jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Tavaly ősszel az Alkotmánybíróság és a Kúria közös kutatási programot indított az Alaptörvény érvényesülésének vizsgálatára. Az ország különböző pontjairól érkező bírók és jogtudósok, valamint a tudományegyetemek alkotmányjogi tanszékeinek tanárai, kutatói ennek eredményeit mutatják be kétnapos konferencia keretében, Budapesten. A neves felszólalók csaknem húsz szakmai előadásban értékelik a társadalom széles körét érintő aktuális jogi kérdéseket. A résztvevőket a megnyitón a két szervező intézmény nevében Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke és Darák Péter, a Kúria elnöke köszöntötte.

A bukaresti táblabíróság elutasította azt a keresetet, amelyben bírósági úton kötelezte volna a román kormányt Románia Hivatalos Közlönye magyar nyelvű kiadásának beszüntetésére a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC).

A per részleteiről kedden tájékoztatott a Bukaresti Táblabíróság sajtóosztálya. A bíróság a sajtó rendelkezésére bocsátotta a panaszos keresetét és a román kormány főtitkárságának a válaszát. 

A Dan Tanasa blogger által vezetett ADEC - mely a magyar szimbólum- és nyelvhasználat ellen  küzd - 2015-ben perelte be Románia miniszterelnökét, a román kormányt, a kormányfőtitkárságot és a kormányfőtitkárt a Romániában elfogadott törvények, kormányhatározatok, elnöki rendeletek szövegét magyarul is publikáló hivatalos közlöny kiadásának a megszüntetését kérve. A táblabíróság a november 9-én kimondott ítéletében formai okokra hivatkozva utasította el a keresetet. Az ítélet nem jogerős, a kézbesítés utáni 15 napon belül fellebbezni lehet ellene.

Az ADEC többek között azzal érvelt keresetében, hogy Románia egyetlen hivatalos nyelve a román, és ebből fakadóan a kormány semmilyen más nyelven nem adhatja ki a hivatalos közlönyt, csak románul. Az egyesület álláspontja szerint az állami költségvetésből törvényesen nem finanszírozható a nem román nyelvű hivatalos közlöny kiadása. 

Válaszában a román kormány főtitkársága amellett érvelt, hogy sem a miniszterelnök, sem a kormány, sem a kormányfőtitkárság nem perelhető ebben az ügyben, hiszen a felperes nem ezen intézmények által kibocsátott közigazgatási intézkedés érvénytelenítését, hanem "egy törvény cenzúrázását" kéri. 

A kereset tartalmára válaszolva a kormányfőtitkárság többek között azzal érvelt, hogy Románia 2007-ben ratifikálta a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, és ebben kötelezettséget vállalt arra, hogy elérhetővé teszi a kisebbségek nyelvén a legfontosabb törvényszövegeket, elsősorban azokat, amelyek a kisebbségi nyelvek használóira vonatkoznak. 

Dan Tanasa nem kívánt nyilatkozni a perről. A Dan Tanasa blogger által 2014 júniusában alapított és vezetett Méltósággal Európában Polgári Egyesület (ACDE) - a romániai bírósági ügyeket összesítő portálon elérhető adatok szerint - mintegy hatvan pert indított elsősorban székelyföldi önkormányzatok, intézmények ellen a magyar nyelv és szimbólumok használata miatt.

forrás: Jogi Fórum

Decembertől új főkapitány vezeti a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot - tájékoztatta a Belügyminisztérium (BM) szerdán.
Az orosz Állami Dumában (a parlament alsóházában) törvényjavaslatot terjesztettek be, amelynek értelmében háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék a "telefonos terrorizmust", tekintettel az oroszországi bombariadó-hullámra - jelentette az Interfax orosz hírügynökség Pavel Kraseninnikovra, a duma építésügyi bizottságának elnökére hivatkozva.

A munkavállalónak rendelkeznie kell a ki nem vett, fizetett éves szabadsághoz való jog átvitelének és felhalmozásának lehetőségével, amennyiben a munkáltató nem biztosítja e munkavállaló számára a fizetett éves szabadsághoz való jogának gyakorlását. Az uniós joggal ellentétes az, ha a munkavállalót arra kötelezik, hogy még az előtt vegye ki a szabadságát, hogy meggyőződhetne arról, hogy annak idejére jogosult-e fizetett szabadságra - áll az Európai Unió Bíróságának C-214/16. sz. ügyben hozott ítéletében.

A C-214/16. sz. ügyben hozott ítélet Conley King kontra The Sash Window Workshop Ltd és Richard Dollar

C. King „kizárólag jutalékon alapuló önálló vállalkozói szerződés” alapján 1999-től egészen a nyugdíjba vonulásáig, azaz 2012-ig dolgozott a The Sash Window Workshop (a továbbiakban: SWWL) részére. E szerződés alapján C. King kizárólag jutalékban részesült. Az éves szabadság igénybevételekor nem kapott díjazást e szabadság idejére.

Munkaviszonyának megszűnésekor C. King a kivett, de ki nem fizetett, valamint a ki nem vett éves szabadságai pénzbeli megváltásának kifizetését követelte a munkáltatójától a munkaviszony egész időtartama tekintetében. Az SWWL elutasította C. King követelését, aki ezért keresetet terjesztett elő az illetékes Employment Tribunal (munkaügyi bíróság, Egyesült Királyság) előtt.

Ezen eljárás végén a munkaügyi bíróság megállapította, hogy C. King a munkaidő-szervezésről szóló irányelvet1 átültető brit jogszabály értelmében vett munkavállalónak minősül, és így jogosult a fizetett szabadság megváltására.

