jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Rendőrségi bemutatón általános iskolások által működésbe hozott könnygázgránát 5 gyermek sérülését okozta. A Központi Nyomozó Főügyészség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt gyanúsítottként hallgatott ki egy rendőrt.
Az EU Törvényszéke helybenhagyja a Parlament azon döntését, amellyel megtagadta az európai parlamenti képviselők napidíjára, az utazási költségeik megtérítésére, valamint a parlamenti asszisztensi költségeik megtérítésére vonatkozó dokumentumok hozzáférhetővé tételét . A Parlament jogosan hivatkozott arra, hogy az érintett dokumentumok személyes adatokat tartalmaznak, mivel a kérelmezők nem bizonyították az említett adatok továbbításának a szükségességét - áll az Európai Unió Törvényszékének ítéletében.
Ellentmondásos és hiányos, illetve több ponton is korszerűtlen az a jogi szabályozás, amely meghatározza a fagyasztva tárolt embriókról való rendelkezés, döntés kereteit – állapította meg vizsgálata nyomán az alapvető jogok biztosa. Székely László szerint a jelentésében részletezett problémák a gyakorlatban súlyos bizonytalanságokhoz vezethetnek, ezért a hosszú ideje változatlan előírások felülvizsgálatát kérte a szaktárcától.
Az uniós bíróság elé utalta hétfőn az Európai Bizottság a legfelsőbb bíróságra vonatkozó új lengyel törvények miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárást.
Az érkezők azonosítási idejének meghosszabbítását, a humanitárius menedékjog kérelmezésének szigorítását, valamint a bűncselekményt elkövető emberek kiutasítását is tartalmazza az olasz kormány új biztonsági és migrációs törvényerejű rendelete, amelyet Giuseppe Conte miniszterelnök és Matteo Salvini belügyminiszter mutatott be hétfőn Rómában.
A közúti baleseteket 99 százalékban emberi mulasztás, jogsértés okozza, az esetek többségében a figyelmetlenség is közrejátszik - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Baleset-megelőzési Osztályának megbízott vezetője az M1 aktuális csatornán.
Áder János köztársasági elnök 2018. szeptember 15-ével Vajas Sándort nevezte ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) új elnökhelyettesévé. Így már két elnökhelyettes segíti az OBH elnökének munkáját.
Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok júliusi felhívását követően az Airbnb elkötelezte magát amellett, hogy módosítja a szerződéses feltételeit és az árait átláthatóbban tünteti fel. A vállalatnak 2018 végéig kell kiigazítania ennek megfelelően a honlapja valamennyi uniós nyelvi változatát.
Az ország eddigi legnagyobb biztonsági vizsgálatát hajtotta végre a büntetés-végrehajtás, a Készenléti Rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal támogatásával 2018. szeptember 20-án.
A Sargentini-jelentés készítői úgy fogalmaztak meg a magyar Alkotmánybíróság integritását, autonómiáját és tekintélyét negatívan érintő megállapításokat, hogy minden előzetes konzultációt elmulasztottak az Alkotmánybírósággal - mondta az Alkotmánybíróság elnöke a Testület székházában rendezett fogadáson, Budapesten, ahol csaknem 50 magyarországi nagykövetség képviseltette magát. Sulyok Tamás kiemelte: elengedhetetlen a nemzetközi alkotmányos párbeszéd.
A jelenlegi uniós áfarendszer reformjára és az uniós szintű együttműködés javítására van szükség, ugyanis az Európai Unió tagállamai még mindig csaknem 150 milliárd euró áfabevételtől esnek el - közölte az Európai Bizottság pénteken közzétett tanulmányában.

Juhász Andort, a Magyar Királyi Kúria egykori elnökét nagy tekintélyű jogtudósként és a bírói függetlenségért megalkuvások nélkül kiálló igazságügyi vezetőként őrizte meg az emlékezet. Az Országos Bírósági Hivatal évről évre megemlékezik a nagytekintélyű kúriai elnökről. Ennek jegyében 2018. szeptember 20-ára kiállítást és konferenciát szervezett a Magyar Igazságügyi Akadémia, valamint egyetlen napra megnyílik Juhász Andor egykori „munkahelye", a Kossuth téri Igazságügyi Palota. Pénteken pedig újabb múltidézővel jelentkezik a birosag.hu-n és az OBH Facebook oldalán.

A napokban lesz 84 esztendeje annak, hogy Lázár Andor igazságügyi miniszter a korabeli sajtó tudósításai szerint egy szokatlanul meleg hangvételű levélben elbúcsúztatta a Kúria nyugállományba vonuló elnökét, Juhász Andort és Magyar Istvánt, a legfelsőbb bíróság mellett működő koronaügyészség vezetőjét.

