jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

A cseh parlamenti alsóház alelnökeinek megválasztásával és a parlamenti szakbizottságok létrehozásával véglegesen megalakult az új összetételű cseh képviselőház. 

Megalakulása alapfeltétele annak, hogy lemondhasson az eddigi kormány, és az államfő kinevezhesse az új miniszterelnököt. 

Az alsóház új elnökének már múlt hétfőn, az alakuló ülés kezdetén Radek Vondráceket, az októberi választáson győztes ANO mozgalom képviselőjét választották. A képviselőházban jelen lévő kilenc párt ezután megegyezett abban, hogy a parlamenti alsóháznak a következő négyéves időszakban öt alelnöke és 18 szakbizottsága lesz.

Az alelnökök közül négyet pénteken már megválasztottak. Képviselőházi alelnök lett Vojtech Pikal (Cseh Kalózpárt), Tomio Okamura (Szabadság és Közvetlen Demokrácia-SPD), Vojtech Filip (Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja-KSCM) és Jan Hamácek (Cseh Szociáldemokrata Párt-CSSD). Hamácek az előző választási időszakban a testület elnöke volt. 

Az ötödik alelnökjelölt, Petr Fiala (Polgári Demokratikus Párt-ODS) két szavazáson sem kapott elegendő szavazatot, ezért egyelőre nem választották meg. A jobboldali pártok élesen bírálták, hogy a második legerősebb párt elnöke nem lett parlamenti alelnök. Zbynek Stanjura, az ODS frakcióvezetője szerint ez bizonyítéka annak, hogy bár nyíltan nincs semmiféle kormánykoalíció, de az ANO, SPD, KSCM, amelyeknek együttesen 115 mandátumuk van a 200 tagú testületben, a háttérben szorosan egyeztetik lépéseiket és közös célokat követnek. 

A parlamenti alsóháznak 18 szakbizottsága lesz, akárcsak az előző időszakban. Az ANO mozgalomnak hét, a négypárti jobboldali Demokratikus Blokknak (Polgári Demokratikus Párt, TOP 09, Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt, Polgármesterek és Független Személyiségek) négy, a kommunistáknak, a Szabadság és Közvetlen Demokráciának és a Cseh Kalózpártnak kettő-kettő, a szociáldemokratáknak pedig egy bizottsági elnökük lesz. 

Az ANO fölényes győzelmet aratott az október 21-i képviselőházi választáson, de nem tudott parlamenti többségre támaszkodó koalíciót alakítani. A mozgalmat vezető Andrej Babis az utóbbi napokban többször megismételte: miután a pártok többsége elutasította kormánykoalíciós javaslatát, kisebbségi kormány megalakítását tervezi, amelyben az ANO képviselői és független szakemberek töltenék be a miniszteri tisztségeket. 

Jirí Ovcácek, a cseh államfő szóvivője bejelentette, hogy Milos Zeman december 6-án nevezi ki kormányfővé és bízza meg kormányalakítással Andrej Babist. Az új kormányt a közlés szerint december 15-én nevezik ki.

forrás: Jogi Fórum

Az internetes rendelés előtt fontos tájékozódni az adó- és vámjogszabályokról, az esetlegesen fizetendő vámokról és egyéb közterhekről - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteki közleményében.
Az Európa Tanács (ET) nyilvánosságra hozta csütörtökön három jelöltjének nevét az április elsején megüresedő emberi jogi biztosi posztjára.

A tisztességes eljáráshoz való jog és az egyenlő bánásmód sérelmét állapította meg az alapvető jogok biztosa egy azonos nemű párkapcsolatban élő személy örökbefogadási ügyének vizsgálata során. Székely László szerint a gyermekvédelmi gyám önkényesen döntött, a gyámhatóság pedig mulasztott. Az ombudsman szerint az örökbefogadás egyes szabályait is felül kell vizsgálni, ezért a szaktárca intézkedését is kezdeményezte.

A panaszos szerint a már „barátkozási szakban” lévő örökbefogadás folyamata vélhetően azért hiúsult meg, mert az örökbe fogadni szándékozó, arra korábban alkalmasnak talált jelölt nyíltan vállalta, hogy azonos nemű személlyel él élettársi kapcsolatban. A panaszost képviselő jogvédő szervezet az alapvető jogok biztosához fordult, kifejtve, hogy az eljárást egy „visszaélésszerű” jogtechnikai megoldással hiúsították meg, és a jogorvoslat során sem jártak el jogszerűen.

