten tartottak sajtótájékoztatót csütörtökön.
Hiteles fordítók és tolmácsok e-névjegyzékének kialakítását javasolja a hazai fordító- és tolmácspiacot képviselő szakmai szervezetek munkacsoportja - közölte a munkacsoport.

Az olyan személy, aki egy internetes oldalon bizonyos számú értékesítési hirdetést tesz közzé, nem minősül automatikusan „kereskedőnek”. E tevékenység abban az esetben minősülhet „kereskedelmi gyakorlatnak”, ha az adott személy a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-105/17. sz. ügyben hozott ítélet Komisia za zashtita na potrebitelite kontra Evelina Kamenova

Egy fogyasztó használt órát vásárolt egy online értékesítési platformon. Miután megállapította, hogy az óra nem rendelkezik az értékesítési hirdetésben megadott tulajdonságokkal, az eladóval közölte, hogy el kíván állni a szerződéstől. E. Kamenova, az eladó megtagadta az árunak a kifizetett összeg visszafizetése ellenében való visszavételét. Következésképpen a fogyasztó panaszt tett a bolgár fogyasztóvédelmi bizottságnál (CPC).

A CPC a platform megtekintését követően megállapította, hogy 2014. december 10-én az említett internetes oldalon E. Kamenovának az „eveto-ZZ” profilnéven még mindig közzé van téve nyolc értékesítési hirdetése különböző termékekre vonatkozóan.

A CPC a 2015. február 27-i határozatban megállapította, hogy E. Kamenova közigazgatási szabálysértést követett el, és a fogyasztóvédelemről szóló nemzeti törvény alapján több közigazgatási bírságot szabott ki vele szemben. A CPC álláspontja szerint E. Kamenova az említett hirdetések közül valamennyiben elmulasztotta megjelölni a kereskedő nevét, postai címét és e-mail-címét, az értékesített áru teljes árát az adókat és illetékeket is beleértve, a fizetés, szállítás és teljesítés feltételeit, a fogyasztó azon jogát, hogy a távollévők között kötött szerződéstől elállhat, e jog gyakorlásának feltételeit, határidejét és módját, valamint az arra vonatkozó szavatosság fennállásáról szóló figyelmeztetést, hogy az áru megfelel az adásvételi szerződésben foglaltaknak.

E. Kamenova e határozattal szemben keresetet indított a bolgár bíróságok előtt azzal az indokkal, hogy nem rendelkezik „kereskedő” minőséggel, és ezért a bolgár törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak. Az Administrativen sad – Varna (várnai közigazgatási bíróság, Bulgária) ebben a kontextusban azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az olyan személy, aki egy internetes oldalon nagy értékű árukra vonatkozóan viszonylag jelentős számú hirdetést tesz közzé, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv1 értelmében „kereskedőnek” minősülhet-e.

A Bíróság a mai napon hozott ítéletében először is megállapítja, hogy az irányelv értelmében vett „kereskedőnek” való minősüléshez az szükséges, hogy az érintett személy „kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében”, vagy a kereskedő nevében vagy javára járjon el.

A Bíróság ezenfelül megállapítja, hogy a „kereskedő” fogalmának értelmét és hatályát a „fogyasztó” fogalmára tekintettel kell meghatározni, amely utóbbi a kereskedelmi vagy szakmai tevékenységében nem érintett valamennyi magánszemélyt jelöli.

A Bíróság e tekintetben megállapítja, hogy a nemzeti bíróságnak a rendelkezésére álló valamennyi információ alapján esetenként meg kell vizsgálnia, hogy az olyan természetes személy, mint E. Kamenova, kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében járt-e el, többek között ellenőriznie kell, hogy az értékesítésre szervezett módon került-e sor, az értékesítés rendszeres-e és jövedelemszerzés céljából történik-e, az ajánlat korlátozott számú termékre vonatkozik-e, és az említett bíróságnak meg kell vizsgálnia az eladó jogállását és technikai szakértelmét is.