A fellebbezést elbíráló Court of Appeal of England and Wales (Anglia és Wales fellebbviteli bírósága, Egyesült Királyság) előzetes döntéshozatal céljából az ezen irányelv értelmezésére irányuló több kérdést terjesztett a Bíróság elé. Különösen arra várt választ, hogy amennyiben jogvita merül fel a munkavállaló és a munkáltatója között abban a kérdésben, hogy a munkavállaló jogosult-e fizetett éves szabadságra, összeegyeztethető-e az uniós joggal az, hogy a munkavállalónak azelőtt kell kivennie a szabadságát, hogy meggyőződhetne arról, hogy annak idejére jogosult-e fizetett szabadságra.

A mai napon hozott ítéletében a Bíróság először is rámutat arra, hogy a valamennyi munkavállalót megillető, fizetett éves szabadsághoz való jog az uniós szociális jog különös jelentőségű alapelvének tekintendő, amelyet kifejezetten rögzít az Európai Unió Alapjogi Chartája.

A Bíróság megállapítja, hogy e jog célja annak lehetővé tétele, hogy a munkavállaló pihenhessen, a kikapcsolódásra és szabad időtöltésre alkalmas idő álljon a rendelkezésére. Márpedig, ha a munkavállaló a szabadságának ideje alatt olyan körülményekkel szembesül, amelyek az őt megillető díjazással kapcsolatos bizonytalanságot szülnek, akkor nincs abban a helyzetben, hogy maradéktalanul kihasználja e szabadságot. Ráadásul az ilyen körülmények visszatarthatják a munkavállalót attól, hogy kivegye az éves szabadságát. E tekintetben a Bíróság megjegyzi, hogy a munkáltató minden olyan gyakorlata vagy mulasztása, amelynek ilyen visszatartó hatása lehet, összeegyeztethetetlen a fizetett éves szabadsághoz való jog céljával.

Ezt követően a Bíróság emlékeztet arra, hogy nem vitatott, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkében szereplő hatékony jogorvoslathoz való jog tiszteletben tartását. Ezen ügy összefüggésében e jog nem lenne biztosított, ha egy olyan helyzetben, ahol a munkáltató kizárólag fizetés nélküli szabadságot biztosít a munkavállaló számára, ez utóbbi nem hivatkozhatna magára a fizetett éves szabadsághoz való jogra a bíróság előtt, hanem fizetés nélküli szabadságot kellene kivennie, és csak ezt követően terjeszthetné elő a kifizetés iránti keresetet.

A Bíróság kimondja, hogy egy ilyen eredmény összeegyeztethetetlen a hatékony jogorvoslathoz való joggal és a munkaidő-szervezésről szóló irányelvvel. Ellentétes tehát az uniós joggal az, ha a munkavállalónak azelőtt kell kivennie az éves szabadságát, hogy meggyőződhetne arról, hogy annak idejére jogosult-e fizetett szabadságra.

Végül a Bíróság megállapítja, hogy az uniós joggal ellentétesek azok a nemzeti rendelkezések vagy gyakorlatok, amelyek értelmében a munkavállaló azért akadályoztatott az egymást követő több referencia-időszak tekintetében igénybe nem vett, fizetett éves szabadsághoz való jogának a munkaviszonya megszűnéséig történő átvitelében és adott esetben felhalmozásában, mert a munkáltató megtagadta e szabadság kifizetését.

E tekintetben a Bíróság emlékeztet azon ítélkezési gyakorlatára, amely szerint az a munkavállaló, akinek a szándékától független okok miatt nem volt lehetősége arra, hogy a munkaviszony megszűnése előtt gyakorolja a fizetett éves szabadsághoz való jogát, pénzbeli megváltásra jogosult. A felhívott ítélkezési gyakorlat alapjául szolgáló ügyekben az érintett munkavállalók betegség miatti távollét okán voltak akadályoztatva e joguk gyakorlásában.

Ebben az összefüggésben, annak érdekében, hogy a munkáltató védelemben részesüljön a munkavállaló távollétével érintett időszakok túlzott mértékű felhalmozása, valamint ennek a munkaszervezéssel kapcsolatban okozott nehézségei jelentette veszéllyel szemben, a Bíróság kimondta, hogy nem ellentétes az uniós joggal az olyan nemzeti rendelkezés vagy gyakorlat, amely tizenöt hónapos átviteli időszakra – amelynek lejárta a jog megszűnését eredményezi – korlátozza a fizetett éves szabadságra való jog felhalmozását.

Ezzel szemben a jelen ügyben szóban forgó körülmények között nem tűnik feltétlenül szükségesnek a munkáltató érdekeinek védelme, különösen mivel a C. Kinghez hasonló munkavállaló fizetett éves szabadsághoz való jogának értékelése nem olyan helyzethez kapcsolódik, ahol a munkáltató a munkavállaló távollétével szembesül. Ellenkezőleg, e munkáltató előnyt kovácsolhatott abból, hogy C. King nem szakította meg a munkavégzést. Ezért a munkáltatónak kell beszereznie a fizetett éves szabadsággal kapcsolatos kötelezettségeire vonatkozó információkat.

A Bíróság tehát kimondja, hogy ellentétben azzal a helyzettel, ahol a munkavállaló betegség miatt akadályoztatott a fizetett éves szabadság igénybevételében, a munkáltató köteles viselni az azzal együtt járó következményeket, hogy nem biztosítja a munkavállaló számára a fizetett éves szabadsághoz való jog gyakorlását.

