jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

2009-ben a Legfelsőbb Bíróság egyértelműen kimondta, hogy az ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó közcélú beruházások áfája levonható, ha ezek nélkül a fejlesztés nem lenne megvalósítható. A közelmúltban azonban nem várt izgalmakat okozott az Európai Unió Bírósága („EUB”) főtanácsnokának egy hasonló, bolgár ügyben adott előzetes véleménye, amely megtiltotta volna az adólevonási jogot. Bár az EUB múlt hét közepén közzétett ítéletében végül nem követte a főtanácsnoki véleményt, azonban komoly feltételekhez szabta az adólevonási jog érvényesítését – véli a Jalsovszy Ügyvédi Iroda.

Az ún. közcélú beruházások áfája

Hosszú évek óta többletköltséget okoz az ingatlanfejlesztőknek, hogy – különösen nagyobb beruházások esetén – az építésügyi hatóság különféle, végeredményben közcélú beruházásokra kötelezi őket (így pl. egy bevásárlóközpont fejlesztőjét kötelezheti a hatóság arra, hogy kibővítse a közeli közlekedési csomópontot). Ezek az előírások jellemzően kötődnek magához a fejlesztéshez, ugyanakkor olyan közterületeket vagy közműveket érintenek, amelyek állami vagy önkormányzati tulajdonban állnak. Végső soron tehát olyan szolgáltatások, beruházások elvégzésére kötelezik az ingatlanfejlesztőt, amelyeket ő ingyen és bérmentve köteles közösségi tulajdonba adni.

Éveken keresztül gondot okozott, hogy a magyar joggyakorlat megtagadta a fejlesztőktől az ilyen beruházásokra jutó, előzetesen felszámított áfa levonását. Emiatt a fejlesztőnek nem csak a közcélú beruházás nettó költségét kellett állnia, hanem még az arra jutó áfát is „bebukta”. Örömteli változást hozott azonban a Legfelsőbb Bíróság egy 2009-es elvi határozata, amely kimondta, hogy olyan esetekben, amikor a közcélú beruházást az építésügyi hatóság az ingatlanfejlesztés feltételéül szabja, akkor az olyan azonnali és közvetlen kapcsolatban áll a fejlesztő gazdasági tevékenységének egészével, hogy az arra jutó áfa levonása nem tagadható meg. A magyarországi fejlesztők tehát 2009 óta ennek tudatában tervezhették beruházásaikat.

Ijesztget a főtanácsnok

Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint ezt az állóvizet alaposan felkavarta az EUB főtanácsnokának ez év áprilisában kiadott véleménye az ún. Iberdrola-ügyben. Az ügy előzménye, hogy az Iberdrola nagyszabású üdülőépítésbe kezdett Bulgáriában. Ennek keretében a helyi önkormányzattal megállapodott a helyi csatornaszivattyú-telep felújításáról is, amely nélkül az új üdülőket nem lehetett volna a csatornarendszerre csatlakoztatni. A felújítás nélkül tehát lényegében az üdülőprojekt sem valósulhatott volna meg. Ugyanakkor amiatt, mert a szivattyútelep önkormányzati tulajdonban állt és azért is, mert az Iberdrola semmilyen ellenértéket nem kapott annak felújításáért, az illetékes adóhatóság megtagadta az Iberdrolától az e munkákra jutó áfa levonását. A jogvita az EUB elé került, ahol előzetes véleményében a főtanácsnok – a Legfelsőbb Bíróság fenti gyakorlatával ellentétesen – akként foglalt állást, hogy szerinte az adólevonási jog megtagadása jogszerű volt.

Az EUB megnyugtat

Ha az EUB egyetértett volna a főtanácsnok véleményével, az számos ingatlanprojektet rendkívül nehéz helyzetbe hozhatott volna; akár olyanokat is, amelyeket évekkel ezelőtt, de még az adójogi elévülésen belül valósítottak meg.

Szerencsére az EUB eltért a főtanácsnok véleményétől, így szerinte, meghatározott feltételek fennállása esetén, nincs akadálya annak, hogy a közcélú beruházásokra az ingatlanfejlesztő levonhassa az áfát. Lényeges azonban, hogy az áfalevonási jog nem automatikus, hanem azt mindig az adott ügy körülményeitől függően kell megítélni.