Ezenfelül annak megállapításához, hogy a szóban forgó tevékenység „kereskedelmi gyakorlatnak” minősül, a nemzeti bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy ez a tevékenység egyrészt „kereskedőtől” ered-e, és másrészt olyan tevékenység, mulasztás, magatartási forma vagy megjelenítési mód, illetve kereskedelmi kommunikáció-e, amely „közvetlen kapcsolatban áll valamely terméknek a fogyasztó részére történő népszerűsítésével, értékesítésével vagy szolgáltatásával”.

E körülmények között a Bíróság megállapítja, hogy az olyan természetes személy, aki egy internetes oldalon egyidejűleg bizonyos számú hirdetést tesz közzé, amelyekben új és használt árukat kínál eladásra, csak abban az esetben minősülhet „kereskedőnek”, és az ilyen tevékenység csak akkor képezhet „kereskedelmi gyakorlatot”, ha e személy a kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el.
_________________________________________________________________________________

1A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv („irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL 2005. L 149., 22. o.).

forrás: Jogi Fórum

Újabb jelentős állomáshoz érkezett a férőhelybővítési program: 470 fogvatartott befogadására alkalmas börtön létesül Kiskunhalason, a korábbi Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ átépítésével. Ezzel egyidejűleg országos toborzásba kezd a büntetés-végrehajtási szervezet.

A fejlesztés eredményeként 470 fő fogvatartott - az európai börtönnormáknak megfelelő - elhelyezése valósul meg. A zárkákban hideg-meleg vízvételi lehetőség, valamint elkülönített illemhely kerül kiépítésre. Ezzel párhuzamosan az épület nagyobb alapterületű helyiségeinek szétválasztása is megtörténik, a két körletépület közötti terület izolációjával sétaudvart alakítanak ki.

A közel 1,7 milliárd forintot kitevő beruházás másik fontos eleme a beköltöző rabok munkáltatását biztosító szabás-varrási tevékenység és a velejáró raktározási igények infrastruktúrájának megteremtése.

A kiskunhalasi börtönprojekt mellett tervezési fázisba lépett a Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központ megépítésével kapcsolatos beruházás is. A büntetés-végrehajtás új egészségügyi intézménye a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház melletti területen épül fel majd. Az önkormányzat a beruházás megvalósításához szükséges terület átadásáról a szükséges döntéseket meghozta, amelyekről határozatot hozott. Az intézmény közel 200 fogvatartott ellátására lesz képes.

Az új intézet és az egészségügyi központ új munkahelyeket teremtenek, a büntetés-végrehajtási szervezet ezért megkezdi az egész országra kiterjedő toborzási tevékenységét. A megfelelő személyek kiválasztása érdekében várják azok jelentkezését, akik elhivatottságot éreznek a rendvédelmi pálya iránt és jövőjüket a büntetés-végrehajtás szervezetében képzelik el. A börtön stabil, kiszámítható, hosszútávra tervezhető munkahelyet teremt, amelyhez képzési és előmeneteli lehetőségek társulnak.

Annak érdekében, hogy az új börtön megnyitását követően a tényleges munka a szükséges létszámú személyi állománnyal megkezdődhessen, a Kiskunhalasi Önkormányzat felajánlott egy épületet, amely a mai naptól toborzóirodaként kezdte meg a működését. Az itt dolgozó toborzó tisztek a térség valamennyi településén, önkormányzatánál, középiskolájában megjelennek, toboroznak majd. Az új büntetés-végrehajtási intézet közel 250 büntetés-végrehajtási szakembert fog foglalkoztatni. Jelentkezni természetesen nem csak Kiskunhalason, de az ország bármely börtönébe lehet, ahogyan a toborzó tevékenység is elindul valamennyi börtönben.

forrás: Jogi Fórum

Nemzetközi licenccel rendelkező versenypályák zajvédelmi ügyében döntött az Alkotmánybíróság. A testület az egészséges környezethez való jog megsértése miatt jövőbeli hatállyal megsemmisítette a zajvédelmi rendelet egyes szabályait. Az érintett versenypályák a mindenkor hatályos jogi szabályozás keretei között természetesen ezután is működtethetők, az alkotmánybírósági határozatból nem következik a funkcionalitás elvesztése.