Következésképpen a szabadság átvitelének az uniós jog követelményeivel összhangban történő korlátozásáról rendelkező nemzeti rendelkezések hiányában a munkavállaló által megszerzett, fizetett éves szabadsághoz való jog megszűnésének elismerése lényegében igazolná a munkáltató jogalap nélküli gazdagodását eredményező magatartást, és ezáltal gátolná az irányelv munkavállalók egészségvédelmére irányuló célkitűzésének a megvalósulását.

__________________________________________________________________________________

1A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 299., 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 381. o.).

forrás: Jogi Fórum

Az új Polgári perrendtartás 2018. január 1-i hatályba lépésével alapvetően változnak meg a polgári peres eljárások szabályai. - A Gyulai Törvényszék ismeretterjesztő cikksorozatának első része az új Polgári Perrendtartás alapvető elveit veszi sorra.

Az új szabályozás szükségessége

A jelenlegi, 1953 óta hatályban lévő törvényt (1952. évi III. törvény) az akkori kor szellemének megfelelően az egyszerű jogvitákra és a szóban (tárgyaláson) zajló eljárásokra tervezték, melyben a bíróság hivatalból gondoskodik a felek jogainak érvényesítéséről. A peres felek az elsőfokú eljárás során bármikor, írásban vagy szóban újabb tényeket, kérelmeket, érveket vagy bizonyítékokat adhatnak elő, illetve a korábban előadottakat megváltoztathatják. Ez az eljárás kiszámíthatatlanságát és jelentős elhúzódását eredményezheti. A rendszerváltozást követően nem csak megtöbbszöröződött a jogviták mennyisége, hanem azok lényegesen bonyolultabbak, és a felgyorsult, digitális világban a szóbeliség helyett egyéb kommunikációs csatornákra van igény. A szociális piacgazdaságban az állami gondoskodás helyett az egyén önrendelkezési jogára és saját ügyeinek viteléért való egyéni felelősségére helyeződött át a hangsúly. A rendszerváltozást követő több mint száz törvénymódosítás ellenére a jelenlegi perrendtartás már nem képes a megváltozott gazdasági-társadalmi viszonyoknak megfelelő, korszerű és hatékony eljárást biztosítani.

Miben más, mi jellemzi az új polgári perrendet?

A törvény (2016. évi CXXX. törvény) a korábbitól eltérő alapokra helyezi, és rendszerében megújítja a polgári perek lefolytatásának szabályait. Az új szabályozás vezérlő elvei szerint a perben kizárólag a fél jogosult jogai érvényesítéséről gondoskodni, és meghatározni, hogy mit kíván a per anyagává tenni (rendelkezési elv). Ugyanakkor a félnek kötelessége is a peranyagot a per mihamarabbi befejezését elősegítő módon előadni, továbbá a fél felelős a saját perviteléért, perbeli mulasztásaiért (eljárástámogatási és igazmondási kötelezettség elve). Emellett az új perrend erősíti a bíróság szerepét és jogosítványait a per irányításában, de egyben a bíróságnak is kötelességévé teszi, hogy a döntéshez szükséges peranyag tisztázásához maga is aktívan hozzájáruljon (bíróság közrehatási tevékenységének elve).

Az új Pp. fő célja, hogy egy kiszámítható, hatékony és feszes permenetben minél hamarabb derüljön ki, illetve rögzüljön, hogy miben áll a felek közötti jogvita, és minél korábban rendelkezésre álljanak a döntéshez szükséges bizonyítékok (perkoncentráció elve). Ennek érdekében a törvény a felekkel és a bírósággal szemben fokozott követelményeket támaszt, továbbá az elsőfokú eljárást két részre osztja: perfelvételi szak és érdemi tárgyalási szak.

Az új Pp. hatálya – milyen ügyekben és mikortól kell alkalmazni?

Az új perrendet a 2018. január 1-jétől induló új polgári és munkaügyi perekben (kivéve a közszolgálati jogviták) kell alkalmazni, valamint háttérszabálya lesz a polgári nemperes eljárásoknak is (pl. végrehajtási, felszámolási eljárás). A 2018. január 1. napja előtt indult eljárások azonban még a régi perrend szerint folytatódnak, és fejeződnek be.

Változás, hogy a közigazgatási perekre már nem a polgári perrendtartás, hanem a szintén 2018. január 1-jén hatályba lépő Közigazgatási perrendtartás (2017. évi I. törvény) lesz irányadó.

forrás: Jogi Fórum

Tudományos konferencia keretében mutatták be pénteken délelőtt a Szegedi Ítélőtábla elődjének, a Szegedi Királyi Ítélőtáblának történetét feldolgozó könyvsorozat 3. kötetét Szegeden, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán. A tanácskozáson részt vett Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke is.

Az adóadminisztráció átalakításában központi helyet foglal el a vállalkozások terheinek csökkentése, adminisztrációs feladataik egyszerűsítése - mondta Tamásné Czinege Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkára egy szakmai rendezvényen kedden Budapesten.

Előadásában kitért arra, Magyarországon jelenleg 34 munkanapot kell adóadminisztrációval töltenie egy vállalkozásnak egy évben, ami több a környező országok átlagánál, illetve az uniós átlagnál, ezt próbálja a kormány lerövidíteni, egyszerűsíteni.

A helyettes államtitkár példaként említette a többi között, hogy már a NAV készíti el a személyi jövedelemadó bevallásokat. Nincs szükség munkáltatói elszámolásra, ezért ezt jövő év január 1-jétől kivezetik a rendszerből, ami könnyebbséget jelent a cégeknek - tette hozzá.

Tamásné Czinege Csilla jelezte: a NAV munkatársai igény esetén kitelepülnek a nagy munkáltatókhoz, ahol sok munkavállaló választotta a munkáltatói elszámolást az elmúlt években, tavaly 670 ezer ilyen adózó volt.

