jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Az Alkotmánybíróság friss határozatában kiemelte: az Alaptörvény a bíróságok számára alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy a jogszabályokat elsősorban azok céljával összhangban értelmezzék, ez azonban nem zárja ki, hogy a bíróság egyéb szempontokra is figyelemmel legyen. Az a bírósági mérlegelés azonban, amely a jogszabály céljának vizsgálatát teljes mértékben kizárja, már alaptörvény-ellenesnek minősül.

Az indítványozó Magyar Nemzeti Bank alkotmányjogi panaszt nyújtott be a Kúria és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletei ellen. Az ügy előzményeképpen a Magyar Nemzeti Bank ellenőrizte egy befektetési társaság működését, majd kezdeményezte a társaság felszámolását, és vizsgálatot indított a társaság igazgatósági tagjával szemben. A vizsgálat eredményeképpen az igazgatósági tagot felügyeleti bírság megfizetésére kötelezték egy olyan határozatban, amelyet a Bank egyik alelnöke írt alá ún. „átruházott kiadmányozási jogkörben” eljárva, a „Pénzügyi Stabilitási Tanács felhatalmazása alapján”. A megbírságolt igazgatósági tag a kiadmányozás visszásságaira hivatkozva kérte a határozat hatályon kívül helyezését. Az elsőfokú bíróság hatályon kívül is helyezte azt, mivel álláspontja szerint a Pénzügyi Stabilitási Tanács hatáskörének elvonásával az alelnök saját nevében hozta a határozatot. A Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét hatályában fenntartotta, és az alkotmányjogi panasz alapján vizsgált kérdésben érdemi és végleges döntést hozott.

Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben azt kellett megvizsgálnia, hogy a kiadmányozás fogalmának a Kúria ítéletében foglalt értelmezése sérti-e az indítványozó tisztességes eljáráshoz fűződő jogát. A testület ennek megítélésekor elemezte a jogszabályi környezetet, a szabályozás célját és a konkrét ügy tényállását is. Míg a Kúria szerint a kiadmányozás lényegében a döntés aláírásával szinonim fogalom, addig a jogalkotó a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása kapcsán egyértelműen utalt a rugalmasabb döntéshozatalra irányuló szándékára. A bíróságoknak a jogszabályokat a jogszabály céljára tekintettel kell értelmeznie, a Kúria ezzel szemben - alaptörvénybeli kötelezettsége ellenére - nem vette figyelembe a jogszabály célját. A meghozott bírói döntés önkényessé vált, mert kilépett abból a jogértelmezési keretből, amelyet számára az Alaptörvény előírt. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította a Kúria ítéletének alaptörvény-ellenességét, és azt megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság megjegyezte: a kiadmányozás fogalmának tartalma eltérő a hatósági és a bírósági eljárások esetében. A bíróság esetén a kiadmányozás a bíró által meghozott és aláírt döntés további példányainak hitelesítését jelenti. A közigazgatási, és főként a hatósági eljárásban a kiadmányozás emellett a döntés tényleges meghozatalát is magában foglalhatja.

A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt dr. Pokol Béla, dr. Szabó Marcel és dr. Varga Zs. András alkotmánybíró, különvéleményt fűzött dr. Czine Ágnes, dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó, dr. Salamon László, dr. Schanda Balázs, dr. Stumpf István és dr. Szalay Péter alkotmánybíró. A határozat teljes szövege és adatlapja az Alkotmánybíróság honlapján megtekinthető.

forrás: Jogi Fórum

Jövő januártól 15 százalékkal emelkedik az ápolási díj és bevezetik a gyermekek otthongondozási díját - döntött az Országgyűlés szerdán. A képviselők 129 igen szavazattal fogadták el a kormány javaslatát az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról.

Ennek alapján jövőre 15 százalékkal emelkedik a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos hozzátartozójukat otthon ápolók ápolási díja.

Az önmagukat ellátni nem tudó, súlyosan fogyatékos és tartósan beteg gyermekükről gondoskodó szülők esetében bevezetik a gyermekek otthongondozási díját, amelynek összege januártól bruttó 100 ezer forint, de lépcsőzetes emeléssel 2022 januárjától az akkori minimálbérhez illeszkedik majd. Az ellátás a gyermek életkorára tekintet nélkül nyújtható az őt ápoló szülőnek. Másfélszeres összegű ellátást kap az a szülő, aki több önellátásra képtelen gyermekről is gondoskodik.

Az ápolási díj a nyugellátás szempontjából szolgálati időt jelent, a módosítással pedig megteremtik annak lehetőségét, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai esetében is biztosítási időnek számítson.

A módosítások értelmében 2019 januárjától átalakul a rehabilitációs kártya használatának szabálya, így a járulékkedvezményt közvetlenül a munkáltató érvényesítheti.

2020-tól örökbefogadói díjat vezetnek be, amely a gyed összegével azonos támogatást nyújt 6 hónapon át a gyermeket újonnan örökbefogadó családoknak. Azoknak, akik az örökbefogadói díjhoz szükséges biztosítási díjjal nem rendelkeznek, kibővítik az örökbefogadói gyes-jogosultságát. Szintén 2020-tól egyszeri anyasági támogatásban részesülhet minden örökbefogadó, aki a gyermeket egy évnél rövidebb ideje neveli, függetlenül a gyermek életkorától. Emellett a nevelt gyermek után is igénybe vehető lesz a gyed.

A gyermekbántalmazások megelőzése érdekében tovább szigorodik a gyermekek sérelmére bűncselekményt elkövetőkre vonatkozó foglalkozási tilalmak köre és időtartama.