Az EUB ítélete szerint a levonás feltétele egyrészt, hogy a beruházás közvetlen és azonnali kapcsolatban álljon az ingatlanfejlesztő adóköteles ügyleteivel, illetőleg gazdasági tevékenységének egészével. Ez a konkrét esetben például amiatt valósult meg, mert a szivattyútelep felújítása nélkül az üdülőtelepet nem lehetett volna a csatornahálózatra csatlakoztatni. Másodsorban a fejlesztőnek biztosítania kell, hogy az igénybe vett szolgáltatások költsége mint általános költség, beépüljön az általa egyébként teljesített szolgáltatások árába. Ez az elvárás azért lényeges, mert így biztosítható, hogy a fejlesztő szolgáltatásait igénybe vevő fogyasztók végezetül még e költségekre is megfizessék az áfát.

Mindezeken túlmenően az EUB felállított egy szükségességi tesztet is. Eszerint a közcélú szolgáltatások költségének csak olyan hányadára gyakorolható a levonási jog, amelyek objektív módon szükségesek ahhoz, hogy a fejlesztő teljesíteni tudja adóköteles ügyleteit.

Van még kérdés?

Mindezek alapján tehát nem várható gyökeres változás az eddigi magyar joggyakorlathoz képest. Ugyanakkor az EUB által támasztott feltételek mégis szigorítottak ezen; ezért e feltételeket minden egyes konkrét esetben alaposan értékelni kell annak érdekében, hogy vitán felül biztosítható legyen az áfa levonásának a joga.

Azt ugyanakkor fontos látni, hogy az EUB a jelen esetben sem érezte feladatának azt, hogy a közcélú beruházás „output” oldalát értékelje. Nem nyilvánított ugyanis véleményt arról, hogy az önkormányzatnak ingyenesen nyújtott szolgáltatás voltaképpen áfaköteles vagy az áfa hatályán kívüli ügyletként kezelendő-e. Biztató ugyanakkor, hogy az áfa levonhatóságát nem tette függővé attól, hogy a közcélú beruházás átadása maga áfaköteles-e. Ez pedig még jól jöhet a hazai joggyakorlat további fejlesztéséhez is.

forrás: Jogi Fórum

Az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosaiból és a tagállami adatvédelmi hatóságok képviselőiből álló 29-es Adatvédelmi Munkacsoport nemrégiben újabb véleményt fogadott el a munkahelyi adatkezelés szabályairól. Ebben az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) munkáltatókat érintő új adatvédelmi kötelezettségeire, többek között az előzetes adatvédelmi hatásvizsgálatra, valamint a technológiai fejlődéssel járó adatvédelmi kockázatokra is kitér – a véleményt Bertók Gábor és Vári Csaba, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda ügyvédei tekintik át az iroda szakmai blogja, az Advocatus legújabb bejegyzésében.
Az Állami Számvevőszék lezárta az önkormányzati tulajdonban lévő Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. és a Dél-budai Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. 2012-2015. évek közötti gazdálkodási tevékenységének ellenőrzéseit. Az ÁSZ megállapította, hogy Budapest XVIII. és XXII. kerületi önkormányzatai szabályszerűen gyakorolták tulajdonosi jogaikat. A Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató NKft. vagyongazdálkodása összességében szabályszerű volt, azonban a Dél-budai Egészségügyi Szolgálat Közhasznú NKft. vagyongazdálkodása nem felelt meg az előírásoknak. Mindkét társaság fizetőképessége biztosított volt, bevételeik és ráfordításaik elszámolása összességében szabályszerű volt, és belső szabályozásuk is összességében megfelelt az előírásoknak.
Az Állami Számvevőszék lezárta az önkormányzati tulajdonban lévő Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. és a Dél-budai Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. 2012-2015. évek közötti gazdálkodási tevékenységének ellenőrzéseit. Az ÁSZ megállapította, hogy Budapest XVIII. és XXII. kerületi önkormányzatai szabályszerűen gyakorolták tulajdonosi jogaikat. A Pestszentlőrinc-Pestszentimre Egészségügyi Szolgáltató NKft. vagyongazdálkodása összességében szabályszerű volt, azonban a Dél-budai Egészségügyi Szolgálat Közhasznú NKft. vagyongazdálkodása nem felelt meg az előírásoknak. Mindkét társaság fizetőképessége biztosított volt, bevételeik és ráfordításaik elszámolása összességében szabályszerű volt, és belső szabályozásuk is összességében megfelelt az előírásoknak.
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter egy interjúban kijelentette, hogy "megfelelő feltételek esetén" Washington mégsem lépne ki a párizsi klímaegyezményből.

Ma kezdődik a parlament őszi ülésszaka, a képviselők négynapos ülésen tárgyalnak egyebek mellett a nyugdíjas szövetkezeteket érintő illetékmentességről és több nemzetközi egyezmény kihirdetéséről.

