jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Kinevezték a koszovói háborús bűnöket vizsgáló új különleges ügyészt, a feladatot a jövőben az amerikai Jack Smith látja el - közölte a pristinai sajtó hétfőn.
A húsz éve történt körmendi gyermekgyilkosság ügyében az ítélet egyértelmű: Tánczos Gábor bűnös emberölés bűntettében. A közvéleményt mégis a mai napig uralja Tánczos ártatlanságának legendája. Az ügy a hazai büntetőjog-történet egyik legtöbbet elemzett és kommentált esete, mely rámutat a büntetőeljárásokról folytatott igazságügyi kommunikáció anomáliáira is.
A Törvényszék elutasítja azt a kártérítési keresetet, amelyet mintegy 1500 személy terjesztett elő azt követően, hogy a Bizottság a járművekből származó szennyezőanyag-kibocsátást érintően elfogadott egy 2016-os rendeletet . A Törvényszék, anélkül hogy határozna e rendelet jogszerűségéről, melynek megsemmisítését más ügyekben számos európai főváros kérelmezi, megállapítja, hogy az említett mintegy 1500 személy nem bizonyította a hivatkozott kár tényleges és biztos, vagy őket személyükben érintő jellegét - áll a Törvényszék ítéletében.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) létszáma 15 fő. A sarkalatos törvény azt is előírja, hogy valamennyi ítélkezési szintről megadott számú tagja van. Jelenleg az OBT nem rendelkezik 15 taggal és egyes bírósági szintek képviselete nem biztosított, ezért a testület működése nem tekinthető törvényesnek.
Alakuló ülést tart kedden az Országgyűlés, a mandátumot szerzett képviselőket Áder János köztársasági elnök köszönti, aki - Orbán Viktor személyében - javaslatot tesz az új miniszterelnökre. A 199 fős parlamentben a Fidesz-KDNP 133, a Jobbik 26, az MSZP-Párbeszéd 20, a Demokratikus Koalíció 9, az LMP 8, az Együtt 1 mandátumot szerzett, további 1 képviselő függetlenként dolgozik és ugyancsak 1 képviselője lesz a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának.
Erkölcsi kötelességnek nevezte "végigvinni" a migrációellenes alkotmánymódosítást Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorában pénteken. Magyarországnak és Közép-Európának semmilyen - sem jogállamisági, sem költségvetési - vitától nem kell félnie - jelentette ki. Hozzáfűzte: jogállamiság ügyében Magyarország különösen nyugodt lehet, mert 2013-ban teljesen átvizsgálták, és "papírunk van arról, hogy a jogállamiság rendben van".
A közelmúltbeli botrányok, pl. a Dieselgate-botrány, a Luxleaks-kiszivárogtatások, a Panama-iratok vagy a Cambridge Analytica tevékenységével kapcsolatban napvilágra kerülő információk azt tanúsítják, hogy a visszaélést bejelentő személyek fontos szerepet játszhatnak a közérdeket károsító törvénytelen tevékenységek leleplezésében és így polgáraink és társadalmaink jólétében. Az Európai Bizottság ezért új jogszabályt javasol a visszaélést bejelentő személyek védelmének megerősítésére az EU-n belül.
Az Ügyvédek a Demokratikus Jogállamért Egyesület május 4-dikén pénteken GDPR és az ahhoz kapcsolódó kérdések témában konferenciát tart a Budapesti Ügyvédi Kamara Dísztermében. A Szervezők minden érdeklődő Kollégát szeretettel látnak az eseményen.

Az adóhivatal által elkészített szja-bevallási tervezetet érdemes átnézni, hogy ne maradjon ki semmi a bevallásból; előfordulhat ugyanis, hogy a bevallási tervezetet ki kell egészíteni - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Az adóhatóság a munkáltatóktól, kifizetőktől kapott adatok alapján állította össze mintegy ötmillió ember szja-bevallási tervezetét, amelyek pontosan rögzítik az adózók kifizetőtől származó tavaly megszerzett jövedelmeit és év közben érvényesített kedvezményeit. Előfordulhat azonban olyan adat, év közbeni változás, kedvezmény, amelyről a NAV-nak nincs információja - jelezték.