Az Est 1934. szeptember 25-én azt írta: a tárcavezető levele “felsorolja azokat a szolgálatokat, melyeket az igazságügy, a bírói és ügyészi testületek, a jogszolgáltatás és az egész nemzet érdekében végeztek. Megállapítja, hogy Juhász Andor és Magyar István hosszú működésének minden fázisa a legnagyobb közérdekeket szolgálta százszázalékban. Kiemeli a miniszteri leirat azt a nagyjelentőségű munkát is, melyet Juhász Andor a felsőházban végzett a magyar bírói és ügyészi kar érdekében.”

A sajtóban már napokkal korábban ismertetett levelet a Kúria szeptember 29-i teljes ülésén Mendelényi László kúriai bíró olvasta fel. Az idős, 71-dik életévében járó Juhász Andor válaszát a Budapesti Hírlap tudósítása őrizte meg.

"Nyugalomba vonulásom alkalmából arra kérem az Úristent, legyetek valamennyien továbbra is hűséges és jó bírái ennek az országnak és tartsatok meg engem jó emlékezetetekben! "

Vitán felül áll, hogy dr. Juhász Andor tudományos, szervezői és igazságszolgáltatási munkájával a ma és a holnap bírói számára is példakép lehet. Ezért - eleget téve a leköszönő elnök kérésének - az Országos Bírósági Hivatal évről évre megemlékezik a nagytekintélyű kúriai elnökről.

2018. szeptember 20-án, ennek megfelelően neves professzorok mutatták be a Magyar Igazságügyi Akadémián a korabeli bíróságok igazgatását, ügyviteli rendjét és Juhász Andor életművét. Munkásságát relikviákat és egykori hivatali dokumentumokat felvonultató kiállítás is felidézi. Az esemény résztvevőinek, valamint az igazságügyi alkalmazottaknak lehetőségük nyílt arra is, hogy meglátogassák Juhász Andor egykori „munkahelyét", a Kossuth téri Igazságügyi Palotát.

Mindezek mellett az Országos Bírósgi Hivatal kétrészes, a birosag.hu-n és az OBH Facebook oldalán megjelenő múltidézőnkben feleleveníti, miként élte meg a proletárdiktatúra alatt üldözött, börtönbe zárt főbíró és főrendi- illetve felsőházi tag a trianoni békediktátum következményeit, s azt is, hogy a társszervek közötti szolidaritás jegyében hogyan támogatta a budapesti rendőrség munkáját.

Bírók Trianon után, avagy Juhász Andor elfeledett beszédfoszlányai a hazaszeretetről

Némethy Imre, a Magyar Közigazgatás szerkesztője, ugyanakkor nem kevésbé fontos jellemvonásának tartotta a bírósági beszédeiben is gyakorta kifejezésre juttatott hazaszeretetét:

„Mint régi törzsökös felvidéki magyar család leszármazottja és Abaúj-Torna vármegye volt tiszti főügyészének fia, mélységesen átélte lelkében a trianoni megpróbáltatást és a trianoni Magyarország legsúlyosabb éveiben is eredményesen és tevékenyen szolgálta a magyar Felvidék ügyét” – írta Némethy az 1941. október 5-én közölt nekrológjában.

Az első világháborút lezáró trianoni szerződés magyar igazságszolgáltatásra gyakorolt hatása kevéssé kutatott fejezete a magyar alkotmány- és jogtörténetnek. Pedig nagy változások zajlottak le akkor: a 20. század elején felállított 11 királyi ítélőtáblából 5, a 64 királyi törvényszékből 24, a 390 királyi járásbíróságból pedig mintegy 150 maradt a csonka országban.

Juhász Andor ekkor a Budapesti Királyi Ítélőtábla elnöke volt. A bíróság 1920-as őszi évnyitó ülésén elmondott beszéde gyászbeszéd az 1000 éves Magyarország felett:

