jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Egy több mint hét éve, a Bács-Kiskun megyei Petőfiszálláson történt gyilkosság feltételezett elkövetőjét azonosították be - közölte a rendőrség a honlapján.
Szabályosabb és eredményesebb az európai uniós pénzek felhasználása Magyarországon, mint a korábbi, 2007-2013 közötti támogatási időszakban volt – ezt közölte az Állami Számvevőszék az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának (CONT) Magyarországon tartózkodó delegációjával, 2017. szeptember 20-án. Az eszmecserén az ÁSZ – Domokos László elnök és Holman Magdolna tervezési igazgató vezetésével – részletes tájékoztatást adott az európai uniós források felhasználását, valamint a pénzek elosztásában közreműködő intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzésekről és elemzésekről. A találkozón szó esett a magyar EU-tagság pénzügyi mérlegének elemzési tapasztalatairól, a 4-es metró beruházással kapcsolatos – az ÁSZ által már 2010-ben feltárt – szabálytalanságokról, valamint több, a bizottság által vizsgált témakörről is.

A Ryanair öthetes járattörlési időszakában érintett mintegy 315 ezer utasból szerdáig 238 ezren kérték a jegyük átfoglalását vagy az ár visszatérítését - derül ki légitársaság közleményéből.

Közlésük szerint a Ryanair minden érintett utast e-mailben tájékoztatott a járat törléséről és a lehetséges teendőkről. Ezek között felhívták az utasok figyelmét az uniós jogszabályok szerinti kompenzációs lehetőségekre is. Korábban fogyasztóvédők azzal vádolták az ír diszkont légicéget, hogy ezekről nem küldenek tájékoztatást.
    

Szerdáig a Ryanair adatai szerint 175 ezren kérték a jegyük átfoglalását, 63 ezren pedig a jegyár visszatérítését. A hét végéig az utasok jelentős részének, 300 ezer embernek találnak megoldást - olvasható a közleményben.
    

A Ryanair pénteken teljesen váratlanul jelentette be a honlapján, hogy azonnali hatállyal napi 40-50 járatát törli október végéig, ami mintegy kétezer járat kiesését jelenti. A budapesti járatok közül a szerdai, 3717-es és 3718-as London-Stansted és Budapest közti járatokat törölték.
    

A légitársaság hangsúlyozta, hogy a törlések a járatok kevesebb mint 2 százalékát érintik, és az a céljuk, hogy helyreállítsák a járatok közlekedésének pontosságát. Szeptember első két hetében a megszokott 90 százalék helyett a járatoknak már kevesebb mint 80 százaléka közlekedett pontosan a légiforgalmi irányítás kapacitásának szűkössége és sztrájkok, a kedvezőtlen időjárás, valamint a hajózó személyzet szabadságának kötelező kiadása miatt. 
    

A Ryanair eddig az áprilistól márciusig terjedő év szerint engedte a szabadságolást, a jövő évtől kezdve azonban a naptári év szerint kell alakítani a szabadságolási rendszert. Ennek következményeként a hajózó személyzetnek (pilóták és légiutas-kísérők egyaránt) idén december végéig ki kell venniük a szabadságukat.
    

A légi utasok jogait szabályozó uniós direktíva szerint a Ryanairnek akkor is térítésmentesen kell átfoglalnia a jegyet, ha a saját hálózatában nem tudja megoldani az utas elszállítását. A Ryanair azonban nem kötelezhető arra, hogy a következménykárokat (autóbérlés, szállás) megfizesse.

forrás: Jogi Fórum

Fellebbezést nyújtott be a holland kormány a legfelsőbb bírósághoz, hogy helyezze hatályon kívül azon korábbi ítéletet, miszerint részben Hágát is felelősség terheli mintegy háromszáz boszniai muzulmán haláláért, akiket az 1995-ös srebrenicai mészárlás során gyilkoltak meg.

A hágai fellebbviteli bíróság júniusban megerősítette az ügyben eljáró törvényszék 2014-es ítéletét, megállapítva, hogy a holland ENSZ-békefenntartóknak nem lett volna szabad átadniuk a bázisukon menedéket kereső boszniai férfiakat és fiatalokat  a tömeggyilkosságot elkövető szerb erőknek, mivel tudatában lehettek a veszélynek, hogy meg fogják őket ölni.
    

