jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) AIAKOS nevű csereprogramja keretében bírósági titkárok és kezdőbírák látogattak hazánkba 2018. május 14-18. között, hogy betekintsenek a magyar igazságügyi rendszer működésébe. - A külföldi résztvevők meséltek magyarországi tapasztalataikról.
Valamely internetes oldalon a szerző engedélyével szabadon hozzáférhetővé tett fényképnek valamely másik internetes oldalon történő online elérhetővé tételéhez e szerző újabb engedélyére van szükség . Az ilyen online elérhetővé tétellel ugyanis a fényképet új közönség számára teszik hozzáférhetővé - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
Az Állami Számvevőszék évek óta figyelmeztet az egészségügyi gazdálkodó szervezetek ellenőrzése során feltárt jellemző és sorozatos szabálytalanságokra. Domokos László elnök az elmúlt években lezárt ellenőrzések összegző tapasztalatait ismertette a Magyar Időknek adott hétfői interjúban. Az elmúlt években az ÁSZ több alkalommal is összegezte a tapasztalatait, amelyeket megosztott a döntéshozókkal, a Magyar Kórházszövetséggel és egyéb szakmai szervezetekkel. Az ÁSZ álláspontja szerint a törvényi előírásoknak való megfelelés a gazdálkodásban éppen olyan lényeges, mint az orvos-szakmai protokollok betartása a betegellátásban és a gyógyításban.
Pár héttel ezelőtt meghozott ítéltében az Európai Bíróság rugalmasan értelmezte az úgynevezett „háromszögügyletekre” vonatkozó áfaszabályokat. Míg az adózó javára döntő ítélet adótervezési lehetőséget biztosít nemzetközi áruértékesítés és fuvarozás szereplői számára, az ötletekkel csínján kell bánni – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Életbe léptek közép-európai idő szerint kedden reggel hat órakor az Irán elleni amerikai szankciók. Az erről szóló közleményt Donald Trump elnök írta alá, majd a Fehér Ház helyi idő szerint kedden délután adta ki.

Az amerikai elnök 21 pontban és több alpontban rögzítve sorolta fel az egyes büntetőintézkedéseket, és ismételten figyelmeztetett: "az iráni rendszer választás előtt áll". Teherán "vagy változtat fenyegető és destabilizáló magatartásán, és akkor visszatérhet a világgazdaság körforgásába, vagy továbbra is a gazdasági elszigetelődés útját járja" - szögezte le.

Donald Trump megismételte azt is, hogy "nyitott" a tárgyalásokra Teheránnal egy olyan "átfogóbb megállapodás érdekében, amely érintené (Irán) ártalmas tevékenysége teljes körét, beleértve ballisztikusrakéta-programját és a terrorizmus támogatását".

A szankciók bevezetéséről az amerikai elnök még májusban döntött, miután május 8-án egyoldalúan felmondta a 2015-ben kidolgozott és 2016 januárjában megkötött többhatalmi atomalkut Iránnal. A megállapodást az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és az Európai Unió írta alá. Trump mindig is kártékonynak - nem eléggé szigorúnak - tartotta ezt az egyezményt, és már a 2016-os elnökválasztási kampányában hangsúlyosan szerepelt az atomalku felülvizsgálata, illetve felmondása is. Bár az elnök nem vitatta, hogy Irán nem sértette meg a benne foglaltakat, álláspontja szerint az egyezmény nem akadályozza meg abban, hogy nukleáris fegyvert állítson elő. A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint Teherán mindig betartotta az egyezményt.

A beígért szankciókat két szakaszban vezetik be. Az első szakasz vette kezdetét kedd hajnaltól, és a büntetőintézkedések az iráni gazdaság több ágazatát érintik. A szankciók második szakasza november elején lép életbe, amikor elsősorban az iráni energetikai szektor kerül célkeresztbe, embargóval sújtva az iráni olajexportot.

