jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Azonnali beavatkozást sürget állásfoglalásában az Európai Parlament a Csecsenföldön üldözött melegek ügyében.

Az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott dokumentum arra szólítja fel a csecsen hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a meleg férfiak üldözésének az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi tartományban.
    

A képviselők mély aggodalmuknak adtak hangot a meleg vagy melegnek vélt férfiak önkényes fogva tartása és megkínzása miatt, valamint elítélték a helyi hatóságok nyilatkozatait, amelyekben tagadják a homoszexuálisok létét Csecsenföldön, ugyanakkor erőszakra hívnak fel az LGBTI közösség ellen.
    

A parlament a fogvatartottak mielőbbi szabadon bocsátását sürgette, illetve azt, hogy a csecsen hatóságok "tartsák tiszteletben az emberi jogokat és szavatolják minden állampolgár biztonságát".
    

"Az orosz kormány felelőssége, hogy alaposan és objektíven kivizsgálja a jogsértéseket és bíróság elé állítsa az elkövetőket" - írták az állásfoglalásban, amely szerint az Európai Bizottságnak és az Európa Tanácsnak támogatnia kellene a vizsgálatokat.
    

A Novaja Gazeta című független orosz napilap április elején közölte, hogy a túlnyomórészt muszlimok lakta Csecsenföldön mintegy száz homoszexuális férfit vettek jogellenesen őrizetbe. A lap cikke szerint többüket megkínozták, hármukat pedig meg is ölték. Az ügy nemzetközi tiltakozást váltott ki. A csecsen hatóságok rágalomnak minősítették az újság által közölteket, az állítva, hogy a köztársaságban nem élnek melegek.

forrás: Jogi Fórum

Az utóbbi időben csökkent a bíróságokat érintő rendkívüli események száma, ezen belül a bombafenyegetések aránya is - mondta Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke.

Közlése szerint míg 1999 és 2011 között 300 bombafenyegetés érte a bíróságokat, 2011 és 2017 között ez a szám 150-160 körül volt. Míg az első időszakban az összes rendkívül esemény 40 százalékát tették ki a bombafenyegetések, az utóbbi időben ez az arány 20 százalékra csökkent. Mérséklődött a rendkívüli események száma is.
    

A csökkenés hátterében Balla Lajos szerint az áll, hogy javult a felderítés sikeressége, és hogy ezek a cselekmények szigorú büntetést, a legtöbbször végrehajtandó szabadságvesztést vonnak maguk után. Továbbá jelentősen javultak az eszközök is, amelyek védik a bíróságok, a bíróságon dolgozók, valamint a civilek biztonságát - emelte ki.
    

Hangsúlyozta: az utóbbi fejlesztésnek köszönhető, hogy az országszerte 150 bírósági épületet illetően - amelyekben évente hatmillió ember fordul meg - a biztonságot érintő események száma mindössze egy-két száz. A megfelelő beléptető eszközök megléte komoly segítséget jelent, hiszen a bíróságok egyik fontos feladata a nyilvánosság biztosítása - tette hozzá.

forrás: Jogi Fórum

Az Országgyűlés ma lezárja a jövő évi költségvetés összesen 30 órás időkerettel kiírt általános vitáját.

Az ülésnap reggel 8 órakor kezdődik, a képviselőknek négy órájuk maradt a szerdán kezdődött vita befejezésére, aminek végén a kormány legfeljebb félórás zárszava hangozhat el.
    

Az ülésnap továbbá részében terítékre kerülnek még a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő törvénymódosítások, valamint az anyakönyvi eljárásról szóló jogszabály-változtatás is.
    

A parlament jövő hétfőn fejezi be aktuális kéthetes ülését.
 

forrás: Jogi Fórum

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 52,5 millió forint bírságot szabott ki a jegybank a Quantis Consulting Zrt. (korábbi nevén Brokernet Zrt.) biztosítási többes ügynökre elsősorban az egyes életbiztosítási ügyfélszerződések megszüntetését és újak megkötését célzó közvetítői gyakorlata miatt - közölte a jegybank.

marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) beadványai nyomán 17 vegyes (román és magyar) tannyelvű marosvásárhelyi tanintézetben állapította meg a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács a nyelvi diszkrimináció tényét - tájékoztatott a Cemo.

A jogvédő szervezet részletezte, a többi erdélyi várostól eltérően Marosvásárhelyen a magyar gyermekek többsége vegyes tannyelvű óvodák és iskolák magyar csoportjaiban, osztályaiban tanul. A Cemo 31 diszkriminációs eljárást indított el vegyes tanintézetek ellen, azt kifogásolván, hogy ezek némelyikében nincs, vagy hiányos a kétnyelvű feliratozás, a kétnyelvű közérdekű tájékoztatás, az intézmények honlapjai és közösségi oldalain nem érvényesülnek a kétnyelvűség követelményei. A diszkriminációellenes tanács 2016 októbere és 2017 májusa között 17 tanintézet esetében állapította meg a nyelvi diszkriminációt, több ügy vizsgálata jelenleg is folyamatban van.
    

A szervezet közölte, a diszkriminációellenes tanácsnál tett panasszal párhuzamosan be is perelte a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatóságát, és hamarosan elkezdődik az ügy bírósági tárgyalása. 
    

A Cemo arra is kitért közleményében, hogy az elmúlt években számtalan alkalommal jelezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) helyi képviselőinek és helyi szervezetének az iskolai diszkrimináció tényét, az érdekvédelmi szervezet azonban nem mutatott érzékenységet a téma iránt. Azt is megjegyezte, hogy az RMDSZ önkormányzati képviselői az elmarasztalt intézmények igazgatótanácsi tagjaiként is elnézték a nyelvi diszkriminációt. 
    

A civil szervezet üdvözölte ugyanakkor a Szabad Emberek Pártjának (POL) az iskolai kétnyelvűségre vonatkozó kezdeményezését, amelynek megvitatása a városi tanács csütörtöki ülésének a napirendjén szerepel.

forrás: Jogi Fórum

Újabb felszólító levelet küldött az Európai Bizottság (EB) szerdán Magyarországnak a menekültügyi szabályozás miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárás keretében.

A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a 2015 decemberében megkezdett eljárás "nyomon követését" jelentő "kiegészítő felszólító levél" ismerteti a magyar menekültügyi törvény idén márciusban bevezetett módosításaival kapcsolatban felvetődő problémákat.
    

