jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Az online platformok felé kell fordulni a nemzetiségi tartalomszolgáltatásnál, mivel a fiatalok kétharmada már nem a tévéből, rádióból, hanem innen tájékozódik - hangsúlyozta az Országgyűlés nemzeti kisebbségek bizottságának ülésén a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

Dobos Menyhért nagy sikernek nevezte a közmédiában május végén rendezett nemzetiségi napot, amelynek televíziós és rádiós programjai mintegy háromnegyed millió embert érték el.
    

Arról beszélt, igyekeztek a hagyományos tematikák - mint a gasztronómia - mellett más érdekességeket a műsorba emelni, például a történelemről, táncról vagy bármilyen más művészeti formáról. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségek országos önkormányzataival egyeztetve rendkívül sokrétű programot sikerült összeállítani.
    

Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának elnöke sikeresnek nevezte a műsorfolyamot, amihez "mindenki próbált hozzátenni, hogy a nap jól sikerüljön". Azt hangsúlyozta, hogy a tematikus nap elsősorban a többségi társadalomnak szólt, megmutatva a nemzetiségi kultúrák értékeit, érdekességeit.
    

Fuzik János szlovák nemzetiségi szószóló "meglepően változatosnak" és sikeresnek nevezte a május 21-i programot, míg a hazai ukránokat képviselő Hartyányi Jaroszlava - azt jelezve, jó úton jár e programmal a közmédia - azt szorgalmazta, hogy minden népcsoportnak évente legalább egy istentiszteletét anyanyelven közvetítsék.
    

Mint mondta a fiataloknál a vallásnak jelentős közösségmegtartó ereje van.    

Erre reagálva Dobos Menyhért azt közölte, hogy a vallási műsorok közmédiabeli adásidejét egy 2000-ben kötött megállapodásban osztották el egymás között az egyházak.

forrás: Jogi Fórum

A marosvásárhelyi táblabíróság másodfokon is elutasította Jean-Adrian Andrei Hargita megyei prefektus keresetét, és lehetővé tette, hogy a megyei önkormányzat más intézmények bevonásával kidolgozzon egy román-magyar együttélési kódexet.
Magyarország csatlakozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) multilaterális adóegyezményéhez, a dokumentumot Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár írta alá az OECD miniszteri értekezletének margóján, több mint 65 országgal együtt, Párizsban - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM.
A Polgári Törvénykönyv hatályba léptetéséről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 13. § (2) bekezdése valamennyi korlátolt felelősségű társaság számára kötelezővé tette a törzstőke felemelését legalább hárommillió forintra. A társaság taggyűlése a törzstőke felemelése helyett dönthetett a társaság átalakulásáról vagy megszüntetéséről is.

A Földközi-tengeren Európába tartó migrációs áramlatról és annak veszélyeiről, valamint az embercsempészekkel szembeni fellépésről tartottak operatív tanácskozást Franciaország, Spanyolország, Portugália, Ciprus, Málta, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Olaszország rendőrségi vezetői Lampedusa szigetén.

Franco Gabrielli olasz országos rendőrparancsnok sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az Európába vezető migrációs útvonalak közül jelenleg a földközi-tengeri számít kritikusnak, mindenekelőtt a líbiai politikai helyzet ingatagsága miatt. 
    

Hozzátette, hogy a Földközi-tenger menti, vagy annak közelében fekvő államok közrendjét és biztonságát garantáló nemzeti rendőri szervek mindenekelőtt az embercsempészet megfékezésén dolgoznak, valamint az országaikba érkező összes migráns azonosítását szeretnék elérni, ezek nyomon követésével együtt.
    

A francia, spanyol, portugál, ciprusi, máltai, görög, szlovén, horvát és olasz rendőrségek képviselőinek operatív találkozóján az egymás közötti információcsere erősítéséről egyeztettek, az eddig szerzett tapasztalatok, alkalmazott technológiák megosztásáról. Ez volt az úgynevezett Földközi-tengeri Európai Biztonsági Csoport (Ermes) első találkozója, amelyet a mediterrán migrációs áramlat egyik jelképes európai kapujának számító Lampedusa szigetén rendeztek meg. 
    

Szó volt a migrációs útvonalakról, a tengeri mentésről, a migránsok azonosítási módszereiről, az emberkereskedő bűnszövetkezetekről, valamint a terrorista támadásokról és a kiberbűnözésről is. Egyeztettek közös rendőrségi projektekről, és ezek EU-s finanszírozásáról.         A felek kiemelték, hogy a migráció mögött álló nemzetközi bűnszövetkezetek az emberekkel együtt kábítószert és fegyvereket is mozgatnak.
    

Lampedusán az utóbbi években több százezren kötöttek ki, hogy innen Olaszország és Európa más részeibe jussanak tovább. Jelenleg a migránsok regisztrálására szolgáló egyik dél-olaszországi központ (hot spot) működik a szigeten.     

forrás: Jogi Fórum

Saját kezébe kell vennie a védelmét az Európai Uniónak, új tervre van szükség a stratégiai autonómia megteremtésére, amelybe a katonai költségek növelése és az együttműködés fokozása is beletartozik, a kontinens országai ugyanis "túl régóta függenek másoktól" ebben a tekintetben - hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap honlapján megjelent véleménycikkében.

Bár Európa a béke és stabilitás bástyájává vált a világban, ezt nem szabad természetesnek venni, a védelem területén is több közös erőfeszítésre van szükség - olvasható a cikkben, amelynek Bohuslav Sobotka cseh kormányfő a társszerzője.
    