Az amerikai szankciók ismételt bevezetésének vegyes volt a fogadtatása. Az Európai Unió sajnálattal vette tudomásul, és Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő a brit, a francia és a német külügyminiszterrel közös nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy továbbra is "hatékony pénzügyi csatornákat" kívánnak fenntartani Iránnal, és nem áll le az iráni földgáz- és kőolajexport.

Haszan Róháni iráni elnök az állami tévében közvetített beszédében leszögezte: "értelmetlennek" tartja a tárgyalásokat Washingtonnal, mert bár Teherán a tárgyalások és a diplomácia híve, de ehhez szerinte jóhiszeműség kell. Róháni hangsúlyozta: Teherán nem tárgyal nyomás alatt.

forrás: Jogi Fórum

forrás: Jogi Fórum

Az állomány túlszaporodásának megelőzése érdekében újra engedélyezni kellene a medvevadászatot Székelyföldön - jelentette ki a Hargita megyei önkormányzat elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden.

Borboly Csaba hangsúlyozta, hogy az elszaporodó medvék egyre nagyobb veszélyt jelentenek, a környezetvédelmi minisztérium pedig nem védi meg az embereket.

Hétfőn összehívták a megyei katasztrófavédelmi bizottságot, és azt remélik, hogy ennek nyomán végre megteszi a szükséges intézkedéseket a román kormány - tette hozzá.

Felidézte: a medvevadászatot 2016-ban tiltották be Romániában, amelynek nyomán háromezerrel nőtt a medvepopuláció. Ez a medvetámadások elszaporodásához, illetve oda vezetett, hogy az állatok lakóházakba, gazdasági épületekbe törnek be élelemért.

A műsorban elhangzott, hogy a 6800 romániai medve közül ötezer négy erdélyi megyében, Brassó, Hargita, Kovászna és Maros megyében él. Hargita megyében pedig az optimálishoz képest már háromszorosára nőtt a számuk az elmúlt években.

Az MPP a veszélyes medvék azonnali begyűjtésére és ideiglenes megőrzésére szólított fel

A veszélyes medvék azonnali altatólövedékes ártalmatlanítására, begyűjtésére és ideiglenes, biztonságos megőrzésére szólította fel a Hargita megyei önkormányzatot a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei önkormányzati frakciója.

A felszólításban a frakció követeli, hogy Hargita Megye Tanácsa 24 órán belül kössön szerződést egy vadásztársasággal a veszélyes medvék altatólövedékes ártalmatlanítására, begyűjtésére és ideiglenes, biztonságos megőrzésére. Az MPP képviselői azt kérik, hogy a művelet költségeit a megyei önkormányzat előlegezze meg, majd hárítsa a Környezetvédelmi Minisztériumra, melynek a feladata lenne a nagyragadozók helyzetét rendezni.

"Az emberi életek védelme minden jogszabályi kötöttséget felülír! Az emberéletet védeni kell, ezért az altatólövedékes beavatkozásokat meg kell kezdeni, amíg nem lesznek halálos áldozatai a politikusok és a hivatalnokok felelőtlenségének!" - áll az MPP-frakció keddi felszólításában.

A frakció felszólította Hargita megye vezetőségét, hogy azonnal intézkedjen Székelyföld lakosságának, és az idelátogató turistáknak az életét veszélyeztető medvetámadások megszüntetése érdekében.

"Ha a jelenlegi jogszabályok rosszak, hatástalanok, akkor módosítani kell, esetleg újakat alkotni. Ne az életet alakítsuk a jogszabályokhoz, hanem a jogszabályokat az élethez!" - áll a dokumentumban.

A frakció szerint "a tiltakozások, a maszatolások, a jól csengő szalagcímek és a feltűnést keltő szereplések" nem bizonyultak hatékony megoldásnak. "Nem siránkozni kell, hanem cselekedni! Amennyiben a megyei tanács elnöke nem hajlandó erre, azonnal mondjon le!" - szólította fel Borboly Csabát, az önkormányzat Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott elnökét az MPP frakciója.