„Hosszadalmas, de felesleges is volna azoknak a fizikai és pszichikai akadályoknak a felsorolása, amelyek az eredményes bírói működés elé tornyosulnak, s amelyekkel az új honfoglalás érdekében mégis meg kell küzdenünk. A megélhetés kibírhatatlan gondjait, a jogfolytonosság megszakadásából származó időnkénti alkotmányjogi aggályainkat súlyosbítja az a mélységes lelki bánat, amely szegény hazánk balsorsa miatt tölt el bennünket. Mi bírák lángoló hazaszeretetünknél s erősen kifejlett jogérzékünknél fogva fokozottabb gyötrelemmel észleljük a durva erőszaknak és a szégyenteljes jogfosztásnak azt a szűnni nem akaró sorozatát, mely szerencsétlen nemzetünket sújtja. Hát még azok, akiknek bölcsője az elrablott országrészek valamelyik kedves pontján ringott! Még gondolatunk sem szállhat el zavartalanul az apai ház küszöbéhez és jó szüleink sírhantjához. Hiszen úgy lehet, hogy az a durva kéz, amely leszaggatja a magyar utcák és terek ősi nevét, az ő fejfájukról is lekarcolta a gyermeki kegyelet magyar betűit. De amikor a legjobban sajog a szívünk, ugyanakkor kiolthatatlan lánggal lobog fel lelkünkben a megváltás, a feltámadás reménye.”

A már akkor is tekintélyes bírót azonban a nemzeti tragédia csak még nagyobb munkára sarkallta. Ars poeticáját a Budapesti Hírlap tudósítása szerint ekként foglalta össze a közigazgatási bíróság, a Kúria és a budapesti táblabíróság 1932-es közös ülésén:

„A bírói és ügyészi kar zúgolódás nélkül teljesíti felelősségteljes hivatását, mert tudatában van annak, hogy a legnagyobb erőfeszítés árán is fenn kell tartani a magyar jogszolgáltatás jó hírnevét és emelkedett színvonalát a végből, hogy kulturáltságunknak ezzel a legelőkelőbb bizonyítékával domborítsak ki az egész világ előtt a középkori kegyetlenséggel meghozott trianoni ítéletnek az igazságtalanságát.”

Ugyanabban az évben egy másik alkalommal a bírók feladatát és felelősségét jelölte ki. Mint fogalmazott: „[a] magyar bírák hivatottak elsősorban arra, hogy az igazság és emberszeretet igéinek állhatatos terjesztésével életre keltsék a magyar összetartásnak és nemzeti összeforradásnak virágba még sohasem szökkent, gyümölcsöt még sohasem hozott, dermedt palántáját s ezzel mérhetetlen szolgálatot tegyenek a magyar feltámadás szent ügyének.”

Juhász Andor tudományos, szervezői és igazságszolgáltatási munkája mellett arról is tanúságot tett tehát, hogy pártoskodás és politikai befolyás nélkül, a bírók és a bíróságok függetlenségének megőrzése mellett is megélhető a hazaszeretet. A hazaszeretet megélésének legnemesebb módját pedig a bírók és a bíróságok vonatkozásában a magas színvonalú és emberközpontú ítélkezésben jelölte meg.

Arckép Juhász Andorról - Sereg András tollából

Juhász Andor életútjáról további információk ITT elérhetőek.

forrás: Jogi Fórum

A szabadságszezonban nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert. Az üzleti titok védelmének új szabályrendszere augusztusban lépett hatályba, így érdemes megvizsgálni, hogy valóban hatékonyabb védelmet biztosít-e a gazdasági tevékenységet folytatóknak a korábbi szabályozáshoz képest.

Az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) eddig a Polgári Törvénykönyvben („Ptk.”), a személyiségi jogi részben került meghatározásra. Ebből következően megsértésük esetén a Ptk. személyiségi jogok megsértésére irányadó szankciói érvényesültek, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben („Tpvt.”) meghatározott szankciók.

Az új rendszerben az üzleti titok és a know-how különálló törvényben került meghatározásra és ebben a törvényben találhatók meg az üzleti titok megsértésének szankciói és az üzleti titok megsértésével összefüggő polgári peres eljárások szabályai is.

„A korábbi szabályozáshoz képest mind az üzleti titok, mind a know-how meghatározása módosult, a legnagyobb változás mégis az, hogy az üzleti titkot augusztus óta nem személyiségi jogi jellegű védelem, hanem vagyoni jogi jellegű védelem illeti meg - emeli ki Weidinger Péter LL.M., az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Az üzleti titokhoz fűződő jog

Az új szabályozás pozitív módon rögzíti az üzleti titokhoz fűződő jogot, amely a hasznosítást, a mással történő közlést és nyilvánosságra hozatalt foglalja magában. Újdonság az is, hogy a jogosult az üzleti titokhoz fűződő jogot egészben vagy részben átruházhatja, továbbá az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adhat.