Ezen a héten újabb lépést tesz az EU ebben az irányban, amikor uniós és NATO-vezetők részvételével Prágában nemzetközi konferencián vitatják meg a védelem és biztonság kérdéseit - olvasható a cikkben. A konferencia június 9-én kezdődik, és amint Bohuslav Sobotka korábban közölte, a cseh kormány az Európai Bizottsággal közösen szervezi. 
    

Az uniós diplomácia, illetve fejlesztés- és kereskedelempolitika sokat segít a világ stabilizálásában, azonban vannak olyan helyzetek, amikor a puha erő nem elegendő, s ezt a tagállamok is érzik. "Ideje, hogy Európa a saját kezébe vegye a védelmét és a biztonságát, ezt senki nem fogja megtenni helyettünk" - emelték ki a cikk szerzői.
    

Mint írták, az együttműködés a NATO-val továbbra is elengedhetetlen, az Európai Uniónak azonban nem pusztán "kiegészítenie kell" az észak-atlanti szövetséget, hanem önállóan is fel kell tudnia lépni a külső fenyegetésekkel szemben. Emlékeztettek rá, hogy az EU huszonnyolc tagállama közül huszonkettő a NATO-nak is tagja.
    

A szerzők aláhúzták, hogy Európa túl régóta függ mások katonai erejétől, ami nem fenntartható. A veszélyek között említették egyebek mellett az unió keleti határán fokozódó feszültséget és a Földközi-tenger térségében működő terrorszervezeteket.
    

Felhívták a figyelmet, hogy a kilépni készülő Egyesült Királyságot leszámítva az EU mindössze a bruttó hazai terméke (GDP) 1,32 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, miközben az Egyesült Államok ennek több mint a dupláját költi, ráadásul ez még csak nem is jelenti azt, hogy az európai haderő közel feleannyira hatékony lenne, mint az amerikai. Kitértek rá: Oroszország tavaly a GDP-je több mint 5 százalékát költötte a hadseregére, Kína pedig az utóbbi évtizedben kétszeresére emelte a katonai költségvetését.
    

Juncker és Sobotka rámutattak, hogy a "töredezett" európai megközelítés kihatással van az interoperabilitásra is. Erre példa, hogy az EU-ban 178 különféle fegyverrendszer van használatban, míg az Egyesült Államokban csak 30. Ez nemcsak az együttes fellépés lehetőségeit korlátozza, de rendkívül költséges is, a védelmi beruházások összehangolásával évente mintegy 25-100 milliárd eurót takaríthatnának meg a tagországok, ezért az együttműködés kell legyen a szabály, nem pedig a kivétel - olvasható a politikai-üzleti lapban megjelent cikkben.
    

Az Európai Bizottság szerdán vitadokumentumot tesz közzé a közös uniós védelempolitika jövőjéről, amelyben különböző lehetőségeket vázolnak fel az együttműködés erősítésére.

forrás: Jogi Fórum

Trócsányi László szerint a jogalkotásban elterjedt a túlkodifikáció és a felülkodifikáció. Az igazságügyi miniszter erről „A jogrendszer megújulása – A kodifikáció vívmányai” című visegrádi konferencián beszélt, amelyen felszólalt az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke is.

Május 23-án és 24-én rendezték meg Visegrádon „A jogrendszer megújulása – A kodifikáció vívmányai” címmel a III. Wolters Kluwer Jogi Konferenciát. A kétnapos tanácskozáson felszólalt többek között Trócsányi László igazságügyi miniszter, Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Darák Péter, a Kúria elnöke. Tudósításunk első részében e három előadás legérdekesebb megállapításait foglaltuk össze.

Trócsányi László miniszter az Igazságügyi Minisztérium egyik fontos feladatának a jogászi hivatásrendekkel való együttműködést nevezte. A kapcsolattartást alkotmányos dialógusként jellemezte, hozzátéve, míg a tárca a végrehajtó hatalmat képviseli, a hivatásrendek önállóak, amit maximálisan tiszteletben is tartanak. Az ügyvédekkel, a végrehajtókkal és a szakértőkkel kialakított speciális kapcsolaton felül az alkotmányos dialógushoz sorolta a joggyakorlat-elemző csoportok munkájának figyelemmel követését és a bíróságokkal közös konferenciák rendezését is.

Trócsányi László előadása - Fotó: Érczi László

Az igazságügyi tárca vezetője a jogalkotási dömpinget világjelenségként írta le, ami nemcsak hazánkra, hanem egész Európára is jellemző. A jogi normák száma brutálisan növekszik. A számadatok önmagukért beszélnek: míg 1938-ban a magyar parlament 39 törvényt fogadott el, 2015-ben már 230-at, 2016-ban pedig 190-et. Magyarországon ma 1718 törvény, 308 törvényerejű rendelet, 2228 kormányrendelet és 3346 miniszteri rendelet van hatályban. Nem szólva a körülbelül 150 ezer önkormányzati rendeletről és a több mint harmincezer hatályos uniós jogi aktusról, melyekből évente két-háromezer újabb keletkezik. Mindez meglátszik a Magyar Közlöny terjedelmének változásain is: míg 1998-ban 8800 oldal jelent meg a hivatalos lapban, 2016-ban 35 620 plusz 68 931 oldal melléklet.

