jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Az elmúlt évek statisztikai adatai azt mutatják, hogy a közérdekű adatkiadás iránti perek száma folyamatosan emelkedik, gyakorlatilag minden nap érkezik egy ilyen ügy - ismertette dr. Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője a Törvényszék 2017. július 7-én tartott sajtótájékoztatóján. Az újságírók kérdéseire dr. Palotás Gergely Péter, a törvényszék csoportvezető-helyettes bírája válaszolt.

Dr. Madarasi Anna elmondta, hogy a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumába 2013-ban 151 közérdekű adatkiadás iránti kereset érkezett, 2016-ban pedig már 237 közérdekű adatkiadás iránti per indult.

Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, tehát a közérdekű adatok természetes élettere a nyilvánosság. A közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapvető jog egyik legfontosabb indoka a közszféra átláthatóságának biztosítása. Az alaptörvényi szintű szabályozás mellett a közérdekű adatok fogalmát, ezek kiadási kötelezettségét, annak feltételeit, az e kötelezettség alóli kivételeket, valamint a részletszabályokat az úgynevezett Info törvény (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény) tartalmazza.

Az információszabadság valamennyi állami szervezet gazdálkodásával és működésével kapcsolatos adat nyilvánosságának az érvényre juttatását jelenti. Az állami adatgazdák körébe a kormányon és a központi államigazgatási szerveken túl az önkormányzati szereplők és minden közfeladat ellátásával megbízott szervezet is beletartozik, valamint az államháztartás alrendszerébe tartozó személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesítő természetes személytől vagy szervezettől, illetve a közpénzzel gazdálkodó valamennyi szervezettől kérhető közérdekű adat kiadása. Ha az adatkezelő szerv az adat kiadását megtagadja vagy elzárkózik tőle, akkor a sérelmet szenvedett személy dönthet úgy, hogy először a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulva kéri az elszenvedett sérelem jóvátételét, majd ennek eredménytelensége esetén bírósághoz fordulhat. De választhatja azonnal is a bírósági peres utat.

A közérdekű adatokhoz való hozzáférést bárki igényelheti: természetes és jogi személyek vagy azok szervezeti egységei (pl.: szerkesztőség) egyaránt. A bíróságnak nem kell vizsgálnia, hogy az adatkérő miért szeretné megismerni az adatot és milyen módon kíván élni a közérdekű adat megismerésére és terjesztésére vonatkozó jogával. A pert az igényt elutasító ellen kell indítani.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy a közérdekű adatkiadás iránti per tárgya az eredetileg a közfeladatot ellátó szervhez benyújtott adatigénylésről való döntés. A közérdekű adat kiadása iránti perben a bíróság az adatigénylés megtagadásának a jogszerűségéről dönt, ezért a kereseti kérelemnek igazodnia kell az alperesnek korábban megküldött adatigényléshez, annál legfeljebb csak kevesebbet kérhet az igénylő. Célszerű már az adatigénylés iránti kérelemben pontosan megjelölni az adatokat, mert általánosságban megfogalmazott vagy pontatlan kérelem esetén az adatkezelő sem tud eleget tenni a kötelezettségnek. Gyakorlati tapasztalat, hogy a pontatlan kérelem nem alkalmas sikeres közérdekű adatigénylésre. Az átfogó, tételes, számlaszintű, valamennyi tevékenységre kiterjedő, ellenőrzésre irányuló adatigénylés is joggal tagadható meg, a szervezetek működésének átfogó ellenőrzése ugyanis nem tartozik a közérdekű adatok megismerésének körébe.

A 2015-ben bevezetett jogszabályváltozás alapján az adatigénylés teljesítéséért az adatkezelő költségtérítést állapíthat meg. Kormányrendelet pontosan és részletesen meghatározza az adatigénylések teljesítésekor felszámítható költségeket, ami az adathordozók, a kézbesítés és a munkaerő ráfordítás költségeit jelenti.

A pert az igény elutasításának közlésétől, a válaszadásra nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított 30 napon belül kell megindítani és a keresetlevélnek ezen az időn belül meg is kell érkeznie a bíróságra. Ha az adatkezelő a keresetindítási határidőn túl mégis válaszol, ez nem befolyásolja a keresetindítás lehetőségét, azaz nem a válasz megérkezésétől kezdődik a perindításra nyitva álló határidő - hívta fel a figyelmet Madarasi Anna.

