jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
A mai napon került kihirdetésre, hogy 2018. december 21-től hatályos az információcsere megállapodás Magyarország és az Egyesült Államok között az országonkénti jelentések (Country-by-Country Report, CBCR) automatikus cseréjére vonatkozóan.
A Központi Nyomozó Főügyészség vezető beosztású hivatalos személy, az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt folytat nyomozást. A megalapozott gyanú lényege szerint egy járási hivatal két vezető beosztású tisztviselője 4 millió forintot kért a hivatali ügyintézéséért cserébe.
Az Alkotmánybíróság friss határozatában kiemelte: a bírósághoz fordulás jogából, mint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog egyik részjogosítványából többek között az következik, hogy a felülvizsgálati kérelem alapján eljáró Kúria csak akkor változtathatja meg a jogerős ítéletet és utasíthatja el a keresetet, ha az eshetőleges kereseti kérelmek valamennyi elemét legalább egy bírói fórum az eljárásban már érdemben elbírálta.
Nyitva állhat a lehetőség arra, hogy egy társaság taggyűlése egyes, korábban meghozott határozatait módosítsa. Ez különösen jó hír azoknak, akik év közben leányvállalatukból többletosztalékot kívánnak kivonni. – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A több mint 800 külföldi teherautó december eleji ellenérzésénél 56 jogsértés miatt összesen több mint 21 millió forint bírságot szedtek be, vagy szabtak ki a szakemberek - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán.

A tájékoztatás szerint a nemzetközi árufuvarozási engedélyek meglétét és szabályos használatát kérték számon a december elején megszervezett akcióban az innovációs tárca közúti ellenőrei.

Részletezik, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium közúti ellenőrei a szlovák és ukrán határnál három helyszínen dolgoztak teljes, 24 órás zárás mellett 2018. december 2-tól 8-ig. Sátoraljaújhelynél, Tornyosnémetinél és Záhonyban a hat nap alatt összesen 808 járművet állítottak és vizsgáltak meg.

Az akciót kezdeményező Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete képviselői megfigyelőként voltak jelen az ellenőrzéseken.

A 40 feltárt szabálysértés többnyire az előírt adminisztrációs kötelezettségek megszegése, a szükséges engedélyek, igazolványok hiánya miatt járt esetenként 100-800 ezer forint bírsággal. Az újonnan kiszabott tételek teljes összege 18,5 millió forint. Az ellenőrök 16 esetben korábbi mulasztás nyomán fennállt követeléseket tudtak behajtani több mint 3 millió forint értékben.

A szabálysértő külföldi járművekkel szembeni hatékonyabb fellépés hangsúlyos elemként szerepel a hazai fuvarozói ágazat működési feltételeinek javítását szolgáló komplex javaslatcsomagban is.  Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a szakmai érdekképviseletek közösen tekintik át a szektor versenyképességét erősítő lehetséges intézkedéseket - hangsúlyozta az ITM közleményében.

forrás: Jogi Fórum

Elkerülhetik a börtönt Romániában azok az első vétségnél tartó adócsalók, akik - 20 százalékos "büntetőkamattal" kiegészítve - visszafizetik az államkincstárnak okozott kárt. Az erről szóló törvénymódosítást szerdán fogadta el a román képviselőház.

Amennyiben az adócsalást többen követték el, elegendő, ha egyikük visszafizeti a kárt a büntetőper első tárgyalásáig, a bíróság valamennyi vádlottal szemben megszünteti a büntetőeljárást.

Amennyiben az okozott kár nagysága nem teszi lehetővé annak azonnali megtérítését, de a vádlott vállalja, hogy azt egytől három évig terjedő határidőn belül kamatostul megtéríti, a bíróság hatósági felügyelet alatt töltendő felfüggesztett börtönbüntetést szabhat ki, amely letöltendővé válik akkor, ha vállalását mégsem teljesíti.

A tervezetet megszavazó szociálliberális kormánytöbbség érvei szerint ez egy korszerű megközelítés, amely nem a börtönöket akarja "megtölteni", hanem az államnak okozott kár megtérítését ösztönzi, legalábbis abban az esetben, amikor nem visszaeső bűnözőkről van szó.

A korrupcióellenes jelszavakat hangoztató jobboldali ellenzék szerint a kormányoldal ezzel a jogszabállyal is a bűnözőket védi, sőt, egyenesen bátorítja is őket, hogy próbáljanak "feketézni", mert az első lebukásig legfeljebb azt kockáztatják, hogy - egy 20 százalékos többlettel - mégis be kell fizetniük az adót.