A gyermekvédelmi gyámi kérelmet érdemi indoklás és jogalap nélkül, az eljárás kései szakaszában vonták vissza és ez nem felelt meg a hatályos jogszabályoknak – állapította meg jelentésében a biztos. A vizsgálat feltárta, hogy az első és másodfokú gyámhatóság ezt a hatásköri túlterjeszkedést nem észlelte, hanem a visszavonást tudomásul véve a panaszos kérelmét alaki okból utasította el. A gyermekvédelmi gyám ugyan tudott róla, hogy az örökbefogadás kezdeményezője azonos nemű párral él stabil párkapcsolatban, ám a kérelem visszavonásakor nem hivatkozott sem az utólagos alkalmatlanná válásra, sem a gyermek jogára vagy érdekére. A biztos rámutatott arra, hogy az örökbefogadási eljárás megszakadása – a barátkozás és a közösen eltöltött idő miatt – bizonyíthatóan megviselte az összes érintettet, mindenekelőtt a kisgyermeket.

A jelentésben szerepel, hogy a gyámhatóság és a gyermekvédelmi gyám sem utalt arra, hogy a panaszos szexuális irányultsága lenne az elutasítás indoka. A szakszolgálat korábban megállapította az örökbefogadó alkalmasságát, a visszavonást kimondó döntésében pedig semmilyen tartalmi érv, vagy indok nem hangzott el annak kapcsán, hogy az örökbefogadó párkapcsolata, körülményei vagy életvitele a gyermek bármilyen jogát, érdekét sértené. A magyarázat teljes hiánya, az időbeli egybeesések folytán a gyámhatósági eljárás és döntés a biztos szerint sértette a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

Az ombudsman áttekintette az örökbefogadási eljárásra vonatkozó preferencia-előírásokat és azok értelmezése kapcsán problémákat is észlelt. A gyermekvédelmi törvény és a polgári törvénykönyv nyomán a hatályos örökbefogadási szabályok az előnyben részesítés három kritériumát állítják fel: előnyt élveznek a belföldiek a külföldiekkel szemben, a helyben lakók az ország más részein élőkkel szemben, a házaspárok az egyedülálló személyekkel szemben. Székely László ombudsman szerint a feltételrendszer összetartozó szabályozása indokolatlanul párhuzamos, és annak elemeit nem azonos jogszabály rögzíti. A bizonytalan tartalmú szabályozás miatt kialakult helyzet a jogbiztonságot sérti, önkényes hatósági jogalkalmazást alapozhat meg.

Az ombudsman a gyermek jogait és érdekeit szem előtt tartva megvizsgálta, hogy az örökbeadás során indokolt lehet-e mindig előnyben részesíteni az országos listán szereplő házaspárokat a helyben lakó, jogi értelemben vett egyedülállókkal szemben. A most feltárható örökbeadási gyakorlat a házasságban élőkkel szemben szakmailag erőteljesebb preferenciának tartja a helyben történő örökbeadás követelményét. A biztos szerint nem vitatható, hogy a gyermek legjobb érdeke jellemzően azt kívánja meg, hogy az arra alkalmas személy minél korábban fogadja örökbe, illetve azt is, hogy megőrződjön a gyermek kulturális-lokális önazonossága. Mindezek alapján pedig komoly gyermekjogi érvek szólnak amellett, hogy az örökbefogadó szülő kiválasztása során a helyben lakás legyen – a belföldiség mellett – a másodlagos preferencia.

Az alapjogi biztos kezdeményezte, hogy az emberi erőforrások minisztere tekintse át az örökbefogadással kapcsolatos preferencia-szabályok ellentmondásait, és a bizonytalanságok megszüntetése érdekében kezdeményezze a szabályok egyértelművé tételét. Az ügyben szereplő gyámhivatal és kormányhivatal vezetőit felkérte, hogy a gyámhatósági eljárások során a jövőben az érintettek tisztességes eljáráshoz való jogát és a gyermek legjobb érdekének védelmét szem előtt tartva, a jogszabályok keretei közt járjanak el, és ezt az eljárás más részeseitől is követeljék meg. A megyei szakszolgálat igazgatójának az alapvető jogok biztosa javasolta, hogy fontolja meg a megyében dolgozó gyermekvédelmi gyámok gyermekjogi-alapjogi továbbképzését.