A jog túlburjánzásának okai között említette a bonyolultabb életviszonyokat és a technikai fejlődést (utóbbira példaként a drónokat és a vezető nélküli autókat hozta fel). "Számos olyan kérdést is jogba ültetünk át – folytatta –, melyek korábban nem kerültek be jogszabályokba – például a két világháború között nem kellett meghatározni a tej és a kenyér fogalmát. Emellett új jogágak (mint például az élelmiszerbiztonság, a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem) jelentek meg, amelyek szinte ontják az új jogszabályokat."

A miniszter szerint két jelenség figyelhető meg a jogalkotásnál. Az egyik a túlkodifikáció, amikor a jogalkotó úgy gondolja, hogy mindig új jogszabályokkal kell az adott kérdést megoldani, és mindent szabályozni kell. A másik jelenség a felülkodifikáció, ami azt jelenti, hogy mindenki igyekszik magasabb szintre tenni az adott normát, mert minél magasabb szinten helyezkedik el, annál nagyobb a becsülete. Ha törvényben szabályozunk, akkor az fontosabb, mintha csak miniszteri rendeletbe kerülne be, ezért is magasabb a törvényeknek a száma.

Korábban minden kódex egy emberhez kötődött. Ilyen volt Werbőczy István Hármaskönyve, a Csemegi Károly által kidolgozott kódex, az Apáthy István nevéhez fűződő kereskedelmi törvény vagy a Plósz Sándor-féle polgári perrendtartás. "Mára a kodifikáció csapatmunkává vált" – hangsúlyozta a miniszter. A csapatmunkának mindig van egy szellemi vezére, ahogy Vékás Lajos az új Ptk.-nak. "Azonban körülötte is egy csapat volt, akivel közösen dolgoztak a kódex elkészítésén" – szögezte le. Ezért is szükséges a kódexek megalkotásához miniszteri biztost keresni, aki összefogja a feladatokat. Trócsányi László kódexek megalkotására eddig három miniszteri biztost nevezett ki: a polgári perrendnél Wopera Zsuzsa egyetemi tanárt, a közigazgatási perrendnél Rozsnyai Krisztina habilitált egyetemi oktatót, a büntetőeljárásnál pedig Miskolczi Barnát, aki korábban a Legfőbb Ügyészségen dolgozott.

A miniszter szerint egy kódex legyen modern és korszerű, ugyanakkor illeszkedjen a nemzeti jogfejlődésbe, álljon összhangban a nemzeti jogi hagyományokkal, továbbá feleljen meg a közösségi jognak és az Alaptörvénynek. "Az új eljárási kódexek megalkotásának célja elsősorban az volt, hogy szolgálják az állampolgárok érdekeit" – hangsúlyozta. Kodifikációs újdonságként a polgári perrendtartásból az osztott perszerkezetet, az anyagi pervezetés és a társult perek bevezetését, a közigazgatási perrendből a differenciált hatáskör telepítést és a fegyveregyenlőség biztosítását, az általános közigazgatási rendtartásból a függő hatályt és a sommás eljárást, míg a nemzetközi magánjogról szóló törvényből a közrendre hivatkozást és a kitérő klauzulát emelte ki.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2017-et az új eljárási kódexekre való felkészülés évének nevezte. Az OBH elnöke szerint 2018-ban hihetetlen kihívás elé néz az egész jogásztársadalom, mivel alkalmazni kell az új eljárási kódexeket. "Ez olyan mintha teljesen új közlekedési szabályokat kellene mindenkinek megtanulnia" – fogalmazott.

Handó Tünde előadása - Fotó: Bruzák Noémi / MTI

"A kódexek számos feladatot rónak a bírói szervezetre" – mondta az elnök. Így figyelemmel kell lenniük a kapcsolódó jogszabály-módosításokra, rendeletekre, továbbá az ezekkel összefüggő képzések megszervezésére, nyomtatványok és segédletek kialakítására. De szükség lesz új lajstromrendszerre, statisztikai rendszerre és elektronikai alkalmazásokra is.

A szabályozások azért is kihívást jelentenek a bírói kar számára, mert meg kell őrizniük az elmúlt években elért eredményeiket. Erről tanúskodik az Európai Bizottság eredménytáblája is, amely egyebek mellett az ügyhátralék és az eljárások gyorsasága alapján rangsorolják az uniós országokat. A magyar igazságszolgáltatás ezeknek a listáknak a felső harmadában, illetve élmezőnyében foglal helyet.

Az OBH elnöke szerint az eljárásjognak az anyagi jog érvényesülését kell szolgálnia, továbbá az a jó, ha egyértelmű, pontos, a felek lehetőségeit pontosan kijelölő, de ugyanakkor kellően rugalmas is egy szabályozás. Az OBH – állapította meg – az eljárási kódexek kodifikációja során következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy a hatékonyságot segítő, kiszámítható, ugyanakkor életképes megoldások legyenek mindhárom kódexben. "A népmesei okos lány elröppenő galambja juthat az ember eszébe, mert kaptunk is valamit meg nem is"– állította.

Az új polgári perrendtartás kapcsán szóvá tette, hogy az eddigi 399 szakasz helyett az új törvény 633-ból áll, aminek nem nagyon örülnek. A szabályozás kétharmada azonban ismert jogintézményekből tevődik össze, kiegészülve a bírói gyakorlatból átvett értelmezésekkel. "Az új Pp.-vel kapcsolatban az volt a legfőbb várakozás – közölte az OBH elnöke –, hogy azokat a pereket is kezelni tudja, amelyek kiemelt figyelmet érdemelnek, amelyekhez nem elégségesek a megszokott rendelkezések." Ilyennek nevezte a nagy pertárgyértékű, komplex tényállású, bonyolult jogi megítélésű, szakértői bizonyítást igénylő ügyeket. A hatékonyságot fokozhatja, hogy az új perjog nagyobb szerepet szán a bírói aktivitásnak, illetőleg igyekszik az eljárás gyorsítását segíteni. Ezt a törekvést olyan új alapelvekkel jeleníti meg, mint a perkoncentráció elve, a felek eljárás-támogatási és igazmondási kötelezettsége, valamint a bíróság közrehatási tevékenysége.