Az elmúlt időszakban négy személyt sebesített meg medve az MPP-s polgármester által vezetett Tusnádfürdőn. A legutóbbi, vasárnap reggeli támadás két sebesültje került kórházba. Ugyancsak vasárnap medve tört be egy tusnádfürdői panzióba, egy élelmiszerboltba és egy gazdaságba is, az elmúlt héten pedig egy gyermekotthon ajtaját törte be a ragadozó élelem után kutatva.

forrás: Jogi Fórum

Közel két hónapos csúszással végül 2018. július 25-én kihirdették, majd július 26-án hatályba is lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info. törvény) átfogó módosítása, amelyben többek között az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete (GDPR) által nyitva hagyott egyes területek kerültek szabályozásra. - Gondos Orsolya és Tálos Dániel (a Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper ügyvédjelöltjei) írása összefoglalja a legfontosabb változásokat.

GDPR és/vagy Info. törvény?

Az új szabályozás alapja az Info. törvény általános rendelkezései között elhelyezett új szakasz, amely teljes körűen felsorolja az Info. törvény azon rendelkezéseit, amelyeket a GDPR hatálya alá tartozó adatkezelések esetén alkalmazni kell. Az itt felsorolt rendelkezések tehát kiegészítik a GDPR szabályait, ezért az Info. törvény hatálya alá eső adatkezelések esetén a GDPR mellett ezeket a szabályokat is vizsgálni szükséges.

Módosultak az Info. törvény hatályát szabályozó rendelkezések is. Az új  szabályok rendezik azt a kérdést, hogy milyen esetekben terjed ki az Info. törvény hatálya azon adatkezelésekre, amelyek alapvetően a GDPR hatálya alá tartoznak, azaz hogy az ilyen adatkezelések esetében mikor kell alkalmazni az Info. törvénynek az előző bekezdésben bemutatottak szerint alkalmazandó szabályait.

Az új rendelkezések alapján az ilyen adatkezelésekre alapvetően akkor terjed ki az Info. törvény hatálya, ha az adatkezelő tevékenységi központja, vagy az EU-n belüli egyetlen tevékenységi helye Magyarországon van, illetve ennek hiányában ha az adatkezelő vagy az általa megbízott adatfeldolgozó által végzett adatkezelési művelet Magyarországon tartózkodó személyek felé irányuló áruértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz, illetve személyek magyarországi viselkedésének megfigyeléséhez kapcsolódik. A tevékenységi központ fogalma megegyezik a GDPR-ban meghatározott fogalommal, azonban a “tevékenységi hely” fogalmát sem a GDPR, sem az Info. törvény nem határozza meg, így feltehetően ez a fogalom még értelmezési kérdéseket fog felvetni.

Új kötelezettség: hároméves kötelező felülvizsgálat

Jelentős újítás, hogy az Info. törvény a jogszabályi kötelezettségen alapuló (GDPR 6. cikk (1) bek. c) pont) vagy közérdekből szükséges (GDPR 6. cikk (1) bek. e) pont) adatkezelések esetében előírja, hogy amennyiben az adatkezelés alapjául szolgáló törvény vagy önkormányzati rendelet nem írja elő az adatkezelés szükségességének időszakos felülvizsgálatát, úgy az adatkezelő köteles az ilyen vizsgálatot legalább háromévente elvégezni.

Tekintettel arra, hogy az ilyen adatkezelések alapját képező magyar ágazati jogszabályok jellemzően nem írnak elő ilyen felülvizsgálati kötelezettséget, így a gyakorlatban ez az új szabály azt eredményezi, hogy például a jogalapként gyakran alkalmazott jogszabályi kötelezettségen alapuló adatkezelések (pl. bérszámfejtés, adózás) esetén az adatkezelőnek háromévente el kell végeznie az adatkezelés szükségességének felülvizsgálatát. A 2018. május 25-ét megelőzően megkezdett adatkezelések esetében a vizsgálatot 2021. május 25-ig kell elvégezni. A vizsgálat eredményét az adatkezelőnek 10 évig meg kell őriznie, és kérés esetén azt be kell nyújtania a felügyeleti hatóság részére, így mindenképpen szükséges, hogy a vizsgálatról megfelelő dokumentáció is készüljön.