A panaszos jogi képviseletét ellátó civil szervezet, a Háttér Társaság arról tájékoztatott, hogy az érintett egy pécsi leszbikus nő.

forrás: Jogi Fórum

„Egyet fizet, kettőt kap”, „karácsonyi kuponnapok”, „30 napos pénz visszafizetési garancia” és még lehetne hosszan tovább sorolni a kereskedők hangzatos akcióit a karácsonyi ünnepek közeledtével. Sokan azonban - azért, hogy elkerüljék a bevásárlóközpontokban való tömeget és tumultust - inkább az online vásárlást választják. Az alábbiakban a legfontosabb tudnivalók következnek, melyek ismerete nagyban segít eligazodni mindenkinek az internetes vásárlás útvesztőiben
A bírósági iratokhoz, határozatokhoz, valamint a közhiteles nyilvántartáshoz való hatékonyabb elektronikus hozzáférés – ennek megvalósítása lesz a Közigazgatási- és Közszolgálati Fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) feladata.
Várhatóan tovább emelkedik az alanyi adómentesség árbevételi határa a 2018-as adóévben, aminek köszönhetően még több mikro- és kisvállalkozás lesz jogosult áfamentes számlát kiállítani. Annak ellenére ugyanis, hogy a tervezett változás nem közvetlenül a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) szabályait érinti, hatása a katás adózási formát választók körében lesz a legerősebb – hangsúlyozta Dr. Bacskó László, a Vállalkozók Fóruma online portál szakértője és a Bacskó Ügyvédi Iroda vezetője.
A 2018. május 25-én hatályba lépő új európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) minden tagállamra egységesen kiterjedően szabályozza majd az állampolgárok személyes adatai védelmének jogi keretrendszerét, ráadásul kifejezetten nagymértékű bírságokat is kilátásba helyez. Kérdéses ugyanakkor, hogy tényleg minden tekintetben felkészültek-e a hazai cégek az adatvédelmi szabályok változására a saját kiberbiztonságuk, vagy vállalati IT infrastruktúrájuk és belső folyamataik tekintetében.

Felhasználható a bíróságon akár a jogosulatlanul megszerzett levelezés is, ha a gyermekek vagy a szülő jogainak védelmében szükséges - mondta ki az Alkotmánybíróság.

A konkrét ügyben a házaspár egyik tagja (az indítványozó) két örökbefogadott gyermekükkel Kanadába távozott. A másik házastárs belépett az indítványozó számítógépébe, levelezését jogosulatlanul elolvasta, majd az így megszerzett dokumentumokat felhasználta abban az eljárásban, amit a gyermekek külföldre vitelénekmegakadályozása érdekében házastársa ellen indított.

Az Alkotmánybíróságnak arról kellett döntenie, hogy a szülőt megillető kapcsolattartáshoz való jog, valamint a szülői felügyeleti és nevelési jog védelme kellő súlyú alkotmányos indok-e ahhoz, hogy igazolja a magántitok korlátozását. A testület megállapította: jelen esetben az indítványozó magántitkát szükségesen és arányosan korlátozták, így az nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek.

A társadalom valamennyi tagja köteles a gyermek jogait tiszteletben tartani, és biztosítani számára a megfelelő fejlődéséhez szükséges feltételeket. A szülő neveléshez való joga egyben a gyermekéről való gondoskodás és védelme biztosításának kötelezettségét is magában foglalja.

További részletek ITT, az Alkotmánybíróság hivatalos oldalán.

forrás: Jogi Fórum

Egy, a parlamentnek kedden benyújtott törvényjavaslat januártól az adózók számára kedvezően módosítaná a magánszemélyek lakásvásárlásakor érvényesíthető illetékalapkedvezmény, illetve illetékmentesség szabályozását.

 A Balla György és Kucsák László fideszes képviselők által jegyzett törvényjavaslat általános indoklása szerint a kormány határozott és egyértelmű törekvése, hogy a családok minél egyszerűbben és könnyebben jussanak lakáshoz. Ezt szolgálta a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és a nemzeti otthonteremtési közösség (nok) intézményének bevezetése, valamint az egyes lakásértékesítések után fizetendő általános forgalmi adó (áfa) 5 százalékra csökkentése is. 