A szóvivő kiemelte a közelmúlt gyakorlatából a legtöbbször előforduló alperesi hivatkozásokat, amelyek alapján az adatkezelők megtagadták a közérdekű adatok kiadását.

Több perben megjelenő alperesi védekezés volt a közpénzek „közpénz jellegének“ a vitatása, amellyel a közvélemény és a sajtó is sokat foglalkozott. A Fővárosi Törvényszék gyakorlatában közpénznek minősül valamennyi, kizárólagosan állami tulajdonban álló szervezethez az állam által vagy bármilyen más forrásból juttatott pénzeszköz, amelynek a felhasználására vonatkozó adatok közérdekű adatok. A nem állami tulajdonban lévő, de közpénzzel gazdálkodó szervezetek esetében a bírósági gyakorlatban nem az adatkezelő személyének vagy működési formájának van jelentősége, hanem annak, hogy a keresettel érintett adatkör közpénznek minősülő vagyonra vonatkozik-e. A bíróság több esetben is kimondta, hogy ha a kiadni kért adatok közpénz felhasználását érintik, akkor közérdekű adatnak minősülnek.

Az alperesek részéről szintén gyakori hivatkozás, hogy az igényelt adat kiadása üzleti titkot sért. Ebben az esetben az üzleti titokhoz és az információszabadsághoz fűződő jogok összeütközéséről van szó, és a bíróság azt mérlegeli, hogy melyik jog védelme az indokoltabb. Gyakori indok a kért adatok kiadásának megtagadására, hogy azok döntés-előkészítésre vonatkoznak és kiadásuk veszélyezteti egy jövőbeli döntés objektív, külső befolyástól mentes meghozatalát.

Előfordul az is, hogy az adatkezelő azzal védekezik, hogy az adatigény szerinti adatösszesség nem az igényelt formában áll rendelkezésre és annak létrehozása nem jogszerű vagy aránytalan nehézséggel járna.

Az adatigénylést közérthetően és az igénylő által kért formában kell teljesíteni. Ha kiadni kért információk személyes adatokat is tartalmaznak, akkor a bíróság rendelkezhet úgy, hogy az adatkezelőt a közérdekű adatok kiadása során kötelezi a személyes adatok felismerhetetlenné tételére.

Dr. Palotás Gergely Péter, a Fővárosi Törvényszék bírája kérdésre válaszolva elmondta, hogy a közérdekű adatkiadás iránti perek jellemzően gyorsan befejeződnek és a felperesi pernyertesség aránya ebben a pertípusban a legmagasabb. Jellemzően szerkesztőségek, civil szervezetek és politikusok indítják, nagyjából egyenlő arányban ezeket a pereket. Szintén kérdésre beszélt arról, hogy a bíróság a keresetben meghatározott formában kötelezi az adatgazdát az adatkiadásra és elmondta, hogy régebben gyakori hiba volt a felperesi oldalról a keresetindítási határidő elmulasztása, de ez most már nem jellemző. Több újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az állami támogatások felhasználásával kapcsolatos közérdekű adatokat a sportszervezetek is kötelesek kiadni, függetlenül működési formájuktól, és egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a Sporttv. alapján ezek a szervezetek is látnak el közfeladatokat. Ezt követően még röviden szóba került az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítéssel kapcsolatos néhány kérdés is.