Ilyen információ lehet például az ingatlaneladásból származó jövedelem. Ha valaki tavaly ingatlan vagy vagyoni értékű jog (haszonélvezet) eladásából jövedelmet szerzett, bevallási tervezetét ki kell egészítenie ezzel az összeggel. Ha valaki maga készít elszámolást, a 17SZJA számú bevallásban kell feltüntetnie ezt a jövedelmet. A magánszemélyek ingatlanértékesítéséből származó jövedelmét 15 százalékos adó terheli, amit 2018. május 22-ig kell megfizetni.

A magánszemély ingatlanértékesítésből származó jövedelmét a bevételből kiindulva, a költségek és a tulajdonban tartás időszakát figyelembe véve kell meghatározni. A bevétel az ingatlan eladási ára, amiből a jövedelem kiszámításához költségként levonható például az ingatlan megszerzésére fordított összeg (vételár), az illeték, az ügyvédi díj, az eladással kapcsolatos kiadások (hirdetési díj). A kiadásokat számlával vagy egyéb okirattal kell igazolni, amiket nem kell a bevalláshoz csatolni, de az elévülésig - 5 évig - meg kell őrizni.

A 2012-ben vagy azt megelőzően megszerzett ingatlan 2017-es értékesítése esetén nem keletkezik adóköteles jövedelem, 2013-as ingatlanszerzésnél a számított összeg (a bevétel és a költség különbözete) 30 százaléka, 2014-esnél 60 százaléka, 2015-ösnél 90 százaléka, 2016-os és 2017-es ingatlanszerzésnél pedig 100 százaléka jövedelem.

Az ingatlanértékesítésből származó bevételt nem kell bevallani, ha a költségek elérik, vagy meghaladják a bevételt, vagy az ingatlanértékesítés adómentes, illetve a tulajdonban tartás időszaka az öt évet eléri.

A jövedelem kiszámításában segít a NAV honlapjáról elérhető kalkulátor - a kalkulátor ITT elérhető.

forrás: Jogi Fórum

A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartása részletes szabályainak megállapításáról szóló KIM rendelet alapján 2017. január 1-től az adatszolgáltatás iránti kérelmek elektronikus úton, az ún. ügyfélkapun keresztül is benyújthatóak. A változás azért lényeges, mert ma már egyre több álláspályázat benyújtásához szükséges a Gondnokoltak Nyilvántartásából történő igazolás kiállítása.
Az Európai Bizottság a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötné az uniós kifizetéseket a következő hétéves költségvetési időszakban (2021-2027) - közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke szerdán.

Két díjat nyert A Viszkis című alkotás a bűnügyi filmek nemzetközi fesztiválján Belgiumban: Antal Nimród filmje a szakmai és az ifjúsági zsűri elismerését is megkapta.

A magyar alkotás elnyerte a Zsűri kedvence (Coup de Coeur) díjat és az ifjúsági zsűri díját is Liege-ben. A belga nagyvárosban a hétvégén véget ért seregszemle 12. alkalommal vonultatta fel a legújabb és legizgalmasabb krimiket - olvasható a Magyar Nemzeti Filmalap szerdai közleményében.

Mint írják, A Viszkis a közelmúlt legnagyobb közönségsikereinek egyike, a hazai mozikban több mint 330 ezren váltottak rá jegyet, és már DVD-n is kapható.

Antal Nimród alkotása Ambrus Attila életét dolgozza fel. A székely származású budapesti bankrablót a magyar rendőrség hat éven keresztül nem tudta elkapni. 13 évig tartó börtönbüntetése alatt szakmát tanult, majd új életet kezdett, ma saját kerámiamárkájából él.