A hajléktalanellátással kapcsolatban a törvénymódosítás megteremti annak lehetőségét, hogy ott, ahol nem kötelező átmeneti intézményt fenntartani, a nappali melegedőhöz kapcsoltan alakíthassanak ki külső férőhely formájában lakhatási szolgáltatást.

A szociális étkeztetésben meghatározzák a befogadott ellátotti létszámot, jövőre pedig csak olyan településen indítható új népkonyha-szolgáltatás, ahol ahhoz a helyi önkormányzat, fővárosi kerületi önkormányzat hozzájárul.

forrás: Jogi Fórum

Homeopátiás gyógyszer ajánlása esetén részletes írásos tájékoztatást kell a beteg rendelkezésére bocsátani, ennek elmaradása pedig szabálysértésnek minősül - döntött az Országgyűlés, amikor 130 igen szavazattal szerdán elfogadta az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint az egészségüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló kormányzati javaslatot.

Megszavazta a parlament szerdán a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.

Három fideszes képviselő, Kósa Lajos, Szatmáry Kristóf és Bányai Gábor előterjesztését 130 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A munka törvénykönyve jövő január 1-jétől kimondja: a munkaidőkeret tartama - ha ezt objektív, vagy műszaki, vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják - kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap. Eddig ez a passzus úgy szólt, hogy a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 12 hónap - vagy 52 hét -, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

Az a szabály nem változik, amely szerint évi 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, viszont rögzítik, hogy ezt meghaladóan a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként elrendelhető legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő. A törvény ezt hívja önként vállalt túlmunkának.

Kollektív szerződés rendelkezése alapján továbbra is legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ezen felül ha a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodik, naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő, "önként vállalt túlmunka" elrendelhető.

A mostani változtatással azt is tartalmazza majd a munka törvénykönyve, hogy a munkáltató a közölt munkaidőbeosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.

A heti pihenőnapra vonatkozó szabályozás ezentúl úgy szól, hogy hetenként két pihenőnapot kell beosztani, és ez megtehető egyenlőtlenül. Egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Ugyancsak egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell kiadni - kivéve a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatottaknál.

A Fidesz a törvénymódosítás céljáról szólva azt hangsúlyozta, hogy aki szeretne többet dolgozni, és szeretne ezáltal több pénzt keresni, az elől elhárítsák a bürokratikus akadályokat.

forrás: Jogi Fórum

A közigazgatási jogviták rendezésére önálló, kétszintű bírósági rendszer létesül a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek felállításával. Az erről szóló kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el szerdán a parlament. Az hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem szavazattal.

A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék - a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására - Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel.

A 2020. január 1-jén felálló közigazgatási bíróságok büdzséjét a központi költségvetés önálló fejezetben rögzíti majd, elkülönítve a rendes bíróságok költségvetésétől. A közigazgatási bíró az egységes bírói kar tagja, a bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval, és mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérdésére átveszik az új bíróságokra - ígérte Trócsányi László igazságügyi miniszter.

A közigazgatási bírók jogállását az alaptörvényen túl a bírók jogállásáról szóló törvény szabályozza. A közigazgatási bíróságok bíráit a köztársasági elnök nevezi ki azon cselekvőképes, jogász végzettségű magyar állampolgárok közül, akik a feltételeknek megfelelnek.

Ahogy a miniszter korábban ismertette, a jogszabály megteremti az esélyegyenlőséget a bírósági és nem bírósági pályázók között. Kérelmére minden közigazgatási perben ítélkező bíró, bírósági titkár és a joggyakorlati idő legalább felét kitöltő fogalmazó a törvény erejénél fogva külön pályázat és válogatás nélkül átkerül a közigazgatási bíróságokra.

A bírói testületek két szinten jönnek létre: az egyes közigazgatási bíróságok mellett összbírói értekezlet és közigazgatási bírói tanács, országos szinten Országos Közigazgatási Bírói Tanács létesül. A bírói testületek alapvetően véleményező, javaslattevő és konzultációs feladatokat látnak majd el, elsősorban a bírói életpályával, a bírák előmenetelével összefüggésben és a bíróságok működésének garanciális jellegű kérdéseiben - például személyi kérdések, ügyelosztási rend, költségvetési források biztosítása.

A valamennyi közigazgatási bíróságot érintő ügyekben a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke kap jogköröket.

A miniszter igazgatási jogkörei kiterjednek a költségvetés közigazgatási bírósági fejezetére, a közigazgatási bírói pályázatokkal és bírósági vezetői kinevezésekkel kapcsolatos feladatokra, továbbá az ezen bíróságok működéséhez szükséges statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására.

A bíróságok felálltában átmeneti évet jelent a 2019-es. Ekkor választják meg a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét - a köztársasági elnök május végéig tehet javaslatot a személyére, akiről az Országgyűlésnek június 15-ig kell döntenie - és jövő év április 30-ig nyilatkozhatnak áthelyezésükről a bírók. A bírósági vezetői pályázatokat azután bírálják el, hogy felálltak a bírósági testületek.

A betöltetlen álláshelyek felére 2019. július 15-ig kell pályázatot kiírni, a másik felére legkorábban 2020-ban.

