jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Az Egri Törvényszék épülete nemrég kívül-belül teljes körű rekonstrukción esett át. A törvényház könyvtára is megújult, tágas térrel, igazán modern környezetben várja olvasóit. Igazi különlegességek is fellelhetőek a gyűjteményben: több, mint ezer példány található az 1845 és 1945 között kiadott jogi szakkönyvekből. 

A szakkönyvtár célja elsősorban az ítélkező munka támogatása, de a nem bírósági alkalmazottak részére is támogatást nyújtanak például a jogi témájú szakdolgozatok írásához.

A videóból kiderül, hogy milyen könyvekkel találkozhatnak a gyönyörű és modern könyvtár olvasói.

forrás: Jogi Fórum

A családegyesítés iránt benyújtott kérelmeket akkor is meg kell vizsgálni, ha a szabad mozgását korábban soha nem gyakorló uniós polgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjával szemben beutazási tilalmat rendeltek el. A harmadik országbeli állampolgár és az uniós polgár közötti eltartotti viszony fennállását, valamint a beutazási tilalom alapjául szolgáló közrendi okok fennállását esetről esetre kell vizsgálni - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-82/16. sz. ügyben hozott ítélet K. A. és társai kontra Belgische Staat (Családegyesítés Belgiumban)

Több, Belgiumban lakóhellyel rendelkező, harmadik országbeli (Örményország, Oroszország, Uganda, Kenya, Nigéria, Albánia, Guinea) állampolgárral szemben kiutasítási határozatot hoztak, a Belgium területére való beutazás tilalmára vonatkozó határozattal együtt. Néhányukkal szemben e határozatot azzal az indokkal hozták meg, hogy veszélyt jelentenek a közrendre. Később az érintett személyek Belgiumban tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtottak be, néhányuk mint belga állampolgár eltartott leszármazottja, mások mint belga kiskorú gyermek szülője, és végül egyikük mint belga állampolgárral fennálló stabil kapcsolatban törvényesen együtt élő élettárs. E kérelmeket a hatáskörrel rendelkező belga hatóságok azzal az indokkal nem vizsgálták, hogy az érintett személyek még mindig érvényes beutazási tilalomra vonatkozó határozat hatálya alatt álltak. Ha az ilyen határozat jogerőssé vált, hatályát a nemzeti jog alapján főszabály szerint csak az említett határozat visszavonása vagy felfüggesztése iránti kérelem külföldön történő benyújtása szüntetheti meg vagy függesztheti fel ideiglenesen.

Az ezen ügyekben eljáró Raad voor Vreemdelingenbetwistingen (menekültügyi és bevándorlásügyi eljárások tanácsa, Belgium) úgy határozott, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérdéseket terjeszt a Bíróság elé. Pontosítja, hogy a nemzeti gyakorlatnak megfelelően a családegyesítési célú tartózkodás iránti kérelmeket nem vizsgálták, ekként pedig azokat érdemben nem értékelték, mivel az érintett harmadik országbeli állampolgárokkal szemben beutazási tilalmat rendeltek el. Arra is rámutat, hogy az érintett különböző uniós polgárok nem utaznak rendszeresen másik tagállamba munkavállalóként vagy szolgáltatóként, és hogy nem a Belgiumtól eltérő valamely tagállamban való tényleges tartózkodás során alakítottak ki, illetve szilárdítottak meg családi életet a harmadik országbeli állampolgárokkal. Felmerül tehát a kérdés, hogy a jogellenes tartózkodásra vonatkozó uniós irányelv vagy az EUMSZ 20. cikk (uniós polgárság) alkalmazandó-e ezekre a helyzetekre.1

Ítéletében a Bíróság emlékeztet az uniós polgárságra vonatkozó ítélkezési gyakorlatára, amelynek értelmében vannak egészen különleges helyzetek, amelyekben – noha az érintett uniós polgár nem élt a szabad mozgáshoz való jogával – meg kell adni a tartózkodási jogot az olyan harmadik országbeli állampolgár számára, aki az uniós polgár családtagja. Ez az eset áll fenn akkor, ha az ilyen jog megtagadásának következményeként e polgár valójában kénytelen lenne elhagyni az Unió egészének területét, és ezzel megfosztanák őt az e jogállás révén biztosított jogok lényegének tényleges élvezetétől.

Valamely harmadik országbeli állampolgár azon kötelezettsége tehát, hogy a vele szemben elrendelt beutazási tilalom megszüntetésének vagy felfüggesztésének kérelmezése céljából elhagyja az Unió területét, veszélyeztetheti az uniós polgárság hatékony érvényesülését. Ez a helyzet akkor, ha e kötelezettség teljesítése – a harmadik országbeli állampolgár és az uniós polgár közötti családi eltartotti viszony fennállása miatt – következményeként ezen utóbbi ténylegesen arra kényszerül, hogy őt kísérje, így pedig maga is elhagyja az Unió területét egy olyan időtartamra, amely – amint arra a nemzeti bíróság rámutat – határozatlan.