"Nem osztjuk a bíró véleményét, hogy a holland békefenntartók törvénytelenül jártak volna el, és nem értjük, hogyan jutott a bíróság erre a döntésre" - közölte a védelmi minisztérium egyik szóvivője szerdán.
    

A helyi sajtó jelentései kiemelték, hogy a legfelsőbb bíróság csak akkor helyezheti hatályon kívül a fellebbviteli bíróság döntését, ha tartalmi vagy eljárásjogi szempontból hibásnak találja azt.
    

A Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környékbeli muszlim lakosság itt keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, a mindössze kézifegyverekkel felszerelt holland békefenntartók pedig gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem tanúsítottak. Srebrenica elfoglalását követően a szerb csapatok néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.

forrás: Jogi Fórum

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló új törvény főbb szabályai 2017. június 26-án léptek hatályba. Ettől az időponttól kezdve a szolgáltatók az új törvény, valamint az azt kiegészítő új jogszabályok rendelkezéseinek kötelesek megfelelni. Az újonnan létrejött szolgáltatók az új szabályok alapján kötelesek megalkotni belső szabályzatukat, valamint benyújtani azt a felügyeletüket ellátó szervhez jóváhagyás céljából. Emellett az új törvény a hatálybalépésekor már meglévő, működő szolgáltatókra is ró kötelezettségeket, ezek a szolgáltatók ugyanis kötelesek a belső szabályzatukat az új törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni és ennek megtörténtéről a felügyeletüket ellátó szervet írásban tájékoztatni.
Csaknem 10 ezer olyan ítéletet tart számon az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), melyeknek máig nem tettek eleget az Európa Tanács tagállamai, bizonyos esetekben már 25 éve várat magára a törvényszék döntésének végrehajtása - írta a Politico brüsszeli hírportál.
Az Országos Bírósági Hivatal egyik kiemelkedő fontosságú feladatának tartja a magyar bíróságok épületeinek, infrastruktúrájának korszerűsítését. A OBH kezelésében 112 városban összesen 462.220 négyzetméter alapterületen 185 ingatlan van, melyből ítélkezési célra 153 épületet használnak, közülük védettnek 75 minősül.
Az Állami Számvevőszék befejezte a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. és a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum Közhasznú Nonprofit Kft. 2012. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Miniszterelnökség mindkét társaság esetében szabályszerűen gyakorolta a tulajdonosi jogokat. A Gödöllői Királyi Kastély NKft. és a Helikon Kastélymúzeum NKft. belső szabályozottsága és a pénzügyi-számviteli feladatok ellátása is összességében megfelelt az előírásoknak. A tervezési, beszámolási, adatszolgáltatási feladatok ellátása szabályszerű volt, ám a vagyongazdálkodás nem felelt meg az előírásoknak, mert a társaságok 2012-2015. évi beszámolói a vagyon összetétele tekintetében nem a valós helyzetet tükrözték.

Az Európai Unió rendületlenül támogatja Irak egységét, szuverenitását és területi integritását, ezért kerülni kell a szeptember 25-ére tervezett kurd függetlenségi népszavazáshoz hasonló, kontraproduktív és egyoldalú cselekedeteket - szögezte le Federica Mogherini, EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Közleményében Mogherini hangsúlyozta: elismeri, hogy a bagdadi központi kormány és az iraki kurd autonóm terület vezetése között vannak rendezetlen ügyek, ezeket azonban békés és építő jellegű párbeszéd, konszenzus útján kell megoldani, az ország alkotmányának tiszteletben tartásával.
    

Az Európai Unió üdvözli az ENSZ kezdeményezését a párbeszéd előmozdításáról - közölte.
    

Az észak-iraki Kurdisztán parlamentje múlt pénteken hagyta jóvá, hogy szeptember 25-én népszavazást tartsanak a függetlenségről három kormányzóságban és a kurdok ellenőrzése alatt álló területeken. 
    

A bagdadi parlament viszont felhatalmazta a kormányt, hogy minden eszközzel védje meg az ország egységét, a legfelsőbb bíróság pedig felfüggesztette a függetlenségi népszavazást, mert több beadvány is érkezett a testülethez a referendum alkotmányossági vizsgálatát kérve.
    

