jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Az Európai Bizottság a tegnapi napon javaslatot lesz az uniós gépjármű-felelősségbiztosítások erősítésére, a gépjárműbalesetek áldozatainak védelme és a biztosításikötvény-tulajdonosok jogainak hatékonyabb érvényesülése céljából.
Több mint 19 ezer kiskorú eltűnését regisztrálták Magyarországon 2017-ben, akiknek jórésze gyermekotthonból szökött meg - mondta el az eltűnt gyermekek világnapjához kapcsolódva Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatának 2017-es jelentése szerint az élet szinte minden területén felerősödött a magyarellenesség Romániában. A jelentést Benkő Erika parlamenti képviselő, a jogvédelmi szolgálat vezetője ismertette pénteki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján.

Az eseményről kiadott közlemény szerint a magyarellenes diskurzus a közösségi médiában, a hagyományos médiában, a sportban, illetve a politikában is erősödött. Nem szokatlan Romániában, hogy a politikusok a magyar közösség ellen uszítással próbálnak politikai tőkét kovácsolni. "Támadás alatt áll a magyar intézményrendszer, elsősorban a magyar iskolahálózat, sérülnek a tanulók nyelvi jogai, az egészségügyben a magyar nyelv használata esetleges és személyekhez kötött, nincs magyar nyelvű, írott egészségügyi tájékoztatás, nincs megnyugtatóan rendezve a magyar feliratok ügye, és nem biztosított a magyar nyelv használata az igazságszolgáltatásban" - részletezte Benkő Erika. Hozzátette: csak a büntetőperekben biztosítják a tolmácsot a magyar feleknek, a polgári perekben az érintetteknek kell a tolmácsolás költségeit fedezniük.

A jogvédő szervezet megállapította: a magyar szimbólumok ügye továbbra is megoldatlan, nem szabad használni a székely zászlót, egyes megyék lobogóit, és Erdély zászlójának a használatát is kifogásolták a hatóságok.

"Románia nemcsak, hogy nem modellértékű ország kisebbségi jogainak tekintetében, de visszalépések tapasztalhatóak a közösségi jogok terén" - hangsúlyozta a képviselő. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat nemcsak a problémákat foglalta össze jelentésében, hanem javaslatokat is tett az ügyek megoldására.

"Azt gondolom, hogy egyetlen, a magyarságot értő diszkriminációs ügyet sem lehet szó nélkül hagyni. Világossá kell tennünk mindenki számára, hogy a közösségünket ért támadásokra a rendelkezésünkre álló minden eszközzel válaszolni fogunk" - jelentette ki a politikus. Mint részletezte: Diszkriminációellenes Tanácshoz, az Országos Audiovizuális Tanácshoz, a Román Labdarúgó Szövetséghez, az ügyészséghez és a bíróságokhoz is fordultak egyes ügyekkel. Emellett nagy figyelmet fordítanak a nemzetközi közvélemény tájékoztatására. A jogvédő szolgálat 2017-es jelentését is elküldik a jelentős nemzetközi súllyal rendelkező bukaresti nagykövetségeknek.

forrás: Jogi Fórum

A kiberbűnözés egy általános gyűjtőfogalomnak tekinthető, ide tartoznak a számítógépek és a számítógépes rendszerek segítségével, valamint a számítógépek és hálózatok kárára elkövetett bűncselekmények. Beszélgetés Gyárfás Krisztinával, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Elektronikus Eljárások Főosztály beosztott bírójával az internet rejtette veszélyekről.  

Mit nevezünk kiberbűnözésnek? Mi minősül bűncselekménynek?

A kiberbűnözés egy gyűjtőfogalom. A kiberbűncselekmények nagy részében a számítástechnikai eszközök segítségével, az internet felhasználásával követnek el csalást, illetve hamisítást, míg a cselekmények másik része a számítógép, illetve a számítógépen, vagy az ahhoz kapcsolódó eszközön tárolt adatok, azok sértetlensége, megbízhatósága ellen irányul. A computer trespass (engedély nélküli behatolás számítógépes rendszerekbe) szinte a világ összes országában bűncselekmény, azonban speciális abból a szempontból, hogy a behatoló és a megtámadott ugyanazon, vagy eltérő állam joghatósága alá is tartozhat. A technika, technológia fejlődésével egyidejűleg a kezdeti vírus- (féreg) támadásokat ma már felváltották a célzott, egyedi felhasználókra irányuló offenzívák. 

