jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

A fenti kérdés sokakban felmerül, amikor honlapjukon, blogjukon képeket, híreket osztanak meg. A legtöbben erre azt válaszolják, hogy ha nyilvánosságra hozták a képeket, akkor miért ne lehetne őket szabadon átvenni? Az Instagram szolgáltatásának felhasználási feltételei – melyet valljuk be, sokunk különösebb elolvasással való bajlódás nélkül elfogad magára nézve kötelezőként – azonban egy kevéssé ismert buktatót hordoznak az Instagram-os képek megosztására vonatkozóan. Ezt a kérdést jártuk körül dr. Beraczkai Dávid, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda szerzői és webjoggal foglalkozó jogásza segítségével.

A legtöbb Instagram-ra feltöltött fénykép, videó szerzői műnek minősül, amely a szerzői jog védelmét élvezi. Amikor az Instagram-ra feltöltik a felhasználók a képeiket, videóikat, ezzel egyben felhasználási jogot, más néven licencet is engednek az Instagram-ot működtető cégnek (Instagram, Inc.), amely alapján szerzői művüket az Instagram jogszerűen megjelenítheti.

A felhasználási feltételek pontosan meghatározzák azt a felhasználási kört, amelyben automatikusan licencet engednek a felhasználók valamennyi feltöltött képre/videóra: „[a felhasználó] az Instagram számára nem kizárólagos, teljes mértékben megfizetett és jogdíjmentes, átruházható, allicencbe adható, az egész világra érvényes licencet ad”. Ez lényegében azt jelenti, hogy a felhasználó továbbra is megtartja a képhez fűződő szerzői jogait, mivel a felhasználási engedély „nem kizárólagos”; viszont az Instagram jogosult a neki adott felhasználási engedély alapján további felhasználásokat engedélyezni – erre jellemzően tárhelyszolgáltatók és egyéb, technikai közreműködők bevonása miatt van szükség.

A felhasználási feltételek alapján viszont az Instagram-ra fényképet feltöltő felhasználók az oldal feltételeinek elfogadásával nem járulnak hozzá ahhoz, hogy az Instagram többi felhasználója bármilyen módon az ő szerzői művüket felhasználhassa – hívta fel a figyelmet Beraczkai Dávid. Az így feltöltött fényképeket tehát az Instagram licencfeltételek alapján a fényképet feltöltő felhasználó, illetve az Instagram, valamint az Instagram által allicenccel felruházott személyek jogosultak használni kizárólag – de a többi Instagram felhasználó nem, hiszen nekik nem ad az Instagram a fentiek szerint allicencet; ezt az Instagram felhasználási feltételei külön meg is erősítik az alábbiak szerint:

„[a felhasználó] nem teheti közzé, nem terjesztheti, nem továbbíthatja, nem sugározhatja, nem értékesítheti, nem adhatja licencbe és más módon sem használhatja fel az Instagram-tartalmakat”

Ez azt jelenti, hogy amennyiben nincsen az adott kép, videó jogosultjától (aki jó esetben a kép feltöltője, rossz esetben más személy) kapott felhasználási engedélyünk, úgy óvakodnunk kell a mások által feltöltött Instagram tartalmak felhasználásától, vagyis letöltésétől és saját blogunkba, cikkünkbe másolásától, vagy megosztásától, ugyanis így jogi következmények kockázatának tehetjük ki magunkat. Az Instagram felhasználási feltételei alapján a videók, képek egyetlen jogszerű felhasználási módja az, ha azokat az Instagram által adott beágyazott linkkel jelenítik meg, amelyet az Instagram kifejezetten támogat. Ebben az esetben ugyanis az Instagram licencfeltételei alapján a linkelt tartalmat az Instagram maga teszi hozzáférhetővé annak „új” helyén, amelyre az Instagram a fenti felhasználási engedély alapján jogosult.

„Azonban szerzői jogsértést követhet el az, aki nem az Instagram által támogatott beágyazott linkkel jeleníti meg a képeket/videókat, így például, ha valamilyen program segítségével letölti, lementi, tárolja, többszörözi és/vagy feltölti azokat. Ez ellen a fenti jogi és licenc feltételek alapján a képek, videók szerzői jogosultjai – legalábbis az Európai Unióban – sikerrel léphetnek fel szerzői jogi alapon, vagyis a jogi kockázat továbbra is fennáll.” – mondta el a szakértő.