A jogszabály tervezete az államfőhöz kerül, aki egy alkalommal megtagadhatja annak kihirdetését, és visszaküldheti megfontolásra a parlamentnek.

forrás: Jogi Fórum

"Az egyedi döntések visszahatnak a közigazgatási gyakorlatra. Így a közigazgatási bíróság ellenőrzi az államhatalmat – a jogállamiság erősödik." - magyarázza Hajnal Péter, a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének elnöke, aki tagja volt az Igazságügyi Minisztérium szakértői bizottságának, mely a a közigazgatási bíráskodás elveit megtárgyalta. "Senki nem veszíti el az állását" - oszlatja el a sajtóvisszhangot kapott aggodalmakat. Az önálló közigazgatási bíráskodás létjogosultságáról, új rendszeréről, a legjelentősebb változásokról beszélgettünk.

forrás: Jogi Fórum

Bemutatták a Kommentár a büntetőeljárási törvényhez című kétkötetes kiadványt Budapesten kedden. A rendezvényen Polt Péter legfőbb ügyész, a könyv főszerkesztője azt mondta, az alaptörvény fontos útmutatást ad a jogalkalmazónak: elsődlegesen úgy értelmezze a jogot, hogy a jogalkotó szándékai szerint járjon el. A megjelent kommentár minden fordulatában a jogalkotó célját tükrözi, ezáltal megvalósítja a fenti elvet. A legfőbb ügyész hangsúlyozta: a joghallgatók is haszonnal forgathatják a kiadványt.
Januártól új bejelentési kötelezettség vonatkozik a stratégiailag fontos iparágakban történő külföldi befektetésekre. 2019. január 1-jén lép hatályba a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló új törvény, amely előzetes bejelentési kötelezettséget ír elő a törvényben nevesített szenzitív szektorbeli tevékenységet folytató magyar társaságokban történő külföldi befektetésekre. A bejelentés alapján eljáró miniszter azt vizsgálja, hogy „a befektetés sérti-e Magyarország biztonsági érdekét.” A bejelentés-köteles körbe tartozó befektetések csak miniszteri tudomásulvétel esetén valósulhatnak meg.
2018. decemberétől hatékonyságnövelő átalakítások történnek Magyarország legnagyobb iparjogvédelemmel foglalkozó cégcsoportjánál. A Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda működése és fókusza, az iparjogvédelem továbbra is elsődleges lesz, ahogy a Danubia IP, az innovációs tanácsadással foglalkozó ágazat is változatlan marad.
Lengyelország köteles azonnal felfüggeszteni a legfelsőbb bíróság bírái nyugdíjkorhatárának leszállítására vonatkozó nemzeti rendelkezések alkalmazását. A Bizottság által előadott ténybeli és jogi alapok igazolják az ideiglenes intézkedések elrendelését - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Egy tavalyi EU irányelv következtében 2019-től változnak a társasági adó egyes szabályai – így többek között az ún. alultőkésítés miatti kamatlevonásra vonatkozó rendelkezések. Bár az irányelv célja az adóelkerülést célzó nemzetközi struktúrák elleni küzdelem és az adószabályok szigorítása volt, az új kamatlevonási szabályok a hazai vállalkozásoknál inkább kedvezményt fognak jelenteni - foglalja össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Alultőkésítés, ahogy eddig ismertük

Az alultőkésítés egy világszerte ismert szabályrendszer annak érdekében, hogy nemzetközi vállalkozáscsoportok ne tüntethessék el leányvállalataik vagy egyéb tagvállalataik profitját túlzott kölcsönfinanszírozás útján. Ha ugyanis egy anyavállalat vagy egyéb tagvállalat nagyrészt vagy kizárólag kölcsön útján finanszíroz a csoportba tartozó más vállalatot, úgy a kölcsönre fizetett kamat alkalmas lehet arra, hogy a csoportvállalkozás teljes nyereségét – és ezáltal a társasági adó alapját – elvonja a csoportvállalkozás országának adóhatósága elől.

