jogiforum.hu hírek

Hírek a Jogi Fórumon
Feliratkozás jogiforum.hu hírek hírcsatorna csatornájára jogiforum.hu hírek

Egyértelműen tartalmazzák a kötelezettségeket a 2007-2013. közötti Új Magyarország vidékfejlesztési program (ÚMVP) keretében a fiatal mezőgazdasági termelők támogatására kiírt jogcímrendeletek, egyebek mellett a vállalt üzemméret teljesítésére vonatkozóan is - közölte a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkársága.

Újságírók azért fordultak az államtitkársághoz, mert több fiatal gazda kapott a napokban kormányhivatali határozatot, amely szerint vissza kell fizetnie az eddig felvett összes támogatást az Agrárszektor.hu szerint. A portál azt írta, hogy a mostani helyzet a félreérthetőnek tartott rendeleti szövegezés miatt alakult ki, és akár egész életeket is veszélybe sodorhat. 

Az államtitkárság tájékoztatása szerint a Miniszterelnökség 2014 óta már többször felülvizsgálta az előző támogatási időszak jogcímrendeleteit, hogy a gazdálkodók sikeresen valósíthassák meg fejlesztéseiket, és minél hatékonyabban használhassák fel a rendelkezésükre álló forrásokat. 

Az elmúlt 3 évben több felülvizsgálat és módosítás történt, csökkentek a gazdákra nehezedő szankciók is.

A 2015-ös programozás során például több milliárd forint - már veszni látszó - támogatási összeget tudtak felhasználni a gazdálkodók. A tárca jelenleg is dolgozik az ÚMVP teljes időszaka alatt meghirdetett, a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatására vonatkozó valamennyi jogcímrendelet szankciórendszerének egységesítésén és enyhítésén. 

A módosításokkal azt szeretnék elérni, hogy a fiatal gazdák ne kényszerüljenek indokolatlan mértékű visszafizetésekre, emiatt ne lehetetlenüljön el a gazdálkodásuk - húzza alá a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkársága.

forrás: Jogi Fórum

Kötelezővé tenné az Európai Parlament (EP) a vezetéstámogató rendszereket az új gépjárművekben, a testület strasbourgi plenáris ülésén kedden elfogadott jelentés értelmében például minden új autót olyan automatikus fékkel kellene felszerelni, amely észleli a gyalogosokat és a kerékpárosokat.

A vezetéstámogató rendszerek közé tartoznak a már említett automatikus fék mellett például a kamionok kanyarodását segítő szerkezetek, a holttér-figyelő kamerák, és a sávtartást biztosító berendezések.

Mint írták, miközben sokáig csak a csúcsmodellekhez járt ez a felszereltség, ma már egyre több autóban megtalálhatóak az ilyen automatikus rendszerek, gyártásuk pluszköltségei azonban az árakban is megjelennek, így az emberek többsége számára még mindig elérhetetlenek ezek a technológiák.

Állásfoglalásában az EP éppen ezért csak azoknak az automatikus rendszereknek a beépítését tenné kötelezővé, amelyek már megfizethető áron elérhetőek a piacon a gyártók számára, és garantáltan életeket mentenek.

Dieter-Lebrecht Koch néppárti jelentéstevő kiemelte: "A volán mögött, gyalog vagy kerékpáron, de mindannyian követünk el hibákat, ilyen esetekben az automatikus segítőrendszerek csendes másodpilótaként segítenek elkerülni a baleseteket".

"Mindenki számára elérhetővé kell tennünk az ilyen autókat. Éppen a széles körű alkalmazásuk biztosíthatja, hogy ezeknek a modelleknek az ára ne szökjön egekbe, csak egy kicsivel legyenek drágábbak" - tette hozzá a német képviselő.

Az 593 szavazattal, 39 ellenében elfogadott jelentésben az EP-képviselők emellett arra kérték az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehetne Európa-szerte bevezetni a zéró toleranciát a közúti közlekedésben, hogy egyetlen csepp alkoholt se lehessen fogyasztani vezetés előtt.

Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint évente mintegy 25 ezren veszítik életüket és több százezren sérülnek meg közúti balesetben az Európai Unióban, és ezek 90 százalékát emberi hiba okozza.

forrás: Jogi Fórum

Járóka Líviát, a Fidesz európai parlamenti (EP-)képviselőjét jelölte az Európai Parlament egyik megüresedett alelnöki posztjára az Európai Néppárt (EPP).

Az uniós parlament néppárti frakciója magyar képviselőcsoportjának sajtószolgálata hétfőn arról tájékoztatott: a frakció egyhangúlag támogatta a magyar képviselőcsoport Járóka Lívia jelölésére vonatkozó ajánlását. 

