jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Az Országgyűlés pénteken elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter annak ismertetésekor a biztonságos növekedés büdzséjeként jellemzett. A 2019-es költségvetést 128 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadták el a képviselők.

Súlyos következményekkel járhat a mobiltelefon-függőség: Európa-szerte egyre több halálos balesetet okoznak telefonozó sofőrök - mondta Szűts Zoltán médiakutató az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.

Évente többször történik, a legutóbb pénteken volt a közösségi médiában élőben közvetített baleset, a sofőr figyelmét elvonta a videózás, a négy román utas közül ketten meghaltak - fűzte hozzá.

Elmondta: ez az új technológia folyamatos önreprezentálásra késztet és a beérkező megerősítések - kedvelések, hozzászólások - hatására folytatják a tevékenységet a felhasználók.

Szűts Zoltán szerint a mobiltelefon-használat veszélyeire leginkább a média által lehetne felhívni a figyelmet, emellett fontosnak tartja, hogy már általános iskolás korban megismerjék a fiatalok ezt a témát.

A kutató kitért arra: külföldön már több bizarr megoldás született a mobillal gyalogosan közlekedők védelmére, a kínai járdákon külön sávot alakítottak ki, ahol a közlekedési lámpákat a földre helyezték, ezzel megkönnyítve a telefonozás közbeni gyalogos közlekedést - tette hozzá a médiakutató.

forrás: Jogi Fórum

A parlament pénteken elfogadta az adótörvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot. A 131 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett jóváhagyott jogszabály a 15 százalékos személyi jövedelemadót nem módosítja, és marad a 9 százalékos társasági adó is. A családi adókedvezmény ugyanakkor bővül, a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal, 40 ezer forintra emelkedik, és 5 százalékra csökken az UHT és az ESL tej áfája.

Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) már csak 2018. december 20-ig lehet választani, az eddig is evázók azonban továbbra is maradhatnak ebben az adózási formában. További változás, hogy jövőre már az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít az adóhivatal. Az egyéni vállalkozók szja-bevallási és befizetési határideje egységesen május 20. lesz, ami már a 2018-as adóévre is irányadó. A kisvállalati adó választására vonatkozó értékhatárok kedvezőbbé váltak - például a bevételi értékhatár 500 millió forintról 1 milliárd forintra emelkedett -, emellett az adónemet kiegészítették a kettős adóztatás elkerüléséhez szükséges egyes rendelkezésekkel. A kedvezőbb választási feltételek már 2018. december 1-jétől hatályba lépnek, így már 2019. január 1-jétől a kiva hatálya alá lehet kerülni.

Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót (szja) kell fizetni. A népegészségügyi termékadó (neta)  2019-től átlagosan 20 százalékkal nő. A kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adója csökken, az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótétele pedig nulla forintra változik.

Az európai uniós adóminimum elérése érdekében három lépésben emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adója, 2018. szeptember 1-jétől, 2019. január 1-jétől és 2019. július 1-jétől. Egy doboz cigaretta lépésenként 30-40 forinttal drágulhat.

Változik a cafeteria-rendszer is. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatásoknál nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, ugyanakkor a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Így például megszűnik az eddig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is.

A helyi adókról szóló törvény módosításával tovább egyszerűsödik az adóadminisztráció: 2019. július 1-jétől lényegileg megszűnik a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz történő külön bejelentkezési, változás-bejelentési kötelezettség, mert azt kiváltja az állami adóhatóság adatközlése.

Megszűnt öt adófajta: nem kell 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetni, a baleseti adó beolvad a biztosítási adóba, az egészségügyi hozzájárulás (eho) pedig a szociális hozzájárulási adóba (szocho). A baleseti adó biztosítási adóba olvadása fokozatos lesz, az új szabályokat a 2019-es biztosítási évfordulóktól kell alkalmazni. Az online fizetések ösztönzése érdekében 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Átalakult a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszere. Bevezették a munkaerőpiacra lépők kedvezményét, amely a korábban inaktív munkavállalókat segíti. Az adókedvezmény már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig lesz érvényesíthető. A nyugdíjasok foglalkoztatása után jövőre már egyáltalán nem kell szociális hozzájárulást fizetnie a munkáltatónak. Ezzel párhuzamosan megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény és az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatása.

A bevándorlás okozta államháztartási többletkiadásokhoz való hozzájárulással indokolva bevezetik a bevándorlási különadót, amelyet a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység vagy Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása után kell fizetni. Az adó alapja főszabály szerint az anyagi támogatás értéke, mértéke az adóalap 25 százaléka. A különadóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel.

Bevándorlást segítő tevékenységnek számít többek között a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, a média szemináriumok folytatása és az abban való részvétel, a hálózatépítés és működtetés, oktatásszervezés valamint a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység, ha ezeket a bevándorlás ösztönzése érdekében végzik. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek áttelepülése nem tartozik bele a bevándorlás fogalmába.

