jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Folytatja az egyetemek utóellenőrzését az Állami Számvevőszék, ezúttal a győri Széchenyi István Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem esetében zárult le az intézkedési tervek végrehajtásának értékelése. A Dunaújvárosi Egyetemen jelentősen javult a működés és a közpénzfelhasználás szabályozottsága és a Széchenyi István Egyetemen is végrehajtották az intézkedési tervben meghatározott feladatok jelentős részét, itt azonban a belső kontrollrendszer területén feltárt hiányosságok egy része továbbra is fennáll. A Nyíregyházi Egyetemen volt a legtöbb probléma, ott több az ÁSZ által korábban azonosított hiányosság továbbra is fennáll, amelyek veszélyeztetik a kifizetések szabályosságát.

Az Európai Bizottság (EB) versenyjogi főigazgatósága vizsgálja ki az öt vezető német autógyártó társaság, a Volkswagen (VW), az Audi, a Porsche, a BMW és a Daimler szembeni kartellgyanút.

A német szövetségi gazdasági minisztérium szóvivője, Tankja Alemany elmondta, hogy minden esetben csak egy hatóság folytat vizsgálatot, és a német autógyártók esetében ez a brüsszeli EB, amely szoros együttműködésben dolgozik a német nemzeti versenyhatósággal.
    

Mivel ezek a hatóságok függetlenek, a német kormány nem vesz részt a munkában - tette hozzá a gazdasági tárca szóvivője.
    

A berlini kormányszóvivői tájékoztatón valamennyi érintett tárca - a gazdasági mellett a közlekedési és a környezetvédelmi minisztérium - részéről jelezték, hogy a sajtóból értesültek az úgynevezett Ötök köre feltételezett kartellezésről. Hangsúlyozták, hogy Berlin a súlyos versenyjogsértés gyanújának haladéktalan és teljes körű kivizsgálását sürgeti.
    

Ugyanezt követelik a gyártóknál működő munkavállalói érdekképviseletek a német ipar legnagyobb szakszervezetével, az IG Metallal együtt.
    

A Der Spiegel című hírmagazin a hét végén megjelent számában arról írt, hogy az öt gyártó a kilencvenes évek óta több mint 60 munkacsoportban, 200-nál is több munkatárs részvételével egyeztettek titokban technológiai és beszállítói ügyekről, és a gyártási költségekről. 
    

Az egyeztetések célja a verseny kiiktatása volt - írta a Der Spiegel, hozzátéve, hogy az Ötök körének esete lehet a német gazdaság történetének egyik legnagyobb szabású kartellezési ügye.
    

Az ügyről a VW "egyfajta önfeljelentést" tett, és átadott adatokat a hatóságoknak a Daimler is - írta a Der Spiegel.
    

Az egyelőre nem ismert, hogy a VW és a Daimler lépése versenyjogi értelemben önfeljelentésnek minősül-e. 
    

Amennyiben tiltott egyeztetést folytató versenytársak önfeljelentés révén teljes mértékben feltárják a jogsértést a versenyfelügyelet előtt, kisebb büntetést kaphatnak, vagy akár mentesülhetnek is a büntetéstől.    
    

Azonban a gyártók versenyjogi eljárás mellett kártérítési perekre is számíthatnak, ha beigazolódik a kartellgyanú - mondta a német fogyasztóvédelmi szervezetek országos szövetségének (VZBV) elnöke, Klaus Müller a Süddeutsche Zeitung című lapnak. Hozzátette, hogy akár több tízezer kocsitulajdonos indíthat pert, ha kiderül, hogy a verseny korlátozása révén túl drágán kellett megvásárolni autójukat.
    

A Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint a Daimler 2011-től kezdve fokozatosan kivált az Ötök köréből, egyre kevesebb titkos egyeztetésen vett részt. Abban az évben a társaságot több mint egymilliárd euróra büntette az EB kamionok értékesítési árával kapcsolatos versenyjogsértés miatt. Ezért a társaságnál tanfolyamokat indítottak, hatszáznál is több vezető beosztású munkatársnak tartottak továbbképzést versenyjogból, így nagymértékben bővültek ismereteik arról, hogy miről szabad beszélni a versenytársakkal, és miről nem - írta a müncheni lap.

