jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Idén januárban több alapvető fontosságú eljárásjogi törvény lépett hatályba. Ezen kódex jelentőségű jogszabályok nem csupán a bíróságok előtti eljárások lényegi vonásait szabták át, hanem a jogviták rendezésére az állami út melletti legnépszerűbb alternatívaként igénybe vehető választottbírósági eljárásét is.
Ha változik is a Munka törvénykönyvében maximum egy évben meghatározott munkaidőkeret vagy a jelenlegi 250 órához képest emelkedik a munkaadók által elrendelhető túlórák száma, akkor a részleteket minden esetben kollektív szerződésben kell rögzíteni, ebben egyeztek meg a szakszervezetek Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselővel a Parlamentben folytatott tárgyalásokon szerdán. A részletekről nem tudtak megállapodni, ezért az egyeztetések ma folytatódnak.
Székely László ombudsman a jelenlegi támogatási rendszer olyan átalakítását szorgalmazza, amelynek révén minden szociális alapon rászoruló átlátható módon juthat hozzá a lehetséges mennyiségű egészséges, száraz tűzifához. Az alapjogi biztos szerint meg kell teremteni azokat a finanszírozási eszközöket, amelyekkel a hátrányos helyzetű önkormányzatok meg tudnak felelni törvényi feladataiknak és a rászorulók valós, a téli fűtést lehetővé tevő igényeinek. A biztos konkrét panaszok nyomán indított utóvizsgálata során a szabályozás és az önkormányzati gyakorlat több visszásságát is feltárta.
Két hónapos előzetes letartóztatásba helyezik a lengyel bankfelügyelet (KNF) két héttel ezelőtt lemondott, korrupcióval gyanúsított elnökét, Marek Ch.-t - döntött az illetékes katowicei bíróság csütörtökre virradó éjjel.
Kihirdette Klaus Iohannis román államfő csütörtökön azt a törvénytervezetet, amely egyebek mellett megtiltja, hogy a nemzeti kisebbségek arányát megváltoztató módon módosítsák a megyék, városok és községek közigazgatási határait.
Nagyon fontos Nagy-Britannia és Magyarország további zavartalan jogi együttműködése, függetlenül attól, hogy milyen irányt vesz a brit EU-tagság megszűnésének folyamata (Brexit) - mondta csütörtökön Londonban Trócsányi László.
A múlt század harmincas éveiben furcsa plágiumper rázta meg a hazai színházi világot. Forgács Ferenc közgazdász azzal vádolta a Vígszínházat és a korszak divatos szerzőjét, Indig Ottót, hogy az „Ember a híd alatt” címmel bemutatott színmű szóról szóra azonos a „Szép élet” című, a Vígszínháznak felajánlott, de elutasított drámájával.

Nikola Gruevszki korábbi macedón miniszterelnök kiadására szólította fel Magyarországot az Európai Parlament (EP) csütörtöki jelentésében, amely szerint eljárásukkal a magyar hatóságok beavatkoztak Macedónia belügyeibe.

A brüsszeli plenáris ülésen 470:116 arányban megszavazott dokumentumban arra szólították fel a magyar hatóságokat, hogy minden releváns információt és szükséges magyarázatot bocsássanak rendelkezésre a korrupció miatt jogerősen kétéves szabadságvesztésre ítélt Gruevszki ügyéről, aki "a börtönbüntetés elkerülése céljából Magyarország titkos diplomáciai segítségnyújtásával elmenekült hazájából".

A képviselők szerint az eljárás beavatkozás a balkáni ország belügyeibe és a macedón igazságszolgáltatás és jogállamiság semmibevételének tekinthető.

Mint írták, az EP elvárja, hogy Magyarország a "vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően" pozitívan bírálja el Szkopje kiadatási kérelmét, az egykori kormányfő elleni ítéletet ugyanis "alapos és átlátható jogi eljárás" után több bíróság is megerősítette, ráadásul a politikus ellen négy másik függő ügyben is vádat emeltek az ezeken kívül még folyamatban lévő öt bűnügyi nyomozás mellett.