Az igazságügyi miniszter a törvény parlamenti vitájában elmondta: az megfelel az európai normáknak és kiállja a Velencei Bizottság kritikáját. Kijelentette, a közigazgatási bírósági rendszer felállításával a rendszerváltás adósságát rendezik.

forrás: Jogi Fórum

A településkép védelméről szóló törvény módosításának megsemmisítését ötvenöt országgyűlési képviselő indítványozta az Alkotmánybíróságnál. A testület elutasította az indítványt, és határozatában többek között kiemelte: a támadott szabályozás közjogi érvénytelensége nem állapítható meg, nem tartozik sarkalatosságot igénylő tárgykörbe, világosan értelmezhető a piaci szereplők számára és nem ütközik a véleménynyilvánítás szabadságába sem.

A kifogásolt rendelkezések előírásokat tartalmaznak a médiahirdetési felület értékesítőjére és a reklámozóra, ha a reklámozó a költségvetésről szóló törvényben nevesített, támogatásban részesülő személy. A rendelkezések célja a plakátkampányok átláthatóvá tétele, valamint a korrupciós kockázat csökkentése, amely a nem átlátható árazási gyakorlatból fakadhat.

Az indítványozók álláspontja szerint a módosítás közjogilag érvénytelen, mert megalkotására a házszabályi rendelkezéseket sértő módon került sor. Az Alkotmánybíróság kiemelte: önmagában a Házszabály valamely rendelkezésének megsértése nem eredményezi automatikusan a törvény közjogi érvénytelenségét. Az Alaptörvény sérelme akkor állapítható meg, ha a törvényhozási eljárás a Házszabály közvetlenül az Alaptörvényből fakadó rendelkezéseit sérti. Ez az értelmezés összhangban van történeti alkotmányunk vívmányaival is. Mivel a Házszabályban nincs a törvényalkotási bizottság eljárására vonatkozó szabály az indítványozó által kifogásolt körben, így jelen ügyben a Házszabály megsértése nem hathatott ki a jogszabály közjogi érvényességére.

Az indítványozók a törvény megalkotásával összefüggésben kifogásolták, hogy ugyan a köztársasági elnök az eredetileg elfogadott törvényt visszaküldte az Országgyűlésnek az Országgyűlés viszont az eredetileg megküldött törvény szövegétől eltérő, új jogszabályt alkotott. A határozat hangsúlyozza, hogy a megfontolásra visszaküldött törvény újratárgyalása az Alaptörvényben foglalt kötelezettség. Mivel azonban a köztársasági elnök az eredetileg elfogadott törvényt azzal a kéréssel küldte vissza az Országgyűlésnek, hogy azt „teljes egészében tárgyalja újra”, nem ellentétes az Alaptörvénnyel a visszaküldött törvény átfogó módosítása.

Az indítványozók azt is kifogásolták, hogy a támadott szabályozás több eleme az Alaptörvény alapján a pártok gazdálkodásának sarkalatos törvényi szabályozási tárgykörébe tartozik. Az Alkotmánybíróság azonban megállapította, hogy a párt gazdálkodásával való, csak közvetett összefüggésre a sarkalatosság követelményét nem lehet kiterjeszteni.

A kellő felkészülési idő vonatkozásában nem valósult meg a jogbiztonság sérelme, mivel a szabályozás nem tette lehetetlenné a jogszabályi rendelkezésekhez való alkalmazkodást. A normavilágosság kapcsán pedig az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a kifogásolt jogszabályi rendelkezés nem tartalmaz olyan kifejezést, amely az érintett piaci szereplők számára értelmezhetetlen lenne.

Az indítványozók felvetették az Alaptörvényben biztosított vélemény-nyilvánítás szabadságának sérelmét is. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a szabályozás szükségességét a közpénzekkel való felelős gazdálkodás és ennek átláthatósága megfelelően indokolta. A korlátozás nem tekinthető aránytalannak sem, mert a törvény az általában független felek közötti szokásos piaci árra mutató listaárat veszi alapul.

Az indítványozók álláspontja szerint azzal, hogy a kormányhivatal jogosulttá válik a pártok által megkötött szerződések előzetes kontrolljára, illetve utólagos ellenőrzésére, jogosulttá válik a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére is. A határozat ezzel szemben kiemeli: a párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult, a kormányhivatalok ellenőrzési tevékenysége pedig csupán a médiahirdetésifelület-értékesítő és a reklámozó – adott esetben párt – között kötött szerződésben alkalmazott ár megállapításának vizsgálatára, valamint annak alkalmazására irányul.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság elutasította az indítványt. A határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt, Stumpf István alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt. A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján.

forrás: Jogi Fórum

Újabb díjat gyűjtött be a Taylor Wessing budapesti irodája. A szakma első számú hazai elismerésének számító Jogászdíjat szellemi alkotások kategóriában nyerte el Novák Zoltán, Kőhidai Gábor és Kopasz János csapata, akik egy globálisan piacvezető, művészeti alkotások kiadásával foglalkozó cégcsoport egyik jelentős magyarországi üzletágának menedzsment általi kivásárlásánál nyújtottak jogi tanácsadást.

Idén is díjazta a Wolters Kluwer kiadó a kiemelkedő teljesítményt nyújtó hazai jogászokat, összesen 14 kategóriában. A hazai alapítású „Jogászdíj” különlegessége, hogy elnyerésére minden olyan jogász esélyes, akinek munkáját ügyfélközpontúság, innováció és példaértékűség egyaránt jellemzi. A Taylor Wessing budapesti irodáját összesen négy kategóriában jelölték a díjra. A szellemi alkotások joga mellett adatvédelem, ingatlanjog és vitarendezés témában is értékelték a Taylor Wessing által az elmúlt évben ellátott egy-egy konkrét ügyet.