Fontos megjegyezni, hogy az üzleti titokhoz való jog nem korlátlan jog. Amennyiben ugyanis más jóhiszeműen szerzi meg az üzleti titkot pl.: a jogosulttól független fejlesztés, felfedezés vagy alkotás útján, vagy a jogosulttól történő vásárlás útján jut az üzleti titokhoz, abban az esetben nem áll fenn az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben pl.: két cég egymástól függetlenül jön rá egy új műszaki megoldásra, akkor mind a két céget megilleti az üzleti titokhoz fűződő jog harmadik személyekkel szemben, azonban egymással szemben nem hivatkozhatnak az üzleti titok jogosulatlan megszerzésére.

Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének szankciói

Az üzleti titokhoz fűződő jogot megsérti, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi. Tehát "nem csupán akkor beszélhetünk az üzleti titokhoz fűződő jog sérelméről, ha egy vetélytárs jogosulatlanul megszerzi az üzleti titkot, hanem akkor is, ha az üzleti titkot jogosulatlanul felhasználják, vagy ha egy bosszúszomjas munkavállaló az interneten közzéteszi" - mutat rá Weidinger Péter.

Az ilyen esetekben alkalmazandó szankciók köre egységesen az új törvényben található meg, így már nem a korábbi széttagolt szankciórendszert kell alkalmazni. A szankciók között megtalálhatók a Ptk. személyiségi jogi jogsértések esetén is alkalmazandó szankciói mint pl.: a jogsértés abbahagyása, vagy a jogsértéstől való eltiltás, valamint a Tpvt.-ből is ismerős szankciók mint pl.: a jogsértő általi adatszolgáltatás a jogsértő áru előállításában, forgalmazásában illetve teljesítésében résztvevőkről.

A Ptk. és a Tpvt. már ismert szankcióin túl újdonság, hogy a jogsértő áru kereskedelmi forgalomból történő kivonásának elrendelésekor a bíróság, a jogosult kérelmére elrendelheti az árunak a jogosult vagy a jogosult által meghatározott jótékonysági tevékenységet ellátó civil szervezet számára történő átadását, ezzel elkerülve a jogsértő áru megsemmisítését.

A fenti szankciókon túl a jogosultnak lehetősége van a polgári jog szabályai szerint kártérítést követelni. Fontos garancia, hogy a kártérítés összege nem lehet kevesebb, mint az elmaradt hasznosítási díj összege.

Különös eljárási szabályok

Az új törvény a fenti anyagi jogi szabályokon túl a polgári perrendtartás szabályaihoz képest speciális eljárási szabályokat is meghatároz. Ezek a szabályok az üzleti titok perben történő megőrzését szolgálják (pl.: annak deklarálása, hogy a perben megismert üzleti titkot kötelesek megtartani az eljárás irataihoz hozzáférő személyek), illetve az üzleti titok további megsértését hivatottak megakadályozni (pl.: ideiglenes intézkedés alkalmazásának elrendelésével).

A jogalkotó által az üzleti titoknak tulajdonított jelentőséget jól mutatja, hogy az üzleti titok jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával vagy felfedésével összefüggő polgári peres eljárások törvényszéki hatáskörbe tartoznak.

Az új szabályozás mérlege

„Az üzleti titok 2018. augusztusában hatályba lépett új szabályozása segíti a jogalkalmazók dolgát, hiszen egy jogszabályban, áttekinthetően határozza meg az üzleti titok fogalmát, az üzleti titokhoz való jogot, annak megsértését és szankcióit, valamint az üzleti titok megsértése esetén alkalmazandó különös eljárási szabályokat” - vonja meg a szabályozás mérlegét az act legal szakértője.

A nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelvnek való megfeleléssel és az üzleti titok vagyoni jogi jellegű védelmének kialakításával remélhetőleg hatékonyabb védelmet kapott a gazdasági tevékenységet végzők féltett „kincse”, az üzleti titok és az annak minősülő know-how. Az természetesen a gyakorlatban fog kiderülni, hogy az új szankciórendszer alkalmas-e az üzleti titok megsértésének megelőzésére és az üzleti titok megsértése esetén megfelelő elégtételt kap-e a sérelmet szenvedett jogosult.

forrás: Jogi Fórum

Az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevőre telepítő, nem jogszabályi rendelkezéseket tükröző, nem világosan megfogalmazott szerződési feltételek tisztességtelen jellege bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-57/17. sz. ügyben hozott ítélet OTP Bank Nyrt. és OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt. kontra Ilyés Teréz és Kiss Emil

Ilyés Teréz és Kiss Emil 2008 februárjában svájci frankban (CHF) nyilvántartott kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban (HUF) kellett megfizetni, de e részletek összegét a HUF és a CHF aktuális árfolyama alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönfelvevők vállalták, hogy viselik a két pénznem árfolyamának esetleges fluktuációjához kapcsolódó kockázatot.

