jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Andrzej Duda lengyel államfő 2018. november 11-én, a lengyel függetlenség visszanyerésének 100. évfordulóján tartaná meg az új alkotmány tervezetének kidolgozását megelőző, véleménynyilvánító népszavazást.

Andrzej Duda elnökké választásának második évfordulója alkalmából mondott, a lengyel közszolgálati televízió által  szerda este sugárzott ünnepi beszédében  közölte:  a szenátushoz fordul, hogy jövőre a legnagyobb lengyel állami ünnep, a november 11-i Függetlenség Napján megtarthassák a népszavazást.
    

"A függetlenség visszanyerésének századik évfordulója a legalkalmasabb nap lehet ahhoz, hogy a szükséges  alkotmányos változások irányát megrajzoljuk" - jelentette ki.
    

Úgy értékelte: Lengyelországnak  szüksége van új alkotmányra, hogy "hatékonyabban fejlődhessen, az állampolgárok akaratával egybecsengő, erős, a nemzetközi színtéren  elismert ország"  lehessen, mely ugyanakkor "közel áll a társadalomhoz, szabadságot és egyenlőséget biztosít lakosainak".
    

Mint mondta, bízik abban, hogy  a népszavazás során kinyilvánított véleményt senki sem vonja majd kétségbe,  a referendumot követő munkálatokat majd "egy új alkotmány tervezete koronázza meg".
    

A lengyel államfő már május elején  ismertette népszavazási kezdeményezését, konkrét időpontot akkor azonban nem határozott meg.   Elmondta:  a népszavazáson "több kérdésben" járnák körül az alkotmány témáját, tisztáznák többek között az államfő hatáskörét.         

A lengyel kormánypárti parlamenti többség politikusai többször felvetették az új alkotmány kidolgozásának szükségességét, nem rendelkeznek azonban a mandátumok kétharmadával, mely szükséges lenne az új alkotmány önálló elfogadásához. 
    

Az új alkotmány gondolatát elvetik a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) és a szintén ellenzéki Modern (Nowoczesna) politikusai, erőteljes híve viszont a harmadik legnagyobb lengyel parlamenti tömörülés, az ellenzéki Kukiz'15.
    

A lengyel jog szerint az elnök írhat ki véleménynyilvánító népszavazást, miután a kezdeményezést a szenátus jóváhagyta. A jelenlegi alkotmányt a lengyel parlament mindkét házának együttes ülésén hagyták jóvá 1997 áprilisában, elfogadását egy hónappal később népszavazásban erősítették meg.

forrás: Jogi Fórum

Amennyiben egy perben nem egyértelmű az uniós szabályok jelentése, ennek tisztázására a magyar bíróság az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezheti - bizonyos esetekben kezdeményezni köteles. De mi történik ilyenkor a hazai perrel? Szükséges az ítélethirdetés előtt megvárni az akár másfél éves EUB-eljárás végét?

A bírósági gyakorlat egységes abban, hogy jogellenes annak a munkavállalói vállalása, hogy meghatározott juttatásokért a munkavállaló lemond a munkaviszony megszüntetésének jogáról. Dr. Parázsó Helgával, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás ügyvédjével azokról a munkajogi jogintézményekről beszélgettünk, amelyeknek alkalmazása révén a munkáltató mégis elérheti azt, hogy a munkavállaló rövidebb vagy hosszabb ideig alkalmazásában maradjon (például azért, mert a munkáltatónak szüksége van meghatározott szakképesítéssel rendelkező munkavállalóra). E megoldások egyúttal azzal az eredménnyel is járnak, illetve járhatnak, hogy a munkavállaló bizonyos ideig nem vagy nehezebben szüntetheti meg a munkaviszonyát felmondással, a korábbi szóhasználat szerint rendes felmondással.

Hogyan érheti el a munkáltató azt, hogy a munkavállaló rövidebb vagy hosszabb ideig alkalmazásában maradjon?

Előrebocsátom, hogy természetesen a munkáltatók többféleképpen elérhetik ezt a célt, például jó munkakörülmények, valamint feltételek biztosítása révén, illetve a munkavállalókat ösztönző kedvező jutalmazási vagy premizálási programok kidolgozásával. Ugyanez a hatás elérhető azonban néhány kevésbé kézenfekvő munkajogi megoldás alkalmazásával is.

A gyakorlatban tipikus, hogy a felek határozatlan időre szóló munkaviszonyt létesítenek, pedig már önmagában az, ha a munkáltató a munkavállalóval határozott idejű munkaszerződés köt, azzal az eredménnyel jár, hogy munkavállaló nehezebben szüntetheti meg a munkaviszonyát felmondással.

Emellett mind határozott, mind határozatlan időre létrejött munkaviszonyoknál lehetőség van arra, hogy

a) a munkavállaló felmondási joga legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított 1 évig kizárásra kerüljön, a felek az erre vonatkozó megállapodásukban rögzíthetik a munkavállaló kötbérfizetési kötelezettségét is arra az esetre, ha a munkavállaló a munkaviszony kezdetétől számított 1 éves időtartam alatt mégis megszüntetné munkaviszonyát,

b) a munkavállaló felmondási ideje meghosszabbításra kerülhet legfeljebb 6 havi felmondási időre.