A javaslat a kormány céljával összhangban úgy módosítaná az úgynevezett cserét pótló vétel illetékkedvezményét (a magánszemélyek lakásvásárlásakor az egy éven belüli lakáseladás-lakásvásárlás esetén érvényesíthető illetékalapkedvezményt), illetve a korábbihoz képest kisebb forgalmi értékű lakás illetékmentességét rögzítő rendelkezést, hogy a lakásvásárlást megelőző 3, illetve a lakásvásárlást követő 1 éven belül értékesített másik lakás eladását engedi figyelembe venni mind a használt, mind az új építésű lakások vásárlásakor. Igy azon családok számára is lehetővé teszi az illetékkedvezmény érvényesítését, akik - akár önhibájukon kívül - korábbi lakásuk eladása után nem tudják 1 éven belül másik lakásukat tulajdonba venni.

Az úgynevezett cserét pótló vétel illetékkedvezményének lényege, hogy a magánszemély vevő csökkentheti a lakásvásárlással keletkező illetékalapját a vásárlást megelőző/követő egy éven belül értékesített lakás forgalmi értékével, így végső soron - a megszerzett lakás forgalmi értéke helyett - csak az eladott és megvásárolt lakások forgalmi értékének különbözete után kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetnie. Mindemellett az illetéktörvény illetékmentességet biztosít azoknak, akik a lakásvásárlást megelőző/követő egy éven belül a megvásárolt lakás forgalmi értékénél nagyobb forgalmi értékű lakást adtak el. 

A javaslattevők ennél hosszabb időt biztosítanának a lakásvásárlást megelőző lakásértékesítésre, a kedvezményes illetékalap megállapításakor, illetve az illetékmentesség alkalmazásánál figyelembe vennék annak a lakásnak a forgalmi értékét is, amelyet a vásárlást megelőző 3 éven belül adtak el. A lakásvásárlást követően értékesített lakás forgalmi értékét ugyanakkor továbbra is csak akkor lehetne levonni az illetékalapból, ha azt a vásárlást követő egy éven belül értékesítették. 

Ha valaki több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont is vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben egyetlen cserét, értékesítést lehetne figyelembe venni. Ha további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben nem tud a feltételeknek megfelelő további lakáscserét, lakásértékesítést igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.

forrás: Jogi Fórum

Empirikus módszerekkel vizsgálta a polgári bíráskodást, a tárgyalótermi magatartást, a jogászi viselkedéskultúrát. Nemcsak a bíróságok világában mozgott otthonosan, kiváló egyetemi oktató és tankönyvíró is volt, aki sohasem rejtette véka alá a véleményét. Októberben elhunyt Kengyel Miklós.
Az oktatási jogok biztosához tavaly érkezett panaszok számában nem történt radikális változás, mintegy 1600 jelzést regisztráltak, ugyanakkor egy új ügycsoporttal is találkoztak, ami a gyerekek oktatáspolitikai döntésekhez való viszonyulását érinti.
Megalakult hétfőn a kétkamarás cseh parlament új összetételű alsóháza, a képviselőház. A 200 tagú testület képviselői az alakuló ülés kezdetén letették az alkotmány által előírt esküt, jóváhagyták a jelölő és mandátumvizsgáló bizottságot, majd a házszabály szerint az ülést 48 órára megszakították. A törvény ennyi időt szab meg a pártoknak, hogy jelölteket állítsanak a ház elnökségébe, valamint az egyes bizottságokba.

Az internetes "véleményvezérek" és más, jelentős követői bázissal rendelkező magánszemélyek oldalain megjelenő hirdetéseknél egyértelműen jelölni kell a reklámozást a Gazdasági Versenyhivatal szerint.

A hatóság közleménye megállapítja, hogy a fogyasztók jelentős része követi figyelemmel a közösségi médiából ismert közszereplőket és magánszemélyeket, az általuk folytatott kereskedelmi gyakorlat ezért a hirdetők között is egyre népszerűbb, de különböző stílusú, formájú és tartalmú bejegyzések között a támogatott tartalmak sokszor reklámjelzés nélkül jelennek meg.  

A közleményben foglalt útmutató alapján az online tér véleményformálóinak - többek között bloggerek, vloggerek, youtuberek - közösségi oldalain megjelenő posztokban is egyszerűen, egyértelműen és közérthetően, hangsúlyosan és szembetűnően kell jelezni, ha az ott megjelenő tartalom nem független, semleges vélemény vagy ajánlás, hanem fizetett hirdetés vagy más módon - keretszerződéssel, ajándékozással, osztalékkal, jutalékkal vagy egyéb bevétellel - ellentételezett bejegyzés.