Az Európai Unió Bírósága ugyanis a 2014. február 13-i, ún. Svensson-ítéletében kimondta az úgynevezett új nyilvánosság elméletét, amely alapján komoly jogi aggályokat vethet fel, illetve akár jogellenesnek is tekinthető. Amennyiben megállapítható az, hogy az Instagram beágyazott linkkel engedélyezett megosztási rendszerét megkerülve, illetve attól eltérően használják fel a képet/videót, amelynek eredményeképpen a fénykép, videó olyan új nyilvánossághoz jut el, amelyre nem terjedt ki a szerzői jogi jogosult szándéka az eredeti nyilvánosságra hozatal körében. Ez az új nyilvánosság pedig az Instagram-hoz hasonló, technológiájában zárt, regisztrációhoz kötött alkalmazások, illetve a szabályszerű megosztásra biztosított saját, dedikált felület könnyen bizonyítható megkerülésének esetében a fenti ítélet értelmében új nyilvánosságnak tekinthető. Ugyanis az érintett tartalmat feltöltő felhasználó az Instagram rendszerén kívül, nem beágyazott linkkel történő felhasználáshoz nem adta hozzájárulását – és így szándéka az e rendszeren kívüli nyilvánosságra sem terjedhetett ki, ezáltal sajnos a jogellenesség is viszonylagos könnyedséggel bizonyítható, tekintettel az Instagram felhasználási feltételeinek tartalmára, valamint a felhasználók általi elfogadására.

Mindezen kockázatok, illetve a nem várt hátrányos jogi következmények elkerülésének érdekében ezért célszerű hozzáértő jogi szakértő véleményét kikérni.

forrás: Jogi Fórum

A Pénzügyi Szemle legújabb száma az adózást helyezi a fókuszába. A témakör négy tanulmánya választ ad olyan izgalmas kérdésekre, mint hogy melyik adónk legyen egykulcsos, hogyan alakul a bérhányad a magyar gazdaságban, milyen hatásai vannak a hazai család- és otthonteremtési adókedvezményeknek, illetve hogyan érinti Magyarországot az offshore jelenség. A fókusz tanulmányokon kívül további három elemzés várja az Olvasót, melyek a hazai nyugdíjrendszer második és harmadik pilléreinek jelentőségével, az MNB megújult monetáris politikájának eredményeivel és a hazai pénzügyi kultúra 2010 és 2015 között mért változásaival foglalkoznak.

Fókuszban az adó mint társadalompolitikai eszköz

Giday András "€žMelyik adónk legyen egykulcsú?" című tanulmánya arra a kérdésre keresi a választ, hogy mennyire volt éles az ellentét az adózási elvek és a gyakorlat között az áfa és az szja esetében az elmúlt 18 évben Magyarországon. A történeti és a közeli országokkal való összehasonlítás alapján arra a következtetésre jut, hogy egyfajta szerepcsere következett be nálunk. Ott került sor egy (közel) egykulcsú rendszer alkalmazására, ahol hatékonyabb a többkulcsú rendszer (áfa) és ott erőltették 2009-ig a többkulcsú adóztatásnak egy elbonyolított változatát, ahol egy áttekinthető egykulcsú rendszer is el tudja látni az adott feladatot (szja).

György László és Oláh Dániel "A nettó bérhányad növelésének gazdaságpolitikai eszközei válság idején" című tanulmányban azt elemzi, hogy miért kap egyre kisebb szeletet a munka az előállított jövedelemből annak ellenére, hogy a termelékenysége folyamatosan növekszik. Az elemzés áttekinti, hogy a magyar gazdaságpolitika mely eszközökkel fordította meg a fenti folyamatot, és hogyan sikerült áttérni a korábbi adósságvezérelt növekedés helyett egy új, posztkeynesi, bérfelzárkózáson alapuló, hosszú távú növekedési modellre.

Sági Judit, Tatay Tibor, Lentner Csaba és Neumanné Virág Ildikó "€žA család- és otthonteremtési adókedvezmények, illetve támogatások egyes hatásai" című tanulmánya megvizsgálja a hazai család- és otthonteremtési támogatások gyermekvállalásra és születésszámra gyakorolt hatásait. A szerzők megállapítják, hogy az otthonteremtési támogatás pozitívan befolyásolja a gyerekvállalási kedvet, a felmérésben részt vevő válaszadók mintegy 36,7 százaléka válaszolta azt, hogy a támogatási rendszer fennmaradása esetén maga is vállalna több gyereket.