forrás: Jogi Fórum

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter arra kérte az Európai Uniót, hogy a kontinensen fizettesse meg a rájuk eső méltányos adót az olyan amerikai internetes óriáscégekkel, mint a Google, az Amazon vagy a Facebook.
Az áfa visszatérítésére vonatkozó magyar szabályoknak az elhúzódó adóellenőrzésekkel összefüggő késedelmi kamat megfizetésére vonatkozó rendelkezései nincsenek összhangban az uniós joggal.
Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa felszólította a török hatóságokat, hogy haladéktalanul engedjék szabadon az Amnesty International törökországi szervezetének vezetőjét és hét másik jogvédőt, akiket az előző napon vettek őrizetbe.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Stahl konyhája műsorban feltűnő nem megfelelő termékmegjelenítés miatt összesen 8,12 millió forintra bírságolta a TV2 szolgáltatóját.
A lakáshitelezés egyre nagyobb szerepet kap az egyébként is élénk lakáspiacon. A legkeresettebb lakások megvásárlásánál az alkura nem mindig van tér, de azt helyettesítheti a legkedvezőbb lakáshitel. Július elején egy 20 éves futamidőre felvett 10 millió forintos, legalább 10 évig fix törlesztőrészletet biztosító lakáshitel esetén a legjobb ajánlatokkal akár 4 millió forinttal kisebb lesz a kiadás.
Emelkedett tavaly az uniós jog megsértése miatt megindított kötelezettségszegési eljárások száma a 2015-ös adatokhoz képest az Európai Unió tagállamai körében. Magyarország a középmezőnyben szerepelt a folyamatban lévő ügyek számát tekintve - írta friss összesítésében az Európai Bizottság.
Az online pénztárgépek akadálymentesítését szorgalmazza vakok és gyengénlátók számára az alapvető jogok biztosa - közölte az ombudsman hivatala.

Az adóhatóság az utóbbi években nagyobb hangsúlyt helyez a végrehajtás hatékonyságának növelésére. Bár a jogszabályi háttér változatlan, a helyszíni végrehajtások számának növelését tűzte ki célul a NAV. Az elsődleges cél az adótartozások minél előbbi behajtása, az adótartozás összegéhez igazodó eljárásokkal – összegez Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere. A cégek érdeke is az esedékes adófizetések teljesítése, vagy ha erre egy akut pénzügyi probléma miatt nincs mód akkor, a végrehajtási eljárás hatékony megelőzése. Erre fizetési könnyítés kérésével van lehetőségük a társaságoknak, a fő szempont az időzítés!

Az egymillió forintos adótartozási határ alatt figyelmeztetéssel indul a folyamat

Az adóhatóság kiemelt figyelmet szentel az egymillió forint alatti, de 10 ezer forintot meghaladó tartozások lehető legrövidebb időn belüli behajtására. Amennyiben az adótartozás egyenlege egymillió forint alatti, akkor a NAV fizetési felszólítást küld ki, 8-15 napon belüli fizetési határidőt megjelölve. Ha a megadott határidőn belül nem történik meg az adótartozás rendezése, akkor az inkasszó a NAV következő lépése. Ha ez is eredménytelen, akkor következik a soron kívül végrehajtás, vagyonfeltárás, helyszíni felmérés.

Egymillió forintos adótartozási határ felett nincs előzetes figyelmeztetés a NAV-tól

Míg egymillió forint alatt felszólító levelet kapnak kézhez az érintett vállalatok, mielőtt végrehajtási cselekmények foganatosítására kerülne sor, egymillió forint felett ez már nem követelmény/jellemző. Ennek oka, hogy az adóhivatal igyekszik meggátolni a vagyonkimentést, és ezt a szabályozás is kifejezetten támogatja.

Egyre gyakrabban bukkan fel a NAV eszköztárából az az ideiglenes biztosítási intézkedés intézménye (Ket. 29/A. §, amely nem azonos az Art. szerinti biztosítási intézkedéssel [Art. 149. §]). Az ellenőrzésekkel összefüggésben szokta alkalmazni a hivatal ezt a megoldást, amikor még nincs hatósági határozat, de már végrehajtás alóli elvonást valószínűsít. A jogszabály alapján, ha az eljárás tárgyát képező későbbi kielégítés veszélyben van, akkor a NAV érdemi döntés nélkül elrendelheti a pénzkövetelés biztosítását, és végrehajtási cselekményeket foganatosíthat.

A végrehajtási akciók célpontjainak kiválasztásában is nagy szerepe van az adatgyűjtéseknek, amelyek épülhetnek például az online pénztárgépekből nyert adatokra, illetve az 500 ezer forint feletti tartozást felhalmozók listájára is. Amennyiben a végrehajtás során lefoglalásra is sor kerül, akkor kiemelt feladat minél hamarabb elszállítani és értékesíteni a lefoglalt ingóságot, továbbá az elektronikus árverést előnybe helyezni a hagyományos árveréssel szemben.

Hogyan előzheti meg a vállalat az adóvégrehajtást?

Fontos figyelni arra, hogy ha olyan tartozás válik esedékessé a NAV felé, amelyről már előre tudja a társaság, hogy nem fogja tudni esedékességkor megfizetni, akkor még az esedékességet megelőzően lépjen, és kérjen fizetési könnyítést! 