Az Alkotmánybíróság eljárása bírói kezdeményezés alapján indult. Az alapügy felperesei zajterhelés miatt pert indítottak egy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság ellen, amely Mogyoródon nemzetközi licenccel rendelkező versenypályát üzemeltet. A bíróság indítványa – többek között – a perben alkalmazandó, a peresített időszakban módosított zajvédelmi rendelet alkotmányossági vizsgálatára irányult. A módosítás eredményeként ugyanis a zajterhelési határérték lényegesen megemelkedett, az indítvány értelmében pedig mindez az elért védelmi szint csökkentését jelenti, és sérti az egészséges környezethez való jogot. A testület tehát normakontroll hatáskörében eljárva, a zajvédelmi szabályok alkotmányosságát vizsgálta.

Az Alaptörvényben elismert egészséges környezethez való jog részét képezi az a tartalmi követelmény, hogy a környezetvédelem egyszer már elért védelmi színvonala ne csökkenjen. A visszalépés tilalma nem automatikusan, hanem funkciója szerint érvényesül az alapjogi védelem során. Az Alkotmánybíróság komplex vizsgálat alapján megállapította továbbá, hogy a zajkibocsátás az egészséges környezethez való jog hatálya alatt áll és a támadott szabályozás – a zajkibocsátóra vonatkozó szigorúbb előírások ellenére is – összességében visszalépést eredményezett a korábbiakhoz képest, mert nem ellentételezi kellően a hatásterületen érvényesülő lényegesen magasabb zajszint lehetőségét. Különösen nem ellensúlyozza a felmentéssel érintett napokra vonatkozó emelt értékeket, amelyek jóval magasabbak, mint az általános szabályok, és amelyek megszakítás nélkül, akár 40 napon keresztül is kihasználhatók.

Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a nemzetközi licenccel rendelkező versenypálya működése kedvezően hat a turizmusra, az autósportra, Magyarország hazai és nemzetközi megítélésére, illetve hasznos nemzetgazdasági hozadékai is vannak, mint például az, hogy az adóbevételek növelését eredményezi. Mindezen szempontok azt támasztották alá, hogy a nemzetközi licenccel rendelkező versenypálya működése Magyarországon közérdek. Közérdekre való hivatkozással azonban nem igazolható a visszalépés, azaz az, hogy a környező települések lakósságának – védelmi intézkedések nélkül – nagyobb zajterhelést kellene elviselnie a korábbiakhoz képest.

Az Alkotmánybíróság vizsgálta azt is, hogy a vállalkozáshoz való alapjoggal igazolható-e a védelmi szint csökkentése. A versenypálya mindenkori működtetése ugyanis vállalkozási tevékenységnek minősül, amelynek folytatása zajjal terheli a környezetet. A testület megállapította, hogy bár a visszalépés ebben az összefüggésben szükséges lehet, hiszen a versenyek rendszerint magas zajkibocsátással járnak, de nem arányos. A jogalkotó nem a cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközök közül választott ki egyet, hanem egy azokon aránytalanul túlterjeszkedő megoldást intézményesített. A nemzetközi licenccel rendelkező versenypálya funkcionális működtetése ugyanis nem követeli meg, hogy az év minden napján 5 dB-el magasabb, a felmentési rendszerben pedig akár 40 napon keresztül folyamatosan jóval magasabb (65 és 70 dB) zajkibocsátásra kerüljön sor.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság 2018. december 31-i hatállyal megsemmisítette a nemzetközi licenccel rendelkező versenypályáktól származó zajra vonatkozó speciális szabályokat.