A képviselőtestület kiemelte: Gruevszkit a macedón igazságszolgáltatáson belül felelősségre kell vonni, az ilyen jogi eljárásokat pedig nem szabad átpolitizálni.

A Gruevszki-ügy nem szerepelt a macedón országjelentés eredetileg előterjesztett tervezetében, csak a zöldpárti, illetve a szociáldemokrata frakció által később benyújtott, majd a plénum által jóváhagyott módosító indítványokban.

A szövegben üdvözölték, hogy a macedón parlament nemrég elfogadta az ország nevéről szóló alkotmánymódosítást, és így megnyílt az út az EU- és NATO-csatlakozási folyamat előtt. "A megállapodás már nagyon várt pozitívum az egész Nyugat-Balkán stabilitása és megbékélése szempontjából" - szögezték le.

Az Európai Parlament üdvözölte az előrelépést több területen, ugyanakkor többek között a pénzmosás és az összeférhetetlenség elleni fellépés erősítését sürgette, hogy jobban védeni tudják az igazságszolgáltatást a politikai befolyástól.

Macedóniának emellett a jogállamiság fennmaradó hiányosságaival is foglalkoznia kell, amelyek továbbra is komoly gondot okoznak - írták.

A Fidesz-KDNP európai képviselőcsoportja Magyarország elleni, ideológiai természetű támadásnak minősítette az elfogadott módosítókat, aláhúzva, hogy a delegáció nem szavazta meg ezt a szöveget, noha a kormány elkötelezett támogatója a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációjának.

Tőkés László fideszes EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a magyar hatóságok a törvényesség teljes betartásával jártak és járnak el. Továbbá azon véleményének adott hangot, hogy Gruevszki "megbuktatása, majd elítélése hátterében feltételezhetően a migrációs kérdés, illetve a Soros-lobbi áll".

forrás: Jogi Fórum

Rövid időn belül két jelentős, összesen csaknem 1,3 milliárd forint kárt okozó, használt gépjárművek kereskedelméből származó költségvetési csalást leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Sajtótájékoztatóján Zámbó Péter, a NAV bűnügyi főigazgató-helyettese közölte, hogy bűnszervezetek cégláncolatok közbeiktatásával akarták az áfa megfizetését kikerülni. Az egy hónapja tartott házkutatást követően két embert őrizetbe vettek, hármat gyanúsítottként hallgattak ki, az elkövetőket akár 10 év szabadságvesztésre is ítélhetik - tette hozzá.

A főigazgató-helyettes közölte, hogy a bűnszervezetek a 27 százalékos áfa megfizetését cégláncolatok, külföldi cégek közbeiktatásával akarták kikerülni. A két bűncselekményben összesen körülbelül 2 ezer gépjármű érintett. A házkutatásokat követően 200 millió forintnyi vagyontárgyat zároltak - tette hozzá.

Zámbó Péter kifejtette, hogy a a gépjármű-kereskedelemből a szervezett bűnözés mindig részesülni akart, de a szakmai szervezetek segítségével és hatósági együttműködésekkel egyre jobban háttérbe szorulnak. Az adóhatóság 2016-ban 13, idén pedig 5 ilyen szervezetet azonosított, ezzel a majdnem három év alatt csaknem 20 milliárd forint elkövetési értékű bűncselekmény okozóit iktatta ki - tette hozzá.

A tapasztalatok szerint - mint mondta - a legfertőzöttebb terület a főváros mellett Pest, Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Hangsúlyozta egyúttal, hogy a bűnözők nem csupán a költségvetést, hanem a vevőket is megkárosíthatják, hiszen a garanciajogokat a gyorsan eltűnő strómancégekkel szemben lehetetlen érvényesíteni. Zámbó Péter szerint a használt autót vásárlók gyanút foghatnak, ha a járművet az eladók autómosóknál, benzinkutaknál vagy házhoz szállítva akarják átadni. A bűnözők haszna a járművek értékével egyenesen arányos, ezért gyakran drága luxusautókat közvetítenek - figyelmeztetett.

A főigazgató-helyettes közölte, hogy a szervezett bűnözői csoportok hetente frissülő adóhatósági nyilvántartásában jelenleg 176 társaság szerepel, köztük továbbra is találhatók gépjármű-bűnözői csoportok. Az adatbázist a hatóságok operatív és stratégiai döntéshozatalánál is felhasználják - tette hozzá.

Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy az előtörténeti adatok hiányossága is bűnözőkre utalhat. A szakmai szervezetek egyik feladata fölhívni az ilyen esetekre a figyelmet, hiszen - mint fogalmazott - nagyon sokan felkészületlenül vásárolnak használt autót, így könnyen becsaphatják őket a szervezett bűnözői csoportok.

Knezsik István, az Autós Életciklus Érdekképviseleti Nagykoalíció Egyesület elnöke sürgette a gépkocsik teljes életútjának rögzítését, hiszen a biztosítótársaságok kártörténeti nyilvántartását az autóvásárlók nem láthatják. Üdvözölte azonban, hogy a járművek nyilvános előtörténeti adatbázisa hamarosan új elemekkel bővül. Hangsúlyozta továbbá, hogy a NAV-val kialakított piactisztító együttműködés nem csak a vevőket segíti, hiszen az adócsaló bűnözők tisztességtelen árelőnyhöz jutva a szabályosan működő vállalkozások rovására terjeszkednek.

forrás: Jogi Fórum

Komoly kihívást fog jelenteni a tagállamok számára, ha a jelenlegi elképzelések szerint valósul meg a 2021-2027-es európai uniós költségvetési ciklusban a források felhasználásának értékelése, ugyanis előfordulhat, hogy kétszer kell majd megtervezni, mire is szánják ezeket az összegeket. Az új rendszerben megnőhet az átfogó értékeléseket készítő tanácsadók szerepe.
A testület friss határozatában kiemelte: egy gyermek jogellenes elvitele kapcsán folytatott eljárásban a bíróságnak lehetőség szerint a felek által felajánlott összes bizonyítási eszközt igénybe kell venni annak érdekében, hogy egyértelműen megállapíthatóak legyenek a kiskorú gyermekek érdekei. Az olyan eljárás, amely ellehetetleníti azt, hogy a gyermek érdekeire fény derüljön, nem felel meg a tisztességes eljárás alaptörvényi követelményének.

A Kúria 2017. évi, a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében elvégzett tevékenységéről számolt be dr. Darák Péter az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt 2018. november 20-án, Budapesten. A Bizottság egyhangúlag támogatta a beszámoló elfogadását.

A felkészülés igénye vezette a 2017. évet – emelte ki a Kúria elnöke a beszámolót ismertetve. Hozzátette, a legfőbb bírói fórum tevékenységének jelentős része arra irányult, hogy az új eljárásjogi és perrendtartási kódexeknek értelmezést adjanak, és alkalmazásukat szakmailag előkészítsék. Darák Péter beszélt a Kúria jogegységi határozatairól és a kollégiumi véleményekről. Az ügyek befogadási rendjének meghatározását kiemelt feladatnak nevezte. A főbíró a Kúrián működő főtanácsadói rendszerről elmondta, a program célja olyan az ítélkezési munkát segítő háttértámogatás kiépítése, amely alkalmas a tudomány eredményeinek beépítésére a bírói joggyakorlatba.

Az önkormányzati normakontroll körében elvégzett tevékenységről szólva Darák Péter elmondta, 45 e tárgykörbe tartozó ügy került a Kúria elé 2017-ben, 39 esetben érdemi döntés született. A települési adó kivetésének témakörében hozott határozatok jelentőségét emelte ki a legfőbb bírói fórum vezetője.

Képviselői kérdésre válaszolva Darák Péter a devizahiteles ügyek elbírálása kapcsán elmondta, a Kúrián konzultációs testület vizsgálja a joggyakorlatot és a jogkérdéseket, a Polgári Kollégium pedig folyamatosan figyeli és elemzi az Európai Unió Bíróságának ítéleteit, vizsgálja a magyar bírói gyakorlatra kifejtett hatásukat.