A referendum kiírása komoly tiltakozást váltott ki a nemzetközi porondon. Az iraki kormány mellett Törökország, Irán és Szíria vezetői is határozottan ellenzik a függetlenséget, attól tartva, hogy az Irakon kívül is megerősítené a kurd szeparatista törekvéseket. A népszavazást az Egyesült Államok sem támogatja, mondván, az csak elvonná a figyelmet az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcról.

forrás: Jogi Fórum

A törvények szigorítását kérte az olasz kormánytól Virginia Raggi római főpolgármester azután, hogy az utóbbi tíz nap alatt három nőt erőszakoltak meg az utcán az olasz fővárosban.

Virginia Raggi kijelentette, az olasz kormánynak azonnal lépnie kell, és rendkívüli jogszabályok bevezetésével biztosítania a nők védelmét. A római főpolgármester az utcai videó-kameráknak, valamint a járőröző rendőrök számának emelését szorgalmazta mindenekelőtt Róma külvárosi negyedeiben. A politikus "rendkívüli törvények" elfogadását követelte, de részletekbe nem bocsátkozott ezek tartalmát illetően.
    

Az utóbbi tíz napban három nőt erőszakoltak meg Róma utcáin. Szeptember 9. hajnalán egy 23 éves finn turistalányt bántalmazott és erőszakolt meg egy fiatal bangladeshi férfi, aki humanitárius menekültként tartózkodott Olaszországban. A nemi erőszak a Termini-pályaudvar közelében történt. A férfit néhány órával később elfogták. Néhány nappal később egy belga turistalány tett feljelentést egy izraeli férfi ellen, aki éjszaka Róma belvárosában, a Capitolium-domb lépcsőin akarta megerőszakolni. 
    

Hétfő hajnalban a központi Villa Borghese-parkban egy taxis sietett egy 57 éves német nő segítségére. A nő meztelen volt, keze háta mögött összekötözve. Megerőszakolták és kirabolták, sokkos állapotban szállították kórházba. Beszámolója szerint egy fiatal, valószínűleg kelet-európai férfi támadt rá. A Villa Borghese parkjában éjszaka tucatnyi hajléktalan talál éjszakai szállásra, közöttük keresik az elkövetőt. A német nő is hat hónapja Róma utcáin aludt, minden nap más helyen. 
    

Ezt megelőzően júniusban a dél-olaszországi Leccében egy svéd egyetemista lányt erőszakolt meg egy szenegáli férfi.  Augusztus 25. éjszakáján egy lengyel turistapárra támadt rá migránsok csoportja. A férfit súlyosan bántalmazták, a nőt csoportosan megerőszakolták, majd egy perui prostituáltat is megerőszakoltak. Ezután Firenzében két ittas amerikai egyetemista lányt erőszakolt meg két olasz csendőr. A legutolsó eset kedden a szicíliai Catania közelében történt, ahol egy olasz férfi megerőszakolt egy éjszakai elsősegélyponton dolgozó orvosnőt. 
    

Matteo Salvini, az Északi Liga vezetője Facebbok-profilján "kémiai kasztrációt, börtönt és kényszermunkát" sürgetett a nemi erőszakot elkövetőkre. 
    

Olaszországban az év eleje óta mintegy 2400 nemi erőszakot követtek el. A felmérések szerint minden tíz ilyen esetből hatot olaszok, négyet olaszországi migránsok követnek el.   

forrás: Jogi Fórum

Az Országgyűlés ma tárgyalja a Miniszterelnökséget vezető Lázár János azon javaslatát, amely Csongrád-Csanádra változtatná a jelenlegi Csongrád megyét.

A Ház ülése reggel 9 órakor kezdődik, az első négy napirendi pontban nemzetközi szerződések kihirdetéséről tárgyalnak a képviselők, akik ezt követően mondhatják el véleményüket a megyeátnevezési javaslatról.
    

Az indítvány meghagyná Szegedet megyeszékhelynek, az átnevezés határideje pedig 2020. június 4. lenne. Lázár János indoklásában úgy fogalmazott, a földrajzi nevek a magyar nyelv és történelem számos emlékét őrizték meg, és a "történetileg kialakult, a helyi lakosság által is széles körben ismert és elfogadott neveket nem túlzás kulturális örökségnek tekinteni". 
    

A Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése határozatban támogatta a névváltoztatást.
    

A parlament mai utolsó napirendi pontjában a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényjavaslat általános vitáját bonyolítják le.
    

Az Országgyűlés első őszi ülése jövő hétfőn kérdésekkel és azonnali kérdésekkel fejeződik be.

forrás: Jogi Fórum

Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint diplomáciai nyomásgyakorlással, ügyek blokkolásával, szankciókkal érhető el, hogy módosítsák az új ukrán oktatási törvényt.