A Bíróság továbbá pontosítja azon körülményeket, amelyek között a szabad mozgását korábban soha nem gyakorló uniós polgár családtagja számára származékos tartózkodási jogot megalapozó eltartotti viszony megvalósulhat. A Bíróság hangsúlyozza, hogy a kiskorúaktól (különösen a kisgyermekektől) eltérően a felnőttek főszabály szerint képesek a családtagjaiktól független életvitelt folytatni. Egy felnőtt esetében a származékos tartózkodási jog tehát csak kivételes esetekben képzelhető el, amelyekben – figyelemmel az összes releváns körülményre – az érintett személy egyáltalán nem választható el az őt eltartó családtagjától. Ha viszont az uniós polgár kiskorú, a harmadik országbeli állampolgárral való eltartotti viszony fennállása értékelésének – a gyermek mindenek felett álló érdekében – az adott ügy körülményei összességének, többek között a gyermek életkorának, testi és érzelmi fejlettségének, a szüleivel fennálló érzelmi kapcsolata erősségének, valamint azon kockázatnak a figyelembevételén kell alapulnia, amelyet a harmadik országbeli állampolgár szülőtől való elszakítás a gyermek lelki egyensúlyára jelenthet. Az akár biológiai, akár jogi családi köteléknek az ezzel az állampolgárral való fennállása nem elegendő, az ezen utóbbival való együttélés pedig – még ha figyelembeveendő releváns tényező is – nem szükséges az ilyen eltartotti viszony megállapításához.

A Bíróság ezenkívül pontosítja, hogy közömbös, hogy a harmadik ország állampolgára által hivatkozott eltartotti viszony a beutazási tilalomra vonatkozó határozat vele szemben történő elfogadását követően keletkezett.

Hasonlóképpen közömbös, hogy a beutazási tilalomra vonatkozó határozat jogerőssé vált, amikor a harmadik országbeli állampolgár családegyesítési célú tartózkodás iránti kérelmét benyújtja.

Az is közömbös, hogy a beutazási tilalomra vonatkozó határozatot a visszatérési kötelezettség megsértése igazolja. Amennyiben közrendi okok igazolták ezt a határozatot, azok nem vezethetnek automatikusan a származékos tartózkodási jognak a harmadik ország állampolgárától való megtagadásához. A származékos tartózkodási jog közrendi okokból csak akkor tagadható meg a harmadik országbeli állampolgártól, ha az ügy valamennyi körülményének az – arányosság elve, a gyermek mindenek felett álló érdeke, valamint az alapvető jogok tükrében elvégzett – konkrét értékeléséből kitűnik, hogy a harmadik országbeli állampolgár a közrendre nézve valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent.

Végül, a 2008/115 irányelvvel2 ellentétes azon nemzeti gyakorlat, amelynek keretében anélkül fogadható el kiutasítási határozat harmadik ország olyan állampolgárával szemben, aki már állt még mindig hatályos beutazási tilalommal párosuló kiutasítási határozat hatálya alatt, hogy figyelembe vennék a családi életével kapcsolatos, a beutazási tilalom elrendelését követően benyújtott családegyesítési célú tartózkodás iránti kérelemben említett tényezőket (különösen kiskorú gyermekének érdekét), kivéve ha ezekre a tényezőkre az érintett korábban már hivatkozhatott volna.

_________________________________________________________________________________

1A harmadik országok illegálisan [helyesen: jogellenesen] tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 348., 98. o.).

25. cikk.

forrás: Jogi Fórum

Tavaly év végére már megközelítette a negyedmilliót az államilag támogatott nyugdíjbiztosítások száma. Az összes szerződő között mintegy 70 ezren vannak olyanok, akik 2017-ben szerződtek, vagyis első alkalommal kaphatják meg a befizetéseik után járó adójóváírást. Az UNION Biztosító arra figyelmeztet, hogy a támogatási összeget csak azoknak folyósítja az adóhatóság, akik ezt külön igénylik a május 22-ig benyújtandó szja-bevallásukban. A biztosító saját adatbázisa szerint tavaly az érintettek 25 százaléka elmulasztotta ezt a lépést, az új szerződők körében ez az arány még magasabb, 34 százalék volt, vagyis háromból egy új ügyfelet érintett ez a probléma.
Magyarul is olvasható Bertrand Mathieu jogásznak, a párizsi Sorbonne Egyetem tanárának A jog a demokrácia ellen? című könyve, amelynek célja, hogy bemutassa: a jog a demokrácia ellen is fordulhat. A kiadvány a Századvég Kiadó gondozásában jelent meg.
Tíz minisztériummal alakulhat meg az új kormány - derül ki a minisztériumok felsorolásáról és az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatból, amelyet szerda délután nyújtottak be a parlamentnek a Fidesz és a KDNP vezető politikusai, Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté.

A jogalkotó hiába próbálja visszaszorítani a termékbemutatós cégeket a jogszabályok módosításával, szigorításával, sajnos még mindig hihetetlen vásárlásokra veszik rá az idős embereket. „Természetesen” továbbra is a közérzet/egészségjavító készülékek viszik a pálmát, melyekből egyre többféle termék létezik a piacon többszázezer forintos vételáron.

Hiába a jogszabályi szigorítás, mégis meghívják a vásárlókat a termékbemutatókra, melyek viszont jogilag már nem minősülnek annak, mert ugyan nem néz ki a helyiség üzletnek, de sok esetben bejelentett telephelyről, központról van szó. Itt bemutatják a terméket, kiemelve, hogy milyen betegségek kezelésére alkalmas kifejezetten. (Olyan betegségekről van szó, melyek idős korban gyakorlatilag mindenkit érintenek.)

Sok esetben a helyszínen ajándékokat is ígérnek a vásárlás mellé. Érdemes tudni, hogy a jogszabály csak azt tiltotta meg, hogy az árubemutatóval egybekötött termékértékesítéshez kapcsolódóan nem lehet ajándék juttatását, illetve ajándéksorsolást reklámozni.