A későbbiekben az árfolyam jelentős mértékben megváltozott a kölcsönfelvevők terhére, ami az általuk fizetendő havi törlesztőrészletek összegének nagymértékű megemelkedését eredményezte. Ilyés T. és Kiss E. 2013 májusában a magyar bíróságok előtt keresetet indítottak az OTP Bank és az OTP Faktoring ellen, amelyekre a szóban forgó kölcsönszerződésből származó követelését a hitelező átruházta. Ezen eljárás során felmerült az a kérdés, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönfelvevőkre terhelő szerződési feltételt az érintett bank nem világosan és érthetően fogalmazta-e meg, és emiatt e feltétel a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv1 értelmében tisztességtelennek tekinthető-e.

Közben Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az ilyen szerződések alapján fennálló összes fogyasztói tartozást forintosították, és a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott árfolyamot rendelték alkalmazni. E törvények célja volt továbbá a deviza alapú kölcsönszerződésekben foglalt bizonyos feltételeknek az irányelvvel való ellentétességét érintően a Kúria által elfogadott polgári jogegységi határozat2 (e határozatot a Bíróság Kásler ügyben hozott ítélete3 alapján hozták meg) végrehajtása is. Az új törvények azonban fenntartották a magyar forintnak a svájci frankkal szembeni leértékelődése esetén fenyegető árfolyamkockázatnak a fogyasztóra terhelését.

Tekintettel arra, hogy az irányelv értelmében nem tartoznak a hatálya alá azok a szerződési feltételek, amelyek kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröznek, a Fővárosi Ítélőtábla, amely Ilyés T. és Kiss E. ügyében eljár, azt kérdezi a Bíróságtól, hogy értékelheti-e valamely szerződési feltétel tisztességtelenségét, amennyiben az nem világos és érthető jellegű, annak ellenére, hogy a magyar jogalkotó hallgatólagosan jóváhagyta az árfolyamkockázatnak a kölcsönfelvevőre való terhelését, mivel azzal kapcsolatban nem rendelkezett.

Ítéletében a Bíróság emlékeztet: azt a szabályt, amely a kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröző feltételeket kizárja az irányelv hatálya alól, az igazolja, hogy joggal feltételezhető, hogy a nemzeti jogalkotó a meghatározott szerződések feleit megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek összességére nézve egyensúlyt teremtett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valamely más, a jogszabályi rendelkezésekkel nem érintett szerződési feltétel – mint például a jelen esetben az, amely az árfolyamkockázatra vonatkozik – szintén teljes egészében ki lenne zárva ezen irányelv hatálya alól. Az ilyen feltétel tisztességtelen jellegét tehát a nemzeti bíróság értékelheti, amennyiben eseti vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy az adott feltételt nem világosan és érthetően fogalmazták meg4.

E tekintetben a Bíróság álláspontja szerint a pénzügyi intézmények kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára. Ebből az következik, hogy az átlagos – általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő – fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani nem csupán annak felismerésére, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeinek értékelésére is.

A Bíróság kimondja továbbá, hogy a szerződési feltételek világosságát és érthetőségét a szerződés megkötésével kapcsolatos, a szerződés megkötésekor fennálló összes körülményre, valamint a szerződés összes többi feltételére hivatkozva kell értékelni, azon körülmény ellenére is, hogy e feltételek némelyikét a nemzeti jogalkotó utólag tisztességtelennek nyilvánította vagy ilyennek vélelmezte, és ennek alapján azok semmisségét állapította meg.

Végül a Bíróság megerősíti, hogy a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie az árfolyamkockázatot telepítő szerződési feltételen kívüli szerződési feltételek adott esetben tisztességtelen jellegét, amennyiben a rendelkezésére állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek.

A Kúria tanulmányozza a döntést

A rendkívül bonyolult jogkérdéseket tárgyaló ítéletet a Kúria Polgári Kollégiuma tanulmányozza. A Polgári Kollégium vezetője az ítélettel kapcsolatban felmerülő értelmezési kérdések megvitatására összehívja a Kúrai Elnöke által évekkel ezelőtt felállított konzultatív testületet, amelyben valamennyi ítélkezési szint ilyen ügyeket tárgyaló bírái képviselve vannak.