Tisztviselői titoktartás

A GDPR új intézményként vezette be az egyes kiemelt adatkezelők által kötelezően alkalmazandó adatvédelmi tisztviselői feladatkört. Ennek következtében szükségessé vált a magyar adatvédelmi jog által korábban ismert hasonló szerepkörre, a belső adatvédelmi felelősökre vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezése, amit az Info. törvény második módosítása megfelelően el is végzett.

A GDPR meglehetősen részletesen meghatározza az adatvédelmi tisztviselők jogait és kötelezettségeit, így az egyes tagállamok csak az adatvédelmi tisztviselőre vonatkozó titoktartási kötelezettség tekintetében kapnak felhatalmazást saját szabályok megalkotására.

Az Info. törvény ennek megfelelően, a GDPR részletszabályainak mintegy kiegészítéseként mondja ki, hogy az adatvédelmi tisztviselő ezen jogviszonyának fennállása alatt és azt követően is köteles titokként megőrizni a vonatkozó tevékenységével kapcsolatban tudomására jutott azon személyes adatot, minősített adatot, törvény által titoknak minősített adatot, illetve minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet az őt alkalmazó adatkezelő vagy adatfeldolgozó törvény előírása alapján nem köteles nyilvánosságra hozni.

Bírósági jogérvényesítés

Az Info. törvény a GDPR vonatkozó rendelkezésével összhangban biztosítja a jogot az érintettek számára, hogy a felügyeleti hatósághoz történő panasztétellel párhuzamosan bírósági jogorvoslatot is igényeljenek, amennyiben megítélésük szerint valamely adatkezelő vagy adatfeldolgozó a személyes adataiknak kezelése során megsértette adatvédelemre vonatkozó jogaikat.

Az Info. törvény által korábban is tartalmazott közvetlen bírósági jogérvényesítésre vonatkozó részletszabályok ugyan nem változtak gyökeresen a GDPR nyomán, azonban egyrészről a most elfogadott törvénymódosítás néhány helyen pontosítja és kiegészíti a korábbi rendelkezéseket, másrészről pedig a vonatkozó jogosultságokra és kötelezettségekre mindenképpen érdemes ismételten felhívni a figyelmet.

Fontos szabály, hogy az érintett által kezdeményezett bírósági eljárás során nem az érintettnek kell bizonyítania adatvédelemmel kapcsolatos jogai megsértését, hanem az adatkezelő vagy adatfeldolgozó köteles bizonyítani azt, hogy az érintett ezen jogai nem sérültek. Fordított tehát a bizonyítási teher, így az adatkezelők számára a gyakorlatban is rendkívül fontos lehet annak biztosítása, hogy valóban csak olyan adatkezelési tevékenységeket végezzenek, amelyek jogszerűségét akár bíróság előtt is képesek bizonyítani.

Amennyiben a bíróság az érintett keresetének helyt ad, alapvetően a jogsértés tényének megállapítására, a jogellenes adatkezelési művelet megszüntetésének elrendelésére, kártérítés vagy sérelemdíj megállapítására jogosult, illetve kötelezheti az adatkezelőt valamely meghatározott magatartás tanúsítására is.