Az adó alanya elsődlegesen a támogatást nyújtó szervezet, amelynek legkésőbb a támogatás átadását követő hónap 15. napjáig nyilatkoznia kell a támogatás címzettje felé, hogy bevándorlási különadó kötelezettségét teljesítette, ennek hiányában a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezet válik adóalannyá. Utóbbi esetben az adó alapja a bevándorlást segítő tevékenység végzése során felmerült költség lesz. A párt és a pártalapítvány, továbbá az a szervezet, amelynek mentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság biztosítja, nem minősül adóalanynak.

forrás: Jogi Fórum

A magánélet védelméről szóló törvényt fogadott el pénteken az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére. Trócsányi László igazságügyi miniszter javaslatát 153 igen szavazattal, 34 nem ellenében fogadták el a képviselők.

Az otthon nyugalma a júniusban megszavazott hetedik alkotmánymódosításban kapott jogi védelmet. Az alaptörvény szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.

Erre figyelemmel javasolta a kormány a magánélet védelméről szóló törvényt, amely kimondja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását tiszteletben tartsák. A magánélet joga a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog része. A magánélet jogát csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságnak a tiszteletben tartásával lehet korlátozni. E jog lényege, hogy az egyén akarata ellenére mások ne sérthessék meg - rögzíti a jogszabály.

A magánélethez való jog védelmének részletes szabályait külön törvények, különösen a polgári törvénykönyv (Ptk.), a büntető törvénykönyv (Btk.) és az információs önrendelkezésről szóló törvény rendezik - tartalmazza a törvény, amely arra is kitér, hogy a közéleti szereplők magán- és családi életét, valamint otthonát a közéleti szereplőnek nem minősülő személyekkel azonos védelem illeti meg.

Azt is törvénybe foglalták, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődést biztosító magán- és családi életre, otthonra és kapcsolattartásra, ennek tiszteletben tartása pedig mindenkinek kötelessége. A magánélet tiszteletben tartásához való jog célja különösen a névviselési jog, a személyes adatok, a magántitok, a képmás és hangfelvétel, a becsület és a jó hírnév védelme - rögzítik, hozzátéve: az interneten kizárólag magáncélból közölt személyes adat - a kötelező adatkezelés eseteit kivéve - az érintett egyértelmű hozzájárulásával használható fel.

A jogszabály deklarálja továbbá: mindenkinek joga van arra, hogy családi életét mint a magánélet közegét fokozott védelem illesse meg. A családi élet tiszteletben tartásához való jog az egyént és családtagját együtt is megilleti, és sérelmét jelenti különösen mások családi életének jogosulatlan megsértése, zavarása vagy jogosulatlan beavatkozás mások családi életébe.

Az otthon tiszteletben tartására vonatkozó joggal kapcsolatban azt írják elő, hogy az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát, ennek sérelmét pedig különösen mások otthonába való jogosulatlan behatolás vagy egyéb sértő, zavaró, zaklató módon történő jogosulatlan beavatkozás jelenti. Akit ebben a jogában megsértenek, az birtokvédelmi, szomszédjogi, tulajdonvédelmi igényeket is érvényesíthet.

Egy másik paragrafus a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog részleteit taglalja. Így kimondja: a magánközlések, az élőszóban, telefonbeszélgetés, hagyományos vagy elektronikus levelezés során vagy egyéb kommunikációs eszközök segítségével átadott magánjellegű információk a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog védelme alá tartoznak. Az egyént fokozott védelem illeti meg mind a zaklatás hagyományos, mind a zaklatás összes internetes formájával szemben. A kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog kiterjed a magánkommunikáció bármely módon történő megfigyelésével szembeni védelemre is.

Akit a magánélethez való jogában megsértenek, követelheti egyebek mellett a jogsértés bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, a megelőző állapot helyreállítását, valamint azt is, hogy a jogsértő adjon elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. Emellett pedig sérelemdíj, valamint kártérítés is követelhető.

Módosul a Ptk. közéleti szereplő személyiségi jogának védelmére vonatkozó része, amely ezentúl úgy szól: a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

forrás: Jogi Fórum

Október 15-étől szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen tartózkodik közterületen. Az Országgyűlés pénteken 132 igen szavazattal, 54 nem ellenében igazította ilyen tartalommal az alaptörvényhez a szabálysértési törvényt. A jogszabály a hajléktalanokkal szemben speciális helyszíni intézkedési eljárást vezet be.
Büntetendő lesz a jogellenesen átalakított személyszállító járművek vezetése, és a hivatalos személyt hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben érő zaklatás - döntött pénteken az Országgyűlés.