Erre reagálva a legtöbb ország, köztük Magyarország is, maximálja a csoportvállalkozások által nyújtott kölcsönre kifizethető kamat mennyiségét, illetve annak adóalappal szembeni elszámolhatóságát. A hatályos magyar szabály szerint, ha egy társaság hitelállománya a saját tőkéjének a háromszorosát meghaladja, akkor a kamatráfordításnak az arányos többletrészével a társasági adóalapot meg kell növelni. A jelenlegi szabályozás több kivételt is tesz az adóalap növelési kötelezettség alól, így pl. nem kell alkalmazni a szabályt ún. back-to-back finanszírozás esetén, vagy pénzügyi intézményektől kapott hitelek kamatának levonhatóságára.

Mi változik 2019-től?

Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adótanácsadója szerint "a jövő évtől hatályos rendelkezések teljesen átírják az alultőkésítés jelenlegi szabályrendszerét." Jövőre egy vállalkozás által fizetett azon kamat fogja az adózás előtti eredményt megnövelni, amely meghaladja mind a társaság EBITDÁ-jának 30%-át, mind pedig a 3 millió euró összeget. A korábbi szabályokkal szemben azonban a jövő évtől a pénzintézetektől kapott hitelre fizetett kamatot is figyelembe kell venni az alultőkésítés számításakor.

Mindezek mellett megmaradt a back-to-back struktúrák mentessége. További kedvezmény pedig, hogy a fel nem használható kamatráfordítást az adózók az elhatárolt veszteséghez hasonlóan 5 évig görgethetik maguk előtt, és a következő években az adózás előtti eredmény 50%-áig felhasználhatják.

Ebből az következik, hogy amennyiben a jövőben a társaság által fizetett összes kamat mértéke egy adott adóévben nem fogja meghaladni a 3 millió EUR összeget, akkor az alultőkésítés szabályrendszerével egy magyar vállalkozásnak egyáltalán nem kell számolnia. Márpedig várhatóan rendkívül limitált lesz azon hazai vállalkozások száma, ahol ezt a határt átlépik. És ha már adott esetben egy magyar vállalkozás kamatköltsége meg is haladja ezt az összeghatárt, az EBITDA 30%-ával összehasonlítva még mindig lehetősége lehet a teljes kamatlevonásra. Abban az esetben, ha a vállalkozás még így sem fér bele a keretbe, akkor a többletkamat-összeg átvihető lesz a következő évekre. Innentől kezdve – a teljesen kirívó, nagy pénzeket mozgató struktúráktól eltekintve – ez alultőkésítési szabályrendszere lényegében kiüresedik itthon.

Kinek jó ez?

Láthatóan az EU az alultőkésítés elleni harcot átteszi a nagyvállalatok szintjére. Az új szabályozás ezért mindenképpen kedvező a kis- és középvállalatoknak, akiknek innentől kezdve nem kell komoly számításokba bocsátkozniuk arról, mennyi is volt egy adott adóévben a saját tőkéjük, illetve a hitelállományuk átlagos napi mértéke.

Szintén kedvező a szabály azon vállalkozáscsoportoknak, akik eddig – alapvetően nem adózási, hanem egyéb jogi vagy technikai célból – kizárólag vagy elsődlegesen hitellel és nem tőkével finanszírozták magyarországi vállalkozásaikat.

És, nem utolsó sorban, pozitívan érinti az új számítási forma mindazon, a gazdasági életben nem kis számban jelen lévő vállalkozásokat is, akik minimális saját tőkével (esetleg negatív saját tőkével) rendelkeznek: ők innentől kezdve nem esnek automatikusan bele az alultőkésítési szabályrendszer csapdájába.

forrás: Jogi Fórum

58 pályázó négy szekcióban 66 dolgozattal indult idén a Mailáth György Tudományos Pályázaton, melynek nyertesei a Consilium Peritorum alkalmával vehették át díjaikat. A legnépszerűbb témák közé a kártalanítás, a teljesítménymenedzsment és az ügyfélsegítő elindítása tartozott.

Mailáth György Tudományos Pályázat 2018 - összefoglaló kisfilm:

200 éve született Mailáth György országbíró

Mailáth György 1818. december 7-én született Pozsonyban. Jogi tanulmányai elvégzése után Baranya vármegyében indult politikai karrierje, 1839-ben országgyűlési követté választották, 8 évvel később pedig már a vármegye főispánja. Az 1848-as szabadságharcot követően komoly szerepet töltött be a kiegyezés létrejöttében. Számos kormányzati tisztséget töltött be, volt főtárnokmester, udvari főkancellár.