Törcsi Péter úgy vélekedett, Petro Porosenko ukrán elnök nagy valószínűséggel alá fogja írni a törvényt, de közép- vagy hosszú távon elérhető, hogy ukrajnai ügyek akadályozásával, szankciók révén később módosítsák a jogszabályt.
    

Törcsi Péter fontosnak nevezte a magyar Országgyűlés által kedden egyhangúlag elfogadott, "a jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről" szóló határozatot. 
    

Az - különösen mivel ötpárti határozat - erős legitimációt ad a magyar kormánynak, hogy minden lehetséges lépést megtegyen. Megjegyezte továbbá, hogy az ukrajnai magyarság mellett sok nemzetiséget érint az oktatási törvény: a négyszázezres román közösséget, bolgárokat, lengyeleket, oroszokat is.
    

Kifejtette: Ukrajnának, különösen az új "nyugatbarátnak aposztrofált" kormánynak sok célja van, például az Európai Unióhoz való csatlakozás. Törcsi Péter megjegyezte, hogy az uniós társulási szerződést is sérti a törvény. Ezen felül akár egy uniós tagállamnak is - például Magyarországnak - lehetősége van blokkolni egy ország csatlakozását, de egy több országból álló szövetséges fellépés még hatékonyabb lehet. 
    

Azt mondta: a nemzetközi szervezeteknek olyan eszközei nincsenek, amelyekkel jogilag vissza tudnák vonatni a törvényt, de politikai nyomásgyakorlása, szankciókra van lehetőség. Példaként említette, hogy a Strasbourgi Bíróság akár súlyos pénzbírsággal is sújthatja Ukrajnát az emberi jogi egységokmányhoz nem illeszkedő törvénye miatt.

forrás: Jogi Fórum

Egységesen 12 évre emelkedik a korrupciós bűncselekmények elévülési ideje - döntött a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával a parlament.

A Jobbik kezdeményezésére benyújtott, házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt indítványt 170 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés. A módosítás a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
    

Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese az előző esti általános vitában azt mondta: javaslatuk arra a népszavazási kezdeményezésre reagál, amelyet Vágó Gábor volt LMP-s országgyűlési képviselő vezetésével nyújtottak be, és amelyről a Fidesz jelezte, parlament elé kerülése esetén támogatná.
    

A korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról kezdeményezett népszavazási aláírásgyűjtés vasárnap indult el, mellé állt az MSZP, az LMP, a Párbeszéd, az Együtt és a Momentum Mozgalom. A kezdeményezésben ugyancsak a 12 éves elévülési idő szerepel.
    

Gulyás Gergely (Fidesz), a parlament törvényalkotási alelnöke erre korábban úgy reagált: nincs szükség referendumra a kérdésben, a Fidesz megszavaz egy törvénymódosító javaslatot a korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról, amennyiben azt valaki benyújtja az Országgyűlésnek.

forrás: Jogi Fórum

Megkezdődött a jövő januárban hatályba lépő közigazgatási perrendtartás alkalmazását szolgáló bírói képzéssorozat kedden Budapesten, a Magyar Igazságügyi Akadémián.

Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkára a képzés megnyitó ünnepségén hangsúlyozta: az ügyfelek és az állami szervek közötti jogviták elbírálásakor a közigazgatás legkülönbözőbb szakterületi kérdései is fel fognak merülni. A közigazgatási bíróknak ezért az általános szabályok elsajátítása és magabiztos alkalmazása mellett folyamatos szellemi készenlétben kell lenniük egy-egy közigazgatási részkérdés elbírálásakor. 
    

Az alaptörvényben lefektetett új alkotmányos alapoknak megfelelően az Országgyűlés sorra alkotta a nagy kódexeket: a munka törvénykönyvét, a büntető törvénykönyvet, majd a polgári törvénykönyvet, és ebbe a folyamatba illeszkedik az eljárási kódexek megújítása is - jelezte. 
    

Kiemelte, hogy a közigazgatási eljárási kódexszel az államnak a legnagyobb adósságot kellett törlesztenie, hiszen a közigazgatási bíráskodás 1949-es eltörlése után nem volt olyan perrendtartás, amely a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának sajátosságait kellően meg tudta volna jeleníteni. 
    