A bizottság úgy ítéli meg, hogy nem állnak összhangban az uniós joggal a nemrég módosított magyar menekültügyi törvény egyes elemei, elsősorban a menedékjogi eljárások, a visszatérési szabályok és a befogadási feltételek területén.
    

Kiemelték: a magyar jog a különleges tranzitzónákon kívül nem teszi lehetővé a menekültügyi kérelmek benyújtását, valamint korlátozza a bejutást ezen zónákba, tehát nem biztosított a tényleges hozzáférés a menedékjogi eljárásokhoz az ország területén. Az EB szerint a határon folytatott eljárások nem felelnek meg az uniós feltételeknek. Hangsúlyozták, Magyarország a kiszolgáltatott helyzetű személyekre vonatkozó különleges garanciákat sem tartja tiszteletben, az elutasított kérelmek felülvizsgálatának lerövidített határideje pedig sérti a hatékony jogorvoslathoz való alapvető jogot.
    

Az EB szerint a magyar törvény emellett nem felel meg a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó uniós szabályoknak. Aggasztó, hogy Magyarország nem bocsát ki az előírásoknak megfelelő egyéni kiutasítási határozatokat, valamint visszaküldi Szerbiába a határt szabálytalanul átlépő migránsokat és menedékkérőket, és ennek során nem követi az uniós jog eljárásait és feltételeit - írta a bizottság.
    

A brüsszeli levélben végezetül sérelmezték, hogy a menedékkérők "rendszerszerű és határozatlan idejű fogva tartása, illetve a szükséges eljárási biztosítékok figyelmen kívül hagyása (...) szisztematikus őrizetben tartáshoz" vezet, ami sérti a befogadási feltételekre vonatkozó uniós jogot és az EU alapjogi chartáját.
    

A testület közölte: az utóbbi időben több alkalommal is megbeszélést folytattak a szükséges kiigazításokról, a magyar kormány azonban úgy döntött, hogy egyik vonatkozó jogi rendelkezést sem módosítja.
    

A közleményben kitértek arra is, hogy a korábbi felszólító levélre adott magyar válasz nem oszlatta el az aggályokat, az akkor azonosított öt aggályos kérdés közül hármat továbbra sem orvosoltak.
    

Mint írták, a levél elküldését politikai és technikai szintű egyeztetések előzték meg a magyar hatóságokkal, s a párbeszéd folytatódni is fog annak érdekében, hogy a bizottság "támogatást és segítséget nyújtson a fennmaradó kérdések rendezéséhez".
    

A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre a bizottság újabb levelének megválaszolására. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az EB úgy dönthet, hogy az eljárás következő lépéseként úgynevezett indoklással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően - ha szükséges - a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.

forrás: Jogi Fórum

Példátlan politikai támadásnak nevezte az Európai Parlament (EP) Magyarországgal kapcsolatos határozatát az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.

Kovács István úgy fogalmazott, ezt nem lehet szó nélkül hagyni, de nem csak a magyar kormánynak: több tagállam is vitatni fogja ezt a lépést.
    

A szakértő szerint a többi tagállam sem szeretné, hogy "kiengedjük a szellemet a palackból", s "ködös, jogilag megalapozatlan vádak" alapján lehessen politikai eljárást indítani egy tagállammal szemben. Most Magyarország "van szégyenpadon", de ha Európában változik a politikai többség, más tagállamok is "könnyen ezen a padon találhatják magukat" - jegyezte meg Kovács István.
    

A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el az EP plenáris ülése, aminek értelmében a testület megkezdi az előkészítését az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának Magyarországgal szemben. Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali képviselőcsoport együtt nyújtotta be.

forrás: Jogi Fórum

A bevándorlás szabályozásának szigorítása is szerepel a kormányzó brit Konzervatív Párt választási programjában.

A három hét múlva esedékes előrehozott parlamenti választásokra kidolgozott programot - amely a "Forward, Together" (Előre, együtt) címet viseli - csütörtök délután hozzák nyilvánosságra. 
    

A hajnalban ismertté vált néhány előzetes részlet szerint a kormány - ha a Konzervatív Párt megnyeri a június 8-ai választásokat - a jelenlegi ezer fontról kétezer fontra (csaknem 750 ezer forintra) emeli azt a járulékot, amelyet a brit vállalatoknak kell fizetniük az Európai Unión kívülről toborzott, szakképesítést igénylő állásokban foglalkoztatott minden egyes munkavállaló után.
    

Ezt az összeget a kormány a brit munkavállalók szakképzésének fejlesztésére fordítja. 
    

A programban Theresa May miniszterelnök az előzetes ismertetés szerint egyértelművé teszi azt is, hogy a brit EU-tagság megszűnése után az Európai Unióból érkező munkavállalók bevándorlásának szabályozása is szigorodik. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az unión belüli szabad mozgás alapelvét a kilépés után Nagy-Britannia nem érvényesíti.
    

Theresa May már korábban is többször egyenes utalást tett arra, hogy a bevándorlási szabályok szigorítása várható, miután Nagy-Britannia kilépett az EU-ból. A kormányfő érvelése szerint ugyanis a brit EU-tagságról tartott tavaly júniusi népszavazás - amelyen a kilépést pártolók kerültek szűk többségbe - megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt, és az Európai Unió tagországaiból érkezők bevándorlásának számszerű szabályozását kívánják.
    

Theresa May azt a célt is kitűzte, hogy a kétszázezret jóval meghaladó jelenlegi szintről "néhány tízezer főre" kell csökkenteni az évenkénti nettó bevándorlást, bár ezt a tervet a Konzervatív Párton belül is többen megvalósíthatatlannak tartják.
    

A legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt e hét elején közzétett választási programjában a bevándorlás "ésszerű szabályozását" helyezte kilátásba, de közölte, hogy nem tesz "hamis ígéreteket" a bevándorlás számszerű korlátozására, és kormányra kerülése esetén azonnal garanciát vállalna a Nagy-Britanniában élő összes külföldi EU-polgár minden jogosultságának megőrzésére.

forrás: Jogi Fórum

Összesen tizennégy órában folytatódhat ma a jövő évi költségvetésről szóló általános vita az Országgyűlésben.