A kiegyezést követően kormányzati funkcióját az országbírói és a főrendiház elnöki székével cserélte föl.

Mint országbíró felszólalásaiban, tevékenységében következetesen képviselte a bírák érdekeit.

Ő lett az egyesített Királyi Kúria első elnöke. Szakmai munkásságán túl lelkes pártolója és támogatója volt a tudománynak és művészeteknek. 1883.március 29-én tragikus körülmények között hunyt el.

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró, a Magyar Királyi Kúria első elnöke emlékére 2014-ben tudományos pályázatot alapított, amelynek keretében joghallgatók és bírósági dolgozók négy szekcióban nyújthatnak be évente pályázatot méltó elismerés mellett.

Az utolsó országbíró - Sereg András Arcképe Mailáth Györgyről - ITT olvasható

forrás: Jogi Fórum

A Parlament szerdán alapos vizsgálatot követően javaslattal állt elő a radikalizálódás megállítására, az adatfelhasználhatóság javítására, és a terrorizmus áldozatainak támogatására. Egy kedden megvitatott és szerdán 474 szavazattal, 112 ellenszavazat és 75 tartózkodás mellett elfogadott, nem törvényerejű állásfoglalásban a Parlament többek között az Europol és a Nagyméretű IT-rendszerek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA) szerepének megerősítését javasolja.

A képviselők aggasztónak találják az ügynökségek egymás közötti, illetve a tagállamok és az uniós hatóságok közötti adatcsere alacsony szintjét. Kiemelik: a terrorelhárítási műveletek során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat, például az adatvédelemhez és a szólásszabadsághoz való jogot.

A Parlament fő javaslatai az alábbiak (a lista nem teljes):

  • a radikális hitszónokok uniós megfigyelési listájának létrehozása;
  • nagyobb figyelmet kell fordítani az Európába visszatérő, beazonosított harcosok biztonságának garantálására és büntetőeljárás alá vonására;
  • radikalizálódás elleni lépések, többek között a börtönökben, az oktatás területén és különböző kampányok révén;
  • elítélt terroristák ne kaphassanak menedékjogot;
  • a radikalizálódás mikéntjére koncentráló képzés uniós és tagországi tisztviselők számára;
  • az Unió külső határainak megerősítése és az összes vonatkozó adatbázist kiaknázó, megfelelő ellenőrzés a határátkelőkön;
  • a terrorista cselekedetek dicsőítésének kivizsgálásához szükséges jogi keret létrehozása;
  • a papíron vagy interneten terjedő, egyértelműen erőszakra buzdító propaganda eltávolítása;
  • az EU és az Egyesült Királyság együttműködésének és információcseréjének folytatása a britek kilépése után is;
  • a késviselés korlátozása és a különösen veszélyes kések betiltása;
  • a magánrepülők bevonása az utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló uniós irányelv hatálya alá;
  • a robbanószerek összeállításához szükséges alapanyagok vásárlóinak engedélyeztetése egy európai rendszer alapján;
  • az Európai Szolidaritási Alapból kompenzálják az áldozatokat;
  • sürgősen uniós szinten kell meghatározni a terrorizmus áldozatának közös definícióját;
  • az Európai Bizottság hozza létre a Terrorizmus Áldozatainak Uniós Koordinációs Központját, amely támadások esetén segítségnyújtással foglalkozna; és
  • szorosabb együttműködés a nem uniós országokkal, különösen az Unió szomszédságában.

A jelentéstevők szerint

„A strasbourgi karácsonyi vásáron történt tegnapi támadás a lehető legdurvább módon sérti meg az európaiakat és az európai értékeket. Az eset ismét megmutatja, hogy üres szlogenek és a valóságtól elrugaszkodott lépések helyett végre arra kellene koncentrálnunk, ami tényleg biztonságossá teszi Európát. Az elmúlt évek erőfeszítései ellenére még mindig vannak hiányosságok, és még mindig lehet hatékonyabb a terrorizmus elleni fellépés. Megvalósítható javaslatokat tettünk, amelyek a jobb megelőzést ötvözik a radikalizálódás hatékonyabb megelőzésével, a szigorúbb jogi eszközökkel, a szélesebb körű információcserével és együttműködéssel, és az áldozatok jogainak hathatósabb védelmével” - mondta a témáért felelős egyik jelentéstevő, a német néppárti Monika Hohlmeier.