Tilos az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során pénzügyi szolgáltatás nyújtása, azaz fogyasztói hitel közvetítése. Mivel a termékbemutatókon részt vevő fogyasztók általában nem rendelkeznek elegendő anyagi erővel az itt kínált termékek megvásárlásához, ezért a szervezők körében bevált gyakorlat, hogy fogyasztói hiteleket is közvetítenek a részükre. Ugyanakkor a hitelszerződés megkötését követően a fogyasztó a pénzügyi intézménnyel kerül jogviszonyba és nemfizetés esetén súlyos jogkövetkezményekkel kell számolnia.

A szabályozás kiskapuja, hogy a hitelközvetítés kizárólag a jogilag termékbemutatónak minősülő rendezvény esetében tiltott tevékenység, ha viszont jogilag nem termékbemutatón járt a fogyasztó, akkor ugyanúgy köthetnek vele hitelszerződést. Így előfordulhat, hogy egy 400 ezer forintos termékért 48 hónap futamidővel számolva közel 580 ezer forintot kell visszafizetni. Az idős vásárlók mindent aláírnak a helyszínen, a konkrét összegeket már meg sem nézik, hiszen elfáradnak a több órás bemutató végére, és bíznak abban, hogy szóban mindent elmondtak nekik, a papírt nem is kell elolvasni. Amikor pedig hetekkel később megérkezik a termék az ajándékokkal, és a fizetendő csekkekkel, akkor döbbennek rá, hogy ezt nem tudják majd fizetni. Nincs félretett pénzük, a nyugdíjból pedig nem tudják havonta kigazdálkodni a törlesztőrészleteket. Ki sem bontják, nem is használják a termékeket, de hiába viszik vissza, a cégek nem hajlandók lemondani a bevételről. Nem bontják fel a szerződéseket, a vásárlónak ki kell fizetni a szerződéses árat.

A fő probléma, hogy ha jogilag nem termékbemutatón járt a fogyasztó, akkor nem illeti meg a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül indokolás nélküli elállási jog sem.

A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint továbbra is fel kell lépni minden olyan értékesítési forma ellen, mely a kiszolgáltatott fogyasztók megkárosítására irányul.

forrás: Jogi Fórum

A hosszú távú uniós költségvetés (más néven többéves pénzügyi keret) több évre előre pénzügyi formába önti az Európai Unió politikai prioritásait, és éves maximális összegeket állapít meg az EU kiadásainak teljes egészére, illetve a legfontosabb kiadási kategóriákra vonatkozóan. Azáltal, hogy azokra a területekre összpontosít, ahol az uniós szint a legalkalmasabb az eredmények elérésére, ez a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Európának szánt költségvetés. A május 2-diki javaslat - az Európai bizottság szerint "egy gyakorlatias, modern, hosszú távú költségvetést biztosít Európának."

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény számos változást hozott az ügyvédség életébe. Új szabályozást kapott - többek között - az ügyvédi ellenjegyzés jogintézménye is. A jogalkotó szándéka a bizalmi hatás erősítésén túl feltehetőleg a jogalkalmazás bizonytalanságainak kiküszöbölése volt. Az új szabályok gyakorlatba átültetése azonban korántsem zökkenőmentes.

2018. július 1. napjával a tavaly májusban elfogadott új ügyvédi törvény utolsó rendelkezései is hatályba lépnek. Számos egyéb, nagy horderejű strukturális változtatás mellett (mint például a jogtanácsosok és jogi előadók kamarai integrációja, az ügyvédek által törvényesen végezhető tevékenységek körének bővülése, illetőleg az ügyvédi felelősségbiztosítás összegének megemelése) az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: „Ütv.”) módosította és új részletekkel gazdagította az okiratszerkesztés és az ügyvédi ellenjegyzés szabályait is. Amint azonban az a törvény hatályba lépése óta eltelt idő gyakran kellemetlen tapasztalataiból is kiderül, ennek az első látásra egyértelműnek és könnyen alkalmazhatónak tűnő szabályegyüttesnek a gyakorlatba történő átültetése képes volt az ügyvédeket és a jogalkalmazó szerveket is egyaránt komoly kihívások elé állítani.

A szerződések, beadványok és más iratok készítését nem meglepő módon már az 1998-as ügyvédi törvény is az ügyvédek tipikus feladataként tételezte, ezzel egyidejűleg adós maradt ugyanakkor az okiratszerkesztés pontos tartalmának meghatározásával. Bár ez a hiány a gyakorlatban eddig sem vezetett komoly ellentmondásokhoz, az Ütv. ehhez képest azonban mégiscsak egyértelmű helyzetet teremt, amikor is a 42. § (1) bekezdésében a következőképpen rendelkezik: „az ügyvéd (…) az ügyfél jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.” Ez az egyszerű, és túl sok magyarázatra látszólag nem igazán szoruló rendelkezés pedig az ügyvédi tevékenység szempontjából számos réteget hordoz: nem csak anyagi- és eljárásjogi vonatkozásai vannak, de expressis verbis rögzíti azt is, hogy az okirat, mint az ügyvéd által nyújtott intellektuális szolgáltatás megtestesülése, az ügyvéd szellemi teljesítményének hordozója, az ügyvéd kezei közül kikerülhető egyik legjellegzetesebb termék is egyben. 