Forrás: Taylor Wessing

A Taylor Wessing “Szerzői jogi szövevények” című győztes pályázata egy globálisan piacvezető, művészeti alkotások kiadásával foglalkozó cégcsoport egyik magyarországi üzletágának kiszervezésével kapcsolatos összetett tranzakciós munkát mutatta be. A bírálóbizottság véleménye szerint az ismertetett szerződéses struktúra a szerzői jog, társasági jog és polgári jog jogintézményeinek kreatív, széles körben felhasználható újragondolásáról tanúskodott.

Az ügyben a Taylor Wessing a multinacionális cégcsoportot képviselte, melynek repertoárjában kortárs és klasszikus szerzők műveinek (részben kizárólagos) kiadói jogai szerepelnek. A díjra jelölt ügylet alapja egy Magyarországon végzett, de nemzetközi szinten is jelentős kiadói üzletág kiszervezése volt, mely végül egy menedzsment általi kivásárlás keretében valósult meg. A sok tekintetben szigorú magyar szerzői jogi szabályozás ugyanakkor egy összetett szerződéses rendszer kialakítását igényelte. A Taylor Wessing csapatának a bírálóbizottság által díjazott innovatív jogi megoldásai hozzásegítették a feleket üzleti akaratuk megvalósításához.

forrás: Jogi Fórum

A büntetés-végrehajtási szervezet az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet solti objektumának „F” körletének megépítésével újabb jelentős fejlesztést hajtott végre a falakon belüli férőhelyek növelésére. A börtön legújabb szárnyában a - 144 fogvatartott elhelyezésére szolgáló - helyiségek hideg-meleg vizesblokkokkal és zárt illemhelyekkel vannak ellátva.
Kijutott a párizsi döntőre és nem is akárhogyan szerepelt a magyar THEMIS csapat az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat nemzetközi versenyén. A zsűri elnöke szerint a magyar fogalmazók készítették mindenki közül a legjobb írásbeli előkészítő prezentációt. - A csapattagokat és felkészítőjüket a versenyen szerzett élményeikről meséltek..
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) folyamatosan egyeztet az Igazságügyi Minisztériummal (IM) a keresetlevelek egyszerűsítésének módjáról. Az új keresetlevél nyomtatványokat rendszeresítő rendelet 2019 elején léphet hatályba.
A közelmúltban elfogadott kormányrendelet útján bevezetett rendeltetésmódosítási eljárás tovább szigorította a 400 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmények kialakításával, illetve átalakításával kapcsolatos szabályokat. A 400 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelemi építmények bővítéséhez az illetékes Kormányhivatal szakhatósági engedélye akkor is szükséges, ha építési engedélyre egyebekben nincs szükség.
A Kúria számára 2018 az új szabályok, a január elsején hatályba lépett új polgári és új közigazgatási perrendtartás, valamint a július elsejétől hatályos új büntetőeljárási kódex alkalmazásának éve volt - mondta Darák Péter elnök a legfelsőbb bírói testület évzáró sajtótájékoztatóján december 6-dikán Budapesten.

Sikerrel perelt az ügyészség a biztosító tájékoztatási kötelezettségét elismerő fogyasztói nyilatkozatok érvénytelenségének megállapítása iránt. A jogerős bírósági döntés értelmében, mivel nem állapítható meg egyértelműen, hogy a fogyasztói nyilatkozat mely szerződési feltétel megismerésére és tudomásulvételére vonatkozik, ezért az érvénytelen.

A biztosítási tevékenységről szóló törvény a biztosító és a fogyasztó egyenlőtlen helyzete miatt kötelezően előírja a biztosítónak, hogy a szerződés megkötése előtt világos, pontos, közérthető, egyértelmű és részletes tájékoztatást adjon a szerződést kötni kívánó ügyfél részére. A szabályozás célja, hogy a fogyasztó a szerződés legfontosabb tartalmi elemeiről előzetes információkat kapjon, amelyek alapján kellő körültekintéssel, a biztosítási piacon elérhető termékek közül a legmegfelelőbb kiválasztásával tudjon szerződni. A kötelező felelősségbiztosításnál ezt az is indokolja, hogy a fogyasztó csak meghatározott időszakban tud másik biztosítóhoz átszerződni, erről pedig csak egyértelmű tájékoztatás birtokában hozható megfelelő döntés.

forrás: Jogi Fórum

A tagállamok nem írhatnak elő a belföldön termelt villamos energia kivitelét sújtó díjat. Az ilyen díjat nem igazolja a belföldi villamosenergia-ellátás stabilitásának biztosítására irányuló cél - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-305/17. sz. ügyben hozott ítélet - FENS spol. s r. o. kontra Slovenská republika – Úrad pre reguláciu sieťových odvetví

A jaslovské bohunicei atomerőmű két blokkjának leállítását követően a szlovákiai energiahálózat megbízhatóságának és stabilitásának biztosítása érdekében különös díjat szabtak ki 2008-ban e hálózat használatáért a Szlovákia területén termelt villamos energia kivitelére, a tagállamokba történő kivitelt is ideértve.

A Korlea Invest, egy szlovák jog szerinti villamosenergia-szolgáltató (amelynek jogutódja a szintén Szlovákiában székhellyel rendelkező FENS társaság), e díj címén hozzávetőleg 6,8 millió euró összeget kitevő díjat volt köteles megfizetni. Ezt követően a Korlea Invest vitatta az e már nem alkalmazott díj jogszerűségét a szlovák bíróságok előtt, úgy érvelve, hogy az vámmal azonos hatású díjnak minősül, amelynek kivetését tiltja az áruk szabad mozgásának elve.
Az Okresný súd Bratislava II (II. sz. pozsonyi járásbíróság, Szlovákia), amely bíróság előtt ezen ügy jelenleg folyamatban van, azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a szóban forgó díj ellentétes-e ezen uniós elvvel.