Vargha Bálint "€žAdóalap-elvonási tünetek?" című elemzése az offshore joghatóságok definíciójáról, történeti formáiról, az oda irányuló tőkeáramlás természetéről és mértékéről, nemzetközi közjogi implikációjáról, Magyarország érintettségéről, az uniós és hazai szabályozás fő vonalairól és a számvevőszéki ellenőrzés egyes útjairól elérhető információkat tekinti át. A tanulmány hangsúlyozza, hogy Magyarországot a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban elfoglalt relatív pozíciójából adódóan is hátrányosan érinti az offshore jelenség.

Tanulmány-rovat

Pandurics Anett és Szalai Péter "€žA második és harmadik nyugdíjpillér szerepe a magyar nyugdíjrendszerben" című elemzésben a magyar nyugdíjrendszer rövid bemutatását követően elemzi a nyugdíjcélú megtakarítások historikus alakulását, szerepét és helyzetét. A szerzők rámutatnak, hogy bár Magyarországon is létezik mindhárom pillér, a magyar nyugdíjrendszer még mindig túlzottan az első pillérre támaszkodik, a rendelkezésre álló nyugdíj-előtakarékossági konstrukciók pedig csak részben képesek betölteni azt a szerepet, hogy tömegesen, érdemi és rendszeres nyugdíj-kiegészítést nyújtsanak a leendő nyugdíjasoknak.


Parragh Bianka "€žMonetáris hitviták" című tanulmánya a jegybanki szerepfelfogás változását, annak kiváltó tényezőit, s gazdaságra gyakorolt hatását elemzi. A szerző hangsúlyozza, hogy a magyar gazdaság stabilizálásában 2010-től a helyes gazdaságpolitikai prioritások, majd azt követően 2013-tól a Magyar Nemzeti Bank küldetésének újraértelmezése és a korábban jellemző túlzott passzivitás jegyeivel szakító monetáris politika új korszakot hozott, amelyben a nemzeti gazdaságpolitikát támogató jegybanki politika vitathatatlan eredményeket ért el.

Zsótér Boglárka, Németh Erzsébet és Luksander Alexandra "€žA társadalmi-gazdasági környezet változásának hatása a pénzügyi kultúrára" című tanulmánya az OECD által 2010-ben és 2015-ben végzett hazai pénzügyi kultúra felmérését hasonlította össze, azt vizsgálva, hogy a két felmérés azonos kérdéseire adott válaszok alapján milyen változások történtek a két adatfelvétel között. A szerzők megállapították, hogy 2015-ben kevesebben bízták másokra pénzügyi döntéseiket, illetve küzdöttek pénzügyi problémákkal, ugyanakkor kevesebben készítettek költségvetést és takarítottak meg. 2015-ben a magyarok kevésbé voltak megfontoltak a pénzügyeik területén, szívesebben költötték a pénzüket, és kevéssé tűztek ki hosszú távú célokat, továbbá a válság miatt elhalasztott fogyasztás után a költekezés volt a jellemző.


A Pénzügyi Szemle legújabb száma ide kattintva olvasható.

forrás: Jogi Fórum

Olaszország megakadályozta az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácsülésén az embercsempészet ellen indított, Sophia elnevezésű földközi-tengeri művelet mandátumának meghosszabbítását - közölték névtelenséget kérő diplomáciai források.

A 2015-ben indított misszió hatálya július 27-én jár le, de egyes szakemberek szerint az Olaszország számára egy ideje már inkább nehézséget, mintsem segítséget jelent.
   

Név nélkül nyilatkozó illetékesek szerint nem zárható ki, hogy Róma a lépéssel az országban lévő menedékkérők áthelyezésének felgyorsítását akarja elérni. Az olasz kormány már korábban értésre adta, hogy arra törekszik: a többi EU-tagország hajói ne csak az olaszországi partokra szállítsák a Földközi-tengeren kimentett embereket.
    

A külügyi tanács által elfogadott dokumentumban elsősorban a haditengerészeti művelet fontosságát hangsúlyozták.
    

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ülés előtt arról beszélt, hogy "jól halad a munka" a Sophia meghosszabbítása ügyében. Mint mondta, a mandátum csak július végén jár le, így van még idő megállapodásra jutni, aminek semmi különös akadályát nem látja egyik ország részéről sem.
    

