jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, illetve a Közbeszerzési Hatóság 2018 októberében együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy fokozzák Magyarországon az innovációs célú közbeszerzések hatékonyságát és elterjedését. Az együttműködés fontos aktualitása, hogy a Közbeszerzési Hatóság elkészítette az innovációs partnerség alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló útmutató tervezetét.

forrás: Jogi Fórum

Mini telefonok és a Turbó SIM kártyák segítik az elítéltek korlátlan, illegális kommunikációját és telefonos csalásait a hazai börtönökben. Egyre több készüléket csempésznek be a bv-intézetek falai közé, és már a hivatalos bv-mobilokat is könnyedén feltörik a fogvatartottak. A büntetés-végrehajtás inkább kisebb, mint nagyobb sikerrel próbálja megtisztítani a cellákat az ellenőrizhetetlen mobiloktól.

2015 óta a fogvatartottak úgynevezett bv-mobilt igényelhetnek a büntetés-végrehajtási intézettől, melyet az esetek túlnyomó többségéban meg is kapnak. A bv-mobillal az elítélt egy kijelölt kapcsolgattatót hívhat a rezsimszabályok szerinti gyakorisággal és időtartamban. A telefonálás gyakorisága és hossza függ a végrehajtási fokozattól, és attól, hogy az adott fokozaton belül enyhe, általános vagy szigorú fokozatban van-e a rab.

A telefonálás gyakorisága és hossza - Forrás: BvOP

A hivatalos készüléken a piaci ár háromszorosáért telefonálhatnak a rabok, vagyis átlagosan 93 forintba kerül egy perc telefonhívás. A szolgáltató a Magyar Telekom és annak egyik leányvállalata, a Mobil Kapcsolat Kft., a speciális egyen-készülék gyártója pedig a kínai ZTE. A készülék egységára 2121 forint. A telefont az elítélt használatra kapja, és amennyiben „nem rendeltetésszerű használat” miatt elromlik, a fogvatartottnak az új készülékért már 13 752 forintot kell fizetnie. Ha a - tapasztalatok szerint elég megbízhatatlan -  készülék meghibásodik, akkor 3800 forintos „bevizsgálási díj”-at kell fizetnie a rabnak, amit óránkénti nettó 6970 forintos javítási költséggel fejelnek meg.

Börtön-mobil - a kínai ZTE készülék. - Forrás: internet

A felhívható személyek körének, illetve a hívások gyakoriságának és időtartalmának korlátozottsága, valamint a magas díjak és tarifák miatt az elítéltek nagy része a saját, illegálisan becsemészett telefon mellett dönt. A beszerzés megoldható, csak pénz és találékonyság  kérdése. Hetente jelenik meg közlemény arról, hogyan próbáltak mobil telefonokat becsempészni büntetés-végrehajtási intézetbe, illetve melyik intézetben milyen és mennyi illegális készüléket találtak.

Jelenleg a legtöbb becsempészett és büntetés-végrehajtásnak gondot okozó készülék GT Star mini telefon, ami 7.5 x 2.3 x 1.2 cm méreteivel könnyedén elrejthető, de bv-ellenőrzés során találtak már apró, gyufás skatulya méretű okostelefont is.

Jelenleg a legtöbb becsempészett és büntetés-végrehajtásnak gondot okozó készülék GT Star mini telefon. - Forrás: internet

A rabok és az elítélttel kapcsolatba kerülő személyek nagyon találékonyak, a saját telefonra vágyók "bevállalósak", a "bejuttatási-paletta" rendkívül színes. Találtak már őrök mobiltelefont cipőtalpba, kenyérbe, kolbászba, borotfahabos flakonba rejtve. Került már elő három készülék motozáskor egyetlen elítélt testnyílásából. A minitelefonokat nem sokkal korábban egy hozzátartozójától kapta a rab, aki az őrök figyelmét kijátszva adta át a készülékeket. A szegedi börtönben peidg nemrég egy Jézust ábrázoló szentképben elrejtve találtak telefonokat.

Ez a három készülék motozáskor került elő egyetlen elítélt testnyílásából .- Forrás: BvOP

A vallással kapcsolatos tárgyak esetében egyébként nehéz a bv dolga. A keresztény kegytárgyakhoz hozzányúlhatnak az őrök, de más vallások esetében a kegytárgyak szigorúan tabunak számítanak. A pécsi börtönben például hetekig kellett várni egy fővárosból leutaztatott börtönrabbira, hogy meg tudják vizsgálni egy elítélet Tóráját - a Szent Könyv egy mobiltelefont rejtett.

Jézust ábrázoló szentképben elrejtett telefonok. - Forrás: BvOP

A bv folyamatosan ellenőriz, idén már 1960 darab illegális mobiltelefon akadt fenn a rostán.

Sokan vannak azonban azok az elítéltek is, akik nem bajlódnak saját telefon beszerzésével, megelégednek a bv-mobil feltörésével. Az intézettől kapott telefonok ugyanis egy úgynevezett Turbó SIM kártyával könnyedén kikódolhatóak. Az internetről pár száz forintért beszerezhető Turbo SIM egy vékony fólia, amelyen egyetlen egyszerű mikrokontroller található. Ezt elég bármilyen SIM kártya alá helyezni, és a bv-készülék máris bármilyen kártyával működik.

Az intézettől kapott telefonok Turbó SIM kártyával könnyedén kikódolhatóak. - Forrás: internet

A becsempészett telefonokon és a feltört bv-mobilokon kontroll nélkül kommunikálhatnak a rabok a külvilággal. Ezt meg is teszik, és gyakran bűncselekmény elkövetésére is használják a készülékeket. Számtalan telefonos csalás bonyolódik le börtönökből.