Ítéletében a Bírság először is megállapítja, hogy a villamos energia az uniós jog értelmében vett árunak minősül, és az olyan díjat, amely nem az árut mint olyat, hanem a szállítására szolgáló hálózat használatát terheli, magát az árut sújtó díjnak kell tekinteni. Következésképpen a vitatott díj az EUM-Szerződés áruk szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseinek a hatálya alá tartozik.

A Bíróság ezt követően azt állapítja meg, hogy e díj kizárólag a Szlovákiában termelt, és kivitt villamos energiát sújtja, így a villamos energia határátlépése okán vetik azt ki. E tekintetben a Bíróság elutasítja Szlovákia azon érvét, amely szerint a Szlovákiában felhasznált villamos energiát terhelő azonos díj létezése okán, a Szlovákiában termelt, majd kivitt villamos energiát ugyanúgy kezelik, mint a Szlovákiában termelt, és ezen országban felhasznált villamos energiát. E két pénzügyi teher ugyanis, amelyek közül az egyiket az exportőr, a másikat pedig többek között a végső fogyasztó fizeti meg, az értékesítés nem ugyanazon szakaszában terheli a villamos energiát, így a vitatott díj ténylegesen a határátlépés miatt sújtja ezen árut.

E körülmények között a Bíróság azt állapítja meg, hogy e díj a vámmal azonos hatású díjnak minősül, mind a más tagállamba kivitt, mind pedig az Unió területén kívülre kivitt villamos energia vonatkozásában. E tekintetben a más tagállamba történő kiviteleket illetően a Bíróság hangsúlyozza, hogy az áruk szabad mozgásának elvével ellentétes az ilyen díj kivetése. Ami a nem uniós államokba történő kiviteleket illeti, a Bíróság felidézi, hogy a tagállamok kötelezettséget vállaltak egy közös kereskedelempolitika folytatására, amely működését veszélyeztetné, ha e kivitelekre egyoldalúan vámmal azonos hatású díjakat vethetnének ki.

Végül a Bíróság emlékeztet arra, hogy a vámok és az azonos hatású díjak tagállamok által történő kivetésére vonatkozó tilalom az uniós jog alapvető szabálya, amely tekintetében az EUM-Szerződés nem ír elő eltérési vagy igazolási lehetőséget, akár a tagállamok közötti viszonyokról, akár a nem uniós országokkal fennálló viszonyokról legyen is szó.

E körülmények között a Bíróság azt állapítja meg, hogy a jelen ügyben vitatott díj nem összeegyeztethető az áruk szabad mozgásának elvével.

forrás: Jogi Fórum

Már biztosan mindenki találkozott azzal a frázissal, hogy „2018 az adatvédelem éve”. A GDPR valóban számos újítást hozott az adatvédelem területén, azonban nem szabad megfeledkezni az uniós jogalkotás újabb, a vevők hátrányos megkülönböztetésének tilalmát célzó rendeletéről sem. Az ún. geoblocking rendelet 2018. december 3-ától közvetlenül alkalmazandó, amely azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak eddig az időpontig kell összhangba hozni a működésüket a rendelettel – mondja el Sipőcz Guiditta Dalma az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Mi is az a geoblocking?

A geoblocking alatt a vállalkozásoknak azt a gyakorlatát értjük, amelynek során – mivel jellemzően az online kereskedelemhez kötődik – a weboldalak földrajzi helyhez kötik termékeik, szolgáltatásaik online megvásárlását. Így például meggátolják az oldalra való belépést, automatikusan átirányítanak egy másik weboldalra, blokkolják a megrendeléshez szükséges regisztrációt, nem vállalják a megrendelt terméknek az adott országba történő szállítását vagy nem fogadják el a vevő bankkártyáját a fizetési felületen.

Miért és pontosan mit korlátoz a rendelet?

Az online kereskedelem egyre népszerűbb az uniós állampolgárok körében. 2017-ben az Európai Unió országaiban élők 57 százaléka vásárolt terméket vagy szolgáltatást az interneten keresztül. Magyarországon egy éves átlagban az online kiskereskedelem forgalma 17 százalékkal bővült. Mindemellett azonban mérések bizonyították, hogy a határokon átnyúló vásárlási kísérletek meglehetősen nagy számban sikertelenek (a Magyarországon működő webshop-ok mindössze egy százaléka fogadott el online megrendelést más uniós tagországból).

A területi alapú korlátozások gátolják a határon átnyúló elektronikus kereskedelem akadálytalan fejlődését, fogyasztói oldalon csökkentik a kínálatot, míg a vállalkozások számára kisebb bevételt eredményeznek.

A geoblocking rendelet tehát végső soron az elektronikus kereskedelem akadályainak a felszámolását hivatott előmozdítani a vásárlók állampolgárságon, lakóhelyen vagy letelepedési helyen alapuló indokolatlan megkülönböztetésének tilalma útján.

