jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

A nézők szavazatai alapján Askold Kurov A per című filmje kapta a Verzió közönségdíját, a diákzsűri a legnagyobb hatású film díjával az amerikai Maisie Crow Jackson című alkotását jutalmazta Budapesten a 14. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál vasárnapi zárónapján.

A közönségdíjjal jutalmazott A per című film az orosz államgépezet által húsz év börtönre ítélt ukrán filmrendező, Oleg Szencov kafkai tárgyalását követi végig.

A legnagyobb hatású filmnek (Impact Award) ítélt Jackson az amerikai Dél társadalmi légkörét és a nőgyógyászati ellátáshoz való hozzáférés összetett kérdéseit vizsgálja három olyan nő történetén keresztül, akik eltérően viszonyulnak az abortuszhoz. 

A diákzsűri két filmnek adott különdíjat, az egyik Ayse Toprak francia-német-török koprodukcióban készült alkotása, a Mr Gay Syria, olyan szíriai menekült férfiakról szól, akik a Mr. Gay World versenyre készülnek. A másik különdíjas alkotás a dán Emil Langballe Várakozás című filmje lett, amely egy Dániában élő afgán tinédzser lány és családja kitelepítés elleni küzdelmét mutatja be.

A legjobb diákfilm díját - a kategória 12 filmje közül - a lengyel Pawel Ziemilski Kisvárosi cowboyok című 29 perces dokumentumfilmje nyerte el.

A 14. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon 44 országból öt nap alatt száz filmet mutattak be. Emellett számos szakmai program, közönségtalálkozó, kerekasztal-beszélgetések, filmkészítő workshop, mesterkurzusok és konferenciák egészítették ki a programot.

A keddtől vasárnapig tartó 14. Verzión szereplő alkotások három kategóriában versenyeztek. A nyerteseket Oksana Sarkisova fesztiváligazgató és a zsűri tagjai hirdették ki vasárnap este a Toldi moziban megtartott záróeseményen.

A Verzió Filmfesztivál november 23. és 25. között Pécsett, november 23. és 26. között Szegeden mutat be válogatást a legjobb emberi jogi dokumentumfilmekből.

forrás: Jogi Fórum

Egy adópert megnyerni nehéz és hosszadalmas, ráadásul sokszor az sem mehet biztosra, aki meg van győződve, hogy minden ügyletét tökéletesen és szabályszerűen számolta el. Különös figyelmet érdemelnek ezért azok a lehetőségek, amelyekkel viszonylag könnyen és komplikációmentesen lehet az adóhatósággal szemben diadalt elérni. A bíróságok közelmúltbeli gyakorlata ráadásul szélesítette is ezek körét – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

De mégis, kinek az aláírása?

Mint minden hatósági okiratot, így az adóhatósági határozatot is alá kell írni. Nem mindegy azonban, hogy ki írja alá. A vonatkozó jogszabályok tartalmazzák ugyan, hogy egy határozat aláírására ki jogosult, a szabályoknak való megfelelés a valóságban azonban nem mindig sikerül tökéletesen.

Egy meglehetősen friss, bíróság előtt megfordult ügyben az adóhatósági határozaton nyomtatva ugyan a határozat aláírására jogosult vezető neve és beosztása volt feltüntetve, azonban helyette és nevében egy beazonosíthatatlan személy írta alá azt. Erre a hibára hivatkozva a bíróság az adóhatóság határozatát hatályon kívül helyezte és az adóhatóságot új eljárásra utasította.

Ugyan ez nem fosztja meg az adóhatóságot attól a lehetőségtől, hogy későbbiek során ugyanazt a határozatot – most már a jogszerű aláírással ellátva – meghozza, azonban a legrosszabb esetben is az adózó ezáltal időt nyer, ráadásul az új határozat meghozatala alatt az elévülési idő is ketyeg.

És ha már elévülésről volt szó…

Az adóztatási jog elévülésére vonatkozó szabályok 2012-ben megváltoztak. 2012-ig, ha a bíróság ítéletével az adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte, úgy az új eljárásban lényegében változatlanul folytatódott az elévülés számítása. A 2012 utáni ügyekben azonban az adóhatóság kapott további 6, illetve 12 hónapot, ha megismételt eljárásra került sor.

A közelmúltban egyértelművé vált a bírósági gyakorlat, hogy a meghosszabbodás lehetősége csak olyan eljárásokban illeti meg az adóhatóságot, amelyekben az alapeljárás 2012. január 1. után indult. Márpedig jelenleg is számos olyan ügy vár akár bíróság, akár adóhatóság előtt határozathozatalra, amelyeknél az alapeljárás 2012. január 1. előttre datálódik. Ezen ügyekben nem egy esetben már csupán pár hónap választja el az adóhatóságot az elévüléstől.

Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogásza szerint, az ilyen ügyekben az adózó akkor taktikázik jól, ha el tudja érni azt, hogy a bíróság az eredeti adóhatósági határozatot hatályon kívül helyezze és az adóhatóságot új határozat meghozatalára kötelezze.

Hogyan érhető ez el?

Egyes esetekben előfordulhat, hogy az adóhatóság az adóellenőrzés során súlyos eljárási hibát vétett, vagy az általa becsatolt bizonyítékok önellentmondóak. Sokszor lehet érvelni azzal is, hogy az adóhatóság által lefolytatott bizonyítási eljárásokból logikailag nem következik az a tényállítás, amelyet az adóhatóság a határozatában megjelölt. Ha hasonló okoknál fogva a bíróság hatályon kívül helyezi az eredeti határozatot és megismételt eljárásra kerül sor, úgy az adóhatóságnak általában – az ellenőrzés időigényét, a határozatok meghozatalának időigényét, az észrevételre és fellebbezésre rendelkezésre álló időtartamot is figyelembe véve – már nincs törvényes lehetősége arra, hogy a jogerős határozatát az elévülési időn belül ismételten meghozza. Ennélfogva az adózó anélkül tudja megnyerni az adópert, hogy a per tárgyául vett ügy érdemi elbírálására valójában sor került volna.

A határidőket a hatóság sem lépheti át büntetlenül

Az adóhatóság mind az ellenőrzés lefolytatása, mind a határozata meghozatala során törvényes határidőkhöz van kötve. A jogszabályok azonban nem minden határidő elmulasztásához fűztek tényleges szankciót. Márpedig a határidők elmulasztása sértheti az adózói jogokat. A Kúria nemrég napvilágot látott ítélete azonban változtat az eddigi helyzeten. A Kúria kimondta ugyanis, hogy amennyiben a NAV jelentősen túllépi a határozathozatalra nyitva álló határidőt, úgy a határozatában nem szabhat ki adóbírságot. Megválaszolandó kérdések azonban maradtak a Kúria ítéletét követően is: nem világos például, hogy mi minősül a határozathozatalra nyitva álló határidő „jelentős” túllépésének.

Azzal az érvvel, hogy az adóhatóság a határozathozatalra nyitva álló határidőt túllépte, adópert még nem lehet nyerni, csupán az adóbírság alól mentesülhet az adózó. Ha viszont az adóhatóság az ellenőrzési határidőt lépi túl, azzal viszont már valószínűsíthetően igen. Az adóhatóság ellenőrzési határidőt követően végzett eljárási cselekményei (pl. egy tanúkihallgatás eredménye) ugyanis nem vehetők figyelembe az eljárás során. Az ellenőrzési határidő túllépése esetén tehát elég lehet az adózónak arra hivatkoznia a bíróság előtt, hogy a határidőn belül megtett ellenőrzési cselekményekkel az adóhatóság nem volt képes a tényállást teljes körűen bizonyítani, ami a határozat hatályon kívül helyezéséhez vezethet.

Érdemes a könnyű utat keresni

Egy adóper kezdetekor – ahelyett, hogy belefeledkezne az adószabályok értelmezésének kusza dzsungelébe – az adózónak érdemes tehát azon formai és egyszerű érveket figyelembe vennie, amelyek a per könnyű és fájdalommentes megnyeréséhez vezethetnek. Mint a fenti példák bizonyítják, a jogszabály és a bírói gyakorlat tálcán kínálják ezeket a lehetőségeket.

forrás: Jogi Fórum

Kriminalizálásuk, vagyis elkövetőként kezelésük helyett áldozatnak kellene tekinteni a 14 és 18 év közötti prostituáltakat - hangsúlyozták annak a gyermekjogi konferenciának az előadói, amelyet csütörtökön rendeztek Budapesten.
Az ENSZ-ben elismerik, hogy a migrációs politika nemzeti hatáskör - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a világszervezet New York-i székházában folytatott tárgyalásai után, helyi idő szerint csütörtökön.