 

Melyek a határozott időre szóló munkaszerződés megkötésének szabályai, illetve előnyei?

Határozott idejű munkaviszony legfeljebb 5 éves időtartamra köthető, azzal, hogy a határozott idejű munkaviszony tartama annak meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg az 5 évet, illetve az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát az 5 év számításánál össze kell számolni.

Amennyiben a munkáltató a munkavállalóval határozott idejű munkaszerződést köt, nagyobb biztonsággal számolhat azzal, hogy a határozott idő tartama alatt a munkavállaló az alkalmazásában marad. A jogszabály alapján mind a határozatlan, mind a határozott időre létrejött munkaviszony megszüntethető felmondással (a korábbi szóhasználat szerint rendes felmondással). Amíg azonban a munkavállaló a határozatlan idejű munkaviszonyát felmondással indokolás nélkül megszüntetheti, és ilyen esetben a munkavállaló munkaviszonya a felmondási idő elteltével (amely alapesetben 30 nap) megszűnik, addig a határozott idejű munkaviszonyt felmondással a munkavállaló csak úgy megszüntetheti meg, hogy felmondását indokolni köteles. A határozott idejű munkaviszony munkavállalói felmondása csak akkor jogszerű, ha arra igazolhatóan olyan okból kerül sor, amely ok miatt a munkaviszony fenntartása a munkavállaló számára lehetetlen, vagy körülményeire tekintettel, aránytalan sérelemmel járna. Például tipikusan ilyen ok a munkavállaló magánéleti, személyi családi körülményeiben beálló változás (munkavállaló egészségi állapotában beálló változás, hozzátartozó ápolása, gondozása), de ide tartozhat például a munkaviszony lényeges, a munkáltató által egyoldalúan módosítható elemeinek megváltoztatása is.

Megjegyzendő, hogy a határozott idejű munkaviszony a határozott idő tartama alatt nagyobb biztonsággal biztosítja ugyan a munkáltató munkaerő-, illetve szakember-szükségletét, a munkáltatónak azonban, ha határozott idejű munkaszerződést köt a munkavállalóval, számolni kell azzal is, hogy saját maga is nehezebben szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt. Erre ugyanis csak a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt, vagy a munkavállaló képességére alapított okból, vagy akkor kerülhet sor, ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.

Melyek a munkavállaló felmondási jogának kizárásakor figyelembe veendő szempontok?

A felek megállapodhatnak abban, hogy a munkaviszony felmondással nem szüntethető meg. Ennek időbeli korlátja legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított 1 év. Egy ilyen megállapodás során lehetőség van megállapodni abban is, hogy a munkavállaló kötbért köteles fizetni a munkáltató részére, ha a munkaviszony kezdetétől számított 1 éves időtartam alatt mégis megszünteti a munkaviszonyát felmondással. Megjegyzem, hogy a bírósági gyakorlat maximum 3 havi alapbérnek megfelelő kötbér kikötését tarja elfogadható mértékűnek.

Milyen rendelkezések vonatkoznak a felmondási idő meghosszabbítására?

A felmondási idő főszabály szerint mind a munkáltató, mind a munkavállaló felmondása esetén 30 nap, amely időtartam a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt figyelembe véve meghosszabbodik: 3 év után 5 nappal, 5 év után 15 nappal, 8 év után 20 nappal, 10 év után 25 nappal, 15 év után 30 nappal, 18 év után 40 nappal, 20 év után 60 nappal. A felek ezektől a rendelkezésektől megállapodásukkal eltérhetnek és hosszabb, legfeljebb 6 havi felmondási időben is megállapodhatnak. A munkavállaló felmondása esetén a teljes felmondási időt köteles ledolgozni, így a munkáltató tehát a 30 napos felmondási idő helyett, akár a munkavállaló felmondása közlését követő naptól számított 6 hónapig biztosíthatja munkaerő-szükségletét. 

Megjegyzendő, hogy amennyiben a felek a munkaviszony munkáltató általi felmondása esetére állapodnak meg 6 havi felmondási időben, akkor e jogintézmény biztosítja ugyan a munkáltató munkaerő-, illetve szakember-szükségletét, a munkáltatónak azonban számolnia kell azzal is, hogy e meghosszabbított felmondási idő alatt köteles a munkavállaló részére munkabért fizetni.

A fentiekről milyen formai követelmények megtartása mellett állapodhatnak meg a felek?