A rendelet kifejezetten előírja, hogy a vállalkozásoknak egyformán kell kezelnie a bel- és külföldi vásárlókat, azaz tilos a területi alapú korlátozás az alábbi esetekben:

  • elektronikusan szolgáltatott termék vásárlása esetében, amely nem esik szerzői jogi védelem alá;
  • az interneten megrendelt áru kiszállítása esetében, ha a vevő hajlandó átvenni az árut azon ország egyikében, ahova a vállalkozás vállalja a szállítást vagy ha a vevő maga gondoskodik az áru házhozszállításáról;
  • elektronikusan megrendelt belépőjegy (pl. zenei- vagy sportesemény), szálláshely lefoglalása, autókölcsönzés esetében az árak területi alapú meghatározása (pl. más árat számít fel a külföldi, mint a hazai vevők vonatkozásában);
  • automatikus, a vevő beleegyezése nélküli átirányítás a különböző internetes oldalak között (pl. egy osztrák vásárló átirányítása a magyar honlapról a cég osztrák vevőknek készült honlapjára);
  • a fizetési módok, eszközök között nem tehető különbség a vásárlók tartózkodási helye alapján, vagyis ha a kereskedő elfogad egy fizetési módot, akkor azt bármely uniós tagállambeli vevő esetén el kell fogadni.

A fenti tilalmak kapcsán hangsúlyozandó, hogy azok kizárólag a határokon átnyúló, tehát nem tisztán belföldi helyzetekre vonatkoznak – hívja fel a figyelmet Sipőcz Guiditta Dalma.

Mi várható?

A rendelet átültetésére nincsen szükség, 2018. december 3-át követően minden, az Európai Unióban tevékenységi hellyel rendelkező vállalkozásnak meg kell felelnie a rendelet előírásainak. A tagállamok kötelesek kijelölni a rendelet végrehajtásáért felelős szervet, valamint meg kell határozniuk a rendelet megsértése esetén alkalmazandó intézkedéseket, szankciókat, amelyeknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A magyar törvényhozás a napokban már el is fogadta az egyes fogyasztóvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt, amely szerint a fogyasztóvédelmi hatóság látja majd el a rárótt feladatokat. A törvény indokolása szerint a rendelet egyik lehetséges következménye a kereskedőkre háruló kötelezettségek tekintetében felmerülő többletterhek (pl. az online interfészekhez való hozzáférés biztosítása, az átirányításhoz szükséges vevői hozzájárulások felületének fejlesztése okozhat egyszeri adaptációs költséget).

"Ezen túlmenően magától értetődő, hogy a vállalkozásoknak mind üzleti, mind jogi szempontból felül kell vizsgálniuk a kereskedelmi gyakorlatukat, hogy kiszűrjék azon elemeket, amelyek a rendelet megsértését eredményezhetik és ezáltal akár fogyasztóvédelmi bírság kiszabását vonhatják maguk után" - figyelmeztet act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Csalás Elleni Hivatal – vagyis az OLAF – vizsgálatai miatt gyakran válik belpolitikai polémiák szereplőjévé az Európai Unió tagállamaiban; de mit érdemes tudni a Hivatal szervezeti pozíciójáról, felépítéséről, működéséről, feladat- és hatásköreiről?

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (vagy: OLAF) az Európai Unióban (a továbbiakban: EU) a közösségi pénzügyi érdekek védelmezése érdekében létrehozott szervezet, pozícióját tekintve az Európai Bizottság adminisztrációjának részét képező közigazgatási vizsgálati szolgálat. (A Hivatal neveként közismertté vált mozaikszó a francia elnevezés kezdőbetűiből áll össze: Office de Lutte Anti-Fraude.) Az OLAF - lényegét tekintve - egyfüggetlen nyomozóhatóság, mely azonban nem alkalmazhat titkosszolgálati és rendőri eszközöket, csupán adminisztratív módszerekkel léphet fel a csalások ellen. Egyfajta európai eszköz, amely képes a határokon átnyúló bűnözés és csalás elleni fellépésre, de feladata egyúttal a megelőzésre irányuló eljárások kidolgozásában való részvétel is.” (Lásd: Tuka Ágnes: Az Európai Uniónk színe és fonákja, a tanulmány elérhető ITT.) Békés Ádám szerint a Hivatal »„kvázi” nyomozati jogosítványokkal az uniós költségvetést támadó csalások elleni fellépés jelenlegi leghatékonyabb fóruma.« (Békés Ádám: „Az európai büntetőjog – luxemburgi és strasbourgi büntető ítélkezés”, doktori értekezés, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Doktori Iskola, Budapest, 2010., Elérhető: ITT.)

Ahogy (egyes vélemények szerint) az Európai Unió fejlődéstörténetében válságok alkotják   a főbb állomásokat, úgy az OLAF létrehozása is a közösség egyik legnagyobb kríziséhez fűződik. 1999-ben az Európai Parlament egy korrupciós ügyben indult nyomozás miatt bizalmi indítványt nyújtott be az akkor Jacques Santer elnöksége alatt működő Európai Bizottság ellen, amely végül a Santer-vezette testület lemondásához vezetett. Ekkor hozták létre az OLAF-ot – az Európai Bizottság Főtitkárságán belül 1988 és 1999 között működő Csalás Elleni Koordinációs Egység (UCLAF) szervezeti bázisán - azért, hogy az új csaláselleni szervezet a vizsgálatait minél függetlenebb státusban tudja lefolytatni.

Az OLAF létrehozásról szóló 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozat („a Bizottság határozata az Európai Csaláselleni Hivatal létrehozásáról”, 1999. április 28.) 2. cikkének (1) bekezdése értelmében „A Hivatal a Bizottságra ruházott hatásköröket gyakorolva külső igazgatási vizsgálatokat hajt végre a csalások, a korrupció és az Európai Közösség pénzügyi érdekeit károsító minden más jogellenes cselekedet, valamint a Közösség rendelkezéseinek bármilyen cselekedet, vagy intézkedés általi megsértése elleni küzdelem megerősítése céljából.”