Ami az okiratszerkesztés anyagi jogi vonatkozásait illeti: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) szerint a jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat, jognyilatkozat pedig szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehető. Az írásban megtett jognyilatkozat a Ptk. szerint akkor érvényes, ha a jognyilatkozat legalább lényeges tartalmát írásba foglalták, egy jognyilatkozat írásban megtettnek pedig akkor minősül, ha azt a nyilatkozó fél aláírta (valamint akkor, ha a jognyilatkozat közlésére a benne foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor – ez utóbbi eset azonban, mivel első sorban az elektronikus aláírás témáját érinti, kívül esik a jelen cikk által vizsgált tárgykörön).

Vagyis, ha a „jognyilatkozó” a jognyilatkozatát kézzel írja le, majd pedig alá, például egy papír zsebkendőre, vagy éppen a 80-as évek krimijeit idéző módon egy nyomtatott bulvárlapból vágja ki a betűket, és ezeket ragasztja fel megfelelő sorrendben egy papírlapra, majd az így készült dokumentumot írja alá, akkor a fentiek szerint írásban megtettnek minősülő jognyilatkozata éppúgy alkalmas lesz joghatás kiváltására, mintha a jognyilatkozatot tartalmazó okiratot ügyvéd szerkesztette volna. Az ügyvéd ugyanakkor, amikor okiratot szerkeszt, és az ügyfele jognyilatkozatát írásba foglalja (ez pedig implicit módon a szerződés szerkesztését is jelenti, hiszen ne feledjük: a szerződés két fél kölcsönös, egybehangzó jognyilatkozata), biztosítja a jognyilatkozat ellentmondás-mentességét, a jogszabályoknak és a szakmai sztenderdeknek való megfelelését, azt, hogy annak tartalma akár bújtatottan is, de semmi esetre se tartalmazzon az ügyfelére nézve hátrányos rendelkezéseket, valamint azt, hogy az okirat referenciapontként szolgáljon az alapul fekvő jogviszonnyal kapcsolatban esetlegesen felmerülhető (jog)viták során. Amint pedig azt fentebb is írtuk, egy pontosan, szépen szerkesztett, átlátható, következetes és közérthető okirat mint termék, bizonyos fokig az ügyvédi működés minőségének indikátora is lehet: jelezheti a professzionális hozzáállást, marketing-megfontolásokat kifejezésre juttatva képes arra, hogy az ügyvéd/ügyvédi iroda arculatát, az ügyfelek részére közvetíteni kívánt üzenetet megtestesítse, és nem utolsó sorban biztosítja a színvonal állandóságát, azzal, hogy a forma természetesen soha nem kerülhet előtérbe a tartalomhoz képest.

Az ügyvéd az általa, vagy az irodája közreműködésével az eddig ismertetetteknek megfelelően szerkesztett okiratot – a ’98-as ügyvédi törvény és az Ütv. szerint is – ellenjegyezheti, ennek az okiratszerkesztéssel karöltve járó intézménynek pedig már eljárásjogi szempontból, mégpedig a bizonyítás körében van jelentősége. Az Ütv. szerint (a korábbi szabályozással lényegében megegyező módon) ugyanis az ellenjegyzéssel az ügyvéd azt tanúsítja, hogy (i) az okirat megfelel a jogszabályoknak, (ii) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak az akaratuknak megfelelnek, és (iii) hogy az okiratot a felek előtte írták alá, vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el. Eljárásjogi szempontból mindez annyit tesz, hogy a polgári perrendtartás szabályainak értelmében (egy 2016-os törvénymódosítás eredményeképpen mind az 1952. évi, mind pedig az Ütv-hez hasonlóan idén hatályba lépett 2016. évi Polgári Perrendtartások szerint) az ügyvéd által ellenjegyzett okirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy annak kiállítója az okiratban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el.

Az Ütv. hatályba lépését megelőzően az ügyvédi ellenjegyzés részletszabályai az egyes jogszabályokban sporadikusan elszórva voltak fellelhetőek: egyrészt a ’98-as ügyvédi törvény, másrészt az ingatlan-nyilvántartási törvény tartalmazott rendelkezéseket erre nézve, de az ügyvédi ellenjegyzés alkalmazásának mikéntje – legyünk őszinték – jelentős mértékben függött a hivatali és bírósági jogalkalmazás partikularizmusától is.

Ezt a status quot megszüntetve az Ütv. az ügyvédi ellenjegyzés szabályait egy helyen foglalta össze, valamint, elejét kívánva venni az adott esetben hivatalonként és személyenként eltérő követelményeket támasztó jogalkalmazásnak, egyértelműen meghatározta az ellenjegyezhető okiratok attribútumait is. Eszerint az ellenjegyzett okiratot „(i) több oldalból álló okirat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni, (ii) minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell ellátnia, (iii) a feleknek alá kell írniuk, (iv) az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia”, az ellenjegyző ügyvéd, továbbá a papíralapú okiraton az aláírása oldalán elhelyezi szárazbélyegzője lenyomatát (Ütv. 43. § (2) és (3) bekezdés). Az Ütv. a hitelesség megerősítése érdekében továbbá megállapítja, hogy az ellenjegyzett okiratok esetében csak akkor mellőzhető az okirat minden oldalának a felek kézjegyével történő ellátása, ha a papíralapú okirat lapjait az ellenjegyző ügyvéd úgy fűzi össze, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható (illetve, ha az elektronikus okiratot minden fél minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el). A Budapesti Ügyvédi Kamara által kiadott, az ügyvédi ellenjegyzésről szóló tájékoztató az ellenjegyzendő papíralapú okirat összefűzésére a ringlizés (más néven szegecselés), vagy az összefűzés módszerét javasolja.