Az önkényes lakásfoglalással - mint a lakás tulajdonosát a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének részjogosítványaitól egyaránt megfosztó magatartással - szemben több jogág is tartalmaz igénybe vehető eszközt. De melyik ezek közül a leghatékonyabb?

Az önkényes lakásfoglalás társadalmi megítélése két szélsőséges álláspont között mozog: az egyik szerint a magántulajdont sértő devianciáról, a másik értelmében a lakhatás megőrzésének utolsó esélyéről van szó. Egy kevésbé elterjedt nézet szerint az önkényes lakásfoglalás a hétköznapi ellenállás egyik formája, a hatalom logikájával való szembeszegülés egy módja – ekként tehát a politikai aktivitás egyik megjelenése is lehet. (Tóth Fruzsina: Hétköznapi ellenállások - önkényes lakásfoglalók ellenállása. In.: A civilek hatalma – A politikai tér visszafoglalása, Noran Libro, Budapest, 2016.) A jelenség jogi megítélése jóval egyértelműbb: a jogalkotó az önkényes lakásfoglalást jogellenes és ezen túl a társadalomra enyhébb fokban veszélyes, tehát ennek megfelelően szankcionálandó és – a cselekmény kvázi deliktuális vonatkozásaitól eltekintve – polgárjogi eszközökkel is visszaszorítandó jelenségnek tekinti.

Az önkényes lakásfoglalás legális definícióját a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 167. § tartalmazza az önkényes beköltözés tényállásában, a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések között. Eszerint „aki a lakásbérletre, vagy a helyiséggazdálkodásra vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozó üres lakást, vagy nem lakás céljára szolgáló üres helyiséget elfoglal, vagy abba önkényesen beköltözik anélkül, hogy arra a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv, vagy személy, illetőleg az elhelyezésre jogosult szerv jognyilatkozatával, vagy intézkedésével feljogosította volna, szabálysértést követ el.”

Az önkényes lakásfoglalás sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem keveredő össze a jogcím nélküli lakáshasználattal, amelynek fogalmát a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 13. pontja határozza meg. Eszerint „jogcím nélküli használó az, aki a lakást (helyiséget) a bérbeadónak - bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog fennállása esetén e jog jogosultjának - a hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja.” A két esetkör relációjának meghatározására két álláspont alakult ki:

  • az egyik szerint a jogcím nélküli lakáshasználat és az önkényes lakásfoglalás a rész és a egész viszonyában áll egymással, tehát az előbbi magában foglalja az utóbbit; voltaképpen tehát ugyanarra a magatartásra vonatkozik mindkettő (ebből következik, hogy a jogcímnélküliség „halmazából” az önkényes lakásfoglalás önálló szabálysértési tényállásként történő „kiemelése” egy szegényellenes közpolitika jogi leképeződése),
  • a másik alapján a jogcím nélküli lakáshasználat definíciója és az önkényes lakásfoglalás tényállása két teljesen eltérő magatartást szabályoz és maga a jogcím – a causa – az, amely a kettőt elkülöníti egymástól. Eszerint míg az önkényes lakásfoglaló sohasem rendelkezett az elfoglalt helyiség, vagy lakás vonatkozásában jogcímmel, addig a jogcím nélküli lakáshasználó korábban igen (tipikusan bérleti szerződéssel), amely később megszűnt; az „elfoglalás” mozzanata tehát ebben az esetben hiányzik. (Utóbbit a lakásgazdálkodással foglalkozó ágazati jogszabályok alkalmanként tovább is bontják az elhelyezésre jogosult és az elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználók aleseteire).

Magunk az utóbbi megközelítéssel értünk egyet, hiszen a jogcím vizsgálata és további szempontként a birtokba lépés módja elméletben és gyakorlatban egyaránt pontosan elkülöníthetővé teszi a jogcím nélküli lakáshasználat és a tulajdonos által üresen hagyott ingatlan – vi et clam – birtokbavételében álló önkényes lakásfoglalás eseteit. Erre mutat, hogy jelentősen eltérnek egymástól az „igénybe vehető” eljárások is: míg az önkényes lakásfoglalóval szemben a tulajdonos nemperes eljárással is, addig a jogcím nélküli lakáshasználat esetében szerint csak peres eljárással kérheti a bíróságtól az ingatlan elhagyására történő kötelezést.

A két esetkör közötti határvonalat a jogalkotó – amint látni fogjuk: kivételszabályok beiktatásával – a bírósági végrehajtásról szóló törvényben törte át, amikor olyan „tényállásokat” határozott meg, amelyekben a használó bár korábban rendelkezett jogcímmel, mégis lehetőség van vele szemben az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére vonatkozó eljárásrend alkalmazására (ugyanakkor a fenti elhatárolás a gyakorlat és az elmélet számára továbbra is fontos).

Az önkényes lakásfoglalás esetei két jogág – a polgári jog és a közigazgatási jog (közelebbről: a szabálysértési jog) – metszetében helyezkednek el. Amennyiben a tulajdonos (vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult) magánszemély azzal szembesül, hogy üresen hagyott lakását távollétében valaki önkényesen birtokba vette, az alábbi lehetőségek közül választhat:

  • szabálysértési eljárást indíthat,
  • a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján birtokpert indíthat, amely során a bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt (petitorius birtokvédelmi eljárás), vagy
  • a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a Vht.) 183. § alapján kérheti a lakás kiürítését nemperes eljárásban az ingatlan fekvése szerinti járásbíróságtól.

(A fentieket kiegészítő – értelemszerű – jogi lehetőség az, hogy a tulajdonos a polgári jog általános szabályai alapján kártérítést követelhet, amennyiben az önkényes lakásfoglalás kapcsán kár érte).

Az önkényes beköltözések esetén indított szabálysértési eljárásokról igen kevés adat áll rendelkezésre, a birtokvédelemnek pedig – épp ellenkezőleg – könyvtárnyi szakirodalma van, ezért a továbbiakban (terjedelmi okokból is) a Vht–ban foglalt eljárást mutatjuk be.

A Vht. az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránt indítható nemperes eljárás szabályait a harmadik részben, a különleges végrehajtási eljárások között – a meghatározott cselekmény végrehajtása címet viselő IX. fejezetben – határozza meg. A különleges eljárások közös szabályainak lefektetése után (172. § - 177. §) az önkényes lakásfoglalás esetén indítható eljárás speciális szabályait konkrétan a 183. § - 184. § tartalmazzák.