A Szalay Bence, Móga Piroska, Schneider Zoltán és Klem Viktor főszereplésével készült film producere a Kontroll és a Kincsem című filmet jegyző Hutlassa Tamás volt.

forrás: Jogi Fórum

Nem csak az a közüzemi szolgáltatók kötelessége, hogy havonta számlákat bocsássanak ki, hanem a számláknak, fizetési emlékeztetőknek, fizetési felszólításoknak érthetőnek és követhetőnek is kell lennie. Amennyiben nem ez történik, akkor a fogyasztó jogosan kérhet kötbért az áramszolgáltatótól. - A Kúria ítéletet hozott a fogyasztói jogok védelmében!

A fogyasztóval ugyanis az történt, hogy az áramszolgáltató tévedésből összesen 44.036 Ft-ot utalt át neki túlfizetés címén, majd a téves kifizetésre hivatkozással, jogosan ezen összeg visszafizetését kérte. A fogyasztó ennek a visszafizetésére részletfizetéseket kért, majd kapott is. Azonban már ez utóbbit is tévesen állapította meg a szolgáltató, hiszen a kéthavi részletfizetés összesen az eredeti, 44.036 Ft-os követelés helyett már csupán 37.126 Ft-ról szólt. Ez után a fogyasztó kapott két újabb csekket, de az összeg ismét sehogy sem jött ki, hiszen ezek további: egyszeri 7.060 Ft-os összegről, és ezen kívül is, még egy 6.910 Ft-os befizetendő tételről szóltak. Ezekkel együtt viszont már a fogyasztóval szemben támasztott teljes követelés meghaladta a negyvennégyezer forintos eredeti felszólítást.

A történet azonban ezzel sem ért véget, mert hiába rendezte a fogyasztó a kéthavi részletfizetést, ezt követően arról tájékoztatták, hogy van még egy további, 307 Ft-os hátraléka is, és a sort végül egy újabb, 3.948 forintos fizetési felszólítás követte. Sőt a fizetés elmaradása esetére kilátásba helyezték a szolgáltatás kikapcsolását is. A fogyasztó ezt már végképp nem értette, az összegek sehogy sem jöttek ki, álláspontja szerint már nem volt semmilyen tartozása, és kétségbe esett az esetleges kikapcsolástól. Ezért fordult a Budapesti Békéltető Testülethez, amely az ajánlásában megállapította, hogy a fogyasztónak van igaza. Így pedig a nem megfelelő számlázás miatt amellett döntött a Testület, hogy az áramszolgáltató 5.000 Ft kötbért köteles megfizetni a fogyasztónak, valamint egy a tényleges fogyasztásokról szóló elszámoló számlát is készítenie kell.

A szolgáltató a döntéssel nem értett egyet, ezért bírósághoz fordult. Érdekesség, hogy az elsőfokú bíróság véleménye az volt, hogy annyira csekély összegű a vita tárgya (307 Ft), ami komolytalan és hogy emiatt nincs is szükség eljárás lefolytatására.

Azonban a Kúria kiemelte, hogy a békéltető testület feladata a fogyasztóvédelmi vitás ügy rendezése céljából először egyezség létrehozásának megkísérlése a felek között, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. A békéltető testületi eljárás tehát éppen, hogy különösen alkalmas a kisebb jelentőségű viták rendezésére is, elkerülve, de nem kizárva a bírósági eljárás lefolytatását. Jelen esetben pedig az egymásnak ellentmondó számlák, a fizetési felszólításban közölt kikapcsolás lehetősége a fogyasztó élethelyzetében komoly fenyegetésként hatott, így fel sem merülhetett az, hogy a vita egyáltalán komolytalan lenne.

Megerősítést nyert az, hogy az áramszolgáltatóknak nem csupán az a kötelezettsége áll fenn, hogy kibocsássák a számlát, hanem azoknak a fogyasztók számára követhetőnek és egyszersmind érhetőnek is kell lenniük. Ha pedig a szolgáltató megsérti ezt, úgy a fogyasztónak adott esetben kötbér is járhat.

forrás: Jogi Fórum

Az olyan uniós polgár vagy uniós polgár olyan családtagja szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga korlátozásának szükségességét, aki a múltban gyaníthatóan háborús bűncselekményekben vett részt, esetről esetre kell értékelni. Ez az értékelés magában foglalja egyrészt az érintett személy által a fogadó társadalom alapvető érdekeire jelentett veszélynek, másrészt az uniós polgárok és családtagjaik jogai védelmének a mérlegelését - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.