Az önálló közigazgatási perrend jelentős változtatásokat eredményez a bírósági szervezeti rendszerben, miután megváltozik a Fővárosi Törvényszék szerepe, és kiemelkedik nyolc közigazgatási és munkaügyi bíróság, ahol elsősorban a klasszikus közigazgatási ügyekkel fognak foglalkozni. Az OBH elnöke szerint ez óriási lehetőséget is jelent a szakmai tudás koncentrációjára, ám amíg a digitális bíróság rendszere ki nem teljesedik, nehézséget is jelenthet a földrajzi távolságok miatt. Újdonság lesz a hivatalból való bizonyítás, a mintaper, továbbá az egyezség és a közvetítés is lehetővé válik a közigazgatási ügyekben.

Az OBH a kodifikáció során vitatta a közigazgatási perrend néhány rendelkezését. Az elnök jelezte, mivel a közigazgatási perekben a hármas tanácsokat teszik elsődlegessé, több bíróra lesz szükség. Szóvá tette azt is, hogy más ügyszakokkal szemben, csökken majd a bírósági titkárok jogköre. A nemperes ügyek helyett pedig egyszerűsített perek lesznek, ami kötöttebb pályát jelent, mint a nemperes eljárás.

Az igazságügyi miniszterhez hasonlóan az OBH elnöke is kitért a hivatásrendi együttműködés fontosságára. Mint megjegyezte: minden új szabályozásnál a bevezetést követő átmeneti időszakban számolni kell az útkeresésből eredő bizonytalansággal. "Úgy kell ügyelni a jog méltóságára, hogy a hivatásrendek a szakmai vitákat a tárgyalótermen kívül is képesek legyenek lefolytatni" – jelentette ki. Handó Tünde szerint a bíráknak anyanyelvi szinten kell elsajátítaniuk a perjogot, de ahhoz idő kell, hogy minden kérdésben kialakuljon a jogegység.

Darák Péter, a Kúria elnöke az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény kapcsán fejtette ki álláspontját, amelyet tavaly december 6-án fogadott el az Országgyűlés. A bírósági vezető az új közigazgatási rendtartást egy szerkezetkész házhoz hasonlította, hozzátéve, hogy tartalommal a hatályba lépés után a bírósági eljárás fogja megtölteni.

Darák Péter előadása - Fotó: Érczi László

"Bár látszólag radikális megújítása történik a közjogi eljárásoknak Magyarországon – hangoztatta az előadó –, alapvetően nem változnak azok a jogértelmezési kérdések, amelyek a bíróságok elé kerülnek." Nem változik az a logika sem, amelyekkel a bírák a felmerülő problémákhoz nyúlnak és nem változnak azok a módszerek sem, melyek segítségével a jogértelmezési dilemmákat feloldják. Még ha új szabályozásról is van szó a közjogi eljárásokban, ez semmiképp sem jelenti, hogy csak új típusú problémákkal fogunk találkozni és újra kell tanulnia a közigazgatási jogalkalmazóknak a közigazgatási eljárások rendjét.

A Kúria elnöke Rozsnyai Krisztina egyetemi docens publikációját idézve rámutatott, hogy a közigazgatási eljárásnak alapvetően négy követelményt kell teljesíteni: a célszerűséget, a jogszerűséget, a költséghatékonyságot és a gyorsaságot. Ez a négy elv akkor szolgálja az eljárásrendet, ha ezek az elvek összhangba kerülnek, és össze lehet hangolni az eljárásban megjelenő érdekeket.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) között van egyfajta oda-vissza hatás. Darák Péter szerint az egyik hatás abban azonosítható, hogy a közigazgatási eljárás szabályai egyfajta előrehozott jogvédelmet jelentenek az ügyfeleknek, hiszen a bírósági eljárás elvei és az ott kimondott konklúziók visszasugároznak a közigazgatási eljárásra is. Ennek praktikus megjelenési formája, amikor közbenső döntéseket önállóan megtámadhatóvá tesznek bíróság előtt. A másik jellemző a közigazgatási eljárásjog és a közigazgatási perrend részletességén múlik. "Minél kevésbé kötött egy döntés, minél nagyobb a mozgástere a közigazgatásnak, annál fontosabbak a peres szabályok és az eljárási szabályok, megsértésük szigorúbb szankciókat von maga után" – magyarázta a Kúria elnöke.

A törvény részleteire áttérve kifejtette: az Ákr. felépítése egy nagyon erős lehatárolást tartalmaz, ezen belül elképesztő leegyszerűsítéseket irányoz elő. Ezek érintik egyrészt az eljárás típusokat, másrészt a személyi feltételeket. Az Ákr. főszabályként megszünteti a belső fellebbezést. Ezzel párhuzamosan csökkennek a közigazgatási bíróság eljárásának fokozatai is. A Kúria eljárása bizonyos engedélyezési feltételektől fog függni, s a közigazgatási bíróság ítélete ellen is csak bizonyos ügytípusokban nem lehet majd fellebbezni.