Figyelemmel arra, hogy a határozatlan vagy határozott idejű munkaviszony létesítésének kérdése, a munkavállaló felmondási jogának kizárása, illetve a felmondási idő esetleges meghosszabbítása általában a munkaviszony létesítésékor merül fel, ezekről a kérdésekről a felek tipikusan a munkaszerződésben állapodnak meg, amelyet főszabály szerint írásba kell foglalni. Ha e kérdések rendezésére nem a munkaszerződésben kerül sor. például ha a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdete (munkába állás napja) között hosszabb időtartam telik el, és a felek ez alatt az időtartam alatt állapodnak meg a munkavállaló felmondási jogának kizárásáról vagy a felek a munkaviszony fennállása alatt állapodnak meg a felmondási idő meghosszabbításáról - akkor is irányadó az írásbeli forma, mivel a felek ilyen tartalmú megállapodása az eredetileg nem ilyen tartalommal létrejött munkaszerződés-módosításának tekintendő, amelyre a törvény szintén kötelezővé teszi az írásbeliséget. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés, vagy munkaszerződés-módosítás érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést, vagy munkaszerződés-módosítást követő 30 napon belül - hivatkozhat.

Mennyiben korlátozzák a fenti jogintézmények a munkavállaló jogát a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetése tekintetében?

Kiemelendő, hogy a fenti esetek csak azzal a hatással járhatnak, hogy a munkavállaló nem vagy nehezebben szüntetheti meg a munkaviszonyát felmondással (a korábbi szóhasználat szerint rendes felmondással), az említett jogintézmények azonban nem korlátozzák a munkavállaló azon jogát, hogy a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntesse, ha annak törvényi feltételi fennállnak. Tehát abban az esetben, ha a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy ha a munkáltató egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Melyek a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményei?

Ilyen esetben (például, ha a munkavállaló felmondási joga legfeljebb a munkaviszony kezdetétől számított 1 évig a munkaszerződésben kizárásra került, de a munkavállaló ennek ellenére megszünteti felmondással a munkaviszonyát ez alatt az 1 éves időtartam alatt, vagy ha a munkavállaló felmondási ideje meghosszabbítása került és a munkavállaló nem tölti le a felmondási idejét stb.) a munkáltató a jogellenes munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos igényei érvényesítése érdekébe pert kell, hogy indítson. A munkáltató kérheti a bíróságtól, hogy határozatlan idejű munkaviszony esetén a bíróság kötelezze a munkavállalót a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére, határozott idejű munkaviszony esetén pedig a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére. Emellett a munkáltató ebben a bírósági eljárásban a jogellenes munkaviszony-megszüntetésből eredő kárának a megtérítését is kérheti, amennyiben ilyen kára felmerült.

forrás: Jogi Fórum

A spanyol parlament június 13-án vitatja meg a Mariano Rajoy kormányfő elleni bizalmatlansági indítványt, amelyet a baloldali Unidos Podemos (Együtt képesek vagyunk rá) pártszövetség nyújtott be - jelentette be Ana Pastor, a parlament alsó házának elnöke Madridban.
Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága 6 igen 1 tartózkodás és 2 nem szavazat mellett támogatta a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, és lezárta annak részletes vitáját.

A Kúria elnöke szerint eredményes lehet az új közigazgatási rendtartás, amely olyan, mint egy szerkezetkész ház, tartalommal a hatályba lépés után a bírósági eljárás fogja megtölteni.

Darák Péter Visegrádon, A jogrendszer megújulása - A kodifikáció vívmányai című szakmai konferencián azt mondta, azért is kell különös gondossággal beszélni az új szabályozásról, mert bár elfogadták, hatályba még nem lépett, ezért nem állnak rendelkezésre a jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai, amelyek mérhetővé teszik a kodifikáció sikerét. 
    

Szerinte az általános közigazgatási rend egy szerkezetkész ház, amely a lakhatásnak, vagyis a jogalkalmazásnak már minden feltételét biztosítja, de nem ad támpontot és segítséget a konkrétan felmerülő kérdések részleteiben. 
    

Felidézte: a korábbi szabályozásoknál az államigazgatási eljárási törvény (Áe.) állampolgári megközelítésű volt, míg azt a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény (Ket.) cizellált, jogias, jogorvoslati szempontok alapján meghatározott szabályai követték. Szerinte ez vezethetett ahhoz, hogy a jogalkotó újra egy egyszerű rendtartást kívánt bevezetni. 
    

Az Országgyűlés tavaly december 6-án fogadta el az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt. A hatósági eljárásjogot általános jelleggel szabályozó törvény jóval rövidebben, tömörebben, a Ket. terjedelmének mintegy negyedében szabályozza a hatósági eljárásjog általánosan alkalmazandó szabályait. 
    

Az új szabályozás jelentős változásokat eredményez a jogalkalmazásban, akárcsak az új és megújított jogintézmények. A Kúria elnöke példaként említette erre a jogorvoslati rendszer átalakítását, illetve azt, hogy a jogalkotó szándéka a közigazgatási eljárás fokozatainak csökkentése.  
    