Szintén képviselői kérdésekre válaszolva az új közigazgatási bírósági rendszer felállításával kapcsolatban kifejtette, a szervezeti elkülönülés előnyös lehet a szakmai munka szempontjából. A Kúria elnöke magyar történelmi, illetve nyugat-európai, valamint lengyel és cseh példákat említett a modell hatékony működésének szemléltetése céljából. Leszögezte, a Kúria támogatja a folyamatos ítélkezés biztosítását. Ugyanakkor felhívta a figyelmet az átmeneti időszakban várható nehézségekre is. Példaként említette egy felsőbírósági igazságügyi alkalmazotti kör létrehozásának kihívásait. Darák Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a reform konkrét megvalósulásról történő véleményalkotás túlmutat a bizottsági beszámoló szabályozási keretein.

A Kúria elnökét a bizottsági tagok ezen túlmenően kérdezték a joggyakorlatnak új irányt szabó kúriai döntésekről a jogos védelem, az uzsora bűncselekmények és a fogyasztóvédelem tárgykörében, valamint arról is, milyen lehetősége van a feleknek abban az esetben, ha aggályaik merülnek fel a bíró pártatlanságával kapcsolatban.

A Kúria elnökének 2017. évi beszámolójának elfogadását a bizottsági tagok 11 igen szavazattal egyhangúlag támogatták.

forrás: Jogi Fórum

A londoni Hogan Lovells nemzetközi ügyvédi iroda azonnali hatállyal felfüggesztette egy magas rangú ügyvédjét, miután a konkurens Irwin Mitchell iroda egy alkalmazottja a szomszédos épületből videóra vette ahogy felnőtt filmet néz munkaidőben. A havi 27 millió forintnak megfelelő összeget kereső, vezető beosztásban lévő ügyvédet felmentették állásából.

A londoni Cityben egy szűk utca, vagyis mindössze néhány méter választja el egymástól a Hogan Lovells és az Irwin Mitchel nevű cég ügyvédi irodáit.

A Hogan Lovells munkatársa az ablaknak háttal ülve nem vette észre, hogy a szomszédból rálátni munkahelyi számítógépe monitorjára, így arról sem volt tudomása, hogy az Irwin Mitchell egyik alkalmazottja okostelefonjával felveszi, amint éppen felnőtt filmet néz.

A Hogan Lovells az angol The Sun napilapnak nyilatkozva közölte: "Tudomásukra jutott, hogy, hogy az irodánkban dolgozó ügyvédünk rendszeresen fenőtt tartalmak nézésére is használta az irodai számítógépét. Az ilyen viselkedést elfogadhatatlannak tartjuk, ezért az ügyvédet felfüggesztettük állásából a vizsgálat befejezéséig."

A történetben szereplő két ügyvédi iroda nem mondhatók átlagos munkahelynek. A Hogan Lovells már 2013-ban a világ tizenegyedik legnagyobb ügyvédi irodája volt, 1,8 milliárd dolláros árbevétellel. 2017-re a cég világviszonylatban a 7. helyre küzdötte fel magát, árbevétele meghaladta a 2 milliárd dollárt. Jelenleg 40 irodája van világszerte, 2800 alkalmazottal.

A konkurens Irwin Mitchell szintén a legnagyobb brit ügyvédi irodák között van - 14 városban 2100 alkalmazottat számlál.

forrás: Jogi Fórum

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az elmúlt években számos intézkedés tett, hogy könnyebbé tegye az ügyfelek bíróság előtti eljárását. Ügyfélközpontokat alakított ki, folyamatosan fejleszti a digitális bíróságot, tájékoztató kiadványokat és kisfilmeket készített – mondta el dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Pécsi KMB) ünnepélyes átadásán, 2018. november 16-án.

Hozzátette, a közigazgatási ügyszakkal a magyar bíróságok dobogós helyen végeztek az európai igazságügyi eredménytáblán 2017-ben. A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon mindig több ügyet fejeznek be, mint amennyi érkezik, az 1 éven túli folyamatban lévő ügyek aránya pedig csupán 3 százalék. Az OBH elnöke kiemelte: a közigazgatási ügyszak újabb nagy átalakulás előtt áll. "Bízom abban, hogy ez a magunk és az ügyfeleink számára egyaránt előnyös lesz" - jegyezte meg, majd kihangsúlyozta: az OBH azon dolgozik, hogy a változásokból, az átalakulásból az ügyfelek semmit se érezzenek meg.