Jelenleg az egyik legnépszerűbb rabok által elkövetett "telefonos átverős csalás" a következő: a sértettet egy telefontársaság nevében hívják, és különféle ígéretekkel ráveszik, hogy bankautomatából feltöltse megadott SIM kártya egyenlegét.

A napokban emelt vádat a Szeghalmi Járási Ügyészség két férfi ellen, akik márianosztrai börtönbüntetésüket töltve telefonon országszerte 32 sértettet csaptak be a fentiek szerint. A csalók esetenként tízezer és negyvenezer forint összeg közötti feltöltéseket kértek a sértettektől  a SIM kártyákra, összesen 655 ezer forinttal gazdagodtak.

Egy másik, 2016-os ügyben "unokázós csalást" követtek el fogvatartottak a Budapesti Fegyház és Börtönből. Zárkájukból bonyolították a telefonhívásokat. A sértettek bajba jutott hozzátartozójának adták ki magukat. Céljuk az volt, hogy a szeretteiket féltő időskorú emberektől pénzt csaljanak ki. A sértettek száma 35, a csaló rabok összesen több millió forint kárt okoztak. Hat személyt vádol az ügyészség, bűntársaik kintről segítették az elkövetést.

A fogvaratottak az elkövetett csalások „bevételéből” saját vagy rokonaik megélhetését segítik. A telefonos csalásokból feltöltött SIM kártyák például csere-alapot képeznek - kávéra, dohányra, tisztálkodási szerekre és egyéb élvezeti cikkekre cserélik őket. A fogvaratottak által vásárolt árúk a börtönben személyes letétbe kerülnek, és kiadhatók a hozzátartozóknak, így a család a termékeket áron alul értékesítve pénzhez jut. Előfordult olyan eset is, amikor a benti SIM-ek „áraként” a rokonok több száz csomag kávét, dohányt vittek haza, és értékesíthettek töredékáron. A mobiltelefonnal az egyenleg erejéig sok mindent lehet rendelni, egyebek mellett élelmiszert is. A házhoz rendelt ételt a rokonok elfogyasztják vagy szintén eladják.

Egy fogvatartott által felhalmozott árúkészlet. Az elítélt a Facebook oldalán mutatta be szerzeményeit. - Forrás: Facebook

A szabad telefonálgatás komolyabb telefonnal és informatikai rendszerrel megakadályozható lenne, de a bv-mobilokat gyártó kínai ZTE R528 nyomógombos alapmodellje, illetve a büntetés-végrehajtás informatikai rendszere erre alkalmatlan. A SIM-kártyák csalással történő feltöltése a hazai büntetés-végrehajtási intézetekben rendkívül nehezen felgöngyölíthető jelenség, főként éppen az informatikai háttér alkalmatlansága miatt.

A telefonálási szabályokkal kapcsolatban megkerestük a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát, de a legtöbb, telefonhasználatra és technikai paraméterre vonatkozó kérdésünkre nem kaptunk választ.

„Általánosságban elmondható, hogy a fogvatartotti mobiltelefonok védőfóliázottak, készülékházuk összeragasztott, a készülékekkel csak kimenő hívásokat lehet kezdeményezni, internetezésre, kép rögzítésére, illetve szöveges üzenetek küldésére-fogadására a készülék nem alkalmas. A fogvatartottak időben korlátozottan (az ügyvédjükkel folytatott beszélgetések ebbe az időbe nem számítanak bele), előre rögzített hívószámot tárcsázhatnak. A mobiltelefon beállítása csak a számítógépes nyilvántartásban előre rögzített kapcsolattartókkal történő telefonhívást engedélyezi, a kapcsolattartókhoz rendelt telefonszámokkal. Kérem válaszom szíves tudomásul vételét." - közölte lapunkkal Orosz Zoltán bv. őrnagy, bv. tanácsos a BvOP Kommunikációs Főosztály szóvivője.

forrás: Jogi Fórum

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egy egyedülálló projekt keretében, a büntetés-végrehajtási szervezet történelmében első alkalommal egy olyan rövidfilmet készített, amelynek célja, hogy a börtönök világát a maguk valójában, a fogvatartottak szemszögéből mutassa be, valamint lerombolja azokat az évszázados sztereotípiákat, amelyek fogvatartottakat, dolgozókat egyaránt érintenek. A teljes film a Corvin Moziban november 23-án tartott ünnepélyes premiert követően Youtube csatornánkon már elérhető.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egy egyedülálló projekt keretében, a büntetés-végrehajtási szervezet történelmében első alkalommal egy olyan rövidfilmet készített, amelynek célja, hogy a börtönök világát a maguk valójában, a fogvatartottak szemszögéből mutassa be, valamint lerombolja azokat az évszázados sztereotípiákat, amelyek fogvatartottakat, dolgozókat egyaránt érintenek. A BvOP nagyot álmodott akkor, amikor egy olyan produkció elkészítésére vállalkozott, amely filmszerűen mutatja be, ugyanakkor valósághűen tükrözi a fogvatartottak és őrzőik életét, a mindennapok kihívásait. A büntetés-végrehajtási szervezet munkáját teljesen újszerűen ábrázoló film két fogvatartott történetén keresztül nyújt bepillantást a büntetés-végrehajtás zárt, ugyanakkor különleges világába. A történetben olyan valós események lettek feldolgozva, amelyek egy börtön hétköznapjaiban előfordulhatnak.