Hangsúlyozták: nem lehet független vélemény vagy semleges tartalom az, amelynek közzétételében a "véleményvezér" gazdaságilag is közvetlenül érdekelt. Hozzátették, hogy reklámjelölésért nemcsak a bejegyzés készítője, hanem a hirdető vagy akár a hirdetés kialakításában közreműködő közvetítő vállalkozás is felelős lehet. 

A vizsgált ügyben jogsértés nem történt, így bírságot sem szabtak ki. A GVH szerint hasonló ügyekben számos versenyfelügyeleti eljárás indulhatna, de a közérdeket hatékonyabban védheti egy iránymutató kötelezettségvállalás - áll a közleményben.

Az eljárás kapcsán kiadott GVH-útmutató ITT elolvasható.

forrás: Jogi Fórum

Nils Wahl főtanácsnoknak a C-566/16. sz. Vámos ügyben ismertetett indítványa szerint az alanyi áfa-mentesség utólagos választásának lehetőségét kizáró magyar szabályozás nem ellentétes az uniós joggal. - Magyar ügy az Európai Unió Bíróságának asztalán.

Egy magánszemély két internetes aukciós portálon online kereskedést folytatott, amelynek keretében főként műszaki cikkeket értékesített. E tevékenységét az adóhatóságnak nem jelentette be, és az elért árbevétele és nyeresége után adót sem fizetett.

Az említett magánszemély később a NAV látókörébe került, amely több mulasztást is feltárt, melyek közül a jelen ügy tárgyát képező adófajta, az áfa szempontjából kettő bír jelentőséggel. Először is a NAV mulasztási bírságot szabott ki azért, mert a kereskedő úgy végzett áfa-köteles tevékenységet, hogy azt előzőleg elmulasztotta bejelenteni az adóhatóságnál.

Másodszor, az adóhatóság a kérdéses ügyeltekhez kapcsolódó áfa megfizetésének elmulasztása miatt adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott. Ez utóbbi szankciók jogszerűségét azonban a kereskedő vitatja, azt állítva, hogy az ügyletei olyan csekély összegűek voltak, hogy a magyar áfa-szabályok értelmében jogosult volt az alanyi adómentesség választására.

A NAV szerint azonban az alanyi adómentesség választására az adózónak csak az adóköteles tevékenysége megkezdésekor van lehetősége, ez utólag, például egy adóhatósági ellenőrzéskor, már nem lehetséges. Az adóhatóság álláspontját azonban a kereskedő vitatja arra hivatkozva, hogy az áfára vonatkozó magyar jogszabályok alapját képező uniós héairányelv1 (héa = hozzáadottérték-adó, az áfa uniós jogi megfelelője) nem támaszt ilyen feltételt.

A kereskedő és a NAV jogvitájában eljáró Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az uniós héairányelv fényében a NAV kizárhatja-e az alanyi adómentesség utólagos választásának a lehetőségét azon az alapon, hogy e választás lehetősége az adózót csak az adóköteles tevékenysége megkezdésekor illeti meg.

A mai napon megtett indítványában Nils Wahl főtanácsnok (Svédország) mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy a héairányelv értelmében ugyan a tagállamok felmenthetik a kisvállalkozásokat a héa-val kapcsolatos egyes vagy valamennyi kötelezettségük (ideértve a tevékenység megkezdése adóalanyként való bejelentésének kötelezettségét is) alól, Magyarország azonban nem élt az uniós jog által biztosított e lehetőséggel2. Következésképpen a bejelentési kötelezettségének eleget nem tevő adóalannyal szemben a magyar hatóságok jogszerűen szabhattak ki mulasztási bírságot.

Azt a kérdést illetően, hogy a kisvállalkozások visszaható hatállyal akkor is választhatják-e az alanyi adómentességet, ha azt a tevékenységük megkezdésekor nem tették meg, a főtanácsnok úgy véli, hogy a héairányelv e vállalkozásoknak nem biztosít korlátlan jogot arra, hogy tekintetükben az ilyen adómentességre vonatkozó szabályok alkalmazásra kerüljenek. A főtanácsnok szerint ezért a magyar jogalkotó arra irányuló döntése, hogy az alanyi adómentesség alkalmazását bizonyos eljárásjogi követelményeknek rendeli alá, a héairányelv által a tagállamok számára fenntartott mérlegelési jogkörbe tartozik.