A helyettes államtitkár elmondta: a helyi iparűzési adó bevallását egyszerűsíti, hogy már az adóhatósághoz is benyújthatják a vállalkozások a dokumentumot.

A NAV ellenőrzési tevékenységének megújításáról szólva egyebek mellett kiemelte: új lehetőség a támogató eljárás, ami önkéntes jogkövetés elősegítését szolgálja. Felidézte azt is, hogy egyszerűsödnek az ellenőrzési eljárások, valamint a jogszabályok objektív határidőt határoznak meg az ellenőrzések határidejénél.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a gazdálkodó szervezetek esetében jövő év január 1-jétől kötelező a cégkapu használata, ami kiváltja az ügyfélkaput, az átmeneti időszak 2018. december 31-ig tart.

Az adóstratégiai napot a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara és a Joint Venture Szövetség szervezte, a WTS adótanácsadó szakmai támogatásával.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Bizottság a mai napon nyilvános konzultációt indított, hogy széles körben felmérje, hogyan vélekednek az uniós polgárok az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozására irányuló tervről, illetve az európai társadalombiztosítási azonosító jel tervezett bevezetéséről. Mindkét kezdeményezést Juncker elnök jelentette be az Unió helyzetéről elmondott 2017. évi értékelő beszédében.

Az Európai Munkaügyi Hatóság azt hivatott biztosítani, hogy a munkavállalók mobilitására vonatkozó uniós szabályokat EU-szerte mindenütt méltányosan, egyszerűen és hatékonyan érvényre juttassák. Az európai társadalombiztosítási azonosító jel bevezetése azt célozza, hogy a polgárok és a közigazgatási szervek közötti kommunikáció számos szakpolitikai területen egyszerűbbé és korszerűbbé váljon. Az azonosító jel megkönnyítené a személyazonosítást olyan, több tagállamot érintő esetekben, amikor ezt a szociális biztonsági rendszerek koordinációja szükségessé teszi.
 
A nyilvános konzultáció kérdőíve és a konzultációval kapcsolatos információk ITT érhetők el angolul.

forrás: Jogi Fórum

A rendeltetésük szerint munkagépként is használt járművek által okozott károkat csak abban az esetben kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással fedezni, ha azokat elsődlegesen szállítási eszközként használják. Az, hogy a jármű mozdulatlanul áll, illetve az, hogy a motorja jár-e a baleset bekövetkezésének pillanatában, önmagában nem zárja ki, hogy a jármű e pillanatban való használata annak szállítási eszközként betöltött funkciójának a körébe tartozzon - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-514/16. sz. ügyben hozott ítélet Isabel Maria Pinheiro Vieira Rodrigues de Andrade és Fausto da Silva Rodrigues de Andrade kontra José Manuel Proença Salvador, Crédito Agrícola Seguros – Companhia de Seguros de Ramos Reais SA és Jorge Oliveira Pinto

Maria Alves 2006 márciusában életét vesztette egy olyan balesetben, amely abban a mezőgazdasági üzemben következett be, ahol dolgozott. M. Alves-re rázuhant egy olyan traktor, amely az üzem földútján mozdulatlanul állt, és amelynek a motorja járt egy növényvédő szer permetezésére szolgáló szivattyú működtetése érdekében. E traktort elsodorta egy földcsuszamlás, amelyet többek között a traktor súlya, a motorjának és a permetezőgép szivattyújának a rezgése, illetve az erős esőzések okoztak. M. Alves özvegye keresetet indított aziránt, hogy a balesetből származó nem vagyoni kár megtérítésére vagy az üzem tulajdonosait és a traktor tulajdonosait kötelezzék egyetemlegesen, vagy azt a biztosítótársaságot, amellyel e jármű tulajdonosa szerződést kötött az említett jármű kötelező felelősségbiztosítására vonatkozóan, azaz, a CA Segurost abban az esetben, ha az ilyen káreseményt e társaságnak kell fedeznie.

A gépjármű-felelősségbiztosításról szóló első irányelv1 előírja, hogy a tagállamok területén üzemben tartott gépjárműveknek gépjármű-felelősségbiztosítással kell rendelkezniük.

A Tribunal da Relação de Guimarãeshez (guimarãesi fellebbviteli bíróság, Portugália) rámutat, hogy a Bíróság egy olyan ügyben, amely egy mezőgazdasági traktor által végrehajtott tolatási manővert érintett2 , megállapította, hogy a „gépjármű forgalomban való részvétele” fogalmába tartozik a gépjárművek minden olyan használata, amely összeegyeztethető e gépjárművek szokásos funkciójával. A portugál bíróság véleménye szerint ezen ügy körülményei alapján megállapítható, hogy egy jármű szokásos funkciójának a mozgás minősül. A Bíróság azonban még nem határozott arról a kérdésről, hogy a „gépjárművek forgalomban való részvétele” fogalmába beletartozik-e a helyváltoztatás nélküli, hajtóerőt biztosító gépként való gépjárműhasználat. A Tribunal da Relação de Guimarães-ben ezért az a kérdés merült fel, hogy a kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó uniós szabályozásnak a károsultak védelmére irányuló céljára, az uniós jog egységes alkalmazása biztosításának a szükségességére tekintettel indokolt-e a „gépjárművek forgalomban való részvétele” fogalmának alkalmazási köréből kizárni azokat a helyzeteket, amelyekben a gépjármű mozdulatlanul áll, és egy más munkához hajtóerőt biztosító gépként szokásos funkciója keretében kerül felhasználásra, jóllehet e használat súlyos, akár halálos baleseteket okozhat.3

A mai ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a „gépjárművek forgalomban való részvételének” az irányelv értelmében vett fogalma nem foglalja magában az olyan helyzetet, amelyben egy mezőgazdasági traktor balesetben volt érintett, és e baleset bekövetkezésének pillanatában az elsődleges funkciója nem a szállítási eszközként való alkalmazás volt, hanem az, hogy munkagépként biztosítsa egy növényvédőszer-permetező szivattyújának a működtetéséhez szükséges hajtóerőt.