Ma már a bűncselekmények nagy része elkövethető valamilyen informatikai eszköz segítségével, és nem csak a gazdasági szereplőket támadják az elkövetők, hanem az állambiztonsági fenyegetéseken át a magánszemélyek, illetve a társadalom egyes csoportosulásai is sértettjei lehetnek az ilyen deliktumoknak. A jogellenes magatartásformák a gyakorlatban a fentieken túl leggyakrabban online identitáslopás, illetve számítógépes csalás formájában jelennek meg, de ide tartozik a bankkártyák adatainak eltulajdonítása, a gyermekek szexuális kizsákmányolása, az online felhasználói fiókokba történő illetéktelen belépés és a köz- vagy magántulajdonú informatikai rendszerek elleni támadások.

A technika rohamos fejlődése milyen kihívások elé állítja a bíróságokat?

A kiberbiztonság kapcsán folyamatosan újabbnál újabb jogi, technikai, szervezeti kihívások jelennek meg, melyek speciálisak abból a szempontból, hogy globális jellegűek, így nemzetközi összefogást, együttműködést feltételeznek. Ez a fajta „nemzetek felettiség” egyben azt is jelenti, hogy nagyon sok nemzetközi dokumentum foglalkozik az informatikai bűncselekményekkel, azok felderítésére szolgáló szervezetekkel, az általuk alkalmazható eszközökkel. Ezek megismerése, elsajátítása hatalmas feladat. A bűncselekményi kategóriák is folyamatos fejlődésben, változásban vannak. A nemzetközi szervezetek, a szakosított intézmények, a nemzeti jogban létező bűnüldöző hatóságok és a bíróságok közötti együttműködés, az információcsere, illetve tudásmegosztás elengedhetetlen a sikeres fellépéshez. A digitális bizonyítékok által generált problematikák (e-evidence); a felhő-alapú (clouding) szolgáltatások joghatóságának megállapításának a nehézségei; az internet, mint fogalom pontos meghatározásának hiánya; a darknet, mint jelenség; mind-mind jogalkalmazási szempontból nehézséget jelent, ugyanakkor kihívás is.

A bíróság hogyan készül fel a kiberbűncselekmények kezelésére? Vannak-e ilyen témájú képzések?

Az OBH kiemelt feladatának tartja a kiberbűnözés elleni hatékony fellépést. Ennek érvényesülése érdekében a szakosított intézményekkel szorosan együttműködik. Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájáról szóló 1488/2016. (IX.2.) Kormányhatározat érvényesülése érdekében a gyermekeket fenyegető online térben megjelenő veszélyek, kockázatok, az elkövetett bűncselekmények körének meghatározása érdekében az OBH adatokat gyűjt, adatokat szolgáltat, képzéseket szervez. Ezen felül az Európai Bizottság E-Evidence project (DG Justice B/4. projekt) által meghatározott célok elérése érdekében az OBH a bíróságok hatékony bizonyítási, ítélkezési feladatainak biztosítása érdekében illesztőprogramokat, alkalmazásokat tesztel, nemzeti portál kialakítását célozza, valamint szakemberképzéseket szervez. A magyar bírói kar tagjai rendszeresen vesznek részt a témához kapcsolódó nemzetközi konferenciákon. Mindezeken túl a Magyar Igazságügyi Akadémián az elmúlt években több nemzetközi tanácskozást, konferenciát tartottak a témában (például Kiberbűnözés: pénzmosás az interneten, Nyomozás és vádemelés az interneten elkövetett szellemi tulajdon elleni bűncselekmények esetében), melyeken a hazai és a nemzetközi bűnüldöző hatóságok, jogalkalmazók, a társszervek, a bírók együttesen törekedtek arra, hogy a kiberbűnözés elleni speciális szakértelemmel felvértezzék magukat. Az OBH ebben a magyar jogalkalmazóknak annyiban is segítséget kíván nyújtani, hogy felállítja a kiberbűnözéssel kapcsolatos bírósági hálózatot.

_________________________________________________________________________________

Darknet, botnet: az internet sötét oldala

Május 18-a az internet világnapja, a web térhódítása rengeteg pozitív változást hozott, ugyanakkor megteremtette a bűnözésnek egy új, modern és nehezen felderíthető formáját. Már nem szükséges valós tér ahhoz, hogy valaki bűncselekményt kövessen el, minden a virtuális térben bonyolódik.