A C-331/16. sz.  K. kontra Staatssecretaris van Veiligheid en Justitie és a C-366/16. sz. H. F. kontra Belgische Staat egyesített ügyekben (Tartózkodási jog és háborús bűncselekményekre vonatkozó állítások) hozott ítélet

C-331/16. sz. ügy

K. horvát és boszniai állampolgársággal rendelkezik, és 2001-ben érkezett Hollandiába házastársával és kiskorú fiával együtt. Egymást követő három menedékjog iránti kérelmét elutasították, legutóbb 2013-ban, az ország területére való beutazási tilalmat elrendelve. Ugyanebben az évben, Horvátországnak az Európai Unióhoz való csatlakozását követően, K. kérte e tilalom megszüntetését. 2015-ben a holland hatóságok helyt adtak e kérelemnek, ugyanakkor K-t Hollandia területén nemkívánatos személynek nyilvánították azzal az indokkal, hogy bűnös a bosnyák hadsereg különleges egységei által elkövetett háborús és emberiség elleni bűncselekményekben. A hatóságok szerint a közrend és a közbiztonság védelme megköveteli, hogy minden szükséges lépést tegyenek meg annak megakadályozása céljából, hogy a holland polgárok olyan személyekkel kerüljenek kapcsolatba, akik származási országukban háborús bűncselekmények elkövetésében voltak bűnösök. A hatóságok el akarták kerülni különösen azt, hogy a K.-nak felrótt cselekményeket korábban elszenvedő áldozatok vagy családtagjaik találkozhassanak vele Hollandiában. Az ezen ügyben eljáró rechtbank Den Haag, zittingsplaats Middelburg (a Middelburgban eljáró hágai bíróság, Hollandia) úgy határozott, hogy kérdéssel fordul a Bírósághoz az európai polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodásához való jogáról szóló uniós irányelv1 értelmezése tárgyában. 

C-366/16. sz. ügy

H. F., afgán állampolgár, 2000-ben érkezett Hollandiába, és sikertelenül nyújtott be menedékjog iránti kérelmet. 2011-ben H. F. és lánya Belgiumban telepedett le. H. F., miután sikertelenül több tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be ebben az országban, 2013-ban új kérelmet nyújtott be uniós polgár családtagjaként, mivel lánya holland állampolgársággal rendelkezik. A belga hatóságok legutóbbi elutasító határozata a H. F. hollandiai menekültügyi eljárásához kapcsolódó ügyiratokban foglalt információkon alapult. Ezen ügyiratokból kitűnt, hogy H. F. háborús vagy emberiség elleni bűncselekményekben vett részt, vagy, az általa betöltött feladatkörére tekintettel, parancsot adott ilyen bűncselekmények elkövetésére. Az ügyben eljáró Raad voor Vreemdelingenbetwistingen (a külföldiekkel kapcsolatos jogi ügyekben eljáró bíróság, Belgium) úgy határozott, hogy előzetes döntéshozatal céljából kérdéseket terjeszt a Bíróság elé. Az eljáró bíróság választ keres többek között arra, hogy a tartózkodási jogot megtagadó határozat összeegyeztethető-e az uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló irányelvvel.  

A mai napon kihirdetett ítéletében a Bíróság emlékeztet mindenekelőtt arra, hogy a tagállamok hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek, állampolgárságra tekintet nélkül, korlátozzák az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból. Márpedig egy olyan uniós polgár (vagy az uniós polgár olyan, harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja) szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának valamely tagállam által korlátozása, akivel szemben a múltban a menekült jogállást el nem ismerő határozatot hoztak, mert nyomós okkal feltételezhető, hogy háborús bűncselekményt, az emberiség elleni bűncselekményt vagy az ENSZ céljaiba és elveibe ütköző cselekményeket követett el, tartozhat a közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott intézkedés fogalma alá.