A film két főszereplője a büntetés-végrehajtás személyi állományának tagjai. A film saját munka eredménye, külső vállalkozó bevonása nélkül készült.

A teljes film ITT megtekinthető:

A pódiumbeszélgetésről készült összefoglaló ITT nézhető meg.

forrás: Jogi Fórum

Az internetes csalók is igyekeznek kihasználni a fekete péntekhez hasonló, időszakosan nagy tömegű online vásárlásra buzdító kampányokat - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Kibervédelmi Intézet pénteken.

November 23-án a karácsonyi vásárlási szezon kezdetével ismételten Black Friday - más néven Fekete Péntek - elnevezésű kedvezményes online vásárlási ajánlatok lesznek elérhetőek az internet-felhasználók számára, ezt pedig az internetes csalók is igyekeznek kihasználni.

Hozzátették: az adathalászat (phishing) Magyarországon is növekvő tendenciát mutat, és ha a vásárló nem jár el kellő körültekintéssel, adathalászat áldozatává válhat.

Az adathalászat során a támadók érzékeny adatokat igyekeznek kicsalni a felhasználóktól, mindezt leggyakrabban e-mail, SMS, vagy közösségi média hálózaton keresztül küldött üzenet formájában teszik, de előfordulhat, hogy telefonon keresik fel az áldozatot. Az adathalászok látszólag hivatalos üzenetet küldenek kiszemeltjüknek, amelyben egy, az eredetire megtévesztésig hasonlító, ám hamis weboldalra, csatolmányra irányítják áldozatukat. Erre különféle mesterkélt indokokat használnak: például jelszómódosítást kérnek, regisztráció megerősítését, vagy utolsó akcióra hívják fel a figyelmet.

Minden esetben kellő elővigyázatossággal kell fogadni az ismeretlen, idegen személyek által kezdeményezett elektronikus kapcsolatfelvételeket - hangsúlyozzák a közleményben. Azt tanácsolják, hogy a felhasználók előzetes vizsgálat nélkül ne kattintsanak az e-mail-ben megküldött hivatkozásra, illetve ne az e-mail-ben kapott hivatkozást követve jelentkezzenek be a szolgáltatók, webshopok weboldalára, hanem a látható webcímet (URL-t) begépelve látogassák meg a kívánt oldalt. Azt ajánlják, hogy a felhasználók mindig ellenőrizzék a feladót, illetve a webáruházat, amelynek szolgáltatásait igénybe kívánják venni.

Javasolják azt is, hogy olyan megbízható helyről - lehetőség szerint hitelkártyával - vásároljanak, amelyet ismer és kipróbált a fogyasztó, valamint érdemes ellenőrizni a vevők értékeléseit a weboldalakon.

Azt ajánlják, hogy amennyiben valaki adathalászatra utaló eseményt tapasztal, vagy annak áldozatává vált, akkor haladéktalanul értesítse az esetről az érintett szolgáltatót, vagy tegyen feljelentést.

Kapcsolódó cikk:

Új Black Friday módszerek a hamis webáruházakban - Akár a bankkártya-adatainkat is ellophatják!

forrás: Jogi Fórum

Állampolgári bejelentések alapján az RTL Klub, a TV2 és a Tilos Rádió egy-egy műsorszámának helytelen korhatár-besorolása miatt szabott ki bírságot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa eheti ülésén - közölte az NMHH Kommunikációs Igazgatósága pénteken

A közlemény szerint hatmillió forint bírság megfizetésére kötelezték az RTL Klub szolgáltatóját a Szenzációs Négyes című műsorszámának szeptember eleji, első adása miatt. A testület megállapította, hogy ugyan a produkció nem szexuális témát dolgozott fel, a szereplők tánca mégis vulgáris módon utalt a nemiségre, a műsorvezetőtől, a zsűri tagjaitól és a többi szereplőtől pedig szexuális utalások hangzottak el. Így a szolgáltató által 12 éven aluliaknak nem ajánlott műsorszám káros hatással lehetett a 16 évnél fiatalabbak, legfőképpen a 12-14 éves gyermekek - ahogy a médiatörvény fogalmaz - szellemi, erkölcsi vagy fizikai fejlődésére, tehát túl megengedő volt a korhatár-besorolás.

A TV2 szolgáltatójának 1,25 millió forint bírságot állapított meg a testület a szeptember közepén közzétett Valami Amerika 3 című műsorszám korhatár-besorolása miatt. A filmet a tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott kategória helyett a tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott kategóriába kellett volna sorolnia a szolgáltatónak, mivel többek között a megjelenített verbális és fizikai erőszakot tartalmazó jelenetek, szexuális utalások, valamint a halmozottan előforduló durva, trágár nyelvezet miatt az alkalmas a 12-16 éves korosztály személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. Ennek megfelelően mindkét műsorszámot csak 21 óra után tehették volna közzé.

A körzeti közösségi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forintos bírságot szabott ki a médiatanács, mert szeptemberben a Páholy című műsorszámát korhatármegjelölés nélkül tette közzé, holott a műsorszám tartalma szintén 16 éven aluliaknak nem ajánlott besorolást tett volna indokolttá az adásban elhangzott szexuális utalások, a halmozottan előforduló durva, trágár nyelvezet, valamint az alkoholfogyasztás, a társadalmilag nem elfogadott szokások népszerűsítése miatt. A szolgáltató az eljárásban elismerte a jogsértés tényét.

A döntések bíróság előtt fellebbezhetők - tették hozzá.