A döntéshez különvéleményt fűzött Juhász Imre alkotmánybíró, akihez csatlakozott Szívós Mária, Dienes-Oehm Egon és Varga Zs. András alkotmánybíró. A határozat teljes szövege és adatlapja az Alkotmánybíróság honlapján megtekinthető.

forrás: Jogi Fórum

A kormány az Európai Unió Bíróságán megtámadta az uniós kiküldetési irányelv július 9-én kihirdetett módosítását - tájékoztatta a Miniszterelnökség csütörtökön

A közleményben kiemelték: az új szabályok aránytalanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát.

Az azonos helyen azonos munkáért egyenlő bérezés elvének a szolgáltatásnyújtás szabadságára való kiterjesztése valójában nem a más országba kiküldött munkavállalók védelmét, hanem protekcionista eszközként a más tagállamok munkaerőpiacairól történő kiszorítását célozza - indokolták, miért ellenzi Magyarország az irányelv módosítását.

A Miniszterelnökség szerint a kormány azt is sérelmezte, hogy az Európai Bizottság annak ellenére fenntartotta a javaslatát, hogy tizenegy tagállam nemzeti parlamentjének tizennégy kamarája - közte a magyar Országgyűlés - az úgynevezett sárga lapos eljárás megindításával kifogásolta a javaslatot.

Magyarország különösen elfogadhatatlannak tartotta a kiküldetési szabályok kiterjesztését a nemzetközi közúti közlekedési tevékenységekre, mivel ezt a területet nagyfokú mobilitás jellemzi - hangsúlyozta a Miniszterelnökség közleménye.

Magyarország és Lengyelország közös nyilatkozatban fejtette ki, hogy az elfogadott szabályok semmiképpen sem tekinthetők kiegyensúlyozottnak - tették hozzá.

Megjegyezték: az irányelv végső szövege még az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest is hátrányosabb a régió vállalkozásai számára.

A kormány a keresetlevelében arra hivatkozott, hogy az irányelv módosítása a szükségesség és arányosság elveibe ütközik, másrészt a megkülönböztetés-mentesség követelményét sértő kötelezettségeket és korlátozásokat vezet be. A kabinet arra is hivatkozott, hogy a megtámadott irányelv egyes rendelkezései sértik a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, ami jelentős kihívások elé állítja majd a tagállamokat az irányelv nemzeti jogba történő átültetésekor, aminek 2020. július 30-ig kell eleget tenniük.

A kormány bízik abban, hogy még 2020 előtt az Európai Unió Bírósága megsemmisíti a megtámadott irányelvet. 

Bármely alapszabadság korlátozása az európai integráció alapját képező belső piac egységének megbontásához vezethet - állapította meg a kabinet.

A kormány rendelkezésre álló információi szerint Lengyelország ugyancsak keresetet nyújt be az uniós bírósághoz az irányelv megsemmisítése végett.

forrás: Jogi Fórum

Az áfa-mentes közösségi termékértékesítésekre vonatkozó szabályok már jóideje borzolják a vállalkozások idegeit. Az adóhatóság ugyanis nem egyszer tagadja meg az ilyen ügyletekre jutó adómentességet arra hivatkozva, hogy az áru nem hagyta el az országot. Az EU minap elfogadott javaslata ugyan egyértelműsít a szabályokon, azonban az azoknak való megfelelés komoly bürokráciát igényel az EU-ba értékesítő cégektől.- foglalja össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az áfamentes közösségi termékértékesítés

A napokban nem csak a 25%-os áfa-plafon miatt kapkodja a fejét az adószakma. Az ECOFIN, azaz az Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa október 2-án több elemből álló áfa-csomagot fogadott el. Ennek egy jelentős és a vállalkozásokat messze leginkább érintő része az áfa-mentességgel járó Közösségen belüli értékesítésekhez kapcsolódik.