A Vht. a tárgyalt esetekre hatékony eljárást kínál, amikor kimondja, hogy „a bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését - végrehajtható okirat kiállítása nélkül - nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli el. E végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.” {183. § (1)} Ugyanakkor kizárólagos illetékességet is teremt - az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerinti járásbírósághoz kell benyújtani. {183. § (2)} - és pontosan meghatározza a kérelem adattartalmát is.

Az eljárás gyorsaságát az eljárás valamennyi szereplőjét kötő, prompt határidők biztosítják, a következők szerint. A bíróság a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül (amennyiben az megfelel a törvény által meghatározott kellékeknek) végzést hoz, amelyben kötelezi a lakáshasználókat az ingatlan elhagyására és arra hívja fel a végrehajtót, hogy a végrehajtási költségek előlegezését követő 3 munkanapon belül foganatosítsa a lakás kiürítését, az eljárás időpontjáról pedig értesítse az illetékes rendőri szerv vezetőjét, valamint - kiskorú érintettsége esetén - az illetékes gyámhatóságot. A végrehajtó - a végrehajtási költségek előlegezését követően 3 munkanapon belül - helyszíni eljárás keretében, rendőr, vagy tanú jelenlétében kézbesíti a bíróság végzését a kötelezettnek, illetve a helyszínen tartózkodó nagykorú személynek, és egyúttal felhívja arra, hogy az ingatlant a bent tartózkodókkal együtt 2 napon belül hagyja el. A fentieket követően 2 nap múlva a végrehajtó ellenőrzi, hogy a lakásfoglalók elhagyták-e az ingatlant és – szükség esetén – a rendőrség közreműködésével foganatosítja a lakás kiürítését.

Az eljárás egyetlen lassító tényezője az lehet, hogy azt a végrehajtó csupán a költségek előlegezését követően kezdheti meg. A bírósági gyakorlat alapján megállapítható, hogy a végrehajtást kérő „sok esetben vagy egyáltalán nem előlegezi a költséget és az eljárás ily módon lezárul, vagy hetek telnek el a bíróság végzésének meghozatala és a költségek előlegezése között.” (Lásd erről: dr. Lénárd-Komjáthy Kitti Katalin: „Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése a bírósági végrehajtásban”, publikálva: 2016. március 29., letöltve: 2017. április 30., http://www.jogiforum.hu/publikaciok/752)

Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére irányuló eljárás egyes speciális eseteiben a jogalkotó megnyitotta az utat a fent vázolt eljárásrend alkalmazása előtt négy, olyan „tényállás” vonatkozásában, amelyeknél a használó rendelkezett korábban jogcímmel – tehát nem önkényesen költözött be az ingatlanba –, illetve akkor is, ha nem lakásingatlan használatáról van szó. Ezek a következők:

1. Határozott időre kötött lakás- és más - nem lakás céljára szolgáló - helyiségbérleti szerződés.

2. Közcélokat szolgáló helyiség bérlete.

3. A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján megkötött bérleti szerződés.

4. Fizető-vendéglátás keretében kötött szerződés.

A gyakorlatban az 1. és a 3. pont szerinti alesetek bírnak a legnagyobb jelentőséggel, az alábbiakban a határozott időre kötött lakás- (és más, nem lakás céljára szolgáló helyiség) vonatkozásában fennálló bérleti szerződés megszűnésekor a Vht. 183. § alkalmazásához szükséges többletkövetelményeket mutatjuk be. A törvény 183/A § szerint: „A bérbeadó a határozott időre kötött lakás- és más - nem lakás céljára szolgáló - helyiségbérleti szerződés esetén a meghatározott idő lejártát követő 60 napon belül kérheti a 183. §-ban meghatározott rendelkezések alkalmazását…” A Vht. 183. § szabályainak kiterjesztésére 2005–ben került sor, ezzel a lakás (és helyiség) bérbeadók hatékony eszközt kaptak ingatlanuk birtokának visszaszerzésére.

A fenitek értelmében az önkényes lakásfoglalásra irányadó szabályokat lehet alkalmazni a határozott idejű bérleti szerződésben meghatározott idő lejárta miatt kérelmezett ingatlankiürítés foganatosítására is. Ha a lakást, vagy más célra szolgáló helyiséget a bérlő a határozott idő lejártakor nem bocsátja a bérbeadó birtokába, utóbbi ezen időponttól számított 60 napon belül előterjesztett kérelmével a lakás, vagy a helyiség fekvése szerinti járásbíróság előtt nemperes eljárást indíthat a végrehajtás megindítása érdekében, a Vht. 183. § szerint. A kérelemhez csatolni kell a bérleti szerződést, a határidő lejártának igazolásához. Az eljárás leglényegesebb korlátja, hogy 60 napos határidő elteltével a lakáskiürítés ezen az úton történő kikényszerítésének lehetősége megszűnik, mert a határidő jogvesztő: ez után már csak a bérlő elleni perindítással lehetséges a lakáskiürítés kezdeményezése.

forrás: Jogi Fórum

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a digitális gazdaságért és társadalomért felelős portfóliót szánja az új bolgár uniós biztosjelöltnek, Mariya Gabriel kinevezését azonban még az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk - közölte a brüsszeli testület.

A korábbi bolgár uniós biztos, a költségvetésért felelős Krisztalina Georgieva tavaly októberben mondott le a posztjáról, hogy vezető tisztséget vállaljon el a Világbanknál. Portfólióját a német Günther Oettinger vette át, aki akkor a testület digitális gazdaságért és társadalomért felelős tagja volt.
    

Juncker kedden meghallgatta a Mariya Gabrielt, és utána megerősítette, hogy a jelölt megfelel a vonatkozó követelményeknek.
    

A területért felelős biztosnak a 2015-ben elfogadott digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának felügyelete a feladata. Gabrielnek "elő kell segítenie Európa digitális jövőjének megalapozását: az egész kontinenst behálózó telekommunikációs hálózatok és a határokon átnyúló digitális szolgáltatások kialakítását, valamint az innovatív induló vállalkozások létrejöttét" - írta közleményében a bizottság.
    