Közölték, a médiaszolgáltatók - a mozikkal ellentétben - bizonyos kivételekkel maguk kötelesek besorolni műsoraikat a médiatörvény által meghatározott korhatár-kategóriákba, ezt a Médiatanács saját utólagos médiafelügyeleti tevékenységének keretében és állampolgári bejelentésre is ellenőrizheti hivatalból.

A testület a bírságok kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét - köztük a szolgáltató által korábban elkövetett hasonló jogsértéseket is, és a veszélyeztetett korosztályra vonatkozó nézettségi, hallgatottsági arányokat - figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények formáját és mértékét.

A médiatörvény kimondja, hogy a jogkövetkezményt minden esetben - jellegétől függően - a jogsértés súlyára, ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, az azzal elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve az okozott kárra, személyiségi jogsérelemre tekintettel és a jogsértés piacra gyakorolt hatását is figyelembe véve állapítják meg - olvasható a közleményben.

forrás: Jogi Fórum

A jogalkotó a jogszabályon alapuló szerződésátruházások esetében nem szabályozta az új Polgári Törvénykönyv jogintézményeként megjelenő szerződésátruházás részletes szabályait, ezzel mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő - áll az Alkotmánybíróság határozatában (II/330/2016.). A Testület felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. március hó 31. napjáig tegyen eleget.

Az ügy tárgya: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló 2015. évi CCXX. törvény elleni utólagos normakontroll (mezőgazdasági földek, haszonbérleti szerződés).

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 22/C. alcímébe foglalt 53/C. §-ában nem határozta meg az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében szereplő jogállamiság alkotmányos alapértékéből fakadó jogbiztonság követelményének megfelelően a jogszabály rendelkezésén alapuló szerződésátruházás részletszabályait. Ezért az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti szabályozással való összhang megteremtése érdekében jogalkotói feladatának 2019. március hó 31. napjáig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság emellett elutasította a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 22/C. alcímébe foglalt 53/C. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt és bírói kezdeményezést.

Ötvenhat országgyűlési képviselő fordult indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz. Álláspontjuk szerint a jogalkotó a földhaszonbérleti szerződések esetében az azonnali szerződésmódosítás lehetőségének törvényi biztosításával anélkül avatkozik be a már fennálló szerződéses kapcsolatokba, hogy a beavatkozás alkotmányos feltételeinek fennálltát igazolná.

A Kúria szintén indítvánnyal élt a testülethez előtte folyamatban lévő eljárások kapcsán. A Kúriához felterjesztett ügyekben a felperes mint haszonbérlő a haszonbérleti díj megállapítása iránt indított keresetet az alperes mint haszonbérbeadóval szemben. A Kúria szerint a támadott jogszabály által kimondott jogkövetkezmény egyértelmű: a szerződésben maradó fél és az új jogalany közötti szerződés új szerződésnek minősül. Ez a szabály azzal a következménnyel jár, hogy a szerződésre a „nováció” pillanatában hatályos jogszabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az eredeti szerződés korábban jött létre. Az alanyváltozás oda vezet, hogy a változatlan formában fennálló kötelmekre a korábbi, a módosult kötelmekre az új szabályokat kell alkalmazni. A Polgári Törvénykönyv - a bírói gyakorlatra figyelemmel kialakított - következetes szabályait rontja le a támadott rendelkezése, amikor a jogszabályon alapuló alanyváltozásra a Polgári Törvénykönyv szabályaitól eltérő jogkövetkezményt ír elő (nováció). Az Alkotmánybíróság az ügyeket egyesítette.

A testület hangsúlyozta: a jogalkotó – akárcsak a bíróság – akkor jogosult a fennálló és tartós szerződési jogviszonyokat módosítani, ha a szerződéskötést követően beállott valamely körülmény folytán a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a körülményváltozás nem volt ésszerűen előrelátható, továbbá, ha az túlmegy a normális változás kockázatán. A jogszabályi beavatkozásnak pedig további feltétele, hogy a lényeges körülményváltozás társadalmi méretű legyen, vagyis a szerződések nagy tömegét érintse. A törvényhozó feladata meghatározni és egyúttal felelőssége eldönteni, hogy melyek azok a területek, amelyeken a beavatkozás már jogalkotási követelmény. Azt pedig, hogy a beavatkozás feltételei alkotmányosan fennállnak-e, köteles bizonyítani. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a tartós szerződéses kapcsolatok jogszabály útján történő módosításának feltételeit a jogalkotó, az igazságügyi miniszter, illetve törvényjavaslat előterjesztője igazolta, és annak indokait az Alkotmánybíróság jelen esetben megalapozottnak találta.

Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy támadott rendelkezések, valamint ehhez kapcsolódóan a díjmódosítás kezdeményezéséhez szükséges időtartam számítására vonatkozó szabályok nem sértik a szerződési szabadság alkotmányos követelményét, ezáltal nem ellentétesek az Alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság azonban észlelte, hogy a szabályozás alaptörvény-ellenessége abból fakad, hogy a jogalkotó a jogszabályon alapuló szerződésátruházások esetében nem szabályozta az új Polgári Törvénykönyv jogintézményeként megjelenő szerződésátruházás részletes szabályait. A szabályozás kialakítása során figyelemmel kell lennie a jogalkotónak a szerződésmódosítástól való elhatárolás kérdésére, valamint a nováció mint jogi konstrukció jogi természetének a maghatározására. Ezért megállapította, hogy az Alaptörvénnyel való összhang helyreállítása nem a vizsgált szabályozás megsemmisítését, hanem a hatályos szöveg kiegészítését teszi szükségessé. Ilyen módon biztosíthatóvá válik, hogy a szerződésátruházás szabályozása megfeleljen a jogállami jogbiztonság követelményének.