A kiberbűnözés szempontjából a legfontosabb fogalmak az online identitás és az anonimitás. Előbbinek két fajtáját különböztetjük meg, a digitális és a virtuális identitást. A digitális identitás az, amit közlünk magunkról, ahogy felépítjük egy online profilunkat. Kialakulásában az is döntő szerepet játszik, amit mások gondolnak rólunk. A digitális identitás tehát egy információhalmaz, amely lehetővé teszi az azonosítást. Abban különbözik a hagyományos, fizikai identitástól, hogy bármikor, akár teljes mértékben megváltoztatható és kontrollálhatatlan. A virtuális identitás egy „új” személyiség, azaz egy avatár, amit egy online játék miatt hozunk létre. Az anonimitás lényege pedig, hogy megtehetjük azt, amit a valóságban nem merünk, mássá válhatunk a virtuális térben.

Mindenki találkozott már vírusokkal internetes szörfözései során. Előfordulhat, hogy saját fotóinkkal hamis profilokat hoznak létre vagy érkezik egy e-mail, hogy New Yorkból feltörték a fiókunkat, változtassunk jelszót. Ennél érzékenyebben érint minket, amikor a bankszámlánkhoz férnek hozzá, vagy bankkártya adatainkat lopják el. Az internetes zaklatás terjed az iskolások körében is, a virtuális tér állandó terepet kínál a bántalmazásra.

Az internet egyik legveszélyesebb hozadéka a darknet vagy deep web, sötét web, amely nemcsak az online bűncselekményekre, hanem az offline térben elkövethetőkre is hatással van. A darknetet hagymaböngészőn keresztül lehet elérni, legfontosabb aspektusa, hogy feketepiacként funkcionál. A darknet oldalai csak illegális áruikban különböznek a legális weboldalaktól: design, fotók, marketing, reklám, hirdetések. A darkneten a fizetés a legális piaci tranzakcióknál is egyre népszerűbb bitcoinnal történik. A kriptovaluta esetében a manipuláció és az infláció nem lehetséges.

A darknet mellett a botnet hálózatok megfertőzhetik a gyengébben védett okos eszközöket – biztonsági kamerákat, okostévéket, okoshűtőket, okosotthon-kiegészítőket -, és távolról parancsolnak nekik. Az egyik leghíresebb ilyen eset a Mirai malware segítségével végrehajtott online támadás, melyben többek között a Twittert, az Amazont, a Netflixet és a Redditet bénította meg a sok, botnet hálózatba kényszerített okoseszköz.

Az internet sötét oldalán böngészni legális, egészen addig nem ütközik törvénybe a tevékenységünk, míg nem rendelünk valamit. Viszont ezt sem érdemes megpróbálni, ugyanis bizonyos oldalak azonnal bejeleznek az illetékes hatóságoknál, így akár véletlenül is meg lehet valósítani egy-egy tényállást. Az Anonymous hackercsoport a hacktivizmus jegyében már rengeteg darknetes oldalt tett elérhetetlenné, emellett a rendőrség és más, a kiberbűnözés ellen fellépő szervezetek is folyamatosan küzdenek az internet tisztításáért.

forrás: Jogi Fórum

A szigorodó Stop Soros törvénycsomag elfogadása után büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz a törvénytelen bevándorlás szervezése - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, az új kabinet megalakulása után tartott első kormányinfón.

Tanchev főtanácsnok álláspontja szerint bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti az olyan tagállami szabályozás, amelyet a Bíróság által hozott, a szerződési feltételeknek a nem világos jelleg miatti tisztességtelenségét megállapító határozatra válaszul fogadtak el - áll az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott.

A főtanácsnok indítványa a C-51/17. sz. ügyben OTP Bank Nyrt. and OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt. kontra Ilyés Teréz és Kiss Emil

Ilyés T. és Kiss E. 2008 februárjában svájci frankban (CHF) nyilvántartott kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban (HUF) kellett megfizetni, de e részletek összegét a HUF és a CHF aktuális árfolyama alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönt felvevők vállalták, hogy viselik a két pénznem árfolyamának esetleges fluktuációjához kapcsolódó kockázatot.