Darák Péter előadásában megjegyezte azonban, hogy bár úgy látszik, a közigazgatási eljárások radikálisan megújulnak, alapvetően várhatóan nem változnak azok az életviszonyok, felmerülő jogértelmezési kérdések, amelyek a bíróságok elé kerülnek. Hozzátette: nem változik az a logika sem, amelyet az eljáró bírák alkalmaznak, és azok a módszerek sem, amelyeket a jogértelmezési dilemmák feloldására használnak. 
    

Erre példaként említette a Kúria négy, korábbi jogerősen lezárult döntését, amelyek során olyan alapelveket vizsgáltak, mint például a közigazgatási szervek mérlegelési jogkörének bírósági felülértékelhetősége, a tisztességes ügyintézéshez való jog, a rendeltetésszerű joggyakorlás, vagy a szerzett jog kérdése közigazgatási eljárásokban.
    

Úgy fogalmazott, ha beszélünk is új szabályozásról a közjogi eljárásokban, ez semmiképp sem jelenti azt, hogy csak új típusú problémákkal fogunk találkozni, teljesen újra kell kezdeni a közjogi bíráskodás felépítését. 
    

Darák Péter előadásában utalt Rozsnyai Krisztinának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Közigazgatási Jogi Tanszéke habilitált egyetemi docensének egy korábbi publikációjára is, miszerint a közigazgatási eljárásnak négy követelménynek kell megfelelnie: a célszerűségnek, a jogszerűségnek, a költséghatékonyságnak és a gyorsaságnak. Hozzátette: az eljárásrendet az szolgálja megfelelően, ha meg lehet találni ezek összhangját.
 

forrás: Jogi Fórum

A Vértanúk tere kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánítására tettek javaslatot kormánypárti képviselők a parlamentnek.

A Répássy Róbert, Halász János és L. Simon László által jegyzett, sarkalatos rendelkezéseket is tartalmazó indítvány a kulturális örökség védelméről, a nemzeti vagyonról és a településkép védelméről szóló jogszabályokat módosítaná.
    

E szerint az Országház és környéke, mint kiemelt nemzeti emlékhely magában foglalná a Parlament épületét, a Kossuth teret, a Földművelési Minisztériumot, a Néprajzi Múzeumot, az Antall József rakpartot és a továbbiakban a Vértanúk terét is.
    

A Vértanúk tere az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe kerülne annak érdekében, hogy a Kossuth tér arculatához igazodó rekonstrukciót lehessen megvalósítani.
    

Emellett a nemzeti vagyonról szóló törvényben aktualizálnák a szobrokat: a II. Rákóczi Ferenc emlékmű, a Horvay János által alkotott Kossuth-emlékmű másolata és A Dunánál című József Attila portrészobor mellett feltüntetnék a gróf Tisza István emlékművet, a gróf Andrássy Gyula emlékművet és Nagyatádi Szabó István portrészobrát.
    

A Forradalom Lángja emlékmű ingyenesen a fővárosi önkormányzat tulajdonába kerülne.
    

A fideszes képviselők egyebek mellett az emlékhely történelmileg hiteles, egységes arculatának és műemléki megjelenésének fenntartására és biztosítására, továbbá az ezek érdekében végzett fejlesztés, beruházás megvalósításának elősegítésére hivatkoznak az indoklásban.
    

A javaslat a kiemelt nemzeti emlékhelyet és környezetét településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló területként határozza meg; arra  a kormány állapítaná meg az egyedi településképi követelményeket és az azok érvényesítését szolgáló eszközöket. Ezek a településkép védelméről szóló törvényben rögzített elvek és funkciók mintáját követnék.
    

A kormánypárti előterjesztés pontosítja a kiemelt nemzeti emlékhely védelmét és fenntartását szolgáló eszközök és eljárások részletszabályait, továbbá rendezi az állami és önkormányzati tulajdonú vagyonelemek tulajdoni helyzetét.
 

forrás: Jogi Fórum

Támogatják a jegybank fogyasztóbarát lakáshitelekre vonatkozó javaslatát az MTI által megkérdezett nagy kereskedelmi bankok, mivel magasabb szolgáltatási színvonalra ösztönzi a bankszektor tagjait, egyúttal a verseny erősödésére számítanak.

Magyarországnak három fő területen fogalmazott meg javaslatokat az Európai Bizottság (EB) az uniós tagállamokra vonatkozó, közzétett országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásaiban.

A brüsszeli testület a 2017-es európai szemeszter tavaszi jelentésében első helyen azt tanácsolta a magyar kormánynak, hogy fiskális politikájában tartsa be a stabilitási és növekedési paktum prevenciós ágának előírásait, kövessen olyan költségvetési irányvonalat, amely "egyszerre erősíti a folyamatban lévő gazdasági fellendülést és biztosítja az államháztartás fenntarthatóságát".
    

A bizottság szerint tovább kellene mérsékelni az alacsony jövedelmű munkavállalók adóterheit és fontos lenne az adószerkezet egyszerűsítése. A közbeszerzések terén az átláthatóság és a verseny fokozását szorgalmazták, amihez az EB szakértői szerint szükség lenne egy átfogó és hatékony elektronikus közbeszerzési eljárási rendszer felállítására, illetve a korrupcióelleni intézkedések szigorítására.
    