Az ítéletből az mindenesetre már most megállapítható, hogy az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége – a Kúria devizahiteles pereket tárgyaló bíráinak 2016. november 28. napján tartott értekezletének egyhangú álláspontjával, és a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2015. november 9-10. napján tartott országos értekezletén elfogadott állásponttal (az értekezletekről készült emlékeztetők megtekinthetők a Kúria honlapján) összhangban – érdemben vizsgálható, tekintet nélkül az ezt követően született forintosítási és más devizahiteles törvényekben foglalt  rendelkezésekre.

Az ítéletből az is egyértelműen következik: az ügy összes körülményeinek vizsgálatával, az adott ügyben eljáró bíróságnak kell megállapítania, hogy a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel gazdasági következményeiről.
_________________________________________________________________________________

1A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13 tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).

22/2014. polgári jogegységi határozat.

32014. április 30-i Kásler ítélet (C-26/13).

42017. szeptember 20-i Andriciuc és társai ítélet (C-186/16).

forrás: Jogi Fórum

A horvát kormány csütörtöki ülésén elfogadta az adóreformról szóló törvénytervezetet. A dokumentum nyolc adótörvény módosítását és egy új jövedéki adótervezetet tartalmaz.

Zdravko Maric pénzügyminiszter a legfontosabbak között említette az áfacsökkentést: a kormány 2019-ben egyes termékekre 25 százalékról 13 százalékra, 2020-tól pedig egységesen 24 százalékra csökkenti általános forgalmi adót (áfa). 2019 január elsejétől 13 százalékos áfával rendelkeznek a különböző élelmiszeripari termékek, a nyers hús, a tojás, a gyümölcs és gyermek pelenka.

A kabinet változtatásokat tervez a személyi jövedelmi adó (szja) terén is. Az szja 17 500 és 30 ezer kuna (1,3 millió forint) közötti jövedelem után 36 százalékról 24 százalékra csökkenne. Ezzel a kormány azt szeretné elérni, hogy azok a munkavállalók, akik például az IT-szektorban dolgoznak, valamint a magasan képzett szakemberek, mint az orvosok és a gyógyszerészek magasabb a fizetéshez jussanak, ne hagyják el az országot.

A törvényjavaslat szerint megszüntetnék a foglalkoztatási és a munkahelyi egészségvédelmi járulékokat, előbbi 1,7, utóbbi 0,5 százalék, és növelnék az egészségbiztosítási járulékot 15 százalékról 16,5 százalékra. Csökkenne továbbá az ingatlanforgalmi adó is 4 százalékról 3 százalékra.

A horvát munkaadók szövetsége (HUP) csütörtöki sajtótájékoztatóján élesen bírálta a törvénytervezetet, amely szerintük nem reformokat, mindössze változtatásokat tartalmaz. Úgy vélték: ezek a változtatások annyira kicsik és annyira hatástalanok, hogy nem oldják meg a gazdaság fő problémáját, ami szerintük az üzleti tevékenység magas költsége.

Gordana Deranja, a HUP elnöke szerint a törvényjavaslat nem tartja Horvátországban a munkavállalókat és nem növeli a fizetéseket. Úgy vélte, hogy a krónikus munkaerőhiány miatt a gazdaság elkerülhetetlenül süllyed, a helyzet drámaivá vált.

forrás: Jogi Fórum

Az igazságügyi tárca még az év vége előtt benyújtja a közigazgatási bíróság felállításáról szóló törvényjavaslatot - jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter egy nemzetközi konferencián csütörtökön, Budapesten. Az új közigazgatási bírósági rendszer a tervek szerint 2020. január 1-jével állhat fel.

A miniszter az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen, a végrehajtó hatalom alkotmányos felelősségéről és a bírói hatalom 21. századi kihívásairól rendezett konferencia vitaindító előadásában arról beszélt, a szakmai színvonal emelése miatt döntöttek az önálló közigazgatási bírósági rendszer felállításáról. Hozzátette: a bírói függetlenség rendkívül fontos, szenzitív kérdés, ezért a kodifikáció során sok szempontot kell figyelembe venniük. Mint mondta, a konferencia lehetőséget teremt arra, hogy a jogszabály-előkészítés során eddig felmerült dilemmákat megvitassák a külföldi előadókkal.

A miniszter megjegyezte, a szabályozási részletek kidolgozására és a jogszabály-előkészítésre tanácsadó testületet hozott létre, amelynek tagjai elismert szakemberek. Trócsányi László vitaindítójában hangsúlyozta: "A bírói függetlenség állócsillag a magyar alkotmányosság és demokrácia egén", az alaptörvény egyértelműen rögzíti a bírák függetlenségét. Mint mondta, a bíráknak a törvényhozó és végrehajtó hatalom befolyásától mentesen kell ítéleteket hozniuk, munkájuk során, szakmaiságot, hatékonyságot és igazságosságot várnak el tőlük. Hozzátette: a bíróságok külső igazgatása ugyanakkor állami felelősség.