Járóka Lívia Pelczné Gáll Ildikó szeptember elején megüresedett EP-képviselői helyét tölti be. Mostani alelnöki jelölésével egyben az Európai Számvevőszék tagjának kinevezett Peczné Gáll Ildikó távozásával megüresedett alelnöki tisztséget is betöltheti majd. 

Pelczné Gáll Ildikót a magyar kormány jelölte az Európai Számvevőszék tagjának, és szeptember 1-től tölti be luxembourgi hivatalát.

Az alelnöki posztról szerdán szavaz az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Az Európai Parlament 751 képviselőt számlál, akiket az Európai Unió 28 tagállamában választanak meg. A képviselői helyeket az egyes tagállamok lakosságának száma alapján osztják el. A képviselők politikai - és nem nemzeti - hovatartozásuk szerint alkotnak képviselőcsoportokat.

Az Európai Parlament elnöksége az uniós parlament elnökéből, 14 alelnökéből és a parlament által két és fél évre választott, tisztségében megújítható 5  kvesztorból áll.  Ők a képviselőket közvetlenül érintő hivatali, pénzügyi kérdésekkel foglalkoznak, és részt vesznek az EP elnökségének ülésein is.

Az elnökség az uniós parlament szabályszerű működéséért felelős szerv. Hatáskörébe tartozik az Európai Parlament előzetes költségvetésének felállítása és mindennemű hivatali, személyzeti és szervezeti kérdés rendezése.

forrás: Jogi Fórum

Az Országgyűlés kedden szigorította a büntető törvénykönyvet (Btk.), így ezentúl véglegesen el kell tiltani a gyermekekkel való foglalkozástól azokat, akik 18 évnél fiatalabbak sérelmére követnek el a nemi élet szabadsága, a nemi erkölcs elleni bűncselekményt.
Az Országgyűlés kedden új törvényeket hozott az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról. A kabinet az újraszabályozással azt kívánja hangsúlyozni, hogy az adóhatóság ügyfélközpontú szolgáltatást nyújt, vagyis úgy segíti az adózókat kötelezettségeik teljesítésében, hogy a költségvetés bevételi érdekei ne sérüljenek.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szigorúbb fogyasztóvédelemi szabályokat fogadott el az online vásárlások esetében, ugyanis felmérések szerint az utazással, szórakozással, ruházattal, elektronikai termékekkel és hitelezéssel foglalkozó elektronikus kereskedelmi oldalak több mint egyharmada megsérti az uniós fogyasztóvédelmi jogot.
Kilenc kiállító több mint félszáz üres álláshellyel várja a munkakeresőket 2017. november 17-én 13:00 és 18:00 óra között a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságának Nádor utcai épületében, a 1051 Budapest, Nádor utca 28. szám alatt. A Fővárosi Törvényszék egyes szervezeti egységei, valamint az illetékességi területén működő kerületi bíróságok az adminisztratív munkakörök mellett szakmunkás végzettséghez kötött állásokra is várják a jelentkezőket.
Az Alkotmánybíróság (Ab) nem talált kivetnivalót abban, hogy az e-cigarettázók – más dohányosokkal együtt – csak dohányzásra kijelölt helyeken dohányozhatnak. A testület szerint nem értelmezhető az e-cigarettázók egészséghez fűződő jogának korlátozása, mivel a dohányzás önrendelkezésen alapuló tevékenység.
Ohio államban szerdán kivégeznek egy fegyveres rablásért és gyilkosságért halálra ítélt férfit, aki kispárnát kap a börtönhatóságoktól, hogy a kivégzés alatt ne legyenek légzési gondjai.
A közösségi média, a digitális önvédelem köré szervezték a programokat a Gyermekek jogainak hetén Salgótarjánban november 14. és 20. között - tájékoztatta a Salgótarjáni Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda (SITI) vezetője.

Kizárhatja-e a NAV az uniós héa irányelv fényében az alanyi adómentesség utólagos választásának a lehetőségét azon az alapon, hogy e választás lehetősége az adózót csak az adóköteles tevékenysége megkezdésekor illeti meg. - kérdezi a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az Európai Bíróságtól egy kereskedő és a NAV jogvitájával kapcsolatban.

Egy magánszemély két internetes aukciós portálon internetes kereskedést folytatott, amelynek keretében főként műszaki cikkeket értékesített. E tevékenységét az adóhatóságnak nem jelentette be, és az elért árbevétele és nyeresége után adót sem fizetett. 