A Ket.-hez képest megváltozott az Ákr. viszonya az ágazati és végrehajtási szabályokhoz azzal, hogy jelentős a szabályozási területeket enged át az ágazati szabályoknak. További újdonságként említette, hogy létrejött az automatikus és sommás eljárás. Az automatikus eljárás akkor lehetséges, ha nincs mérlegelési joga a hatóságnak. "Azt azonban nagyon nehéz megmondani – folytatta –, hogy mikor nincs a hatóságnak mérlegelési jogköre." A másik érdekesség, hogy ha az ügyfél igényli, akkor a gyorsított eljárásokból át lehet térni egy teljes eljárásra.

A Kúria elnöke egy ellentmondásra is felhívta a figyelmet: míg az Ákr. kategorikusan kizárja a jogellenesen beszerzett bizonyíték felhasználását, addig a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) – visszautalva Pp.-re – bizonyos helyzetekben megengedi. "Jelen pillanatban kérdéses, hogy a jogszerűtlenül beszerzett bizonyítékot az érintett engedélye nélkül lehet-e értékelni vagy sem" – osztott meg egy jogalkalmazói dilemmát Darák Péter.

forrás: Jogi Fórum

Több mint 100 millió forintot visszakaphatnak a fogyasztók a Tesco vásárlókártya éves kártyadíjából, miután kötelezettségvállalással zárult az a versenyfelügyeleti eljárás, amely a Tesco-Global Áruházak Zrt. és a Budapest Bank Zrt. co-branded hitelkártyája éves kártyadíjának kommunikációját vizsgálta - közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).

A közlemény szerint a GVH azt vizsgálta, hogy a vállalkozások  2012. április 1-jétől egyértelmű, megfelelő tájékoztatásokat tettek-e közzé, amikor azt ígérték, hogy a hitelkártya éves kártyadíja nulla forint. A társaságok nem ismerték el a jogsértést, ám együttműködésük jeleként komplex, több elemből álló, jelentős mértékű kompenzációs vállalásokat is tartalmazó nyilatkozatot nyújtottak be, mellyel a GVH szerint orvosolhatók a fogyasztóvédelmi-versenyfelügyeleti aggályok.
    

A társaságok a tájékoztatások módosításán túl vállalták, hogy visszatérítik a levont díjak egy részét több tízezer korábbi és jelenlegi ügyfelüknek.
    

A visszatérítéseket a Tesco vásárlókártyán írják jóvá, illetve azok a fogyasztók, akik megszüntették a kártyájukat Tesco Clubcard pont, bankszámlás jóváírás vagy utalvány formájában kapják vissza a kompenzációs összeget.  
    

A Tesco Vásárlókártya éves díjával kapcsolatos tájékoztatást úgy módosítják, hogy a hitelkártya éves kártyadíja 5100 forint vagy nulla forint. Az éves kártyadíj akkor nulla forint, amennyiben a hitelkeret kihasználtsága eléri a 70 százalékot a vizsgálat időpontjában. A vizsgálat időpontja az aktiválástól számított 3. teljes naptári hónap utolsó napja, illetve ezt követően minden évben ugyanezen nap. Ha a kártya igénylésével együtt termék vásárlása is történik, az első évben minden esetben nulla forint az éves díj, azt követően csak akkor, ha a hitelkeret kihasználtsága a vizsgálat időpontjában eléri a 70 százalékot.
    

Az ügyben nem állapítottak meg jogsértést, és bírságot sem szabtak ki. A vállalás tartalma megfelelő válaszlépésnek minősült a feltárt hiányosságokra és kérdésekre, és megfelelően részletes is volt - írta közleményében a versenyhatóság.

forrás: Jogi Fórum

Jerry Brown, Kalifornia kormányzója klímavédelmi megállapodást írt alá Kínával.

Az amerikai szövetségi állam eszerint a jövőben Kínával közösen munkálkodik az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátásának korlátozásán. 
    

A Pekingben aláírt megállapodás - amely nem foglal magában kötelező érvényű döntést - a legnépesebb amerikai szövetségi állam és Kína együttműködésének bővítését szorgalmazza, elsősorban az úgynevezett megújuló energiaforrások kiaknázásában és a nulla károsanyag-kibocsátású gépjárművek forgalmazásában. A kaliforniai kormányzó hivatalának közlése szerint kínai és kaliforniai szakemberekből álló közös munkacsoportot is életre hívnak, illetve közösen finanszíroznak majd olyan programokat, amelyek segítségével csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás. 
    

A megállapodást Jerry Brown a tudományos ügyek kínai miniszterével, Van Kanggal írta alá, majd fogadta őt Hszi Csin-ping államfő is. 
    

A kormányzó egyhetes látogatáson tartózkodik Kínában, ahol két tartománnyal - Szecsuánnal és Csiangszuval - már aláírt hasonló tartalmú megállapodást. 
    

Brown szerdán beszédet mond azon a Pekingben rendezett energetikai fórumon, amelyen mintegy 170 ország képviselői vesznek részt, hogy megvitassák, hogyan gátolható meg a globális felmelegedés 2 Celsius-foknál nem nagyobb mértékű növekedése. A konferencián részt vesz Rick Perry, a Donald Trump elnök vezette amerikai központi kormány energetikai minisztere - volt texasi kormányzó - is. 
    