A Hivatalt létrehozó határozat 5. cikke értelmében az OLAF-ot az igazgató (a szervezet honlapján szereplő megnevezés szerint: főigazgató) vezeti, akit - az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultációkat követően - a Bizottság nevez ki ötéves időszakra (amely kinevezés egy alkalommal megújítható). Az OLAF hatáskörébe tartozó vizsgálatok lefolytatásáért a főigazgató a felelős, aki a Hivatal személyzete vonatkozásában gyakorolja a munkáltatói jogokat és felel a Hivatal előzetes költségvetési tervezetének összeállításáért. A Határozat 3. cikke elvi éllel rögzíti, hogy a Hivatal igazgatója vizsgálati hatásköreit teljes függetlenséggel gyakorolja, ezekkel kapcsolatban sem a Bizottságtól, sem a tagállami kormányoktól, sem pedig az intézményektől, szervektől nem kérhet és nem fogadhat el utasításokat. Az OLAF organogramja szerint a főigazgató közvetlen irányítása alá tartozik a Hivatal személy- és munka ügyekért, a költségvetésért felelős szervezeti eleme, továbbá (többek között) a belső ellenőrzési csoport és a belső adatvédelmi felelős.

Az OLAF szervezete 4 igazgatóságra tagolódik: az I. és II. számú Nyomozási Igazgatóságra, a Nyomozástámogatási Igazgatóságra és a Politikai és Jogi Igazgatóságra (Directorate A – Investigation I., Directorate B – Investigation II., Directorate C – Investigation Support és a Directorate D – Policy), amelyeket (a Hivatal főigazgatójának átruházott hatásköreit gyakorolva) egy-egy ágazati igazgató vezet. Minden igazgató mellett rendszeresítve van egy tanácsadói beosztás is (adviser), maguk az Igazgatóságok pedig további szervezeti egységekre (osztályokra) tagolódnak tovább (Unit A.1 – Unit A.4.; Unit B.1 – Unit B.5. és így tovább). Az OLAF vizsgálati tevékenységeinek rendszeres és folyamatos ellenőrzése a Felügyelő Bizottság feladata.

Az OLAF szervezetét 2006-ban jelentősen átalakították, amely egyaránt érintette a Hivatal irányítását és a szervezeti elemek közötti belső kommunikációt, továbbá magát az operatív tevékenységet is. 2011-ben az Európai Bizottság új csalás elleni stratégiát fogadott el az OLAF hatáskörébe tartozó deliktumok megelőzésének és a felderítés hatékonyságának javítása érdekében. Ezzel összefüggésben is 2012. február 1-jén jelentősen átszervezték magát a Hivatalt is, amely nagy mértékben érintette a vizsgálati eljárásokat is. A módosítások fő iránya az volt, hogy megerősítsék az OLAF vizsgálati kompetenciáit és a csalás elleni szakpolitikák kialakításában betöltött szerepét.

2015-ben az Európai Bizottság kisebb jelentőségű szervezeti átalakítást hajtott végre, melynek keretében lezajlott „profiltisztítás” során az euró pénzhamisítás elleni védelmével kapcsolatos feladatkör az OLAF-tól a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósághoz került át.

A Hivatal honlapjának kezdőoldala a következő szöveggel nyílik meg: „Az OLAF kivizsgálja az EU költségvetését károsító csalásokat, valamint az uniós intézményekben előforduló korrupciós cselekményeket és súlyos kötelezettségszegéseket, továbbá csalás elleni politikát dolgoz ki az Európai Bizottság számára.

Az OLAF feladat- és hatásköreit az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU Euratom Rendelete szabályozza, amely az Európai Csalás Elleni Hivatal által lefolytatott vizsgálatokról (valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről) szól. (A norma elérhető ITT.)  A rendelet bevezető rendelkezéseinek (3) bekezdése szerint „A csalás elleni küzdelemhez rendelkezésre álló eszközök megerősítése céljából az egyes intézmények belső szervezeti autonómiájának tiszteletben tartása mellett a Bizottság a saját szervezeti egységei között az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozattal létrehozta a csalások igazgatási kivizsgálásának feladatát ellátó Európai Csalás Elleni Hivatalt, amely számára „vizsgálati feladatainak ellátásához teljes függetlenséget biztosított.”

Az Olaf hatáskörébe az Unió pénzügyi érdekekeit sértő csalási cselekmények, a korrupció és más, a közösségi költségvetés ellen irányuló jogellenes magatartások tartoznak.

A rendelet alapján a Hivatal ellenőrzései keretében külső és belső igazgatási vizsgálatokat indíthat. Utóbbiak célja az uniós intézmények és tisztviselőik által elkövetett jogsértések, esetleges kisebb súlyú kötelességszegések, vagy hivatali mulasztások kivizsgálása, amelyek – Békés szerint –nem feltétlenül eredményeznek büntetőeljárást, mivel a fegyelmi eljárás alapjául is szolgálhatnak a Hivatal megállapításai.”

Ezen kívül a Hivatal – a Bizottságra ruházott hatáskörök gyakorlásával – a tagállamokban külső vizsgálatokat és helyszíni ellenőrzéseket folytat le, valamint – a hatályos együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokkal összhangban – harmadik országokban és akár nemzetközi szervezeteknél; ezen közigazgatási vizsgálatokkal segítheti a tagállami hatóságok munkáját, közreműködhet az általuk végzett közigazgatási vizsgálatokban és összehangolhatja a több államot érintő ügyeket is.