A határozathoz különvéleményt csatolt Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybíró.

forrás: Jogi Fórum

Jogilag nem veti fel a bíró elfogultságát, ha olyan ügyben ítélkezik, amelyben az ügyvéd ismerőse a Facebookon - hangsúlyozza döntésében Florida állam Legfelsőbb Bírósága. A döntés előzménye egy fellebbezés, amelyben az egyik fél egy részrehajlást feltételező Facebook-barátság miatt kérte a bíró kizárását az eljárásból.
Megtörténhet a közjegyzői törvény átfogó felülvizsgálata - jelentette ki az igazságügyi miniszter múlt hét pénteken Szegeden. Trócsányi László hangsúlyozta: a jelenleg a törvényben foglalt, a nem peres eljárásra vonatkozó rendelkezéseket máshol kellene szabályozni.
Megtilthatják a vallási jelképek viselését a tárgyalásokon a bíróknak és ügyészeknek a németországi Alsó-Szászország tartományban.
A bejelentett lakcím mellett a személyes és üzleti kapcsolatok, végső soron pedig nemzetközi egyezmények dönthetik el egy magánszemély adóügyi illetékességét. Mivel ez határozza meg, hogy a magánszemélynek hol kell jövedelemadót fizetnie, a külföldi munkavállalást tervezőknek érdemes ezt a témakört is alaposan körüljárniuk.

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége azonnal egyeztetést kezdeményez a kormányzati oldal képviselőivel a kedden benyújtott, az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról rendelkező törvénytervezet kapcsán. A Szövetség elfogadhatatlannak tartja, hogy az érdekvédelemmel való egyeztetésre hivatkozva, de valójában annak megkerülésével született tervezet figyelmen kívül hagyja a fogyatékos emberek többségét, így az súlyosan diszkriminatív, sérti a fogyatékos emberek és hozzátartozóik emberi méltóságát.

Az ápolási díj helyesen három kategóriába sorolta az érintetteket az aszerint, hogy betegsége vagy fogyatékossága alapján mekkora ellátási szükséglete van. A most bevezetésre kerülő új ellátási forma, a gyermekek otthongondozási díja viszont egyelőre nem tesz különbséget ellátási szükséglet alapján.

Bár az intézkedés ketté választja a jogosultakat, és csak az egyik ellátási forma igénybevételét fogja biztosítani, további feszültségeket generált azzal, hogy azonos élethelyzetben lévő családokat különböztet meg hátrányosan attól függően, hogy mely családtag végzi az ápolást.

A MEOSZ álláspontja változatlan: a támogatási rendszer kedvezményezettje a beteg vagy fogyatékos ember, és az ő szükségletének a kielégítése a prioritás, nem pedig az, hogy ki végzi az ápolást. A kormányzati intézkedéseknek ezért elsősorban azt kell megcélozniuk, hogy családban tudjon maradni az érintett. Ehhez az ellátását végző személy részére biztosítandó ellátásról is gondoskodni kell a megfelelő jogosultsági jogviszonyok garantálása mellett.

Legalább akkora hangsúlyt kell fektetni azon intézkedésekre, mely garantálja, hogy a beteg vagy fogyatékos ember ne szigetelődjön el a társadalomtól. Így szükséges biztosítani a kortársi közösségben való létet, az állapotának megfelelő rehabilitációt és fejlesztéseket a család terheinek csökkentését célzó egyéb szolgáltatásokkal együttesen.

A MEOSZ elvárja, hogy a kormány vállaljon felelősséget a Szövetség által felvetett és  még meg nem oldott problémák  rendezésére; határidők és források megjelölésével dolgozzon ki rövid távú stratégiát! Az intézkedések középpontjában az érintettek ápolási szükségletei álljanak, és az ellátások mértéke ehhez igazodjon. A MEOSZ mindaddig kitartóan és elkötelezetten folytatja a tárgyalásokat a fogyatékos emberek és családtagjaik érdekében, míg a magyar kormány intézkedéseivel nem garantálja minden ápolási díjban érintett személy szociális biztonságát és méltóságteljes életét. Ennek fedezetét az elmúlt évtizedekben az érintettek már maguk megspórolták a Magyar Államnak.

forrás: Jogi Fórum

Benyújtotta szerdán a legfelsőbb bíróság tagjainak nyugdíjazására vonatkozó, az Európai Bizottság (EB) által bírált előírásokon módosító törvényjavaslatot Lengyelországban a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS).

A több mint nyolcezer fővárosi tagot egybefogó szakmai önkormányzati köztestület, a Budapesti Ügyvédi Kamara Tóth M. Gábor ügyvédet választotta meg elnökévé november 16-án. Az új elnök megbízatása négy évig tart.

A negyvenöt éves új elnök főleg büntetőügyekkel foglalkozik, csakúgy, mint az új főtitkárrá választott, vele kortárs Gyalog Balázs is. A három cikluson át elnöki tisztet betöltő Réti László nem indult a választáson.

A kamarai tisztújításon két elnökjelölt közül választhatott a tagság. A megfigyelők szerint egy eszközeiben újszerű, informatív és korrekt kampány lezárása után a másik jelöltet, Németh Zsoltot a kamara elnökségi tagjává választották.