Elfogadta az Országgyűlés pénteken az október 1-jétől hatályos új gyülekezési törvényt. Trócsányi László igazságügyi miniszter javaslatát - amely az 1989-es törvényt váltja fel - 131 igen szavazattal, 56 nem ellenében hagyták jóvá.

A jogszabály kimondja: mindenkinek joga van, hogy engedély vagy - meghatározott kivételekkel - előzetes bejelentés nélkül, békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen. Nem közterületnek minősülő helyszínen viszont csak az ingatlantulajdonos és -használó hozzájárulásával szervezhető gyűlés.

A törvény alkalmazása során az minősül gyűlésnek, amikor legalább 2 ember részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából nyilvános összejövetelt tartanak. A gyűlés akkor nyilvános, ha ahhoz bárki szabadon csatlakozhat, a felhívásban pedig fel kell tüntetni a szervező nevét. Tilos olyan gyűlésen való részvételre felhívni, amelynek megtartását megtiltották. Gyűlést magyar állampolgár szervezhet, továbbá az, aki legálisan tartózkodik az országban, valamint olyan szervezet, amelynek törvényes képviselője megfelel e feltételeknek.

A gyűlést a szervező vezeti, neki a rendezvény befejezése után gondoskodnia kell a helyszínnek a gyűlést megelőző állapotba hozásáról.

A vezető meghatározza a gyűlés rendjét, dönt a szó megadásáról, megvonásáról, a gyűlés berekesztéséről vagy befejezetté nyilvánításáról, megteszi a rend biztosításáért szükséges intézkedéseket, ezek eredménytelensége esetén pedig feloszlatja a rendezvényt. Ő felel a békés jelleg megőrzéséért, és kizárhatja a gyűlésről azt, aki az eseményt súlyosan megzavarja.

A résztvevők kötelesek követni a vezető és a rendezők rendfenntartás érdekében tett utasításait, a befejezéskor pedig kötelesek elhagyni a helyszínt.

A rendőrség feladata, hogy biztosítsa a gyűlések békés megtartását, a közrend fenntartását, és hogy a gyűlést harmadik személy ne zavarja meg. A rendőrség ellenőrzési pontokat alakíthat ki.

A gyűlésen tilos lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, veszélyes anyaggal vagy ezek utánzatával, az élet kioltására, sérülés vagy súlyos anyagi kár okozására alkalmas dologgal vagy erőszakot közvetítő, megfélemlítő jellegű félkatonai ruhában megjelenni. Ha pedig azt a tudomásul vett bejelentés nem tartalmazta, a résztvevők nem viselhetnek védőfelszerelést, egyenruhát vagy azzal összetéveszthető öltözetet sem, továbbá nem takarhatják el arcukat - sorolja az előírásokat a törvény.

Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, annak megtartása előtt legfeljebb 3 hónappal és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelentenie az illetékes rendőrkapitányságnak. Ha e határidő megtartása veszélyeztetné a gyűlés célját, a gyűlést az arra okot adó esemény után haladéktalanul, a felhívás megküldésével kell bejelenteni a hatóságnál (sürgős gyűlés). Továbbá "nem kell a gyűlést bejelenteni, ha a gyülekezés egy, azt közvetlenül megelőző indokból, tervezés és szervező nélkül alakul ki" (spontán gyűlés).

Ha azonos helyszínre és időpontra több gyűlést jelentenek be, és azok egyidejű megtartása nem lehetséges, a hatóságnak korábban bejelentett élvez elsőbbséget.

A hatóság a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán belül megtiltja a gyűlést, ha megalapozottan feltehető, hogy az a közbiztonságot, közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.

A közbiztonságot veszélyezteti különösen, ha a felhívás vagy a gyűlés bűncselekményt vagy bűncselekményre felhívást valósít meg. A közrendet veszélyezteti például az is, ha a felhívás, illetve a gyűlés alkalmas a bíróságok működésének megzavarására vagy a közlekedés rendjének sérelmével jár. Mások jogainak és szabadságának sérelme különösen az, ha a felhívás, illetve a gyűlés alkalmas a magán- és családi élet védelméhez való jognak, mások otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji, vallási közösségek méltóságának megsértésére vagy szabad mozgáshoz való jogának korlátozására.

A hatóság akkor is megtiltja a gyűlés megtartását, ha a helyszín olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett bűnök áldozataira emlékeztet, és a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel vagy azokat igazolni akarja.

A gyűlést fel kell oszlatni, ha veszélybe kerül a törvényessége, illetve ha tiltó határozat ellenére tartják meg.

A résztevők által okozott kárért a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felelős. A szervező mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

Módosul a büntető törvénykönyv is: aki gyűlést akadályoz, ellehetetlenít, 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, aki pedig a szervezőnek vagy a rendezőknek erőszakkal ellenszegül, 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Egy évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálható, aki megtiltott gyűlést szervez, valamint aki a gyűlés békés jellegét biztosító korlátozásokat megsérti, és ugyanígy felel a vezető, ha ezt az általa alkalmazott rendező követi el.