A Bíróság először is rámutat arra, hogy a portugál bíróság kérdése azon az előfeltevésen alapszik, hogy a traktor tulajdonosa által kötött biztosítási szerződés kizárólag az annak közlekedéséhez kapcsolódó polgári jogi felelősséget fedezi. E körülmények között a Bíróság megvizsgálja, hogy a M. Alves halálához vezető helyzet minősülhet-e a traktor forgalomban való részvételéhez kapcsolódó balesetnek az irányelv értelmében.

A Bíróság ezt követően megállapítja, hogy „gépjármű forgalomban való részvétele” fogalmának meghatározása nem bízható az egyes tagállamok mérlegelésére, hanem az az uniós jog önálló fogalma, amelyet egységesen kell értelmezni.

A Bíróság hangsúlyozza, hogy az irányelv értelmében a „gépjármű forgalomban való részvétele” fogalmának hatálya nem függ azon út jellemzőitől, amelyen a gépjárművet használják, és e fogalomba beletartozik a gépjármű szállítási eszközként való mindenfajta használata. E tekintetben az, hogy a traktor a baleset bekövetkezésének a pillanatában mozdulatlanul állt, önmagában nem zárja ki, hogy e gépjárműnek az ezen időpontban fennálló használata a szállítási eszközként betöltött funkciójának a körébe, és így a „gépjármű forgalomban való részvételének” az irányelv értelmében vett fogalmába tartozzon. A Bíróság hozzáfűzi, hogy az a kérdés, hogy e gépjármű motorja a baleset bekövetkezésének a pillanatában járt-e, nem meghatározó e tekintetben. A Bíróság azonban rámutat arra, hogy az olyan gépjárművek tekintetében, amelyeknek a rendeltetése a bizonyos körülmények között munkagépként való használatra is kiterjed, meg kell határozni, hogy azon baleset bekövetkezésekor, amelyben az ilyen gépjármű érintett, e gépjárművet elsődlegesen szállítási eszközként használták-e, mely esetben e használat a „gépjármű forgalomban való részvételének” az irányelv értelmében vett fogalmába tartozhat, vagy munkagépként, mely esetben a szóban forgó használat nem tartozhat az említett fogalomba. A Bíróság arra a következtetésre jut, hogy a jelen ügy körülményei között úgy tűnik, hogy a traktor használata elsődlegesen annak azon funkciójához kapcsolódik, melyet munkagépként töltött be, nevezetesen a hozzá csatlakoztatott növényvédőszer-permetező szivattyújának működtetéséhez szükséges hajtóerő generátoraként abból a célból, hogy e növényvédő szerrel megpermetezzék egy mezőgazdasági üzem szőlőtőkéit. Következésképpen e használat nem tartozik a „gépjármű forgalomban való részvételének” az irányelv értelmében vett fogalmába.

__________________________________________________________________________________

1A tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló, 1972. április 24-i 72/166/EGK tanácsi irányelv (HL 1972. L 103., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 10. o.; a továbbiakban: első irányelv). A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2009. L 263., 11. o.) hatályon kívül helyezte az első irányelvet. Mindazonáltal az alapügy tényállásának időpontjára tekintettel az alapügyre továbbra is az első irányelv az irányadó.

22014. szeptember 4-I Vnuk ítélet (C-162/13; lásd a 117/14. sz. sajtóközleményt). Egy másik ügyben, amely folyamatban van, a Bíróságnak tovább kell pontosítania a „gépjármű forgalomban való részvétele” fogalmát egy olyan balesettel kapcsolatban, amely katonai gyakorlótéren következett be, és amelyben egy katonai jármű volt érintett (Núñez Torreiro ügy, C-334/16).

3A jelen ügyben a portugál, az észt, az ír, a spanyol és a lett kormány, valamint az Egyesült Királyság kormánya terjesztett elő észrevételeket.

forrás: Jogi Fórum

Kötelezővé válik 2018. április 15-től az elektronikus közbeszerzési rendszer használata. A digitális közbeszerzési folyamattól az eljárások átláthatóságának fokozását és az ügymenet gyorsítását várják. A felkészületlen ajánlattevők akár többmilliós megbízásoktól eshetnek el.

Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kérésére benyújtott törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében 2017. december 31. helyett 2018. április 15-én vezetik be az elektronikus közbeszerzési rendszer kötelező használatát. Az Európai Uniós irányelveknek megfelelően minden tagállamnak biztosítania kell az elektronikus úton történő kommunikációt valamennyi közbeszerzési eljárásban 2018. október 18-ig. Magyarország egy központi, egységes, állami, elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) bevezetésével tesz eleget az elvárásoknak.

„A központi rendszer célja az eljárások átláthatóbbá tétele és gyorsabb lefolyása, az adminisztráció csökkentése, valamint az ellenőrzési folyamatok leegyszerűsítése. Április közepétől a közbeszerzési eljárásban résztvevőknek az eljárás valamennyi szakaszában elektronikus úton kell folytatniuk a kommunikációt, legyen szó az ajánlat benyújtásáról, hiánypótlásról vagy az eredmények közléséről.” – mondta Ménes Anna, a Baker McKenzie jogásza.