Annak ellenére, hogy mind az ügyvédi ellenjegyzés szabályainak megváltoztatása mögött meghúzódó jogpolitikai indokok, mind pedig az új szabályozás tartalma meglehetősen egyértelműnek tekinthetőek, az új szabályok gyakorlatba történő átültetése a szakmához eljutó hírek és a megélt tapasztalatok alapján koránt sem bizonyultak zökkenőmentesnek. Számos, a földhivatali ügyintézések során felmerülő fennakadásról, elutasított, hiánypótlásra visszaküldött cégbírósági beadványról lehet hallani, ezek a fennakadások pedig mind az ügyintéző hivatalok és a bíróságok eltérő jogértelmezéséből fakadnak: abból, hogy a gyakorlat szerint az első olvasatra egyértelműnek tűnő rendelkezések is felvethetnek olyan kérdéseket, amelyek gátját szabhatják a szabályozás által eredetileg elősegíteni és garantálni kívánt hatékonyságnak és jogbiztonságnak. (A földhivatali eljárásokban például kérdéseket vetett fel, hogy az ellenjegyzés új szabályainak értelmében vajon a feleknek az üres lapokat is el kell-e látniuk a kézjegyükkel, illetőleg összefűzés esetén az üres oldalakat is sorszámozással kell-e ellátni; hogy amennyiben az okiratszerkesztő ügyvéd szárazbélyegzőjén feltüntetésre került az ügyvéd kamarai azonosító száma, akkor az ellenjegyzés helyénél is fel kell-e tüntetni azt; és a cégbírósági beadványok esetén továbbá az elektronikus dokumentumok elkészítése során vajon a papíralapú ellenjegyzés szabályai szerint kell-e kipreparálni az egyes társasági okiratokat?)

A következetesen alkalmazandó és alkalmazható szabályozás keretei tehát rendelkezésre állnak, a kérdés most már csak az, hogy a jogalkotói szándék mikor fog tudni ténylegesen meghonosodni a haza jogalkalmazást az évtizedek óta jellemző partikularizmusban. 

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat szaktanácsadó bírái, bírósági titkárai segítséget nyújtanak abban, hogy a bírák, illetve a bírósági titkárok az uniós jogból eredő jogértelmezési kérdéseket ugyanolyan biztonsággal válaszolják meg, mintha azok magyar jogi kérdések lennének. Ilyen szervezettséggel és feladatkörrel egyedül Magyarországon működik szaktanácsadói hálózat, ez a működési metódus még Európai Uniós szinten is mintaértékű és előremutató lehet.
Wahl főtanácsnok annak megállapítását javasolja a Bíróságnak, hogy az uniós joggal ellentétes az a nemzeti jogszabály, amely a szolgáltatások igénybevevője számára előírja, hogy nyújtson biztosítékot azon bírság fedezete céljából, amely valamely nemzeti munkajogi jogszabályi rendelkezésnek egy másik tagállamban székhellyel rendelkező szolgáltató általi megsértése miatt szabható ki. Az ilyen rendelkezés a főtanácsnok szerint tilos a szolgáltatási irányelv értelmében, és mindenképpen meghaladja az ahhoz szükséges mértéket, hogy a nemzeti hatóságok képesek legyenek a munkavállalók védelme, valamint a tisztességtelen verseny és a szociális dömping elkerülése érdekében elfogadott nemzeti munkajogi szabályoknak való megfelelés ellenőrzésére és kikényszerítésére.
A választási szervek magas színvonalú és hatékony munkájának köszönhetően az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választását eredményesen, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, törvényesen bonyolították le - mondta Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke az Országgyűlés alakuló ülésén kedden.
Letette esküjét a 12 nemzetiségi szószóló az Országgyűlés elnöke előtt kedden. A szószólók többsége anyanyelvén mondta el az eskü szövegét a parlamentben.
Május 21-ig kell kiegészíteni a NAV által készített személyijövedelemadó-bevallást azoknak, akik olyan plusz jövedelemmel rendelkeztek tavaly, amelyet a tervezet nem tartalmaz. A magánszemélytől ajándékba kapott vagyontárgyak, szolgáltatások adómentesek, ezért azt a bevallásban sem kell szerepeltetni - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdai közleménye.
Az előző ciklussal azonos bizottsági struktúrában folytatja munkáját a parlament, a keddi alakuló ülésen megválasztották a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is.

Letették esküjüket az országgyűlési képviselők kedden, ezzel megalakult az új parlament.

A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

A Demokratikus Koalíció képviselői - akik csak az eskütétel idejére jelentek meg az ülésteremben, azt követően azonnal távoztak is - azzal egészítették ki a hivatalos esküszöveget, hogy minden törekvésükkel azon lesznek, hogy "helyreállítsák a köztársaságot", és új demokratikus alkotmányt adjanak a hazának.

Az LMP-s Hadházy Ákos nem vett részt az eskütételen.

Ezt megelőzően az Országgyűlés korelnökéből - aki a legidősebb képviselő, a 82 éves, fideszes Turi-Kovács Béla - és a korjegyzőkből - vagyis a legfiatalabb képviselőkből - álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amely mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találta. Ezután a parlament - 189 igen szavazattal, egyhangúlag - igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát.