A közigazgatási per és a polgári per közötti alapvető különbség, hogy a közigazgatási eljárásában már egy lezajlott alapeljárás történéseit kell feltárni, amelyben a szereplők nem voltak egyenlőek. A perbeli egyenlőség ennél az eljárásnál nem természetes, hiszen a közhatalom áll szemben az ügyféllel - tette hozzá. Ebből a körülményből fakadnak a közigazgatási bíróság különleges feladatai: a hézagmentes jogvédelem, a "fegyveregyenlőség" biztosítása, valamint az időben és tartalmában is hatékony jogvédelem - fogalmazott. 
    

Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégiumának vezetője a közigazgatási perrendtartás elfogadását jogtörténeti jelentőségűnek nevezte. Úgy vélte, a közigazgatási bíráskodás lehetőségeinek kiterjesztése a döntéshozókat is megfontoltabb döntésre készteti. Hiány figyelhető meg ugyanakkor a rendszer véglegesítésében - mondta, hangsúlyozva: abban konszenzus van a bírók és a jogalkotók között is, hogy a hiányzó szint pótlása a közigazgatási felsőbíróság létrehozásával lehetséges és szükséges.
    

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke azt mondta, ez az a kódex, amely a bíróság szervezetét is alapvetően érinti. A szakmai felkészülésről szólva felidézte a bírók szerepét a jogszabályok véleményezésében, hangsúlyozta a most kezdődő képzés jelentőségét, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a közigazgatási eljárási kódex hatálybalépése az igazgatási területen is feladatokat szab, például új nyomtatványok válnak szükségessé. 
    

A képzéssorozatban idén mintegy 450-en vesznek részt, köztük nemcsak bírók, hanem más bírósági dolgozók is. A jelentkezőket négy csoportba osztva, havonta képzik, de az új bírák felvétele miatt a képzéssorozat a jövő évben is folytatódik majd. A csaknem 900 oldalas tananyaghoz audiovizuális formában mások is hozzáférhetnek. 
    

Handó Tünde elmondta: az új szabályozással 196 bíró felvétele válik szükségessé, közülük az első 45 helyre kiírt, szeptember közepén lezárult pályázatra 197-en adták be jelentkezésüket. A jelentkezők döntő többsége a bírósági szervezetből kerül ki, de mintegy 30-35 százalék a szervezeten kívülről pályázott. 
    

Az OBH elnöke kiemelte a közigazgatási szervekkel való kapcsolattartás fontosságát, valamint azt is, hogy a közmédián és a helyi médián keresztül az állampolgárok tájékoztatására is fordítsanak figyelmet.
    

A szervezeti változások közül kiemelte, hogy a közigazgatási bírósági eljárásokban a jövőben nem egy bíró, hanem háromtagú testületek járnak el. Ez szerinte komoly igazgatási kihívást jelent a bíróságok vezetőinek, miként a titkári hatáskör csökkenése is. Utóbbiak ugyanis - más területekkel ellentétben - egyszerűbb közigazgatási ügyekben sem járhatnak majd el. 
    

Handó Tünde szólt arról is, hogy a közigazgatási eljárások fajsúlyosabb része nyolc kijelölt közigazgatási bírósághoz kerül, a Fővárosi Törvényszék lesz az illetékes a fellebbezésekben, és az eddigi hat helyett nyolc regionális kollégium jön létre.
 

forrás: Jogi Fórum

Az állami vállalatok integritásirányítási rendszerének fejlesztése érdekében tartott egyeztetést Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója az ÁSZ székházában. Az eszmecsere fókuszában az MNV Zrt. vállalatirányítási ajánlásaihoz illeszkedő integritási kérdőív kifejlesztése, valamint összehangolt integritás felmérés lefolytatása álltak. A két szervezet együttműködési szándékát fejezte ki az állami tulajdonú cégek vezetői és teljesítményértékelési rendszereinek fejlesztése, az állammenedzsment és az integritásirányítás összekapcsolásának megvalósítása érdekében.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. több mint 17 ezer milliárd forint értékű állami vagyon felett gyakorol tulajdonosi jogokat, ami Magyarország éves GDP-jének közel fele. Jelenleg több mint 500 állami tulajdonú gazdasági társaság esetében végez tulajdonosi felügyeletet, ezek közül közel 450 cég esetében gyakorolja közvetlenül a tulajdonosi jogokat. Az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál kiemelten fontos a korrupció elleni védelmet biztosító integritáskontrollok kiépítése, melyhez tanácsadó tevékenysége keretében az Állami Számvevőszék az MNV Zrt.-nek mint felügyeleti szervnek támogatást nyújt. Mindemellett az ÁSZ törvényi előírás alapján évente ellenőrzi az állami vagyongazdálkodást, közte az MNV. Zrt. tulajdonosi joggyakorlói tevékenységét, továbbá az elmúlt időszakban számos állami tulajdonú gazdasági társaság ellenőrzését végezte el.