Megfelelően dokumentált fizetési könnyítési (részletfizetés, fizetési halasztási) kérelem benyújtásával az azonnali helyszíni végrehajtás elkerülhető. Ha nagyobb összegről van szó, akkor a fizetési könnyítési kérelem benyújtása esetén is számítani lehet a tartozás behajthatóságához kapcsolódóan egyes adókötelezettségek ellenőrzésére, amelynek keretében a NAV felméri a cég vagyoni helyzetét, fizetőképességét.

Fontos a fizetési könnyítési kérelem benyújtásának időbelisége! A végrehajtási eljárás megindításának egy fontos negatív következménye, hogy ezzel a cég öt évre elveszíti a megbízható adózói minősítést és az azzal együtt járó előnyöket is. Legkésőbb az esedékesség napján be kell nyújtani a kérelmet, mert csak így védhető ki a megbízható adózói minősítés elveszítése. Az illetékes adóhatósággal pedig javasolt akár a személyes egyeztetés is, a társaság folyamatos és problémamentes üzletmenetének biztosítása érdekében.

Amennyiben egy ellenőrzés során már megszületett a jogerős határozat, de az abban foglaltakat a cég vitatja, akkor a bírósági keresetnek nélkülözhetetlen része lesz a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelem. A körülmények megfelelő dokumentálása és megfelelő alátámasztása esetén van esély arra, hogy a végrehajtás felfüggesztésre kerüljön.

Ezek a lépések mozgásteret adnak a társaságoknak arra, hogy a jogszabályok által biztosított jogi keretek között és eszközökkel megakadályozzanak egy esetleges nem várt helyszíni foglalást, megőrizzék működőképességüket és képesek legyenek adótartozásukat a későbbiekben rendezni.

A végrehajtási eljárás elhúzódása önmagában veszélyeztetheti a cég működését

Érdemes a megelőzésre hangsúlyt fektetni, ahogy azt egy jól prosperáló, de a végrehajtási eljárás szempontjából későn kapcsoló cég esetében is láttuk! A társaság egy nagy összegű adómegállapítást kapott első fokon, az elsőfokú határozat alapján biztosítási intézkedésre került sor. A cég sikeresen fellebbezett a döntés ellen, a másodfokú eljárás megsemmisítette és új eljárásra utasította az első fokot. Így a biztosítási intézkedést ugyan megszüntették, de az adóhatóság ehelyett ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, amelynek következtében a társaság továbbra sem férhetett hozzá a pénzeszközeihez. Mire az új eljárás befejeződött, a jegyzőkönyv a cég számára kedvezően, egy nullás megállapítással lezárult és a NAV visszavonta az ideiglenes biztosítási intézkedést, addigra a társaság működése megroppant.

blogbejegyzést teljes terjedelmében itt olvashatja, amennyiben a témával kapcsolatban kérdése lenne, állunk rendelkezésére.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Unió (EU) migrációs politikáját bírálja közzétett, legújabb jelentésében az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet, részben Brüsszelt téve felelőssé amiatt, hogy egyre több migráns fullad vízbe a Földközi-tengeren történő átkelés közben.

Az idei év első hat hónapjában mintegy 73 ezer migráns és menedékkérő érte el az olasz partokat, ami 14 százalékos emelkedés 2016 első félévéhez képest - írja az AI. Közülük körülbelül kétezren vesztették életüket a kockázatos átkelés során, így a halálozási ráta jelenleg 2,7 százalék. Ez háromszor magasabb a 2015-ös év második feléhez képest, amikor az EU fokozta őrjáratait és mentőakcióit a térségben - jegyzi meg beszámolójában a nemzetközi szervezet.
    

Az AI részben az embercsempészek tevékenységét felszámolni hivatott uniós erőfeszítések számlájára írja az egyre több halálesetet. Válaszul "a líbiai csempészek több embert engednek fel a silányabb minőségű hajóikra, amelyek többsége csupán egy felfújható gumicsónak, és amelyek nem rendelkeznek elég üzemanyaggal, ahogy mentőmellénnyel vagy bármilyen más biztonsági felszereléssel, illetve sokszor segélykérésre alkalmas kommunikációs eszközzel sem" - hívja fel a figyelmet jelentésében a szervezet.
    