Jerry Brown élesen bírálta Trump döntését arról, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a 2015 végén aláírt párizsi klímavédelmi egyezményből, és az északnyugati Washington állam kormányzójával, Jay Insleevel, valamint Andrew Cuomóval, New York állam kormányzójával összefogva, még az elnöki döntés bejelentésének estéjén létrehozta az Egyesült Államok Klímaszövetsége nevű laza szervezetet, amely arra ösztökéli a többi szövetségi államot, hogy hozzájuk hasonlóan - az Egyesült Államok hivatalos kilépése ellenére is - tartsa be a párizsi egyezményben foglalt vállalásokat. Hétfőn kilenc további szövetségi állam (Vermont, Massachusetts, Rhode Island, Connecticut, Delaware, Virginia, Minnesota, Oregon, Hawaii), valamint Puerto Rico is csatlakozott a kezdeményezéshez.

forrás: Jogi Fórum

Szlovéniában a szlovén eredetű vérplazmából származó vérkészítmények az orvosi felhasználás során előnyt kell hogy élvezzenek az import vérkészítményekkel szemben. Más uniós országból származó plazma behozatalára csak akkor van lehetőség, ha a helyi plazmakészlet nem fedezi a hazai szükségletet.

Minden legfelsőbb bíróság kötelessége az igazságszolgáltatás függetlenségének védelme, e nélkül nem lehetséges a jogállamiság és a jog előtti egyenlőség - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke.

A Kúria meghívására 19 - elsősorban kelet-közép-európai - ország legfelsőbb bíróságának bírái tanácskoznak a fővárosban június 4. és 7. között. A program megnyitóján elmondott beszédében Darák Péter kiemelte: a 21. századi jog - és különösen annak alkalmazása a bíróságok által - egyre fontosabb szerepet játszik a társadalmi konfliktusok rendezésében szerte a világon.
    

Kifejtette: az európai jogi és politikai fejlődés egyik legnagyobb eredménye a hatalmi ágak szétválasztása és ennek következményeként az igazságszolgáltatás függetlenségének elve. Ugyanakkor az is lényeges, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége nem jelenti annak teljes elszigetelődését más hatalmi ágaktól, lényeges a párbeszéd és az együttműködés az elkülönített ágak között - magyarázta.
    

A Kúria elnöke hangsúlyozta: fontos az igazságszolgáltatás hitelessége, kiszámíthatósága és átláthatósága, hogy az emberek bízzanak a bíróságokban és a jogállamiságban.
    

Felidézte: az 1990-es demokratikus átmenet új fejezetet nyitott a magyar igazságszolgáltatás történetében. Az azóta eltelt évtizedekben az igazságszolgáltatás intézményi keretét korszerűsítették, átfogó reformokat hajtottak végre. Ez a folyamat szimbolikusan a Kúria visszaállításával fejeződött be 2012-ben - mutatott rá.
    

Kitért rá: az írott jog folytonos változása, Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, a bírósági döntések feletti alkotmányos kontroll és nem utolsósorban a társadalom igénye a gyors és megfelelő ítélkezés iránt állandó kihívást jelent.
    

Darák Péter közölte: a Kúria éppen ezért stratégiai tervet dolgozott ki, amelynek értelmében rendszeresen elemzik a bírói döntéseket és szoros kapcsolatot tartanak fenn az alsóbb bírósági szintekkel. A Kúria megerősítette szakmai együttműködését az akadémia képviselőivel és az Alkotmánybírósággal - tette hozzá.
    

Elmondta: a közös munka azonban nem érhet véget az országhatároknál, a Kúria aktívan részt vesz a nemzetközi együttműködésekben a legfelsőbb bíróságok és a nemzetközi jogi fórumok között. Például nemrégiben fejeződött be egy uniós együttműködési projekt a lett, a litván és a spanyol legfelsőbb bírósággal, valamint két egyetemmel - jegyezte meg.
    

A Közép- és Kelet-Európai Főbírók Találkozóján a tapasztalatcserén túl több, az igazságszolgáltatást és ítélkezést érintő aktuális témáról is tartanak előadásokat. A témák között szerepel a bírói függetlenség, az igazságszolgáltatás finanszírozása, a legfelsőbb bíróságok szerepe és hatásköre, a bírósági reformok, a bíróságok kommunikációja, valamint az ítélkezés gyorsasága. A cél az, hogy fórumot biztosítsanak a főbíróknak, hogy megismerjék a jó gyakorlatokat és a nemzeti megoldásokat.
    

A találkozót amerikai kezdeményezésre rendezték meg először 2011-ben, és minden évben más országban tartják. Összesen 13 legfelsőbb bírósági elnök vesz részt a budapesti rendezvényen, továbbá Kínából és az Egyesült Államokból is érkezik delegáció.

forrás: Jogi Fórum

Pár nappal a tavaly novemberi amerikai elnökválasztás előtt az orosz katonai hírszerzés (GRU) informatikai támadást hajtott végre legalább egy olyan amerikai cég ellen, amely szavazógépekhez való szoftvert gyártott, továbbá adathalász e-maileket küldött több mint 100 amerikai választási tisztviselőnek - jelentette a The Intercept nevű amerikai oknyomozó hírportál a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egyik szigorúan titkos jelentésére hivatkozva.
Az Országgyűlés ma fejezi be aktuális kéthetes ülését. A képviselők az MSZP kezdeményezésére az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakításáról tartanak politikai vitát.

Jól láthatóan megindult az a folyamat, amelynek során az ellenzék, illetve a "civilnek álcázott" szervezetek megpróbálhatják "széttrollkodni, botrányba fullasztani" a jövő évi országgyűlési választásokat - jelentette ki az Alapjogokért központ igazgatója.