forrás: Jogi Fórum

A munka- és pihenőidő szabályai a régi Mt.-hez (1992. évi XXII.tv.) képest a 2012-ben hatályba lépő munka törvénykönyvében (2012. évi I.tv.: Mt.) jelentős változáson mentek át. A változások két eleme okoz a gyakorlatban jelenleg is jogértelmezési gondot: a felmentési idő-re járó szabadság, valamint a "túlvett" szabadsággal való munkavállalói elszámolás kérdései. Előbbire azonban a Kúria pontot tett. Nézzük a vita alapját és a megoldásokat.
Brüsszel válaszlépések meghozatalát fontolgatja az Egyesült Államokkal szemben, ha Washington olyan új szankciókat vezet be Oroszország ellen, amelyek súlyosan érinthetnek európai vállalatokat - közölte a Financial Times című brit üzleti napilap.
Megesik, hogy hasonló alapokon nyugvó transzferárperekben egyszer az adóhatóság, egyszer pedig az adózó nyer. A transzferárszakértő szerint a bankok hirdetményei nem, az MNB statisztikái viszont feltételesen felhasználhatóak lehetnek transzferárak alátámasztására. Az adóhatóság pedig nem csinál titkot abból, hogy a transzferár-ellenőrzések során üzleti adatbázisokat alkalmaz. Mindezek kiderültek a budapesti Kempinski Szállóban lezajlott transzferárper-konferencián.

A Központi Nyomozó Főügyészség korrupciós bűncselekmények miatt vádat emelt egy volt címzetes rendőr dandártábornok és társai ellen a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsánál.

A volt címzetes rendőr dandártábornok az elkövetés idején az Országos Rendőr-főkapitányság állományába tartozott, de vezénylés alapján a Belügyminisztériumban teljesített szolgálatot.  A vádirati tényállás szerint 2016 év elején azt állította egy cég képviselőjének, hogy ő fog előkészíteni egy állami támogatásról rendelkező határozatot. Az eredményes ügyintézés érdekében 24 millió forintot kért azzal, hogy azt olyan személynek fogja továbbítani, akinek ráhatása van az ügyre. A másik fél ezt, valamint a később 10 millió forintra csökkentett ajánlatot először visszautasította, de végül egy ismerősén keresztül eljuttatta a kért 10 millió forintot a vádlottnak.

Ezen túlmenően a volt címzetes rendőr dandártábornok több magánszemély részére – kérésükre – ígéretet tett arra, hogy egy külföldi hivatalos személy ismerőse révén utánanéz annak, hogy egyikük ellen adott országban kiadtak-e körözést.  A vádlott valótlanul azt állította, hogy ezen személy ellen körözés van érvényben, de külföldi rendőrségi kapcsolatán keresztül 7 millió forintért elintézi, hogy ennek ellenére zavartalanul beléphessen az adott ország területére. A vádlott a magánszemélyektől további hatósági ügyek elintézéséért 7 millió forintot kért arra hivatkozva, hogy azt az ügyben eljáró külföldi hivatalos személynek továbbítja. A volt címzetes rendőr dandártábornok az állított ügyintézésért cserébe először 6 millió forintot kapott. Amikor 2016. július 29-én a fennmaradó 8 millió forintot átvette egy gyorsétterem parkolójában, a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Osztálya tetten érte és a jogtalan előnyként átvett összeget lefoglalta.

A vádlott ígéretei ellenére az ügyekben nem intézkedett, az erre történt valótlan hivatkozással megszerzett pénzt más személyeknek nem továbbította, az általa átvett, összesen 16 millió forintot saját céljaira fordította.

A minősített befolyással üzérkedés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény, amely főbüntetés a halmazati büntetési szabályokra tekintettel elérheti a 12 évet is.

A volt címzetes rendőr dandártábornok - akinek szolgálati viszonya időközben felmentéssel megszűnt -, és 4 civil társa szabadlábon védekezik.

forrás: Jogi Fórum

Bencsáth Boldizsár adatbiztonsági szakértő szerint az úgynevezett zsarolóvírusok azért mostanában terjedtek el igazán, mert már van annyi számítógép, hogy a támadók elég pénzt tudjanak szerezni, míg korábban kevesebben használtak számítógépeket.
Nem tartozik a szólásszabadság hatálya alá az interneten terjesztett iszlamista gyűlöletbeszéd - mondta ki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).
Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke július 31-re összehívta a testületet több ügy megtárgyalására.
Megszavazta a lengyel parlament alsóháza (szejm) a legfelsőbb bíróságról (SN) szóló törvényjavaslatot, amelyet korábban az ellenzék és az Európai Unió is élesen bírált. A tervezetre a 460 fős szejm jelen lévő képviselői közül 235-en szavaztak igennel, 192-en ellenezték, 23-an tartózkodtak. Előzőleg a szejm illetékes bizottsága a törvényjavaslathoz benyújtott valamennyi módosító indítványt egy csomagban elutasította és egyúttal visszaküldte a képviselőknek szavazásra a tervezetet.