A későbbiekben az árfolyam jelentős mértékben megváltozott a kölcsönt felvevők terhére, ami az általuk fizetendő havi törlesztőrészletek összegének nagymértékű megemelkedését eredményezte. Ilyés T. és Kiss E. 2013 májusában a magyar bíróságok előtt keresetet indítottak az OTP Bank és az OTP Factoring ellen, amelyekre a szóban forgó kölcsönszerződésből származó hitelezői követelések át lettek ruházva. Ezen eljárás során felmerült az a kérdés, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőkre terhelő szerződési feltétel a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv1 értelmében tisztességtelennek tekinthető-e, és emiatt megállapítható-e, hogy az nem kötelezi a kölcsönt felvevőket amiatt, hogy e feltételt az érintett bank nem világosan és érthetően fogalmazta meg.

Közben Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az ilyen szerződések alapján továbbra is fennálló szinte valamennyi fogyasztói tartozást forintosítottak, és a szóban forgó szerződések felei közötti jogviszonyok tartalmát egyéb vonatkozásban is módosították. E törvények célja volt továbbá a deviza alapú kölcsönszerződésekben foglalt bizonyos feltételeknek az irányelvvel való ellentétességét érintően a Kúria által elfogadott polgári jogegységi határozat2 (e határozatot a Bíróság Kásler ügyben hozott ítélete3 alapján fogadták el) végrehajtása is. Az új törvények azonban fenntartották az árfolyamkockázatnak a kölcsönt felvevőre terhelését. 

Tekintettel arra, hogy az irányelv értelmében nem tartoznak a hatálya alá azok a szerződési feltételek, amelyek kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröznek, a Fővárosi Ítélőtábla, amely Ilyés T. és Kiss E. ügyét elbírálja, azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az említett nemzeti bíróság értékelheti-e egy nem világos jellegű, az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő feltételnek a tisztességtelenségét annak ellenére, hogy e feltétel érvényességét a magyar jogalkotó megerősítette.

Evgeni Tanchev főtanácsnok a mai indítványában emlékeztet arra, hogy a kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröző feltételeknek az 93/13 irányelv hatályából való kizárásának a célját az igazolja, hogy joggal feltételezhető, hogy a nemzeti jogalkotó az érintett szerződések feleit megillető jogok és kötelezettségek összességére nézve egyensúlyt teremtett.

Ez a feltételezés azonban nem alkalmazható az olyan törvényi rendelkezések esetében, mint a fent említett magyarországi törvények, amelyeket a releváns szerződés megkötésének időpontját követően, és az irányelvvel való összeegyeztethetetlenséget megállapító bírósági határozat végrehajtása céljából fogadtak el. E tekintetben a főtanácsnok azt az álláspontot képviseli, hogy a szóban forgó kivétel annak biztosítását célozza, hogy a tagállamok bevezethessenek vagy fenntarthassanak az irányelv védelmi rendelkezésein túlmenő szabályokat, de ne csökkenthessék az e rendelkezések által biztosított védelmet.

A főtanácsnok ezenfelül hangsúlyozza, hogy a Bíróságnak a valamely nemzeti jogszabályt vagy gyakorlatot az irányelvvel összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozatára adott tagállami jogalkotói válasz nem zárható ki a bírósági felülvizsgálatból, mivel ez ellentétes lenne az Európai Unió Alapjogi Chartájának a rendelkezéseivel, amelyek biztosítják a fogyasztók védelmének magas szintjét, és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot. 

E körülmények között a főtanácsnok azt a választ javasolja, hogy az olyan feltétel, amelyet jogalkotási beavatkozás tett a deviza alapú kölcsönszerződés részévé, és amely fenntartja az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő eredeti feltételt, az irányelv értelmében nem tükröz kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket. Következésképpen az olyan esetekben, amelyekben a feltételt a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg, a nemzeti bíróság megvizsgálhatja, hogy az olyan tisztességtelen feltételnek minősül-e, amely nem kötelezi a fogyasztót.

_________________________________________________________________________________

1A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13 tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).

22/2014. polgári jogegységi határozat.

32014. április 30-i Kásler ítélet (C-26/13). (Lásd a 66/14. sz. sajtóközleményt).