Az említett magánszemély később a NAV látókörébe került, amely több mulasztást is feltárt, melyek közül a jelen ügy tárgyát képező adófajta, az áfa szempontjából kettő bír jelentőséggel. Először is a NAV mulasztási bírságot szabott ki azért, mert a kereskedő úgy végzett áfa köteles tevékenységet, hogy azt előzőleg elmulasztotta bejelenteni az adóhatóságnál.

Másodszor, az adóhatóság a kérdéses ügyeltekhez kapcsolódó áfa megfizetésének elmulasztása miatt adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott. Ez utóbbi szankciók jogszerűségét azonban a kereskedő vitatja, azt állítva, hogy az ügyletei olyan csekély összegűek voltak, hogy a magyar áfa szabályok értelmében jogosult volt az alanyi adómentesség választására.

A NAV szerint azonban az alanyi adómentesség választására az adózónak csak az adóköteles tevékenysége megkezdésekor van lehetősége, ez utólag, például egy adóhatósági ellenőrzéskor, már nem lehetséges. Az adóhatóság álláspontját azonban a kereskedő vitatja arra hivatkozva, hogy az áfára vonatkozó magyar jogszabályok alapját képező uniós héa irányelv (héa = hozzáadottérték-adó, az áfa uniós jogi megfelelője) nem támaszt ilyen feltételt.

A kereskedő és a NAV jogvitájában eljáró Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy az uniós héa irányelv fényében a NAV kizárhatja-e az alanyi adómentesség utólagos választásának a lehetőségét azon az alapon, hogy e választás lehetősége az adózót csak az adóköteles tevékenysége megkezdésekor illeti meg.

forrás: Jogi Fórum

Nők százezrei emeltek szót Franciaországban a közösségi oldalakon a szexualitás zaklatás és erőszak témájában Harvey Weinstein amerikai filmproducer botránya óta, a kormány pedig törvénytervezetet készít elő az utcai molesztálás büntetésére, a szexualitás zaklatás elévülési idejének meghosszabbítására és a gyerekek jobb védelmére.

Több százezer francia nő osztotta meg az elmúlt hónapban az átélt történeteit a Twitteren Sandra Muller újságíró felhívására, aki azt kérte, hogy a #balancetonporc (add ki a disznódat) hashtag alatt írják le a név és a részletek megadásával, hogy ki volt a szexuális zaklatójuk a munkahelyükön.

"Egy főszerkesztő, országos rádió, szűk folyosó, torkon ragadott, egy nap ágyba viszlek, akarod vagy sem"; "Munkavégi ünnep, 30 ember, 3 férfi megfog, nekem esik, simogat énekelve. Mindenki nevet". Ilyen és ehhez hasonló történetek mellett nagyon sok nő a mindennapi életben, utcán, tömegközlekedési járműveken megélt molesztálásokról számol be.

"Nagyon örülök, hogy a nők beszélnek. Talán ez egy olyan rossz, ami a jó érdekében történik" - mondta Brigitte Macron, a francia államfő felesége egy iskolai látogatáson. A francia first lady színházba is ellátogatott, ahol Andréa Bescond színésznő az ellene elkövetetett szexuális erőszak alapján hozott létre egy előadást.

"Elég volt. Úgy gondolom, hogy ennek nagyon gyorsan véget kell vetni. A legjobb ami történhet, az az, hogy a nők elkezdtek beszélni. Nagyon bátrak, hogy megteszik. Tényleg arra biztatom őket, hogy törjék meg a csendet. Ez fantasztikus" - mondta az előadást követően Brigitte Macron a BFM hírtelevízióban a Twitteren megjelent közel 300 ezer tanúvallomásra utalva.

Az előadásra a francia elnök feleségét a kormány több tagja is elkísérte, köztük Nicole Belloubet igazságügyi miniszter - aki feljelentésre ösztönzött mindent szexuális molesztálását ért nőt - és Marlene Schiappa, a nők és férfiak egyenjogúságáért felelős államtitkár, aki a szexuális zaklatás elleni büntetéseket megszigorító törvényjavaslatot készít elő.

A 2018-ban a nemzetgyűlés elé kerülő tervezet célja, hogy a szexuális zaklatás jelenleg húsz éves elévülési idejét legalább harminc évre hosszabbítsa, és megszabja azt a korhatárt, amely alatt egy gyerekről nem feltételezhető, hogy beleegyezéssel történt szexuális kapcsolat. Ez utóbbira azért van szükség az államtitkár szerint, mert a közelmúltban szexuális visszaélés és nem nemi erőszak miatt ítéltek el egy 28 éves férfit, arra hivatkozva, hogy a 11 éves áldozata beleegyezett a kapcsolatba.