Szánthó Miklós úgy vélekedett: a jobb- és a baloldali ellenzék részéről is egyre inkább hallhatóak azok a hangok, amelyek azt próbálják sulykolni, hogy a magyar választási rendszer aránytalan, igazságtalan és a Fidesznek kedvez.
    

Mindennek nyomán elképzelhető egy olyan forgatókönyv, hogy a választási eljárás teljes folyamatában jogilag minden döntést megtámadnak, amivel megpróbálják elhúzni a folyamatot. Vagyis már előzetesen egy olyan hangulatot próbálnak kialakítani, hogy a választást botrányosnak, illegitimnek állítsák be - tette hozzá az elemző.

forrás: Jogi Fórum

Június 15-étől bárhol az Európai Unión belül felárak nélkül, a belföldi díjszabás szerint lehet mobiltelefonról hívást kezdeményezni és fogadni, SMS-t írni és internetezni, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) továbbra is kiemelten ellenőrzi a szolgáltatók roamingdíjszabási gyakorlatát - közölte az NMHH.

A közlemény szerint a barangolási díjak csökkentése évek óta fokozatosan ment végbe az unióban, ennek utolsó lépéseként június 15-től minden telefonszolgáltatónak a belföldi díjaknak megfelelő áron kell a szolgáltatást nyújtania azon felhasználók számára, akik az Európai Unión belül időszakosan külföldre utaznak. 
    

Ezzel tehát külföldön is a hazai díjszabás szerint lehet majd telefonálni, üzenetet küldeni és fogadni, internetezni. A változtatás a külföldre utazó turistákat, az időszakosan külföldön dolgozókat és tanulókat, illetve a határ menti ingázókat is érinti. 
    

A kedvező feltételek mindenkire érvényesek, az előre fizetős kártyásokra és a havidíjas előfizetőkre is - írták. Az elmúlt három év adatai alapján Magyarországon a 14 év feletti lakosság mintegy 30 százalékát, 2,4 millió embert érintett a roamingszabály, azaz járt külföldön. 
    

A tájékoztatás szerint azért, hogy ne lehessen visszaélni a roaminggal, a "Mobilozz mint otthon" elv alapján a mobiltelefonáláshoz kapcsolódó szolgáltatásokat az időszakos külföldi tartózkodások során lehet igénybe venni a hazai feltételekkel. Ennek megfelelően az előfizetők a hazai díjcsomagokban meghatározott időtartamú hanghívást kezdeményezhetnek és a díjcsomagoknak megfelelő számú SMS-t küldhetnek az Európai Gazdasági Térség területén: az Európai Unió tagállamaiban, illetve Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában. A szabályozás ugyanakkor a többi országra, így Magyarország szomszédjai közül Ukrajnára, Szerbiára, de a nyugat-európai államok közül például a nem EU-s Svájcra sem terjed ki.
    

Az NMHH figyelmeztet: az EU-roaming nem nemzetközi hívás, míg a nemzetközi hívás azt jelenti, hogy valaki a magyarországi hálózatból hív külföldi számot, a roaming alkalmával külföldi hálózatból kezdeményez hívást vagy küld SMS-t Magyarországra vagy más uniós államba. 
    

Az új szabályok csak az EU-s roamingolásra vonatkoznak, a nemzetközi és az EU-n kívüli országokba menő hívások használati díjait és feltételeit a szolgáltatók továbbra is maguk állapíthatják meg. 
    

A rendelet az adathasználatra alkalmazhat korlátot: a belföldi adatkeretet fel lehet használni roaminghelyzetben is, de még ha a szolgáltató belföldre korlátlan adatforgalmat kínál is, roamingcélra lehetősége van limitet felállítani. Az új szabályozás bevezeti a méltányos felhasználás fogalmát. Az új feltételek ugyanis csak azokra az előfizetőkre vonatkoznak, akik a szolgáltatójuk tagállamában - tehát magyarországi szolgáltatók esetében Magyarországon - rendelkeznek lakóhellyel, életvitelszerűen ott is élnek, és csak időszakos látogatásokat tesznek uniós tagállamokba.

forrás: Jogi Fórum

Jány Gusztávot, a 2. magyar hadsereg volt parancsnokát a Budapesti Népbíróság 1947-ben háborús bűntettért halálra ítélte. Nem kért kegyelmet, noha maga a tanácsvezető bíró is kegyelemre terjesztette elő. 1993-ban a Legfelsőbb Bíróság felmentette ugyan az ellene emelt vádak alól, de tiszti rangjába nem helyezte vissza.
Az internetes felületeken megjelent jogellenes gyűlöletbeszédet tartalmazó bejegyzések 94,5 százalékát távolították el a platformokról az elmúlt egy évben Magyarországon, ami a 24 vizsgált uniós tagállam közül a legmagasabb arányt jelenti - közölte az Európai Bizottság.
Az alapvető jogok biztosa szerint sérti a jogbiztonságot, hogy az egészségi problémával küzdőket törlik az álláskeresők közül, és így elesnek a szociális ellátásoktól. Székely László az ügyben az emberierőforrás-miniszterhez és a nemzetgazdasági miniszterhez fordult.

Emmanuel Macron francia államfőnek a közélet erkölcsössé tételét célzó reformja egyebek mellett megtiltja a képviselőknek és a minisztereknek a hozzátartozóik foglalkoztatását. Az intézkedéscsomag két törvényjavaslatot és egy alkotmánymódosítást is tartalmaz - jelentette be az igazságügyi miniszter.