Hatályban marad azonban az a további szankciós lehetőség is, amely szerint a bíróság bizonyos esetekben elrendelheti marasztaló ítéletének az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő nyilvánosságra hozatalát. A bíróságok ugyan eddig is élhettek ezzel a lehetőséggel, azonban a közvélemény GDPR-nak köszönhetően megnövekedett adatvédelmi tudatossága, valamint a közelmúltban bekövetkezett és nagy sajtónyilvánosságot kapott adatvédelmi incidensek következtében nem kizárt, hogy egy-egy marasztaló ítélet ilyen módon történő nyilvánosságra hozatala az érintett adatkezelők számára az eddiginél jelentősebb reputációs kockázatot jelent majd.

Adatvédelem a túlvilágon

Az Info. törvény újítása, hogy az érintettek bizonyos esetekben akár még a túlvilágról is “kísérthetik” a személyes adatokkal nem megfelelően bánó adatkezelőket. Az Info. törvény ugyanis lehetővé teszi az érintettek számára, hogy okiratban kijelöljenek egy olyan személyt, aki az érintett halála esetén öt éven belül még gyakorolhatja az érintett érdekében a GDPR-ban meghatározott érintetti jogokat (az adathordozhatóság kivételével).

Azonban okirat hiányában sem kell a jövőben tétlenül néznünk a túlvilágról az adatainkkal való visszaélést, ugyanis az Info. törvény bizonyos jogokat biztosít az érintett közeli hozzátartozóinak is, amely jogok szintén az érintett halálát követő öt éven belül lesznek gyakorolhatók.

Jut is, marad is

Láthatjuk, hogy megkésve bár, de az Info. törvény második módosítása révén mégis megtörtént a GDPR implementálásával kapcsolatos legfontosabb kérdések rendezése. Ez azonban így is csak a jogalkotói munka első lépésének tekinthető, ugyanis van még legalább egy fontos terület, aminek (újra)szabályozásával továbbra is adós maradt a jogalkotó. Ez pedig a szektorális jogszabályok GDPR-nak megfelelő módosítása.

Az Info. törvény most elfogadott módosításának egy korábbi tervezete még tartalmazta a legfontosabb ágazati jogszabályok módosítását is, azonban a végül a Parlament elé kerülő javaslatból ezek kimaradtak.

Így tehát számos szektorális jogszabály (pl. a biztosítási törvény, a munka törvénykönyve vagy a vagyonvédelmi törvény) tartalmaz továbbra is olyan adatvédelmi vonatkozású rendelkezéseket, amelyeket jóval a GDPR hatályba lépése előtt fogadtak el, és amelyek így egyáltalán nem állnak összhangban a GDPR alapelveivel, struktúrájával vagy éppen követelményeivel.

Ez a gyakorlatban jelentős jogértelmezési bizonytalanságokat okozhat az egyes érintett szektorokban tevékenykedő adatkezelők számára, aminek következtében azok még jogkövető magatartás iránti elkötelezettségük esetén sem lehetnek biztosak adatkezelési tevékenységeik jogszerűségében. Minderre tekintettel tehát különösen fontos volna az általános adatvédelmi szabályokon túl, az ágazati szabályok mihamarabbi megfelelő módosítása is.

forrás: Jogi Fórum

Az EUIPO-nak újra kell vizsgálnia, hogy a „négyosztatú Kit Kat” terméknek megfelelő térbeli forma mint európai uniós védjegy oltalma fenntartható-e. A Bíróság elutasította a Nestlé, az EUIPO és a Mondelez által benyújtott fellebbezéseket. - Az Európai Unió Bíróságának ítéletéről

A C-84/17 P. sz. Société des produits Nestlé SA kontra Mondelez UK Holdings & Services Ltd, korábbi nevén Cadbury Holdings Ltd és EUIPO, a C-85/17 P. sz. Mondelez UK Holdings & Services Ltd, korábbi nevén Cadbury Holdings Ltd kontra EUIPO és a C-95/17 P. sz. EUIPO kontra Mondelez UK Holdings & Services Ltd, korábbi nevén Cadbury Holdings Ltd  egyesített ügyekben hozott ítélet

2002-ben a Nestlé nevű társaság az alábbi térbeli megjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozását kérte az EUIPO-tól (Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala),1 amely az általa forgalmazott „négyosztatú Kit Kat” terméknek felel meg:
 
 
 
2006-ban az EUIPO e védjegyet az alábbi áruk tekintetében lajstromozta: „bonbonok [sweets], péksütemények, sütemények, kekszek, cukrászsütemények, ostyák”.