A Bíróság álláspontja szerint az alapján, hogy az érintett személlyel szemben a múltban menekült jogállást el nem ismerő határozatot hoztak, nem állapítható meg automatikusan, hogy az ő puszta jelenléte a fogadó tagállam területén valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére. Közrendi vagy közbiztonsági okokkal igazolt intézkedés meghozatala előtt ugyanis esetről-esetre végzett értékelésre van szükség. 

Az ilyen veszély fennállása megállapításának az érintett egyén személyes magatartásának értékelésén kell alapulnia, figyelembe véve a menekült jogállást el nem ismerő határozat megállapításait, valamint azon tényezőket, amelyeken e határozat alapul, különösen az ezen egyénnek felrótt bűncselekmények vagy cselekmények jellegét és súlyát, az ezekben való egyéni közreműködésének mértékét, a büntetőjogi felelősség alóli mentesülési okok esetleges fennállását, valamint azt, hogy büntetőítéletet hoztak-e vele szemben, vagy sem. Ezen átfogó értékelésnek tekintetbe kell vennie azt is, hogy mennyi idő telt el a bűncselekmények vagy cselekmények feltételezett elkövetése óta, valamint az egyén későbbi magatartását különösen abból a szempontból, hogy e magatartás tükröz-e az EU alapvető értékeinek sérelmére irányuló, továbbra is fennálló szándékot, ami zavarhatja a lakosság nyugalmát és fizikai biztonságát.

A Bíróság megállapítja továbbá, hogy jóllehet kevéssé tűnik valószínűnek, hogy ilyen bűncselekmények vagy cselekmények újból megvalósulhassanak sajátos történelmi és társadalmi összefüggésükön kívül, az érintett olyan magatartása, amely azt tanúsítja, hogy esetében továbbra is fennáll az EU alapvető értékei, például az emberi méltóság és az emberi jogok sérelmére irányuló szándék, önmagában minősülhet a társadalom valamely alapvető érdekét fenyegető, az irányelv értelmében vett valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélynek.

Ez az értékelés magában foglalja egyrészt azon veszélynek, amelyet az érintett egyén személyes magatartása a fogadó társadalom alapvető érdekeire jelent, másrészt az uniós polgárok és családtagjaik irányelvből eredő jogai védelmének a mérlegelését.

Végezetül a Bíróság megállapítja, hogy valamely kiutasító határozatnak az arányosság elvének tiszteletben tartásával való meghozatala érdekében figyelembe kell venni különösen az érintett egyénnek felrótt magatartás jellegét és súlyát, a fogadó tagállamban való tartózkodása időtartamát és adott esetben jogszerű jellegét, az e magatartás óta eltelt időt, az érintett ezen időszak folyamán tanúsított magatartását, a társadalomra való közvetlen veszélyessége fokát, valamint az e tagállammal fennálló társadalmi, kulturális és családi kapcsolatok szilárdságát.
_________________________________________________________________________________

1Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29 i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o.; helyesbítés: HL 2009. L 274., 47. o.).

forrás: Jogi Fórum

Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék ellenőrzése a Magyar Államkincstárnál – jelentette ki Holman Magdolna, az Állami Számvevőszék főtitkára a témában tartott sajtótájékoztatón. Az ellenőrzés megállapította, hogy 2013 és 2015 között nem működött megfelelően a Kincstár vezetői irányítási rendszere, és vagyongazdálkodása sem volt szabályszerű. Az ÁSZ szintén hiányosságokat azonosított egyes informatikai rendszerek bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban, illetve megállapította, hogy a Kincstár nem az előírásoknak megfelelően látta el az önkormányzatokra vonatkozó szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzési feladatait. A hibák kijavítását a Számvevőszék a Magyar Államkincstár elmúlt tíz éves működését bemutató elemzéssel támogatja.

Egy közszereplőnek az átlagosnál jobban kell tűrnie a kritikai megjegyzéseket – mondta ki az Alkotmánybíróság, amely egy másik ítéletében leszögezte: egy választási plakátnak összességében kell azt az információt közvetítenie, hogy kinek a támogatására ösztönöz. Az alkotmánybírák legjelentősebb és legérdekesebb áprilisi döntései.