A parlamentnek ezúttal is 199 képviselő a tagja, a Ház munkájában további 12 szószóló vesz részt.

Turi-Kovács Béla bejelentette a kormány megbízatásának megszűnését. Innentől - az alaptörvény értelmében - a kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

Csütörtökön választ miniszterelnököt az Országgyűlés

A parlament honlapján kedden tették közzé a csütörtökre és péntekre tervezett kétnapos ülés napirendi javaslatát.

A dokumentum szerint csütörtök délután tartják a miniszterelnök-választást, a döntéshez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.

Az eskütétel után a kormányfő beszédet mond a parlamentben.

Áder János köztársasági elnök az Országgyűlés keddi alakuló ülésén javasolta, hogy a parlament Orbán Viktor kormányfőt, a Fidesz elnökét válassza újra miniszterelnöknek.

Péntekre a minisztériumok felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló kormánypárti előterjesztés összevont vitáját és egyben zárószavazását tervezik, amennyiben a képviselők előző nap - négyötödös többséggel - hozzájárulnak a házszabálytól eltéréssel való tárgyaláshoz. Korábban, az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalássorozaton - Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető beszámolója szerint - az ellenzék hozzájárult a házszabálytól eltéréshez.

A képviselőcsoportok megállapodása alapján a kormány megalakulásáig napirenden kívüli felszólalások, interpellációk, azonnali kérdések és kérdések nem hangoznak el.

Kövér László kiszámíthatóságot ígért

Kiszámíthatóságot ígért Kövér László, az Országgyűlés újraválasztott elnöke kedden a parlament alakuló ülésén.

Kövér László székfoglaló beszédében kiemelte: azt ígérhetek, ami egyre inkább felértékelődik a politikában, kiszámíthatóságot.

"Kiszámítható vagyok és maradok azon meggyőződésemben, hogy Magyarország felemelkedésének egyetlen útja a szuverén magyar népakaratban gyökerező parlamentáris demokrácia keretei között vezet, hogy hazánkban a politikai hatalom egyetlen legitim forrása a magyar választópolgárok közössége. Kiszámítható vagyok és maradok azon cselekvésemben, mely arra irányul majd, hogy a szuverén magyar népakaratot a magam helyén minden körülmények között tiszteletben tartsam, érvényesítsem és oltalmazzam, és ugyanezt kérem és várom el minden képviselőtársamtól, legyenek akár kormánypártiak, akár ellenzékiek, akár nemzeti, akár nemzetközi elkötelezettségűek" - tette hozzá.

A parlamentáris demokráciának a XIX. században Kossuth Lajos által megfogalmazott eszmei alapvetése XXI. századunkban változatlanul érvényes: "Mindent a népért, mindent a nép által, semmit sem a népről a nép nélkül." - fogalmazott az Országgyűlés régi-új elnöke.

Kiemelte: az elmúlt évek és az elmúlt hetek illetve órák történései ellenére marad azon bizodalmában, hogy a ma megalakuló Országgyűlés minden tagja tiszteletben tartja a magyar népakaratot, és aláveti magát a parlamentáris demokrácia szabályainak. Szerinte aki nem így tesz, az nem a vele szemben álló politikai erőnek árt, hanem Magyarországnak. "Én pedig az ígérhetem Önöknek, hogy politikai közösségemmel együtt a hazánkat és a magyar demokráciát minden körülmények között megvédjük" - mondta.

Kövér László minden megválasztott képviselőtársa nevében megköszönte a magyar emberek bizalmát, amely lehetővé teszi számukra, hogy a következő négy évben lelkiismeretük, legjobb tudásuk és az alaptörvényre tett esküjük szerint az ő javukra munkálkodhassanak a ház falai között.

Megköszönte azon volt képviselőtársaik munkáját is, akik közreműködtek abban, hogy a 2010 után elvégzett sikeres válságkezelést és az ország újjáépítését követően a 2014 és 2018 közötti időszak a rendszerváltozás kezdete óta eltelt majd három évtizedben példa nélküli emelkedést hozott Magyarország polgárai és családja számára. Köszönetét fejezte ki az Országgyűlés hivatala munkatársainak, hogy munkájukkal megfelelő körülményeket teremtettek munkavégzésük számára. Ezt kérik tőlük a jövőben is - jelezte, majd megköszönte a támogató szavazatokat, amellyel az Országgyűlés elnökévé választották. 

"Különös megtiszteltetés és nagy felelősség a feladat, amelyet az előttünk álló négy évre szólóan ismételten rám ruháztak" - fogalmazott Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke kitért arra, hogy harminc esztendeje lépett a politika világába. Politikai közösségének és a választópolgároknak köszönhetően huszonnyolc esztendeje a szabadon választott Országgyűlés tagja, politikai közösségével együtt eddig mindösszesen tizenhat esztendőt voltak ellenzékben és tizenkét esztendő során kormányoztak, a Tisztelt Ház többségének bizalmából pedig nyolcadik esztendeje lehet az Országgyűlés elnöke - sorolta.

A parlament elnöke az előttük álló törvényhozási ciklusra minden képviselőnek magatartási vezérfonalként Tisza István házelnök 1912-ben elmondott székfoglaló szavait ajánlotta: "(...) biztosíthatom a T. Házat, hogy egy becsületes ember egész kötelességtudatával és egész felelősségérzetével fogok feladatom megoldásához".