A házelnök előzetes, a parlament honlapján közzétett napirendi javaslata alapján az ülés a közelmúltban elhunyt Lányi Zsolt (FKGP, független) képviselőre emlékezéssel kezdődik, majd mandátumigazolása után leteszi képviselői esküjét Gaal Gergely (KDNP).
    

Mentelmi és fegyelmi ügyeket követően az interpellációk, azonnali kérdések és válaszok hangozhatnak el, majd nemzetközi egyezményeket vitat meg a Ház.
    

Kedden egyebek mellett arról tárgyalnak, hogy a nyugdíjas szövetkezetek illetékmentességet kaphassanak a cégbírósági eljárásban, továbbá a jelenlegi járási tagoltság helyett megyei szinthez igazítanák a közjegyzők illetékességi területét. Emellett megkezdik több igazságügyi tárgyú törvény módosítását is.
    

Szerdán ugyancsak nemzetközi egyezmények szerepelnek a napirenden, majd a képviselők tárgyalnak a településképi kézikönyvek elfogadása határidejének kitolásáról és arról, hogy Csongrád megye neve Csongrád-Csanádra változzon.
    

Az Országgyűlés őszi első ülése jövő hétfőn kérdésekkel és azonnali kérdésekkel fejeződik be.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Bizottság az európai politikai pártok finanszírozásának átláthatóbbá tételére tesz javasolatot a demokratikus legitimáció növelése és a visszaélések elleni fellépés biztosítása érdekében - közölte Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.

Timmermans hangsúlyozta, a politikai pártok és alapítványok finanszírozására vonatkozó, javasolt reformok az európai adófizetők pénzével való visszaélésekhez vezető kiskapuk bezárását célozza.
    

A javaslat átláthatóbbá fogja tenni az uniós állampolgárok számára az európai és a nemzeti pártok közötti kapcsolatot azáltal, hogy a nemzeti pártok számára előírja, hogy a honlapjukon egyértelműen tüntessék fel annak az európai pártnak a logóját és politikai programját, amelynek tagjai. A pártok képviselői közötti nemi arányt is fel kell majd tüntetni.
    

Az európai politikai pártok számára rendelkezésre álló uniós finanszírozás jelenlegi elosztási módja nem kellően arányos az európai választások során elért képviseleti eredménnyel. Ennek orvoslására a bizottság javaslata szorosabb kapcsolatot teremt a tényleges képviselet és a finanszírozás között azáltal, hogy a ténylegesen kapott szavazatok alapján járó finanszírozás arányát a jelenlegi 85 százalékról 95 százalékra emeli. A jelenlegi rendszer szerint a finanszírozás 15 százaléka az összes párt között oszlik el, függetlenül attól, hogy ténylegesen hány szavazót képviselnek.
    

A feltételeknek eleget tevő politikai pártok és alapítványok lehetőséget kapnak arra, hogy európai jogi személyekké váljanak, így jobban hozzáférhetnek pénzügyi támogatásokhoz. Ennek feltétele, hogy több tagállamban legyenek képviselőik, és programjukban és tevékenységük során tiszteletben tartsák az Európai Unió alapértékeit.
    

A javaslatokat a 2019-es európai választások előtt el kell fogadni és hatályba kell léptetni - szögezte le Timmermans.
    

Az uniós bizottság emellett az európai polgári kezdeményezések szervezésének egyszerűsítését javasolja. A javaslat a digitális lehetőségek alaposabb kiaknázása és az akadályok felszámolása révén egyszerűbbé tenné az uniós állampolgárok számára, hogy kezdeményezéseket indítsanak és támogassanak. Ennek korhatárát a jelenlegi tizennyolc éves korról tizenhat éves korra csökkentenék, hogy a fiatalabb európaiak is támogathassanak kezdeményezéseket.
    

A kezdeményezések támogatásának egyszerűsítése érdekében a bizottság szűkíteni fogja az ehhez kért adatok körét. A szervezőknek csak kétféle támogatási formanyomtatványt kell majd használniuk a jelenlegi tizenhárom modell helyett, amelyek az eltérő nemzeti szabályok indokolnak.
    

Az európai polgári kezdeményezés lehetővé teszi, hogy legalább hét tagállamból származó egymillió uniós állampolgár felkérje az Európai Bizottságot új uniós jogszabály-tervezet beterjesztésére.
 

forrás: Jogi Fórum

Élőben közvetítették a francia hírtelevíziók pénteken, amikor Emmanuel Macron államfő aláírta a közélet megtisztítását célzó törvényeket.

 Először fordult elő Franciaországban, hogy amerikai mintára élő adásban közvetítették az Elysée-palotából egy törvény aláírását.
    