Az Alkotmánybíróság teljes ülésének áprilisi határozatai

Puzsér kontra Hajdú – IV/1628/2016.

Az Ab április 23-án elutasította a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.169/2015/4/II. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: Puzsér Róbert tévé műsorvezető egy nyilvános blogbejegyzésben azt írta kollégájáról, Hajdú Péterről, hogy „mindannyiunk életét megkeserítő pszichopata”, aki „zavaros körülmények között jut köztévés szerződésekhez”. Hajdú perelt, majd azok elvesztése után az Ab-hoz fordult, azt állítva, hogy ő nem minősül közhatalmat gyakorló személynek vagy közszereplő politikusnak, ezért az emberi méltóságát a véleménynyilvánítás kapcsán az eljáró bíróságok nem korlátozhatták volna. Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt. Az indokolás szerint a véleménynyilvánítási szabadság elsősorban a közhatalom bírálatával kapcsolatos véleménynyilvánításokat védi, azonban a közéleti kérdések köre szélesebb a szűken értelmezett politikai közléseknél. A közszereplői minőség megállapítása mindig egyedi mérlegelés kérdése. Jellemzően nem az a meghatározó szempont, hogy az érintettnek mi a státusza, hanem az, hogy a közügyeket érintő nyilvános vitában önkéntes elhatározása folytán vált-e a közélet alakítójává. Márpedig az indítványozó olyan széles körben ismert személy, aki az általa készített és jelentős nézettséggel rendelkező műsorokban olyan társadalmi kérdéseket mutat be, amelyek közéleti kérdéseket érintenek. Az eljáró bíróságok körültekintően mérlegelve állapították meg, hogy az indítványozónak az átlagosnál jobban kell tűrnie a kritikai megjegyzéseket. A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó és Schanda Balázs párhuzamos indokolást fűzött. (Előadó: Czine Ágnes)

Közpénzekből nyújtott támogatások átláthatósága – IV/1510/2016.

Az Ab április 10-én hivatalból eljárva megállapította: az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvénnyel nem biztosította a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott, közpénzekből finanszírozott alapítványok természetes személyeknek nyújtott támogatásainak átláthatóságát. A testület felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. szeptember 30-ig tegyen eleget. Az ügy háttere: az indítványozó pályázatokkal kapcsolatos adatigénylést terjesztett elő az MNB egyik alapítványához, majd az adatigénylés elutasítása miatt pert indított. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék az adatigénylés teljesítésére kötelezte az alperest, de a természetes személy pályázók személyes adatai megismerésére irányuló kereseti kérelmet elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság sem kötelezte az alapítványt a nyertes pályázók nevének megismerhetővé tételére, mivel úgy ítélte meg, hogy a természetes személy pályázók személyes adatai nem minősülnek sem közérdekű adatnak, sem közérdekből nyilvános adatnak. A második alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy hasonlóan alakult. Az indítványozó mindkét alkotmányjogi panaszában azt állította, hogy a támadott ítéletek sértik a közérdekű adatok megismeréséhez való jogát. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszokat. A testület azt vizsgálhatta, hogy a bírói jogértelmezés sérti-e az Alaptörvény megszabta értelmezési tartományt, s korlátozta-e ilyen módon a közérdekű adatok körének megismerését. Az Ab szerint a bíróság nem sértette meg az Alaptörvényt. Mindemellett a jogalkotó köteles olyan szabályozást alkotni, amely a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az alapjogok kiegyensúlyozott érvényesülését. A határozathoz Pokol Béla és Varga Zs. András különvéleményt csatolt. (Előadó: Dienes-Oehm Egon)