A fogyasztó eladta az autóját, de elfejtette átíratni az éves matricát az új gépkocsira. Egy másik autós úgy tudta, hogy elég az autópályára történő ráhajtás után megvenni a matricát. A harmadik fogyasztó pedig a fizetésnél rosszul adta meg a rendszámát. Mindhárom esetben közös, hogy közel hatvanezer forintos büntetést kaptak, ami azonban elkerülhető lett volna egy kis odafigyeléssel. Mire kell ügyelni az autópálya-matrica megvásárlásakor? A Budapesti Békéltető Testület összeállította jótanácsait, hogy mire figyeljenek a fogyasztók.

Bizonyos autópályák használatáért a fogyasztóknak díjat (használati díj) kell fizetniük. Ez öztudott. Az már viszont kevésbé köztudott, hogy ha elfelejtik az eredeti díjat megfizetni, akkor a későbbi pótdíj akár 59.500 Ft is lehet, ha a pótdíjat 30 napon túl fizetik meg.  

Emellett további dolgokra is figyelni kell.

1. Nagyon fontos, hogy a fogyasztók már akkor megvegyék a matricát, mielőtt ráhajtanak az autópályára. Hiába váltják meg azt ugyanis a kérdéses naptól, az csak és kizárólag a vásárlást követő időszakra lesz érvényes. Nem lehet tehát a matricát egy korábbi időpontra nézve, utólag megvenni. Annál is inkább, hogy azt jogszabály szerint is, kötelező előre megváltani. Erre mód van többek között a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. által kijelölt árusítóhelyeken, a megbízott viszonteladóknál, de ugyanúgy megváltható a matrica elektronikus úton is.

2. Lényeges körültekintően ellenőrizni azt is, hogy a fogyasztó a vásárláskor milyen adatokat ad meg! Ennek alapját a gépjármű forgalmi engedélyében szerelő adatok képezik, úgymint a forgalmi rendszám, valamint a gépjármű megengedett legnagyobb össztömegének értéke. A rendszámnál már akár egy elütés, elírás is pótdíjat eredményezhet, ugyanis ilyenkor olyan, mintha egyáltalán nem is váltott volna a fogyasztó matricát.

Az előírások egyértelműek: a vásárló köteles az általa megadott adatok ellenőrzésére és a végső jóváhagyására. Ez azt is jelenti egyúttal, hogy jóváhagyás előtt ellenőrizni kell a forgalmiban szereplő adatokkal való egyezést. Később már nem hivatkozhatnak a fogyasztók arra például a benzinkúton, hogy mást kaptak, mint amit kértek.

Érdemes tudni azt is, hogy érvényes autópálya matricáról akkor beszélhetünk, ha a fogyasztó a vásárlást és az érvényességet nyugtázó értesítést megkapta, vagy pedig a vásárlás során az ellenőrző szelvény eladói példányát aláírta és kézhez kapta az ellenőrző szelvény vevői példányát.

3. Azt se mulasszák el ellenőrizni a fogyasztók, hogy az autójuknak megfelelő díjkategóriát váltják-e meg, hiszen ennek eltévesztése is büntetést eredményezhet!

Létezik D1, D2, B2 és U díjkategória. A D1-be a motorkerékpár, valamint a legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, - a vezetővel együtt – legfeljebb hét személy szállítására alkalmas személygépkocsi és annak pótkocsija tartozik.

D2 díjkategóriát kell váltani, ha a személygépkocsi nem tartozik a D1 kategóriába, de ugyanúgy a D2-t szükséges megvenni, ha legfeljebb 3.5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsiról, vagy lakókocsiról van szó.

A fogyasztókat nem kifejezetten érinti már, hisz autóbusz esetén szükséges csak megvenni a B2 kategóriát, míg az U díjkategóriába azok az utánfutók tartoznak, amelyeket a D2 vagy a B2 díjkategóriába tartozó járművel vontatnak.

4. Érdemes előre számolni és tervezni a fogyasztóknak, hogy milyen matricát váltanak, ugyanis érvényességi időt tekintve az háromféle is lehet.

Létezik a heti matrica, ami a fogyasztó által megjelölt kezdő napra és még attól számítva, további kilenc napra (összesen tíz egymást követő naptári napra) érvényes. Van havi matrica is, amely a fogyasztó által megjelölt kezdő naptól a következő hónapban, számát tekintve a kezdő nappal megegyező nap 24 óráig, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, úgy a hónap utolsó napjának 24 óráig érvényes. Végül pedig váltható éves matrica is, ami a tárgyév első napjától a tárgyévet követő év január 31. napjának 24 óráig érvényes.

5. Ha már megtörtént a baj, és a fogyasztó büntetést kapott, sokkal kevesebbet kell befizetni, ha a pótdíj megfizetésére a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül kerül sor.

Míg ugyanis a D1, D2 és U kategória esetében például csak közel tizenötezer forint a pótdíj (egész pontosan 14.875), addig harminc napon túli megfizetés esetén az már 59.500 Ft-ra növekszik. Az említett B2 kategóriánál, szintén a harminc nap után már a pótdíj például 267.700 Ft.

Ne feledjék azt sem a fogyasztók, hogy a harminc napos határidő akkor is megkezdődik, ha nem veszik át a fizetési felszólítást! Ugyanis kézbesítési vélelem érvényesül, és a könyvelt küldeményként postára adott pótdíjfizetési felszólítást a feladástól számított ötödik munkanapon már kézbesítettnek kell tekinteni! Nagyon fontos, hogy ha utólag szereznek a felszólításról csak tudomást, akkor jelentsenek be kifogást írásban a fogyasztók haladéktalanul, előadva a tényeket és erre nézve az esetleges bizonyítékokat, ami igazolja, hogy önhibájukon kívül nem értesültek az adott postai levélről.

Meg kell jegyezni azonban, hogy a határidő nyugszik, ha például igazolni tudják rendőrségi feljelentéssel, hogy az adott gépjárművet például ellopták még a büntetés előtt.

6. Tartsák észben azt is, hogy bizonyos esetekben mentesülhetnek a pótdíjfizetés alól, amelyekről érdemes külön tájékozódni!

Ilyen eset például az, ha a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a NÚSZ Zrt. ügyfélszolgálatán bemutatják a matrica megvásárlását igazoló ellenőrző szelvényt vagy ezt nyugtázó értesítést! Emellett akkor sincs helye a pótdíj kiszabásának, ha a gépjármű tulajdonosa vagy az üzembentartó igazolja, hogy az autót például ellopták, és az erről szóló jogerős hatósági döntést vagy ennek a másolatát a NÚSZ Zrt-nek a jogerőre emelkedést követő tizenöt napon belül bemutatja.

7. Végül érdemes arra is odafigyelni, hogy csökkentett díj (1470 Ft) ellenében lehetőség van a matricát átírni a fennmaradó érvényességi időszakra, ha például a kocsi tulajdonosa eladta az autóját és egy másikat vásárolt. Ugyanez igaz arra is az esetre is, amennyiben rendszámcsere volt.

Ha a fogyasztó például tévesen adta meg a díjkategóriát, úgy szintén az említett csökkentett díj ellenében a matricát módosíthatja a megfelelő díjkategóriára, ilyenkor azonban az ezt megelőzően kiszabott pótdíjat vagy pótdíjkülönbözetet meg kell fizetni.

Sokszor kerül sor véletlenül rendszámtévesztésre: tudatos magatartás esetén itt is csökkenthető jelentősen, illetve elkerülhető a fogyasztót terhelő büntetés (pótdíj). Ha ugyanis ezt észreveszi időben, úgy – legfeljebb 3 karakter eltérésig -, a matrica érvényességi idejének kezdetétől számított hatvan napon belül, illetve a téves rendszám miatt kapott pótdíjfizetési felszólítás kézhezvételét követően harminc napon belül lehetőség van a helyes rendszám rögzítésére. Ekkor az átírási díj összege karakterenként 1470 Ft, viszont ilyenkor a kapott pótdíj megfizetése alól teljesen mentesül a fogyasztó, mivel a módosított matrica ekkor a teljes érvényességi időre lesz érvényes.