A másik jelentéstevő, a belga konzervatív Helga Stevens hozzátette: „A Strasbourg központjában történt terrorista támadás illusztrálja a fenyegető veszélyt, és azt, hogy  sürgősen jobb válaszokat kell találnunk erre a szomorú valóságra. A jelentésünkről ugyanebben a  városban: az Európai Parlament franciaországi székhelyén döntöttünk. Sok újszerű javaslattal álltunk elő, ilyen például a gyűlöletet prédikáló hitszónokok uniós feketelistázása, az autót bérlők leellenőrzése a rendőrségi adatbázisokban, vagy a magánrepülők utas-nyilvántartási irányelv hatálya alá vonása. Javasoljuk, hogy a már bizonyított legjobb gyakorlatot vezessük be uniós szinten, mint például a radikalizálódás ellenes belga helyi sejtek létrehozását. Az áldozatokra figyelünk oda leginkább azzal, hogy támadások esetén az egészségügyi költségek automatikus és előzetes térítését és zökkenőmentes ügyintézést kérünk számukra. Ez csak néhány példa az átfogó jelentésből.”

Háttér

Az elmúlt években eddig nem látott terrorhullám söpört végig Európán, amely a biztonság kérdését az európaiak figyelmének központjába lökte, és rámutatott az uniós együttműködés és információcsere hiányosságaira e téren. Az Europol legfrissebb, a terrorizmus uniós helyzetére és trendjeire vonatkozó jelentése szerint a dzsihádisták támadásai okoztak a legtöbb halálesetet.

A tavaly létrehozott és a terrorizmussal foglalkozó különbizottság feladata az volt, hogy a tagállami bűnüldözési hatóságok, a vonatkozó uniós ügynökségek és elismert szakértők adatai alapján vizsgálják meg, elemezzék és értékeljék az európai terrorfenyegetettség mértékét. A különbizottságnak többek között alaposan meg kellett vizsgálnia, milyen helyszíni erők állnak rendelkezésre, és milyen mértékben kell bővíteni azokat ahhoz, hogy a terrorista cselekmények a tagállamokban és az Európai Unióban egyaránt megelőzhetők, kivizsgálhatók és büntetőeljárás alá vonhatók legyenek.

forrás: Jogi Fórum

Az Alkotmánybíróság friss határozatában kiemelte: hamis vád esetén a bíróságoknak a törvényi tényállást és a konkrét ügy összes körülményét mindig egyedileg kell megvizsgálni ahhoz, hogy az Alaptörvénynek megfelelő döntés szülessen a pótmagánvádlóként történő fellépésről.

Az alkotmánybírósági eljárás indítványozója ellen egy korábban tett feljelentés alapján folytattak nyomozást a hatóságok. Ebben az eljárásban az indítványozót gyanúsítottként nyilvántartásra vették és kihallgatták. Utóbb azonban az eljáró hatóság a nyomozást - bűncselekmény hiányában- megszüntette. Ezt követően az indítványozó feljelentést tett az őt korábban feljelentő személy ellen hamis vád miatt. A feljelentés alapján nyomozás indult, amelyet azonban az eljáró hatóság szintén megszüntetett, az indítványozónak a megszüntető határozat elleni panaszát pedig elutasította. Tájékoztatta ugyanakkor a hatóság az indítványozót, hogy hatvan napon belül pótmagánvádlóként léphet fel. Az indítványozó élni kívánt ezzel a lehetőséggel, pótmagánvádlóként vádindítványt nyújtott be, azonban a bíróságok sem első-, sem másodfokon nem folytattak érdemi eljárást. A bíróságok álláspontja szerint az indítványozó a hamis vád vonatkozásában nem minősült sértettnek, mert a bűncselekmény által okozott sérelem az esetében csupán áttételes volt. Az indítványozó a bíróságok e végzései ellen fordult az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozottnak ítélte. Megállapította, hogy a pótmagánvádlóként történő fellépés lehetőségét – és ezáltal a bírósághoz fordulás jogát – a jogalkotó mind a korábban, mind a jelenleg hatályos büntetőeljárási szabályozásban csak a sértett számára és csak meghatározott feltételek teljesülése esetére tette lehetővé. A sértetti minőség vizsgálata az egyedi ügyekben eljáró bíróságok feladata.