Az AI kifogásolja a megváltozott uniós migrációs politikát, amely a tengeren zajló kutatási és mentési műveletek helyett inkább a migránsok elindulásának megakadályozására koncentrál.
    

"Ez a meggondolatlan európai stratégia nemhogy nem hozza meg a várt eredményt, de még nagyobb veszélynek teszi ki a migránsokat és menedékkérőket a tengeren" - teszi hozzá a jogvédő szervezet. Ha "észreveszik őket, visszakerülnek Líbiába, ahol szörnyűséges fogvatartási körülmények, kínzás és erőszak vár rájuk".
    

A jelentés a líbiai parti őrség életeket veszélybe sodró hozzáállását és az észak-afrikai ország internálótáboraiban uralkodó embertelen körülményeket is bírálja.
    

Az Amnesty International aggódik, hogy az EU igazság- és belügyminisztereinek kétnapos tallinni találkozója nyomán tovább romlik majd ez az aggasztó helyzet.
    

"Amennyiben az év második fele is úgy folytatódik, mint az első, és nem kerül sor valamiféle azonnali lépésre, 2017 lesz a leghalálosabb év a világ legveszélyesebb migrációs útvonalán" - mondta John Dalhuisen, az AI Európával és Közép-Ázsiával foglalkozó részlegének igazgatója. "Az EU-nak át kell gondolnia a siralmasan alkalmatlan líbiai parti őrséggel kötött és kötendő megállapodásait, és több hajót kell biztosítania azokban a térségekben, ahol azokra szükség van" - tette hozzá.

forrás: Jogi Fórum

A Gyulai Törvényszék a fiatal generáció jogtudatosságának fokozása érdekében fontosnak tartja a diákok széles körű tájékoztatását az őket érintő aktuális jogi kérdésekről. A nyári szünidő beköszöntével országszerte rengeteg diák tervezi, hogy az iskolai szünetet nem pihenéssel, hanem munkával tölti el. Mielőtt azonban belevágnak, érdemes tájékozódni a nyári diákmunka feltételeiről, és arról a szabályozási környezetről, mely alapvetően meghatározza a fiatalok foglalkoztatását. A törvényszék közleménye e tájékozódáshoz kíván segítséget nyújtani.
A Kúria elnöke szerint "nagyon körültekintő szervezeti munka" folyik a bírói integritás, függetlenség megőrzéséért a legfelsőbb bírói fórumon, ennek eredményeként az elmúlt években nagyon ritkán érhette jogos kritika a testületet.
A munkáltató a munka költséghatékony megszervezésére, a munkavállaló pedig a minél nagyobb munkajövedelem megszerzésére törekszik. Az alábbiakban a minimálbér, a távolléti díj, és a bérpótlékok területével összefüggésben három olyan kérdéskört mutatunk be, melyek gyakori félreértések alapjai. Lássuk akkor mire kell figyelnünk:
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén hozzájárult az Európai Unió és Kuba között tervezett Politikai Párbeszéd és Együttműködési Megállapodás (PDCA) létrehozásához - közölte az uniós parlament sajtószolgálata.
A Kúria elé kerülő ügyek általában egy éven belül befejeződnek, a büntető szakágban pedig átlagosan hat hónapon belül döntést hoznak - mondta a legfőbb bírói fórum elnöke a Kúria elmúlt fél évét értékelve sajtótájékoztatóján.
A Petya nevű zsarolóvírus újabb támadási hullámát akadályozták meg a hatóságok Ukrajnában - közölte szerdán Arszen Avakov belügyminiszter a Facebook internetes közösségi oldalon.
A maláj légitársaság 2014 nyarán lelőtt, Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének ügyét holland jog szerint, holland bíróság fogja tárgyalni - jelentette be Bert Koenders holland külügyminiszter.

Az Állami Számvevőszék befejezte a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. és a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. 2012. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlása mindkét társaság esetében szabályszerű volt. A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. vagyongazdálkodása átlátható volt, a társaság gondoskodott a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról. A HungaroControl Zrt. vagyongazdálkodása összességében szintén szabályszerű volt, és a társaság működésének szabályozottsága, a pénzügyi, számviteli, adatszolgáltatási és ellenőrzési feladatok ellátása is megfelelt az előírásoknak.