A fentiek jól mutatják, hogy nem nélkülözhető a megfelelő tudatosság az autópálya-matrica megvásárlásakor, ezáltal ugyanis – a jelentős bosszúság mellett – több tízezer forintot spórolhatnak meg a fogyasztók, elkerülve a felesleges büntetést!

forrás: Jogi Fórum

A magyar közszférában a verseny helyzete jó. Az intézmények elmúlt három évben lefolytatott eljárásainak átlagosan mintegy 17 százalékában fordult elő, hogy valamilyen okból háromnál kevesebb ajánlattevő vett részt egy közbeszerzési eljárásban” – ismertette Domokos László a Közbeszerzési Hatóság nemzetközi konferenciáján. Az eseményen az Állami Számvevőszék elnöke bemutatta az ÁSZ 2017. évi Integritás-felmérésének közbeszerzésekre vonatkozó tapasztalatait.

A kilencvenes évek közepén a közbeszerzés még korántsem volt olyan általános gyakorlat, mint ma – nyitotta előadását az ÁSZ elnöke. Akkor még csak a magyar GDP értékének alig 2 százalékát tették ki az ilyen módon szabályozott beszerzések. Ugyanakkor ma már – az OECD adatai szerint – a közbeszerzések nagyságrendje eléri Magyarország bruttó nemzeti össztermék értékének a 14 százalékát – ismertette Domokos László. Hozzátette: ez az arány kevéssel az OECD országok átlaga felett van. A kormányzati kiadások százalékában vizsgálva a közbeszerzések értékét, azt mondhatjuk el, hogy a hazai közpénzek több mint negyedét költjük el közbeszerzések útján – fejtette ki az ÁSZ elnöke.

Az új Alaptörvény és az integritás kultúrájának terjesztése

Felidézte, hogy az új Alaptörvény 2012. január 1-jei hatályba lépése után korábban nem tapasztalt gazdasági fejlődés vette kezdetét. Domokos László rámutatott: csökken a GDP-arányos államadósság, visszafizettük a gazdaságpolitikai döntések szabadságát korlátozó nemzetközi, kötött, a válságkezelés kapcsán felvett hiteleket. Magyarország kikerült a túlzott deficit eljárás alól. Megszabadultunk az inflációs spiráltól, stabil a magyar forint. Gazdaságunk növekszik, tavaly óta Magyarországot már befektetésre ajánlják a nemzetközi hitelminősítők. Mindezekre nem volt példa az új Alaptörvény elfogadása előtti időszakban. Teljes gazdaságpolitikai fordulat valósult meg, amelyet az államműködés és a közigazgatás reformjának megindítása támogat – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.

Domokos László meggyőződését fejezte ki, hogy a közigazgatási kultúra megújításában kiemelkedő szerepet töltött be az integritás kultúrájának elterjesztése. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy az Állami Számvevőszék az Országgyűlés felhatalmazása alapján és a stratégiájában foglaltakra építve immár 10 éve elkötelezte magát az integritásalapú közigazgatási kultúra meghonosítása mellett, és kiemelt figyelmet fordít a korrupció elleni fellépésre. Az ÁSZ a holland számvevőszékkel való együttműködés keretében megalapozott, majd 2009-ben elindított Integritás-projekt révén, a közszféra korrupciós kockázatainak beazonosításával, új módszertan kidolgozásával, az integritás tartalmi elemeinek definiálásával a magyar költségvetési szféra egészére kiterjeszthető, nemzetközi szinten is érdeklődést kiváltó modellt alakított ki.

A 2017-es Integritás-felmérés közbeszerzésekre vonatkozó tapasztalatai

Az ÁSZ elnöke felhívta a figyelmet, hogy az ÁSZ az éveként elvégzett Integritás-felmérésével 2017-ben már hetedik alkalommal méri fel a közszféra intézményeinek korrupciós veszélyeztetettségét. Mint mondta: az idei adatfelvételben minden korábbinál több, összesen 3346 szervezet vett részt, azaz a válaszadók száma 2011 óta megháromszorozódott. Ezt azt jelenti, hogy az integritás személet iránti igényt sikeresen elterjesztettük a magyar közszféra intézményei között – szögezte le Domokos László. Hozzátette: a 2017. évi Integritás-felmérésről készülő részletes elemzést az ÁSZ várhatóan december elején hozza nyilvánosságra.

A nemzeti integritás szintje szempontjából döntő jelentőségű a közbeszerzések integritása – mondta el Domokos László a 2017. évi Integritás-felmérés közbeszerzésekre vonatkozó következtetéseit ismertetve. Összegezte: Az idei adatfelvétel során választ adó 3346 közintézmény az elmúlt három évben mintegy 22 ezer közbeszerzési eljárás előkészítésében vett részt. Az eljárások mennyisége ugyanakkor nagyon egyenlőtlenül oszlik meg. A legnagyobb és a legkisebb méretű ajánlatkérők által lebonyolított közbeszerzési eljárások átlagos darabszáma közötti különbség tízszeres - ismertette az ÁSZ elnöke.

Domokos László felidézte: a közbeszerzések uniós irányelveken alapuló 2015-ös újraszabályozása ma már nem az ajánlatok olcsóságát helyezi minden más szempont fölé, hanem az összességében legkedvezőbb ajánlat elvét teszi főszabállyá. Leszögezte: az uniós alapelveken nyugvó közbeszerzési eljárások esetében illúzió, hogy a közbeszerzés a legolcsóbb beszerzési forma a köz számára. A köz érdeke ma már fokozottan az, hogy fair és átlátható eljárásban, versenyben válasszák ki a szerződő partnert, akkor is, ha ez egyes esetekben hosszabb időt igényel és magasabb költségeket jelent. A nagyobb verseny növeli a transzparenciát és csökkenti a pályázók összejátszásának veszélyét is – hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.

Domokos: megfelelő a közbeszerzési verseny helyzete, ugyanakkor vannak kockázatok

Ebből kiindulva általában elmondható, hogy a hazai közintézményekben a verseny helyzete jó – hangoztatta Domokos László. Az intézmények elmúlt három évben lefolytatott eljárásainak átlagosan mintegy 17 százalékában fordult elő, hogy valamilyen okból háromnál kevesebb ajánlattevő vett részt az eljárásban. A verseny erősségét az is mutatja, hogy az intézmények között nem jelentős a szórás abban a tekintetben, hogy eljárásaikban milyen arányban fordul elő háromnál kevesebb ajánlattevő – tette hozzá. A szoftverek, licenszek, szellemi termékek, a jótállással biztosított kivitelezési munkák ma már számos olyan beszerzést jelentenek, ahol csak egy szereplő tud ajánlatot tenni, az ilyen piacok monopolizáltak. A versenyerősség ezen szintje ennek fényében is jónak mondható – összegzett az ÁSZ elnöke.

Az eljárások eredményességét és szabályosságát vizsgálva azt találtuk, hogy a versenyerősség, tehát a háromnál több ajánlattevő jelenlétének biztosítása védő hatást fejt ki a közbeszerzési elmarasztalásokkal és megtámadásokkal szemben. Azon ajánlatkérők esetében, amelyek kisebb versenyt tudtak biztosítani, nagyobb arányban fordultak elő a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróság által kimondott elmarasztalások is. A közbeszerzéseket lefolytató közintézmények eljárásaik eredményességének biztosítása érdekében tehát maguk is érdekeltek, hogy a választott eljárási típussal és a pályázati kiírás feltételrendszerével ne korlátozzák az ajánlattevők számát – ismertette a friss eredményeket az Állami Számvevőszék elnöke.

A közbeszerzések típusát és értékét vizsgálva azt találtuk, hogy az uniós értékhatár fölötti eljárásokat lefolytató intézményeknél arányaiban több az elmarasztalás is. Az ilyen nagyobb, és többet költő intézmények elmarasztalásának valószínűségét az uniós eljárások lefolytatásával járó ismeret és gyakorlat tehát nem mérsékli, a megtámadások esélyét pedig minden bizonnyal növeli a magasabb szerződési érték – világított rá Domokos László. A külső szakértők alkalmazásáról szólva pedig felhívta a figyelmet, hogy a hazai közszférában a szakértők igénybevétele elterjedt gyakorlat. Ugyanakkor kevésbé elterjedtek a szakértők alkalmazására vonatkozó szabályzatok. Ezért a külső szakértők alkalmazására vonatkozó szabályozottságot a közszférában mindenképpen erősíteni kell – hangsúlyozta előadásában Domokos László.