Kié a választási plakát? – 3130/2018. (IV. 19.) AB határozat

Az Ab április 9-én megállapította, hogy a Kúria Kvk.VI.37.414/2018/2. sorszámú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az ügy háttere: egy kérelmező azzal fordult a választási szervekhez, hogy március 19-étől a háttérben egy magyar zászlót, jobb oldalt Orbán Viktor miniszterelnököt, bal oldalt sötétkék keretezett mezőben a „Nekünk Magyarország az első” feliratot ábrázoló plakátokat helyeztek el országszerte a közterületeken. A plakát alapján nem lehetett egyértelműen megállapítani, a jelölőszervezet támogatására buzdít-e, vagy a kormányzati kommunikáció része. A kérelmező szerint ez sérti a választási eljárásról szóló törvénynek a választás tisztaságára és a jóhiszemű, rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó elveit. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította a beadványt. A kérelmező a Kúriához fordult, amely megváltoztatta az NVB döntését. A Kúria a plakát kiadóját, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetséget eltiltotta a további jogsértéstől. A plakát kiadója az Ab-hoz fordult, amely megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt. Az indokolás szerint a döntés alaptörvény-ellenesen korlátozza a jelölőszervezet véleménynyilvánítási szabadságát. A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy a választási eljárásról szóló törvényben nem szerepel olyan korlátozás, amelyet a Kúria a törvény alapelveiből értelmezés útján kiolvasott. A plakátnak összességében kell azt az információt közvetítenie, hogy kinek a támogatására ösztönöz. A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó: Varga Zs. András)

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának áprilisi határozatai

Véleménynyilvánítás festékszóróval – 3132/2018. (IV. 19.) AB határozat

Az Ab tanácsa április 10-én elutasította a Fővárosi Törvényszék 23.Bf.12.076/2015/3. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: azért indult büntetőeljárás az indítványozóval szemben, mert részt vett a Budapest V. kerület, Szabadság téren a német megszállási emlékmű megépítése elleni demonstráción, amelynek során festékszóróval feliratot írt egy építőipari gazdasági társaság, építési terület elhatároló védőponyvájára. Az ügyben első fokon eljáró bíróság az indítványozót bűncselekmény hiányában felmentette. Az ügyészi fellebbezés folytán a Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és az indítványozót rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatt figyelmeztetésben részesítette. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a másodfokú ítélet sérti a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát. Az Ab nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A testület azt vizsgálta, hogy az alapügyben eljárt másodfokú bíróság az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban értelmezte-e a rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés rendelkezéseit. A kifejezésre juttatott vélemény tartalma egyértelműen közügyeket érintett, azonban a vélemény megjelenési formája (a felirat elhelyezése) kívül esik e körön, mivel az emlékmű felállítását kezdeményező szervtől/személytől eltérő és a közéleti vitában nem érintett szereplő, a gazdasági társaság alapjogát érintette. A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása azért áll összhangban az Alaptörvénnyel, mert az indítványozó a közlés olyan módját választotta, amely egy másik, az alkotmányos védelemben szintén magasan álló alapjog, a tulajdonhoz való jog sérelmét jelentette. (Előadó: Szívós Mária)

Közérdekű adatok megismerésének korlátozása – 3133/2018. (IV. 19.) AB határozat

Az Ab tanácsa április 10-én elutasította a Kúria Pfv.IV.21.537/2016/4. számú ítélete ellen irányuló alkotmányjogi panaszt, Az ügy háttere: az indítványozó adatigényléssel fordult a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézethez (NEFI), hogy bocsássák rendelkezésére az új pszichoaktív anyaggá minősítés során keletkezett, az Országos Addiktológiai Centrum által értékelt dokumentumokat. A NEFI az adatszolgáltatást az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján megtagadta. Ezt követően az indítványozó keresetét az eljáró bíróságok elutasították. A felülvizsgálati kérelem alapján eljáró Kúria szerint a kiadni kért adatok speciális mivoltára figyelemmel indokolt az egyébként kivételes nyilvánosság-korlátozás, mivel fennáll annak reális veszélye, hogy a kibontakozó nyilvános szakmai vita óhatatlanul külső nyomás alá helyezi a szakmai vélemények kidolgozásában érintett személyeket. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszát nem találta megalapozottnak az Ab. Az indokolás szerint az adatigénylés határtalan mennyiségű információ megszerzésére irányult, hiszen több éven át keletkezett összes közbülső dokumentum adattartalmához való hozzáférést kérte. Miután az adatigénylés ilyen széleskörű információ megszerzésére irányult, a bírói jogértelmezés nem minősül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog aránytalan korlátozásának. (Előadó: Stumpf István)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának áprilisi határozata