Az Európai Bizottságnak (EB) nyomást kell gyakorolnia Horvátországra, hogy elfogadja a hágai nemzetközi döntőbíróság határozatát a szlovén-horvát határvita ügyében, ugyanúgy, mint ahogy "Lengyelországra is nyomást gyakorol az igazságügyi reformmal kapcsán és büntető intézkedéseket helyezett kilátásba" - mondta Karl Erjavec szlovén külügyminiszter.

"A horvátországi helyzet hasonló a lengyelhez, ezért ez most jó alkalom a reagálásra" - jelentette ki a tárcavezető. Az EB szerdán a vitatott igazságügyi reform felfüggesztésére szólította fel a lengyel kormányt amiatt, hogy a változtatások alááshatják a bírói függetlenséget Lengyelországban. Ellenkező esetben kötelezettségszegési eljárást indíthatnak Varsó ellen Brüsszel, de az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítása is a lehetőségek között van.
    

A külügyminiszter jelezte: már összeállította a levelet, amelyben az brüsszeli testületet értesíti arról, hogy Zágráb megsérti Szlovénia területi szuveneritását és schengeni övezetet a Pirani-öbölben. Hozzátette: arra vár, hogy Miro Cerar szlovén miniszterelnök felhatalmazza a levél elküldésére. 
    

Horvátország és Szlovénia 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz a fennálló határvita miatt, de Zágráb 2015-ben egyoldalúan kihátrált a döntőbírósági rendezéstől, miután a horvát sajtóban olyan lehallgatási felvételek leiratai jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy a szlovén fél a bíróság szlovén tagján keresztül Ljubljana számára kedvező döntést lobbizott ki. A hágai nemzetközi döntőbíróság nemrég a Pirani-öböl jelentős részét Szlovéniának ítélte, ezzel Ljubljana kijáratott kapott a nemzetközi vizekre, más vitatott területeket viszont Horvátország fennhatóság alá rendelt. Zágráb azonban nem tekinti magára nézve kötelező érvényűnek a döntést.
 

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Unió fokozza támogatását Szíriában elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálása és az elkövetők mielőbbi felelősségre vonása érdekében - közölte az Európai Bizottság.
Az eljárásújítás frissen bevezetett intézménye felesleges és horrorisztikus, a választottbírósági eljárás egész szellemiségét aláássa - mondja Szacskay András ügyvéd, választottbíró, akivel az új választottbírósági törvény indokoltságáról és vitatott rendelkezéseiről beszélgettünk.
A Munka Törvénykönyve (Mt.) a vezető állású munkavállalókra vonatkozó speciális szabályok körében eltérést enged a munkaviszonyról szóló rész rendelkezéseitől, így a munkaszerződésben lehetőség van a versenytilalmi megállapodás Mt.-ben foglalt előírásaitól való eltérésre, akár a munkavállaló hátrányára is. Felmerül azonban a kérdés, hogy mennyiben lehet eltérni ezektől a rendelkezésektől, illetve mi lehet ennek a határa?

A török alkotmánybírósághoz fordul a Die Welt című német lap kiadóvállalata Törökországban bebörtönzött újságírója, Deniz Yücel ügyében.

A WeltN24 GmbH közleménye szerint alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, arra hivatkozva, hogy a törökországi tudósító fogva tartása alkotmányellenes módon megsérti a kiadóvállalat sajtószabadsághoz fűződő jogát.
    

A társaság valamennyi rendelkezésre álló jogi eszközzel fellép annak érdekében, hogy biztosítsa a tudósító és a kiadóvállalat szabad munkavégzését. A Deniz Yücel elleni eljárás "képtelenség, az újságíró, csupán szakmai munkáját végezve, beszámolt a törökországi történésekről" a Die Welt tudósítójaként - hangsúlyozták a közleményben.
    

A német-török kettős állampolgárt ötödik hónapja tartják fogva, március 1-jétől magánzárkában Törökország legnagyobb börtönében, Isztambul Silivri nevű elővárosában.
    