A miniszter szerint a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos jogalkotás számos dilemmát vet fel, például kell dönteni, legyen-e és ha igen, milyen szerepe az igazságügyi miniszternek a közigazgatási bíróságok külső igazgatásában, a bírói függetlenség teljes biztosításának és hatalmi ágak megosztásának megőrzése mellett. A mindenkori igazságügyi miniszter alkotmányos felelőssége, hogy a felállítandó közigazgatási bíróságok és Közigazgatási Felsőbíróság működése hatékonyan legyen megszervezve. Mindezt a bírói függetlenség sérelme nélkül kell azonban megtennie. A közigazgatási bíráskodás célja az egyén jogai és közérdek összhangja közötti harmónia megteremtése.

A konferencia szünetében a miniszter újságíróknak arról beszélt, a tervek szerint 2020. január 1-jével állhat fel az új közigazgatási bírósági rendszer, 70 évvel azután, hogy megszűnt a Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság.

Beszélt arról is, személyi kérdésekben továbbra is a bírósági önigazgatási szervek játszanak majd meghatározó szerepet, a közigazgatási bíráktól ugyanakkor meg kell követelni a közigazgatási szakismereteket. A rendszerben nyolc regionális közigazgatási bíróság lesz, amelyek élén a Közigazgatási Felsőbíróság áll majd.

A konferencia megnyitójában Spyridon Flogaitis, az Európai Közjogi Szervezet (EPLO) igazgatója arról beszélt, nagyon fontos, hogy teljesen független bíróságok bírálják el a hatalom gyakorlóinak döntéseit.

A minisztérium, az egyetem és az EPLO konferenciáján áttekintik a végrehajtó hatalom felelősségét az igazságszolgáltatás működésében, valamint a közigazgatási bírósági rendszer kihívásait. Felszólal Wolfgang Brandstetter alkotmánybíró, Ausztria volt igazságügy-minisztere.

forrás: Jogi Fórum

Számos, a hazai vállalkozásokat is jelentős mértékben érintő módosítást tartalmaz az eddigi gyakorlathoz képest az Európai Bizottság által elfogadott Adókikerülés Elleni Direktíva (ATAD). Várhatóan a legjelentősebb változást a kamatlevonhatósági szabályok módosulása okozza, az új alapokra helyezett szabályozást ez év végéig kell átültetniük a tagországoknak a nemzeti jogba. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol elmaradt a körültekintő felkészülés és a széleskörű társadalmi egyeztetés, ott komoly bizonytalansággal járt az új szabályozás bevezetése.

A választottbíróságnak nem az a feladata, hogy a hagyományos értelemben jogot szolgáltasson. Egyezségre törekszünk, és ez nem feltétlenül jogi alapon születik - mondja Burai-Kovács János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság elnöke. A január 1. napján hatályba lépett az új választottbírósági törvény kapcsán beszélgettünk az elmúlt időszak változásairól.

forrás: Jogi Fórum

Az, hogy az Egyesült Királyság bejelentette az EU-ból való kilépésre irányuló szándékát, nem jár azzal a következménnyel, hogy az ezen tagállam által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni vagy el kell halasztani. Amennyiben nem állnak fenn komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okok annak feltételezésére, hogy az ezen elfogatóparancs által érintett személy tekintetében felmerül annak a veszélye, hogy a kibocsátási tagállamnak az Unióból való kilépését követően megfosztják a Chartában és a kerethatározatban [1] elismert jogaitól, az említett elfogatóparancsot végre kell hajtani, amíg e tagállam az Unió tagja - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-327/18. PPU. sz. ügyben hozott ítélet

Az Egyesült Királyság 2016-ban két európai elfogatóparancsot bocsátott ki RO ellen (az elsőt 2016 januárjában, a másodikat pedig 2016 májusában) abból a célból, hogy emberölés, szándékos gyújtogatás és szexuális erőszak bűncselekmények miatt büntetőeljárást folytassanak le. RO-t ezen európai elfogatóparancsok alapján Írországban letartóztatták. 2016. február 3. óta az említett országban tartják fogva. RO kifogásokat emelt az Egyesült Királyság részére történő átadása ellen, többek között olyan problémák alapján, amelyek az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépésével függenek össze.