Az Alkotmánybíróság szerint az eljáró bíróságok nem hagyhatták volna figyelmen kívül azt, hogy az indítványozó a büntetőeljárás lefolytatását a hamis vád minősített esete alapján kezdeményezte. A sérelem közvetlensége ebben az esetben ugyanis más megítélést kíván, mint a – bírósági gyakorlatban kidolgozott és részletesen elemzett – alapesetben. A hamis vád ezen minősített esetében a hamisan megvádolt személyt meggyanúsították, ami azt jelenti, hogy a hatóság közölte vele az alapos gyanút, adatait nyilvántartásba vette, és gyanúsítottként kihallgatta. A hamis vád által okozott sérelem az indítványozó esetében közvetlennek minősült, ami a sértetti minőségét megalapozta.

A bíróságok ugyanakkor a konkrét esetben ezeket a tényeket nem értékelték kellő körültekintéssel, így döntéseik alaptalanul korlátozták az indítványozót abban, hogy a hamis vád minősített esete miatt pótmagánvádlóként lépjen fel. Az Alkotmánybíróság ezért úgy ítélte meg, hogy a bíróságok határozatai korlátozták az indítványozót a bírósághoz fordulás jogának a gyakorlásában, ami az indítványozó tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának a sérelmét eredményezte.

A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján. A határozathoz Balsai István, Juhász Imre, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

forrás: Jogi Fórum

A karácsonyi üdvözlőlapok és jókívánságok küldése a hazai adatvédelmi megfelelés komoly erőpróbája: a jogszabályok útvesztőjében elveszhet, ezért nehéz dolga van annak, aki jogszerűen szeretne karácsonyi üzeneteket küldeni. Az uniós jog nem tiltja, viszont az üzenetküldéseket szabályozó magyar jogot jogalkotónk a mai napig sem igazította hozzá az európai joghoz.

Az óvodás gyermekek iskolaérettségét megállapítani hivatott szakértői eljárások jelentős elhúzódását eredményezhetik a szabályozás ellentmondásai és hiányosságai, a jogi bizonytalanságok pedig oda is vezethetnek, hogy a szülőket indokolatlan gyámhatósági procedúrának teszik ki – állapította meg az alapvető jogok biztosának vizsgálata. Székely László jelentésében több ajánlást is megfogalmazott a szaktárca és a hatóságok számára is.

Egy szülő az ombudsmannak küldött beadványában az óvodás gyermeke iskolaérettségét megállapító vizsgálat elhúzódását nehezményezte. Az óvoda már engedte volna a gyermeket iskolába, de a szülő ezzel nem értett egyet. Az ezt követő eljárás több mint egy éven át folyt. A szakértői bizottság a gyermeket öt alkalommal vizsgálta, ezek közül egy alkalommal a szülő gyermekével munkahelyi okok miatt nem tudott megjelenni. Erről e-mailben előre tájékoztatta a bizottságot, amely azonban az üzenetet nem kapta meg, mert időközben megváltoztak az elérhetőségei. A bizottság a kerületi gyámhatósághoz fordult, amely kötelezte a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a vizsgálaton. A panaszos ezt megfellebbezte, a másodfokú gyámhatóság új időpontot jelölt ki, és határozatban állapította meg, hogy a szülő nem volt együttműködő. 

A panaszbeadvány nyomán az ombudsman a szakértői vizsgálat elmulasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre is kiterjedő vizsgálatot indított. Ez kiderítette, hogy több jogszabály eltérő tartalmú előírásokat tartalmaz a mulasztás következményeiről. A biztos emiatt a jogbiztonság követelményének sérelmét állapította meg. A vizsgálat feltárta, hogy a jogszabály csak az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítására irányuló eljárás első vizsgálati időpontja kitűzésének határidejét tartalmazza, arról már nem szól, hogy az egyes vizsgálatoknak mennyi időn belül kell lezárulniuk. Székely László ombudsman szerint a gyermek legjobb érdeke védelmének elvéből következik az az elvárás, hogy e vizsgálatok minél gyorsabban, az iskolai beiratkozást megelőzően, legkésőbb a beiratkozást megelőző tanítási év végéig befejeződjenek, és a jogorvoslati jog biztosítása mellett se húzódjanak el a következő tanítási év megkezdéséig.