Az ÁSZ és az MNV Zrt. közötti egyeztetésen szó esett többek között az állami gazdasági társaságok részére szóló, az MNV Zrt. felelős vállalatirányítási ajánlásaihoz illeszkedő integritási kérdőív fejlesztéséről, valamint egy összehangolt integritás felmérés készítéséről. A felek egyeztettek az állami tulajdonú cégek vezetői és teljesítményértékelési rendszereinek fejlesztésének, valamint az állammenedzsment és az integritásirányítási gyakorlatának támogatási lehetőségeiről. Közösen szorgalmazták továbbá az MNV Zrt. mint mintaadó intézmény fokozottabb szerepvállalását az integritás szemlélet terjesztésében és ösztönzésében.

Az Állami Számvevőszék elkötelezte magát az integritás alapú közigazgatási kultúra meghonosítása mellett, és már 10 éve kiemelt figyelmet fordít a korrupció megelőzésére. Az Országgyűlés az elmúlt években – 2007-ben és 2009-ben – több határozatában is megbízta a Számvevőszéket a korrupció megelőzését célzó fellépés erősítésével, továbbá elismerte és megerősítette a korrupciós kockázatok feltérképezésére irányuló, valamint az integritás alapú szervezeti kultúra elterjesztése érdekében végzett munkáját. Továbbá 2016-tól az ÁSZ ellenőrzéseibe is beépítette az integritás állapotának értékelését.


Az ÁSZ 2016-ban – a Kormány szándékaival egyetértésben – terjesztette ki integritás felmérését az állami tulajdonú gazdasági társaságok integritás helyzetének értékelésére. A felmérés célja a gazdasági társaságok működése során fellépő korrupciós kockázatok tudatosítása, a vállalati integritási kultúra erősítése, az üzleti élet tisztaságát elősegítő belső szabályozás kialakításának ösztönzése, a korrupcióval szembeni szervezeti ellenálló képesség hatékonyságának és eredményességének erősítése volt.

A 2016-os felmérés során mintegy 260 állami tulajdonú gazdasági társaság vett részt, ezek jelentős része az MNV Zrt. portfóliójába tartozott. Az MNV Zrt. és az ÁSZ között a felmérés támogatására korábban eseti együttműködés jött létre, amely során az MNV Zrt. támogatást adott a kezelésébe tartozó társaságok adatbázisba rendezéséhez, és véleményezte a 2016. évi felmérés előkészítését. Ennek az együttműködésnek a szorosabbá, rendszeressé tételéről egyezett meg Domokos László elnök és Szivek Norbert vezérigazgató az ÁSZ székházában lezajlott találkozón.

forrás: Jogi Fórum

A weboldalak keresőoptimalizálása sok idő- és munkaráfordítást igényel, amelyet a legtöbb vállalkozás kiszervez keresőoptimalizálásra szakosodott vállalkozásoknak. A SEO cégek a munkájuk során gyakran teljesen átalakítják a weboldalt, beleértve annak szerkezetét, szövegeit, technológiáját is. A SEO-t végző vállalkozás oldaláról pedig gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon ez az egyébként bonyolult szellemi tevékenység szerzői jogi védelemben részesülhet-e? Védi-e őket bármilyen jogi oltalom?

Az Európai Bizottság a jogszabályok betartására szólította fel az ír Ryanair légitársaságot, amely korábban bejelentette, hogy október végéig napi 40-50 járatát törölni kényszerül.

Violeta Bulc közlekedésügyi uniós biztos leszögezte: a Ryanairnek teljes mértékben be kell tartania az utasok kompenzációjára vonatkozó uniós jogszabályokat. Az uniós jog pontosan fogalmaz a kártérítéssel, a jegyek árának visszatérítésével, az újabb célállomás kijelölésével és minden egyéb kellemetlenség kezelésével kapcsolatban. 
    

Az uniós bizottság kapcsolatban van a dublini központú légitársasággal annak érdekében, hogy az teljes mértékben betartsa a rá vonatkozó szabályokat. Ezek végrehajtásáért a nemzeti hatóságok felelősek - tette hozzá az uniós biztos.
    