Csak idén több 40 millió forint közbeszerzési bírság az ÁSZ jelzései alapján

Végezetül a számvevőszéki ellenőrzések következményeként idén kezdeményezett közbeszerzési eljárásokról szólva elmondta: az ÁSZ a 2017 novemberéig 47 esetben kezdeményezett jogorvoslati eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, illetőleg élt megkereséssel a Közbeszerzési Hatóság elnökénél. A legtipikusabb szabálytalanság továbbra is a közbeszerzési eljárás mellőzése, valamint kisebb számban a megkötött szerződések közbeszerzési törvénybe ütköző módosítása. A közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságok túlnyomó része egészségügyi intézmények, állami és önkormányzati gazdasági társaságok, valamint alapítványok, közalapítványok ellenőrzései során merültek fel – ismertette az ÁSZ elnöke. A Közbeszerzési Döntőbizottság az Állami Számvevőszék által az idei évben kezdeményezett eljárásokban eddig összesen 40 millió 525 ezer Forint összegű bírság kiszabásáról rendelkezett – tette hozzá Domokos László.

Több mint 350-en vettek részt a Közbeszerzési Hatóság nemzetközi konferenciáján

A Közbeszerzési Hatóság „Átlátható, hozzáférhető és versenyképes közbeszerzés” címmel Magyarország V4-es elnöksége keretében idén ősszel immár második alkalommal rendezett nemzetközi konferenciát, mely jelentős érdeklődés mellett, több mint 350 hazai és külföldi közbeszerzési szakember részvételével zajlott, Budapesten. A konferencián előadást tartott még Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, valamint az Európai Bizottság több szakembere, továbbá Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia és Szlovákia közbeszerzési szervezeteinek vezető képviselői is.

forrás: Jogi Fórum

A fogyasztóvédelmi ellenőrzések középpontjában az e-kereskedelem áll idén, hogy a családok biztonságosan vásárolhassanak az interneten is - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).

A tárca tájékoztatása szerint a következő hetekben ugrásszerűen nő az online vásárlások száma, amelyek során érdemes figyelembe venni a fogyasztóvédelmi hatóság, az NFM internet laboratóriuma és az Európai Fogyasztói Központ tapasztalatait, próbavásárlásainak tanulságait.

Az e-kereskedelemben a fogyasztónak nincs lehetősége a vásárlás előtt a terméket ténylegesen megnézni és konzultálni az eladóval. A webáruházaknak ezért részletes tájékoztatást kell adniuk elérhetőségeikről és cégadataikról, a vásárlókat pedig elállási jog illeti meg. A fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalata alapján a honlapokról gyakran hiányoznak az elérhetőségi adatok és egyéb előírt információk, közzétételük pedig azért is fontos, mert azok alapján láthatja a vásárló, hogy melyik országból, milyen típusú vállalkozástól rendel. A magyar nyelvű honlap, a ".hu" végződés, valamint a magyar nyelvű reklámok nem garantálják, hogy a rendelés hazai webáruházból történik.

Az internetes vásárlás előtti tájékozódást segíti az NFM által létrehozott, súlyos jogsértést elkövető webáruházakat összegyűjtő adatbázis is, amely a www.jogsertowebaruhazak.kormany.hu címen érhető el - hívta fel a figyelmet a tárca.

A termék árát, a szolgáltatás díját egyértelműen, adóval és egyéb járulékos költségekkel, például a szállítási díjjal együtt kell feltüntetni. A webáruházak többféle szállítási lehetőséget és fizetési módot biztosítanak a vásárló részére, utóbbiak közül a legbiztonságosabb az utánvét. Előre fizetés esetén bankkártya-használatkor visszaterhelésre (chargeback) van lehetőség, ha a kifizetett termék nem érkezik meg.

Az online vásárlásnál akkor jön létre a szerződés, ha a webáruház visszaigazolást küld a vásárlónak a rendelésről és a termék részletes adatairól, beleértve az árat is. A szállítási határidőt az értékesítő cég határozza meg raktárkészlete és a logisztikai partnerrel kötött szerződés alapján. Ha a termék jelentős késéssel érkezik, a fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indíthat megtévesztő gyakorlat miatt.

Futár általi kézbesítés esetén átvételkor csak akkor bontható fel a csomag a termék állapotának megvizsgálása érdekében, ha a webáruház és a futárcég erről előzetesen megállapodást kötött, ilyen esetben a vásárló aláírásával a termék sértetlenségét igazolja. Egyéb esetekben a futár kizárólag a csomag sértetlen kézbesítéséért felel. A későbbi igényérvényesítési lehetőségek miatt a vásárlónak fontos ellenőriznie az átvételi elismervény tartalmát.

Amennyiben a termék nem felel meg, vagy a vásárló meggondolta magát, indokolás nélküli, a termék átvételétől számított 14 napon belül elállási jog illeti meg. Gyakori probléma, hogy az interneten rendelt, de az üzletben személyesen átvett termékekre nem biztosít a kereskedő elállást, holott erre a vásárlónak ebben az esetben is lehetősége van! Ezen felül több webáruház csak akkor venné vissza a terméket elállás keretében, ha a vásárló eredeti csomagolásban küldi vissza, pedig az elállási jog nem köthető többletfeltételekhez - hangsúlyozta az NFM.

Az ellenőrzött webáruházak 41 százaléka nem tájékoztatja a fogyasztókat arról, hogy elállásra a termék megrendelése és a kiszállítás közötti időtartamban is lehetőség van. Ha a fogyasztó eláll a szerződéstől, vissza kell juttatnia a terméket a kereskedőhöz, a vállalkozás pedig haladéktalanul, de legkésőbb 14 napon belül köteles visszatéríteni a fizetéssel azonos módon a vételárként megfizetett teljes összeget, ideértve a szállítási díjat is.

Az elállási jog nem korlátlan, a kereskedőnek egyes termékkörökre nem kell elállási jogot biztosítania, például a gyorsan romló élelmiszerekre, a kibontott csomagolású CD-re, DVD-re, szoftverre, letöltött programokra, vagy a fogyasztó egyedi utasításai alapján gyártott termékekre. 

A tárca hangsúlyozta: online vásárlás esetén tudatos döntések meghozatalával, pár plusz kattintással sok későbbi problémát meg lehet előzni. Amennyiben a körültekintő vásárlás ellenére probléma merül fel, és azt a webáruházzal nem sikerül rendezni, a vásárló a 197 járási hivatal egyikéhez és a békéltető testületekhez fordulhat. A fogyasztók igénybe vehetik az online vitarendezési eljárást is 2016-tól a http://ec.europa.eu/odr honlapon.

Az uniós országból való rendelés során felmerült panaszok megoldásában az NFM-n belül működő Európai Fogyasztói Központ tud érdemi, ingyenes segítséget nyújtani, amiről bővebb tájékoztatás a www.magyarefk.hu oldalon érhető el.

A fogyasztóvédelmi intézményrendszer aktív jelenléttel és rendszeres ellenőrzésekkel járul hozzá az online kereskedelemben a magyar vásárlók biztonságához, jogainak megóvásához, érdekeinek védelméhez, megfelelő körültekintéssel azonban a fogyasztók maguk is sokat tehetnek azért, hogy az online vásárlás ne felesleges, elkerülhető bosszúsággal járjon - áll a közleményben.

forrás: Jogi Fórum

Az építőipari tevékenység volumenének növekedésével egyidejűleg elszaporodott az inert hulladékok engedély nélküli elhelyezésének mennyisége és az esetszám egyaránt. A sajnálatos jelenség okai és kezelésének hatósági buktatói közül a tanulmány a legfontosabbakat gyűjti össze és mutatja be hulladékgazdálkodási, illetve jogi szempontból. Ennek során szó esik többek között a hulladékgazdálkodási járulék intézményéről, a környezetvédelmi hatósági eljárás nehézségeiről, és az egyes jogalkalmazói dilemmákról.

forrás: Jogi Fórum

Országos akciót hajtottak végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Vagyonvisszaszerzési Hivatalával együttműködve, hogy felszámoljanak egy webáruház alá szervezett, cégláncolatokat működtető bűnszervezetet, amely 4,5 milliárd forint adót igényelt vissza jogtalanul.
Életbe lépett a meghosszabbított kilakoltatási moratórium szerdán - közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM). Az Országgyűlés október 31-én fogadta el azt a törvénymódosítást, mely a kilakoltatási moratórium időtartamát a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszak helyett november 15-től április 30-ig állapítja meg magánszemélyek esetében.