Esélyegyenlőség a közmédiában – 3131/2018. (IV. 19.) AB határozat

Az Ab tanácsa április 3-i ülésén elutasította a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt. Az ügy előzménye: a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 510/2018. számú határozatával megállapította, hogy az indítványozó megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelvet azzal, hogy az M1 televízió „Ma reggel” című műsora 2018. február 28. és március 13. közötti műsorfolyamában a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelölő szervezetnek nem biztosított megjelenési lehetőséget. Az NVB ezenkívül eltiltotta a jogsértőt a további jogsértéstől és kötelezte arra is, hogy a határozat rendelkező részét a „Ma reggel” előtt tegye közzé, valamint fizessen meg 1 035 000 forint bírságot. Az NVB határozatával szemben az indítványozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria végzésével – a bírság fizetésére kötelezés kivételével – helybenhagyta a határozatot. Az indítványozó az Ab-hoz fordult, amely nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. „A választási kampányban más időszakokhoz képest is különösen nagy jelentősége van a választópolgárok minél teljesebb körű tájékoztatásának. A demokratikus jogállamiság elve megkívánja, hogy a népképviseleti szervek megválasztására demokratikus közvélemény és a választók minél megalapozottabb döntése alapján kerüljön sor. Szabad és demokratikus választások nem képzelhetők el anélkül, hogy a sajtó ne a megfelelő tájékoztatáshoz kapcsolódó alkotmányos felelőssége szerint járna el.A határozat arra is felhívta a figyelmet, hogy minden jelöltnek alapvetően azonos lehetőségeket kell biztosítani a választási kampányban. Alkotmányjogi szempontból nem kifogásolható tehát, ha választás idején az alapvetően közpénzből működtetett állami médiaszolgáltatón az NVB és a Kúria – az általuk megállapított tényállás alapján – számon kéri a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában védett esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelv megsértését. A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó párhuzamos indokolást fűzött. Dienes-Oehm Egon különvéleményében pedig hangsúlyozta: „A »Ma reggel« műsorfolyam egy tematikus szolgáltatás, amely nevével összhangban elsősorban az aktuális történésekről való, a napi hírekben szereplő események kiegészítő jellegű, azoknak részletesebb és többnyire a hátterét bemutató tájékoztatás. Funkciójánál fogva tehát ez a műsorfolyam nem korlátozódik politikai eseményekre és célját tekintve nem választási műsor. (Előadó: Szalay Péter)

forrás: Jogi Fórum

Lionel Messi lajstromoztathatja a „MESSI” védjegyet sportcikkekre és sportruházatra vonatkozóan. A labdarúgó közismertsége semlegesíti az e védjegy és egy spanyol társaság „MASSI” védjegye közötti vizuális és hangzásbeli hasonlóságot - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
2018. január 1-jén hatályba lépett az új polgári, valamint a közigazgatási perrendtartás. Annak érdekében, hogy a bírósági szervezet megfelelően felkészülhessen az új eljárásjogi kódexek alkalmazására, az Országos Bírósági Hivatal elnöke projektszervezeteket hozott létre. A 2018. április 18-án tartották a projektzáró rendezvényt. (A cikk végén videó található a projektekben végzett feladatokról és eredményekről.
A túlzsúfolt börtönöket tehermentesítendő, alternatív büntetés-végrehajtási formákról fogadott el törvényt szerdán a román képviselőház.
Az Európai Bizottság a héten egy sor olyan intézkedést terjeszt elő, amely a nem személyes adatok digitális egységes piacon való szabad áramlásának ösztönzését célzó korábbi kezdeményezésekre építve az EU-ban rendelkezésre álló adatok körének bővítésére irányul.

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.