Az Állami Számvevőszék az államháztartáson kívül működő közfeladat-ellátó rendszerek ellenőrzésével hozzájárul ahhoz, hogy a közpénzeket az államháztartáson kívül működő szervezetek is átlátható módon használják fel. Az ÁSZ ezért ütemezetten végzi az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek ellenőrzését; ennek keretében került sor a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. és a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. ellenőrzésére is.

A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. ellenőrzése


A KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. közhasznú szervezet, mely jogelődjeivel együtt közel 80 éves múltra tekint vissza. Az állami tulajdonban lévő társaság felett a tulajdonosi jogköröket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) gyakorolta, a társaság az NFM egyik kutatóbázisa. A társaság közhasznú tevékenysége keretében ellátott közfeladatai a közúti közlekedésről szóló törvényben és egyéb ágazati jogszabályokban meghatározott állami feladatok voltak. A társaság a közlekedési terület egészét érintő tudományos tevékenységet, kutatást, oktatást, környezetvédelmet, fogyasztóvédelmet érintő, továbbá minőségellenőrzési, minőségbiztosítási és terméktanúsítási feladatokat látott el, valamint műszaki vizsgálatokat végzett. Közhasznú tevékenységét vállalkozási tevékenységgel egészítette ki. A társaságnak vagyonkezelésbe vett állami eszköze nem volt, tevékenységét saját vagyonával látta el.


Az ellenőrzés megállapította, hogy az NFM a társaságban fennálló társasági részesedése tekintetében a tulajdonosi joggyakorlásra vonatkozó előírásokat, feladatokat, hatásköröket, jogosultságokat meghatározta és az előírásoknak megfelelően gyakorolta a tulajdonosi jogokat.

A társaság belső szabályzataiban kialakította a vagyona megőrzését, gyarapítását szolgáló, szabályszerű vagyongazdálkodás feltételeit. Rendelkezett közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási stratégiával, továbbá az NFM által jóváhagyott éves üzleti tervekben meghatározta a tervezett beruházásokat, felújításokat, közbeszerzéseket. Az ellenőrzött időszakban összességében az értékcsökkenést meghaladó összegű beruházás, felújítás a vagyon értékének megőrzését, a tervszerű karbantartás a vagyon állagmegóvását biztosította. A vagyonnyilvántartás átlátható és naprakész, a mérleg leltárral alátámasztott volt. Az éves beszámolókat, közhasznúsági mellékleteket az előírások szerinti formában, tartalommal és határidőben elkészítették, a tulajdonosi jóváhagyást követően közzétették és letétbe helyezték.


A ráfordításokat és a bevételeket a jogszabályi előírásoknak megfelelően számolták el. A közhasznú és vállalkozási tevékenységek bevételeit és ráfordításait megfelelően elkülönítették. A végzett szolgáltatások önköltségét utókalkuláció módszerével a számviteli törvény és az önköltségszámítási szabályzat előírása ellenére nem állapították meg.


Az ÁSZ a társaság ügyvezetőjének kettő javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.

HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.


A HungaroControl légiforgalmi szolgáltatásokat nyújt a magyar légtérben és (a NATO felkérése alapján, a Koszovó feletti magas légtérben is), a légiforgalmi szakszemélyzet képzését végzi és léginavigációs kutatás-fejlesztéssel is foglalkozik. Egyedüli részvényese a Magyar Állam, alapítói és tulajdonosi jogait pedig a Nemzeti Fejlesztési Miniszter gyakorolja. A több mint 700 főt foglalkoztató HungaroControl Zrt. feladatait vagyonkezelésbe vett és saját tulajdonú eszközökkel látta el. Saját tőkéje a 2012. január 01. és 2015. december 31. közötti időszakban folyamatosan nőtt, a jegyzett tőke változatlan összege (20 milliárd 201,6 millió Ft) mellett. A társaság nyereségesen gazdálkodott.

Az ellenőrzés megállapította, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a társasági részesedés feletti, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) a társaság kezelésébe adott nemzeti vagyon feletti tulajdonosi jogokat szabályszerűen gyakorolta. Az NFM a tulajdonosi joggyakorlás szabályait a jogszabályok előírásaival összhangban lévő alapító okiratban és a belső szabályzatokban határozta meg. Az MNV Zrt. vagyonkezelési szerződésben rögzítette a vagyongazdálkodásra vonatkozó jogokat, a felelős gazdálkodáshoz szükséges követelményeket, valamint elszámolási szerződésben határozta meg a vagyonkezelt eszközökön végzett beruházások, felújítások számviteli elszámolásának szabályait.