2007-ben a Cadbury Schweppes, későbbi nevén Mondelez UK Holdings & Services, a védjegy törlését kérte az EUIPO-tól. 2012-ben az EUIPO elutasította e kérelmet, mivel úgy ítélte meg, hogy a Nestlé védjegye az Unióban való használata révén megszerezte a megkülönböztető képességet. A Mondelez az Európai Unió Törvényszékétől az EUIPO határozatának hatályon kívül helyezését kérte.

2016. december 15-i ítéletével2 a Törvényszék hatályon kívül helyezte az EUIPO határozatát. Úgy ítélte meg, hogy az EUIPO hibát vétett annak megállapításával, hogy a vitatott védjegy az Unióban a használat révén megkülönböztető képességre tett szert, miközben e képesség megszerzését csak az Unió területének egy része tekintetében bizonyították.

Jóllehet, bizonyításra került, hogy a vitatott védjegy a használat révén 10 országban (Dániában, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban) megkülönböztető képességre tett szert, a Törvényszék úgy vélte, hogy az EUIPO nem zárhatta volna le a vizsgálatát anélkül, hogy nyilatkozott volna arról, hogy az érintett vásárlóközönség miként észleli a védjegyet különösen a másik 4 tagállamban (Belgiumban, Írországban, Görögországban és Portugáliában), illetve az e tagállamok tekintetében szolgáltatott bizonyítékok elemzése nélkül.

A Nestlé, a Mondelez és az EUIPO fellebbezéssel fordult a Bírósághoz a Törvényszék ítéletével szemben.

A Mondelez azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az tévesen állapította meg azt, hogy a vitatott védjegy a Dániában, Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban történő használat révén megkülönböztető képességre tett szert.

A Nestlé és az EUIPO azt állítják, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg azt, hogy az európai uniós védjegy jogosultjának azt kell bizonyítania, hogy e védjegy a használat révén minden egyes tagállamban megkülönböztető képességre tett szert. Úgy véli, hogy a Törvényszék ezen értelmezése összeegyeztethetetlen az európai uniós védjegyek egységes jellegével és magának a közös piacnak a létezésével is.

Ítéletében a Bíróság először is megállapítja, hogy a Mondelez fellebbezését mint elfogadhatatlant el kell utasítani, hiszen az nem a megtámadott ítélet rendelkező részének hatályon kívül helyezésére, hanem csupán ezen ítélet egyes indokainak módosítására irányul.
A Bíróság ezt követően megvizsgálja a Nestlé és az EUIPO fellebbezéseit.

A Bíróság emlékeztet azon ítélkezési gyakorlatára, miszerint valamely megjelölés csak akkor lajstromozható európai uniós védjegyként, ha bizonyítják, hogy az Unió azon részében, amelyben korábban nem rendelkezett ilyen képességgel, a használata révén megszerezte a megkülönböztető képességet. Az Uniónak ez a része adott esetben egyetlen tagállamból is állhat. A Bíróság tehát úgy véli, hogy az ilyen védjegy lajstromozásához nem elegendő azt bizonyítani, hogy az a használat révén az Unió jelentős részében megkülönböztető képességre tett szert.

E tekintetben a Bíróság hangsúlyozza, hogy különbséget kell tenni a bizonyítandó tények, nevezetesen az ilyen megkülönböztető képességgel nem rendelkező megjelölések megkülönböztető képességének használat révén történő megszerzése és az e tények bizonyítására alkalmas bizonyítási eszközök között.