A Ryanair pénteken jelentette be, hogy október végéig napi 40-50 járatot törölnie kell, miután a pilóták a túlterhelt nyári szezonban bennragadt szabadságaikat hirtelen elkezdték kivenni. A járattörlések hat hét alatt mintegy 2 ezer repülőgépet és közel 280 ezer utast érintenek.
    

A légitársaság honlapja szerint hétfőn törölték a délelőtt Londonból Budapestre érkező és Budapestről Londonba induló járatot, valamint a szerdán Londonból Budapestre érkező 8445 számú járatot.
    

Az európai előírások szerint azokat az utasok, akiknek járatát az utazásuk megkezdése előtt kevesebb, mint 14 nappal törlik, pénzügyi kártérítésre jogosultak. A légitársaságok akkor kerülhetik el a kártérítés megfizetését, ha olyan más járatokat és célállomásokat kínálnak, amelyek legfeljebb két órával később indulnak, és legfeljebb négy órával később érkeznek meg, mint a menetrend szerinti eredeti repülőút.

forrás: Jogi Fórum

Az Országgyűlés ma szavazhat arról az ötpárti támogatással benyújtott határozati javaslatról, amely arra szólítja fel az ukrán elnököt, hogy ne írja alá az ország parlamentje által elfogadott új oktatási törvényt.

A Ház ülése reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd a településképi kézikönyvek elfogadása határidejének kitolásáról tárgyalhatnak a képviselők, amit a rögtön ezt követő határozathozatalok alatt el is fogadhatnak.
    

Ekkor dönthetnek az ukrán oktatási törvény elleni fellépésről is, amit a kabinet és a kormánypártok mellett valamennyi frakcióval rendelkező ellenzéki párt is benyújtóként támogat.
    

A Jobbik kezdeményezésére - a fenti két javaslathoz hasonlóan szintén házszabálytól eltérő gyorsasággal - módosíthatják a Büntető törvénykönyvet (Btk.), amivel egységesen 12 évre emelkedhet a korrupciós bűncselekmények elévülési határideje.
    

A szavazások után az illetékekről, a közjegyzőkről, a csődeljárásról, valamint a használati minták oltalmáról szóló törvények módosításáról is általános vitákat tartanak.
    

A parlament szerdán folytatja munkáját.

forrás: Jogi Fórum

Magyarország tiszteletben tartja az Európai Bíróságnak a kvótaperben született ítéletét - mondta az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkára az Országgyűlés európai ügyek bizottsága előtt.

Kecsmár Krisztián, az IM európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára tájékoztatta a bizottságot a kvótaperben szeptember 6-án kihirdetett ítéletről, amelyben elutasították Magyarország keresetét az Európai Tanács kötelező betelepítési kvótáról hozott határozatának megsemmisítése ügyében. 
    

Az ítélet nem ró többletkötelezettséget a tagállamokra, így Magyarországra sem - hangsúlyozta Kecsmár Krisztián. Hozzátette: a bíróság kimondta azt is, hogy a kvótahatározat csak 2017. szeptember 26-ig alkalmazható.
    

Emlékeztetett: nagyon kevés menedékkérőt helyeztek át a kötelező kvóta alapján, mert az áthelyezési mechanizmus bizonyítottan alkalmatlan erre a feladatra, a "másodlagos mozgások" ugyanis kiüresítik a tanácsi határozatot. Felidézte: a perben Magyarország egyik érve éppen az volt, hogy a tanácsi határozat a kötelező kvótáról nyilvánvalóan alkalmatlan a kitűzött cél elérésére.
    

Az államtitkár hozzátette: a nemzetállamok tudták hatékonyan kezelni a menekültáradatot, miközben a kvótahatározat erre alkalmatlan. Megjegyezte: az, hogy Magyarország a kötelező kvóta keretében nem vesz át menekülteket, nem jelenti azt, hogy a beadott és a jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmeket ne bírálná el pozitívan. 
    

Úgy vélte, az állandó mechanizmus kérdése továbbra is napirenden van az Európai Unióban, és ott is marad a migrációs válságot kezelő eszközök között. 
    

A kvótahatározat be nem tartása miatt indult kötelezettségszegési eljárásról azt mondta, az Európai Bizottság bármikor a bíróság elé utalhatja az ügyet. 
    