"Isten segítse hazánkat és nemzetünket, s adjon Önöknek bölcsességet!" - zárta székfoglaló beszédét Kövér László.

forrás: Jogi Fórum

Lemondott New York állam főügyésze, hétfő este, mert kiderült, intim kapcsolataiban többször is erőszakosan viselkedett. A befolyásos demokrata pártiként számon tartott Eric Schneidermant New York állam szintén demokrata kormányzója, Andrew Cuomo szólította fel lemondásra, miután a The New Yorker című hetilap terjedelmes riportot jelentetett meg az ügyben. Ebben négy nő is azzal vádolta meg Schneidermant, hogy megegyezésen alapuló intim kapcsolatuk során durván viselkedett és erőszakoskodott.

Eric Schneiderman először tagadta a vádakat, leszögezve, hogy ezeknek amúgy sincs közük a munkájához, távozni nem akart hivatalából, és csak a kormányzó nyilvános felszólítása után nyújtotta be lemondását. Cuomo azonnali vizsgálat megindítására kérte fel a kerületi ügyészt.

Twitter-bejegyzésében Schneiderman azt írta: "Intim viszony keretében belementem különböző szerepjátékokba és más megegyezésen alapuló szexuális aktusokba. Soha nem erőszakoskodtam senkivel, akarata ellenére senkivel nem volt nemi kapcsolatom, ilyesmire soha nem vetemednék".

A 63 éves Schneiderman, akit a Wall Street megrendszabályozásának elszánt híveként tartanak számon, erőteljes bírálója Donald Trump elnöknek és kormányának. Amióta Trumpot beiktatták hivatalába, többször is nyújtott be ellene perkeresetet, például a bevándorláspolitikáját illetően vagy az abortuszok finanszírozásának ügyében.

Több liberális aktivistacsoporttal és szervezettel áll kapcsolatban, és szerepet vállalt a szexuális zaklatások ellen alakult MeToo mozgalomban is.

A New York-i főügyész hivatala az egyik legfontosabb és legbefolyásosabb ügyészi hivatal az Egyesült Államokban, a többi között felügyeli a pénzügyi és bankszektort, amelynek tevékenysége, illetve központi irodái legnagyobb részben New Yorkban és környékén vannak.

A főügyészi hivatal szóvivője nem kívánta kommentálni a történteket.

A The New Yorker riportjában két nő arról számolt be, hogy Schneiderman durván beszélt velük, fojtogatta és ütötte őket, emiatt orvosi ellátásra is szorultak, két másik nő pedig, akinek viszonya volt Schneidermannal, nem adta ugyan a nevét a riporthoz, de elmondta, hogy a férfi rendszeresen verte őt.

Kirsten Gillibrand, New York demokrata párti szenátora nyilatkozatban ítélte el a történteket, és leszögezte, hogy Eric Schneidermannak nincs helye közhivatalban.

A The Washington Times című lap hétfő éjjel honlapján felidézte Donald Trump 2013-ban közzétett egyik Twitter-bejegyzését, amelyben az akkor még csak üzletember Trump azt írta, hogy Schneiderman "sokkal rosszabb", mint két másik, szexuális zaklatásról elhíresült demokrata párti politikus, Eliot Spitzer New York állam volt kormányzója vagy Anthony Weiner, volt demokrata párti törvényhozó.

"Weinernek vége, Spitzernek vége, a következő a könnyűsúlyú Eric Schneiderman lesz. Csak várjatok és figyeljetek, ő rosszabb, mint Weiner vagy Spitzer" - írta mikroblog-bejegyzésében Donald Trump 2013-ban.

forrás: Jogi Fórum

Azok után, hogy nemrég az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentősen újraértelmezte a zárt végű pénzügyi lízing fogalmát, egy friss főtanácsnoki vélemény újabb „áfa-bombát” dobott az eddigi gyakorlatra. Míg ugyanis a pénzügyi lízing díját már hosszú évek óta egy áfás és egy áfa-mentes részre bontják a lízingbeadók, addig a főtanácsnok véleménye szerint a díjat egységesen, áfásan kellene kezelni. Ennek komoly kihatásai lehetnek a magyarországi lízingpiacra is, így érdemes kiemelten figyelni az ügy alakulását – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Ahhoz képest, hogy a pénzügyi lízing régóta meghatározó finanszírozási formája az európai gazdaságoknak, meglepően bizonytalan ennek áfa-kezelése. Az állóvízbe az első követ egy 2012-es EUB-ítélet dobta, amelyre tavaly ráerősített a Mercedes-Benz Financial Services ügyében hozott ítélet. Ezek alapján „zárt végűnek”, azaz termékértékesítésnek tekintendők egyes olyan pénzügyi lízing ügyletek is, amelyeket korábban a magyarországi adóhatósági gyakorlat egyértelműen „nyílt végűnek”, azaz szolgáltatásnyújtásnak tekintett.

A múlt héten azonban az EUB főtanácsnoka máris ledobta a következő „áfa-bombát” a lízingügyletekre. Véleményében ugyanis azt fejtette ki, hogy szerinte ellentétes az uniós áfaszabályokkal az, ha a lízingdíjat egy áfás tőkerészre és egy áfa-mentes kamatrészre bontják meg. Szerinte ugyanis az ilyen megbontás mesterséges és ehelyett a teljes lízingdíjat áfa-kötelessé kellene tenni. A főtanácsnok véleménye nem köti az Unió Bíróságát. Ugyanakkor a brit gyakorlat nyomán kifejtett véleménye mégis elég meggyőző ahhoz, hogy azt komolyan vegyük és figyeljünk a Bíróság ugyanezen ügyben meghozandó ítéletére.