Hangsúlyozták: az adóterheknek a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya Magyarországon továbbra is felette van a régiós versenytársak adatainak. Bár a kormány csökkentette a járulékokat, ami jelentősen mérsékelte az alacsony jövedelműek adóterheit, azok még mindig magasak, különösen a gyermektelenek körében.
    

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény összetettnek és bizonytalannak minősítette a magyar adórendszert, rámutatva, hogy bár 2013 óta jóval kisebb mértékben, de még mindig jelen vannak olyan szektorspecifikus adók, amelyek bonyolítják a szabályokat és gyengítik a befektetői bizalmat.
    

A testület felhívta rá a figyelmet, hogy Magyarországon kiszámíthatóbb szabályozási környezetre lenne szükség, valamint fokozni kellene az átláthatóságot és a versenyt, különösen a szolgáltatási szektorban.
    

Kitértek rá, hogy Magyarország versenyképességét és gazdasági növekedését valamelyest visszafogja a magánberuházások és a termelékenység alacsony szintje. Az üzleti környezetet negatívan befolyásoló tényezők között az intézmények teljesítményében és a kormányzásban tapasztalt gyengeségeket említették. Úgy vélekedtek, hogy a szabályozási és adózási környezet gyakori változása az egyik legnagyobb gátja az üzleti tevékenységnek Magyarországon, ahol ráadásul nem vonják be megfelelően az érdekelt feleket, a szakpolitikai döntéshozatal pedig nincs kellően alátámasztva tényekkel. A szabályozási jellegű korlátok akadályozzák a piaci dinamikát, a beruházásokat, és bizonytalanságot okoznak a befektetők körében - olvasható a jelentésben.
    

Az értékelés szerint továbbá magas a korrupciós kockázat, amely ugyancsak árt az üzleti környezetnek.
    

Mint írták, a magyar hatóságoknak emellett segíteniük kellene a közmunkaprogramban részt vevők visszatérését az elsődleges munkaerőpiacra, egyebek mellett "aktív munkaerőpiaci eszközök" alkalmazásával, javítaniuk kellene az oktatás eredményein, illetve növelniük a hátrányos helyzetű csoportok, elsősorban a romák részvételét az oktatásban.
    

A jelentés készítői aláhúzták, hogy az utóbbi években kedvező munkaerőpiaci fejlemények voltak megfigyelhetők Magyarországon, a munkanélküliség visszatért a válság előtti szintre, a foglalkoztatottság történelmi csúcsot ért el a magánszektornak és a közmunkaprogramnak köszönhetően. Intézkedéseket fogadtak el az áttérés támogatására a közmunkából az elsődleges munkaerőpiacra, a program azonban nem eléggé célzott, a hatékonysága korlátozott, annak ellenére, hogy egyes szektorokban munkaerőhiány van.
    

Kiemelték, a versenyképesség és a gazdasági bővülés középtávú javításához strukturális reformokra lenne szükség, többet kéne fektetni a humántőkébe, főként az oktatás és az egészségügy területén. Emlékeztettek a legfrissebb PISA-felmérés romló eredményeire, valamint arra, hogy az uniós tagállamok közül Magyarországon a legnagyobb a hatása a társadalmi-gazdasági háttérnek a diákok oktatási eredményeire. Mint írták, a magasan képzett munkaerő iránti növekvő keresletet jelenleg nem tudják kielégíteni, a felsőoktatási törvény idei módosítása ráadásul valószínűleg tovább fogja rontani a helyzetet.

forrás: Jogi Fórum

Jóváhagyta az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács az Egyesült Királyság EU-kilépéséről szóló tárgyalások megindítására vonatkozó európai bizottsági javaslatot, és ezzel elhárult az utolsó akadály is az egyeztetések megkezdése elől.

Az árfolyamgát programban korábban részt vevő adósok 40 százalékánál 6-8 ezer forinttal emelkedik a havi törlesztőrészlet - derül ki a jegybank elnökének írásos válaszából, amely a parlament.hu oldalon olvasható.

Matolcsy György Tóth Bertalannak, az MSZP frakcióvezetőjének kérdésére adott tájékoztatást a volt árfolyamgátasok terheinek növekedésével kapcsolatban. A 2011-ben indult programban részt vevők 60 hónap haladékot kaptak a gyűjtőszámlán felhalmozott adósságuk törlesztésére, többségüknek az idén tavasszal kell megkezdeni a fizetést. A hátralévő futamidő alatt az adósok fokozatosan megfizetik ki az összegyűlt különbözetet, a törlesztőrészlet mostantól már emelkedhet, de a törvény szerint legfeljebb 15 százalékkal.   
    