Nyilatkozatában az új elnök hitet tett az ügyvédi hivatásrend egysége, valamint a szakmailag magas szintű és morálisan kikezdhetetlen ügyvédi működés mellett. Tóth M. Gábor hangsúlyozta, hogy "az ügyvédség az igazságszolgáltatás rendszerének nélkülözhetetlen, egyben nagyon sajátos, szuverén szereplője. Ezen jellemzői - amelyek a jogkereső állampolgárok számára alapvetően fontos bizalmi tényezők - az ország demokratikus berendezkedésének és működésének elengedhetetlen feltételei" - tette hozzá.

A pénteki választás nem hivatalos eredménye (a megválasztott személyek neve és annak a tisztségnek, illetve testületnek a neve, amelyre, illetve amelybe a jelöltet megválasztották) ITT megtekinthető.

Kapcsolódó cikk:

Jelentős változások kapujában a Budapesti Ügyvédi Kamara - Bemutatjuk az elnökjelölteket

 

forrás: Jogi Fórum

Csaknem 140 ezer embert ért kapcsolaton belüli erőszak Németországban tavaly a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) kedden bemutatott adatai szerint. A hatóságok becslése szerint csak minden ötödik sértett kér segítséget, így a kapcsolati erőszaktól valójában százezrek szenvednek Németországban.

A BKA adatai alapján 2017-ben 138 893 ember esett kapcsolati - házasságon vagy párkapcsolaton belüli - erőszak áldozatává. Ezek azonban csak a bejelentett esetek, és a hatóságok becslése szerint csak minden ötödik sértett kér segítséget, így a kapcsolati erőszaktól valójában százezrek szenvednek Németországban - emelte ki a jelentés berlini bemutatóján Franziska Giffey család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter.

A kapcsolati erőszak férfiakat is sújt, de az áldozatok túlnyomó többsége, 82,1 százaléka nő volt 2017-ben.

A halálos áldozatok száma 179 volt, köztük 147 nő, vagyis a kapcsolati erőszak következtében nagyjából háromnaponta meghal egy nő Németországban. "Ezek sokkoló hatású adatok, azt mutatják, hogy sok nő számára az otthon veszélyes hely, ahol a félelem uralkodik" - mondta a miniszter.

A szociáldemokrata (SPD) politikus szerint hosszabb távon alapvető állampolgári joggá kell emelni a kapcsolati erőszakkal szembeni védelem jogát, és az államnak mindent meg kell tennie, hogy az emberek élhessenek ezzel a joggal. Ezért a többi között ki kell terjeszteni az úgynevezett biztonságos asszonyházak hálózatát. Jelenleg 350 ilyen intézmény működik országszerte, akárcsak 600 tanácsadói szolgálat, ezek együtt mintegy 30 ezer nőt és gyermeket látnak el. Ennél jóval szélesebb körű segítői hálózatra van szükség, ezért 2019-ben 35 millió eurót fordítanak a bővítésére szövetségi forrásból.

A kapcsolati erőszak valamennyi társadalmi rétegben előfordul. A legfőbb kockázati tényezők az alkoholfogyasztás, a pénzügyi gondok és a  lelki, pszichés problémák, amelyek a jómódú családokban is megjelenhetnek - húzta alá a miniszter.

A BKA adatai alapján leginkább az adatok korcsoport szerinti bontása alapján mutatkoznak jellegzetességek; az áldozatok legnagyobb csoportját a nőknél és a férfiaknál is a 30 és 39 év közöttiek alkotják, és jelentős még a 25-29, illetve a 40-49 év közöttiek csoportja is.

Az áldozatok és a feltételezett elkövetők túlnyomó része - 71,3 százaléka, illetve 67,8 százaléka - német állampolgár volt, a nem német állampolgárok körében pedig az áldozatokat és a feltételezett elkövetőket tekintve is a török, a lengyel, a szíriai és a romániai állampolgárok alkották a legnagyobb csoportokat.

forrás: Jogi Fórum

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021 nyarán tarthatja a következő országos népszámlálást. A kormány erről szóló törvényjavaslata alapján a népszámláláson történő részvétel kötelező, azt internetes önkitöltéssel vagy interjús módszerrel kell végrehajtani, továbbá ki kell terjednie a lakások összeírására is.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlament elé terjesztett indítványában emlékeztet: Magyarországon 1870 óta van rendszeresen, általában tízévente népszámlálás, a soron következő már a tizenhatodik lesz.

A tárcavezető indoklásában kiemelte, a népszámlálás részletes adatokat nyújt a népesség nagyságáról, demográfiai viszonyairól, nemzetiségi, vallási összetételéről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, háztartási, családi viszonyairól és életkörülményeiről. A népszámlálás nemcsak minden egyes Magyarországon életvitelszerűen élő emberre terjed ki, hanem az ország lakásállományának teljes körű összeírására is, így a lakások jellemzőiről is részletes tájékoztatást ad.

A törvényjavaslat szerint az adatfelvételt 2021. május 1. és június 20. között kell végrehajtani. Az összeírásból kimaradók és lakásuk pótösszeírását 2021. június 28-áig kell befejezni, az adatfeldolgozási folyamat pedig 2022. június 28-áig tart. A feldolgozás lezárásakor létrejött adatállományt teljesen anonimizálják, vagyis megszüntetik az adatok kapcsolatát az adatszolgáltatókkal. Az előterjesztésben ezzel összefüggésben megjegyzik, az uniós tagállamok közül 2011-ben csak Magyarországon volt személyazonosításra nem alkalmas módon népszámlálás.