A Bíróság megjegyzi, hogy a rendelet nem írja elő, hogy a megkülönböztető képesség használat révén történő megszerzését minden egyes tagállam tekintetében külön-külön bizonyítani kellene.
A Bíróság megállapítja, hogy lehetséges, hogy egyes áruk vagy szolgáltatások tekintetében a gazdasági szereplők több tagállamra kiterjedően végzik tevékenységüket ugyanazon forgalmazási hálózaton belül, és e tagállamokat, különösen marketingstratégiájuk szempontjából, úgy kezelik, mintha azok egyetlen nemzeti piacot képeznének. Ilyen esetben valamely megjelölés ilyen határokon átnyúló piacon történő használatára vonatkozó bizonyítékok az összes érintett tagállamot illetően relevánsak lehetnek.

A Bíróság azt a következtetést vonja le, hogy bár valamely, megkülönböztető képességgel korábban nem rendelkező védjegynek a lajstromozásához nem szükséges, hogy e védjegy megkülönböztető képességének használat révén történt megszerzését minden egyes tagállam tekintetében külön bizonyítsák, a szolgáltatott bizonyítékoknak alkalmasaknak kell lenniük e képességnek az Unió azon tagállamai egészében történt megszerzésének alátámasztására, amelyekben e védjegy nem rendelkezett önmagában vett megkülönböztető képességgel.

A Bíróság így helybenhagyja a Törvényszék azon ítéletét, amellyel ez utóbbi azt állapította meg, hogy egy önmagában rejlő megkülönböztető képességgel nem rendelkező védjegy megkülönböztető képességének megszerzését az Unió egészében, és nem csupán az Unió jelentős része tekintetében kell bizonyítani, és így, még ha ilyen bizonyítékot általában véve az összes érintett tagállam vagy a tagállamok csoportja tekintetében átfogó módon is lehet szolgáltatni, az nem elegendő, ha az a fél, akire a bizonyítás terhe hárul, mindössze olyan bizonyítékokat szolgáltat, amelyek az Unió egy részére nem terjednek ki, még akkor is, ha ez a rész csupán egyetlen tagállamból áll.

Ebből következik, hogy a Törvényszék helyesen tette, hogy hatályon kívül helyezte az EUIPO határozatát, amely azt állapította meg, hogy a szóban forgó védjegy a használat révén megkülönböztető képességre tett szert, anélkül hogy állást foglalt volna arról, hogy e védjegy megszerezte-e e képességet Belgiumban, Írországban, Görögországban vagy Portugáliában.

Ezen elemek alapján a Bíróság elutasítja a Nestlé és az EUIPO fellebbezéseit.

_________________________________________________________________________________

1Akkoriban e hivatalnak még Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) volt a neve.

2A Törvényszék 2016. december 15-i Mondelez UK Holdings & Services Ltd kontra EUIPO ítélete (T-112/13).