 

forrás: Jogi Fórum

A Nemzeti Védelmi Szolgálat jelzésére indult bűnügyben a Fővárosi Főügyészség a két kormánytisztviselő mellett azokkal a személyekkel szemben is vádat emelt, akik őket a hivatali visszaélésre rábírták.
Mától alkalmazandó az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation, GDPR), ezzel egységessé válik az adatvédelmi szabályozás az EU-ban. Gulyás Gergely tegnap közölt: a kormány türelmi időt biztosít a kis- és közepes vállalkozásoknak, tervei szerint a hatóság egyenlőre csak figyelmeztethetni fog, ha megsértik a GDPR szabályait.
Hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság csütörtökön azt a műemlékvédelmi határozatot, amely védetté nyilvánította Munkácsy Mihály Golgota című festményét.
Szolgáltatóként, tanácsadóként és vállalkozóként is érintheti az ügyvédeket a május 25-én hatályba lépő uniós Általános Adatvédelmi Rendelet, közismertebb nevén GDPR. Az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) által szervezett konferencián ügyvédek által feltett kérdésekre válaszolt Jóri András volt adatvédelmi biztos. Beszélgetőtársa az ÜDE alelnöke, Varga Péter ügyvéd volt.
Szolgáltatóként, tanácsadóként és vállalkozóként is érintheti az ügyvédeket a május 25-én hatályba lépő uniós Általános Adatvédelmi Rendelet, közismertebb nevén GDPR. Az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) által szervezett konferencián ügyvédek által feltett kérdésekre válaszolt Jóri András volt adatvédelmi biztos. Beszélgetőtársa az ÜDE alelnöke, Varga Péter ügyvéd volt.

forrás: Jogi Fórum

A Palesztin Hatóság csatlakozott a nemzetközi Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez (CWC) - közölte az egyezmény végrehajtását felügyelő Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szerdán.

A hágai székhelyű szervezet bejelentése szerint - amely palesztin államként említi a csatlakozó felet - a palesztin vezetés a múlt héten helyezte letétbe a csatlakozásról szóló okiratot az ENSZ főtitkárának, az egyezmény letéteményesének jelenlétében.

A 193.-ként csatlakozó Palesztin Hatóság számára az egyezmény június 16-ától érvényes - közölték.

A CWC 1997 áprilisában lépett hatályba. Célja a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának megakadályozása, valamint teljes körű megsemmisítése és végrehajtásának ellenőrzése.

A megállapodást aláíró 165 ország közül eredeti részes államként 87 ratifikálta, köztük az Európai Unió összes tagállama és az Amerikai Egyesült Államok. Az egyezményt Magyarország 1993 januárjában írta alá, és 1996. október 31-én helyezte letétbe az ENSZ főtitkáránál a megerősítő okiratot.

forrás: Jogi Fórum

Azon hét euróövezeten kívüli tagállamban, amelyek jogilag kötelezettséget vállaltak a közös valuta bevezetésére, jelentős előrehaladás tapasztalható a nominális konvergencia terén, de jelenleg egyikük sem teljesíti a csatlakozáshoz szükséges valamennyi formai és jogi feltételt - állapította meg Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa szerdán.

Pierre Moscovici, az euróövezeti tagság feltételének számító konvergenciakritériumok teljesítése irányába tett előrelépést áttekintő bizottsági jelentést ismertetve elmondta, a hét vizsgált tagállam - Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország - nem teljesíti az átváltási árfolyamra vonatkozó kritériumot, mivel egyikük sem vesz részt az úgynevezett ERM-2 árfolyam-mechanizmusban.

Az értékelés megállapította, hogy Horvátország kivételével a jogszabályok az értékelt tagállamok egyikében sem egyeztethetőek össze teljes mértékben a gazdasági és monetáris unió szabályaival.

Az euróövezethez való csatlakozás formai követelményeinek értékelése mellett a jelentés megállapította ugyanakkor, hogy ezek a tagállamok teljesítik az államháztartásra vonatkozó kritériumot, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország és Svédország pedig a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódó kritériumot is.

Az uniós bizottság azt is megállapította, hogy az euróövezeten kívüli tagállamok általánosságban gazdaságilag és pénzügyileg megfelelően integrálódtak az Európai Unióba. Néhányuk azonban makrogazdaságilag továbbra is sebezhető, és üzleti környezetükkel és intézményi keretükkel kapcsolatos kihívásokkal szembesülnek, amelyek kockázatot jelenthetnek a konvergenciafolyamat fenntarthatóságára nézve.

forrás: Jogi Fórum

Első ízben róttak ki börtönbüntetést Angliában a kényszerházasságokat tiltó törvény alapján. A közép-angliai Birmingham koronabírósága szerdán négy és fél év szabadságvesztésre ítélt egy nőt, aki saját lányát kényszerítette házasságra egy 16 évvel idősebb pakisztáni férfival.