A népszámlálásban érintetteknek kötelező a részvétel, és kötelesek valós adatokat megadni a vallásra, a nemzetiségre, az anyanyelvre és a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre, az egészségi állapotra, valamint a fogyatékosságra vonatkozó adatok kivételével.

A népszámlálás eredményei egyebek mellett alapul szolgálnak a társadalmi, gazdasági és politikai döntések előkészítéséhez, különösen nélkülözhetetlen információs bázist jelentenek a gazdaságpolitikának, továbbá a területfejlesztéssel, a népesedéssel és a családdal, a nemzetiségekkel, a szociális helyzettel, a foglalkoztatottsággal, a lakáskörülményekkel kapcsolatos szakpolitikáknak - olvasható az indítványban.

forrás: Jogi Fórum

Évről évre egyre nagyobb siker az online kereskedelemben is hatalmas forgalmat generáló Black Friday, azaz Fekete Péntek - ezt pedig nemcsak a kereskedők, hanem az internetes csalók is igyekeznek kihasználni. A kifejezetten erre az időszakra létrehozott hamis webáruházak hihetetlennek tűnő ajánlatokkal kecsegtetnek, ha pedig bedőlünk nekik, nemcsak egy adott tétel árát, de a bankkártya-adatainkat is bukhatjuk. Az internetes vásárlás mellett ilyenkor a készpénzfelvétel sem veszélytelen, így érdemes résen lenni – hívja fel a figyelmet Solymos Ákos, a Quadron Kibervédelmi Kft. szakértője.

A magyar webshopok évről évre egyre népszerűbbek, a Black Friday nevű akció program pedig egyre nagyobb szeletét teszi ki ennek a folyamatosan növekvő trendnek: 2016-ban a teljes online forgalom 5 százaléka, tavaly pedig már 7,4 százaléka realizálódott ezen az egy napon. Azonban a Black Friday már nem csak egy nap, sok cég már egy vagy két héttel korábban meghirdette a maga akcióját, a kereskedők mellett pedig a csalók is igyekeznek meglovagolni ezt a hullámot - hívja fel a figyelmet Solymos Ákos, a Quadron szakértője.

A hamis webáruházak 2017 óta nagyságrendekkel nagyobb mértékben tűntek fel, és mindig az aktuális trendekhez igazodnak: míg nyáron nyaraláshoz és üdüléshez kapcsolódó termékekkel (drónok, kerékpárok, sátrak, kajakok, stb.) lepik el az internetet, karácsony közeledtével főleg a játékok, elektronikai cikkek, valamint az okoseszközök a slágerek, és természetesen a Black Friday is kiemelt időszak számukra, ekkor különböző webshopokon keresztül szinte hihetetlennek tűnő kedvezményekkel kecsegtetnek.

Csábító ajánlatokkal támadnak a hamis webáruházak

„Fekete Péntek közeledtével gombamód szaporodnak a hamis webáruházak, amelyek termékeiket az eredeti piaci ár töredékéért, irreálisan alacsony áron kínálják. Az egyik csaló webáruházban nemrég találtunk egy átlagban 140 ezer forintos népszerű építőjáték kastélyt, kb. 21 ezer forintért. Másik jellemző példa egy, a valóságban több mint félmillió forintos fényképezőgép, amely az áruházban szintén 20 ezer forint körül mozog - tehát a webáruház kb. félmillió forint kedvezményt ad, sőt ennyi pénzért még házhoz is szállítják a világ bármely részére. Sajnos vannak, akik ezt el is hiszik. Legyünk résen!” – tanácsolja Solymos Ákos.

Ha gyanúsan olcsó hirdetést látunk, mindig bizonyosodjunk meg arról, hogy nem hamis webáruházból készülünk rendelni. Az ilyen oldalak kinézete nagyon egyszerű, a domain nevet pedig általában pár hete vagy hónapja jegyezték be - sokszor kifejezetten a Black Friday alkalmából, hiszen ezeknek az új portáloknak nincs rossz előélete. Erről a www.who.is oldalon magunk is meggyőződhetünk. Szintén fontos jel, hogy a regisztrációhoz bármilyen adatot megadhatunk bármilyen mezőben, telefonszámnál például összevissza karaktereket. Ez azért lehet gyanús, mert a valós áruházak törekednek az adattisztaságra, hiszen ha nem jó például a cím, akkor a csomag nem fog odatalálni, ám a hamis webáruházakban a regisztráció után már vásárolhatunk is - ennek viszont nem szabad örülni! Szintén óvatosságra int, ha a webáruház tulajdonosa minden kapcsolati és egyéb adatot elrejt az érdeklődők elől.

A hamis webáruházak sajnos elkérik a kártyaadatainkat is ezt az egyet ellenőrzik, mivel innen jön a „bevétel”, – máshogy nem is lehet fizetni. A kártyáról azonnal levonják a vásárlás összegét, sok esetben pedig a megadott kártyaadatokat el is adják az internetes feketepiacon.  Fizetés után a vásárló pedig az örökkévalóságig várhatja a megvett terméket. Ha csalásgyanús weboldalt vagy ilyen reklámot észlelünk, ellenőrizzük le a https://www.scamadviser.com oldalon, és ha veszélyesnek ítéljük, jelentsük az üzemeltetőknek.