A 2017. március 1-jén kihirdetett közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (Pécsi KMB) feladatkörét, illetékességét jelentősen módosította. A megnövekedett feladatkörre tekintettel a bíróság létszáma az elmúlt közel egy évben jelentősen megemelkedett, éppen ezért vált szükségessé az épület fejlesztése, modernizálása.

Rendeki Ágnes, a Pécsi Törvényszék elnöke kiemelte, hogy a pécsi bírók immár a mai kor kívánalmainak megfelelő épületben nézhetnek szembe a kihívásokkal.

Sipos Balázs, a Pécsi KMB elnöke szerint a megújult épület teljes mértékben betöltheti funkcióját. Akadálymentesített, tömegközlekedéssel és személygépkocsival is jól megközelíthető, a bíróság illetékességi területéhez tartozó Somogy és Tolna megyékből is könnyen el tudnak jutni az ügyfelek. A hét tárgyalóterem mellett többek között irattárat, illetve kollégiumi tanácskozótermet is kialakítottak a felújított épületben.

forrás: Jogi Fórum

A Munka Törvénykönyve (Mt.) rendelkezése szerint év végéig minden munkavállalónak ki kell adni az idei évben esedékes szabadságát – figyelmeztet a Trenkwalder. Számos cég küzd jelentős elmaradásokkal ezen a téren, aminek megoldását jelentősen nehezítheti a munkaerőhiány miatt fel nem töltött létszámkeret, illetve a karácsony előtti csúcsidőszak fokozott terhelése is. A főszabálytól a jogszabály megsértése nélkül csak kivételes esetekben lehet eltérni.

Így vihető át szabadság a következő évre

A főszabálytól leggyakrabban az életkor után járó pótszabadság kiadása kapcsán tud eltérni a munkaadó, arra ugyanis egészen a következő év december 31-ig lehetősége van. A pótszabadság 1-10 nap lehet kortól függően, ezért főként az idősebb munkavállalók esetében biztosít nagyobb mozgásteret. Fontos feltétel, hogy a pótszabadság átviteléről a feleknek az adott naptári évben írásban is meg kell állapodniuk.

Szintén érezhető könnyítést jelent, hogy a tárgyév végén megkezdett szabadság 5 munkanap erejéig a következő évre is átnyúlhat. Ha tehát valaki már idén december 28-án pénteken szabadságra megy, még 2018-as szabadsága terhére egészen január 8-ig pihenhet, amennyiben a szabadságát közben nem szakítja meg.

Azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik az év utolsó negyedében kezdték munkaviszonyukat, az adott időszakra járó tárgyévi szabadság a következő év március 31-éig adható ki.

Fentieken kívül előfordulhat, hogy a munkavállaló oldalán felmerülő ok miatt (leggyakrabban ez keresőképtelenséget jelentő betegség vagy gyesről való visszatérés szokott lenni) a szabadságot lehetetlen a megszabott időszakban kiadni. Ilyenkor a szabadságot az ok megszűnését követő 60 napon belül ki kell adni.

A szabadságolás további fontos követelményei

A munkavállaló az éves szabadságkeretéből hét munkanappal szabadon rendelkezhet. Ezt a keretet a munkáltató – a munkaviszony első három hónapját követően – köteles legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kiadni, ha a munkavállaló a kérést legalább 15 nappal korábban jelezte.

Ugyancsak 15 nappal korábban kell a munkáltatónak is jeleznie, ha a munkavállalót szabadságra kívánja küldeni.

A „15 napos szabály” miatt tehát a gyakorlatban immár alig két hete maradt a cégeknek arra, hogy átvilágítsák, melyik munkavállaló hol tart az idei szabadságának felhasználásában, kivételében, és ez alapján teljessé tegyék az idei év szabadságolási naptárát.