"A politikai életbe vetett bizalmat szolgáló törvények, amelyeket aláírtam, életbe léptek" - mondta ünnepélyesen az államfő az íróasztala mögött ülve. Utalt arra is, hogy ezek a törvények egyik legfőbb választási ígéretei voltak.
    

Ezek az első törvények, amelyeket Emmnanuel Macron írt alá államfőként, és az első alkalom, hogy a francia elnöki hivatal ünnepélyes jelleget kölcsönzött a kihirdetésnek, engedélyezve az élő közvetítést az elnöki irodából. Hírmagyarázók szerint az aláírás megrendezett formája az amerikai elnökök gyakorlatára emlékeztet. 
    

"Az elnök minden szükséges ünnepélyességet meg akart adni ennek a pillanatnak" - mondta Christophe Castaner kormányszóvivő.     
    

A francia parlament augusztus végén fogadta el "a közélet erkölcsössé tételéről" szóló törvényjavaslatokat, amelyek értelmében a képviselők és a kormánytagok ezentúl nem alkalmazhatják hozzátartozóikat. A téma meghatározta a tavaszi elnökválasztási kampányt, miután kiderült, hogy Francois Fillon jobboldali jelölt, feltételezhetően fiktív módon, évtizedeken át feleségét és rövidebb ideig gyerekeit is alkalmazta parlamenti asszisztensként. A közvélemény részéről felháborodást kiváltó gyakorlat eddig törvényes és elterjedt volt a parlamentben, a képviselők közel negyede adott munkát a hozzátartozóinak.

forrás: Jogi Fórum

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) a jövő héten megkezdi a területi választási szervek felkészítését a tavaszi országgyűlési választásokra - jelentette be az iroda elnöke budapesti sajtótájékoztatóján.
Andrzej Duda lengyel és Frank-Walter Steinmeier német államfő egyetértenek abban, hogy a Lengyelország második világháborús veszteségeiért esetleg járó német jóvátétel ügyét higgadtan kell megvitatni - közölte a lengyel elnök kabinetfőnöke és külpolitikai államtitkára, Krzysztof Szczerski.
Eljött az idő, hogy az Európai Unió felhagyjon a "krízismódban" működő politikájával, és visszaálljon a rendes működésére, ehhez pedig az ideiglenes belső határellenőrzéseket novemberi határidővel meg kell szüntetni - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja Brüsszelben, az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek tanácskozását követően.
„Az igazi jogász nem elégedhet meg pusztán a tételes jog ismeretével” – állította Moór Gyula, a két világháború közti időszak meghatározó jogfilozófusa. "Igazi jogász" volt, aki nem rejtette véka alá véleményét akkor sem, ha a történelem súlyos erkölcsi kihívásaival kellett szembe néznie.
Az Egyesült Államok újabb szankciókat hozott Irán ellen, az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint ezúttal hat iráni személy, egy iráni cég és két ukrán vállalat ellen hoztak büntetőintézkedéseket.

A munkaszerződésükkel kapcsolatos jogvitákban a fedélzeti személyzet tagjai ahhoz a bírósághoz fordulhatnak, amelynek joghatósági területén található az a hely, ahonnan a munkáltatójuk felé fennálló kötelezettségeik lényegét teljesítik A nemzeti bíróságnak kell meghatároznia ezt a helyet minden releváns tényező fényében; e tekintetben a munkavállaló „bázishelye” egy fontos valószínűsítő körülménynek minősül.

A C-168/16. és C-169/16. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet
Sandra Nogueira és társai kontra Crewlink Ltd és Miguel José Moreno Osacar kontra Ryanair

A Ryanair és a Crewlink két, Írországban letelepedett társaság. A Ryanair a nemzetközi légi
személyszállítás ágazatában működik. A Crewlink a fedélzeti személyzetnek a légitársaságok
számára történő toborzására és kiképzésére szakosodott. 2009 és 2001 között a Ryanair, illetve a Ryanair rendelkezésére bocsátás céljából a Crewlink portugál, spanyol és belga munkavállalókat alkalmazott fedélzeti személyzet tagjaként (légiutas-kísérő).

A munkaszerződések angol nyelven készültek, rájuk az ír jog volt irányadó, és az ír bíróságok
joghatóságát kikötő záradékot tartalmaztak. E szerződések értelmében az érintett munkavállalók
által légiutas-kísérőként végzett munkát úgy kellett tekinteni, mint amelyet Írországban végeztek,
tekintettel arra, hogy feladataikat az e tagállamban lajstromozott repülőgépek fedélzetén látták el.
Ugyanezen szerződések ugyanakkor a charleroi-i repülőteret (Belgium) jelölték meg, mint a
munkavállalók „bázishelyét” („home base”). E munkavállalók munkanapjukat ezen a repülőtéren
kezdték, illetve fejezték be, és szerződéses kötelezettséget vállaltak arra, hogy a „bázishelyüktől”
kevesebb, mint egy órára lakjanak.