Válaszában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke emlékeztetett: az árfolyamgát programba belépés lehetősége 2014 végéig állt fenn. Addig az adósok összesen 172 875 gyűjtőszámlát nyitottak, amelyből 157 356 gyűjtőszámla svájci frankban, 12 191 gyűjtőszámla euróban, míg 3328 gyűjtőszámla japán jenben denominált jelzáloghitelhez kapcsolódott. 
    

Matolcsy György kifejtette: a 2014-es, elszámolásra vonatkozó törvényekben meghatározottak szerint a tisztességtelenül felszámított összeget a pénzügyi intézményeknek az ügyfél esetleges lejárt tartozásait követően az árfolyamgáthoz kapcsolódó gyűjtőszámláján felhalmozott egyenleggel szemben kellett elszámolniuk. 
    

Tekintettel arra, hogy a gyűjtőszámla előkelő helyen szerepelt az elszámolási sorrendben, az összes árfolyamgát-programban résztvevő adós gyűjtőszámla-egyenlege csökkent az elszámolás során, átlagosan több mint 90 százalékkal - jelezte az MNB elnöke. 
    

Tájékoztatása szerint jelenleg az adósok megközelítőleg 40 százaléka (mintegy 70 ezer adós) esetében a gyűjtőszámlának pozitív az egyenlege. A törvény ugyanis nem engedte meg, az ügyfél által fizetendő törlesztőrészlet a forintosítást követően emelkedjen, így a különbözet gyűjtőszámlán halmozódott - magyarázta válaszában a jegybank elnöke.
    

Az adósok 40 százalékánál, tehát azon gyűjtőszámlás adósok esetében, ahol a gyűjtőszámla egyenlege most pozitív, a felhalmozott tartozások összege adósonként átlagosan 270 ezer forintra tehető. Náluk a törlesztőrészlet emelkedése átlagosan havi 6-8 ezer forint. 
    

A törlesztőrészlet emelkedésének adósokra gyakorolt hatását azonban érdemben tompítja az elmúlt öt évben lezajlott jelentős bérnövekedés - jegyezte meg levelében Matolcsy György.
    

Hangsúlyozta: az MNB kiemelt figyelmet fordít az árfolyamgát programban korábban részt vevő adósok helyzetére mind a pénzügyi rendszer egésze, mind az egyes pénzügyi intézmények szintjén.

forrás: Jogi Fórum

2013 decemberében az Országgyűlés egy törvényt fogadott el, amely 2014. május 1-jei hatállyal vagyoni kompenzáció nélkül megszüntette a gazdálkodó szervezetek és az ingatlantulajdonos közeli hozzátartozójának nem minősülő természetes személyek javára mezőgazdasági ingatlanokat terhelően bejegyzett haszonélvezeti és használati jogokat.
A civil szervezetek törvényes működése szempontjából kiemelten fontos határidő közeleg, ugyanis e szervezeteknek 2017. évi május hó 31. napjáig kell eleget tenniük a pénzügyi beszámoló letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettségüknek, melyet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény) 30. §-a ír elő számukra.

A Jogtudományi Közlöny 1899. évi 20. számában jelent meg Vámbéry Rusztem írása, mely a Magyar Jogászegyleti Értekezések sorozatban teljes terjedelemben olvasható.

„A bűnügyi muzeumok.

 

      Az exact tudományok virágzásának kora attól az időponttól számitható, mikor munkásságuk terét a tanteremből áttették a laboratóriumba. Ami a vegytannak a kisérlet, a boncztannak a készitmény, a természettannak a müszer, az a büntetőjognak a bünügyi muzeum, mert nagyon is kézen fekvő igazság az, hogy a tárgyakat, melyekről beszélünk és itéletet mondunk, legalább egyszer életünkben látni is kell. Ehhez járul az a szempont is, hogy a kriminálista lehetőleg eligazodjék mindama kérdésekben, melyeknek nincs szakértője — mert hisz csak maga a büntettes lehetne szakértő — vagy melyekben a szakértő nélkülözhető. Ha pedig abba a helyzetbe jut, hogy szakértőt vesz segitségül, tudnia kell, hogy a szakértő mire képes, melyek tudásának alapjai és határai. Ne legyen a kriminalista vegyész, botanikus, fizikus, fényképész vagy histologus, mert ez a teljes tudatlanságnál is veszedelmesebb féltudásra vezetne, de tudja azt, hogy ezen ismeretek szakértői véleményei minő korlátok közt mozognak. Nem egy büntető biró kért már szakvéleményt vér vagy spermanyomokról, méreghatásokról és száz más a büntetőperben fontos szerepet játszó tárgyról és nem egy büntető biró vont le a nyert véleményekből messzemenő következtetéseket, a nélkül, hogy egyáltalán látta volna a megvizsgált tárgyat. Azt tartja egy a mi speciális viszonyainkra nagyon is illő közmondás, hogy a kinek az Isten hivatalt adott, észt is ád hozzá, ámde a tudást mégis csak el kell sajátítani. A csalhatatlanság bizonyos büszke öntudata kell ahhoz, hogy a biró vagy ügyész vértestecskékről vagy heminkristályokról vitatkozzék a szakértővel, a nélkül, hogy ilyeneket valaha látott volna életében. Mennyivel könnyebben értekezhetnék a biró a szakértővel, ha a fülhegygyei ellesett néhány szakkifejezésen felül tisztában volna az általuk megjelölt kifejezésekkel is és módjában lett volna a vita substratumát saját szemeivel is látni.