A vád szerint az elítélt - akinek nevét az áldozat védelmére tekintettel nem hozták nyilvánosságra - családlátogatás ürügyével 2016-ban Pakisztánba csalta lányát, ahol fenyegetésekkel, sőt fizikai tettlegességgel rákényszerítette a házasságra.

A lány a házasságkötés idején épphogy betöltötte a 18. életévét, de anyja már öt évvel korábban is Pakisztánba vitte, ahol a férjjelölt - "házassági szerződés" gyanánt - szexuális kapcsolatot is létesített az akkor még csak 13 éves leánnyal.

A gyermekkorú lány terhes lett, és Angliába visszatérve abortuszon esett át. Körzeti orvosa már akkor feljelentést tett, de az anya annak idején azt mondta a brit hatóságoknak, hogy a terhesség "két tizenéves alattomban létesített szexuális kapcsolatának" következménye volt.

A 2016 szeptemberében kikényszerített pakisztáni házasságkötés után a fiatal lány a brit belügyminisztérium segítségével került vissza Nagy-Britanniába, és vállalta, hogy bíróság előtt tanúskodjon anyja ellen.

Nagy-Britanniában 2014-ben lépett életbe az a törvény, amelynek alapján szabadságvesztéssel sújtható bűncselekményt követ el az, aki mást akarata ellenére házasságra kényszerít. A szerdai bírósági végzéssel zárult eset azonban az első, amelyben a büntetőeljárás sikerrel járt, és tényleges szabadságvesztésről szóló jogerős ítéletet eredményezett, mivel még mindig ritka, hogy az ilyen esetek egyáltalán a vádemelésig eljussanak.

forrás: Jogi Fórum

A jelenlegi ötről tíz évre nő a nagykorú román állampolgárok számára kibocsátott biometrikus útlevelek érvényessége: az erről szóló törvénymódosítást szerdán egyhangúlag fogadta el a bukaresti képviselőház.

A 12 év alatti gyerekek útlevelének érvényessége 3 év, a 12 és 18 év közöttieké 5 év marad.

A bukaresti kormány a törvényjavaslat indoklásában egyebek mellett arra hivatkozott, hogy statisztikai becslések szerint a román állampolgárok 20-25 százaléka telepedett le külföldön, akik többnyire a nyári szabadságok időszakában rohamozzák meg az útleveleket kibocsátó hivatalokat. Tavaly a román hatóságok mintegy 30 százalékkal több útlevélkérelemmel szembesültek 2016-hoz képest.

A kormány eredetileg a 25 év felettieknél javasolta az útlevelek érvényességének megduplázását, de az RMDSZ javaslatára a képviselőházban a korhatárt 18 évre csökkentették.

Az RMDSZ szerdai hírlevele felidézte, hogy a magyar szövetség törvényhozói már 2017 decemberében kidolgoztak és iktattak egy saját, az útlevelek rendszerét szabályzó törvénytervezetet, ezt azonban az alsóház szakbizottságai elutasításra javasolták, mivel a kormány utólag átvette az RMDSZ kezdeményezését és saját javaslataként nyújtotta be.

"A törvényalkotás szempontjából nem tartjuk szerencsésnek, ha a kormány a törvényhozók javaslatait egyszerűen csak lemásolja, és elveszi ez által a sikeres kezdeményezés lehetőségét a képviselőktől, szenátoroktól. Sajnos, a ma vitatott tervezet nem az első ilyen eset" - idézte a hírlevél Szabó Ödön a Bihar megyei képviselőt, az RMDSZ törvényjavaslatának kidolgozóját.

A törvény a kihirdetését, illetve közzétételét követően 30 napon belül lép hatályba.

forrás: Jogi Fórum

A kormány vizsgálja az Európai Bizottság elmarasztaló döntését a szeszesitalok magyarországi adóztatásáról, de a bizottságtól eltérően nem tekinti piacvédőnek a szabályozást - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött csütörtökön Magyarországnak, mert véleménye szerint bizonyos párlatokra vonatkozó adószabályok a helyi termékeknek kedveznek, amivel Magyarország megsérti az erre vonatkozó uniós irányelvet. A bizottság szerint uniós jogba ütközik, hogy például a pálinkára, valamint bizonyos növényi eredetű italokra - amelyeknél a nemzeti termelés jelentős - Magyarország mentességet biztosít a népegészségügyi termékadó alól, míg más hasonló áruk, például a vodka, a whisky, a gin vagy a brandy esetében nincs ilyen mentesség, tehát az ezekre az italokra kivetett adók magasabbak.