Úgy ítélve, hogy a Crewlink és a Ryanair a belga jog rendelkezéseit kötelesek tiszteletben tartani
és alkalmazni, valamint hogy a belga bíróságok rendelkeznek joghatósággal a kérelmeik elbírálására, 2011-ben hat munkavállaló a belga bíróságok előtt indított eljárást. A Cour du travail
de Mons (monsi munkaügyi bíróság, Belgium), amelynek meg kell vizsgálnia a saját joghatóságát, úgy döntött, hogy a Bírósághoz fordul a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról szóló uniós rendeletben szereplő, a „munkavállaló szokásos munkavégzési helye”1fogalomnak a légiközlekedési ágazat sajátos kontextusában történő értelmezésével, és különösen e fogalomnak a polgári repülési ágazatra irányadó uniós rendeletben2 szereplő „bázishely”3 fogalommal történő lehetséges azonosításával kapcsolatban.

Mai ítéletben a Bíróság először is emlékeztet arra, hogy a munkaszerződésekkel kapcsolatos
jogviták esetén, a joghatóságra vonatkozó uniós szabályok célja a gyengébbik szerződő fél
védelme. E szabályok többek között lehetővé teszik a munkavállaló számára, hogy azon bíróság
előtt perelje be a munkáltatóját, amelyről úgy véli, hogy az érdekeinek leginkább megfelelő, és elismerik számára azt a lehetőséget, hogy a munkáltató lakóhelye vagy székhelye szerinti tagállam bíróságai, vagy a munkavállaló szokásos munkavégzési helye szerinti bírósághoz forduljon.

A Bíróság ezt követően helybenhagyja a kérdést előterjesztő bíróság érvelését, amely helyesen
állapította meg, hogy nem lehet hivatkozni a munkavállalókkal szemben egy olyan joghatóságot
kikötő záradékra, amelyet a jogviták keletkezését megelőzően fogadtak el, és amely kizárja, hogy
a munkavállalók olyan bíróságokhoz fordulhassanak, amelyek joghatóságát ugyanakkor az erre
irányadó uniós szabályok biztosítják.

Ami a „munkavállaló szokásos munkavégzési helye” fogalmát illeti, a Bíróság az állandó ítélkezési gyakorlatra hivatkozik, amelynek értelmében ez a fogalom arra a helyre vonatkozik, ahol vagy ahonnan a munkavállaló a munkáltatója felé fennálló kötelezettségeinek lényegét teljesíti. E hely pontos meghatározása céljából a nemzeti bíróságnak valószínűsítő körülmények együttesére kell hivatkoznia.

A légiközlekedési ágazat esetén, többek között meg kell állapítani, hogy melyik tagállamban
található az a hely, ahonnan a munkavállaló a fuvarozási feladatait végzi, az a hely, ahová a
munkavállaló feladatai elvégzését követően visszatér, ahol a feladataival kapcsolatos utasításokat
kapja, és a munkáját szervezi, valamint azt a helyet is meg kell határozni, ahol a munkaeszközök
találhatók. A jelen esetben azt is figyelembe kell venni, hogy hol állomásoztak azok a repülőgépek, amelyek fedélzetén a munkát szokásosan végezték.

Konkrétabban az az „a „hely, ahol, vagy ahonnan a munkavállaló szokásosan végzi a munkáját”
fogalomnak a „bázishely” fogalommal történő azonosítását illetően a Bíróság pontosítja, hogy a
valószínűsítő körülmények módszerének az alkalmazása folytán, valamint a megkerülő stratégiák
elkerülése végett az említett fogalom nem azonosítható más, uniós jogi aktusban szereplő
fogalommal, ideértve a polgári repülési ágazatra irányadó uniós rendeletben szereplő „bázishely”
fogalmát.

Ugyanakkor a „bázishely” fogalma egy jelentős tényező, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a jelen
ügyekben szóban forgókhoz hasonló körülmények között meghatározzák azt a helyet, amelyből
kiindulva a munkavállaló szokásosan végzi a munkáját.

Csupán abban az esetben szűnne meg a „bázishely” relevanciája „azon hely, ahol vagy ahonnan a munkavállalók szokásosan végzik a munkájukat” meghatározása szempontjából, ha – az adott ügy tényállását figyelembe véve – a kérelmek a „bázishelytől” eltérő hellyel állnának szorosabb
kapcsolatban.