Már a pénzfelvétel sem veszélytelen

„Kiemelt időszakokban készpénzfelvétel esetén is legyünk óvatosak. ATM használat során – főleg forgalmas csomópontokon – minden esetben ellenőrizzük, hogy csalók nem helyeztek-e fel egy plusz „csőrt”, azaz műanyag előtétet a kártyabeadó nyílásra. Mozgassuk meg finoman a csőrt, és nézzünk körbe az ATM felületén, nincs-e rejtett kamerára utaló kis nyílás, vagy egy plusz PIN kód beviteli billentyűzet az eredeti felett, amivel a támadók a kódunkat szeretnék ellopni. Ha bármi gyanúsat tapasztalunk, értesítsük a banki ügyfélszolgálatot. Népszerű kártyamásoló helyeken a „csőr” már tiszta ragasztó, annyiszor volt rajta kártyamásoló eszköz.” – teszi hozzá Solymos Ákos.

A fentiek mellett sokat segít, ha limitet állítunk be a kártyánkon, valamint üzenetes értesítést kérünk a banki tranzakcióinkról, hogy minden esetben azonnal értesüljünk a sikeres és sikertelen fizetésekről. A kártyánkat se adjuk ki a kezünkből: elég egy fotó a két oldaláról, és csalók máris tudnak fizetni a kártyaadatainkkal. Szintén hasznos, ha elmentjük a telefonunkba bankunknak azt a számát, amelyen le tudjuk tiltatni a kártyánkat, hogy vészhelyzet esetén azonnal tudjunk intézkedni.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön támogatták azt a módosító javaslatot, amely a vonatok késése esetén növeli az utasoknak járó kártérítés összegét, a fogyatékkal élő utasok számára hathatósabb segítséget ír elő, a kerékpárosok számára pedig a vasút könnyebb használhatóságát biztosítja.

Az uniós parlament tájékoztatása szerint az egy óránál hosszabb késések esetén az utasoknak járó kártérítés összege a jegy árának negyedéről a felére emelkedne. Ha a vonat másfél órát késik, akkor a jegy 75 százaléka, két órás késésen túl pedig a teljes jegyár járna kártérítésként.

Ha az utasnak több, vagy akár eltérő vasúttársaságtól vett jegye van az út különböző szakaszaira, az információhoz, segítséghez és kártérítéshez való joga nem változhat - szögezték le.

A képviselők elutasították a javaslatnak azt a részét, amelynek értelmében az utasok "rendkívüli körülmények" fennállta esetén nem kaptak volna kártérítést.

Az állásfoglalás szerint a csökkent mozgásképességű emberek számára a nagyobb állomásokon ingyenesen és előzetes kérés nélkül segítségnek kell rendelkezésére kell állnia. Tisztázták azt is, hogy a kerekes székben vagy egyéb mozgássegítő eszközben a vasúti társaságok és állomásüzemeltető által okozott kár teljes körű megtérítése a társaságok és az üzemeltető felelőssége.

A szöveg szerint az utasoknak jogukban áll felvinni biciklijüket a vonatra, beleértve a nagysebességű, távolsági, a határokat átlépő és a helyi járatokat is. Az új és felújított vonatokban mindenképpen lennie kell jól láthatóan kijelölt helynek összeszerelve szállított kerékpárok számára is.

A képviselők támogatták a szabályok alóli ideiglenes felmentések előrehozott kivezetését is. Korábban több tagállam, köztük Magyarország is kapott felmentést, hogy a 2009-es utasjogokat egy ideig csak részben alkalmazhassa a hazai vasúton. A felmentéseknek a javaslat szerint legkésőbb egy évvel a megváltoztatott szabályok életbe lépte után meg kell szűnniük.

A javasolt változtatások minden uniós tagállamra, illetve mindenféle vasúti szolgáltatásra (privát és közösségi, nemzetközi és belföldi egyaránt) érvényesek lesznek, és azokat az elővárosi vasutak esetében is alkalmaznák - közölte az uniós parlament.

forrás: Jogi Fórum

Az Emberi Méltóság Központ és a CitizenGo szervezet kezdeményezi, hogy jelenjen meg a családi életre nevelés az új Nemzeti alaptantervben. Az erről szóló petíciót Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének nevében Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára vette át kedden Budapesten.

Szükség van a jogi szövegek jó minőségű szakfordítására - jelentette ki az igazságügyi miniszter a Szegedi Tudományegyetemen tartott, A jogi szaknyelv terminológiai és oktatási kihívásai című konferencián pénteken.

Trócsányi László elmondta, a szaknyelvi szókincs kialakításában az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Irodának (OFFI) fontos szerepe van. Hozzátette: erre az OFFI komoly energiát fordított és a jövőben is fontos céljának tekinti.

A miniszter úgy fogalmazott, a jog alapvetően konzervatív tudomány, alapfogalmai a római jogból származnak, és jól elhelyezhetők a gondolkodásban. Az informatika, a digitalizáció terjedése azonban új kihívásokat teremt. A kérdés az, hogy a hagyományos jogszabályi terminológia alkalmas-e a jövő kérdéseinek rendezésére - tette hozzá.

A jogalkotó felelőssége abban áll, miként tud ezekre a robbanásszerű változásokra adekvát választ adni, az értékek megőrzése mellett - mutatott rá az igazságügyi tárca vezetője.

Egy jogszabály nyelvezetének érthetőnek kell lennie, ha ez nem sikerül, nem mondható el, hogy a törvény a közérdek és közakarat kifejezője - hangsúlyozta a miniszter.

Trócsányi László közölte, a globalizáció terjedésével egyre nagyobb az angol nyelv szerepe. Nem tartja azonban jó iránynak az angol fogalmak szerepeltetését a magyar jogban - mondta.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon (52) 416-398(52) 533-265(52) 533-266

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.