A minisztérium hangsúlyozta, a kormány továbbra is messzemenőkig elkötelezett a magyar emberek egészségének megőrzése, az egészséges táplálkozás elősegítése iránt. Ezért alkotta meg 2011-ben az egészségkockázatot jelentő termékek adóját, a népegészségügyi termékadót, amely azóta nemzetközi elismertségre tett szert.

Jelezték azt is, a brüsszeli döntés ellenére a magyar kormány továbbra is megtesz mindent, hogy a fokozott egészségkockázatot jelentő termékek fogyasztásának korlátozásával a magyar emberek egészségét megőrizze.

Felidézték, hogy 2015. január 1-je óta - tekintettel káros élettani hatásukra - a legtöbb szeszes ital, így az úgynevezett kommersz szeszek után is népegészségügyi termékadót kell fizetni. 

A bizottság jelezte: amennyiben Magyarország a következő két hónapban nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, az Európai Unió Bírósága elé terjeszthetik az ügyet.

forrás: Jogi Fórum

A szakszervezetek és üzemi tanácsok mellett egyre több munkáltató keresi fel a tavaly novemberben megalakult, hat régióban működő Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálatot - mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke sajtótájékoztatón Győrben.

Palkovics Imre részletezte: míg korábban a jogsegély és jogpont szolgáltatást hetven százalékban a munkavállalói oldal kereste fel és kért segítséget, addig ma a megújult szolgálatnál tíz megkeresésből már hét esetben a munkáltatói oldal kezdeményezi a tanácsadást, vagy a vitarendezést.

A szolgálat bértárgyalások, kollektív szerződéskötés és a jogszabályokban nem pontosan rögzített kérdések esetében tud tanácsot adni, vagy rendezni a vitás kérdéseket régiónként 6-6 munkajogász és a mögöttük álló mintegy ötven szakemberből álló testület segítségével.

A szolgálat célja, hogy vitás kérdések esetén bírósági eljárás indulása, vagy munkabeszüntetés nélkül szülessen mindenki számára kedvező megállapodás a munkavállalók és a munkáltató között. A szolgálat igénybevétele ingyenes.

Palkovics Imre kitért arra is, hogy a szolgálatra hat konzorciumi partner - az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP), az Ipartestületek Országos Szövetsége, a Magyar Iparszövetség, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és az Értelmi Szakszervezeti Tömörülés - nyert európai uniós támogatást három évre. A konzorcium mintegy nyolcszáz millió forintot fordít a szolgálat működtetésére.

Palkovics Imre elmondta, bízik abban, hogy a 2019 augusztusában lejáró programot a következő ciklusban a jogpont szolgálaton keresztül, vagy önállóan is tovább tudják működtetni, eu-s, vagy akár állami támogatásból, mert látják a sikerességét. Emellett "fontos nemzetközi elvárás" az is, hogy ilyen intézmények működjenek.

Németh Sándor, az Audi Hungaria Független Szakszervezet elnöke elmondta, hogy tavaly már igénybe vették a szolgálat tanácsadását, s meglátása szerint a munkaügyi kapcsolatok terén "komoly szintlépést" jelent a működése, mert harmonikusabbá teszi a két fél viszonyát.

forrás: Jogi Fórum

A kiemelkedő szakmai munka erősítésére Közbeszerzési Nívódíjat alapított a Közbeszerzési Hatóság, az elismerést 2018-tól minden évben átadják - közölte a hatóság.

A tájékoztatás szerint minden évben eltérő témakörben adják majd át az elismerést, az idén "A fenntartható közbeszerzések éve" program keretén belül díjazzák a pályázókat.    

A közleményben hangsúlyozzák, a Közbeszerzési Hatóság feladata, hogy hozzájáruljon a hazai közbeszerzési eljárások szabályos és átlátható lefolytatásának biztosításához. A szervezet kiemelt célja az ajánlatkérők és ajánlattevők ösztönzése arra, hogy az eljárások során színvonalas szakmai teljesítményt nyújtsanak, így segítve a közpénzek eredményes és hatékony felhasználását.

Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a közleményben kiemelte, a Közbeszerzési Hatóság számára az átláthatóság és a minél nagyobb verseny biztosítása mellett különösen fontos, hogy támogassa és ösztönözze a példamutató magatartást és színvonalas szakmai teljesítményt, hiszen ez elengedhetetlen feltétele a sikeres, hatékony eljárások lebonyolításának.