Sajnos rendszeresen előfordul, hogy egy-egy munkáltató a jogszabályi előírás ellenére nem adja ki az adott évben járó szabadságkeretet. A munkavállalóknak tudniuk kell, hogy a természetben ki nem adott szabadság nem vész el, annak kiadását a munkavállaló a munkaviszony tartama alatt később is követelheti. Igaz, a szabadság pénzben ekkor sem váltható meg – arra csak a munkaviszony megszűnése esetén van lehetőség.

forrás: Jogi Fórum

A Kúria közelmúltban publikált egyik ítélete (Kfv.V.35.533/2017/5) szerint az adóhatóság 2012. év vonatkozásában a civil szervezeteknek felajánlható 1%-os személyi jövedelemadó (szja.) felhasználását ellenőrizte. Ennek eredményeként a tárgyévi felajánlás teljes visszafizetését, sőt még az előző évben felajánlott és tartalékol összegekből közel 34 millió forint befizetését is előírta. Valótlan adatok közlése miatt pedig a jövőre nézve ki is zárta a felajánlásokból.

Az ügy leírása szerint az adóhatóság több gyanús, közérdekű tevékenységgel össze nem férő körülményt is feltárt. A civil szervezet megbízott egy Kft.-t gyermekek ételintolerancia vizsgálatával, de a borsos, közel 20 millió forintra rúgó megbízási díj ellenében a Kft. által kiszámlázott 263 db vizsgálatból csak 60 db elvégzése volt bizonylattal igazolt. Az autista betegek körében elvégzett hasonló vizsgálatokról kiállított 3 milliós számla fejében pedig a civil szervezet egyetlen, a Kft. által elvégzett vizsgálatot sem tudott igazolni.

A civil szervezet egy Toyota Prius gépkocsit is vásárolt, és ennek fenntartási költségeit (közel 740 ezer forint) működési költségei között számolta el a felajánlások terhére, de nem tudta igazolni, hogy ez ténylegesen a közhasznú tevékenység érdekében merült fel.

A legnagyobb tétel (több, mint 31 millió forint) egy gyermekkórház javára végzett digitális röntgenfejlesztési projekthez kapcsolódott. Itt az adóhatóság és bíróság azt rótta a felperes terhére, hogy egy újonnan alakult és szabálytalanul működő cégnek adott megbízást, ahelyett, hogy a projektben már részt vevő vállalkozásokkal közvetlenül szerződött volna. Ez ugyanis jelentős túlárazással járt (a valós költség 20 millió forinttal alacsonyabb volt), a cég „formális közreműködése ténylegesen a felmerült költségek jelentős plusz költséggel történő továbbszámlázásában merült ki”.      

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az ítélet végkicsengése szerint elsősorban annak van jelentősége, hogy a megszokottól eltérően ilyen ügyekben nem a hatóságot, hanem a civil szervezetet terheli a bizonyítási kötelezettség. Ha a civil szervezet és a bevont cégek alapvető fontosságú iratokat sem tudnak bemutatni, akkor ennek következményét nekik kell viselniük. Hiába mutatott be a civil szervezet kuratóriumi döntéseket, vizsgálati protokollokat, ezek csupán a felek közötti megállapodást és a vizsgálatok előkészítését bizonyították, azok elvégzését nem. Ezt a hiányosságot pedig nyilatkozattal és tanúvallomással sem lehet korrigálni. A tanú egyébként ellentmondásba is keveredett. A röntgenfejlesztés kapcsán a bíróság utalt személyi összefonódásra is, de lényegében az elvárható gondosság miatt már az is a civil szervezet hátrányára esik, ha egyáltalán teret enged a jogosulatlan felhasználásnak.  

"Ez a szigorú bírósági megközelítés teljesen indokolt ilyen esetekben, mert a felajánlók bizalmának megőrzéséhez és ennek révén a közhasznú tevékenységek civil finanszírozásához fontos társadalmi érdek fűződik." - hangsúlyozza  Bajusz Dániel, az Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje.

forrás: Jogi Fórum

Az elmúlt időszakban több jelentős fejlemény is történt az online kiskereskedelelmmel kapcsolatos üzleti megoldások versenyjogi megítélésében, és a korlátozások felszámolását célzó új szabályozás is hatályba lépett. Az internetes értékesítésre vállalkozó cégeknek érdemes nagyon körültekintően megkötniük szerződéseiket, mivel akár komoly bírságot is kockáztathatnak.