Jean-Claude Juncker javaslatát követően az Európai Parlament illetékes bizottsága várhatóan a következő hetekben hallgatja meg az új bolgár jelöltet, akinek még az Európai Unió másik 27 tagállamának jóváhagyását is meg kell kapnia ahhoz, hogy megkezdhesse munkáját.
    

A 37 éves Mariya Gabriel a jelölést megelőzően az Európai Parlament tagja, az Európai Néppárt frakciójának egyik alelnöke volt.
    

Ugyan az uniós biztosok hivatalosan az Európai Bizottságot és az EU érdekeit képviselik, a tagországok gyakran kulcsfontosságú kapcsolattartókként tartják őket számon, akik bizonyos mértékben a bizottsági vitákon is támogathatják hazájuk kormányának az álláspontját.

forrás: Jogi Fórum

A román kormánykoalíció újabb hatáskörétől fosztotta meg Klaus Iohannis elnököt, miután a szenátus úgy módosított egy kormányrendeletet, hogy az elnök által irányított legfelső védelmi tanácsnak nem lesz többet beleszólása a belügyminisztériumi titkosszolgálat vezetőjének kinevezésébe.

Az Állami Számvevőszék befejezte az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 2012-2015 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az irányítószervi feladatellátás tekintetében az ellenőrzés a 2005-2015 közötti időszakra terjedt ki. Az ÁSZ megállapította, hogy az irányító és középirányító szerveknek az Intézetre vonatkozó, 2005 és 2015 közötti feladatellátása nem volt szabályszerű. Az Intézet belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése 2012 és 2014 között nem volt szabályszerű, ezzel nem biztosította az átláthatóságot, 2015-től azonban biztosította a szabályszerű, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás feltételeit. Az Intézet pénzügyi és vagyongazdálkodása összességében szabályszerű volt. Az Intézetnek az integritás kontrollrendszerének kiépítettsége érdekében további erőfeszítéseket kell tennie.

Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet 2005 és 2015 között önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv volt. Az Intézet irányító szerve az Emberi Erőforrások Minisztériuma és annak jogelődjei voltak. Az egyes fenntartói, irányítói, valamint középirányítói jogokat 2012-től a GYEMSZI, majd annak jogutódjaként 2015. március 1-től az ÁEEK látta el. Az Intézet közfeladata az ellátási területén járó- és fekvőbeteg-ellátás keretében mozgás-szervi és pszichiátriai rehabilitáció, valamint azt támogató aktív fekvőbeteg-ellátás biztosítása. Az aktív betegellátással, valamint rehabilitációt, utókezelést és gondozást nyújtó fekvőbeteg-ellátással kapcsolatos ágyak átlagos állománya 2005-ben 357 db, 2015-ben pedig 358 db volt azzal, hogy az aktív ágyszám csökkent, a rehabilitációs kapacitás pedig bővült. Az Intézet működését 2005. január 1-jén mintegy 9 milliárd Ft mérleg szerinti vagyon szolgálta, ami 2015. december 31-én 16,2 milliárdra emelkedett.

Az irányító és a középirányító szervek Intézetre vonatkozó feladatellátása az SZMSZ és a munkáltatói joggyakorlás területén tapasztalt hiányosságok miatt nem volt szabályszerű.

Az Intézet belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése 2012 és 2014 között nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A kontrollkörnyezet kialakítása, a kockázatkezelési rendszer és a kontrolltevékenységek működtetése nem volt szabályszerű. Az Intézet nem rendelkezett SZMSZ-szel, a gazdasági szervezetre vonatkozó ügyrenddel, a teljes foglalkoztatotti körre érvényes etikai kódexszel, és a gazdálkodási szabályzatok sem feleltek meg maradéktalanul a jogszabályi előírásoknak. Teljesítésigazolásra, érvényesítésre és utalványozásra jogosult személyeket 2012 és 2014 között írásban nem jelöltek ki. A belső kontrollrendszer 2015-től biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodást, illetve a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettség szabályszerű teljesítését.

Az Intézet pénzügyi gazdálkodása összességében szabályszerű volt. A bevételek beszedése és elszámolása, a kiadási előirányzatok felhasználása során a gazdálkodási jogkörgyakorlás nem volt megfelelő. Az Intézet vagyongazdálkodása összességében szabályszerű volt.

Az ÁSZ az Emberi Erőforrások Miniszterének egy javaslatot, az Országos Rehabilitációs Intézet főigazgatójának nyolc javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.

forrás: Jogi Fórum

Az Országgyűlés ma kezdi tárgyalni a 2018-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot.

A büdzsé általános vitája a nemzetgazdasági miniszter 40 perces előterjesztői nyitóbeszédével kezdődik, amit az Állami Számvevőszék, valamint a Költségvetési Tanács elnökeinek 30-30 perces felszólalásai, majd a frakciók vezérszónokainak szintén fél-fél órás beszédei követnek.
    

A képviselők ma csaknem 10 órában, csütörtökön 14 órában, pénteken pedig további négy órában fejthetik ki véleményüket a költségvetésről.
    

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkából élők költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, amikor átnyújtotta az arról szóló javaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének. A tárcavezető szerint a költségvetés céljai változatlanok jövőre: a teljes foglalkoztatottság, a gazdasági növekedés fenntartása és a biztonság erősítése. A büdzsé 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal, valamint 3 százalékos inflációval számol a GDP-arányos államadósság további csökkenése mellett. A költségvetés az ideihez hasonlóan három területre tagolódik, az állam működése nullszaldós.

forrás: Jogi Fórum

Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint az isztambuli egyezményben foglaltak ellentétesek lehetnek a magyar alaptörvénnyel.

Törcsi Péter azt mondta, az egyezményben a biológiai nem helyett társadalmi nemek szerepelnek, így ha Magyarország ratifikálja, akkor a genderkategória felülírja azt az alaptörvénybe is foglalt gondolatot, hogy Magyarországon férfiak és nők élnek.
    

Emellett az alkotmány külön intézkedésekkel védi a nőket, ilyen például a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjjogosultság. Ez is veszélybe kerülhet, mivel az isztambuli egyezmény totális egyenlőséget ír elő - tette hozzá.
    