A hatóság honlapján közzétett felhívás szerint az idén a pályázat beadási határideje 2018. október 30., az ünnepélyes díjátadó tervezett időpontja 2018. december 4.

A díjra pályázni 2014. január 1-ét követően indított és eredményesen lefolytatott közbeszerzési eljárással lehet, melynek során a pályázó a fenntarthatósági megfontolásokat, így környezetvédelmi, szociális vagy innovációs célokat előmozdító szempontokat érvényesített.

forrás: Jogi Fórum

A jogalkotók számára gyorsabb és egyszerűbb döntéselőkészítést, a lakosság és a vállalkozások részére pedig könnyebben kereshető és élethelyzeteikhez illeszkedő információkkal is kiegészített jogszabályokat eredményez az Integrált Jogalkotási Rendszer (IJR) bevezetése.

Az IJR fő feladata a közigazgatás adminisztratív terheinek csökkentése, ezzel párhuzamosan azonban fontos, hogy az állampolgárok és vállalkozások irányába is jobb minőségű szolgáltatást nyújtson az közigazgatás.

A szakértői keretrendszer bevezetésétől magasabb színvonalú jogalkotás várható, ahol a jogszabály első tervezetének megszületésétől egészen a Magyar Közlönyben történő kihirdetéséig minden tevékenység informatikailag támogatott és összekapcsolt. Az IJR a jogalkotási folyamat teljes egészét lefedi, megteremti az összeköttetést a kormányzati döntéselőkészítés új rendszere és a Törvényalkotás Parlementi Informatikai Rendszere között, eszközt ad az önkormányzati jogszabály-előkészítés támogatására és megújítja az önkormányzati rendeletek publikálási rendszerét, mindezekkel segítve a közigazgatásban dolgozó szakemberek mindennapjait és megkönnyítve a döntéshozók munkáját. A jogszabályok megalkotásában való társadalmi részvétel támogatásával és a jogszabályok elérhetőségének megújításával az IJR közelebb hozza és érthetőbbé teszi a közigazgatás tevékenységét és annak eredményét a jogszabályok címzettjei számára.

Az IJR egyik fő eredménye az elektronikus jogszabály előkészítő rendszer megvalósítása lesz, amely a jogszabály-tervezetek és jogszabálynak nem minősülő jogi aktusok megszerkesztését és megszövegezését támogatja. A kodifikációra így technológiai támogatással, a minőségi jogalkotás követelményeit kiemelt szem előtt tartásával, a szintaktikai és szerkesztési szabályokat a rendszer által biztosítva, automatizált megoldásokkal kiegészítve kerül sor.

Az IJR fő feladatához igazodóan a keretrendszerben kiemelt szerepe lesz a kormányzati döntéselőkészítési munkafolyamatot támogató rendszernek, amely a munkavégzés teljes körű informatikai támogatását biztosítja. A rendszer lehetőséget ad a döntéselőkészítés dokumentumainak elkészítésére, azoknak és a jogszabálytervezeteknek az előkészítő tárcán belüli, majd a kormányzati egyeztetésére, a véleményezés hatékony lebonyolítására és a vélemények strukturált összesítésével azok feldolgozására, továbbá támogatja a szakmai döntéselőkészítő és a politikai döntéshozó szervek üléseinek lebonyolítását is.

Az IJR keretében megújul az njt.hu portálon elérhető Nemzeti Jogszabálytár. A korszerűsítés célja egy intelligens joganyagkereső rendszer kialakítása annak érdekében, hogy a felhasználók a jogszabályokat gyorsabban és relevánsabb találatokat adó módon érhessék el. A kényelmi szolgáltatásokkal is kiegészülő joganyagkereső rendszer mobilapplikáción keresztül is elérhető lesz. A Nemzeti Jogszabálytár új szolgáltatásaként személyre szabott ügyintézési felületről is elérhetően tematikus, illetve élethelyzet alapú jogszabályszöveg szolgáltatások kerülnek megvalósításra.

A Kormány az IJR-nek, mint a közigazgatás adminisztratív terheinek csökkentésének és a közigazgatás szolgáltató képességének növelésének támogatását célzó kiemelt projektnek a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 felhívásán keresztül európai uniós forrásból történő megvalósításáról a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program éves fejlesztési keretén belül döntött.

 

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.