A külügyminiszterek tanácskozásán korlátozásokat fogadtak el a felfújható csónakok és a csónakmotorok líbiai exportjára vonatkozóan. Az EU tagállamai így bizonyos kivételektől eltekintve mostantól meggátolhatják ezen áruk kivitelét az észak-afrikai országba, ahol nagy esély van rá, hogy embercsempészek kezébe kerülnek.
    

2017 első hat hónapjában mintegy 85 ezren értek partot Olaszországban, ötödével többen, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az érkezők többsége nigériai, bangladesi és elefántcsontparti, így rendkívül magas azok aránya, akiknek elutasítják a menedékjogi kérelmét.

forrás: Jogi Fórum

A valamely csoport Németországon kívül foglalkoztatott munkavállalóinak a munkavállalói képviselőknek a német anyavállalat felügyelőbizottságába történő választására vonatkozó aktív és passzív választójogból való kizárása nem ellentétes a munkavállalók szabad mozgásával.

A C-566/15. ügyben hozott ítélet Konrad Erzberger kontra TUI AG

A TUI AG német részvénytársaság, amely az egész világra kiterjedő idegenforgalmi tevékenységet végző TUI csoportot irányítja. A csoport több mint 10 000 főt foglalkoztat Németországban, és közel 40 000 főt az Unió egyéb tagállamaiban.

Konrad Erzberger – a TUI AG részvényese – a német bíróságok előtt e társaság felügyelőbizottságának összetételét kifogásolja, amely testület feladata a társaság igazgatótanácsának ellenőrzése. A munkavállalók döntéshozatalban való részvételi jogairól szóló német törvény értelmében a TUI AG felügyelőbizottságának felét a részvényesek, másik felét pedig a munkavállalók jelölik.

K. Erzberger arra hivatkozik, hogy a munkavállalók döntéshozatalban való részvételi jogairól szóló német törvény ellentétes az uniós joggal, mivel azt írja elő1, hogy kizárólag a csoport Németországban foglalkoztatott munkavállalói választhatnak képviselőket a felügyelőbizottságba és kizárólag ők választhatók e testületbe. Így annak megakadályozása, hogy a TUI csoport valamely más tagállamban található leányvállalata által foglalkoztatott munkavállalói – akikről általában feltételezhető, hogy nem német állampolgárok – részt vegyenek a TUI AG felügyelőbizottsága tagságában, sértené az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát. Ráadásul a felügyelőbizottsági tagi jogállásnak a valamely másik tagállamba való áthelyezés során történő elvesztése alkalmas arra, hogy a munkavállalókat eltántorítsa attól, hogy a munkavállalókat megillető szabad mozgás jogával éljenek.

E vonatkozásban a Kammergericht (berlini fővárosi bíróság, Németország) úgy határozott, hogy a Bírósághoz fordul a munkavállalók döntéshozatalban való részvételi jogairól szóló német törvénynek az uniós joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozó kérdéssel.

A Bíróság ítéletében két helyzetet különböztet meg.

A TUI csoport valamely, Németországtól eltérő tagállamban foglalkoztatott munkavállalói esetén a Bíróság megállapítja, hogy a helyzetüket nem csak az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés általános tilalma, hanem a munkavállalók szabad mozgása szempontjából is vizsgálni kell, amely az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés foglalkoztatási feltételek terén érvényesülő különös szabályát képezi.

A Bíróság ezt követően megállapítja, hogy a kérdéses munkavállalók helyzete nem tartozik a munkavállalók szabad mozgásának körébe. Ugyanis a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos szabályok nem alkalmazhatók olyan munkavállalókra, akik az Unión belüli mozgás szabadságát soha nem gyakorolták és nem is szándékoznak gyakorolni azt. Az, hogy azon leányvállalat felett, amely az érintett munkavállalókat foglalkoztatja, az ellenőrzést egy másik tagállamban (jelen esetben Németországban) székhellyel rendelkező anyavállalat gyakorolja, e tekintetben nem releváns.

A TUI csoport azon, Németországban foglalkoztatott munkavállalóit illetően, akik e munkahelyüket a célból hagyják el, hogy az ugyanezen csoporthoz tartozó, valamely másik tagállamban található leányvállalatnál végezzenek munkát, a Bíróság megállapítja, hogy a helyzetük főszabály szerint a munkavállalók szabad mozgásának körébe tartozik.