Mi a magyar gyakorlat?

Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje szerint a pénzügyi lízing kezelésének magyarországi gyakorlatát egy 2008-as adóhatósági tájékoztató határozza meg. E szerint a pénzügyi lízing egy olyan összetett ügylet, ami értékesítési és hitelezési elemet is tartalmaz. Az adóhatósági tájékoztató alapján a piac az ilyen ügyleteket rendszerint megbontja egy áfás értékesítési és egy áfa-mentes „hitelezési” ügyletre.

Mi várható ezután?

Abban az esetben, ha az Unió Bírósága is magáévá tenné a főtanácsnok véleményét, akkor annak két fontos következménye lenne. Egyrészről a lízingdíj egésze áfa-kötelessé válna. Ez gazdálkodók között várhatóan nem járna tényleges költségnövekedéssel, hiszen a lízingbe vevő jellemzően levonásba tudja helyezni az áfát. Amikor viszont a lízingbe vevő magánszemély, az áfa kiterjesztése a finanszírozási részre várhatóan meg fogja növelni a lízingdíjat.

Az érem másik oldala ugyanakkor az, hogy a főtanácsnok véleményének elfogadása esetén a lízingcégek már teljes egészében áfalevonásra jogosító tevékenységet végeznének, ezért praktikusan a teljes input áfájukat levonásba helyezhetnék. Ez a számukra megtakarítást jelentene.

A fentiek alapján tehát érdemes szoros figyelemmel kísérni ennek az ügynek az alakulását és különösen a lízingcégek részéről érdemes már előre felkészülni arra az eshetőségre, ha végül az Unió Bírósága is magáévá tenné főtanácsnokának a véleményét.

Mit mond pontosan a főtanácsnok?

A főtanácsnok arra az uniós gyakorlatra alapozza a véleményét, mely szerint nem lehet mesterségesen elemeire bontani ügyleteket pusztán amiatt, mert azok díjazása a számlán vagy a felek megállapodásában elkülönülten szerepel. Márpedig egy lízingügylet esetén – így a főtanácsnok – a lízingbe vevő célja nem az, hogy ő egyfelől hitelt vegyen fel, másfelől a lízingelt tárgyat megszerezze. Kizárólag a termék használata és megszerzése a célja mindazon egyéb szolgáltatásokkal egyetemben, amelyek egy pénzügyi lízinggel szokásosan együtt járnak. Erre tekintettel pedig a főtanácsnok szerint mesterséges az a megbontás, amit mind Magyarországon, mind például az Egyesült Királyságban alkalmaznak, ahol tehát a lízingdíjat egy áfás tőkerészre és egy áfa-mentes kamatrészre bontják.

Érdemes megjegyezni, hogy a főtanácsnok véleményével nem csak az ügyben érdekelt Egyesült Királyság, hanem az Európai Bizottság is vitába szállt, éppen ezért korántsem borítékolható, hogy ezt a véleményt az Unió Bírósága is osztja majd. Ráadásul bizonyos eljárási sajátosságok miatt még az is elképzelhető, hogy a Bíróság nem is tekinti feladatának azt, hogy ebben a kérdésben döntsön.

Ezzel együtt is, ismerve az Unió Bíróságának összetett ügyletekkel kapcsolatos eddigi gyakorlatát, a főtanácsnok véleménye egyáltalán nem tűnik légből kapottnak. Mondhatni: őrült beszéd, de van benne rendszer.

forrás: Jogi Fórum

A peres eljárást azért indította a Herendi Porcelánmanufaktúra, mert 2016 januárjában tudomására jutott, hogy a ZARA Home Magyarország Kft. egy Herendi porcelán teáskészlet utánzatát gyártatta le, és hozta forgalomba üzleteiben, valamint webáruházában – közölte a Sár és Társai Ügyvédi Iroda.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete megállapította, hogy a ZARA Home által forgalmazott termékek az összetéveszthetőségig hasonlóak a Herendi Porcelánmanufaktúra egyik teáskészlet családjával mind a külső megjelenés, mind az összhatás tekintetében. A bíróság ezért jogerősen eltiltotta a ZARA Home-ot a további jogsértő magatartástól, elrendelte a jogsértő termékek megsemmisítését, valamint ezen felül arra kötelezte a ZARA Home-ot, mint pervesztes céget, hogy a sajtóban jelentesse meg a jogsértő magatartását, ezzel is nyilvános elégtételt adva a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.-nek.

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. rendkívül fontosnak tartja a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogai hatékony védelmét és az azok érdekében történő azonnali fellépést, adott esetben még az olyan hatalmas multinacionális cégek ellen is, mint a ZARA Home. A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. közel 200 éve készíti Hungarikumnak számító kézműves termékeit, és mindig is nagy hangsúlyt fektetett a Herendi márka védelmére.

 

 

forrás: Jogi Fórum

Nem akadályozhatja meg feltétlenül a terrorveszélyes külföldiek kitoloncolását, hogy a hazájukban létezik a halálbüntetés intézménye - döntött hétfőn a német alkotmánybíróság.
Sebastian Kurz osztrák kancellár hétfőn szlovák kollégájával, Peter Pellegrinivel folytatott megbeszéléseket követően visszautasította azokat a vádakat, amelyek szeruint diszkriminatív, illetve jogellenes lenne az Ausztriában dolgozó külföldieknek nyújtott családi pótlék kiigazítása.

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.