A francia kormány törvénytervezete bevezeti az utcai zaklatás bűncselekményét, amely jelenleg jogilag meghatározatlan területnek számít a csábítás, a szexuális zaklatás és a nyilvános sértegetés kategóriája között. A tervezet alapján az utcai zaklatás szabálysértésnek minősülne és egy zaklatót tettenérés esetén a rendőrség helyszíni bírsággal sújthatna. A francia sajtóban heves vita folyik arról, hogy kikényszeríthető lenne-e ez az intézkedés, de jogi szakértők szerint közterületen is megkülönböztethető a zaklatás és a beleegyezéssel történő kapcsolatfelvétel közötti különbség. A kormányzat egy munkacsoport bevonásával országos konzultációt kezdeményezett a kérdésben. 

"Az a cél, hogy a társadalom újradefiniálja, hogy mit fogad el és mit nem" - hangsúlyozta az államtitkár.   

Franciaországban a feminista szervezetek üdvözlik, hogy végre vita alakult ki, miután a hivatalos adatok szerint - leszámítva a zaklatásokat, molesztálásokat és beszólásokat - minden hetedik nő legalább egyszer szexuális erőszak áldozata életében. Ez pedig csak igazán akkor lesz büntethető, ha a nők legyőzik szégyenüket és elkezdenek beszélni - hangsúlyozzák az illetékesek. 

Isabelle Adjani színésznő szerint a zaklatók egyik kedvenc fegyvere, hogy a csábítási játékra hivatkozva összemossák a csábítást és az erőszakig terjedő zaklatást. "Amikor egy nő nemet mond, akkor az nemet jelent" - mondta a színésznő.

forrás: Jogi Fórum

Tanchev főtanácsnok szerint a vallási szervezetek által támasztott szakmai követelmények bírósági felülvizsgálat tárgyát képezik a meggyőződésen alapuló állítólagos jogellenes hátrányos megkülönböztetés tekintetében. A nemzeti bíróságok kötelesek egyensúlyba hozni a szervezet autonómiához és önrendelkezéshez való jogát és a munkavállaló vagy jövőbeli munkavállaló azon jogát, hogy meggyőződés alapján ne érje hátrányos megkülönböztetés.

forrás: Jogi Fórum

Új székháza lesz az ügyészségnek Kaposváron. A bruttó 3,6 milliárd forintból 2019 tavaszára felépülő ingatlan alapkövét Polt Péter legfőbb ügyész és Szita Károly polgármester rakta le hétfőn.

Polt Péter elmondta: az épület a ma még különböző helyeken működő Somogy Megyei Főügyészség, Kaposvári Járási és Nyomozó Ügyészség, valamint a Központi Nyomozó Főügyészség regionális dolgozóinak biztosít közös, 21. századi munkahelyet.

Ez a fejlesztés évtizedekre, de akár egy évszázadra is megoldja az ügyészség elhelyezését Kaposváron, és megadja a hátteret a magas színvonalú szakmai munkához - jegyezte meg.

A legfőbb ügyész utalt arra, hogy az új székház építése egy 2000-ben kezdődött folyamat része, annak eredményeként a magyarországi ügyészség nemcsak szervezetileg, a munkájában, hanem az infrastruktúráját tekintve is megújuláson megy keresztül. Csak idén Nagykátán, Szigetszentmiklóson, Mosonmagyaróváron és Szegeden avattak új ügyészségi épületet - sorolta.

Megjegyezte, egyre nagyobb a követelmény az ügyészséggel szemben, ennek megfelelni csak korszerű infrastrukturális háttérrel lehet. Példaként az elektronikus ügyintés bevezetését, a szervezeten belüli, a társszervekkel, külföldi szervekkel való kapcsolattartás szükségességét említette.

Horváth Szilárd, Somogy megyei főügyész rámutatott arra, a kaposvári székházépítés az elmúlt száz év legnagyobb ügyészségi beruházása Magyarországon, egyben reményét fejezte ki, hogy a székház Kaposvár egyik legszebb középülete lesz.

Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármester arról szólt, hogy az új ügyészségi épület nagy érték a város egész közössége számára. A Gróf Apponyi Albert utcában megvalósuló fejlesztés nemcsak intézményi voltában, az igazságszolgáltatáson keresztül, hanem városképileg is segít a rend megteremtésében: hozzájárul ahhoz, hogy Kaposvár egy régi területén is elinduljon a megújulás.