A Közösségen belüli, más vállalkozásnak történő termékértékesítések áfa-mentességet élveznek, feltéve, ha a termék ténylegesen is elhagyja az eladó tagállamát. Ennek bizonyítása azonban rengeteg problémát szül a mindennapokban. Ha pedig egy magyar eladó nem tudja bizonyítani, hogy a termék ténylegesen is elhagyta az országot, akkor végső soron megtagadható tőle az áfamentesség, azaz nulla helyett 27% áfát kell fizetnie.

Ennek megfelelően ez a fajta termékértékesítés egy különösen rettegett pontja az adóellenőrzéseknek: még az amúgy viszonylag jól működő EKAER rendszer ellenére is megesik, hogy az adóhatóság a jóhiszemű eladótól megtagadja az áfamentességet, mert nem látja bizonyítottnak akár azt, hogy a termék valóban elhagyta az ország területét, akár azt, hogy a vevő adóalany volt.

Bizonyítékok vélelmében

A most elfogadott javaslat bevezet egy vélelmet a termék kiszállításával kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy ha az eladó a jogszabályban felsorolt iratokkal tudja bizonyítani, hogy a termék elhagyta az országot, akkor ezt mindaddig el kell fogadni, amíg az adóhatóság nem bizonyítja ennek az ellenkezőjét. A vélelemhez szükséges bizonyítékok körét azonban elég rigorózusan határozták meg. A javaslat alapesetben legalább kettő, egymástól és az ügyletben érdekelt felektől is független személy (pl. fuvarozó, raktározó, stb.) által kiállított, legalább két különböző, de egymással összhangban lévő iratot vár el bizonyítékként – azon túlmenően, hogy (a fuvarozást szervező személyétől függően) megkívánja az eladó vagy a vevő nyilatkozatát is.

A javaslat továbbá az áfa-mentességet két további alapfeltételhez köti. Egyrészt ahhoz, hogy az eladó rendelkezzen a vevő (EU-s) áfa-számával, másrészt ahhoz, hogy az értékesítésről készített összesítő jelentését hiánytalanul töltse ki.

Lazítás vagy szigorítás?

Első látásra a csomagot akár jó hírnek is tekinthetnénk, hiszen végre konkrétan meghatározták az elvárt bizonyítékok körét. Ráadásul a szigorú dokumentáció csak a vélelem felállításához kell, de nem zárja el attól az eladót, hogy a kiszállítás megtörténtét más, megfelelő módon bizonyítsa.

Az új szabályok mégis szigorításként foghatók fel. Egyfelől, az adószám- és összesítő jelentés alapfeltételkénti nevesítése azt jelenti, hogy ezen a téren nincs pardon: ha nem stimmelnek az adatok, nincs mentesség. Márpedig ez egyfajta biankó csekk az adóhatóságnak arra, hogy az összesítő jelentés akár legkisebb formai hibája esetén is megtagadja a mentességet.

Másrészt, az eddigi magyar joggyakorlatban félig kikristályosodott az, hogy ha az eladó bármilyen megfelelő bizonyítékkal igazolta azt, hogy a termék elhagyta az országot, akkor az adóhatóságnak kellett ennek ellenkezőjét bizonyítania. A jövőbeni mérce viszont ennél magasabb és bürokratikusabb lesz. Félő továbbá, hogy az összes többi esetben (pl. amikor az eladónál csak egy egyszerű CMR bizonyítja a termék kiszállítását) az adóhatóságnak elég lesz csupán kétségeket megfogalmaznia a rendelkezésre álló bizonyítékok hitelessége, teljeskörűsége tekintetében.

Még javaslat vagy már realitás?

Jóllehet, a csomagot formálisan még az Unió állam- és kormányfőiből álló Tanácsának is el kell fogadnia, az ECOFIN-döntést követően ez inkább csak formalitás. És bár a szabályok hivatalosan 2020 előtt várhatóan nem lépnek hatályba, könnyen elképzelhető, hogy az adóhatóság már az új szabályok szellemében alakítja át jelenlegi ellenőrzési gyakorlatát.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.