Lemondott az Európai Unió koszovói jogi és igazságügyi missziójának (EULEX) bírói testületét vezető Malcolm Simmons, mert - mint mondta - az EULEX soraiban több korrupciós ügyre is fény derült.

A pristinai sajtó csütörtökön a Le Monde francia napilap értesüléseire hivatkozva közölte: a brit Malcolm Simmons az utóbbi hetekben több korrupciós ügyet is jelentett, amely a misszión belül történt, például arra is rámutatott, hogy az EULEX egy másik bírája feltörte az email-fiókját. Az esetet jelentette a brit és az uniós külkapcsolati szolgálatnak, és arra kérte őket, hogy jelentsék az esetet a rendőrségnek, amire nem voltak hajlandók. 

A KosSev észak-koszovói hírportál értesülései szerint Simmons további vádakat is megfogalmazott az EULEX-szel kapcsolatban, például arra is utalt, hogy a testület megbízatása kifejezetten politikai jellegű. "Az EULEX nem a jogállamiság és a törvény betartásáért felel, hanem politikai misszió, és aki másképp gondolja, az vagy naiv, vagy hülye"- idézte a KosSev a bírót. Mint mondta: a bírókra folyamatos politikai nyomás nehezedett. Szerinte kollégáinak többsége őszinte és igazságos, de nem akar a rendszer ellen harcolni, mert tudja, hogy abból csak gondja származna.

Malcolm Simmons szerint a politika azt várja az EULEX-től, hogy olyan ellenzéki politikusokat lehetetlenítsen el, mint például Fatmir Limaj, a Koszovói Kezdeményezés (Nisma) nevű párt vezetője, aki korábban a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik parancsnoka volt Hashim Thaci jelenlegi köztársasági elnök és Ramush Haradinaj miniszterelnök mellett. Limaj ügyében a hágai Nemzetközi Törvényszék is vizsgálatot folytatott, ám végül felmentették. 

Az EULEX-et 2008-ban, Koszovó függetlenségének kikiáltása után néhány hónappal hozták létre, Malcolm Simmons azóta látott el bírói feladatokat a koszovói misszióban, 2014 óta pedig a bírói testület elnöke volt.

forrás: Jogi Fórum

Az Országos Bírósági Hivatal megújult formában és részletességgel több évre visszatekintő módon elkészítette a bíróságok adatszolgáltatásai alapján a 2017. első féléves ügyforgalmi adatok alakulását bemutató összefoglalóját.

Az Országos Bírósági Hivatal célja, hogy az ítélkezés kiemelkedő megalapozottságának fenntartása mellett – az állampolgárok igényének megfelelően – az ügyek a lehető leggyorsabban kerüljenek befejezésre, ezáltal csökkentve a bíróságokon lévő folyamatban maradt ügyek számát.

Az adatok alapján elmondható, hogy több ügyforgalmi tendencia, időszerűségi és megalapozottsági mutató is tovább javult.

1) A bíróságok 763.000 ügyet fejeztek be, mely csaknem 29 ezerrel felülmúlta az érkezést. (Elemzés 15. oldal, 15. ábra)

2) 2016. június 30. napjához képest jelentősen, több mint 20%-kal; 345 ezerről 271 ezerre csökkent a folyamatban maradt ügyek száma. (Elemzés 15. oldal 16. ábra)

3) Civilisztikai ügyszakban továbbra is a járásbírósági befejezett ügyek 1%-ánál kevesebb határozatot helyeztek hatályon kívül a törvényszékek. (Elemzés 117. oldal, 189- ábra)

4) Törvényszéki első fokon tovább csökkent az elhúzódó peres ügyek száma, így 2010 június 30. napjához képest (3558 elhúzódó ügy) 2017. június 30. napján - már kevesebb, mint a fele - 1680 elhúzódó peres ügy volt ezen az ítélkezési szinten. (Elemzés 139. oldal, 228. ábra)

5)  Az ítélőtáblákon is javultak az időszerűségi mutatók. A folyamatban maradt peres ügyek átlagos időtartama 86 napra csökkent. (Elemzés 177. oldal, 306. ábra)

6) Annak ellenére, hogy több tényező is nehezíti az ügyek korai befejezését, az éven belüli befejezési arányok növekedését, mégis elmondható, hogy 2017. I. félévében a 2010, 2015 és a 2016 I. féléves arányokat meghaladóan 87,1%-os értéket értek el a bíróságok. (Elemzés 148.oldal 247. ábra)

Az OBH 2017. I. félévi ügyforgalmi elemzése ITT megtekinthető

forrás: Jogi Fórum

A hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárások száma szinte megfeleződött az első három negyedévben a tavalyi év azonos időszakához képest, és ezen ügyletek értékében még jelentősebb a mérséklődés - mondta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a szervezet Átlátható, hozzáférhető és versenyképes közbeszerzés elnevezésű nemzetközi konferenciáján, Budapesten.

Rigó Csaba Balázs a rendezvényen megjegyezte: a magyar Közbeszerzési Hatóság Európában is egyedülálló módon a közbeszerzési eljárások jogszerűsége mellett a megkötött szerződések teljesítését is ellenőrzi. Ebben a jogkörben november 10-ig 101 ellenőrzést indítottak, 44 jogorvoslati eljárást kezdeményeztek a közbeszerzési törvény megsértése miatt, a kiszabott bírság pedig több mint 330 millió forintot tett ki.

A hatóság keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság idén várhatón rekordmértékű bírságot szab ki a közbeszerzési szabálytalanságok miatt, melyek összértéke év végéig megközelítheti a 700 millió forintot - vélekedett a hatóság elnöke. 

Rigó Csaba megjegyezte, hogy a közbeszerzési szerződések értéke idén hozzávetőleg 4600 milliárd forintot tett ki, ami a GDP több mint tíz százaléka. Ez jóval magasabb érték a korábbi évek adataihoz képest.   

A hatóság elnöke előadásában felidézte az Európai Bizottság legfrissebb belső piaci jelentését, amely szerint Magyarországon a közbeszerzések átláthatósága szinte száz százalékos, ami azt jelenti, hogy az ajánlattevők gyakorlatilag minden jogszerűen kiadható információhoz hozzájutnak az ajánlatkérőtől.  

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a konferencia védnöke a rendezvényen előzetes tájékoztatást nyújtott a magyar közszféra korrupciós kockázatait mérő integritás felmérésük közbeszerzésekre vonatkozó eredményeiről. (A felmérést teljes terjedelmében december elején hozza nyilvánosságra az ÁSZ.) 

A közbeszerzések terén jó a versenyhelyzet - ismertette a hetedik alkalommal elkészített felmérésük egyik fontos megállapítását Domokos László. Mint mondta, az elmúlt három évben lefolytatott eljárások átlagosan mintegy 17 százalékában fordult elő, hogy valamilyen okból háromnál kevesebb ajánlattevő vett részt az eljárásban.

A nagyobb verseny növeli a transzparenciát és csökkenti a pályázók összejátszásának veszélyét is - jegyezte meg a  számvevőszéki elnök.

A számvevőszéki ellenőrzések által feltárt legtipikusabb szabálytalanságok a közbeszerzési  eljárások mellőzése és a megkötött szerződések törvénybe ütköző utólagos módosítása - mondta Domokos László, aki arra is kitért, hogy az általuk észlelt hiányosságokra a Közbeszerzési Döntőbizottság már negyven millió forintnyi bírságot kiszabott. 

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a konferencián azt hangsúlyozta, hogy a kamara jó néven venné a közbeszerzési rendszer megreformálását oly módon, hogy az árversenyről a műszaki tartalomra helyeződjön át a hangsúly az eljárások során. Jelenleg az ajánlattevők az árak csökkentésében versenyeznek, később viszont sok esetben a költségek mégis megugranak - jegyezte meg a kamara elnöke. Ezzel szemben a gazdaság számára az lenne a jobb, ha meghatároznák, hogy egy-egy célra pontosan mennyi pénz áll rendelkezésre, s mindenki ismertetné, hogy a megadott összegben milyen műszaki megoldásokat képes nyújtani. 

A kamara elnöke tájékoztatta a résztvevőket, hogy hivatalosan kérték az elektronikus közbeszerzési rendszer kötelező alkalmazásának elhalasztását a tervezett időpontról, jövő év elejéről április 15-ig. (A törvénymódosító javaslatot a témában már benyújtotta a kamara kérésére Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kósa Lajos fideszes képviselő.)  