Következésképpen a helyzetüket nem kell az állampolgárságon alapuló hátrányos megkülönböztetés szempontjából elemezni.

Mindazonáltal, a munkavállalói képviselőknek a német anyavállalat felügyelőbizottságába való választására vonatkozó aktív és passzív választójog, valamint – adott esetben – azon jog elvesztése, hogy e testületben tisztséget lássanak el vagy azt továbbra is ellássák, nem minősül a szabad mozgás sérelmének.

Ugyanis a munkavállalók szabad mozgása nem biztosítja a munkavállaló számára, hogy a származási tagállamától eltérő más tagállamba történő áttelepülés szociális szempontból semleges lesz. Az ilyen áttelepülés – figyelemmel az egyes tagállamok rendszerei és jogszabályai között fennálló eltérésekre – az esettől függően lehet kisebb vagy nagyobb mértékben előnyös vagy hátrányos az ily módon érintett munkavállaló számára. Így a munkavállalók szabad mozgása nem biztosítja az ugyanolyan munkafeltételekhez való jogot, mint amilyenekben a származási tagállamában ezen állam jogszabályai alapján részesült.

Az uniós jog nem képezi akadályát annak, hogy a munkavállalóknak a valamely nemzeti jog szerinti társaság irányító- vagy felügyeleti szervében való képviselete és kollektív érdekvédelme terén – amely területre vonatkozóan uniós szinten a mai napig nem létezik harmonizáció, de még koordináció sem – valamely tagállam előírja, hogy az általa elfogadott szabályok csak a felségterületén található telephelyek munkavállalóira legyenek alkalmazhatók.

A jelen esetben a döntéshozatalban való munkavállalói részvételre vonatkozó – a munkavállalók döntéshozatalban való részvételi jogairól szóló német törvény által bevezetett – mechanizmus, amely a munkavállalóknak a társaság döntéshozó és stratégiai szerveibe való, választott képviselők útján történő bevonására irányul, ezen az alapon egyszerre tartozik a német társasági és kollektív munkajog körébe, amelynek a Németország területén található telephelyeken foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó hatályát Németországnak jogában áll körülhatárolni, amennyiben az ilyen körülhatárolás objektív és hátrányos megkülönböztetéstől mentes szempontokon alapul.

A Bíróság, különösen a felügyelőbizottsági tagi jogállásnak a valamely más tagállamba való áthelyezést követő elvesztését illetően, megállapítja, hogy e jogállás elvesztése csak Németország azon jogszerű döntésének következménye, hogy a Németország területén található telephelyen foglalkoztatott munkavállalók döntéshozatalban való részvételére vonatkozó nemzeti szabályainak alkalmazását korlátozza.

1A Kammergericht kifejti, hogy a jogtudományban és a német ítélkezési gyakorlatban uralkodó álláspont így értelmezi a munkavállalók döntéshozatalban való részvételi jogairól szóló törvényt.

forrás: Jogi Fórum

Élőben közvetíthetik a montenegrói televíziók és hírportálok az októberi puccskísérlet vádlottjainak perét, amely szerdán kezdődik - erről döntött a podgoricai felsőbb bíróság.

Ez lesz az első alkalom, hogy a montenegrói tévécsatornák élőben közvetítenek egy bírósági eljárást.
    

A Vijesti.me hírportál közölte a felsőbb bíróság elnökének, Vesna Medenicának a közleményét, amelyben olvasható, hogy az élő közvetítést a közérdekre, valamint a nagy érdeklődésre való tekintettel engedélyezte a testület. A bíróság egyben nyílt tárgyalást rendelt el, így akit érdekel, a helyszínen élőben is követheti az eljárást. Vesna Medenica közölte, az élő közvetítés során a vádlottak jogai nem sérülnek, és tiszteletben tartják az igazságos tárgyaláshoz való jogukat is.
    

A vádlottak padján tizennégyen ülnek majd. A vádirat szerint két orosz állampolgár, két montenegrói ellenzéki képviselő, a szerbiai csendőrség egykori vezetője, valamint további kilenc szerb férfi állami intézményekre akart támadni az októberi parlamenti választás napján, merényletet akart elkövetni Milo Djukanovic akkori miniszterelnök ellen, hogy oroszbarát pártokat juttasson hatalomra, és így megakadályozza az Adria-parti állam NATO-csatlakozását. A 14 férfit terrorista cselekmények kísérletével és Montenegró alkotmányos rendjének megsértésével, az ellenzéki Demokratikus Front két képviselőjét ezen felül összeesküvéssel, valamint a nemzetbiztonság elleni támadás előkészítésével is vádolják, és megfosztották mentelmi joguktól. Korábban mindannyian ártatlannak vallották magukat. 
    