Végül a Bíróság rámutat arra, hogy az a megállapítás, miszerint az az „a „hely, ahol, vagy ahonnan a munkavállaló szokásosan végzi a munkáját” fogalom nem tekinthető azonosnak semmilyen más fogalommal, irányadó a légi járművek „állami hovatartozására” is. Ekképpen az a tagállam, amelyből kiindulva a személyzet tagja szokásosan végzi a munkáját, szintén nem tekinthető azonosnak annak a tagállamnak a területével, amelynek a lajstromába e légitársaság légi járművei be vannak jegyezve.

1 A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; helyesbítés: HL 2006. L 242., 6. o., HL 2011. L 124., 47. o.) 19. cikkének 2. pontja.

2 A 2006. december 12-i 1899/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2006. L 377., 1. o.) módosított, a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló, 1991. december 16-i 3922/91/EGK tanácsi rendelet (HL 1991. L 373., 4. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 1. kötet, 348. o.).

3 E fogalmat úgy határozták meg, mint az a hely, amelyből kiindulva a légiutas-kísérő személyzet rendszerint megkezdi munkanapját, és ahol azt befejezi, szervezve a napi munkáját, és amelynek közelében a munkavállalók a munkaszerződésük teljesítése ideje alatt laknak, valamint a légi fuvarozó rendelkezésére állnak.

forrás: Jogi Fórum

Az Európai Uniónak (EU) be kell fagyasztania az emberi jogok súlyos megsértésében vétkes venezuelai illetékesek uniós országokban őrzött pénzeszközeit és korlátozni kell belépésüket az EU területére - jelentették ki az Európai parlament képviselői.

Az EP-képviselők strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban elítélték a Venezuelában július végén tartott, az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjainak megválasztását célzó referendumot, amely véleményük szerint sérti a hatalom megosztásának elvét.
    

Kijelentették, hogy "legitimitás hiánya miatt" nem ismerik el az újonnan kinevezett nemzetgyűlés által hozott intézkedéseket és döntéseket.
    

A képviselők felszólították Federica Mogherinit, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét és a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy fontolják meg az emberi jogok súlyos megsértésében vétkes venezuelai illetékesek uniós terülten őrzött pénzeszközeinek befagyasztását és uniós belépésük korlátozását.
    

Az EP képviselői emellett a Latin-Amerika és a Karib-térség (LAC) országaival való együttműködés fontosságát hangsúlyozták olyan globális kihívások megoldása érdekében, mint a tömeges migráció, a terrorizmus, az éghajlatváltozás és a szegénység.
    

Véleményük szerint fel kell gyorsítani a már folyamatban lévő együttműködésre irányuló tárgyalásokat a Mercosurral, a dél-amerikai kontinens legnagyobb kereskedelmi tömörülésével, Mexikóval és Chilével egyaránt. Előrelépést kell elérni az adózásra vonatkozó információk automatikus megosztása terén és meg kell szüntetni a bankok titkosságát.
    

Kijelentették, hogy erősíteni kell a rendőrségi és katonai koordinációt, fejleszteni kell a segélyszervezeteket, hogy felkészültek legyenek a természeti és humanitárius katasztrófák leküzdésére és szorosabb együttműködést kell kialakítani a szén-dioxid-mentes, tiszta energiákra való áttérés érdekében.
    

Venezuelában július végén tartották az alkotmányozó nemzetgyűlési választást. A testület feladata, hogy újraírja az ország alkotmányát. A referendum napján Peru, Argentína, Kanada, Spanyolország, Costa Rica, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Mexikó is közölte, hogy nem ismerik el a választás eredményét. Kolumbia és Peru leszögezte, hogy az alkotmányozó gyűlés nem lehet legitim. Az Egyesült Államok a választások másnapján szankciókat vetett ki Nicolás Maduro kormányfőre, a kormányzat egyes tagjaira és befolyásos caracasi vezető politikusokra.
    

A világ legnagyobb olajkészleteivel rendelkező ország több mint két éve súlyos gazdasági, politikai és társadalmi válsággal küzd, mára gyakorlatilag a polgárháború szélére sodródott.
    

A dél-amerikai országban áprilisban kezdődtek a tiltakozások, az összecsapásokban a választás napjáig mintegy 120 ember halt meg az utcákon a caracasi főügyészség információi szerint.

forrás: Jogi Fórum

Nyílt levélben kéri három kárpátaljai magyar szervezet Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy alkotmányos felhatalmazásával és politikai befolyásával élve akadályozza meg az új ukrán oktatási törvény hatályba lépését.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökei által aláírt, eljuttatott levél szerint a Legfelsőbb Tanácsban elfogadott, az oktatásról szóló, a nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait sértő törvénnyel kapcsolatban fordulnak az ukrán államfőhöz mint Ukrajna Alkotmányáért, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméért garanciát vállaló személyhez, a magyar szervezetek partneréhez, akivel 2014. május 1-jén választási megállapodást írt alá a KMKSZ Ungváron.
    