      Ez és hasonló tekintetek indítanak arra, hogy a felállitandó casier judiciaire-rel kapcsolatban — egyelőre csak Budapesten — bünügyi muzeum létesitését hozzam javaslatba. Az első intézmény a büntettesek személyi viszonyainak fixirozásával foglalkozik, a második a büntetendő cselekmény anyagáról, reáliáiról nyujtana megfelelő felvilágositást. A muzeum berendezése nem ütköznék nagyobb nehézségekbe, anyagot a büntető igazságszolgáltatás bőven produkál s a költségek az első berendezkedés kiadásaitól eltekintve, évenként nem haladnának tul néhány 100 frtot, ami az intézmény segélyével elérhető rendkivüli eredménynyel igen kedvező arányban áll. Néhány nagyobb világos szoba, üvegszekrényekkel a kényesebb, polczokkal a durvább tárgyak számára, egy beérkezési napló, egy czédulakatalogus és egy rendszeres mutatókönyv megfelelnének a berendezés igényeinek. A tárgyak beszerzése a biróságokhoz, mindenekelőtt pedig a budapesti tábla területén levő biróságokhoz intézett miniszteri körrendelet utján történnék. Ebben pontosan körül kellene irni az intézmény czélját s a gyüjtemény körét, s minden egyes birónak vagy ügyésznek kötelességévé tenni, hogy ha valamely büntetőper során a fent kifejtett elveknek megfelelő tárgy kerülne elő, e körülményt a letétnaplóban s az ügyiratain jelöljék meg, az ügy jogerős befejezése után pedig a biróság vezetője intézkedjék a Btk. 61. §-ának korlátai közt a tárgynak a bünügyi muzeumba leendő átküldése iránt. A gráczi muzeumnál Gross dr. vérmes reményei nem váltak teljesen be a küldött tárgyak mennyiségére nézve, de azt hiszem, hogy nekünk — s itt különösen a büntetőbirói kar fiatalabb s gyakorlati, uj eszmékért lelkesülni tudó, a sablonmunkától el nem csigázott tagjaira czélzok — nem kell mindig német példa után haladnunk s uraságoktól levetett gondolatokat megvalósitani. Az ilykép berendezett gyüjteményt természetesen nemcsak a rendőri tisztviselők, hanem különösen a biróság és ügyészség tagjai, ezek segédszemélyzete, az ügyvédi kamara tagjai — ügyvédek és ügyvédjelöltek tanulmányozhatnák, s hogy e tanulmány nem volna minden haszon nélkül való, azt talán felesleges tovább is bizonyitgatnom.

      Midőn a bünügyi muzeum tervét dr. Székely Ferencz curiai biróval, a büntetőjogi kodifikáczionális osztály éles judiciumu vezetőjével közöltem, véleményét kérve, ő egy önök előtt talán ismeretes adomával válaszolt: az egyszeri czigánygyerek ugyanis, midőn születésnapján atyja azt tudakolta, hogy mi kellene neki, inkább kalács, pecsenye vagy czifra ruha, azt felelte: adjon apám egy darab kenyeret! Mire az öreg azt viszonozta: adta rajkója, neked is mindig az kell, ami nincs. Elismerem, hogy a hasonlatban sok igazság van, hogy a magyar büntető jogszolgáltatásnak nagyobb szüksége van a kenyérre, mint a kalácsra, de mikor a kalács olcsóbb, mint a kenyér és szintén van némi tápláló ereje, miért ne szerezzük meg? Az a másfél milliónyi összeg, melyre a büntető perrendtartás életbeléptetése végett előreláthatólag szükség lesz, meg se érezné azt a csekély emelkedést, amit egy bünügyi muzeum felállitása okozna.