Az eljárás során a 129 oldalas vádirat ismertetése mellett a tervek szerint 11 tanút hallgatnak meg, 118 tárgyi bizonyítékot mutatnak be, valamint 33 lehallgatott telefonbeszélgetést ismertetnek.

forrás: Jogi Fórum

forrás: dr. Szabó Bernadett

Egyre jelentősebb szerepet tölt be építőipari vállalkozások közötti viták rendezésében a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz). Ennek ellenére a TSzSz-szel kapcsolatos néhány jogi kérdés még mindig nem tisztázott; többek között az sem, hogy az általa adott szakvélemény meddig gátolhatja meg egyes szerződéses biztosítékok (így pl. bankgarancia) lehívását. Amíg ez nem rendeződik, az a fél kerülhet kiszolgáltatottabb helyzetbe, aki az egyébként jogszerű biztosítékokkal rendelkezik – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

A TSzSz létrehozásának deklarált célja volt az építőipari kis- és középvállalkozások védelme, illetve a lánctartozások felszámolása: hathatós segítséget nyújtani tervező és kivitelező vállalkozások részére díjigényeik kikényszerítésében, és a teljesítési jogviták gyorsabb befejezését biztosítani. És láthatóan nem eredménytelenül, ugyanis egyre nő az igény a TSzSz vitarendezésbe történő bevonására: létrehozása óta a testület több mint 750 esetben adott szakvéleményt, és a megkeresések száma folyamatosan emelkedik. Bár az ügyek túlnyomó többsége jellemzően 1-10 millió forintos nagyságrendű követelések érvényesítésére irányul, a TSzSz évente összességében már több milliárdos nagyságrendű vállalkozói díjkövetelés sorsáról dönt.

A jogalkotó által kitűzött célok elérésének elsődleges eszköze, hogy gyorsított eljárásban folynak azok a perek, amelyekben a vállalkozó már eleve egy TSzSz által készített szakvéleménnyel felvértezve fordul a bírósághoz követelésével. Ilyenkor a bíróság a kiemelt jelentőségű perek szabályai szerint, vagyis soron kívül, rövidebb eljárási és ügyintézési határidőkkel jár el, továbbá a perben hozott ítélet előzetesen (fellebbezésre tekintet nélkül) végrehajtható.

TSzSz kiüti a biztosítékokat?

A teljesítésigazolási rendszer másik, kiemelkedő jelentőségű eleme, hogy a megrendelő nem jogosult a teljesítés biztosítékait érvényesíteni, ha a TSzSz szerint a megrendelő igénye megalapozatlan. Hiába van ugyanis a megrendelő kezében érvényes bankgarancia vagy készfizető kezességvállalás, ha a TSzSz szakvéleménye szerint a biztosíték érvényesítése indokolatlan: ilyenkor a biztosítékot nyújtó bank vagy kezes köteles a teljesítést megtagadni. A TSzSz így peres eljárás és bíróság bevonása nélkül lényegében megtilthatja a megrendelőnek, hogy a rendelkezésére álló biztosítékát (pl. bankgaranciát) lehívja.

Fontos tudni azonban, hogy a TSzSz nem valamennyi biztosíték érvényesíthetősége kapcsán adhat szakvéleményt és tilthatja meg annak lehívását, hanem csak a garancia, a zálogjog és a kezesség tekintetében vannak ilyen jogkörei. A szintén igen széles körben alkalmazott kötbér például továbbra is olyan biztosíték maradt, amelynek jogosságát a TSzSz nem vizsgálhatja, és így annak érvényesítését nem akadályozhatja meg.

Na de meddig terjed a takaró?

A TSzSz nagyon komoly fegyverré vált a vállalkozók kezében, hiszen szakvéleménye, a vállalkozók javára, lényegében felülírhatja a szerződő felek által kidolgozott biztosítéki rendszert és a Ptk. szabályait.