Az újságírót cikkei miatt terrorista propaganda terjesztésével és közösség elleni izgatással gyanúsítják. Vádat eddig nem emeltek ellene.
    

Deniz Yücel személyesen jelentkezetett a török hatóságoknál az idén február közepén, hogy tisztázza magát. Azonnal őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. Csaknem két hónapig, április elejéig konzuli segítséget sem kaphatott.
    

A német kormány és Frank-Walter Steinmeier államfő többször élesen bírálta a török hatóságok lépését, és az újságíró szabadlábra helyezését követelte. A kormány részéről a napokban ismét jelezték, hogy továbbra is kiállnak a Die Welt tudósítója mellett.
    

A török hatóságok mindenekelőtt az energiaügyi miniszter, Berat Albayrak - Recep Tayyip Erdogan államfő veje - hackertámadás révén kiszivárogtatott e-mailjeiről szóló tudósításai és a Németországban is terrorista szervezetként számon tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) egy vezetőjével készített interjúja miatt gyanúsították meg Deniz Yücelt, akinek ügye tovább erősíti a feszültséget a német-török kormányzati kapcsolatokban.
    

A török kormány a tavaly júliusi puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezetett be az országban. A hatóságok azóta több mint 50 ezer embert helyeztek előzetes letartóztatásba, és körülbelül 170 ezer ember ellen indítottak eljárást, köztük katonák, rendőrök, bírák és ügyészek, minisztériumi alkalmazottak, egyetemi tanárok, üzletemberek és újságírók ellen. Emellett számos sajtóorgánumot némítottak el az országban, és mintegy 165 újságíró került előzetes letartóztatásba.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Unió szemszögéből minden elfogadhatatlan, ami jogszűkítést jelent, ezért nem valószínű, hogy elfogadják az uniós állampolgárok jogaira tett brit javaslatot - mondta Egedy Gergely történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója.

A vitatott igazságügyi reform felfüggesztésére szólította fel a lengyel kormányt szerdán az Európai Bizottság, "súlyos aggodalmának" adva hangot amiatt, hogy a tervezett változtatások alááshatják a bírói függetlenséget Lengyelországban.

A brüsszeli testület tagjai tanácskozásukon megvitatták a legfrissebb lengyelországi fejleményeket, és az egyeztetés után kiadott bizottsági közleményben hangsúlyozták, hogy "rendkívül negatív hatása lenne az igazságszolgáltatás függetlenségére, és fokozná a jogállamiságot érő rendszerszintű veszélyt az országban", ha a jelenlegi formájukban fogadnák el a kifogásolt törvényeket.
    

A bizottságnak a bíróságok működéséről szóló három új törvénnyel van problémája, amelyek közül kettőt már elfogadott a varsói törvényhozás, és egyet már az elnök is aláírt, illetve a legfelsőbb bíróságra vonatkozó azon törvénytervezettel, amelyet nemrég a lengyel szejm (alsóház) elé terjesztettek.
    

Közölték, hogy megvizsgálták a lehetséges politikai és jogi lépéseket, és szükség esetén cselekedni fognak. Mint írták: újabb ajánlást küldhetnek a jogállamisági mechanizmus keretében vagy kötelezettségszegési eljárást indíthatnak, de az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítása is a lehetőségek között van. (A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.)
    

Az uniós jog végrehajtása felett őrködő testület arról számolt be, hogy a biztosok kollégiumának jövő heti ülésén újból megvitatják a kérdést.
    

"Gyorsan előkészítjük a kötelezettségszegési eljárásokat az uniós jog megsértése miatt, hogy jövő héten meg tudjuk őket indítani" - jelentette ki sajtóértekezletén Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
    

"Összességében (a változtatások) felszámolnák a bíróságok maradék függetlenségét, és a kormány teljes politikai ellenőrzése alá vonnák az igazságszolgáltatást" - mondta.
    

Hozzátette: "a legutóbbi fejlemények miatt nagyon közel kerültünk a 7-es cikk szerinti eljárás megindításához".
    

Az államfői aláírásra váró egyik törvény megszüntetné a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) helyet foglaló 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítaná magát a testületet is. A tanácsban lévő 15 bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház lépviselői választanák meg.
    

A legfelsőbb bíróságról szóló törvénytervezet egyebek mellett felmentené a törvényszék mostani tagjait, azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól.

forrás: Jogi Fórum

Donald Trump amerikai elnök új egészségbiztosítási törvényt ígért, Chuck Schumer demokrata párti szenátor jelezte, hogy pártja kész az együttműködésre.