Emellett a főtanácsnok hangsúlyozza, hogy mivel a kisvállalkozások az alanyi adómentesség választásának lehetőségét elvetve továbbra is dönthetnek úgy, hogy az általános héaszabályozás hatálya alatt maradnak, ezért kifejezetten indokoltnak tűnik, hogy az adómentesség választásáról nem nyilatkozó vállalkozásokat a tagállamok úgy tekintsék, mint amelyek az általános szabályok szerint kívánnak adókötelezettségüknek eleget tenni. Ráadásul mivel az adóalany döntésének az adóhatóság eljárásaira, illetve az adóalannyal üzleti kapcsolatban álló személyekre is kihatása van, így a megfelelő ügyintézés és a jogbiztonság elvei is alapul szolgálnak a tagállamok számára az alanyi adómentesség előzetes választásának megkövetelésére.

Mindezek alapján a főtanácsnok annak kimondását javasolja a Bíróságnak, hogy az alanyi adómentesség utólagos választásának lehetőségét kizáró magyar szabályozás nem ellentétes a héairányelvvel.

A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Bíróság elé. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.

__________________________________________________________________________________

1A 2006/112/EK irányelv.

2Magyarország e döntésének jogszerűségét a Bíróság már a C-424/14. sz. Balogh ügyben 2015. szeptember 30-án meghozott végzésében kimondta.

forrás: Jogi Fórum

A gyerekekkel szembeni szexuális visszaéléseket az esetek 70 százalékában olyanok követik el, akiket a gyerek ismer, akikkel bizalmi viszonyban van - mondta Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.

A szakértőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a közelmúltban kiderült: egy békési tanár külföldre akarta csempészni 11 éves diákját, de a repülőtéren lebuktak.

Gyurkó Szilvia elmondta: a gyermekekkel szembeni szexuális visszaéléseket elkövetők nagyon jó manipulátorok, pontosan tudják, mit kell mondani a gyerekeknek, hogy kiépüljön a bizalmi háló. 

A tanári pozíció alkalmas arra, hogy a gyerekben kiépüljön a bizalom, elfogadja azokat a szabályokat, amelyeket a tanár állít, és tulajdonképpen észrevétlenül vonódjon be egy viszonyba, ami egy idő után annyira fontos számára, hogy adott esetben a saját családjával is képes konfliktusba kerülni - tette hozzá. 

Kiemelte, azok a gyerekek csábíthatók el a legkönnyebben, akik nem kapnak elegendő figyelmet és minőségi időt a családjukban. A szakértő közölte, ha a szülők azt látják, a gyerekük kezd bekerülni valakinek a bűvkörébe, és ennek következményeként a családi értékrendet, kapcsolatot is elutasítja, akkor érdemes komoly erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy kommunikáljanak a gyerekkel és újra felépítsék a bizalmi kapcsolatot.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a gyerekekkel szembeni szexuális visszaéléseket az esetek 70 százalékában olyanok követik el, akik a gyerek száma ismertek. Az az általános félelem a szülőkben, hogy egy vadidegen fog majd elkövetni ilyesmit, tulajdonképpen alaptalan, valójában azokra kellene jobban figyelni, akikkel a gyerek bizalmi viszonyban van - hangsúlyozta Gyurkó Szilvia.

forrás: Jogi Fórum

Az emberi jogok védelme az EU egyik alapvető értéke, ennek érvényesülését a közösség számos eszközzel támogatja. Az Európai Parlament 1988 óta jutalmazza a szabadságjogok védelmezőit a Szaharov-díjjal. A díjjal azoknak a kivételes személyiségeknek vagy csoportoknak a tevékenységét ismerik el, akik az intolerancia, a fanatizmus és elnyomás ellen harcolnak. A díj egyben felhívja a figyelmet a díjazottak ügyére és az emberi jogok megsértésére világszerte.

Az idei díjazottak: a Nemzetgyűlés és a Foro Penal Venezolano (venezuelai büntetőfórum) névsorában szereplő valamennyi politikai bebörtönzött

Az Európai Parlament döntése alapján 2017-ben a díjat a venezuelai demokratikus ellenzék és az ottani politikai foglyok kapják. Venezuelát az elmúlt években politikai válság uralja. A hatalmon lévő párt folyamatosan korlátozza a jogállamiságot és alkotmányosságot. A helyi Legfelsőbb Bíróság 2017 tavaszán alkotmányellenesnek nyilvánította a demokratikusan megválasztott, ellenzéki többségű nemzetgyűlés által elfogadott valamennyi jogszabályt, a jogalkotási jogkört pedig átruházta magára. Ezzel súlyosan megsértette a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.