A HungaroControl Zrt. működésének szabályozottsága megfelelt a jogszabályi és a belső szabályozásban foglalt előírásoknak. A társaságnál a pénzügyi-számviteli és ellenőrzési feladatok ellátása szabályszerű volt. A bevételek és ráfordítások elszámolása az előírások szerint történt, a végzett szolgáltatások önköltségét utókalkulációval támasztották alá. A társaság a jogszabályi és belső szabályozásban előírt beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségét szabályszerűen teljesítette, valamint intézkedett a belső ellenőrzés és a tulajdonosi ellenőrzés javaslatainak végrehajtásáról.


A társaság kialakította a szabályszerű vagyongazdálkodás feltételeit és az előírásoknak megfelelően gondoskodott a saját és a kezelésében lévő állami vagyon értékének, állagának megőrzéséről. A vagyonkezelt eszközök és a működtetésükből származó bevételek, felmerült ráfordítások és költségek elkülönített nyilvántartását biztosították. Az ÁSZ feltárta ugyanakkor, hogy a lekötött tartalék összegét 2014-ben annak ellenére csökkentették a vagyonkezelt eszközökön végzett beruházások, felújítások aktivált értékével, hogy a 2014. évi elszámolás MNV Zrt. részéről történő írásbeli elfogadására a mérlegkészítés időpontjáig nem került sor. A társaság a beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó adatszolgáltatást szabályszerűen teljesítette.


Az ÁSZ az ellenőrzés megállapításai alapján javaslatot nem fogalmazott meg.

forrás: Jogi Fórum

Mint a hírekből megtudhattuk fizetésképtelenséget jelentett be vasárnap késő délután a Green Holidays Kft., úgy hogy délelőtt még 180 fős csoportot indított Törökországba. Több száz utas rekedt Antalyaban szállás és hazaút nélkül. A felelősség kérdésében az utazásszervező mindenkinek azt mondja a biztosító felel.

Mi is volt az előzmény?

A Green Holidays Kft. elődje a Green Travel Kft. volt, amelynek utazásszervezői engedélyét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) 2016 novemberében visszavonta. Akkor a tulajdonos azt emelte ki, hogy az utazási iroda nem ment csődbe, csak nem tudta igazolni a MKEH felé vagyoni biztosítékát, miután a 2016-os szezon nem alakult a várakozásoknak megfelelően. A Green Travel Kft.-nek 1 milliárd 650 millió forint vagyoni biztosítékot kellett volna igazolnia. Ezért  úgy döntöttek, hogy a Green Travel Kft. helyett a kiutaztatást a 2011 óta létező Green Holidays Kft. viszi tovább, lényegesen alacsonyabb vagyoni biztosítékkal. Erről persze az utasok többsége nem tudott.

Jelenleg az UNIQUA biztosítónál 500 millió forintos vagyoni biztosítéka van a Green Holidays Kft.-nek, de már most látszik, hogy ez az összeg nem lesz elég az utasok teljes körű kártalanításához.

Ráadásul a vagyoni biztosíték kizárólag három célra használható fel, az utasok hazahozatalára, a kényszerű kint tartózkodás finanszírozására és a befizetett részvételi díjak visszatérítésére, más ebből nem finanszírozható. Így minden más kárigénnyel kizárólag az utazásszervező felé léphetnek fel az utasok, illetve a megkötött utasbiztosítások feltételeit kell átnézni, azok mire terjednek ki. Tehát nem fedi a valóságot, hogy az utazásszervező moshatná kezeit, és minden igényt elutasít a biztosítóra mutogatva.

Szövetségünk évek óta jelzi a jogalkotó felé, hogy a jelenlegi rendszer nem alkalmas arra, hogy valóban meg tudja védeni az utasokat egy utazási iroda fizetésképtelensége esetére. Át kell alakítani a rendszert, emelni kell a vagyoni biztosíték mértékét, vagy egyéb más kötelezettség vállalás útján kell biztonságosabbá tenni a rendszert. Ez egyébként minden olyan utazási iroda érdeke is, aki nem szeretné elveszíteni utasait.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.