Törcsi Péter szerint a családon, illetve a kapcsolaton belüli erőszak fontos kérdés, de a magyar büntető törvénykönyv megfelelő szankciókat tartalmaz ezekre az esetekre.
    

Az Alapjogokért Központ kedd esti közleményében arra kérte Magyarország kormányát, hogy az az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemről szóló isztambuli egyezményét jelenlegi formájában ne terjessze az Országgyűlés elé.
 

forrás: Jogi Fórum

A Jogtudományi Közlöny 1887. évi 18. számában a budapesti ügyvédi kamara felhívása olvasható a Szent-Pétervárott megtartandó börtönügyi kongresszus előkészülete érdekében.

„— A börtönügyi kongressus érdekében. A következő sorokat vettük:

      László Zsigmond min. tanácsos ur, ki a magyar kormányt az 1885-ik évben Rómában megtartott nemzetközi börtönügyi congressuson képviselte, az ügyhöz méltó buzgalommal igyekszik ezen nagyfontosságu humanitárius társulásnak hazánkban propagandát csinálni, a mely törekvésében kész örömmel támogatják őt az ország összes jogászi testületei. Ezen szempont vezérelte a budapesti ügyvédi kamarát is, midőn a hozzá intézett s a sajtóban is közölt felhivásra f. évi április 15-én tartott választmányi ülésében elhatározta, hogy a kamara tagjait, különösen azokat, kik a büntetőjoggal szakszerüleg foglalkoznak, felhivja, hogy az 1890-ik évben Szent-Pétervárott megtartandó nemzetközi börtönügyi congressus elé kitüzött kérdések feletti értekezések elkészitésére minél tömegesebben vállalkozzanak. Külön felszólitást a kamara minden egyes tagjához nem intézhetvén, alólirott mint a választmány ezzel megbizott tagja, a szaksajtó utján ezennel felhivja a kamara tagjait, hogy dolgozataikkal járuljanak a congressus szellemi sikeréhez.

      A kérdések kivonatban a következők:

      I. 1. Mily mértékben lehet a kiadatási szerződésekben előforduló büntetendő cselekményeknek egyforma elnevezését keresztül vinni.

      2. Hogyan kell az iszákosság ellen a büntető törvényhozásban eljárni.

      3. Kell-e és milyen módon a börtönügyi tudomány külön tanitását berendezni.

      4. Kell e és mily mértékben, a) a biró általi megintést és feddést mint büntetési nemet behozni és b) megengedni, hogy a kimondott büntetés csak az esetre hajtassák végre, ha a vádlott ujabban lesz elitélve.

      5. Hogyan kell büntetendő cselekményt elkövetett gyermekekkel elbánni, névszerint, mely szempontok legyenek döntők arra nézve, hogy a gyermekekre kiszabott büntetés rendes fogházakban, vagy javitó intézetekben (établissement de correction), vagy végre erre a czélra emelt különös nevelő-intézetekben (établissement d'éducation) hajtassék-e végre és hogy e tekintetben az életkor mily mérvben legyen irányadó.

      6. Hogyan kell leghatásosabban az orgazdaság ellen eljárni.

      II. 1. Mi előnyösebb a fegyházban, a munkaerő bérbeadása vagy az állam általi kihasználása.

      2. Káros-e a fegyintézeti iparüzlet a szabad iparra nézve, s ha igen, mi módon lehetne ennek a káros hatásnak elejét venni.

      3. Milyen előnyöket lehet a fegyencznek a jó fegyelem fentartása czéljából engedni, s különösen mily feltételek alatt lehet neki megengedni a keresménye feletti szabad rendelkezést.

      4. Milyen módon kell az öt, illetve tiz éven felüli szabadságvesztés büntetést szervezni, a deportatio mellőzésével.

      5. Milyen elvek szerint kell a fegyintézeti személyzet kiválasztásánál eljárni.

      6. Lehet-e valakire előre kimondani, hogy javithatlan gonosztevő s ha igen, milyen módon kell az ilyennel elbánni a társadalom megvédése czéljából.

      III. 1. Czélszerü-e, ha az egyes országok rabsegélyző egyletei egymással szövetkeznek s milyen irányban, milyen szabályok szerint történjék ez.

      2. Milyen összefüggésben vannak a rabsegélyző egyletek más hasonló jótékonysági intézetekkel (népkonyhák, menedékházak, dologházak stb.) s miképen kell összhatásukat szabályozni.

      3. Mi előnyösebb a közhatóság gondviselése alá került gyermekekre nézve, a családokban vagy közintézetekben való elhelyezés; miképen lehetne az utóbbit az előbbivel helyettesiteni, vagy lehetséges volna-e és mi módon a kettő combinatiója.

      4. Nem kellene-e a rabsegélyző egyleteknek a rabok családjairól is gondoskodniok.

      5. Hogyan kellene a rabsegélyző egyletek és a rendőrség összemüködését a szabadlábra helyezettek és a társadalom érdekében legjobban szervezni.

      6. Hogyan kellene a társadalom érdeklődését a büntetőjogi és börtönügyi kérdések iránt felkelteni.

      A congressusban ma már jóformán az összes civilizált államok képviseltetik magukat; a büntetőjog és a börtönügy iránt érdeklődő jogászok, benne mint a gyupontban egyesitik szellemi munkálkodásukat. Évkönyveikben a világ büntető jogászainak legfényesebb neveivel találkozunk s igy minden hazai jogászra nézve csak megtisztelő lehet, ha értekezései ebben a kötetben helyet foglalhatnak A felvetett kérdések érdekesek és hazai viszonyaink szempontjából is kiváló actualitással birnak, s viszonyaink elég bő anyagot is nyújtanak egy-két nyomtatott ivre terjedő értekezéshez. Óhajtandó tehát, hogy minél többen vállalkozzanak a kamara tagjai közül s ebbeli készségüket, és az általuk értekezésük tárgyául választott kérdést vagy kérdéseket alólirottnál legkésőbb május hó végéig sziveskedjenek bejelenteni.

Dr. NAGY DEZSŐ,

a bpesti ügyvédi kamara választmányának

kiküldötte."

forrás: Jogi Fórum

Egyelőre úgy tűnik, hogy sikerült elkerülniük a "kiberkáoszt" az európai kormányoknak és vállalatoknak, a helyzet stabilizálódni látszik a hét végén mintegy 150 országon végigsöprő WannaCry zsarolóvírusos kibertámadás után - közölte az európai rendőrségi együttműködési szervezet (Europol).