Az EKR rendszere egyébként már elkészült, tesztelése folyamatban van. A jelenlegi  átállási időszak alatt az elektronikus rendszer önkéntes alapon már használható, azonban az eljárást párhuzamosan papír alapon is el kell indítani. "2018. január 1-től viszont lehetőség nyílik arra, hogy az EKR-rendszert "élesben", a papír alapú kommunikáció teljes elhagyása mellett alkalmazzák" - tette hozzá a szakértő.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a benyújtott és az országgyűlés által elfogadott törvénymódosító javaslatot azzal indokolta, hogy hazánkban a közbeszerzési eljárások során folytatott kommunikáció még jelenleg is papír alapú, ezért időigényes lesz a teljes átállás. A kamara véleménye szerint a meghosszabbított határidő megkönnyíti az elektronikus kommunikációra való áttérést.

forrás: Jogi Fórum

Országos szinten átjárható elektronikus jegyrendszer, utastájékoztatási és forgalomirányítási rendszer is létrejöhet azon közlekedési tárgyú törvénymódosítások révén, amelyeket kedden 116 igen, két nem szavazattal és 52 tartózkodás mellett fogadott el a Ház.
"2002-ben próbáltam egy automatából készpénzt felvenni. Sikertelenül. Az ATM végül benyelte a kártyámat. Az érintett bank közölte: nincs szükség akadálymentesítésre, a vakok kérhetnek segítséget." - meséli Nyusti Szilvia, akinek ügyében a Fogyatékosjogi ENSZ-egyezmény Bizottsága elmarasztalta Magyarországot. - A fogyatékos emberek jogérvényesítésének nehézségeiről és a siker titkairól kérdeztük.
Az Országgyűlés kedden elfogadta a 2016-os költségvetés zárszámadásáról szóló javaslatot, amelyben a kormány részletesen beszámol a tavalyi büdzsé felhasználásáról.
Az Európai Bizottság új szabályokat fogadott el az üzletekben bankkártyával és az online végrehajtott elektronikus fizetések biztonságosabbá tétele, a fizetési csalások mértékének jelentős visszaszorítása és a felhasználók bizalmas pénzügyi adatainak védelme érdekében - közölte az uniós bizottság hétfőn.

A költségvetési csalás szorosan összefügg olyan bűncselekményekkel, mint a korrupció és a pénzmosás, ami teljesen új szemléletmódot kíván az ügyészségtől - jelentette ki a legfőbb ügyész hétfőn a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán rendezett konferencián.

Polt Péter A hatékony adórendszer mint a jó kormányzás alapfeltétele címmel megtartott tanácskozáson elhangzott előadásában ezekre utalva azt hangsúlyozta: ha egyik-másik bűncselekmény felbukkan a hatóságok előtt, akkor "nagyon gondosan kell vizsgálni", hogy van-e kapcsolódásuk a többihez.

Példaként említette, hogy amennyiben pénzmosási ügyben nyomoznak, akkor "léteznie kell" egy alapbűncselekménynek, ahogy a költségvetési csalási ügyekben is vizsgálni kell, hogy mi történt a pénzzel. Ez teljesen új szemléletmódot kíván - fogalmazott a legfőbb ügyész.

Beszámolt arról, hogy a tavaly ismertté vált 310 ezer bűncselekmény közül 2444 költségvetési csalások száma. Azok aránya a teljes bűncselekményszám jóval kevesebb, mint egy százaléka, számuk ugyanakkor emelkedő tendenciát mutat - tette hozzá.

Polt Péter szólt arról, hogy a költségvetési csalások egyre inkább nemzetközi dimenzióval is bírnak és gyakran szervezett bűnelkövetéssel is párosulnak, ami a felderítést és a felelősségre vonást rendkívül megnehezíti.

A nemzetközi kapcsolatokra térve felidézte: az ügyészség 2012 óta működik együtt az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF). Azóta az OLAF 37 - igazságügyi ajánlást is tartalmazó - jelentést készített. Az ügyészség valamennyi ügyben elrendelt nyomozást, nyolc esetben emeltek vádat, hétben pedig megszüntették a nyomozást - ismertette Polt Péter.

Darák Péter, a Kúria elnöke a konferencián az adójog értelmezésének mikéntjéről értekezett a többi között, kiemelve, hogy soha nem keletkezhet adójogi jogértelmezés "kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és megfontolt jogalkotás nélkül". Darák Péter megfogalmazása szerint "még jelentős felfedezésekre vár" a büntetőjog és az adóigazgatás határainak meghúzása.

Vankó László, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) bűnügyi főigazgatója a szervezet működésének megújítását bemutató előadásában emlékeztetett arra, hogy a NAV elődszervei (az APEH és a VPOP) elsősorban hatósági jellegű intézményként működtek. A NAV céljának ezzel szemben azt nevezte, hogy az adókötelezettségeit tisztességesen teljesítők szolgáltató jellegű adóhatósággal találkozzanak. Hozzátette: újfajta megközelítést jelent, hogy a különböző fizetési hajlandóságú adóalanyokkal szemben más-más eljárási szabályokból fakadó eszközrendszert alkalmaznak.    