Bana Tibor (Jobbik) alelnök hozzászólásában arról beszélt, a Jobbik támogatta a kormányt a kvótaperben, mert rendkívül fontosnak tartják az ország védelmét. Mint mondta, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy se szegény, se gazdag migráns ne érkezzen az országba. 
    

Józsa István (MSZP) kijelentette, látják a tömeges bevándorlásban rejlő veszélyt, és fontosnak tartják az ország biztonságát, ugyanakkor azt kérik, a kvótahatározatban rögzített 1294 ember átvételét "ne extrapolálja elméleti magaslatokba a kormány". Úgy vélte, a valódi kockázat eltúlzása a kormányzati propagandában csökkenti az állampolgárok biztonságérzetét. 
    

Hollik István (KDNP) hangsúlyozta, a bíróság ítélete szerint van állandó kvóta és minden bizonnyal a jövőben is lesz, és az a kérdés, ki támogatja ezt Magyarországon. Mint mondta, a kvóta igazságtalan, nem működőképes és veszélyes is, a kormánypártok pedig egyértelműen megfogalmazták, hogy nem támogatják, de - szavai szerint az ellenzék ebben nem annyira egyértelmű. 
    

Hörcsik Richárd, a testület fideszes elnöke szerint egyértelműen politikai döntést hozott a bíróság, és felhívta a figyelmet "a lopakodó jogalkotás" veszélyére. 
    

A bizottság meghallgatta Kecsmár Krisztián beszámolóját az Európai Ügyészséggel kapcsolatban is. Megismételte: a kormány nem támogatja az új szervezet létrehozását, és hét másik tagországgal nem vesz részt az együttműködésben. A magyar kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények, mint például az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), amely eljár az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, s egy új intézmény létrehozása óhatatlanul e két jól működő szervezet gyengítésével járna.
    

Józsa István szerint érdemes lenne csatlakozni az Európai Ügyészséghez, mint mondta, az, hogy Magyarország nem vesz részt az együttműködésben, arra utalhat, hogy titkolnivalója van az uniós pénzek felhasználásában. Szavai szerint a csatlakozással ki lehetne fejezni, hogy minden rendben van az uniós pénzek felhasználásával, és az ország meri vállalni az átvilágítást. 
    

Hörcsik Richárd felvetette, vajon mennyire lehet működőképes az Európai Ügyészség az eltérő büntetőjogi hagyományokkal rendelkező országokban. 
    

Az európai ügyek bizottsága tárgyalt két önálló képviselői indítvány tárgysorozatba vételéről is, de a bizottság kormánypárti többsége mindkettőt elutasította. Az egyikben Fodor Gábor (független) javasolta az Európai Unió értékeiről és támogatásáról szóló politikai nyilatkozat meghozatalát, hogy mindenki számára világos legyen itthon és külföldön, Magyarország számára fontosak az uniós értékek. A másik önálló képviselői indítványban Harangozó Tamás és Tóth Bertalan (MSZP) tett javaslatot arra, hogy az ország vegyen részt az Európai Ügyészség létrehozásában.

forrás: Jogi Fórum

Az Irodalmi Rádió szerkesztősége ez év elején több országos pályázatot írt ki "Az év jogász írója és költője" Az év orvos írója és költője" valamint "Az év pedagógus írója és költője" címmel. Mindhárom kategória díjátadására szeptember 16-án szombaton Budapesten a Csokonai Művelődési Központban került sor."Az év jogász írója kategóriában az I. helyezést dr. Bátyi Zoltán, a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkára nyerte el "Külvárosi ária" című novellájával.

Dr. Bátyi Zoltán 1956-ban született, 1975 óta publikál rendszeresen különböző újságokban és irodalmi folyóiratokban. Újságírói pályája a Délmagyarország és a Szegedi Egyetem című lapoknál kezdődött, majd a szegedi jogi kar elvégzése után 1980-tól 2003-ig újságíróként és szerkesztőként dolgozott szegedi napilapoknál, 2003. szeptember 1-e óta a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkára. Eddig több mint 10 önálló kötete jelent meg, e mellett rendszeresen beválogatják írásait irodalmi antológiákba. A most díjazott írásával tavaly fődíjas lett azon az irodalmi pályázaton is, amit Simándy József operaénekes születésének 100. évfordulója alkalmából írtak ki.

Az győztes novella az alábbi linken olvasható

http://www.szegedilap.hu/cikkek/proza/batyi-zoltan--kulvarosi-aria.html

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.