A szintén módosított szabálysértési törvény alapján visszaél a gyülekezési joggal az, aki nem közterületre az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül szervez gyűlést, aki megjelenik megtiltott gyűlésen, aki szervezőként megakadályozza a rendőrség jelenlétét, aki az újságírókat kizárja a gyűlésről, aki bejelentés nélkül szervez gyűlést vagy szervezőként nem teszi nyilvánossá a nevét.

forrás: Jogi Fórum

Egyszerűbb és gyorsabb lesz a jogszabályalkotás az Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) bevezetésével, de a lakosság és a vállalkozások is könnyebben tudnak majd keresni a jogszabályok között. (X)
A Bizottság ma úgy határozott, hogy keresetet indít Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán (EUB) amiatt, hogy menekültügyi és visszatérési jogszabályai nem felelnek meg az uniós jognak.
A Hugo Sinzheimer Moot Court Competition – nemzetközi munkajogi perbeszédversenynek idén Olaszország adott otthont 2018. június 14-16. között. Magyarországot Barkó Henrietta (KRE-ÁJK), Marjai Lotti (PPKE-JÁK), Kiss Gergely (DE-ÁJK) és Szetei Dániel (ELTE-ÁJK) joghallgatók képviselték. A csapat három tagja mesélt motivációról, felkészülésről és kihívásokról.
Rekordösszegű, 4,34 milliárd eurós (nagyjából 1400 milliárd forint) büntetést szabott ki a Google-re szerdán az Európai Bizottság, amiért az amerikai internetes óriásvállalat visszaélt erőfölényével az Android operációs rendszert használó okostelefonokon és tableteken. A Google bejelentette: fellebbezni fog a bírság ellen.
A román hatóságok nem tagadhatják meg a szabad mozgás és tartózkodás jogát egy uniós polgár azonos nemű házastársától - közölte Valer Dorneanu, a román alkotmánybíróság elnöke, a taláros testület kétéves halogatás után szerdán meghozott döntését ismertetve.
Az Alkotmánybíróság megállapította: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem rendelkezett az igényérvényesítéshez szükséges orvosi igazolás kiállítására jogosult orvos személyéről akkor, amikor a fogvatartott személy a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezi közgyógyellátásra való jogosultságának a megállapítását. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. november 30. napjáig tegyen eleget.
Akinek a jogtudomány gyakorlása mellett kedve, ideje és tehetsége engedi, idén már harmadik alkalommal jelentkezhet „Az év jogász költője 2018” és „Az év jogász írója 2018” megtisztelő címért. A miskolci székhelyű Irodalmi Rádió által kiírt szépirodalmi pályázatról annak egyik megálmodóját, Zsoldos Árpádot kérdeztük.
2018. július 1-től hatályos az új Büntetőeljárási törvény (Be.), mely számos újítást vezetett be. Frech Ágnes, az E-Kódex Be. Jogszabály-véleményezési és Képzési Munkacsoport elnöke mesélt a legjelentősebb változásokról.
Végrehajtási eljárásban jutott hozzá egy budapesti ügyvéd olyan lényeges piaci információhoz, amely felhasználásával ezután az értéktőzsdén jelentős hasznot realizált. A Fővárosi Főügyészség vádat emelt a férfi ellen.
Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok és a Bizottság felszólítják az Airbnb-t, hogy, feltételeit hozza összhangba az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal, és átláthatóan tüntesse fel az árakat.
Bár július 1-jén életbe lépett az oline számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, az adóhatóság július 31-ig haladékot adott azoknak, akiknek még nem sikerült megteremteniük a teljesítéshez szükséges feltételeket. A bírság alóli mentesülés azonban a hónap végéig is feltételekhez kötött, amely szerint regisztrálni kell a NAV online számla rendszerében, illetve a jelentési kötelezettség alá tartozó számlaadatoknak utólag, legkésőbb július végéig be kell érkezniük a hatósághoz.
Az Alkotmánybíróság egy alkotmányjogi panasz alapján indult ügyben rámutatott: közhatalmat gyakorló személyekkel és közszereplő politikusokkal szemben, közügyekkel kapcsolatban megfogalmazott értékítélet főszabály szerint nem lehet jogi felelősségrevonás alapja, azonban egyes esetekben őket is megilleti a személyiségvédelem.
Július 15-étől augusztus 20-ig a bíróságokon törvénykezési szünetet, míg július 23-ától augusztus 31-ig az Alkotmánybíróságon ítélkezési szünetet tartanak. Befolyásolja-e a szünet a határidőket, leáll-e ilyenkor a munka, vannak-e tárgyalások?

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.