A venezuelai biztonsági erők többször is brutális erőszakot alkalmaztak békés tüntetőkkel, köztük kongresszusi képviselőkkel szemben. Az ellenzéki tüntetéseken több mint húszan életüket vesztették, nagyon sokan megsérültek, valamint számos személyt, ellenzéki vezetőt – köztük Leopoldo López ellenzéki vezetőt; Antonio Ledezmát, Alfredo Ramost (Iribarren) és Daniel Ceballost (San Cristobal), Caracas korábbi polgármestereit; Yon Goicoechea, Lorent Saleh diákaktivistát, Alfredo Ramos és Andrea González ellenzéki politikusokat önkényesen letartóztattak. A politikai foglyok között spanyol állampolgárok is vannak, így Andrea Gonzalez és Yon Goicoechea. Az Európai Parlament és a Foro Penal Venezolano információi alapján 2017 eleje óta több mint 130 ellenzékit gyilkoltak meg, és több mint 600 személyt börtönöztek be önkényesen Venezuelában.

Bár Leopold López venezuelai ellenzéki vezetőnek több mint három évnyi börtön után idén júliusban engedélyezték, hogy házi őrizetben folytathassa büntetése letöltését, augusztusban visszaszállították a börtönbe.

Foro Penal Venezolano vezető emberi jogi szervezet Venezuelában, amely ingyenes jogsegélyt nyújt azoknak a rászorulóknak, akiket feltételezhetően önkényesen letartóztatnak, megkínoznak, vagy akikkel szemben a tiltakozó megmozdulások során ok nélkül erőszakot alkalmaznak.

A díj odaítélése

A jelöltekre az Európai Parlament egy nagyobb csoportja tehet javaslatot, amelyek közül az emberi jogokhoz kapcsolódó tevékenységű szakbizottságok választják ki a három döntőst. Végül az Elnökök értekezlete dönti el, hogy kinek ítéli oda az 50 000 eurós díjazással is járó elismerést. Korábbi infografikák a díjazottakról ITT tekinthető meg

Az elismerést a két díjazottnak az EP december 13-i, strasbourgi ülésén adják át.

__________________________________________________________________________________

Andrej Dmitrijevics Szaharov

Érdekes, hogy díjat arról a Szaharovról nevezték el, akinek nevéhez a hidrogénbomba, az emberiség egyik legpusztítóbb fegyverének feltalálása is kapcsolódik. Érthetőbb a névválasztás azonban, ha tudjuk, hogy ugyanez a Szaharov volt az, aki már a hatvanas évektől kezdődően szót emelt az emberi jogok és a politikai áldozatok védelmében, az akkori Szovjetunióban. Szaharov végzetes találmánya mellett az oroszok emlékezetében az egyik első ellenzéki személyiségként, polgárjogi aktivistaként él, aki már a szovjet időkben is kiállt az egyetemes értékek mellett, és a rezsim egyik legbátrabb bírálója lett. Szaharov megalkuvást nem ismerő életútja vitathatatlanul a változások élesztője volt a Szovjetunióban – többek között ezen erőfeszítéseiért ítélték neki 1975-ben a Nobel-békedíjat. A döntőbizottság szavaival élve „az emberiség lelkiismeretének szóvivője volt”, és sem a súlyos fenyegetések, sem a száműzetés nem tudta megtörni ellenállását.

forrás: Jogi Fórum

Országos szintű működési és szabályozási rendszerproblémákat tárt fel az alapjogi biztos a Heves megyei közfoglalkoztatási, illetve munkaügyi szervezetrendszer vizsgálata során. Székely László ombudsman szerint alapjogi szempontból aggályosak lehetnek a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerő-piacra való átlépés akadályai, a közfoglalkoztatási programok tervezhetőségének bizonytalanságai A biztos mielőbbi intézkedésre kérte a belügyminisztert.

A biztos hivatalból indított vizsgálatot a Heves megyei munkaügyi szervezetrendszer működéséről, munkatársai több helyszíni vizsgálatot is folytattak. Azokra a településekre is ellátogattak, ahol mintaértékű közfoglalkoztatási programok zajlanak, így Recsken megtekintették a helyi sajátosságon alapuló kőpattintó programot, Mezőtárkányon pedig a közfoglalkoztatás keretében működtetett asztalos és brikett üzemet, sertéstelepet. A biztos kifejezetten a megyét érintő visszásságot nem tárt fel, de több általános „működési zavarra” is rámutatott. A kistelepüléseken az egyetlen foglalkoztató az önkormányzat, így ezeken a településeken felértékelődik a helyi vezetők – elsősorban a polgármester – szerepe. A programok sikeréhez ugyanis – mind annak tervezése, mind megvalósítása során – elkerülhetetlen a helyi vezetők egyre aktívabb részvétele. Probléma, hogy nem egyszer évről évre ugyanazok az emberek jutnak munkához a különböző közfoglalkoztatási programokban.