Bihari Levente, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint éppen ezért égető a kérdés: meddig kötelez a biztosíték érvényesítését tiltó szakvéleménye, hogyan és mikor éledhet fel ismét a biztosítéknyújtó teljesítési kötelezettsége? Erre a kérdésre azonban a jogalkotó jelenleg adós a válasszal.

A TSzSz véleménye ugyanis nem egy ítélet vagy hatósági döntés - az még mindig csak egy szakvélemény, amely a bíróságot nem köti, és amelynek helytállósága megdönthető. Jogos tehát a kérdés: vajon egy elsőfokú bírósági döntés, amely végül a TSzSz szakvéleményével ellentétes következtetésre jut, automatikusan visszaállítja a biztosítéknyújtó teljesítési kötelezettségét? Vagy ehhez egy jogerős, azaz másodfokú ítéletre van szükség? Esetleg épp ellenkezőleg: a biztosíték feléledéséhez már az is elég, ha a TSzSz álláspontjával ellentétes tartalmú igazságügyi szakértői vélemény születik egy peres eljárás során? A kérdésekre a jogszabályból jelenleg nem olvasható ki a válasz, amely nem csak a megrendelőt, de a biztosíték nyújtóját (a kezest vagy a garanciavállaló bankot) is rendkívül bizonytalan helyzetbe hozza.

Nem elhanyagolható jelentőségű elvi kérdés továbbá az sem, hogy egyáltalán ki és milyen keretek között vitathatja a TSzSz biztosíték lehívását megtiltó szakvéleményét. Míg egy ilyen tartalmú szakvéleményhez rendkívül komoly pénzügyi és jogi következmények fűződnek, azzal szemben a jelenlegi eljárási rendben külön jogorvoslatra nincs lehetőség, és nem egyértelmű, hogy egy hoppon maradt megrendelőnek pontosan kit és mire kell perelnie, ha bírósági úton szeretné visszaszerezni biztosítéka érvényesíthetőségét. Ha tehát egy megrendelő a TSzSz szakvéleménye szerint nem jogosult egy adott igény kapcsán a biztosítékot felhasználni, úgy meglehetősen védtelen pozícióba kerül még akkor is, ha egy erősen kimunkált és jól megszerkesztett szerződés áll mögötte.

A ló túlsó oldala?

A TSzSz láthatóan egy hasznos és egyre gyakrabban használt intézménnyé vált az építkezések során. Addig azonban, amíg a biztosíték lehívását megtiltó szakvéleménye felülvizsgálatának egyes eljárási kérdéseit nem rendezik, az egyelőre azt a felet hozza sokkal kiszolgáltatottabb helyzetbe, aki az egyébként jogszerű biztosítékokkal rendelkezik.

forrás: Jogi Fórum

A török parlament úgy határozott, hogy újabb három hónappal meghosszabbítja a tavaly júliusi katonai puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.
Határozott fellépést sürgettek a lengyel igazságügyi reform ellen az Európai Parlament (EP) legfőbb frakcióinak vezetői, hangsúlyozva, hogy a tét "a demokrácia és a jogállamiság túlélése" Lengyelországban.
Megkezdődött az Egyesült Királyság európai uniós kiválásáról szóló tárgyalások második fordulója hétfőn Brüsszelben.
Kihirdette Klaus Iohannis román államfő a túlzsúfolt börtönökben raboskodó romániai elítéltek büntetésének lerövidítéséről szóló törvényt, miután az alkotmánybíróság elutasította a jogszabály ellen emelt ellenzéki óvást.
Szombaton kezdődött és augusztus 20-áig tart a nyári ítélkezési szünet az ország bíróságain. A törvénykezési szünet alatt a bíróságok - fő szabály szerint - nem tartanak tárgyalásokat.
Tanácskozást tartanak az európai uniós tagállamok külügyminiszterei Brüsszelben, az ülésnek várhatóan elsősorban a migrációs válság és a líbiai helyzet lesz a középpontjában.
Mikszáth Kálmán azt írta Fáy Andrásról, az íróról és politikusról: ha nem Széchenyit illetné a „legnagyobb magyar” jelző, ez Fáynak járna ki, és ha nem Deák Ferenc volna a „haza bölcse”, akkor Fáyt illetné ez a cím, így azonban csupán „a nemzet mindenese”. A közérdek fontosabb volt számára, mint az egyéni érvényesülés. Igazi polihisztor.
Az Alkotmánybíróság (Ab) mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mivel a törvényalkotó nem biztosította az adózóknak, hogy a személyi jövedelemadójuk egyszázalékos egyházi felajánlásáról rendelkező nyilatkozat kedvezményezettjeként valamennyi vallási közösség közül választhassanak. Az Ab határozatát pénteken tette közzé a honlapján.
Az Állami Számvevőszék törvényi felhatalmazás alapján kétévente ellenőrzi a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesülő pártok gazdálkodását. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 2014-2015. évi gazdálkodásának ellenőrzése során az ÁSZ megállapította, hogy gazdálkodásának szabályozási környezetét a jogszabályi előírásoknak megfelelően alakította ki, a könyvvezetése és gazdálkodása során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és belső előírásokat betartotta. A 2014-2015. évi pénzügyi kimutatásokat szabályszerűen elkészítette és közzétette, így biztosította a gazdálkodásának, vagyoni helyzetének áttekinthetőségét, valamint a közpénzek felhasználásának átláthatóságát.
A horvát kormány keresi a megoldást, hogy az INA privatizációjáról szóló törvény megfeleljen az uniós jogszabályoknak, de biztosítani akarja a horvát nemzeti érdekek védelmét is az energiabiztonság és stabilitás terén - olvasható a kabinet kiadott közleményében, amelyben az Európai Bizottság aznapi döntésére reagált.
Újabb szakaszba léptette az Európai Bizottság a veszteséges kiskereskedelmi vállalatok korlátozásáról elfogadott törvény miatt tavaly februárban Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást.
Komoly visszalépést jelentenek az igazságszolgáltatás függetlensége szempontjából a bíróságok működéséről a lengyel szejm által előző nap elfogadott új jogszabályok - közölte Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.

Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság (EB) Magyarország ellen a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt. A brüsszeli testület emellett újabb szakaszba léptette a felsőoktatási törvény módosítása miatt korábban megindított jogsértési eljárást.

Christian Wigand szóvivő a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Magyarországnak, és ezzel megindult az eljárás a civil szervezetekre vonatkozó, nemrég elfogadott jogszabály ügyében, amelyet több szempontból is aggályosnak találtak.
    

Az EB értékelése szerint a jogszabály indokolatlan "beavatkozást" jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság terén, illetve a magánélet és a személyes adatok védelmét illetően is aggályokat vet fel.
    

Emellett a testület úgy véli, hogy a törvény "indokolatlanul és aránytalanul" korlátozza a tőke szabad mozgását, azáltal, hogy Brüsszel szerint az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, és komoly adminisztratív terhet jelentenek az érintett szervezetek számára.
    

Mint írták, a törvény akadályozhatja a civil szervezeteket az adománygyűjtésben, korlátozva a tevékenységüket. Az intézkedéseknek elrettentő hatásuk lehet, és megnehezítik az érintett szervezetek finanszírozását.
    

"A civil társadalom demokratikus társadalmaink fontos pillére, ezért nem szabad indokolatlanul korlátozni a tevékenységét. Gondosan tanulmányoztuk a törvényt, és arra jutottunk, hogy nem felel meg az uniós jognak. Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet a kérdés megoldása érdekében" - emelte ki közleményében Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke.
    

A bizottság azt is kifogásolja, hogy a törvény értelmében a civil szervezeteknek az adományozók személyét és a pontos összeget is közzé kell tenniük, és Brüsszel szerint a törvény nem teremt megfelelő egyenesúlyt az átláthatóság igénye és az adományozók és kedvezményezettek személyes adathoz és magánélethez fűződő jogai között.
    

A magyar hatóságoknak egy hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az ismertetett kifogásokra. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően - ha szükséges - a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.
    

Ugyancsak csütörtökön az EB újabb szakaszba léptette a felsőoktatási törvény módosítása miatt áprilisban Magyarország ellen megindított jogsértési eljárást. Az uniós jog végrehajtása felett őrködő szervezet indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.
    

A bizottság tudatta, hogy a magyar válaszlevél alapos elemzése után is fenntartja korábbi megállapításait, amelyek az eljárás megindításához vezettek.
    

A módosított törvény ellentétes az uniós joggal: kérdések merültek fel a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságával, valamint a tudományos, az oktatási és a vállalkozási szabadsággal kapcsolatban - közölte a testület.
    

Magyarországnak mostantól egy hónapja van arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, mely a bírálói szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU), különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.