"A 2017. szeptember 5-én Ukrajna Legfelső Tanácsa által elfogadott, oktatásról szóló törvény 7. cikkelye ellentétes az ország alkotmányával, semmibe veszi Ukrajna nemzetközi vállalásait, megfosztva a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven való tanulás lehetőségétől, felgyorsítva ezzel az asszimilációs folyamatokat, ami alapjaiban veszélyezteti azok megmaradását" - állapítják meg az aláírók.
    

Az anyanyelvi oktatás joga - folytatódik a nyílt levél - Ukrajna számos nemzeti kisebbségi közössége, például a bolgárok, moldávok, románok, magyarok számára nem csupán a mai Ukrajna hatályos jogszabályaiból fakad, hanem évtizedek óta gyakorolt jogról van szó, amellyel hosszú éveken keresztül más állami formációk keretében is élhettek.
    

"Hangsúlyozzuk, hogy Ukrajna több kétoldalú nemzetközi szerződésben is vállalta a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó jogok biztosítását" - mutatnak rá a dokumentumot jegyzők.
    

"Emlékeztetnénk arra, hogy a fent említett, a KMKSZ-szel aláírt választási megállapodásban, melyet a választások előestéjén hirdettünk ki, Ön vállalta, hogy Ukrajna elnökévé választása esetén hozzájárul a nyelvi kérdések pozitív elbírálásához, mégpedig a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak biztosításához a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alapján, valamint ahhoz, hogy előmozdítja a nemzetiségi oktatási intézmények különálló irányítási egységeinek létrehozását" - állapítják meg a magyar szervezetek vezetői.
    

"Arra kérjük Önt, tisztelt Elnök úr, hogy alkalmazza az Ukrajna törvényei által biztosított hatásköreit és politikai befolyását annak érdekében, hogy ne lépjen hatályba az oktatásról szóló törvény, amely nemcsak sérti az alkotmány által szavatolt emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat, hanem veszélyt jelent országunk tekintélyére nemzetközi szinten is, megkérdőjelezi európai integrációs törekvéseinket, melyek megvalósítása lehetetlen az emberi jogok és szabadságjogok megsértésével, különösen a lakosság olyan veszélyeztetett csoportjainak kárára, mint a nemzeti kisebbségek" - zárul a kárpátaljai magyar szervezetek nyílt levele.
 

forrás: Jogi Fórum

Elvi megegyezés született a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) élettartamának meghosszabbításáról és tőkeerejének növeléséről az Európai Parlament és az uniós tagállami kormányok képviselői között.

A megállapodás értelmében a 2015-ben útjára indított, eredetileg három évre tervezett beruházásösztönző intézkedéscsomagot meghosszabbítanák 2020-ig, hogy azzal várhatóan legkevesebb 500 milliárd eurót tudjanak mozgósítani.
    

Közleményében az Európai Bizottság üdvözölte a megállapodást. Jyrki Katainen gazdasági növekedésért és munkahelyteremtésért felelős alelnök rámutatott: "az EFSI-ből így legalább 2020-ig profitálhatnak majd az európai polgárok", a program "továbbra is fontos ösztönzője lesz az EU gazdasági fellendülésének".
    

A beruházási program meghosszabbítását még hivatalosan is jóvá kell hagynia a tanácsnak és az uniós parlamentnek.
    

A Juncker-terv lényege, hogy az uniós büdzséből rendelkezésre bocsátott összegek segítségével olyan beruházások megvalósulását segítse elő a multiplikátorhatást kihasználva, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon esetleg túl kockázatosnak ítélne, de ilyen ösztönzővel mégis hajlandó belevágni a megvalósításba.

forrás: Jogi Fórum

A Kúria az utolsó, negyedik esetben is fenntartotta hatályában a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletét, miszerint a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatóság nem sértett jogszabályt a korábban a felperesek által vitatott haszonbérleti szerződések megkötésekor - ismertette a Kúria döntését a HNP.

Közleményük szerint a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, szeptember 5-én ismét megállapította, hogy a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítélete szabályosan és helytállóan foglalt állást a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága által lefolytatott haszonbérleti eljárások és annak nyomán megkötött haszonbérleti szerződések érvényessége ügyében. Ez alapján a bírói fórumok egységesek abban, hogy a HNP jogszerűen és szabályosan járt el a haszonbérleti szerződés megkötésére irányuló pályázati eljárás során, nem sértett jogszabályt, nem kerülte meg azt, és a megkötött haszonbérleti szerződések nem ütköznek a jó erkölcsbe.
    