A Heves megyei településeken a közfoglalkoztatottak 10-15 százaléka 25 év alatti fiatal, ezért a biztos – immár nem először - felhívta a figyelmet az álláskeresők képzésének fontosságára. Kiemelte, hogy a szervezéskor figyelembe kellene venni a környékbeli munkaadóknál felmerülő képzési igényeket és a munkaerő-piac szakmai szükségleteit. A valós igényekre épülő képzések a közfoglalkoztatás öncélú újratermelődése helyett a munka világába történő előrelépést segíthetnék elő.

Probléma az is, hogy a közfoglalkoztatás számos esetben elvonja a munkaerőt az elsődleges munkaerő-piac elől. A jelenlegi szabályozás ugyanis nem ösztönzi a közfoglalkoztatottakat, hogy kilépjenek az elsődleges munkaerő-piacra. Az ombudsman jelentésében emögött anyagi körülményeket, a szociális ellátásra való jogosultság meghatározásának módját láttatja. Közfoglalkoztatáskor ugyanis a szociális ellátások megállapításakor a jövedelem számítása során nem a közfoglalkoztatási bért veszik alapul, hanem a foglalkoztatás helyettesítő támogatás összegét, ami az öregségi nyugdíjminimum 80 százaléka, 22.800 forint. Az öregségi nyugdíjminimum 2008. január 1-e óta változatlanul havi 28.500 forint, miközben a minimálbér a duplájára nőtt. Így ha a családban bármelyik felnőtt az elsődleges munkaerő-piacon vállal munkát, akkor – még minimálbér esetén is – a család nem válik jogosulttá a szociális ellátásokra. A közfoglalkoztatott tehát a kilépésével a családja megélhetését kockáztatja: a munkabér nem kompenzálja a kieső szociális transzfereket. A biztos megállapította, hogy a szociális biztonsághoz kapcsolódó állami jogvédelmi kötelezettséget sérti, hogy a 10 éve „befagyasztott” öregségi nyugdíjminimum összege nem alkalmas a megélhetési minimum biztosítására.

Az ombudsman szerint a másik diszfunkció, illetve rendszerprobléma, amely a közfoglalkoztatási programok megvalósítását és tervezhetőségét akadályozza az, hogy a munkáltatót terhelő táppénz-hozzájárulást – azaz a betegszabadság időtartamára a közfoglalkoztatási bér 70 %-át, majd a kifizetett táppénz egyharmadát – a közfoglalkoztatónak kell megfizetnie. Ugyanakkor a táppénzes állomány időtartamára a közfoglalkoztatási bérhez és járulékaihoz támogatás nem igényelhető. Így ha az önkormányzat nagyobb létszámban foglalkoztat közfoglalkoztatottakat, az emiatt kifizetendő – és előre nem is tervezhető – költség nagyon megterhelheti a költségvetését. Sok nehéz helyzetű kistelepülés azért nem vesz részt a közfoglalkoztatási programokban, mert a szűkös költségvetéséből ezeket a kiadásokat nem tudja fedezni, így éppen a legrászorultabbak maradhatnak ki a rendszerből.

A biztos felkérte belügyminisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítsék a közfoglalkoztatásban munkát vállaló személyeknek az elsődleges munkaerő-piacra történő kilépését. Ennek jegyében tegyék lehetővé, hogy a közfoglalkozatásból a munkaerőpiacra átlépő személy egy ideig ne veszítse el a szociális ellátásokra való jogosultságát, vagy olyan foglalkoztatást ösztönző támogatásban részesülhessen, amely biztonságot jelentene a családja számára. A biztos emellett azt is kezdeményezte, hogy vizsgálják meg a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló rendelet módosításának lehetőségét és a közfoglalkoztatási programok megvalósítása során a közfoglalkoztató az előre nem látható táppénz költségeire is kaphasson támogatást. Végül javaslatot tett arra, hogy a szaktárca gondoskodjon arról, hogy a közfoglalkoztatási képzések tervezése során előzetesen mérjék fel a helyi igényeket, és a képzéseket ezeket figyelembe véve szervezzék meg.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.