A V4-es elnökség keretében rendezett konferencián Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára egyebek mellett arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a visegrádi csoport elnökségi feladatait Magyarország immár ötödször látja el.

forrás: Jogi Fórum

A kormányszintekig mutató, nagy károkat okozó adóoptimalizálás visszaszorítása érdekében hiteles európai feketelistát kell létrehozni, amelyet lehetőleg az eurót használó országok pénzügyminisztereinek legközelebbi tanácskozásán, december 5-én el is kell fogadni - jelentette ki Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének az adóelkerüléssel és adóparadicsomokkal foglalkozó vitáján.

Hangsúlyozta, hibás és hiányos az az adópolitika, amely megengedi és jogszerűnek állítja be, hogy gazdagok és nagy cégek globálisan minimalizálják az adókötelezettségeiket.

Egy új adószabályozás kialakítása esetén az átláthatóságra kell helyezni a hangsúlyt, a gyanús esetekben bejelentési kötelezettségre van szükség. Az uniós tagországoknak kötelező jelentést kellene készíteniük a parlament, a polgárok és a média számára hozzáférhető módon, ugyanis a sajtó és a közvélemény általi nyomás változtathatja meg a rossz gyakorlattá váló cselekedeteket - hangsúlyozta. Az átláthatóság mellett fontos, hogy az európai szabályok harmóniában álljanak egymással, ugyanis az egyes tagállamok eltérő adószabályozásai jelentik a kiskapukat a csalók számára. Elengedhetetlen az elrettentő szankciók kilátásba helyezése és azok eltökélt betartása - mondta.

Még eltökéltebben kell fellépni és meg kell nyerni az adóelkerülés ellen folytatott harcot, különben az általános bizalomvesztés miatt az polgárok elfordulnak a politikától és az unió intézményeitől.

Gianni Pittella, az Európai Parlament szociáldemokrata képviselőcsoportjának (SD) vezetője felszólalásában azt hangsúlyozta, az adóhatóságok rossz működést jelzi, hogy nem ők, hanem az újságírók fedezik fel az adócsalás tényét.

Véleménye szerint az Európai Bizottságnak fel kell lépnie azon országokkal szemben, amelyek nem tesznek eleget annak érdekében, hogy adószabályaik megfeleljenek az uniós elvárásoknak. Egységes és igazságos adószabályokat kell bevezetni, ugyanis a gazdagok és a nagyvállalatok adóelkerülése megrengetni a társadalom bizalmát.

Nigel Farage, az Európai Uniót ellenző brit párt, az Egyesült Királyság Függetlenség Pártjának (UKIP) alapítója hozzászólásában kijelentette, elképesztő a Soros György által finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítvány befolyása Brüsszelben. Tájékoztatása szerint az alapítvány tavaly 42 ülést tartott Brüsszelben az Európai Bizottsággal közösen. Az ülésekről könyv is megjelent, amelyben felsorolják, kik a megbízható partnereik az Európai Parlamentben. A kiadvány több mint 200 nevet tartalmaz, mások mellett Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) vezetője is szerepel benne - húzta alá.

Farage elmondta, hogy Verhofstadt Soros György érdekében lobbizott a Magyarországról folytatott vitában az EP házbizottságaként működő, a parlamenti elnököt és a frakcióelnököket tömörítő elnökök konferenciáján.

A képviselő aláhúzta, ha az Európai Parlament teljes politikai átláthatóságot kíván teremteni, akkor arra is választ kell adni mindenkinek, kaptak-e bármikor is támogatást a Nyílt Társadalom Alapítványtól, illetve hány alkalommal vettek részt az alapítvány által szervezett és finanszírozott eseményen.

Itt az ideje, hogy az Európai Parlament egy különbizottságot hozzon létre, amely az intézményen belüli visszaélésekre keresi a választ, ugyanis a legnagyobb nemzetközi és politikai összefonódásra derülne fény - tette hozzá a brit EP-képviselő.

Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a nagy károkat okozó, a demokráciára és a szabadpiacon alapuló gazdaságra komoly veszélyt jelentő adóelkerülés jelensége nem maradhat rejtve.

Végzetes bizalomvesztéshez vezet, hogy a társadalmakat vezető elit nem tartja be a mindenkire vonatkozó szabályokat. A politikának a képviseleti demokráciákban az emberek érdekeit kell szem előtt tartania, ezért nem elég a törvényekre hivatkozni, hanem fel kell számolni a káros cselekedeteket és el kell felejteni a képmutatást - húzta alá az erdélyi magyar képviselő.

Kapcsolódó cikk:

Offshore-botrány - Újabb adatbázis szivárgott ki a Süddeutsche Zeitunghoz - A brit uralkodó vagyonkezelője is érintett

forrás: Jogi Fórum

A Deák Ferenc-díj Testület szervezésében 2017. november 15-én a Magyar Ügyvédi Kamara klubtermében ünnepélyesen átadták a jogászi hivatásrendek képviselői a Deák Ferenc-díjakat.

A díjátadó ünnepséget Bánáti János a Magyar Jogász Egylet alelnökeként nyitotta meg, majd Kintzly Péter a kúria elnökének személyi titkára ismertette a Deák Ferenc-díj alapító okiratát.

A díjakat átadták:

Sulyok Tamás az Alkotmánybíróság elnöke és
Darák Péter a Kúria elnöke
Polt Péter legfőbb ügyész 
Harmathy Attila az MTA Jogtudományi Bizottságának elnöke
Szép Tibor a Magyar Közigazgatási Társaság elnökének képviseletében Tóth János a Magyar Közigazgatási Társaság Pest Megyei Tagozatának elnöke
Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke
Tóth Ádám a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke

A díjazottakat Kintzly Péter méltatta.

A díjakat kapták: 

Lenkovics Barnabás az Alkotmánybíróság korábbi elnöke
Belovics Ervin legfőbb ügyész helyettes 
Vékás Lajos egyetemi tanár, akadémikus
Kiss Pál címzetes főjegyző 
Csomós Tamás ügyvéd
Mándoki István közjegyző

Az ünnepség végén Ratatics Zsuzsanna a Deák Ferenc-díj Testület titkára megköszönte az adományozók közreműködését és köszöntötte a díjazottakat.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a dömping áruk és az államilag támogatott export elleni új, szigorúbb jogszabályokat.

Az Európai Unió a dömping megelőzése érdekében a világon elsőként követelné meg kereskedelmi partnereitől, hogy tartsák be a vonatkozó nemzetközi szociális és környezetvédelmi egyezményeket, amelyek célja az európai munkahelyek és cégek védelme a tisztességtelen versennyel szemben olyan országok esetében, amelyek erőteljesen avatkoznak be az európai gazdaság életébe. 

A szabályozás új elemei figyelembe veszik, hogy a szociális és környezetvédelmi szabályok betartásának és annak elmaradásának milyen hatása van az exportáló ország áraira. Az Európai Bizottság ország- és iparági jelentéseket készít, az uniós cégek a dömpingre vonatkozó panaszbejelentésnél ezekre támaszkodhatnak. A szabályok értelmében segítséget kapnak a kisvállalkozások az ügymenetben, nem lesz extra teher a cégeken az eljárások során.

Az európai cégeknek főleg az acél- és alumíniumiparban, a kerékpárgyártásban, a napelemek, kerámiák, üveg-, papír- és cementáruk piacán kell mesterségesen alacsony árakat kínáló külföldi versenytársakkal megküzdeniük. Az új jogszabály azt az importot célozza, ahol az árak az állami beavatkozás miatt nem piaciak.

forrás: Jogi Fórum

2018 nyarától alapjaiban változik meg a kirendelt védői rendszer. Az „Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért” Egyesület által szervezett konferencia résztvevői nemcsak a jelenlegi szabályozást bírálták, jutott a kritikából az új büntetőeljárási törvénynek is.

Az „Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért” Egyesület (ÜDE) október 30-án konferenciát rendezett Budapesten a kirendelt bűnügyi védők új kijelölési rendszeréről. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, amely 2018. július 1-jén lép hatályba, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény előírásai ugyanis alapjaiban változtatják meg a kirendelt védői rendszert. A jelenlegi szabályozással ellentétben a védőt nem a hatóság, hanem a területi kamarák rendelik ki, méghozzá egy speciálisan erre a célra fejlesztett informatikai program segítségével. A rendszer a védőként kirendelhető ügyvédek névjegyzékéből sorsolja majd ki az adott ügyben eljárandó védőt. "Erre már csak azért is szükség van – nyilatkozta a Jogi Fórumnak adott interjújában Gerő Tamás, az ÜDE elnöke –, mert a mostani rendszer gyakorlatilag átláthatatlan, feltételezhető, hogy nyomozati szakban a hatóságok egyes ügyvédeket aránytalanul sokszor részesítenek előnyben."

Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a kirendelt védői rendszer reformja súlyos adósság volt a terheltek felé. Mint emlékeztetett, az egész ügyvédi lét az Alaptörvényből kizárólag a védelemhez való jogból vezethető le. "Mi azért vagyunk, mert van gyanúsított" – hangsúlyozta a kamarai elnök. Miközben az államnak alkotmányos kötelessége a védelem támogatása, a kormányzat maga sem tudta megmondani, hogy mennyi jut a költségvetésből védői díjakra. Becslések szerint évente egymilliárd forintot kapnak a kirendelt védők, míg a pártfogó ügyvédek 495 milliót.

Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke - Forrás: ÜDE

Kadlót Erzsébet az új Be.-t úgy jellemezte, hogy az csak nyomokban emlékeztet a mostani büntetőeljárási törvényre. Az egyetemi docens szerint a hatékony védelemnek „természetes ellenségei” vannak. Ilyen a gyorsítás, a többszörös szubdelegálás, az eljárási cselekményen való részvétel hiánya vagy a hatósági túlsúly kivédésének hiánya.

A jövő nyáron hatályba lépő szabályozás alapján a védelem bevonásakor csaknem lezárt lesz a nyomozás, ami kihat majd a gyanúsítotti kihallgatásra is. Az előadó az „interferenciák” közé sorolta azt a szabályt, amely szerint a területi ügyvédi kamarának a kirendelő határozat kézhezvételétől számított egy órán belül gondoskodnia kell a védő kirendeléséről. Szintén „interferenciának” nevezte, hogy az új Be. szerint kötelező lesz húszezertől egymillió forintig terjedő rendbírságot kiszabni a védő ellen, ha magatartásával a büntetőeljárás egy hónapnál hosszabb elhúzódását okozta. Például ha nem jelenik meg egy eljárási cselekménynél. "Mi közöm ahhoz, hogy ha ma nem hallgattak ki, akkor a nyomozó miért nem hallgat ki szerdán, és ahhoz sincs közöm, hogy a bíróságnak nincs kapacitása egy hónapon belül kitűzni az újabb eljárási cselekményt" – fogalmazott Kadlót Erzsébet, aki szerint ilyen szituációkra mondta a jog gazdasági megalapozottságát elméletté formáló Richard A. Posner amerikai szövetségi fellebbviteli bíró, hogy a gazdasági alany ellenérdekeltté válik a jogi feladat ellátásában.

Varga Zoltán „Az új kirendelt védői rendszer törvényi szabályozása, alapelvei és gyakorlati kérdései” című előadásában kiemelte, hogy az új Be. hatályba lépésével alapjaiban változik meg a kirendelt védői rendszer. Az ügyvéd szerint a szabályozás lehetőséget teremthet arra, hogy megszűnik a kirendelt és a meghatalmazotti védelem közötti színvonalbeli különbség.

Varga Zoltán ügyvéd, Gerő Tamás ÜDE elnök, Lőrik József ügyvéd, Kadlót Erzsébet ügyvéd (balról jobbra) - Forrás: ÜDE 

Az új Be. szemléletéről szólva aláhúzta, hogy már az első gyanúsítotti kihallgatáson eldőlhet az ügy lefolyása, ami akár egy tárgyaláson befejeződhet. A törvény 46. § (1) bekezdésének második fordulata írja le az új kirendelt védői rendszert: „A kirendelés alapján a védőként eljáró ügyvéd kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata.” A jelenlegi rendszerben viszont a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendel ki védőt, ha a védelem kötelező, és a terheltnek nincs meghatalmazott ügyvédje. "Sokszor azonban előfordul – folytatta Varga Zoltán –, hogy a kötelező védelem ellenére nincs ott az ügyvéd. Becslések szerint a kirendeléses ügyek 25-30 százaléka „bennmarad a rendszerben”, vagy azért, mert nem tud elmenni a védő, vagy azért, mert a kirendelő hatóság olyan ügyvédet jelöl ki, akiről tudja, hogy nem fog elmenni."

Az új Be. 46. § (3) bekezdése alapján a területi ügyvédi kamara a védő kijelölését olyan információs rendszer működtetésével végzi, amely lehetőség szerint biztosítja a kijelölés azonnaliságát és a kijelölt védők tényleges elérhetőségét. Az előadó szerint a jogszabályi szöveg arról tanúskodik, hogy a jogalkotó is tapasztalta a kirendelésekkel kapcsolatos korábbi anomáliákat. Az új ügyvédi törvény 37.§-a értelmében pedig a kirendelt védőt a kirendelhető ügyvédek jegyzékéből elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével jelölik ki, mialatt biztosítani kell a kirendelhető ügyvédek arányos munkaterhelését, valamint figyelembe kell venni a kijelölésre kerülő ügyvéd és a kirendelő hatóság földrajzi elhelyezkedését is. Varga Zoltán szerint az eljárást nem valamiféle lottósorsolásként kell elképzelni, hiszen a törvényi kritériumoknak való megfelelés miatt nem lehet maximálisan véletlenszerű a rendszer.

Lőrik József a kirendelt védői intézmény hatékony működéséhez szükséges informatikai rendszerrel szemben támasztott követelmények kapcsán több tisztázandó kérdést is feltett. Így szerinte el kell majd dönteni, hogy tehet-e javaslatot a kirendelő hatóság a kirendelt védő személyére, vagy megválaszthatja-e az ügyvéd, hogy milyen ügytípusokban szeretne eljárni.

Bátki Pál ügyvéd - Forrás: ÜDE

Bátki Pál ügyvéd szörnyűnek nevezte a mostani rendszert, szerinte ugyanis a büntetőeljárás és a kirendelés területén elmaradt a rendszerváltás. "Nevetséges azt gondolni, hogy a legfőbb eljárásjogi ellenfelünk, a nyomozó hatóság vagy a bíróság, gondoskodik majd a hatékony védelemről" – állította az előadó.

Frech Ágnes nyugalmazott büntetőbíró - Forrás: ÜDE

A konferencián felszólalt Frech Ágnes nyugalmazott büntetőbíró, aki szerint a kirendelt és a meghatalmazotti védői tevékenység közötti színvonalbeli különbség elsősorban nem a bírói, hanem a nyomozati szakban jelentkezik. Úgy vélekedett, hogy a bírók a maguk sajátos eszközeikkel biztosítani tudják a hatékony védelem lehetőséget.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke - Forrás: ÜDE

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy olyan kamarai szabályzatot kell alkotni, amely a legideálisabb az eljárási és az ügyvédi törvények keretein belül. Szerinte különbséget kell tenni az egyes kirendelések között. Közölte, hogy a kirendelések jelentős hányadában szó nincs azonnali, aznapi megjelenésről. "Ez – tette hozzá – a bírósági szakban lényegében kizárható, de a nyomozati szakban sem általános." És lesznek olyan kirendelési ügyek, amelyekben néhány órán belül meg kell jelennie a védőnek. "Ezeket az ügyeket a kamarákban már jól bevált ügyeleti rendszerben kell kezelni" – mondta. Azokban az ügyekben viszont, melyekben csak néhány nap vagy hét múlva kell megjelennie a védőnek, teljes informatikai automatizmust vezetnének be, azaz az egyik név követné a másikat. "A jelenlegi elképzelések szerint nem tudjuk vállalni, hogy előre osztályozzuk a kirendeléseket, vagy hogy utólag felmérjük és arányosítsuk a munkaterheket" – hangoztatta a kamarai elnök.

forrás: Jogi Fórum

A gyakorlatban jogértelmezési problémát jelent annak megítélése, hogy amennyiben a bíróság a keresetlevelet amiatt utasítja el idézés kibocsátása nélkül, mert az erre köteles fél a törvény rendelkezése ellenére nem elektronikus úton nyújtja be a keresetlevelet, hanem papír alapon, akkor a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 132. § szabályai alkalmazhatók-e. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy a fenti kérdés megítélése tekintetében nem egységes a bírói gyakorlat sem.

forrás: Jogi Fórum

Ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson egyszázalékos eredményt sem ér el, köteles visszafizetni az államtól kapott kampánypénzt - döntött a parlament a kampányfinanszírozási törvény módosításával.