A High Court (felsőbíróság, Írország) az RO által felhozott valamennyi kifogást elutasította, kivéve a Brexit következményeivel összefüggő problémákra alapítottakat. E bíróság ezért azt kérdezi a Bíróságtól, hogy tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság 2017. március 29-én bejelentette az Európai Unióból történő kilépésre irányuló szándékát, továbbá az azzal kapcsolatban fennálló bizonytalanságra, hogy az Egyesült Királyság kilépését követően milyen megállapodásokra kerül sor, e bíróság köteles-e az európai elfogatóparancs által érintett személynek az Egyesült Királyság részére történő átadását megtagadni, még akkor is, ha e személy átadása egyébként kötelező lenne.

A Bíróság először is emlékeztet arra, hogy a tagállamok közötti kölcsönös elismerésnek az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat alapjául szolgáló elvére tekintettel a főszabály az európai elfogatóparancs végrehajtása, és a végrehajtás megtagadása kivételt képez, amelyet szigorúan kell értelmezni.

A Bíróság ezt követően megállapítja, hogy a valamely tagállam által az Unióból az EUSZ 50. cikk alapján való kilépésre vonatkozó szándékot érintően tett bejelentés nem jár azzal a hatással, hogy felfüggeszti az uniós jog alkalmazását e tagállamban, és a kerethatározat rendelkezései, valamint az annak alapját képező kölcsönös bizalom és elismerés elve továbbra is teljes mértékben hatályban marad e tagállamban az Unióból való tényleges kilépés időpontjáig.

A Bíróság tehát megállapítja, hogy a tagállamnak az Unióból való kilépésre irányuló szándékának a bejelentését önmagában nem lehet olyan „kivételes körülménynek” tekinteni, amely igazolhatja az e tagállam által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadását. Az ilyen következmény a kerethatározat rendelkezései egyoldalú felfüggesztésének felelne meg, és ellentétes lenne e határozat szövegével, amely szerint ahhoz, hogy az európai elfogatóparancs felfüggesztésre kerüljön, az Európai Tanácsnak meg kell állapítania, hogy a kibocsátó tagállamban sérültek az EUSZ 2. cikkben meghatározott elvek.2

A Bíróság ugyanakkor megállapítja, hogy a végrehajtó igazságügyi hatóságnak még meg kell vizsgálnia, hogy léteznek-e komoly és bizonyítékokkal alátámasztott okok annak feltételezésére, hogy a kibocsátó tagállamnak az Unióból való kilépést követően az ezen elfogatóparancs által érintett személy tekintetében fennáll annak a kockázata, hogy az alapvető jogaitól és a lényegében a kerethatározaton alapuló jogaitól megfosztják.

E tekintetben a Bíróság hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság részese az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménynek, és az ezen egyezményben fennálló részességének a fennmaradása semmilyen módon nem kötődik az uniós tagságához. Ezenfelül részese a kiadatásról szóló 1957. december 13-i európai egyezménynek is, és más olyan jogokat és kötelezettségeket is a nemzeti jogának a részévé tett, amelyek jelenleg a kerethatározatban szerepelnek.

A Bíróság ezért megállapítja, hogy ilyen körülmények között a végrehajtó igazságügyi hatóság az átadás által érintett személy tekintetében vélelmezheti, hogy az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállam lényegében alkalmazni fogja az átadást követő időszakra vonatkozóan a kerethatározatban biztosított jogok tartalmát az említett tagállamnak az Unióból való kilépését követően. A végrehajtó igazságügyi hatóságok csak az ennek ellenkezőjére utaló konkrét valószínűsítő körülmények fennállása esetén tagadhatják meg az európai elfogatóparancs végrehajtását. A Bíróság álláspontja szerint nem tűnik úgy, hogy ilyen valószínűsítő körülmények fennállnának, de ennek ellenőrzése a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

_________________________________________________________________________________

1Az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (HL 2002. L 190., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 34. o.).

2Az EUSZ 2. cikk a következőket írja elő: ”Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.”

forrás: Jogi Fórum

Új szemléletet hozott a képzési módszerek kialakításába a bírósági szervezetbe érkező X, Y és Z generáció. Az Új Generációs képzések szakítanak a papíralapú oktatással és a megváltozott elvárásokhoz igazodva az élményalapú képzési technikákat helyezik előtérbe. - Beszélgetés OBH megújult képzési rendszeréről Fülöp Natasával, az Országos Bírósági Hivatal központi igazgatási feladatokkal megbízott bírájával.

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.