Évek óta dinamikusan bővül itthon az e-kereskedelem, a legfrissebb hazai statisztikák1 szerint  Magyarországon 2017-ben 365 milliárd forintot költöttek el a fogyasztók az interneten, és a kiskereskedelmi forgalom 4,3%-a internetes értékesítésből származott. Az internetes értékesítés elterjedése olyan új piaci megoldások kialakulásához vezetett, amelyek számos kérdést vetnek fel versenyjogi és fogyasztóvédelmi szempontból is, és sok esetben csak a hatóságok beavatkozását követően válik egyértelművé egy-egy konkrét ügy kapcsán, hogy az internetes kereskedelemmel kapcsolatba kerülő cégeknek - bizonyos alapszabályok betartásán kívül - milyen elvárásoknak kell megfelelniük.

Az online értékesítés szabályozásával kapcsolatos legtöbb versenyjogi jellegű fejlemény a korlátozásának felszámolásával kapcsolatos. Ez annak tudható be, hogy az Európai Unió már évek óta kiemelt célként kezeli az európai egységes digitális piac kialakítását, aminek az egyik fontos területe a határon átnyúló internetes kereskedelem elterjedésének elősegítése.

Több, már lezárult vagy most folyamatban lévő bizottsági vizsgálat is amiatt indult, mert termékgyártó vállalkozások kifejezetten megtiltották a forgalmazási hálózatukba tartozó kereskedőknek, hogy a termékeket online is értékesítsék. Teljesen egyértelmű az a versenyjogi gyakorlat, hogy az internetes értékesítés általános tilalma súlyos versenykorlátozásnak minősül és nem megengedett.

Sokkal kevésbé egyértelmű a helyzet az olyan korlátozások kapcsán, amikor a gyártók csak azt írják elő a kereskedőik számára, hogy online piactéren - mint pl. az Amazon vagy az eBay – nem kínálhatják az adott terméket. Több olyan tagállami eljárás indult, amelyben az ilyen jellegű megállapodásokat kőkemény, automatikusan tilos versenykorlátozásként marasztalták el. Az Európai Bíróság tavaly decemberben született Coty-döntésében azonban tisztázta, hogy az online platformokon való árusítás tilalma nem minősül automatikusan tiltott versenykorlátozásnak. Sőt, az online platform-tilalom preferálható indokokkal akár megengedhető is lehet.

Az online kereskedelem korlátozásának másik tipikus eszköze az a módszer, amikor valamely gyártó meghatározott szempontok alapján kiválasztott kereskedőkből álló szelektív forgalmazási hálózatot hoz létre és abból kizárja a tisztán online kereskedőket arra hivatkozva, hogy a forgalmazási rendszerének tagjai csak bolti értékesítést is folytató vállalkozások lehetnek. Ez a korlátozás a versenyjogi szabályok alapján nem tiltott, mint ahogyan az sem, hogy a gyártó különböző áron értékesítse a termékeit a csak online, vagy csak bolti kereskedelmet folytató, vagy mindkét értékesítési formát alkalmazó kereskedőknek. Ezzel szemben versenyjogilag már kifogásolható, ha a gyártó az online és offline is értékesítő kereskedőknek adja eltérő áron a termékeit az értékesítés jellegére tekintettel.

Az e-kereskedelem korlátozására alkalmazott további gyakori eszköz az online értékesíthető termékek minimum árainak meghatározása. Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy a gyártó biztosítsa azt, hogy a forgalmazók ne adják sokkal olcsóbban az online kínált termékeket, mint a boltban kaphatókat, hiszen ez a bolti kereskedőket – akik egyébként rendkívül sok többletszolgáltatást kínálnak – hátrányosan érintheti. Az indokok jogossága ellenére ez a típusú korlátozás nem megengedett a versenyjogi gyakorlatban. Az Európai Bizottság például az elmúlt hónapokban több mint százmillió euró bírságot szabott ki négy, elektronikai cikkeket gyártó cégre az online értékesített termékek árának rögzítése miatt és számos más uniós versenyhivatal is aktívan lépett fel a tovább eladási ár rögzítése ellen.