A fideszes Gulyás Gergely és Répássy Róbert - kétharmados támogatást igénylő - előterjesztését 184 kormánypárti, szocialista és jobbikos igen szavazattal, 2 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Ha fennáll a visszafizetési kötelezettség, és azt a párt határidőben nem teljesíti, akkor a törvény értelmében a vezető tisztségviselői állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért.

A pártlistát állítóknak ezt még az állami támogatás folyósítása előtt nyilatkozatba kell foglalniuk, amelynek tartalmaznia kell a párt vezető tisztségviselőinek nevét és a vezető tisztségviselői jogviszony kezdő időpontját.

A pártlista nyilvántartásba vételének jogerőssé válása és a visszafizetési kötelezettség keletkezésének időpontja között a vezető tisztségviselők körében bekövetkezett változás az egyetemleges helytállási kötelezettséget nem érinti, a követelés ezen időtartamon belül bármely vezető tisztségviselőtől követelhető.

Ha a párt a befizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a tartozást az államkincstár megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hajtja be.

Ha a párttól a pénz nem hajtható be, annak megfizetésére határozattal kötelezhetők a vezető tisztségviselők. Ha ők sem fizetik vissza időben, a kincstár megkeresésére a NAV intézkedik a vezető tisztségviselővel szemben a tartozás behajtása iránt.

A törvény arról is rendelkezik, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az általános országgyűlési választást követő egy éven belül hivatalból ellenőrzi a támogatás felhasználását azoknál a pártoknál, amelyek a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább 1 százalékát megszerezték.

A fideszes előterjesztők javaslatuk indoklásában azt írták: az ellenzéki pártok több alkalommal kritizálták, hogy a pártoknak járó támogatások esetén nincs olyan "komolysági küszöb", amelynek el nem érése esetén a párt köteles az állami támogatást visszafizetni. Az ÁSZ elnöke az elmúlt választás tapasztalatai alapján ezzel megegyező tartalmú módosítást kezdeményezett a házelnöknél - tették hozzá.

Gulyás Gergely és Répássy Róbert eredetileg azt kezdeményezte, hogy egy pártnak akkor kelljen visszafizetnie az állami kampánytámogatást, ha a fél százalékot sem éri el, illetve azt írták volna elő, hogy ha egy párt nem teljesíti visszafizetési kötelezettségét, akkor az a legfőbb vezető testületének tagjait terhelje.

A törvényalkotási bizottság ülésén azonban - az MSZP-s Bárándy Gergely indítványára - szigorítást fogadtak el a javaslathoz annak érdekében, hogy egy százalékra emeljék a küszöböt. A testület szavazta meg azt a módosítást is, amely szerint a követelés bármely vezető tisztségviselőtől is behajtható.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

forrás: Jogi Fórum

Ismét előtérbe kerülnek az eljárási hibák: a Kúria legutóbbi döntésének értelmében a NAV elveszti adóbírság megállapítási jogát amennyiben jelentősen túllépi az ügyintézésre rendelkezésére álló határidőt. Mivel ez korábban számos esetben előfordult, sok adózót érinthet a változás. - A Kúria döntésének részletei, valamint annak várható alkalmazási lehetőségeit.

Az adóhatóság egyes esetekben jelentősen túllépi az adóellenőrzés megállapításait tartalmazó határozatának meghozatalához rendelkezésre álló határidőt, megsértve ezzel a jogszabályban foglalt kötelezettségét. Az adóhatósági szankcionálás lehetősége azonban nem határidőhöz kötött, így az nem is jogvesztő – vallotta mindezidáig a bírói gyakorlat. A Kúria a Kfv.35.760/2016/6. számú ítéletében azonban, melynek tárgya bevallások utólagos ellenőrzése volt, az Art. 128. § (1) bekezdése alapján alaposnak találta az adózó felülvizsgálati kérelmét, miszerint az adóhatóság nem jogosult ügyintézési határidőn túl adóbírság kiszabására.

Az Alkotmánybíróság (AB) az 5/2017. (III.10.) határozatában egyértelműen megállapította, hogy a tisztességes hatósági eljáráshoz való joghoz hozzátartozik annak biztosítása, hogy az adóhatóság a rá vonatkozó határidőket betartsa, és ezen határidő be nem tartását ne az adózó terhére, hanem javára értékeljék. Az AB kimondta továbbá, hogy „az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció.”

A Kúria ítélete nagyban támaszkodik az AB határozatára, mely rögzíti, hogy ha közigazgatási normában szerepel határidő, akkor bírságot annak eltelte után jogszerűen nem lehet kiszabni. Ez ugyanis ellentétes lenne a tisztességes hatósági eljárással, az ésszerű időn belüli ügyintézéssel és általában a jogbiztonság alapelvével is. Az AB megállapította továbbá, hogy az ilyen közigazgatási határozat alaptörvény-ellenes, ugyanis sérti a fegyverek egyenlőségének az elvét és a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jogot.

A Kúria megállapította, hogy az adóbírság sem alkotmányos kötelezettségen, sem általános jogelveken nem nyugszik, vagyis az adóhiány esetén kiszabott adóbírság kizárólag a jogalkotó elhatározásán alapul. A Kúria, egyetértve az AB határozatával kimondta, hogy a szankcióalkalmazás az adóhatóság számára csupán az ügyintézési határidőn belül fennálló lehetőség.

Mindezek fényében a Kúria megállapította, hogy az Art. 128. § (1) bekezdés alapján meghatározott határidőt jelentősen túllépő hatóságnak nincsen lehetősége adóbírság kiszabására. Mindazonáltal megjegyzendő, hogy sem a Kúria, sem pedig az AB nem határozta meg, hogy mi minősül „jelentős” adóhatósági késlekedésnek. Az AB által elbírált ügyben közel egy éves, míg a Kúriai ügyben öt hónapos határidő túllépésről beszélhetünk.

A közigazgatási határidők megtartásakor alapvetően a határozat kiadományozásának időpontjára kell figyelemmel lenni. A kiadományozás így egy sokkal biztosabb alapot ad az adóhatóságnak, mint a kézbesítéssel felmerülő esetleges késedelmek. A Ket. 33/A. § (1) bekezdése alapján az eljárási illetéket a NAV-nak vissza kell térítenie az adózó részére, ha az eljárási határidőt túllépi. Ha pedig a határidő kétszeresét lépi át az adóhatóság, akkor az illeték kétszerese jár vissza az adózónak. Elképzelhető, hogy ez utóbbi a rendelkezés fogódzót jelenthet a jelentős határidő túllépés meghatározásához, hiszen ilyen mértékű mulasztáshoz már a jogalkotó is jogkövetkezményt társít.

Ha azonban a bírósági gyakorlat rövidebb határidő túllépést is jelentősnek fog minősíteni, akkor megjegyzendő, hogy a NAV fellebbezés esetén – lényegében a Ket. 33/A. § (1) bekezdés alkalmazásának elkerülése céljából – jellemzően másodfokon korrigálja az elsőfokú adóhatóság kisebb késedelmét. Ennek megfelelően, ha az elsőfokú adóhatóság például két nappal a határidő lejártát követően hozza meg a határozatát, akkor a másodfokú adóhatóság legalább ezzel a túllépett mennyiséggel korábban hozza meg határozatát, mintegy kompenzálva az elsőfokú hatóság késedelmét. Ezzel az illeték visszatérítést elkerüli, és elképzelhető, hogy ennek segítségével az adóbírság törlése alól is mentesülhet, hiszen a határidő összességében megtartott.

Főleg a fellebbezéssel nem érintett ügyekben azonban továbbra is tisztázásra váró kérdés, hogy a NAV ezen gyakorlata meddig élhet tovább a nemrégiben meghozott Kúriai ítélet árnyékában és milyen kihatása lesz az adóhatósági és a bírói gyakorlatra a rövidebb határidő-túllépések esetében.

__________________________________________________________________________________

A fokozott bírósági figyelem miatt felértékelődnek az adóhatósági eljárások: a szakmai kérdések mellett kiemelten fontos a vállalatok – és az adóhatóság – gyakorlata az egyes eljárások során. EY Az EY Magyarország  könyvvizsgáló, adó-, tranzakciós és üzleti tanácsadást nyújtó vállalat ezért javasolja, hogy a vizsgálatok minél korábbi szakaszában forduljon tapasztalt szakértőhöz, hogy minél korábbi fázisban, minél hatékonyabban képviselhesse vállalata érdekeit.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.