A jelentés rögzíti, hogy ha az iskolaérettség vizsgálata során a járási szakértői bizottság megítélése szerint a gyermeknél sajátos nevelési igény valószínűsíthető, akkor speciális eljárási rend lép életbe: a vizsgálat anyagait a járási (kerületi) szakértői bizottság megküldi a megyei (fővárosi) szakértői bizottságnak, ahol kiegészítő vizsgálatot végeznek, amelyben a sajátos nevelési igényt megállapítják vagy kizárják, és kiadják a szakértői véleményt. A biztos visszásságot állapított meg abban, hogy az egyes vizsgálatokat nem nevesítő „szakértői vélemény iránti kérelem” formanyomtatványának kitöltése és benyújtása nem alkalmas az eltérő típusú és eltérő irányú vizsgálatok megindítására és annak megállapítására sem, hogy ki volt a vizsgálat kezdeményezője: az intézmény vagy a szülő. Éppen ez okozott problémát a panaszügyben is: a Fővárosi Pedagógiai Szolgálat fővárosi feladatkörében eljáró szakértői bizottsága nem vizsgálta azt, hogy a ténylegesen ki volt a kezdeményező, hanem az általános formanyomtatványon kérelmezett vizsgálatról azt vélelmezte, hogy azt a szülő egyetértésével az óvoda kérte. Ez oda vezetett, hogy az ismételt időpont elmulasztását követően automatikusan elrendelték a gyámhatósági eljárás megindítását. 

A biztos szerint ez az eljárás sértette a szülő tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, őt és gyermekét megalapozatlanul és indokolatlan módon további hatósági eljárásnak tette ki. A biztos a gyámhatósági eljárások kapcsán szintén visszásságot tárt fel, ugyanis az eljáró gyámhatóságok sem vizsgálták a szakértői vizsgálat kezdeményezőjének személyét, hanem egyszerűen elfogadták a szakértői bizottság által (tévesen) írtakat és határozatban kötelezték a szülőt, hogy gyermekével a megadott időpontban jelenjen meg a bizottság előtt.

Székely László alapjogi biztos az emberi erőforrások miniszterénél kezdeményezte a kifogásolt jogszabályok mielőbbi módosítását, pontosítását. A másodfokú gyámhatóságként eljáró fővárosi kormányhivatal vezetőjétől kérte, hogy a törvényi szabályok szerint tisztázzák a vizsgált ügy tényállását, illetve annak ismeretében tegyék meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a szülő kötelezéséről szóló határozat jogszerű legyen. A biztos felhívta az elsőfokú kerületi gyámhatóság vezetőjének figyelmét, hogy a szakértői bizottság által kitűzött időpontban meg nem jelent szülő kötelezésére vonatkozó hatósági eljárásában a jövőben kiemelt figyelmet fordítson a tényállás teljeskörű feltárására.

forrás: Jogi Fórum

A júliustól érvényes változásokkal egyszerűsödtek az elektronikus archiválás szabályai, azonban bármilyen új és hosszú távon költséghatékony módszer alkalmazása alapos felkészülést és odafigyelést kíván meg az adózók részéről. A Deloitte álláspontja szerint az új jogszabály segítheti az elektronikus számlázás és az elektronikus archiválás további terjedését.

A számlák elektronikus archiválására vonatkozó korábbi szabályozást az elektronikus számlázás széles körű elterjedésének egyik fő gátjának tartották, elsősorban annak bonyolultsága miatt. Éppen ezért nagy várakozás előzte meg az új, július elsején hatályba lépett szabályokat, melyekhez az adóhatóság és a szakma képviselői is komoly reményeket fűztek.

Nem véletlenül, hiszen a korábban is használt alapelvek megőrzése mellett az új szabályozás számos könnyítést tesz lehetővé. Például az új szabályok szerint többé már nem kötelező az időbélyegző használata a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumok esetében.

A nyár óta hatályos szabályozás szélesítette az archiválási lehetőségek körét is, melyek az új szabályok szerint a következők:

  • fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum saját vagy bizalmi szolgáltató általi archiválása;
  • archiválás zárt rendszeren keresztül;
  • EDI-ben történő archiválás;
  • hash-kóddal együtt történő archiválás.

A zárt rendszerben történő archiválást elméletileg lehetővé tette a korábbi archiválási rendelet is, ugyanakkor ennek használata egy akkreditált szervezet előzetes minősítéséhez volt kötve. Mivel ilyen szervezet nem működött Magyarországon, ezért ezt az archiválási megoldást a gyakorlatban korábban nem alkalmazták. Az új szabályok nem támasztanak ilyen megkötéseket, ezért jelenleg lényegében bármilyen zárt rendszer megfelelhet az archiválásra, amely képes teljesíteni a rendeletben elvárt alapvető követelményeket.