Vankó László vélekedése szerint az egyre erősebb ügyfélbarát és szolgáltató jelleg mellett a hivatal jól áll a gazdaság fehérítését szolgáló intézkedésekben is. Az online-pénztárgépek, az ekáer, a jelenleg megalkotás alatt lévő elektronikus számlarendszer hihetetlenül hatékony eszközök a gazdaság fehérítésében - sorolta a bűnügyi főigazgató, aki felidézte: a 2013-as 23-24 százalékról 2015 végére 14 százalékra csökkent az áfarés.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal új bűnügyi stratégiájára térve úgy vélekedett: az eszközrendszert nem szabad "elszalámizni" a kis ügyekre, hanem a nagy bűnesetek szervezett elkövetői köreinek azonosítására kell összpontosítani.
 

forrás: Jogi Fórum

Az utóbbi időben bejárta a magyar és a világsajtót a hír, amely szerint egy japán cég évi 6 nap fizetett szabadságot ad a nemdohányzó munkavállalóinak, ezzel is ösztönözve a dohányzásról való leszokást és a dohányszünetek megszűnését. Magyarországon ilyen üzleti döntésről nem tudunk, de a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjének segítségével megvizsgáltuk a munka helyett dohányzással töltött idő kérdéskörét.

Szinte minden munkahelyen van olyan munkatárs, aki naponta többször dohányszünetet tart, hogy amíg a kollégák dolgoznak, ő káros szenvedélyének hódoljon. Természetesen a szünetek száma és hossza megkerülhetetlen tényező, azonban kijelenthetjük, hogy a dohányos kollégák kevesebb időt töltenek munkával, mint a nemdohányzó társaik.

Mi az a dohányszünet?

Dohányzáshoz vagy dohányszünethez való jog egy jogszabályban sem található és az ilyen jellegű igény egy jogszabályból sem vezethető le.

A dohányszünet munkajogi szempontból munkaközi szünetnek minősíthető, amelyből napi több mint hat óra munkaidő esetén 20 perc, míg napi több mint kilenc óra munkaidő esetén 45 perc illeti meg a munkavállalót. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával, akár napi több részletben kell kiadni a munkavállalónak. Az, hogy a munkavállaló mivel tölti a munkaközi szünetet (ebéd, dohányzás stb.) a munkavállaló döntésén múlik.

Számos munkahelyen azonban nincs szabályozva a kérdés és a dohányos munkatársak a munkaközi szüneten túl, munkaidőben járnak ki dohányozni. Ezért munkáltatói szempontból mindenképpen foglalkozni kell a kérdéssel és még a munkaviszony kezdetén érdemes lefektetni a dohányzás kereteit - mutat rá Weidinger Péter, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Mit érdemes szabályozni?

Tekintettel arra, hogy a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény alapján a munkahelyeken a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni, elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használni, ezért elsősorban a dohányzásra kijelölt helyet kell meghatározni. Magát a dohányzásra kijelölt helyet pedig felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával szembetűnő módon meg kell jelölni.

Tekintettel arra, hogy a dohányszünetek alatt a munkavállaló nem végez munkát, így fontos a dohányszünetek hosszát és maximális napi számát is rögzíteni, hogy elkerülhetők legyenek a dohányzásból adódó későbbi konfliktusok.

Hol érdemes szabályozni?

A dohányzás kérdésének szabályozása jelentős kérdés – különösen, ha a munkavállaló láncdohányos - azonban nem olyan horderejű problémáról van szó, amelyet a munkaszerződésben kellene szabályozni.

A Munka Törvénykönyve írásbeli tájékoztatási kötelezettséget ír elő a munkáltató részére, amely tájékoztatási kötelezettségnek a munkáltató a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül köteles eleget tenni. Ebben a dokumentumban kell tájékoztatni a munkavállalót a napi munkaidőről, az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról, a munkakörbe tartozó feladatokról, a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlójáról. Ebben a munkáltatói tájékoztatóban érdemes lefektetni a dohányzás szabályait és kijelölni a dohányszünetek kereteit - emeli ki a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Természetesen más dokumentumban (pl.: Házirend, Munkahelyi szabályzat) is lehet szabályozni a dohányzás kérdését, azonban fontos, hogy a munkaviszony kezdetétől tisztában legyen vele a munkavállaló, hogy mikor és hol dohányozhat. Ki kell emelni továbbá, hogy szabályozás hiányában a dohányzó kollégáknak nem jár több szünet, mint a nemdohányzó munkavállalóknak.

Szankció vagy motiváció?

Mielőtt a munkáltató jelen cikk hatására módosítaná a dohányzókra vonatkozó szabályozását, esetleg szankcionálni kívánná a dohányzó munkavállalóit, érdemes felhívni a figyelmet a diszkrimináció tilalmára. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény ugyanis tiltja a hátrányos megkülönböztetés minden formáját, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport bármely helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt (jelen esetben a dohányzás) kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport (jelen esetben a nemdohányzók) részesül, részesült vagy részesülne. Tehát a dohányosok szankcionálása nem járható út, és kifejezetten jogellenes lépés lenne a munkáltató részéről.

Ezzel szemben a nemdohányzó (ill. dohányszünetről lemondó) munkatársak előnyben részesítése - és ezáltal a dohányzásról való leszokáshoz történő hozzájárulás - járható út lehet, akár a bevezetőben említett további szabadság, akár egyéb juttatás adásával.

forrás: Jogi Fórum

Minősített esetben szigorúbban büntetné a törvény azokat, akik tizenkét évesnél fiatalabb gyermekek sérelmére követnek el szexuális bűncselekményt - ezt tartalmazza az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által elfogadott módosító indítvány. 

A módosító javaslatot a Selmeczi Gabriella, Répássy Róbert és Horváth László (mindhárman Fidesz) által benyújtott, a tizenkettedik életévüket be nem töltött gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszakkal szembeni fokozottabb büntetőjogi védelemről szóló törvényjavaslathoz fogadta el a bizottság, miután azt a parlament igazságügyi bizottsága is jóváhagyta.

Répássy Róbert elmondta, hogy a szocialista Bárándy Gergely kezdeményezte a módosító javaslatot az igazságügyi bizottság ülésén és egyetértenek azzal.