Miután hétfőn este kiderült, hogy szertefoszlott a másodszor is módosított új egészségbiztosítási törvény elfogadásának reménye, kedden óriási vita bontakozott ki az amerikai politikai életben. 
    

Donald Trump Twitter-üzenetében általában a demokratákat és a szenátus néhány republikánus tagját okolta a történtekért, majd azt ígérte, hogy pártja új, "nagyszerű egészségügyi elképzeléssel" tér majd vissza. 
    

"Valamennyi demokrata és néhány republikánus cserben hagyott bennünket. A republikánusok többsége lojális volt, csuda klassz munkát végzett és valóban keményen dolgozott. Visszatérünk" - fogalmazott mikroblogbejegyzésében Trump. Az elnök hétfőn este azon meggyőződését fejezte ki, hogy a következő egészségügyi törvényjavaslat kidolgozásában már a demokraták is részt vesznek. 
    

Mike Pence alelnök egy rendezvényen reagált, s leszögezte, hogy egyetért az elnökkel és Mitch McConnell republikánus frakcióvezetővel abban, hogy az Obamacare néven ismert, jelenleg érvényben lévő egészségbiztosítási törvényt vissza kell vonni, akkor is, ha nincs helyette új. "A cselekvésképtelenség nem megoldás, a kongresszusnak lépnie kell" - fogalmazott Pence. 
    

Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti csoportjának vezetője, az egyik legbefolyásosabb demokrata párti politikus a kongresszusban máris együttműködést ígért az új törvénytervezethez. "Itt az ideje, hogy továbblépjünk és újraindítsuk az egész folyamatot" - fogalmazott beszédében Schumer. A New York-i szenátor hangsúlyozta: most, hogy a Republikánus Párt "egypárti erőfeszítése jelentős kudarcot vallott", van remény a két párt együttműködésére, s a demokraták készen is állnak erre az együttműködésre az új törvényjavaslat kikovácsolásában. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy "katasztrofális lenne" az Obamacare visszavonása anélkül, hogy új törvénnyel pótolnák. 
    

Egyelőre azonban még az sem biztos, hogy az Obamacare-t sikerül visszavonni. Néhány republikánus szenátor már jelezte, hogy amennyiben nincs új törvény, nem szavazza meg a régi visszavonását.
 

forrás: Jogi Fórum

A tavalyi jogszabályi szigorítás óta először szabott ki bírságot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi fogyasztói jogviták rendezéséhez kapcsolódó együttműködési kötelezettség megsértése miatt egy biztosításközvetítőre, mert az nem jelent meg személyesen a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtti eljárásban. A bírsággal sújtott CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. közölte, hogy a jövőben mindig képviseltetni fogja magát a személyes meghallgatásokon.

Az MNB közleménye szerint a CLB az ügyre vonatkozó válasziratát is csak késedelmesen küldte meg. 
    

A jegybanki vizsgálat megállapította, hogy a biztosítási alkusz a PBT előtt vele szemben indult eljárásban - az együttműködés jogszabályi előírásait megsértve - nem nyilatkozott határidőn belül a vitás ügy körülményeiről, továbbá a felek személyes meghallgatására sem biztosított egyezségkötésre feljogosított képviselőt.
    

A fentiekre tekintettel az MNB kötelezte a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.-t, hogy a PBT eljárásban tanúsítandó együttműködési kötelezettségének mindenkor a jogszabályi előírásoknak megfelelően tegyen eleget, a jegybank a feltárt szabálytalanságok miatt 200 ezer forint bírsággal sújtotta az alkuszt.
    

A jegybanki határozatra reagálva a CLB közölte: évek óta írásban értesítik a PBT-t, amennyiben megfelelő indokkal kizárható a megegyezés lehetősége. Hozzátették: az ellenük benyújtott panaszt a békéltető testület a jegybank által vizsgált ügyben sem találta alaposnak. Az MNB azért marasztalta el a CLB-t, mert szóban is meg kellett volna ismételnie álláspontját, emellett egy módosított rendelet értelmében - nem sokkal annak hatálybalépése után - 1 nap késéssel küldte be a szükséges dokumentumot - írták.
    

A CLB minden alkalommal teljes körűen együttműködik a PBT-vel és kiemelt figyelmet fordít a hasonló ügyekre - áll a cég közleményében.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.