Az egyes vizsgálatokra vonatkozó részletszabályok ismertetésétől itt eltekintve (vizsgálati-ellenőrzési jogosultságok, adatvédelem, a jelentések összeállítása stb.) érdemes rámutatni arra is, hogy az OLAF jövője az uniós bűnügyi együttműködés (rövidesen) kialakuló új modelljében elfoglalt szerepétől függ majd, különösen a működését várhatóan 2020 végén megkezdő Európai Ügyészség feladat- és hatáskör-ellátásától. Ahogy arra az Európai Unió Tanácsának honlapján megtalálható információs anyag is rámutat: a már működő uniós szerveknek, például az OLAF-nak, vagy az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) nincs lehetősége arra, hogy nyomozást, vagy büntetőeljárást indítsanak a tagállamokban, az Ügyészségnek azonban hatásköre lesz az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekmények kivizsgálására és az elkövetők büntetőeljárás alá vonására. A bűnügyi együttműködésben érdekelt szervek hatékony együttműködése az uniós költségvetést érintő csalások elleni küzdelem egyik alapkérdése, ezért az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő az OLAF által lefolytatott vizsgálatokról szóló rendelet módosítására.

forrás: Jogi Fórum

Több bejelentés érkezett az Országos Bírósági Hivatalba (OBH), miszerint civil szervezetek megtévesztő megkereséseket kaptak különböző gazdasági társaságoktól. E társaságok azt ajánlották, hogy ellenszolgáltatás fejében törvényességi és gazdasági szempontból átvizsgálják, javítják a civil szervezetek beszámolóit, segítve megelőzni az esetleges retorziókat. Az OBH hangsúlyozza: a hivatal tartalmában, érdemében nem vizsgálja a beszámolókat!
Idén első alkalommal osztotta ki a Wolters Kluwer az év jogász csapata díjat családjog kategóriában. Az elismerést a Deloitte Private szakértői szerezték meg egy családi vállalkozás átszervezésére irányuló innovatív jogi megoldással. A rideg üzleti és a bensőséges családi, személyes szempontok kiegyensúlyozását egy bizalmi vagyonkezelésen alapuló konstrukcióval tudták megvalósítani.

A Parlament a humanitárius célú vízumok új európai rendszeréről szavaz, amelynek köszönhetően a menekültek embercsempészek nélkül is elérhetnék Európát. Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint az Európai Unió megoldási javaslatai a kvótarendszertől kezdve a humanitárius vízumig nem megállítanák, hanem csak ösztönöznék a migrációt.

Az új rendszer azt tenné lehetővé a nemzetközi védelemért folyamodók számára, hogy már a külföldi uniós nagykövetségeken vagy konzulátusokon kérhessék az Európába való belépésre feljogosító vízumukat abban az esetben, ha belépésük egyedüli célja a menekültstátusz kérése. A vízummal az úti dokumentumot kiállító tagállam területére lehetne belépni.

A javaslattervezet célja egyfelől annak biztosítása, hogy a menekültstátuszért folyamodók törvényes úton léphessenek be Európába, visszaszorítva ezzel az embercsempészetet és az Unióba vezető migránsútvonalakon, elsősorban a Földközi-tengeren az azzal járó haláleseteket. A javaslat másfelől a tagállami és uniós menekültügyi, bűnüldözési, határőrizeti, megfigyelési és mentési büdzsék optimálisabb kihasználását is lehetővé tenné.

A javaslattervezet felkéri az Európai Bizottságot, hogy 2019. március 31-ig terjesszen be az európai humanitárius célú vízumról szóló jogszabályjavaslatot. A javaslattervezet elfogadásához a Parlament abszolút többségére, tehát legalább 376 szavazatra van szükség.

A humanitárius vízum csak ösztönözné a migrációt?

Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint az Európai Unió megoldási javaslatai a kvótarendszertől kezdve a humanitárius vízumig nem megállítanák, hanem csak ösztönöznék a migrációt.

Kovács István az M1 aktuális csatornán azt mondta: az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) által múlt hétfőn elfogadott humanitárius vízum csak egyike a migrációt segíteni akaró, megkezdett jogalkotói folyamatoknak.

Nyolc olyan jogalkotás van folyamatban - a humanitárius vízumtól kezdve, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex)átalakításán át, a dublini rendelet reformjáig -, amely által az unió több százezer illegális bevándorlót akar Európába "importálni" - jelentette ki. Mivel azonban nincs konszenzus az unióban, többek között a visegrádi országok ellenállása miatt, ezeket a jogszabályokat nem lehetett bevezetni, ami pedig a nemzetállami intézkedések felértékelődéséhez vezetett - fűzte hozzá.

Magyarország migrációs politikáját most Olaszország is átveszi, mert látja, hogy az uniótól nem számíthat segítségre - emelte ki Kovács István.

forrás:

Az Érdi Járásbíróság 2019. január 1. napjával történő létrehozása következtében valamennyi, a járásbíróságokra benyújtható polgári peres, polgári nemperes, végrehajtási nemperes, büntető peres, szabálysértési és elnöki igazgatási ÁNYK űrlap módosításra kerül.

Módosulnak továbbá a polgári peres, polgári nemperes, végrehajtási nemperes, büntető peres, magáncsőd eljárásban és elnöki igazgatási eljárásokban használható űrlapok jogi képviselő lapjai. A módosítást követően képviselői típusként kiválasztható a kamarai jogtanácsos szerep, valamint a továbbiakban a Kamarai Azonosító Szám felváltja a korábbi Lajstromszám mezőt.

A módosított ÁNYK űrlapok 2019. január 1. napján kerülnek közzététere. Az űrlapok egyes változásainak részleteiről ITT tájákozódhatnak bővebben.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.