Szintén sokszor előforduló gyakorlat az, hogy a gyártó és a forgalmazó megállapodnak abban, hogy a forgalmazó nem értékesít más nemzetiségű vagy tartózkodási helyű személyeknek interneten keresztül. „Egy ilyen jellegű megállapodás kőkemény versenykorlátozásnak minősül és versenyhatósági eljárás esetén nagy eséllyel bírság kiszabásához vezet. Érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy a fogyasztók nemzetiségi vagy letelepedési hely szerinti megkülönböztetését nemcsak a versenyjogi szabályok tiltják, hanem az idén hatályba lépett ún. geo-blocking rendelet is, amely több részletszabály bevezetésével próbálja meg elősegíteni a határon átnyúló kereskedelem elterjedését” - mutatott rá Miks Anna, a Deloitte Legal versenyjogi csapatának ügyvédje.

Online korlátozásokat azonban nemcsak a bolti kereskedelem támogatásában érdekelt gyártók alkalmazhatnak. Az utóbbi időben a versenyhatóságok több ügyben is eljárást indítottak amiatt, mert online platformok vagy ár-összehasonlító oldalak arra kötelezték a velük szerződő feleket, hogy tájékoztassák őket arról, hogy más online felületekkel milyen szerződést kötöttek, majd arra kötelezték őket, hogy nekik is legalább ugyanolyan kedvező szerződéses feltételeket biztosítsanak. Összességében jól látható, hogy az online kereskedelemmel kapcsolatos szabályok folyamatosan fejlődnek és a változások valószínűleg az elkövetkezendő időszakban is nagyon intenzívek lesznek.

„Erre utal a Bizottság 2018. november 8-án közzétett “roadmap”-je2, amiben hivatalosan is közölték, hogy az online kereskedelem versenyjogi szabályait meghatározó ún. vertikális csoportmentességi rendelettel kapcsolatban nyilvános konzultációt kezdeményeznek. A csoportmentességi rendelet hatálya 2022-ben fog lejárni, és a Bizottság a stakeholderek véleményének tükrében szeretné eldönteni azt, hogy a jelenlegi szabályozás megfelelő válaszokat ad-e az elmúlt években kialakult változásokra, így elsősorban az online kereskedelem elterjedésére és az új online piaci szereplők belépésére. A konzultációs folyamat eredményeként a későbbiekben sor kerülhet a vertikális csoportmentességi rendelet szabályainak akár jelentősebb felülvizsgálatára is” - jelezte Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda partnere.

Az online kereskedelemmel kapcsolatos szabályok folyamatos változása és összetettsége miatt az e-kereskedelemmel kapcsolatba kerülő vállalkozásoknak különösen körültekintően kell eljárniuk szerződéses partnereikkel való megállapodásaik megkötése, illetve ügyfélkezelési gyakorlatuk és kommunikációjuk kialakítása során és a felmerülő összetett kérdések megválaszolásához minden esetben érdemes szakember tanácsát kérni.

_________________________________________________________________________________

1Az adatok a GKI Digital honlapján közzétett, a GKI Digital és az Árukereső közös online kiskereskedelmi index felméréséből származnak

2https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/initiatives/ares-2018-5068981_en

forrás: Jogi Fórum

Az Alapjogokért Központ szerint a Magyarországgal szemben az Európai Parlament által megindított "jogállamisági eljárásra" vonatkozó uniós szabályok rendkívül homályosak és kétértelműek, az eljárás maga pedig számos kérdést vet fel.
Az Európai Bizottság cselekvési tervet terjeszt elő annak érdekében, hogy fokozza a hatékonyságot, az átláthatóságot és a jogbiztonságot a teljeskörűen működő egységes piacot szolgáló harmonizált szabványok kidolgozása terén.
Az Egyesült Királyságtól eltérő uniós államokban lakóhellyel rendelkező tizenhárom brit állampolgárnak a Brexit-tárgyalások megkezdésére felhatalmazó határozat megsemmisítése iránti kérelme elfogadhatatlan. A Törvényszék megállapítja, hogy a jelen eljárásban megtámadott határozat nem gyakorol hatást a keresetet benyújtó brit állampolgárok jogi helyzetére - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.