Az épület a tervek szerint a három irodai szint mellett pincét, mélygarázst is magában foglal majd, ötvözi a hagyományt és a megújuló arculatot, továbbá ügyfélbarát kialakítású lesz.

forrás: Jogi Fórum

2018. január 1-jén lép hatályba az új közigazgatási perrendtartás. A jelenlegi közigazgatási perorvoslati rendszerhez képest az új rendszer némileg eltérő. Széles körben biztosítja a közigazgatási határozat elleni fellebbezés lehetőségét, mint jogorvoslatot, így nem indokolt, hogy a bírósági felülvizsgálat is kétfokú legyen. Továbbra is lesz bizonyos ügyekben fellebbezésre lehetőség, a felülvizsgálatnál pedig bevezetésre kerül – a polgári perrendtartásból ismert – a befogadási eljárás.
Több hetes egyeztetés után előzetes kompromisszumra jutott a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt és Andrzej Duda az államfő által korábban megvétózott, majd új változatban előterjesztett bírósági törvénytervezetekről - értesült róla a 300polityka független lengyel hírportál.
Évente átlagosan mintegy 34 ezer kisgyermekes szülőnek segít a kormány a munkába való visszatérésben - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára.
Az igazságügyi miniszter szerint a kormányzati ciklus végén elmondható, hogy a magyar jogrendszer alapjaiban megváltozott: megújultak az anyagi és eljárásjogi kódexek. Trócsányi László a magyar ügyvédek napja alkalmából rendezett szombati ünnepségen a mostani kormányzati ciklus jogalkotási tevékenységéről tartott előadást.

A német gazdaság versenyképességének érdekében rugalmasabbá kell tenni a munkaidőről szóló szabályokat - sürgeti a német kormány mellett működő független gazdaságpolitikai tanácsadó testület, az úgynevezett gazdasági bölcsek tanácsa.

A munkaidő rugalmas beosztása fontos feltétele a versenyképességnek az "új, digitalizált világban" - mondta a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak Christoph Schmidt, a testület vezetője, aki szerint "elavult elképzelés, hogy a munkaidő akkor kezdődik, amikor az alkalmazott megérkezik az irodába, és véget ér, amikor távozik".

A munkavállalók védelmét szolgáló szabályok jól beváltak Németországban, de egy részük a digitalizáció miatt már nem alkalmazható, ezért változtatni kell. Így például a vállalkozásoknak biztosítékokra van szükségük arról, hogy nem történik jogsértés, ha "egy alkalmazott este még részt vesz egy telefonkonferencián, másnap pedig reggeli közben elolvassa az e-mailjeit".

A munkaidőről a kilencvenes években elfogadott törvény szerint egy munkanap legfeljebb nyolc órából állhat, egy hét pedig legfeljebb hat munkanapból, és két munkanap között legkevesebb 11 óra pihenőidőt kell biztosítani.

A munkaadói oldal régóta sürgeti a szabályozás átalakítását. Az egyik legnagyobb német cégnél, a Boschnál például azóta okoz gondot a jogszabály, amióta a munkatársak laptoppal dolgoznak. Amikor 2014-ben bevezették, hogy a nagyjából 100 ezer németországi alkalmazott otthon vagy út közben is dolgozhat, világossá vált, hogy a munkaadó a legalitás határán mozog - mondta a Welt am Sonntagnak Birgit Isenmann jogtanácsos, rámutatva, hogy ha egy munkatárs este még megír egy hivatalos e-mailt, akkor a törvény alapján a következő 11 órában nem dolgozhatna.

A munkaadói szövetségek országos szervezete (BDA) szerint nem napi, hanem heti szinten kell meghatározni a munkaidő maximumát, meg kell szüntetni, hogy a napi munkaidő legfeljebb nyolc óra lehet, és be kell vezetni helyette azt, hogy a heti munkaidő legfeljebb 48 óra lehet. Így rugalmasabban időbeosztással lehetne dolgozni. Továbbá a két munkanap közötti pihenőidőt 11 óráról 9-re kellene csökkenteni - sürgeti a BDA, kiemelve, hogy az EU-s szintű szabályozás sem 11, hanem 9 órás pihenőidőről rendelkezik. 

A szakszervezetek ellenzik a követeléseket, mert attól tartanak, hogy a munkaadói oldal valójában a munkaidő meghosszabbítására törekszik. A gazdasági bölcsek tanácsa szerint a rugalmasság növelése nem jelentheti a  munkaidő meghosszabbítását, a reformnak kizárólag a jelenlegi mennyiségű munkaidő ésszerűbb  beosztására kellene irányulnia.

forrás: Jogi Fórum

Oldalak

 

Telefon(52) 533-266

Fax (52) 533-265

E-mail cím

 
 




Zircon - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.