"A jelek szerint nem emelkedett az áldozatok száma, a helyzet stabilnak tűnik Európában, ami sikert jelent" - mondta Jan Op Gen Oorth, a hágai székhelyű Europol egyik szóvivője. Hozzátette, úgy látszik, hogy a hétvégén sokan frissítették a számítógépes biztonsági szoftvereiket.
    

A szervezet adatai szerint "példa nélküli módon" világszerte több mint 200 ezer számítógépet fertőzött meg a zsarolóvírus, amely autógyárak, kórházak, iskolák, boltok és vasúttársaságok informatikai rendszereit is megbénította. Rob Wainwright igazgató vasárnap azon aggodalmának adott hangot, hogy hétfőn tovább nőhet majd az áldozatok száma, amikor az emberek visszatérnek a munkába.
    

"Kissé korai lenne még megmondani, hogy ki áll a támadás mögött, de dolgozunk a kód feltörésén" - jelentette ki a szóvivő.
    

A zsarolóvírust szakemberek szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) lopták el, más szoftverekkel együtt. A kártevő a Windows operációs rendszerek egyik sebezhetőségét használja ki.
    

A támadássorozatot úgynevezett ransomware vírussal követték el, amely láncfertőzést okozott az egymással összeköttetésben lévő számítógépes rendszerekben. A WannaCryként ismert zsarolóvírus továbbfejlesztett változata terjedhetett szét, amelynek készítői 300 vagy 600 dollárnak megfelelő összeget próbálnak kicsikarni a felhasználóktól a bitcoin nevű virtuális valutában, a rosszindulatú program által zárolt adatok hozzáférhetővé tételéért.

forrás: Jogi Fórum

Bizalmatlansági indítványt adott be három ellenzéki párt a boszniai szerb vezetés ellen - közölte a honlapján a Nezavisne Novine című napilap.

A Demokratikus Haladás Pártja (PDP), a Szerb Demokrata Párt (SDS) és a Népi Demokratikus Mozgalom (NDP) képviselői a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozásának már át is adták a kellő számú támogatói aláírást is tartalmazó indítványt, amelyben bizalmatlansági szavazást kezdeményeznek Zeljka Cvijanovic miniszterelnök és kormánya ellen. A kormányfő a Milorad Dodik boszniai szerb elnök vezette Független Szociáldemokraták Pártjának (SNSD) a tagja, Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének a miniszterelnöke.
    

A kezdeményezők több mint kétszáz oldalas dokumentumban fejtették ki, miért is kell a kormánynak távoznia. Egyebek mellett azt róják fel, hogy Zeljka Cvijanovic "megvásárolta" a parlamenti képviselőket annak érdekében, hogy miniszterelnök lehessen, azaz hogy a parlament megszavazza az általa vezetett koalíciót. Ezen felül az ellenzékiek szerint a kormányfő kritikátlanul, mintegy bábként szolgálja ki Milorad Dodikot, illetve a boszniai szerb elnök érdekeit. "Ez a boszniai Szerb Köztársaság történetének legrosszabb kormánya" - állították az ellenzéki politikusok. 
    

Zeljka Cvijanovic visszautasította az őt ért vádakat.
    

A 83 fős parlamentben a kezdeményezést átnyújtó három pártnak 31 képviselője van, így minden valószínűség szerint elbukik a bizalmatlansági indítvány.

forrás: Jogi Fórum

Januártól már a vállalatok összefonódásának ellenőrzésekor is végrehajthat előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatokat a Gazdasági Versenyhivatal. És nem csak a multiknak kell tartaniuk a meglepetésszerű rajtaütésektől! - Mihez van joga a hatóságnak, és mihez nincs? Milyen szabályok védik a cégeket?

A versenyhatóságoknak a közérdekre kifejezetten káros kartellek üldözése érdekében rendkívül széles jogköreik vannak. A rajtaütés egy speciális versenyjogi eszköz: a GVH vizsgálói előzetes értesítés és az érintett akarata ellenére beléphetnek bármilyen céges helyiségbe, azt átkutathatják, iratokat, telefonokat, egész informatikai rendszereket másolhatnak le, és e körben a személyes használatú cégvezetői levelezéshez is hozzáférhetnek.

Mindezeken túl a rajtaütés során beszerzett bizonyítékok nem pusztán a cég versenyjogi felelősségét támaszthatják alá, hanem bizonyos esetekben a cégvezetők elleni büntetőperben – a közbeszerzési eljárás keretében történt kartelltevékenységet Magyarországon a törvény 5 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti – is felhasználhatók, sőt a vállalkozás közbeszerzési eljárásból történő kizárását is megalapozhatják.

Azt, hogy a rajtaütést elszenvedő cégeknek megfelelő segítségre van szükségük – adott esetben már az előtt is, hogy a hatóság váratlanul betoppan – a legfrissebb uniós esetjog is alátámasztja. Egy, a Deutsche Bahn elleni bizottsági vizsgálat kapcsán az Európai Bíróság úgy foglalt állást, hogy a versenyhatóságok jogköre sem korlátlan a rajtaütéseken. A német vasúttársaság jogi képviselői ugyanis sikerrel érveltek amellett, hogy a Bizottság tisztviselői túlterjeszkedtek a hatáskörükön, amikor az eredeti gyanújukkal össze nem függő tárgykörben is lemásoltak dokumentumokat. A szaknyelv ezt nevezi bizonyíték-halászásnak.

Különös aktualitást ad a kérdésnek, hogy a versenytörvény tavaly év végi módosítása lehetővé teszi a GVH számára, hogy immár fúziós eljárásokban – a nagyobb vállalati felvásárlások esetében a versenyhatóságnak engedélyező szerepe van – is végrehajtson rajtaütéseket. A fúziós ügyek – szemben a kartell eljárásokkal – a hatóság és a vállalatok együttműködésére épülő, „békésebb” természetű vizsgálatok, ahol mindkét fél érdekelt az engedély mielőbbi megadásában. A hatóság oldaláról az utóbbi időben számos esetben felmerült a gyanú, hogy a fuzionáló felek sokszor visszatartanak információkat annak érdekében, hogy könnyebben megkapják a versenyhatósági „áldást” ügyleteik végrehajtásához. Azoknál a cégeknél, akikre a gyanú ilyen árnyéka vetül, ezentúl szintén felbukkanhatnak a hatóság alkalmazottai.