„Az új szabályozás azonban nem tér ki a zárt rendszer megfelelőségének részletszabályaira, másrészt ezen a téren kialakult gyakorlat sem érhető még el, így számos értelmezési kérdés merülhet fel, amelyeket egy konkrét rendszer kialakítása során mindenképpen vizsgálni szükséges” – mutatott rá Schütt Attila a Deloitte adó- és jogi osztályának menedzsere.

Nagy újítás a hash-kóddal történő archiválás lehetősége is, ugyanakkor ez is egy olyan pontja a szabályozásnak, ami kialakult gyakorlat és tapasztalat hiányában alkalmazási kérdéseket vethet fel – például, hogy ez alapvetően csak a számlakibocsátók szempontjából lehet-e releváns opció a számlák megőrzésére, hiszen ők szolgáltatnak online adatot a számlákról, ami a hash alkalmazásának előfeltétele.

“Az elektronikus archiválás szabályai az egyszerűsödés irányába mozdultak el, viszont bármilyen új és hosszú távon költséghatékony módszer alkalmazása alapos felkészülést és odafigyelést kíván meg az adózók részéről. Annak érdekében tehát, hogy a kötelezettek minél egyszerűbb, hatékonyabb módon tudjanak megfelelni a követelményeknek, ajánlott a meglévő rendszerek felülvizsgálata, az elérhető alternatívák részletes megvizsgálása, és szükség esetén a hatósággal történő előzetes egyeztetés” – tette hozzá Tancsa Zoltán a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Parlament kedden felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2019. március 31-ig nyújtson be jogszabályjavaslatot az európai humanitárius vízum létrehozására. A vízummal az azt kiadó tagállam területére léphetne be a jelentkező, de a belépés egyetlen célja a nemzetközi védelemért folyamodás lehet.

A jogalkotási kezdeményezést 429 szavazattal, 194 ellenszavazat és 41 tartózkodás mellett fogadta el a Parlament.

A képviselők hangsúlyozzák, hogy annak ellenére, hogy az Unió többször beszélt már a menedékért folyamodók biztonságos és legális Európába jutásának biztosításáról, még mindig nem létezik harmonizált eljárás a védett belépésre. A képviselők szerint a törvényes lehetőségek hiánya miatt a nemzetközi védelemben részesültek 90 százaléka kénytelen illegális úton belépni az Európai Unió területére.

Szorítsuk vissza a haláleseteket, lépjünk fel az embercsempészet ellen, és javítsuk a migrációs források felhasználását

A Parlament szerint a humanitárius vízumok segítenének a Földközi-tengeren és a migrációs útvonalakon gyakori halálesetek visszaszorításában (2000. óta legalább 30 ezren vesztették életüket az uniós határok felé haladva), és az embercsempészet elleni fellépésben. A vízumokkal az is megelőzhető lenne, hogy a menedékkérők embercsempészek vagy erőszak áldozataivá váljanak, vagy kényszermunkára kötelezzék őket.

A vízummal az érkezők ügyének kezelése, a menedékkérelmek befogadása és feldolgozása is könnyebb lenne, emellett a menedékkérőkre, bűnüldözésre, határőrizetre, megfigyelési és mentőműveletekre szánt uniós források is jobban hasznosulhatnának, jegyezték meg a képviselők.

Biztonsági szűrés vízumkiadás előtt

A javaslat egyértelműen kimondja: a vízumért folyamodóknak igazolniuk kellene, hogy üldöztetés veszélye fenyegeti őket, és hogy esetükben nincs folyamatban letelepítési eljárás. A jelentkezés értékelése nem foglalja magában a jelentkező státuszának teljes körű meghatározását, de a vízum kiadása előtt minden jelentkezőnek a vonatkozó nemzeti és európai adatbázisok segítségével át kell esnie egy biztonsági vizsgálaton a biztonsági kockázat kizárása céljából.

A következő lépések

A Parlament felkéri az Európai Bizottságot, hogy 2019. március 31-ig terjesszen be az európai humanitárius célú vízumról szóló jogszabályjavaslatot. A Bizottságnak indoklással ellátott, részletes választ kell adnia a Parlament kérésére.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.