forrás: Jogi Fórum

Hétfőtől vasárnapig országos sebességellenőrzési akciót tart a rendőrség a gyorshajtók kiszűrésére - mondta Jámbor István ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti szakirányító osztályának vezetője az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
2018. év II. félévében a Békéscsabai és a Gyulai Járásbíróságon egy-egy bírósági fogalmazói álláshelyet hirdettek meg. Az állást pályázat útján lehet betölteni.
Változnak jövőre az utalványokra (vásárlási voucherek, kuponok, ajándékkártyák) vonatkozó adózási szabályok, ami azt eredményezheti, hogy a vállalkozások még bátrabban nyúlnak majd ehhez a vásárlás-ösztönző eszközhöz.
Az Európai Bizottság megerősítette Hollandia csatlakozását az Európai Ügyészséghez, amely így már huszonegy tagállamot számlál. Az Európai Ügyészség kulcsfontosságú szerepet fog játszani az uniós költségvetést károsító bűncselekmények, így a csalás, a korrupció, a pénzmosás és a súlyos – 10 millió eurós összeget meghaladó –, határokon átnyúló héacsalás elleni küzdelemben. Tevékenységét 2020 végéig kezdi meg az összes részt vevő tagállamban.
A BVOP szolgálati állat állományába tartozó új jövevény még csak 11 hetes, de már most látható, hogy kiképzését követően egy kiváló kábítószer-kereső kutya válik belőle.
Több mint százmillió euró bírságot szabott ki négy, elektronikai cikkeket gyártó cégre az Európai Bizottság. Az uniós versenyhatóság 2017 februárjában indította az eljárásokat, mert azt feltételezte, hogy az érintett cégek megszabják, hogy online kereskedőik milyen áron értékesíthetik termékeiket az interneten.
Tizenkettő bíróság nevezett idén az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt „Családbarát Munkahely” pályázatra. A Debreceni és a Győri Ítélőtábla, a Debreceni, az Egri, a Gyulai, a Kaposvári, a Miskolci, a Nyíregyházi, a Szegedi, a Szekszárdi, a Szombathelyi és a Veszprémi Törvényszék szeretné 2018-ban elnyerni a címet. - A Szegedi Törvényszék elnöke, Tárkány-Szűcs Babett mesélt a pályázatról és a családbarát munkahely jelentőségéről.
Az Alkotmánybíróság a hathetes ítélkezési szünet előtt megállapított két mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet, megsemmisített egy törvényi rendelkezést és két kúriai határozatot. - Az alkotmánybírák legjelentősebb és legérdekesebb júliusban hozott döntései.
Először ismerte el az iszlám vallásjogot a bíróságok jogalkalmazói tevékenységében egy brit bíróság, amely egy válási ügyben hozott mérföldkőnek számító döntést csütörtöki brit sajtóbeszámolók szerint.

Egy szövetségi fellebbviteli bíróság szerint az amerikai elnök nem dönthet a menedékvárosoknak nyújtott szövetségi támogatásokról, vagyis nem vonhatja el a pénzt tőlük.

A bíróság döntése értelmében alkotmányellenes Donald Trump elnök utasítása, amely szerint el kell vonni a kormányzattal szembe menve illegális bevándorlókat befogadó városok költségvetési támogatását.

A San Franciscó-i fellebbviteli bíróság döntése értelmében a szövetségi alapokról és támogatásokról egyedül a kongresszusnak van joga határozni. Donald Trump túllépett hatáskörén, amikor azzal fenyegette meg e városokat, hogy elvonatja a támogatást - áll a 2:1 arányban meghozott bírói határozat indoklásában. "Kongresszusi felhatalmazás hiányában a kormányzat nem oszthatja újra vagy tarthatja vissza a megfelelően megállapított alapokat annak érdekében, hogy saját politikai céljaira használja fel" - olvasható a bíróságot vezető Sidney Thomas indoklásában.

A bíróság ugyanakkor azt is kimondta, hogy az alsóbb rendű bíróság szintén túllépett a hatáskörén, amikor országszerte leállíttatta az elnöki utasítás végrehajtását.

Az igazságügyi minisztérium szóvivője, Devin O'Malley a döntésre reagálva leszögezte: az elnöki utasítással Donald Trump jogszerűen élt a ráruházott hatalommal. A szóvivő a döntést a "kaliforniai idegen bűnözők győzelmének" minősítette, akik szerinte a továbbiakban is "változatlanul elkövethetnek bűncselekményeket, mert tudják, hogy Kalifornia vezetése megvédi őket a szövetségi bevándorlási hivatal tisztségviselőitől, akiknek az a feladatuk, hogy felelősségre vonják és eltávolítsák őket az országból".

Donald Trump 2017 januárjában, alig pár nappal beiktatása után írta alá azt az elnöki rendeletet, amelyben az illegális bevándorlókat az amerikai nemzet biztonságára "világos és jelen idejű veszélyt" jelentő tényezőknek nevezte.

forrás: MTI

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.