A hajnali rajtaütésektől azonban már nem csak a nagy multi cégeknek kell tartani. A GVH egyre több kis- és középvállalkozás székhelyét is felkeresi, a gazdaság egyetlen szektorában sincsenek már biztonságban többé a gyanúba keveredett vállalkozások!

A vállalkozásoknak nem árt tisztában lenni a helyszíni kutatás során őket megillető jogokkal és kötelezettségekkel. Túl késő akkor segítségért folyamodni, amikor a hivatalnokok megjelentek a cégnél, elvitték a bizonyítékként felhasználni kívánt iratokat, vagy bírságot szabtak ki a vállalkozásra vagy az alkalmazottakra.

A „hajnali rajtaütésen” a versenyhatóság által főszabály szerint a cég tevékenységének helyszínén (székhelyén, telephelyén) végzett, előzetes értesítés nélküli (azaz meglepetésszerű!) helyszíni kutatást értjük. Célja dokumentumok és adatok felkutatása és (másolatok) lefoglalása, hogy a vállalkozást versenyjogsértésért felelősségre vonják. A „rajtaütések” ha nem is a hajnali, de általában a reggeli órákban kezdődnek. Magyarországon a GVH, valamint az Európai Bizottság, mint eljáró versenyhatóság hivatalnokai is végezhetik. A vizsgálók elsősorban a vállalkozás hivatalos helyiségeiben – irodák, tárgyalók, raktárak – kutatnak, de magánhasználatban lévő helyiségeket és járműveket is átkutathatnak, ha azok a jelenlegi vagy volt ügyvezető(k), alkalmazottak, megbízottak, vagy pl. az irányítást gyakorló tag használatában vannak vagy voltak a vizsgált időszakban. Így nem kizárt egy céges vagy akár egy magánhasználatban lévő gépjármű átvizsgálása sem.

A hivatalnokok az ügyvezetés, a recepció, az alkalmazottak, sőt a jogi képviselő beleegyezése (vagy éppen a jelenléte) nélkül is beléphetnek a helyiségekbe. A kutatást ugyanakkor lehetőleg az érintett jelenlétében kell végezni. A versenyhatóság a helyszíni kutatást a gyakorlatban a munkakezdés óráiban kezdi meg, és hajlandó (rövid ideig) várni a vezetőség megérkezésére. A vizsgálók összegyűjtik és lemásolják a jogsértést alátámasztó lehetséges bizonyítékokat – többek között írásos anyagokat, szerződéseket, kézzel írt jegyzeteket, naptárbejegyzéseket, adathordozókat.

A hatóságnak meglepően korszerű technikai eszközök állnak rendelkezésére az adatok minél hatékonyabb felkutatása és átmentése céljából. A jelszavas védelem és a külső szerverek használata sem véd ezen intézkedésektől. A vizsgálók kérdéseket is feltehetnek a jelenlévőknek.

A versenyhatóságok a vállalkozásokra súlyos – az előző üzleti évben elért nettó árbevétel 1%-áig terjedő – eljárási bírságot szabhatnak ki az együttműködés megtagadása, a kutatás akadályozása esetén (ha például nem engedik be az eljáró hatóságot). A GVH nemcsak cégekre, hanem alkalmazottakra, mint természetes személyekre is kiszabhat félmillió forintig terjedő eljárási bírságot, például ha egy munkavállaló megakadályozza azt, hogy a hatóság másolatot készítsen a számítógépén található dokumentumokról.

A GVH a helyszíni kutatást csak előzetes bírói engedély birtokában végezheti, mely tartalmazza a feltételezett jogsértést, és megállapítja a helyszíni kutatás kereteit, valamint időbeli korlátait. A GVH az eljárás megindításáról külön végzést hoz. Célszerű tehát e dokumentumok tartalmát a kutatás kezdetekor alaposan megvizsgálni, hogy a cég tisztában legyen a vizsgálat pontos terjedelmével, és az ezzel kapcsolatos jogaival - az kire, hol, milyen időszakra, milyen termékekre, piacra, vevőkre, ügyfelekre vonatkozik, mert ez keretet szab a hatóság jogainak.

A helyszíni kutatás során a céget megillető egyik legfontosabb garanciális szabály a védekezési joggal kapcsolatos. A vizsgált cég jogi védelmet vehet igénybe a versenyhatóság eljárása, így a helyszíni kutatás során is - ugyanakkor a versenyhatóság nem köteles megvárni az ügyvéd megérkezését. A helyszíni kutatás kapcsán gyakran felmerül a vállalkozásokat védő azon jog, hogy a vállalkozás és a jogi képviselői közötti, a védekezés céljából készült kommunikáció (pl. email) nem foglalható le, nem vizsgálható meg a helyszíni kutatás során, és az később sem használható fel bizonyítékként a versenyfelügyeleti eljárásban a vállalkozás ellen, feltéve, hogy annak jellege magából az iratból kiderül. Viszont a belső jogásszal, jogtanácsossal folytatott kommunikáció, levelezés sem a magyar, sem az európai uniós szabályok alapján nem esik a fenti védelem alá.

Az Európai Unió versenyjogi szabályaival ellentétben a magyar versenytörvény alapján a eljáró GVH átkutathat és lefoglalhat a vizsgálat tárgyához nem kapcsolódó, az előzetes engedélyben nem foglalt iratokat, bizonyítékokat is, amelyek versenykorlátozó magatartásra vagy erőfölénnyel való visszaélésre utalnak. Ilyen esetben a GVH-nak utólag kell beszereznie a kutatást engedélyező bírói végzést. Amennyiben a bíróság nem adja meg az engedélyt, a GVH a lefoglalt iratokat nem használhatja fel bizonyítékként.

forrás: Jogi Fórum

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 32 millió forint bírságot szabott ki a Groupama biztosítóra, egyebek között informatikai, kiszervezési, vállalatirányítási, nyilvántartási és a biztosítási ügyfélszerződéseket érintő jogsértések miatt. A hiányosságok alapvetően nem érintik a biztosító megbízható működését - tájékoztatott a jegybank.

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.