A közlemény emlékeztet rá, hogy 2014 decemberében több, a haszonbérbeadási pályázati eljárásban nem nyertes pályázó kezdeményezett peres eljárást a Hortobágyi Nemzeti Park és a nyertes haszonbérlő ellen a haszonbérleti szerződés érvénytelenségének megállapítása érdekében.
    

A Debreceni Törvényszék lefolytatta a bizonyítási eljárást és mind a négy esetben elutasította a felperesek keresetét. Az ítéletek ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be. A Debreceni Ítélőtábla elutasította a felperesek fellebbezését és jogerős ítéletével helyben hagyta a Debreceni Törvényszék döntéseit, melyek mindegyike megállapította, hogy a HNP és a nyertes pályázó a pályázati eljárás és a szerződéskötés során nem sértett jogszabályt, nem kerülte meg azt és a megkötött haszonbérleti szerződések nem ütköznek jó erkölcsbe. 
    

A felperesek felülvizsgálati kérelme kapcsán a Kúria ezeket a döntéseket hatályban tartotta. Tekintettel arra, hogy a Kúria döntése ellen jogorvoslati lehetőség nincs, az ügyben a pereskedés vélhetőleg befejeződött - írta a Hortobágyi Nemzeti Park közleményében.

forrás: Jogi Fórum

Az "azeri pénzmosoda" néven elhíresült korrupciós botrány szálaink felgöngyölítését sürgette állásfoglalásban az Európai Parlament.

Az Európai Parlament (EP) képviselői elítélték, hogy Azerbajdzsán és más tekintélyelvű rezsimek megpróbálnak törvénytelen módszerekkel befolyást szerezni az európai döntéshozók között.
    

Hangsúlyozták, a parlamentnek ki kell vizsgálnia az ügyet és határozott intézkedéseket hozni az ilyen korrupciós esetek megelőzésére. A korrupció és az emberi jogi sérelmek kapcsolatát vizsgáló állásfoglalásban azt javasolták, szerepeljen anti-korrupciós záradék az unión kívüli országokkal kötött megállapodásokban, szorosan és folyamatosan figyeljék az uniós pénzből finanszírozott projekteket az adott helyi hatóságokkal együttműködve. Szükség esetén vezessenek be szankciókat vagy függesszenek fel megállapodásokat az emberi jogok sérelmét okozó rendszerszintű korrupció esetén.
    

Nemrégiben több nagy európai lap nyilvánosságra hozta, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek, a többi között az Európa Tanács támogatására és befolyásolására. Az azeri kormány a pénzmosodáján keresztül állítólag az Európa Tanács (ET) közgyűlése több tagjának szavazatát is megvásárolta. Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű, szervezett bűnözés és korrupció feltárásával foglalkozó nemzetközi oknyomozó szervezet és a szóban forgó lapok Laundromat (Pénzmosoda) címet viselő jelentésükben több mint 16 ezer azeri tranzakcióról rántották le a leplet.
    

Az EP képviselői aláhúzták, hogy az Európai Unió mindenütt támogassa és védelmezze a média függetlenségét, a civileket és mindazokat, akik az esetleges veszély ellenére feltárják az ilyen eseteket.
    

Hozzátették továbbá, hogy kerüljön minél hamarabb az Európai Unió Tanácsa elé a Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd 2009-es meggyilkolásáért felelős 32 orosz állami hivatalnok nevét tartalmazó szankciós lista és léptessenek életbe korlátozó intézkedéseket a szóban forgó emberek ellen.
    

Magnyitszkij a Hermitage Capital amerikai befektetési alapnak dolgozott, s azután vették őrizetbe, hogy orosz rendőröket, hivatalnokokat, bankárokat és adóhatósági tisztviselőket vádolt meg korrupcióval és az alap pénzének ellopásával. Az ügyvéd tisztázatlan körülmények között halt meg egy orosz börtönben.

forrás: Jogi Fórum

2017. szeptember 15-én kezdetét veszi a fűtési időszak a távhőszolgáltatásban, amelynek során a fogyasztóknak nem árt több dologra is odafigyelniük. A fővárosban sokan a tényleges fogyasztás után szeretnék fizetni a számlákat: ez esetben viszont ezt jelezni kell külön a szolgáltató felé, és erre elszámolási időszakonként is mindössze egy alkalommal van lehetőség!

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.