      A másik propositióm, mely azonban az elsővel kapcsolatos, s melyet annak sikerétől tennék függővé, egy bünügyi intézet felállitása megfelelő könyvtárral és laboratóriummal ellátva. A gondolat a büntetőjogi eszmék legnagyobb agitátorától Liszt Ferencz berlini tanártól ered, aki a nemzetközi büntetőegyesület linzi kongressusán a következőket mondotta: «Es könnten auch die bestehenden Kriminal-Museen als Institute weitergebildet werden. An der Spitze stände ein Direktor, der an der Universität Vorlesungen für Studenten und auch auf etwa sechs Wochen berechnete Kurse für junge Praktiker hielte, vielleicht in Verbindung mit der am Orte bestehenden Strafanstalt». A bünügyi muzeumban összegyüjtött anyag teljes értékesitése csak ugy képzelhető, ha azt előadások kapcsán be is mutatják, mert hisz tudjuk azt, hogy a facultativ tanulmányok semmit sem jelentenek, ami legjobban az egyetem nem kötelező tárgyainál tünik ki. Ezt a hat heti gyakorlati kurzust kötelezővé tenném mindenkire, aki büntető birónak vagy ügyésznek készül. Méltóztassék elhinni, hogy nincs e követelésben semmi atrocitás és annak teljesitése az előkészítő szolgálatban lévő juristákat nem terhelné tul. Ha a joggyakornokok, aljegyzők és jegyzők «a közszolgálat érdekében» hónapokat vagy néha éveket fordithatnak arra, hogy a végrehajtást elrendelő vagy jóváhagyó végzések tudományos mélységű misztériumaiba behatoljanak, ha a gyakorlati jogi gondolkodás szolgálatában hosszu időn át töltenek ki váltóügyi sommás végzéseket, akkor talán annak megtanulására is fordithatnának néhány hetet, ami a gyakorlati kriminalistának mindennapi kenyere. Jó szolgálatokat tenne egy kapcsolatos laboratórium is, melyben egyrészt minta és összehasonlitási tárgyakat készitenének a muzeum számára, másrészt ama kézi ügyességekben gyakorolhatnák magukat, melyek a bünügyi reáliák: a kriminalisztika kiegészítő elemei. Hogy minő tárgyak és ismeretek volnának azok, melyek előadásának feladata a muzeum igazgatójára hárulna, arról már fentebb beszámoltam. Szivesen fogadok minden ellenvetést és argumentumot propositióim bármelyike ellen: csak kettőt szeretnék eleve kizárni, az egyik az, hogy a mai kiképzés mellett is normális kerékvágásban halad Justitia bünügyi szekere, a másik az, hogy nem találnánk megfelelő egyént a muzeum és a kursus vezetésére. Az elsőt azt hiszem Yvernés számadatai és a köztapasztalat eléggé megczáfolják, a másodikra pedig azt jegyzem meg, hogy e terv megvalósitása sokkal távolabb esik, semmint ne lehetne addig egy vagy több kriminalistát e czélra kiképezni. Jól tudom azt, hogy javaslatom csak a jövő zenéjének hangjegye, de viszont nem hagyom figyelmen kivül azt sem, hogy igazságügyünk élén most oly férfi áll, aki nem elcsépelt kintorna-melódiák szerint halad feladatai teljesitésében.”

      

      A teljes tanulmány itt olvasható

forrás: Jogi Fórum

A menekült és menedékkérő gyermekek védelméről szóló cselekvési tervet fogadott el Nicosiában a 47 tagállamot számláló Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a 2017-2019 közötti időszakra.

A tanács közleménye szerint a cselekvési terv a kísérő nélküli gyermekekre vonatkozó konkrét teendőket javasol a tagállamoknak a menekültügyi folyamat minden szakaszában. A terv célja, hogy biztosítsa a gyerekek jogainak érvényesülését, az eljárás gyermekbarát lefolytatását, hatékony védelmet biztosítson a kiskorúak számára. és elősegítse a gyermekek integrációját.
    

Az akcióterv értelmében új útmutatást kell készíteni a kiskorúak életkorának megállapításához és gyámság alá helyezéséhez, alternatívát kell találni a fogva tartásukra, és kézikönyvet kell készíteni a gyermekbarát tájékoztatáshoz, a menekültügyi szakembereket pedig fel kell készíteni a gyerekbarát eljárásokra.
    

"Meg kell akadályozni, hogy gyerekek erőszak, bántalmazás, kizsákmányolás, emberkereskedők áldozataivá váljanak. Ez erkölcsi parancsolat" - húzta alá Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára.
    

A közlemény szerint az Európa Tanács az Európai Unió és más nemzetközi partnerek támogatására is számít az akcióterv megvalósításában.

forrás: Jogi Fórum

A 2016-os eredmények szerint a hírműsorokban még mindig sok a közélethez nem kapcsolható, klasszikus bűncselekményekről szóló híradás, de mindenhol az előírt húsz százalék alatt maradnak az ilyen jellegű riportok - közölte az NMHH Médiatanácsa.
„A jog csak akkor töltheti be irányító szerepét, ha kezében nem remeg a szálfa, mert remegő szálfával nem lehet határozott irányt jelölni” – vallotta Beck Salamon, az utolsó magyar esetjogász, aki érdemi döntésekből és egyedi jogesetekből volt képes dogmatikai kérdéseket tisztázni.
A Gyulai Törvényszék 2017. május 18. napján összbírói értekezletet tartott, amelyen részt vett dr. Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke, valamint dr. Hámori Attila, az Országos Bírói Tanács tagja. Az értekezletet megtisztelte jelenlétével dr. Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár is.
Az Európai Parlament (EP) megszavazta strasbourgi plenáris ülésén az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló elérhetőségét szavatoló új szabályokat.

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.