Francois Bayrou a reform ismertetésére összehívott sajtótájékoztatóján elmondta: a korrupciós botrányokkal tarkított elnökválasztási kampány után az új kormány célja visszaszerezni az állampolgárok bizalmát a közéletben. A javaslat célja az érdekellentétek megszüntetése, az átláthatóság megerősítése, valamint a pártfinanszírozás revíziója az újabb botrányok elkerülése érdekében.
    

A csomag javaslatai között szerepel a háromnál több mandátum gyakorlásának megtiltása a képviselők, a szenátorok és a nagyobb települések önkormányzati képviselői számára. A miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó úgynevezett francia köztársasági bíróságot (CJR) megszüntetné a kormány, s a korábbi köztársasági elnökök nem lehetnek többet automatikusan az alkotmánytanács tagjai. Azok a képviselők, akik nem teljesítik adófizetési kötelezettségeiket, nem gyakorolhatják a mandátumukat.
    

A javaslatban szerepel a képviselőknek és a szenátoroknak automatikusan járó költségtérítések megszüntetése is, s ezentúl szigorúan szabályozni fogják a tanácsadói tevékenységeket is.
    

A párfinanszírozás átláthatóságára egy "demokráciabankot" hoz létre a kormány, ahonnan valamennyi politikai párt kölcsönt vehet fel a kampányok finanszírozására, a pártok elszámolásait pedig ezentúl a számvevőszék ellenőrzi.
    

A májusi francia elnökválasztás favoritjának a konzervatív Francois Fillon volt kormányfő számított, amíg januárban egy sajtóértesülés alapján ki nem derült, hogy a feleségét és a gyerekeit asszisztensként foglalkoztatta papíron a parlamentben, de a családtagok gyaníthatóan nem végzetek tényleges munkát.
    

Jóllehet a hozzátartozók alkalmazását eddig semmilyen szabály nem tiltotta Franciaországban, s a képviselők mintegy ötöde él is ezzel a lehetőséggel, a Fillon családnak átutalt közel egymillió euró közpénzről szóló gyanú teljesen megváltoztatta az addig az egyik legtisztességesebbnek ismert konzervatív politikus imázsát, aki ellen jelenleg közpénz elsikkasztása és hivatali visszaélés gyanújával folyik eljárás. Francois Fillon végül a harmadik helyen végzett az elnökválasztás első fordulójában, majd a második fordulót követően visszavonult a politikai életből.
    

Csütörtökön azonban az államfő pártját is elérte egy korrupciógyanús ügy, miután a nyugat-franciaországi Brest ügyészsége bejelentette, hogy előzetes eljárást indít Richard Ferrand területfejlesztési miniszter egy korábbi ingatlanfejlesztési ügyében. Fillon esetével ellentétben ebben az ügyben nem közpénzzel való visszaélés, hanem egy magánjogi előnyszerzés gyanúja merült fel.
    

A Le Canard enchainé című szatirikus hetilap egy héttel ezelőtt leplezte le, hogy Richard Ferrand, a Brest városában működő Mutuelles de Bretagne nevű biztosítótársaság vezetőjeként (1998-2012) azt javasolta 2011-ben a cég igazgatótanácsának, hogy az élettársa tulajdonában lévő egyik ingatlant vegye bérbe. Az ügyvédként dolgozó nő az előzetesen megkötött bérleti szerződésnek köszönhetően tudott hozzájutni egy 580 ezer euró értékű tulajdonhoz. Utóbb az is kiderült, hogy Ferrand képviselőként 2014-ben négy hónapig a fiát foglalkoztatta minimálbéren parlamenti asszisztenseként, bár a fiú ténylegesen ellátta a feladatokat.
    

A hírt követően a bresti ügyészség pénteken megvizsgálta az ügyeket, de akkor nem indított előzetes eljárást, mert nem talált törvénytelenségre utaló gyanút. A vádhatóság csütörtökön viszont azt közölte, hogy egy korrupcióellenes szervezet által szerdán benyújtott feljelentésben érkezett újabb elemek alapján megbízta a helyi rendőrséget a vizsgálat lefolytatására az ingatlanfejlesztési ügyben.
       

A volt szocialista politikus Emmanuel Macron egyik legközelebbi munkatársának számít, az általa alapított En Marche (Lendületben!) nevű politikai mozgalomnak volt a főtitkára az elnökválasztási kampányban.
    

A leleplező információk a június 11-i és 18-i kétfordulós nemzetgyűlési választások előtt kerültek napvilágra, ezeken Emmanuel Macronnak elengedhetetlen lenne az abszolút többség megszerzése a reformprogramjának beindításához.
    

A miniszter kizárta, hogy lemond, az államfő és Edouard Philippe miniszterelnök is szolidaritásáról biztosította Ferrand-t, s jelezte, csak abban az esetben válnak meg egy kormánytagtól, ha az ellen eljárás indul.
    

"Egy előzetes vizsgálat megindítása semmit nem változtat az álláspontomon, amit jómagam nyilvánosan korábban megfogalmaztam: amíg nincs vádemelés, nincs ok arra, hogy Richard Ferrand elhagyja a kormányt" - mondta csütörtökön a kormányfő. Az igazságügyi miniszter a sajtótájékoztatón nem kívánta az ügyet kommentálni.

forrás: Jogi Fórum

Sajnálatukat fejezték ki az európai uniós vezetők amiatt, hogy Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken leszögezte: megingathatatlan az unió elkötelezettsége a megállapodás mellett.

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.