A módosító indítvány szerint öttől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő, ha az elkövető, illetve elkövetők a szexuális erőszakot a velük függőségi viszonyban lévő a tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek sérelmére testi fenyegetéssel, vagy védekezésre képtelen állapotát kihasználva, továbbá azonos alkalommal, egymás tevékenységéről tudva közösen követik el.

Az eredeti törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy a 12 év alatti sérelmére elkövetett szexuális cselekmény öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel legyen fenyegetett, ha az elkövető a sértett hozzátartozója vagy a sértett a nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, vagy egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt áll, függetlenül attól, hogy a cselekményt kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követték el. 

Ezt a rendelkezést egészíti ki a most elfogadott módosító indítvány.

A törvényalkotási bizottság ülésén Bárándy Gergely azt mondta, hogy ezt a változtatást a Kúria is javasolta.

forrás: Jogi Fórum

A lengyel szejm jóváhagyta a nagyboltok vasárnapi nyitvatartását korlátozó, a Szolidaritás szakszervezet által támogatott törvényt, melynek értelmében a boltzár jövő év márciusától minden hónap második és harmadik vasárnapján, 2020-tól pedig bizonyos kivételekkel minden vasárnap lenne kötelező.

 A szenátus és a lengyel államfő jóváhagyására váró jogszabály mellett a 460 tagú alsóházban 254-en szavaztak, 156-an voltak ellene.

A törvény tervezetét tavaly ősszel terjesztették elő a legnagyobb lengyel szakszervezet, a Szolidaritás részvételével létrejött polgári kezdeményezés keretében.

A jogszabály fokozatosan csökkentené a nagyboltok jelenleg korlátlan vasárnapi nyitvatartását Lengyelországban. A márciustól érvényes, havi két vasárnapra vonatkozó boltzár után 2019 elejétől csak minden hónap utolsó vasárnapján lennének nyitva az üzletek, 2020 januárjától pedig teljes vasárnapi zárvatartás lépne életbe a nagyterületű üzleteknél.

A boltzár nem vonatkozna a pályaudvarokon, a benzinkutakon működő boltokra, valamint az olyan kisüzletekre, amilyenek a cukrászdák, a pékségek. Nyitva tarthatnának az élelmiszert forgalmazó nagykereskedelmi raktárak is. Az erre vonatkozó előírásokat még pontosíthatják a szenátusi vita során.

A jogszabály nem vonatkozik az internetes boltokra sem, erről a kitételről Varsó az Európai Bizottsággal fog egyeztetni.

A Szolidaritás a történelmi, még az 1980-as megalakulásakor megfogalmazott követelményeire, az egyházi tanításra és több nyugat-európai megoldásra is hivatkozva a teljes vasárnapi zárvatartást szorgalmazta, átmeneti időszak nélkül. Ezt a követelést szavazást követő sajtóértekezletén  a szakszervezet képviselője fenntartotta, mindazonáltal elégedettséget fejezett ki a tervezet jóváhagyása felett.

A parlamenti vita során több ellenzéki képviselők ideológikusnak minősítette a törvényt, érveltek azzal is, hogy ez negatív hatással lehet az ország gazdasági helyzetére. Többen utaltak arra, hogy Magyarországon tavaly a boltzárat  visszavonták.

Az ellenzéki jobboldali Kukiz´15 viszont a Szolidaritásnak a minden vasárnapra kiterjedő követelményeit támogatta.  A tömörülés képviselője, Jaroslaw Porwich pénteken a Radio Wnet lengyel internetes rádiónak adott interjúban elutasította, hogy a törvénynek negatív gazdasági hatása lehetne.  Érvelt azzal is, hogy az egy éves boltzár idején is tisztes gazdasági növekedést jegyeztek Magyarországon.

forrás: Jogi Fórum

A csökkenő adóbevételek részbeni ellentételezéseként csökkentette a helyi iparűzési adó (hipa) kedvezményes határát Zalaegerszeg közgyűlése - közölte a város polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján.

Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) a testület döntéseit ismertetve elmondta: a helyi iparűzési adó esetében korábban 1,5 millió forint éves bevételig nem kellett fizetniük a vállalkozóknak, a kedvezményt 2015-ben 2,5 millióra fel is emelték. A mostani döntéssel ezt a kedvezményes határt 2 millió forintra csökkentik, amiből éves szinten mintegy 60 millió forint pluszbevételt remél az önkormányzat kieső bevételei pótlására.

A döntés hátteréről szólva a polgármester azt közölte: leginkább a General Electric Zalaegerszeget is érintő átalakulása, valamint a fuvarozók januártól igénybe vehető adókedvezménye miatt jelentősen, mintegy 700 millió forinttal csökken jövőre a város adóbevétele. Csak a fuvarozók esetében 110 helyi vállalkozásnak együttesen mintegy 600 millió forinttal kevesebbet hipát kell befizetnie a jövő évben.

A közgyűlés módosította az építményadóval kapcsolatos kedvezményeket is, bár egyelőre megmarad az ingatlanok vásárlását követően két évre érvényes adómentesség. Arról döntöttek most, hogy ugyanazon tulajdonosi körben az ingatlan egymásnak történő átadása, megvétele esetén ezentúl nem jár adókedvezmény.

Döntöttek arról is, hogy a kommunális adó alóli mentességet kiterjesztik: jövőre nemcsak a városban élő magánszemélyeknek nem kell fizetniük a tulajdonukban lévő ingatlan után, a kedvezmény azokra is vonatkozik, akik haszonélvezeti joggal laknak egy adott otthonban - jelezte a polgármester.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.